Szabad Nógrád, 1951. július (7. évfolyam, 28-31. szám)

1951-07-07 / 28. szám

3951 július 7. SZABAD JTOGRAD 5 HARCBAN A FELEMELT TERVÉRT ^2 UéccLísei Bányászaink teljesítik vállalásaikat Megyénk üzemeinek dolgozói nagy Seikesedéssel indultak harcba módosi- í'Jtr. vállalásuk teljesítéséért. Napról- »apra, óráról-órára újabb munkahös- tettek születnek. Vállalásuk teljesíté- s’hcz lendületet adott a kormány ál* fel felajánlott versenyzászló. Még csak n verseny kezdetén vagyunk, máris megállapítható, hogy ez a verseny- szakasz eléri, sőt túlszárnyalja a kon­gresszusi verseny eredményeit. Tordas bányaüzemnél a munka- brigádok szerződést kötöttek, hogy a tekevölgyi végaknát de­Jőzsef-lejtös bányaüzemnél Szalato- vics Lajos «. vállalt ül mázsás elő­irányzatát, 24.8 mázsára, Bodor Jó­zsef csapatával 14 mázsás előirányza­tát 20.9 mázsára teljesítette. Ménkes bányaüzemnél Hajdú Já­nos sztahanovista 120 százalékos vállalását 199 százalékra teljesí­tette, Nagy József bakos pedig 196 százalékos termelést ért el. Salgó-Kóna üzemnél Forgács Ferenc vá'lalta, hogy 20 mázsás előirányza­tát 22 mázsárg fokozza, ezzel szem­ben 35.6 mázsás termelést ért el. Gál József vállalását 147 százalékra telje­sítette, Szabó István pedig 146 szá­zalékra fokozta termelését. cember 1-e helyett novemberre befejezik. Kuznyecov szerszámtakarékossági brigád alakult az Acélárugyárban A Salgótarjáni Acé’árugyár dolgozói | felemelt . vállalásuk biztosítása érde­kében Kuznyecov szerszámtakarékos­sági csúesbrigádot alakítottak. A bri­gád tagjai műszaki vezetőkből tevő­dik össze. Elhatározták, hogy a hideghen- gerde törött és kopott henger­darabjaiból vágókat, nyuA6 apó­kat és egyéb szerszámokat készí­tenek. Lzzel 21—22 mázsa nemesaeé’t taka­rítanak meg. A kopott márgakpveket íclőrlik; ezzel a külföldi eredetű már. gapovszükséglet mintegy 50 százalékát fedezni tudják. Az acélöntődében Bodnár János és Nagy János formázták 141, Bérez Gvuia ifjúmunkás formázó pedig 165 százalékra fokozták termelésüket. A nídvasiizemben Kasza Gyula hegesztő 389, Szabó Sándor fúró 172, Mcncel János fúrómunkás pedig 162 százalé­kot ért el. A GSZ üzemben Diósi Ist­ván csiszoló 1S9, Tóth István 7 csi­szoló 156, Szőke Béla edző 188 száza­lékos termeléssel túlszárnyalta válla­lását. A 'sodronyüzemnél Matúra Ist­ván vaspácoló 178, Ispán József vas- pácoló 173. ' Angyal István dróthúzó pedig 165 százalékot ért el. A Zsgyvapáifalvai Üveggyár gépüzeniének dolgozói a vállalt 105 százalék helyett átlago­san 108.7 százalékra teljesítették ope­I ra[ív tervüket. Júniusban 354 pár védökeztyüt takarítottak meg. A cso­magoló brigád 302 százalékos vál'alá- sát 108.7 százalékra fokozta. A gene­rátorkezelő augusztus 1-ig 100 tonna szénmegtakarítást vállaltak, ezzel sz.emben eddig 400 tonna szenet taka­rítottak meg. Az üvegberakó brigád 120 száza­lékos vállalását 127 százalékra fokozta és az eddigi 15 kg szeg helyett 12 kg-ot használlak fel. Burés Károly vágó vállalását 128 szá­zalékra fokozta. A Salgótarjáni Molnár István sztahánovista csiszoló 243 százalékot ért el. A kályhát,iti­li elvben Bedé Erzsébet 162, Csonka József pedig 201 százalékot érlek el. A tiszti főműhely ben Szabados Sándor 178, Kovács Sándor öntödei dolgozó pedig 205 százalékra fokozta termelé­sét. Dolgozók párosversenye a Bányagépgyárban A Zagyvánál falvai Bányagépgyár 193 dolgozója' van versenyben. Acs Miklós sztahánovista, oklevéllel kitün­tetett ifjúmunkás lakatos 114 száza­lékról 110 százalékra vállalta termelé­sének emelését. Jó munka folyik a kováesmühciyben, ahol minden dol­gozó versenyben van. A kovácsok ver­senyre hívták az esztergályos, íakatos és vasszerkezeti műhely dolgozóit. Kőbányaipari Vállalat somoskői üze­mének dolgozói közül 41 fő termelés- emelésre, 30 fő munkafegyelemre, 30 fő seiejtcsökkentésre, 12 anyagtakaré­kosságra, 7 fő minőségjavításra, 11 fő terv időelőtti befejezésére, 2 dók gozó pedig fokozott tisztaságra telt vállalást. A vállalat üzemein belül megindult a harc a vállalások teljesí­téséért. A Salgótarjáni Üveggyár párosversenyre hívta ki az Ajkai és a Sajószentpéteri U.rggyáriakat. Ezen felül az üzemré­szek is versenyben állnak egymással. A fokozódó versenylendületet igazolja, hogy Szolnoki József finomcsiszoló 152, Horváth György finomcsiszoló 143, Breisler Ferenc finomcsiszoló 161 szá- za’ékot ért el. Bauer Gusztáv kehely- fúvómester 140 százalékról 164 száza­lékra,' Alics Gyula ltehelyfúvó 120-ról 170 százalékra, Gruspán Ede ballon- fúvó 165-ről ISI százalékra, Veisz Já­nos kehe’yfúvó 125 százalékról 131 százralékra emelte termelését. Az üveggyárban összesen 558 fő tett ver-1 senyvállalást. 3 vásártéri építkezésnél nincs százszázalékon alul termelő A vásártéri építkezés dolgozói a vállalástól számított 10 napi átlagter­melése 122 százalék. Az építkezésnél 100 százalékon alul termelő dolgozók nincsenek. Deák Mihály segédmunkás brigádja 132 százalékot, Kiss János .7 főből álló ács brigádja 131 száza­lékot Deák József segédmunkás bri­gádja 130 'százalékot ért el. A női munkások termelése is harcos helyt­állásra. vall. Bodor Valéria női segéd­munkás brigádja 120 százalékra, Nagy Erzsébet pedig 118 százalékra fokozta termelését. , * _ ÖZY. TVANYI G A HORNE, a hse íyasaljai lobaratórium takarítónőié újítást vezetett be. A laboratórium üvesek és készülékek mosásánál drága tisztítószert használtak, ezt most szénporos mosással helyettesítette. így sokkal gyorsabban és tökéletesebben India elvégezni a kótrány- nyal, gépkenöolajjal és petróleummal szennyezett eszközöket. Ijításácrt az újítási bizottság — egyelőre — 100 fo­rinttal díjazta. Hogyan javítja me Pártunk Kongresszusa, nagyobb fel­adatok elé állította dolgozó népünket és ezzel egyidejűleg' a szakszerveze­tekre is nagyobb feladatok hárulnak. Módosított ötéves tervünk, a megnöve­kedett célkitűzések az eddiginél ala­posabb, körültekintőbb és szervezet- több munkát követelnek meg tőlünk is. Megyei Pártbizottságunk segítsé­gére sietett a Bányászszakszervezet­nek. Felülvizsgálta a szakszervezet eddigi munkáját és megmutatta az irányt, amellyel magasabb célkitűzé­seinket valóra válthatjuk. Bár Pártunk Politikai Bizottsága 1950 július 24-én bírálatot mondott a szakszervezeti munkáról, mégsem haj­tottuk mindenben végre a Politikai Bizottág útmutatásait. A szakszerve­zeti vezetésbe nem. vonluk be kellő mértékben a jól termelő pártonkívüli dolgozókat, ugyanígy nem biztosítot­tunk helyet a nőknek és az ifjúság­nak sem, minlahogy erre figyelmünket felhívta a Politikai Bizottság. Bizal- miaink csupán tngdíjbeszedéssei fog­lalkoztak, nem végeztek felvilágosító munkát ós nem foglalkoztak a tagság problémáival. Bízalmiaink nem mozgó­sítottak kellőképen a. tcrme'és fokozá­sára sem. Margit!áró üzemnél például nincsenek kiértékelve a hosszúlejáratú versenyszerződések. Salgő-Róna üzem­nél a szakszervezeti funkcionáriusok nem teltek semmit annak érdekében, hogy a dolgozók megismerhessék ter­melési eredményeiket, tervük állását. Nem fordultunk kellő súllyal a. tobor­zott munkaerők felé. Nem adtunk se­gítséget ezeknek az új munkásoknak u szakmai és politikai nevelésükhöz. Hiba volt, hogy a dolgozók meg. kérdezése nélkül állítottunk be re- szortíelelösökct. Területi Bizottságunk, de az üzemi bizottságok is munkaiorv nélkül dolgoztak s így munkájukat kapkodás, fervsze- rütlenség jellemezte. Szakszervezetünk függetlenített vezetőinek 55 százaléka nem vett reszt oktatásban, így természete­sen dolgozóinkat sem tudták meg­győzni az oktatás fontosságáról. A Bányászszakszervezet munkájának hiányosságait hűen tükrözi vissza az, hogy a Zagyvaj Vállalatnál 658, a Kis, ierenyei Vállalatnál 1334, a Nagybá- tonyi Vállalatnál pedig 969 fő termel 300 százalékon alul. A do’gozők, ré­széről tett felajánlások sok esetben non leltek tcljesítvo s ennek okait nem Felveszünk azonnal őrássegédet. Ora és Ekszerkereskedelmi NV Salgótar­jáni fiókja., Rákóczi út 100, g munkáját a Bányászszakszervezet vizsgáltuk felül, nem adtunk kellő tá­mogatást a dolgozók többtermelésre irányuló kezdeményezéséhez. A szak­szervezeti munka fogyatékosságai folytán egyes üzemeknél félórával előbb abbahagyják a munkát iX , .... ...... . . . — így Kossuth tarón, Szorospatakon, Sa'gó-Bóra üzemnél — s nem vettük figyelembe, hogy a sok félóra terme­lési kiesések együttvéve többszáz vá­gón szénveszteségei jelentenek nem­zetgazdaságunknak. Vállalatainknál a kongresszusi verseny óta szépen meg­növekedett a sztahanovisták száma, do ezek szakmai továbbképzésével nem törődtünk. Hiba az is. hogy Kossuth-tárőn a dolgozók nagyrésze szakszcrvezetileg nines nyilvántartva. Ez abból adódik, hogy az átcsoporto­sítás alkalmával a dolgozókat nem igazolták át az új munkahelyükre. Megyei Pártbizottságunk bírálata nagy segítséget nyújtott számunkra.' Hogy eleget tudjunk tenni megnöve­kedőt!, célkitűzéseinknek, közös aktíva értekezleten beszéltük meg feladatain­kat. Munkafcrvct készítettünk a hibák felszámolására. Az aktíva értekezlet határozatot fogadott el, hogy az üzemvezetőkkel karöltve, július I-töl átszervezzük a ninn-Kaniódszerát­adást. Munkamódszerátadónak olyan dolgozó­kat állítunk be, akik mődszerbeni se­gítséget tudnak adni a gyengébb csa­patok számára. Ennek végrehajtásáért az üzemi bizottságok elnökeit tettük felőssé. Az aknatitkárok és harmad- titkárok minden üzemben megvizsgál­ják a hosszúlejáratú versenyszerzödé- seket ős jó felvilágosító munkával to­vább szélesítik a vállalásokat. A több- termelésre tett vállalások mellett a vállalás középpontjába helyezzük a terv teljesítését, az anyagtakarélcossá- got és önköltségcsökkentést. Ennek végrehajtásáért üzemekben az akna­titkárok, a Területi Bizottság részé­ről pedig Jónás Joachim a felelős. A verseny szervezésénél hiányosság volt, hogy a műszaki vezetők nem foglal­koztak a verscuyszervezés kérdésével, A Területi Bizottság érintkezésbe lé­pett a vállalatok vezetőivel, hogy az üzemek műszaki vezetőit teljes mér­tékben aktivizálják a versenyszerve­zésre. A versenynyilvánosság biztosí­tására a három vállalat egy-egy leg­nagyobb üzeménél azonnal bevezetjük a munkahelyen a csapatok verseny- tábláit. Ha a versepynyijváfiosgágaak ez a formája eredményekkel jár, úgy a többi üzemeknél is megvalósítjuk a munkahelyi versenytáblákat, Az aknatitkárok hetenként kétszer ismer­tetik a dolgozók versenyvá[lalá?ait és termelési eredményeit. Az aknaiitká- rok ezen kívül felelősök a termelés napirendi kiértékeléséért. Miudsn üzemben 10 naponkint kisterme’ési érte­kezletet tartunk üzemrészenként, ahol a műszaki kö­zépkáderek ismertetik a termelés ered­ményeit és hiányosságait. A kisterme­lési értekezleteken a dolgozók feltár­ják a hiányosságokat, elmondják pa­naszaikat és igy a műszaki vezetők konkrét segítséget tudnak nyújtani a hibák felszámolására. Az augusztus 20-i verseny szakasz folyamán ugyan­úgy, mint a kongresszusi verseny ideje alatt a kulíúrbrigádok a termelésben élenjáró dolgozóknak kultúrműsort adnak. Ennek megszervezéséért az üzemi bizottságok elnökei felelősek. Az aktíva értekezlet a Területi El­nökség javaslatára határozatot hozolt, fogy -y szakszervezeti funkcionáriusok leváltása vagy beállítása alkalmával minden esetben betartsuk a szakszer­vezeti demokráciát. Az 1951—52 es évben minden függetlenített szakszer­vezeti funkcionáriusnaak szervezett párjoktalásban kell részi vennie. Július 15-ig minden üzemben név- szorint megállapítjuk, hogy kik & ■szakszervezetj tagok és akik még nin­csenek a szakszervezetben, azokat a bizalmiakon keresztül felvilágosító munkával beszervezzük. Határozatot hozott az aktíva értekezlet arról is, hogy a SzOT 1950 július 31-i határo­zata szerint tartsa meg az üléseit. A Párt ós a Szakszervezet közötti kap­csolat megjavítása érdekében az üzemi bizottság részt vesz a pártbizottsági, az aknatitkárok pedig az üzemi párt­szervezet vezetőségi ülésén és ott rendszeresen beszámolnak a szakszerre, zeti vonalon végzett munkánkról. A szakszervezeti aktívák ilyen irá­nyú határozata — ha ezt rendszeresen betartják — meghozza a várt eredmé­nyeket. Azonban a szakszervezeti munkánk megjavításához szükséges a dolgozók támogatása. A dolgozók erez­zenek felelősséget a szakszervezeti élet iránt. Erezzék azt. hogy a fel­emelt terv mindnyájunknak ügye, hogy az a cél, amelyért a szakszerve­zet dolgozik, megegyezik a dolgozó nép érdekeivel,­Sándor János bányászszakszervezet,-a: területi elnök h*; KULTURFORRADALMUNK Gyárfás .J.ános elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára a közelmúltban a li'áíranováki kultúrotthonban elő­adást tartott. Előadásának tárgyát a kulturális kérdések megvilágítása al­kotta Beszédéből közöljük az alábbi szemelvényeket: IIORTHY-MAGYARORSZÁGON a kultúra, irodalom nem kellett sen­kinek! „Hiszen nem a komoly célok országúban vagyunk. Könyvet- itt nem vesz senki. A szellemi terméket nem be­csülik. A magyar irodalmi müvek ott hevernek. penészednek a könyvöt utók polcain és senki sem tudokolódik utá­nuk” — fakadt ki keserűen Mikszáth Kálmán, a nagy realista kritikus a kul. túrát • lebecsülő burzsoá társadalom kul­túrpolitikáját látva. De ezek a megjegyzések nem a mun­kásosztálynak szóltak — hanem az ural­kodó burzsoáziának, aki már arra is lusta volt, hogy olvasson. A munkások — mint ahogy ezt Ady Endre is kife­jezte: „Éhe a szónak — éhe a szépnek és van hajlamuk a kultúra leié.” Hogy ez mennyire igaz, nemcsak a fel- szabadulás után tapasztalhattuk, példa volt erre az 1919-ben hatalomra kerülő munkásosztály, amely megmutatta, hogy hivatott őrzője és továbbfejlesztője az emberiség igazi kultúrájának. Itt kell megállapítani, hogy nekünk már akkor példaképünk volt a cárizmus bilincseit lerázó szovjet munkásosztály. A dicső Ta­nácsköztársaság néhány hónapjában olyan óriási kulturális tömegmozgalom Indult meg, amilyenre még nem volt példa éle­tünkben. Már itt felülmúltuk mindazt, amit azelőtt a tőkés reakciós rendszer véghez vitt. A dolgozó néppé lett az iskola, a színház, a mozi. Megnyitottuk a dolgozó nép előtt a széles kulturális lehetőségeket. De az imperialista reakció és a belső szociáldemokrata árulás el­buktatta a dicső Tanácsköztársaságot és így végeszakadt ennek a nagyszerű kul­turális kibontakozásnak. Az utána következő Horthy.fasizmus még az elődjeit is felülmúlta kulturát- lanságában. Elzárták előlünk a munkás- osztály nagy művészeit: József Attilát, Derkovits Gyulát. Külföldre kellett ki­vándorolni a legnagvobb haladó íróknak, művészeknek. így Illés Bélának, Sándor Kálmánnak és még sok más igaz ma­gyarnak. Hazánk a Szovjetunió felszabadító harca nyomán „a komoly célok országa” lett. A proletárdiktatúra megszilárdulá­sával egyre inkább á tömegek .veszik ke. zükbe a gyárak, bányák irányítását s a föld művelésének ügye mellett a kul­túra vezetését is. A MUNKÁSOSZTÁLY a dolgozó- * nép uralmának életrevalóságáról tanúskodik az is, hogy 1937-ben 285 középiskola volt Magyarországon. 1951- ben pedig már több, mint -100. A hall­gatók száma 95.000-re emelkedett. Nóg­rádinegyében a burzsoázia hosszú évtize­des uralma alatt 5 középiskolát épített, mi pedig rövid 6 év alatt négyet épí­tettünk. De. a legnagyobb vívmány az, hogy megváltoztattuk a közép, és felső­fokú iskolák hallgatóinak szociális össze­tételét. Must már nem az úri-ficsi.rok, ügyvédek, nagykereskedők, kulákok gyér. mekei foglalnak benne, helyet, hanem a dolgozó nép gyermekei. Az ellenség gyűlölködve látja eredmé­nyeinket. Különösen a klerikális reakció megpróbálja a szülőket lebeszélni, távol­tartani az iskolától. Példa erre Karancs. keszi, ahol azt papolja Kovács tisztelendő „atya", hogy ne adják gyermekeiket ta­nulni a szülők, mert az elméje megzava­rodik. Ezzel az ötéves terv, a szocializ. mus építését akadályozzák, A múltban, amikor az urak gyermekei tanultak, nem mondták, hogy megzavarodnak. Döntő fordulat állott be a kultúra te­rületének más pontján az aknásziskola terén is. A múltban meg kellett aláz- kodni, ki kellett szolgálni teljes erővel a kapitalistákat, ha valaki aknásziskolára akart bejutni. Most minden becsületes dolgozónak oda került a gyermeke, sőt komoly ösztöndíjakban részesülhetnek. 2—3, sőt 400 forint. Ugyanígy nyitva áll a dolgozók gyermekei előtt a vájár- iskolára való jelentkezés lehetősége is. A közoktatás fellendülése mellett a kulturális élet más területén is komoly eredmények vannak. Míg 1938-ban a ki­adott könyvek száma alig érte el a 8 milliót, addig az elmúlt évben a kiadott könyvek száma megközelíti a 63 milliót. Ilyen példányban Magyarországon soha nem adtak még ki könyvet. Ilyen szám. ban könyvet csak ott lehet kibocsájtani, ahol nem egy kiváltságos szűk kör ol­vas, vagy vásárol, ez csak ott lehetséges, ahol a kultúra, a tanulás a dolgozók mindennapos ügye lett. Különösen ör­vendetes népünk politikai öntudatának fejlődése, — amit mutat a nagyszámú ideológiai könyvek, a marxizmus.leniniz- mus klasszikusainak hatalmas olvasó­tábora. Sztálin elvtárs művei 850.000 példányban jelentek meg. A múlt rend. szerben a ponyvaregényekkel képeztek bennünket. Most minőségi könyvet olvas dolgozó népünk. Megyénk területén 129 kultúrgárda működik. Komoly eredményeket értek ezek el. E csoportok feladata, hogy fel- elevpjútsék a nemzeti szokásokat, népünk Dl ősi hagyományait, azt amit a burzsoázia sárbatiport. Jól szerepelt a megyei Kill- lúrversenyen a szorospataki, az acélgyári, a kazári és még sok más üzemi ku'tur- csoport. Kulturális előadásainkon nem­csak a szereplők, de a nézők összetétele is alapvetően megváltozott. E DOLGOZÓINK nemcsak fel­evői a kultúrának, hanem alko­tói is. Nemcsak színházakba, mozikba, hangversenyekre járnak, hanem szintiá­zat csinálnak, tánecsoportokat és ének­kart alakítanak. Vagyis a kultúra, tömeg­mozgalom során a kultúra aktív müie- lőivé válnak. Több jótermelő elvtársunk van Mátrauovákon. a Salgótarjáni Acél­gyárban és még több üzemnél, akik tag­jai a zenekarnak, kultúrgárdának,, Kul. turális tömegmozgalmunk fejlődésére jellemző, hogy míg a Horthy-rendszcr- ben egyetlen kultúrotthon sem volt, mi már 600-at létesítettünk. Az ötéves ter­vünkben az üzemek és falvak többségé­ben létesíteni fogunk. Ezek a kuhúrotl- bonok segítik a faluban a politikai és gazdasági munkát. Igaz. hogy sok he. lyen, így Mátranovák községben is még gyermekcipőben jár a kultúra fejlesz­tése, nem segíti elő a tszcs-inozgaiom fejlesztését. Munkásosztályunk uralkodó osztály és az uralkodó osztálynak a megfelelő mű­veltséget is el kell sajátítani ahhoz, tiogy helyesen tudjon kormányozni. Ebhez első­sorban is az kell, hogy érezzük magunké- nak az iskolát, a könyvet, a tudományt és minden kulturális munkát. Ebhez az kell, hogy pártszervezeteink állandóan, foglalkozzanak a kultúra terjesztésének és népszerűsítésének kérdésével. Ebhez az kell, bogy a szülők segítsék gyerme­keik továbbtanulását, fejlődését és le­gyen büszke arra a szülő, hogy gyer­meke tovább tanul és jól tanul. Legyen büszke arra, hogy jó mérnököt, orvost, katonatisztet nevel a dolgozó nép álla-' mának. De emellett, hogy vigyázunk gyermekeink fejlődésére, segítsük tanu­lását. A szülőknek még többet kell olvasni, többet kell politikailag és szak­mailag is tanulniok. Ezen a területen még van sok tennivaló. Vannak szép könyvtáraink. Ezt mindenki olvassa, mert a jó könyv még szilárdabbá, még ke­ményebbé tesz bennünket a békéért io'.yó harc mindennapi küzdelmében. Hogy hogyan kell a kultúrát a szocia­lista építés szolgálatába állítani, arra ragyogó példát szolgáltatott és nap mint nap szolgáltat a kommunizmust építő Szovjetunió. Révai elvtárs kongresszusi beszédében megmutatta, hogyan kell tanulnunk, merítenünk a világ élenjáró kultúrájából úgy, hogy ezáltal még ma­gyarabbá legyen, harcainkat még jobban segítse a mi nemzeti kultúránk. A haladó népek mindig szívesen ta­nultak, a közöttük legelőbbre ugró hala­dottabb néptől. így volt ez mindig. A mi történelmünk folyamán is. A reform­kor idején az 1848.as forradalom előtt, az akkori haladó ifjúság az első francia forradalom ideológiai örökségét tartotta példaképének, mint a fejlődésében logs előrébb ugrott, forradalmat csináló nép példáját. Ekkor írta Vasvári Bál, liogv : „Ha kell előkép, mely után egy önálló nemzet műveltsége fejlődjék, akkor n a franciát választaná.” Azóta több, mint 100 év teli el. A polgári forradalmak korszaka régen ve­geiért. Beköszöntött a proletárfouadaL mak kora. Ma a szocializmust építő né­pek mindenütt a szovjet nép nagyszere példája nyomán alakítják át a maguk új életét.- Minket is arra tanítanak saját nemzeti hagyományaink is. hogy a Szov­jetunió példáját még mélyebben tanul­mányozzuk, Ismerjük meg és saját viszo­nyaink között nemzeti hagyományaink­nak megfelelően alkalmazzuk. EMZETI HAGYOMÁNYAINKRA támaszkodva a baráti szovjet nép kultúrájától, a testvéri népi demokráciák kultúrájától tanulva egész népünket harcra mozgósítva kell győzelemre vinni hazánkban a kultúrforradalom ügyét. Ezzel bízott meg minket Pártunk II, Kongresszusa, ezt követeli meg a szocia. lizmus felépítése hazánkban. N! Mótronovákon befejezték a növényápolást Kuborczik Joaclrininé, mátranová 'evelezőnk írja: ,;A növényápoj: munkákat a község dolgozói csakme 100 százalékban elvégezték. Felt szültek az aratásra. A dolgozó pata- tok között plrosverscny alakult J „Előre, a békearatás sikeréért'“ j< szóval. levelében beszámol arról hogy a község el volt maradva a 1 jásbegyüjtéssel. A vasárnapi tojűsbegyüjtési napi a do’gozók egymás után tettek eleg beodási tervüknek. A begyüjtésb1 élnejárnak László József görhe ki paraszt 100 százalékban, Földi Jánc né, Répás János csóka. Gubán Gábc Papp János id. dolgozó paraszto akik 100 száza’ckig eleget tettek k telezsttségüknek. A kulákok közs günkben is akadályozzák a tojást gyűjtést, Szó Ferenc 40, Szó Ba’á 28 holdas és Szó István 40 holdas k Iákok csak elenyésző százalékát a Iák be kötelezettségüknek. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom