Szabad Nógrád, 1951. szeptember (7. évfolyam, 36-40. szám)

1951-09-01 / 36. szám

I ELŐRE ÚJABB GYŐZELMEK FELE! * A Bányásznapon veszik át a kormány zászlaját a győztes déli bányai bányászok A bányásznapi versenyben is élenjárnak üzemeink A nógrádmegyei szénmedence bányá­szai kipróbált, edzett, régi harcosok- Év­tizedek óta folytatják harcukat azért, amit most építenek. Szocializmust akar. nak ők, olyan rendszert, ahol megbecsü­lik kemény munkájukat, ahol szabadon, békében, boldogan élhetnek. A felszaba­dulás után a Párt bízta meg őket azzal, hogy sok szenet termeljenek, hogy új világot, új életet alkossanak. A nógrád- megyei bányászok eleget tesznek a Párt felhívásának. Egymásután viszik győze. lemre az újabb és újabb széncsatákat s az ország többi bányászai előtt haladva, példát mutatnak harcos akaratukkal. A kongresszusi versenyben is kiváló eredményeket értek el, de amióta a Párt­kongresszus felemelte a tervet s újabb feladatokat szabott meg a szocializmus fel­építésének meggyorsítására, megyénk bá­nyászai még odaadóbban álltak posztjukra s a bányaüzemek egymásután érték el a büszke élüzem címet. A második negyedévben Kistelek, Ságujfalu, Szorospatak dolgozói vették át az élüzem zászlót. De a verseny további periódusában újabb I üzemek törtek az élre. Alkotmányunk méltó megünneplése ér. dekében a kormány szólt a bányászokhoz. Zászlót ajánlott fel a legjobban termelő üzemek dolgozóinak s eb- ! ben a harcban Déli bánya dolgo­zói hoztak újabb dicsőséget me­gyénkre. A minisztertanács zászlajáért folyó ver­senyben jó versenytársnak bizonyult a kazári bányaüzem, amely csak 1—2 szá­zalékkal maradt el Déli-bányától. A Budapesti Fémáru. és Szerszámgépgyár pedig még az augusztus 20-a előtti na­pokban is Déli-bánya előtt haladt. Pél. dátlan, kemény harc indult meg. Déli- bánya dolgozói nem tágítottak. Kijelen­tették, hogy a nógrádi bányászok hírnévé, hez nem lenne méltó, hogy a Fémárugyár vigye el a minisztertanács zászlaját a bányászok előtt Déli-bánya dolgozói felszólították az üzemvezetőséget, hogy mondja meg. milyen termelést kell elér­niük, hogy az elsőséget maguknak biztosítsák. Verseny közben még újabb felajánlásokat tettek a győzelem biztosítására, melyben előző vállalásukat újabb 1000 tonna szén kitermelésével módosítottak. Tovább szélesítették a munkamódszerátadást és elhatározták, hogy ciklusos munkahelyeik számát az eddig vállalt háromról, további hárommal emelik. Vállalásukban megfogadták azt is, hogy ezekután minden hónap első munkanapján, amikor legke­vesebb szokott lenni a termelés, 100 százalék fölött teljesítenek. Déli-bánya minden dolgozója kivétel nélkül keményen harcolt a dicsőség ér­dekében. A melegcsákány váltást 100 szá­zalékban bevezették és az üzemnél egyet, len dolgozó sem volt, aki igazolatlanul távol maradt volna posztjáról a verseny időszakában. Az üzem 50 napos eredményét 140.4 százalékra teljesítette. Munkafegyelmével, harcikészségével az or­szág többi üzemeit megelőzve az a meg­tiszteltetés érte, hogy a minisztertanács által kitűzőt versenyzászló büszke és boldog tulajdonosai lettek. A minisztertanács zászlaját szep­tember 2-án, az országos bányász­ünnepen veszik át a Délibánya hős dolgozói. Ez a versenyszakasz lezárult — mond­ják Déli-bánya dolgozói —, mi azonban továbbra is bányá­szok maradunk. Azok a bányá­szok, akik eddig voltunk. Szünte­lenül harcolunk, mert minket Pár­tunk új é|et fölépítésével bízott meg. Tovább folyik tehát a harc, újobb és újabb sikerekért. Déli-bánya mellett azon­ban ismét újabb üzentek tűnnek ki. A bányásznapi zász'ókért folyó versenyben az ország közép üze­mei között a Zagyvái Szénbányák Margittáró üzeme vezet, amely július 1-től augusztus 20-ig 1279 tonna szénnel termelt többet. Margittáró után a második helyezést a Kisterenyei Szénbányák Fővölgyi üzeme foglalja el. A kisüzemek sem maradtak le. A versenyben első helyezett a Kistere­nyei Szénbányák Déli-aknája, második helyezett a, Kisterenyei Szénbányák Tor- das üzeme. A nagyüzemi szénbányák közül pedig az Oroszláni Szénbányák XVI. aknája után, másodiknak szintén a nógrádmegyei bányászok küzdöttek ma­gukat. Szorospatsk tartja a nagyüzemi szénbányák második helyezését. A Bányásznap tiszteletére folyó verseny­ben tehát a hat legjobb helyezet közül ötöt a harcos nógrádi bányászok foglal­nak el. Harcoljatok tovább, keményen, nógrádi bányászok, legyetek példamutatók abban a küzdelemben is. amit a verseny további szakaszában az 1951. évi terv teljesítéséért vívunk! Nagygyűlést, jutalmazás, kultúr- és sportműsor az első Bányásznapon Szeptember 2-án első ízben ünnepli meg hazánk dolgozó népe a Bányászok Napját. Ezen a napon szeretettel és megbecsülés, sei fordul egész dolgozói társadalmunk a munka élenjáró harcosai, a bányászok felé. Szeptember 2-a mindenekelőtt a bányászok ünnepe, tehát elsősorban ők készüljek leginkább megünneplésére. Megyénk bányaüzemei becsülettel. Helyt­állnak, szeptember 2-án kimagasló munka, sikerekkel köszöntötték. Bár a szénterme­lés emelkedő irányzatot mutat, de nem lehet megállás, mindig több és több szénre van szüksége az országnak. Ennek szellemében fogtak hozzá me­gyénkben a bányásztoborzáshoz, ami- nck során máris 104 dolgozót, szer­veztek be bányamunkára. A megye bányász dolgozói nagyszabású ünnepségekkel köszöntik az első Bányász­napot. Az ünnepségek döntő része Sal­gótarjánban és Nagybátonyban kerül le­bonyolításra. Az ünnepség már szeptember 1-^én megkezdődik, amikor a bányász dol­gozók fáklyás, zenés felvonulást ren­deznek. A menet élén mindenütt az új bányász egyenruhába öltözött kiváló bányász dol­gozók mennek. A nagybátonyi szén- •?cU<yáknál szeptember 1-én mind a bárom harmad kiszálló dolgozóit az aknánál kultúrbrigádok rövid jelenetekkel, tánccal iidvÖzlik és az MNDSz virággal várja a legjobb dolgozót. Minden üzem legjobb dolgozóját reggel fél 6 órakor saját lakóhelyén zenével ébresztik. A vasárnap reggeli zenés ébresztőt Salgó­tarjánban és Nagybátonyban vidám kul­túrműsor követi, majd a kultúrműsor után az ünnepi beszédekre kerül sor. A salgótarjáni ünnepségen Pothornyik József elvlárs, Pártunk Központi Vezetőségének tagja tart ünnepi be­szédet. A salgótarjáni ünnepség a Petőfi-téren lesz megtartva. A nagybátonyi ünnepsé­gen is budapesti előadó fogja méltatni a nap jelentőségét. Előreláthatólag külföldi vendégek is résztvesznek a salgótarjáni és a nagybátonyi ünnepségeken. Az ünnepi beszédek után kiosztják az élenjáró dol­gozók közölt a jutalmakat, majd a bá­nyászavatásra kerül sor. A Kisterenyei Szénbányák dolgozói között több mint 800 ezer forintot oszlanak ki. Kalocsai János rokkant vájár 40 éves szolgálat után 610 forint, Hegyi József (Szőke) 25 évi szolgálat után 970, Vincze (Márkus) Lajos szintén 25 évi szolgálat után 1000 és Fodor István (zabari) 25 évi szolgálat után 1100 forint jutalmat kap. Fodor Istvánt a felszabadulás előtt 1941-ben 6 hónapra internálták mert fel­emelve szavát a bányászok mérhetetlen kizsákmányolása ellen és szeptember 2-án az első Bányásznapon becsületes, szorgal. más munkája jutalmául a nép állama 1100 forinttal jutalmazza. A kazári bánya­üzem kiváló dolgozóit is megjutalmazzák: Domonkos István 560, Kovács (Batta) József 500, Cecze György segédvájár, miután egy napot igazolatlanul mulasz­tott a rendes járandóságának a felét, 180 forint jutalmat kap. A Zagyvái Szénbányák dolgozói között 390 ezer forint jutalmat osztanak ki. A Nagybátonyi Szénbányák kiváló dolgozói között az Alkotmány tiszteletére folyta­tott munka versenyben kitűnt dolgozók között közel 50 ezer forint jutalmat osz­tanak k4. A vasárnap délelőtti ünnepséget ebéd követi, majd a kora délutáni órákban megkezdődik a nagyszabású sport- és kultúrműsor. ■ A nagybátonyi ünnepségeken nagyszámú kultúregyüttesek vendégszerepeinek, így a budapesti Államvédelmi Művész­együttes, a Hatvani Cukorgyár kul­túr együttese, a Rákosi Művek kultúr, brigádja és a szorospataki kuli úr­gárda. A gyermekek szórakoztatásáról bábját­szók gondoskodnak. A nagybátonyi sport­telepen ezalatt nagyszabású sportbemu­tatók, futball és MIIK-próbázások lesz­nek. — Esténként, mikor együtt van a család, gyönyörködve nézem uno­káim mosolygós arcát, Gyuszi és Lacika széles, barnára sült vállát, de ezekben a boldogító érzésekben benne van az emlékezés fájdalma is. Az én gyerekkorom jut eszembe. Lassan 50 éve lesz már, de úgy em­lékszem rá, mintha tegnap történt vo'na. .12 éves voltam, mikor meg­kezdtem a kenyérkeresést. Keres­tem, de találtam is, meg nem is. Alacsony termetű vagyok és így at­tól tartottam, hogy nem vesznek fel dolgozni. Olcsó munkaerőt lát­tak bennem — felvettek. 12 órát dolgoztunk naponta. — A’acsony. zsúpfedeles egy s»zoba^ konyhás lakásban laktunk — kilencen. István bátyám nős volt, sőt gyermeke is volt már. ők a kamrában aludtak. Bár négyen gyerekek bányában dolgoztunk, édesapánk meg 0 hold földet mű­velt. mégis annyink vo't csak. liogv nem haltunk éhen — így beszéli élete történetét Kristóf József nyugdíjas bányász, aki közel 40 es-ztendőt töltött a bánva mélyén. — 1914-ben. mikor kitört az első világháború, a napi 7 koronás fi­zetés 3-ra csökkent, sőt nem ritkán 2 koronát kaptunk. A kukoricake­nyeret nem késsel vágtuk, hanem törni ke’lett. De sokszor, amikor kibontottuk a bőr táskát, morzsán­ként szedegettük fel. Igv éltünk, de ha szólni, vagy ti!,takozni mer­tünk. Ondruska és Paterman kato­nai különítménye megtette a szük­sége« ellenintézkedéseket. Mik vol­tak ezek? Gúzsbakötés, magánzárka és frontszolgálat. — E*z volt a háborús időszak proletársora. A háború alatt közben Salgótarjánban fél 1 órai kezdettel a bányai játszótér melletti sporttelepen kosárlabda mérkőzés lesz, ahol a Salgó­tarjáni Bányász—Budapesti Vörös Meteor női csapata mérkőzik, délután 2 órakor a Salgótarjáni Bányász ifi csapata az Építők ifi csapatával mérkőzik. Három- negyed 4-től 5 óráig bányász szpártákiád atlétikai verseny lesz a Tárna-pályán. A Salgótarjáni Tárna a Budapesti Honvéd NB 1-es labdarúgó mérkőzés, re 5 órakor kerül sor. Este 7 órakor egységes 2 forintos hely­árakkal a bányai tornateremben a Salgó­tarjáni Bányász ökölvívó válogatott a Balassagyarmati Dózsa csapatát látja vendégül. A November i.e filmszínház 1.60 forin­tos helyárakkal a „Donveci bányász’’ c. filmet ját.sza. Este 7-kor a Petőfi-téren nagyszabású szabadtéri előadás lesz. ami­nek keretében fellép a belügyminisztérium művészegyüttese, továbbá Mészáros Ági Kossuth.díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze és Rosier Endre, a ki­váló operaénekes. A nagyszabású ünnepségeket reggelig tartó tánc zárja be! EMLÉKEZÉS 1917 októberében Lenin és Sztálin, a bolsevilíotk győzelemre vezették az orosz proletariátust a hazai és kü'földi tőkések ellen. Győzött a nép Oroszországban. Az oroszorszá­gi példára 1919-ben győz nálunk is a proletariátus hata’nia, kikiáltják a T an á o sk őzt ars a« á got. — 1919 má jus 1 - ét a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét, sza­badon, boldogan ünnepe’hettc az or­szág népe. En Salgótarjánban ünne­peltem — vezeti tovább Kristóf elvtárs a bes-zéd foalát. De az ün­nep úján harc kezdődött. Peyer e>!- ániV \ a Tanácsközisá rsaságot. Kőz­ben ,i cseh imperia’iista seregek be­törtek hazánkba és a salgótarjáni szóninedence elfoglalására töreked­tek. Nagyon büszke vagyok rá, együtt harcoltam a Karancsban Rá­kosi elvtárssal, a cseh imperialista csapatok ellen. Kevesen voltunk csak, de győztünk a túlerővel szem­ben, mert Rákosi elvtárs vezetett. A belső árulás a külföldi katonai beavatkozás eredményeként mégis elbukott a dicsőséges Tanácsköztár­saság. Nagyon megfizettem a 19-es , .bűnömért“. Üldözés, munkanélkü­liség. Ez volt a sorsom. A be’vzet annyira tűrhetetlenné vált. hogy emigrációba kényszerültem 1922 má­jusáig Csehszlovákiában éltem. Ila- zajövet sem változott meg a hely­zet. En egyik helyről a másikra vándoroltam, mint koldus. csalá­dom meg odahaza nyomorgóit. Meg­pecsételt ember voltam. Havonta kétszer kellett munkahelyet változ­tatnom. Bejártam az egész országot, do’goztam Hevesben. Borsdlvut, Ta­tabányán és fel sem tudom már Akik élenjárnak a bányásznapi versenyben A termelési tervek tel­jesítése a bányákban is, lenn a munkahelyeken, a szénfal mellett dől el. A széncsaták hősei, a vá­járról,-, a csillések, akik megdöntik a terveket, messze túlszárnyalják előirányzatukat. Ilyen ember Simon Miklós vájár, a Délibánya dol­gozója. Simon Miklós az Al­kotmány ünnepére és a Bányásznap tiszteletére válallta, hogy 25 mázsás előirányzatát túlteljesíti. 1 műszak alatt 51-6 mázsa szenet termelt ki és ter­vét július hónapban 206 százalékra teljesítette. Augusztus hónapban 187 százalék a tervteljetítése. Az ötéves terv teljesítésé­ben 1951 szeptember 25- ánál tart. Népköztársasá­gunk az Alkotmány tisz­teletére folyó versenyben elért eredményéért a Ma­gyar Munkaérdemrend ezüst fokozatával és az azzal járó S.000 forint pénzjutalomami tűntette ki. A Bányásznap tisztele­tére folyó versenyben a Nagybátonyi Szénbá­nyáknál Nagy István rnáté Ménkes üzem dolgozója jár az élen■ Évi lervieé­jesítése 122 százalék. A 480 perc kihasználása alapján lemért teljesítése 118.9 százalék. Az ötéves tervben 1951 október 28-i előirányzatánál tart. A Zagyvái Szénbá­nyáknál. Torják puti Miklós sztahanovista vájár Mar­gittáró dolgozója harcol a legjobban a bányász­napi felajánlás teljesíté­sért. Évi tervet eddig 140.5 százalékra teljesí­tette. A nagylíátonyi bányászváros tervezete, melynek egy része már felépüli. A balra kieső épületrész, kultúrpalota, a város közepén parkrészlot, az egye­nes főútvonal és a fásitott rész előtt az állomás épülete lesz. A látható többi épületek munkás lakóházak, általános- és vájáriskolák lesznek. Az ötéves terv városa: Nagybátony Emlékezzetek bányászok! Egy kérvény és válasza 1934-ből Mátranovák nyugbéresei 1934-ben a következő kérvényt küldték a bányaigaz­gatósághoz: Nagyságos Bányaigazgató Ur! Alulírott máíranováki bányatelepi nyugdíjasok azzal az alázatos kéréssel sorolni, hogy hol. Közben letartóz­tatás, munkanélküliség, börtön volt számora a Horthy-Magyarország. — De nemcsak én éltem így. 1929-ben, miután a hazai nyomor­ból nem látszott kivezető út. Sán­dor József. Nagy Mihály, Kozik Fe­renc cs még sokan mások kivándo­roltak Belgiumba. En 1930-ban ke­rekedtem fel és Franciaországba mentem. Ott sem várt rám különb világ. Franciaországban a nagy gaz­dasági válság 1930 második felében bontakozott ki a maga szörnyűsé­gében. Hetenkint többet dolgoztam egv napot, mint kettőt. 1932-ig voltam Franciaországban. Hazajö­vetelem után folytatódott ez élet ott, ahol abbahagytam. 1937-ben újra fe1 kerekedtem és 1940-ig Bel­giumban dolgoztam. 1940-től .1943- ig Németországban kényszermunká­ra fogtak. Ez volt az én felszabdu- lás előtti életem. Munkanélküliség, üldözés és kényszermunka váltogat­ta egymást. De nem egyedüli éltem ezt az életet. Az én családom nyo­mora sokezer és tízezer családé volt. — En 12 éves koromban már a magam kenyeréből éltem és ma a felszabadult Magyarországon Elvira kislányom 22 éves és még tanul. Mariska 16 éves, ő is t<anul. En 12 éves koromban a bánya mélyén dolgoztam és ma Elvira a szocializ­mus országában, a Szovjetunióban, a szaratovi egyetemen tanul. Agro- nómus lesz. Mariska a salgótarjáni gimnáziumba jár. — A világ legboldogabb embere lennék, ha mégegvszer 20 éves lehet­nék és így dolgozhatnák hazám ja­vára. mely a felszabadulás előtt mostoha, de most már igazán édes hazám lett! fordulunk a nagyságos bányaigazgató űr felé, hogy léli fűtőszükségletünk fedezé­sére szükséges mennyiséget az évek óta tárolt porszénből engedélyezni szíves­kedjék. Tekintettel csekély havi jövedelmünk­re a téli fíítőszükséglcteinket beszerez- ni még a legnagyobb nélkülözések árán sem tudjuk és annak a porszénnek az elvitele pedig, melyet úgyis a palahá. nyórn öntenek ki és ami amúgy is el­ég ott a vállalatnak csak előnyt jelen­tene. rajtunk pedig némileg segítve voL na. Régi érdemeinkre hivatkozva kérésünk méltányos elbírálására bízva maradtunk alázatos tisztelettel. Mátranovák. 1934 IX. 12-én. Pintér János basa Pádár András Kezet Pál Ivánszki János id. Török János özv. Tóth Jánosnc nováki és még 10 bányanyugbéres aláírása. A Bányaigazgatóság a következő vá. laszt adta: Értesítem a kérvényezőket, hogy 0— 20-as készlet apró szenet „mázsánként“ 40 fillére-s árban, készpénzfizetés mellett kaphatnak. Az ingyen szén nyelét visz- szaélésükkel elhajították, az többet nines. Mizserfa. 1934 november 13. Jószerf ncsét! Dr. Molnár. Tgy gondoskodott az elmúlt Horthy- remlszer azokról a bányan.yugbéresekról, akik hosszú éveken keresztül termeltek szenet, ledolgozott éve után ilyen meg­becsülésben részesítették, hogy még ah. ból a szénből sem adtak nekik amely egyébként is elégett és a meddőhányóra vitték ki. Ne felejtsék el bányászaink hogy ugyanezt az életet akarták Rajkók, Mindszentyék, Grőszék és a többiek visszaállítani! Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom