Szabad Nógrád, 1951. július (7. évfolyam, 28-31. szám)

1951-07-07 / 28. szám

s SZABAD WOGBAD :f>sn 3«Ubs t. Tanácsaink a dolgozó népre támaszkodva vigyék győzelemre az aratást-cséplést és terménybegyüjtést A Nógrádmegyci Tanács az elmúlt léten ülést tartott, ahol Kazári elv­társ elnökhelyettes beszámolt a Vég­rehajtó Bizottság munkájáról. — Pártunk lí. Kongresszusán Rá- losj elvtárs kijelentette, hogy jó ta­nácsok nélkül nemcsak jó közigazga- 3ás, öe jó termelőszövetkezeti fejlő­dés sem lesz. Tehát tanácsaink egyik legna­gyobb feladata, hogy a mszögaz- finsdg fejlesztését elősegítsék. l>e feladatok állnak a tanácsok előtt a. nyersanyagforrások és a termelőké­pességek felfedése és kihasználása té­ré.. is. Képünk kulturális fejlődésé­ben javulás tapasztalható, mivel me­gyénkből több mint 1201) fiatal je lcníkezett középiskolai és egyetemi t-vabb tanulásra, ezenkívül 482-en szakérettségire. 1 Iraondotta Kazári elvtárs, hogy a Jlereiicsény-kutasói út építése befejo- sődött. Az adókivetés megtörtént és a május 1-rc tervbovett bevételek 112 százalékra teljesítve vannak megyénk­ben. Megyei viszonylatban is bevezet­ték a rákszürő vizsgálatot és a szocia­lista szektorok dolgozóit is bevontuk az orvos; ellátásba. —zekután rátért a tanácsok legkö­zelebbi feladatára, az aratás-cséplés, tarlóhántás, másodnövények vetése és » begyűjtés kérdésének ismertetésére. Valósuljon meg a falvakban %z a jelszó, hogy a cséplőgéptől a szö­vetkezetbe a gabonái! libben a munkában különösen nagy súlyt kell helyezni 3z ellenség le­leplezésére. Le kell leplezni az olya­nokat. mint Csillik János dejtári, Bu­gyik Mihály terényi,. Sógor János bi.rsosbrényi kulák, akik nem hajtják. ■' égre kötelezettségüket. Az osztályel- lenség igyekszik a tanácsokba is be­jutni itt Nógrád megyében is- A me­gye, tanácsból már kisöpörték János­hegyi Ferenc kulák ivadékot, Boldi­zsár István, volt katonatisztet és le- icntcoktatót, Haudó Rudolf volt csa- paiesemlört. De így van ez a járási és helyi tanácsoknál is. Nem véletlen, hogy a pásztói ta­rács Jett az utolsó a tervfelhon- kisban, ahol a tanácstitkár önként jelentkezett a fasiszta magyar hadseregbe. A begyűjtésről beszélve Kazári elv­társ megállapította, hogy a tervfei- bontás 10 napos késéssel fejeződött be. Megyénk utolsó helyen áll a tojás, széna és az újburgonya begyűjtésében is. Az egyes községekben a felbon­tót*, terv nincs összhangba, sok fontos termény ki van hagyva belőle. Nincs eléggé tudatosítva, hogy egy-egy ter- ményféleségeket miyen árban vesznek át. Ka a begyűjtést jól akarjuk vé­gezni, akkor az nem lehet a ta­nácsokon belül csak egy osztály feladata, hanem az egész tanács feladatává kell válnia. A begyüj ’ fési állandó bizottságok végezze­nek jobb felvilágosító munkát, a helyi társada'mí bizottságok pedig érezzék munkájuk felelősségét és súlyát. Igen komoly feladat a cséplés előké­szítése. Az állandó bizottságok külö­nösen figyeljék a kuiákokat, éberen őrködjenek a cséplőgépek felett. A cséplés megindulásakor a helyi taná­csok a gépnél tartsanak röpgyűléseket, szeivezzék meg az éjjel-nappali tüz- szolgálaiot, A továbbiakban a tanácsfegyelem megszilárdításáról, az egy személyi fe- ’clősség érvényesítéséről beszélt Ka­zári elvtárs. A beszámoló után hozzászólások kö­vetkeztek. Csanálosi Jánosné, az ál­landó bizottság elnöke hiányosságként említette meg, hogy az állandó bizott­ságban kevés a dolgozó paraszt- Si­mon e]vtárs elmondotta, hogy a begyűjtési osztály dolgozói keveset időznek egyes községek­ben, csak végigkocsikázzák a megyét. I.ongaucr elvtársnő elmondotta, hogy a gépállomás rossz munkájaként a nagy-keresztúri tszcs-ben hozzá nem értőt ültettek az aratógépre, így egy csomó gabona tönkrement. Ezekután gyárfás János elvtárs, Pártunk megyei titkára szólalt fej: — A megyei tanács a megye terü­letén törvényhozó és végrehajtó szerv, ami azt jelenti, hogy felelős a Mi­nisztertanács és nz országgyűlés által hn'zott törvények végrehajtásáért. Leg­fontosabb, hogy a megyében minden tanácstag ott, ahol lakik, biztosítsa a tör­vények tiszí elelbentartását. Sokan móg nem látják, hogy a be­gyűjtés, a.z adóbehajtás mind a dolgo­zó nép érdekében történik. . Éppen ezért legyen felelőssége tudatában minden tanácstag. A mi dolgozóink nem szeretik, ha Nógrád megye le van maradva. Nekünk a becsületes dolgo­zókra kell támaszkodnunk a feladatok megoldásában. A megyei tanács legfontosabb fela­data a begyűjtés legyen, nehogy eb­ben is az utolsók legyüuk az országban. Munkánk égjük hiányossága, hogy li­berálisak voltunk a kólákkal szemben, engedtük, hogy feketézzenek, lazítsa­nak. Nekünk felelősségre ke!) vonni azt a kulá- kot, aki nem tesz eleget a kötele­zettségének. A másik hiányosság az opportunizmus egyes tanácselnököknél. Fel kell lépni az iivenek ellen, tudatosítani kell, hogy a megal­kuvók nem érdemlik meg a belé­jük helyezett hizamat. Beszélt Gyárfás elvtárs arról, hogy ongy a bürokrácia, hogy a helyi ta­nácselnököket túladminisztrálják, de nem magyarázzák meg nekik, hogyan kell a munkát irányítani. A verseny- szerződéseket úgy kezelik a tanácsok­nál, mint papírdarabokat- A soron!évő feladatokról beszélve megállapította Gyárfás elvtárs, hogy az aratás harc kérdése, de nem min­denütt érzik ennek felelősségét, mert a rozs vágását már el kellett volna kezdeni és ránkérik a búza is- A kulák élesen fel fog lépni a begyűjtés ellen, mert tudja, hogy ha megtelnek raktáraink, az a szo­cializmus építését és az ő pusztu­lását jelenti, tudja, hogy ez több vasat,, több tex­tilt jcjcnt. A cséplőgéptől a szövetke­zetbe a gabonát jelszó, tehát politikai jelentőségű és a begyűjtés az osztály­ba re lcgkiéleződöttebb szakasza lesz. A továbbiakban Vadászi elvtársnő a mezőgazdasági osztály vezetője a tszcsk fokozottabb támogatásáról és a hiányzó munkaerő biztosításának kér­désével foglalkozott. Kitért arra, hogy a roásedvetésekhez szükséges, vetőma­got s helyi tanácsok igyekezzenek a községen belül megszerezni- A vita után a végrehajtó bizottság kiegészítésére került sor. A tanácsülés tudomásul vette, hogy a belügyminisz­térium Katona Zoltán elvtársat, a me­gyei tanács elnöki teendőinek ideigle­nes vezetésével bízta meg. Tereskei asszonyok ! Lépjetek ti is harcba a jövő évi kenyérért, a tszcs további erősítéséért A szál a céllal indultam el termeié, csoportotok meglátogatására, majd megírom, hogy Ti, mint új gon­dolkodású asszonyok, milyen példásan, lelkesedéssel dolgoztok fej.fej mellett, férjeitek melleit a békcaratási, a nö­vényápolási munkák végzésében. Amikor a gazdaságban bent lévő csoporttagok — köztük Dózsa Mihály — elmondták, hogy a tszcs asszonyai nem igen járulnak hozzá a csoport előtt álló munkák elvégzéséhez, bizony 'Öe kell vallanom, egy kicsit elkese. redlem. Elkeseredtem-, mert hisz nem mindegy az, hogy milyen termésered­ménnyel, -milyen munkával járulunk hozzá a békefront erősítéséhez, Nem mindegy, hogy gyomosak.e földjeink, vagy pedig jól ápoltak a kapisnövé- nyernie, A Ti csoportotokban vedig a burgonya, és a babültetvényeket még most is a gaz lepi el, De miért van ez így! Azért, mert Ti, a csoporltagok feleségei élőbbnek tartjátok a kis háztáji gazdaságok megművelését, mint a közös ragya. ■ Az a hiba, hogy Ti nem ereitek maga. tokénak, sajátotoknak a csoport 400 hold földjét. Pedig as a Tiétek, Ti vagytok a jogos tulajdonosai a földnek, de Ti tartoztok felelőséggel azért, hogy milyen munka folyik a csoportban. — Meg kell értenetek, ha bőtermcst ta­karítotok be a 400 holdról, akkor hol. dogok és gazdagok lesztek. De ha ke. veset termeltek, megkárosítjátok saját magatolcat, de népgazdaságunkat is, ezzel együtt gyengítitek a bélcetábor erejét. Ti, akik elsők között értettetek meg a társasgazdálkodás előnyét, annak or- szágépUö fontosságát, tudnotok kell, ha nem járultok hozzá a csoport mun. kájához, nem segítetek férjetekn-ek a nagyobb terméseredményért vívott bar. cár, akko-r az ellenséget segítitek! Igen, a nemrég leleplezett Grősz gyilkos ban. dójának on a községiekben megbúvó elemeinek gyermekeitek boldog jövőjét veszélyeztető, kártevéseit segítitek elő, Annak, hogy Ti neun járultok hozzá a csoport munkájához, örül az ellenség- Örül bizony, meg tapsolnak is örömük. ben, különösen azok a kulálcok, aki. két nemrégiben kirúgtatok a csoport, bői, a kulákbarát Simócslci Pállal együtt, akik a bomlás útjára akarták vinni a csoportot. En a fennálló állapototok ellenére bízom abban, sőt határozottan tudom-, hogy Ti nem akarjátok az ellenség munkáját segíteni. Épp ezért arra kell törekednetek, hogy kövessétek Boros Mihályné és lányának, a Dózsa lányok, Cserik Erzsi és Szabó Anna példamú. tatását, akik eddig is szorgalmasan résztvettek a csoport közös munkájá­ban, a nagyobb terméseredményért ví­vott harcban. Az már nem probléma előttetek, hogy hová helyezzétek gyér. mekeheket az időre, míg kint dolgoztok a csoport földjén. Államunk már meg. teremtette a napközi, otthonokat, ahová minden szülő nyugodtan beadhatja gyermekét. Tehát nektek is, most a legnagyobb dologidőben, amikor a bé. beavatási csata megnyeréséről van szó, össze kell fognotok, derekasan ki kell venni részeteket a növény ápolási és az aratási munkából. Tehát, együttes erővel birkózhattok meg az előttetek álló nehézségekkel,. csak együttes erővel, komunista aka. vattai és öntudattal, jobb munkával ér. hettek el nagyobb terméseredményt, amelynek következménye az lesz, hogy jobban éltek, több ruhát, lábbelit tud. tok venni magatoknak és gyermekeitek, ré zére. Ami pedig a legfontosabb; példát tudtok mutatni a kívülálló dől. gozó parasztoknak. Mrgkönnyítiteh azok áttérését a jobb, gondtalanabb eletet, biztosító nagyüzemi gazdálkodás útjára. Üdvözlettel: Takács Lajosa é. Rinaóc és Nagylóc is teljesítheti tojásbeadási tervét, ha a helyi tanácsok felszámolják a megalkuvó nézeteket Nagylóc község mindössze II száza­lékban teljesítette az 1950. évi tojásbe. adási tervét. A községben — de a tanács­nál is — arról beszélnek, hogy a múlt- év őszén járvány pusztította a tyúkokat, amiért tojásbeadási tervüket nem tud­ják teljesíteni. Ugyanakkor a begyűjtési rendelet megjelenése után valóságos ver­seny alakult ki. azért, hogy ki mennyi tyúkot tud eladni a községbe „betévedt” idegeneknek. A községi tanács pedig hagyta, hogy a szabad piacon értékesített tyúkok akadályozzák a tojís- és baromfibeadást. A hiba tehát mégsem a tyúkok elpusztulásánál van, minthogy a község valamennyi családjánál — kivéve a kulákokat — öt-hat tojógyúk is talál­ható. A lemaradás inkább azzal magyaráz­ható, hogy a szécsényi piacon a nagy- lóci asszonyok 2 forintos áron adják el a tojást, figyelmen kívül hagyva a mi. nisztertanács begyűjtési rendeletét. A ta­nács sem szentel kellő figyelmet e fon­tos feladatok végrehajtására. Későn ké­szítették el a dolgozók egyénekre felbon­tott begyűjtési tervét és azt egyszerűen gépiesen ismertették. A lemaradás okát még abban is kell keresni, hogy a köz­ségi tanács tagjainak csaknem 30 száza, léka nem tett eleget begyűjtési kötele­zettségének. Ezért jár a községben száj- rói.szájra, „ha maguk a tanácstagok sem tesznek eleget kötelezettségüknek, akkor mi is ráérünk.” A tanácsüléseken legtöbb tanácstag úgy szól hozzá, mint Túrái Já- nosné: „A tojásbegyüjtésnél először agi­táljuk meg a tyúkokat és csak aztán men. jiiiik a dolgozó parasztokhoz.” A közsé­get fölosztották ugyan a népnevelők kő. zött, de a népnevelő munka nem folyik. A községi tanács elnöke és titkára szem elől tévesztették a begyűjtéssel járó felelősséget. Ezt bizonyítja az, hogy néni gondoskodtak a kulikok időben való elszámoltatásáról fgy fordulhatott elő, hogy Mravcsik 72 holdas kuláktestvérek, akiknek kivetésük 2160 darab tojás, a szombati nap folya. mán is csak 45 darab tojást adtak be. Vagy Kovács Sándor 37 holdas, Herczeg István 25 holdas, Szabó István gurdzsaj 39 holdas. Szabó István oláh-zsunypusz- ‘ai 26 holdas, a 30 holdas Kovács testvé­rek, Józsa András torkó 30 holdas és Kovács László 24 holdas kulákok csak elenyésző százalékát teljesítették kötele* settséguknek. A kulákok nem teljesítették kötelezett­ségüket, mert a tanács csak akkor látott hozzá az elszámoltatáshoz, amikor a me. gyei tanács., rendeletben azt előírta. A tanács ne várja meg, hogy a megyei tanács hívja fel a figyelmét a kulákok elszámoltatására, az osztályharc vitelére. A tanácsnak már a begyűjtési rendelet megjelenése után állandóan szorgalmaznia kellett volna a kulákok elszámoltatását. Nem vitte eredményesebben a tojás- begyűjtést a rimóci tanács sem. Itt is hiányzott a személyes példamutatás. Ho­gyan is hallgatnának akkor a dolgozó parasztok Mócsány Péter és Rigó Sándor tanácstagok, amikor semmibe veszik a dolgozók államának törvényeit. A szemé. Íves példamutatás hiányának következmé­nye, hogy a község az évi tervét 11 szá­zalékban teljesítette. A tanács Nagylóc- hoz hasonlóan itt sem számoltatta el a kulákokat. Megtűrik, hogy Benkó István 29 holdas Szabó Miklós, Jusztin Vincéné, Laczkó Istvánná 25 holdas kulákok a köz­ség dolgozó parasztjaitól vásárolják lel a beadásra kerülő tojásmennyiséget, mi­előtt még az eladók teljesítették volna kötelességüket. A kulákok most a dől. gozó parasztsággal együtt hosszabbítást kérnek és a tanács is úgy véli, hogy a tyúkok nem tojnak. Ez nem igaz, a köz­ségben több mint 3 ezer tyúkot mutat ki a statisztika. Ha nem tojnak, hogyan le­hetséges, hogy a dolgozó parasztság a szécsényi piacon szabad áron értékesíti a tojást. A kulákok befolyásának tudható be az is. bogy a község területen sokan úgy vélik, hogy nekik csak jogaik van. nak, de kötelességeik nincsenek a nép államával szemben. Figyelmen kivül hagy­ják, hogy a község, a leiszabadulás óta napközi otthont, villanyt, 30 ezer forint költséggel járó közkutat és 20 ezer fo­rint értékű iskolai berendezést kapott. Rimóc dolgozó parasztságának tudnia kell, hogy a tojásbegyüjtés maradéktalan teljesítése hozzájárult az ötéves terv síké. réhez, az ipari munkásság élelmiszerellá­tásához. A terv sikeres teljesítése meg­követeli, hogy tanácsaink a dolgozó pa. rasztsággal szemben sem tűrjenek el olyan lazaságokat, amely veszélyezteti a köz­ség és népgazdaságunk tervét. Tanácsaink juttassák érvényre a rendelkezésnek ama pontját, amely kimondja, akik határidőre nem tettek eleget beadási kötelezettségük­nek, ebbe beleértve a július 1-i 70 száza­lékos tervet is, a beadási kötelezettséget 15 napig terjedő elmulasztása esetén 5 százalékkal, 15 nap utáni késedelemnél 10 százalékkal kell felemelni.* — Szabó — Pák Hen En elvtárs nyilatkozata as intervenciósok Koreában elkövetett bűntetteiről Pák Hen En elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügymi- ‘ere nyilatkozatot juttatott ej az ENSz-hez. A nyilatkozat megállapítja: az ame­rikai légierők embertelen bombázások­kal sok koreai várost és falut meg­semmisítettek, a lakosok tízezrei:, gyilkolták meg. A beavatkozók vissza­vonulásaikor a Di Szin Man-féle báb­kormány nemzetvédelmi minisztere, amerikai gazdáinak utasítására Grőszék hű szövetségesei az aratást-csépiést szabotáló kulákok A békearatás jó ütembe való vitele a falusi osztáiyharc fokozottabb éle­ződését vonja maga után. A gazdag termés — amelynek szemveszteség nél­küli betakarításáért harcot indított dolgozó parasztságunk — csak fokoz­za az ellenség dühét. A kulák most minden erejével azon van, hogy meg­akadályozza a gazdag termés betaka­rítását. Azt akarja, hogy kipereg.jen a szem, kevesebb kenyér jusson a dol­gozók asztalára. így van ez Horpács termelőszövetkezeti községben is. Pőstyén János 20 holdas cséplőgép- tulajdonos kulák is veszedelmes ellen­sége a gazdag termésnek. Az ő földje a leggyomosahb a ha­tárban. Sárguló gabonatábláját ma is gyom lepi el. Ez nem kevesebb, mint 35 százalékos terméshozam csökkenést jelent, De ha megnézzük kapásnövényeit, megállapíthatjuk, hogy kukoricáját, cukorrépáját, burgonyáját, borsóültet­vényét is fél méteres gyom lepi ej. Igaz, ezért már lesújtott rá a dolgozó nép ökle. Börtönben ül. Ez jobban fokozta a kulák dühét. Feleségű nagyobb kártevőnek bizo­nyult. A gazdag termes elleni kár*c- vése, .egyre ravaszabb formákat ölt. Attól sem riad vissza, ha saját termé­sében kell kárt tenni. Nem javította kj cséplőgépét- A szükséges munkaerőt sem szerződ­tette le. A csépléshez szükséges ponyvákat sem biztosította. A fecskendő tömő használhatatlan állapotban van. A mérlege mázsánként 5 kilogrammot csal. A benzintank rósz. A meghajtó­erő hűtője folyik. Mindezekből meg lehet állapítani,'hogy Pőstyén Jánosné kulákasszony esküdt ellensége a békét erősítő gazdag termésnek. Pcstyán János kulákasszony — azonkívül hogy szabotálta a növény- ápolást és , nem javíttatta kj eséplö- gépjét — rémhírterjesztéssel is fog­lalkozik- Sokszor napokig nyugtala­nítja a szövetkezeti község dolgozóit. A lapokban kiderült, hogy a rémhír­fonása nem is ismeretlen^ Pőstyén Jánosné testvére Ameri­kában van. Az egyik fia — aki Hunyadi-páncélos volt. — Nagy Ferencékkel szökött kí Amerikába. Pőstyén Jánosné innen szerzi a rém­híreket- Fegyvertárában nem utolsó sorban foglal helyet a háborús rém­hírterjesztés. Ebben nemcsak egye­dül áll. Szövetségeseket is keresett magának. Olyanokat, mint özv. Mik­száth Ká'mánné, özv. Mikszáth At­hénné volt 200 holdas, Csillag "Sándor és. testvére volt 400 holdas úri birto­kosok, akik napokon át bezárt szo­bákban szövik aljas terveiket a dol­gozó nép ellen. Ezek is -azt akarják, mint Grősz és bandája, akik úgy ter­vezték hogy a kiosztott földön ne tszcs, hanem püspöki, grófi, királyi nagybirtok legyen újra. »Az amerikai­angol felszabadító hadsereget várják«, azzal a reménnyel, mint Grősz és bandája, akik a horpácsi kajakokkal együtt azt akarják, hogy a gazdag termése­ket bombák ezrével pusztítsák el, hogy a horpácsiak fölszabadult földjét traktorok helyett, halált hozó tankok, bombák, gránátok ez­rei szántsák. Horpács termelőszövetkezeti község dolgozói tudják, hogy Pőstyénék, Csillagék, Mikszátkck a falu söpredé­kei, a szövetkezeti mozgalom halálos ellenségei, akik az amerikai imperia­listákkal, Gröszékkel egy gyékényen árullak. Ez a törekvés fokozta a hor­pácsi kommuniszták és szövetkezeti parasztok éberségét. Ezért tanúsíta­nak izzó gyűlöletet a halálos ellensé­geik iránt, ezért készülnek még lel­kesebb munkaversennyel a legszentebb hazafias kötelesség teljesítésére, a gazdag termés időbeni és vtszteség­aélkiiü betakarítására- _(J,—!■) parancsot adott a csapatoknak, hogy — nemükre és korukra való tekintet nélkül — végezzék ki mindazokat a békés lakosoka., akik a népi demokratikus kor­mány hívei. A IS—40 éves férfiakat elszakítják családjuktól és különleges helyekre irányítják, ahol kivégzés ős családjuk elleni megtorlás fenyegetésével, fel-*' fegyverzett bandákat, felforgató és. kémcsoportokat alakítanak belőlük, hogy a Néphadsereg mögöttes térülő­iéin vessék be ökot. A Koreai Népi Demokratikus Köz- társaság kormánya az elmondottakkal kapcsolatban ismét követeli a koreai fegyveres külföldi beavatkozás meg­szüntetését és a felelős háborús bűnö­sek bíróság elé állítását. Candelaria Rodriguez ügyvéd a Hu. bai Demokratikus Nöszövétség képvi­selője, tagja volt a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség vizsgálóbizott­ságának, a többi között a következő­ket mondotta koreai tapasztalatairól? Megrázó, de egyben gyűlöletet keltő is volt látni az amerikai légi banditák .„működését“. Magunk is tanúi vol. tunk annak, hogy ezek a minden em­beriségből kivetkőzött gyilkosok hogyan géppuskázzák halomra az utcai járókelőket, a mezőn dolgozó parasztokat és hogyan zúdítják gyujtóbombáh és időzített bombák ezreit olyan városokra, amelyek­ben semmiféle katonai célpont nin. csen. Az amerikaiak a gyilkolásban nem vá­logatósak: puskával, géppuskával mó. »zároljak le a hátrakötött kezű polgári lakosságot, az anyáknak pedig, akik az ottani szokás szerint hátukon hordják gyermeküket, szuronnyal rontanak neki. Korea népe azonban — folytatta — az átélt hihetetlen szenvedések ellenére mit sem vesztett bátorsá. gából és elszántságából az igazságba és a győzelembe vetett hí. tőből. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Néphadseregének főparancs, noksága jelenti, hogy egységei szoros együttműködésben a kínai önkéntesnek osztagaival, valamennyi arcvonalszakía- szon továbbra is helyi jelentőségű hal', cokat vívnak és emberben és hadi­anyagban súlyos veszteségeket okoznak az nmc-rikai-angol beavatkozók és la. Li Szin Mangfcle hadsereg csapatai, nak. A repülőgépre vadászó lövész oszta­gok július 2-án lelőttek hőt ellenséges repülőgépet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom