Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)

1951-06-16 / 24. szám

Megyénk ifjúságának feladata, hogy a Párt hűséges tartalék csapata legye« A Jó, bő termés erősíti tszcs-inke: He legyen önteit, elégedett Kisielek'bányaüzem péi zervezete MO.P e ssa«­A-'ét- , hrcónfi tKinu L np in ,.v 1 airlu > 1 ll H K L VII, évfólvam 24. szám Ara 50 fillér 1951. június Ift Tegyük az oktatást j pártmunkánk középoontjává Az élenjáró megyék tapasztalataival gyorsítsuk meg a növényápolás ütemét Pártunk Politikai Bizotsága május I9-én határozatban foglalkozott az ok­tatási munkával. A PB határozata megállapítja, hogy az idén párttagsá­gunk, sokkal nagyoi h százalékát tudtuk bevonni az oktatásba, mint az elmúlt évadban. Jelentős o> Iménveket értünk el a proprvandamunka elvi, politikai színvonalának emelésében is. Ezek az eredmények — ha nem is minden te­rületen — általában vonatkoznak Nóg. ráílmegyére is. Az előző oktatási évad­hoz viszonyítva 7—8 százalékkal több elvtársat vontunk be az oktatásba, si­került a gyakorlati életet és az okta­tást közelebb hozni egymáshoz. A po­litikai iskolák eredményét elősegítették1 még a propagandista szemináriumok. Fyvanakkor megálllapította a Poli­tikai Bizottság azt is, hogy pártoktatá- sunk az elért eredmények ellenére, nem tartott lépést, sem a párttagság éa a pártonkívüli dolgozók fokozódó politi­kai és ideológiai érdeklődésével, sem azokkal a körülményekkel, «amelyeket az élesedő nemzetközi helyzet és a szó. cializmus építésének feladatai támasz, tanak a propagandamunkával szemben. Ez fokozottabban áll a mi megyénkre, A járási, városi pártbizottságok' és az alapszerveaetek reszortfeiadatnak tekin­tették az oktatás munkáját, nagyfokú nemtörődömség volt tapasztalható ezen p térén. Pártszervezeteink nem ellen­őrizték, nem segítették' a politikai is­kolákat és általában az oktatási műn - kát. Káros önteltség, elbizakodottság uralkodott ezen a területen. Párttitká- rajnk jelentős része nem vett részt a szervezett tanulásban. Például a Salgó­tarjánt járás alapszervezeti titkárainak. RO százaléka nem tanult rendszeresen. Így- nemcsak a termelő munkában nem- 'tű (fiáik megfelelően kivenni készüket,1 Se hiányzott a példamutatás is a tag­ság nevelésében. Különösen a bányá- Isziit területén mutatkozott az meg, ahol a legnagyobb fokú volt a lemor­zsolódás. A bányász párttagok’ rend­szeres nevelése, oktatása nem volt biz­tosítva, gok bányászközségben lemor­zsolódtak a szemináriumok. A salgó­tarjáni járási bizottság az egész okta­tási évad idején egyszer sem tárgyal­ta meg a bányászok politikai oktatása, najki kérdését. Kern látják világosan, hogy a pártépítés gyengesége, a laza munkafegyelem, az ellenség befurako- dása és hangjának érvényesülése a bá­nyászok között, valamint a tervnek a nem teljesítése, döntő módon abból adó. dik hogy elhanyagolták a bányászok oktatását. A járási pártbizottság nem használta fel kellőképpen a bányász- pártiskolát végzett, elvtársakat a párt­szervezetek megerősítésére, a bányá­szok politikai oktatására. Igen kis mér. tőkben szervezték meg a vidékről be­járó bányászok számát a politikai is­kolákra. általában a k étlaki dolgozók különösen lemaradtak a fejlődésben. Pártszervezstein!kt kevés konkrét hatá­rozatot hoztak a propagandamunka megjavítására. így a szécsényi járási bizottság is hiányos, megfoghatatlan, az oktatási munkák megjavulását egy­általában nem eredményező határoza­tokat hozott. A pártpropaganda színvo­nalának emelése nem engedi meg, hogy általános szólamok, irodaszellem, szak­szerűtlenség jellemezze az ezzel foglal­kozó elvtársak munkáját. A tények is­merete nélkül fogott hozzá ennek meg­tárgyalására a szécsényi járási bizott­ság is, azért nem tudott eredményt el­érni. 1 A propagandisták helytelen, burokra, tikus kiválogatása, valamint a propa­gandisták elégtelen felkészültsége nem egy esetben hozájárult a politikai is­kolák lemorzsolódásához, sőt megszűné­séhez is. Egyes járási és városi párt- bizottságok, politikailag felkészület­len. nem megfelelő előadókra bízták a szemináriumok vezetését. Sok helyen előfordult. így Karanesságon is, hogy az előadó két órán keresztül, szóról- szóra, akadozva olvasta fel a szeminá­riumi' füzetet, mire a hallgatók elalud­tak. Párttitkáraink keveset foglalkoz­tak, alig ellenőrizték a, propagandisták munkáját. Az acélárugyár pártbizott­ságaiban az oktatási munka lebecsülé­sét mutatta, .hagy Szabó elvtárs párt- titkár egyáltalában nem foglalkozik a propagandista szemináriumokkal, nem ellenőrzi és m. ad segítséget munká­jukhoz. J>e így ran ez- soki .más terüle. ten is. Ebből adódott, hogy nem tud. tűk megfelelően feldolgozni a Párt és a kormány határozatait, hogy nem tud. tűk bánvász párttagjainkkal és a bá­nyászok tömegeivel megismertetni a Párt ég a kormány határozatait a szén­termelés fokozásáról. De vonatkozik ez a takarékossági, valamint a kétéves állattenyésztési és növénytermesztési határozatok felületes feldolgozására is. A Politikai Bizottság határozata nemcsak megszabta fetadatainkat. az ,1951—32-cs oktatási évadra, hanem se. gítséger nyújt ahhoz is, hogy az el­múlt oktatási évad tapasztalatait fel­használva, tervszerűbben, nagyobb fel, készültséggel ég már most induljunk neki a jövő oktatási évad előkészítésé­nek, megszervezésének. Pártunk szerve­zeti szabályzata a párttagság köteles­ségének szabja meg a politikai felké­szültség szakadatlan fejlesztését. Az elkövetkezendő évben megyénk teriile- tén a párttagság 55 százalékát kell be­vonni a7. oktatásba, ezen túl a párttag’, súg többi részét és a pártonkívüli aktí­vák széles tömegeit előadássorozatok, propagandaelőadások. rádiószemináriu­mok megszervezésével kell bevonni az oktatásba. Ahol az előfeltételek jobban megvannak adva, mint Salgótarjánban éa Balassagyarmaton, ott ezt a szá­mot jóval túl kdl szárnyalni. Túl kell szárnyalni a bányászoknál és a gépál­lomások dolgozóinál is. tekintve, hogy mindkét terület népgazdaságunk legfon. tosabb ágaihoz tartozik és mindkét te­rületen alaposan elmaradtunk a politi­kai munkával, A Politikai Bizottság úgy határo­zott, hogy jövőre a pártoktatást de­centralizálj uk. Sokkal nagyobb felelős­ség hárul ezért az alapszervezetekre, de a járási és. városi pártbizottságok­ra is. Sok alapszervezetüknél - végre túl .-kell-lendülni az egyhelyben t'opogá- son, bátran be kell vonni felsőbb ok­tatásba azokat, akik áz alapfokú isme. retet elsajátították. Különösen nagy a pártszervezetek; felelőssége a jövő évad propagandistái és hallgatói személyes kiválogatásában. Ez a munka nehéz és fáradságos, de megéri, mert a fárad­ság bőségesen megtérül, ha a propa­gandisták világosan megértik, milyen nagyszerű feladat a társadalom fejlő­désének törvényét, az élenjáró’ elméle­tet tanítani, ha a hallgatók előtt vilá­gos lesz,, mit jelent munkájúkban a magasabb elméleti képzettség, hogyan térül meg a mindennapi feladatok el­végzó» közben a tanulással eltöltött idő. Az elmúlt oktatási évadban voltak járások, amelyek teljesen elhanyagol, ták az ellenőrzést. Meg kell szervezni ebben az évben az ellenőrzést, biztosí­tani kell a pártszervezetek részéről a propagandistákkal való állandó foglal­kozást. A propagandisták elméleti és módszertani irányítása nélkül nem le­het elképzelni a pártoktatás színvonn. iának emelkedését. Az oktatási évad beindulása előtt esti iskolákat, vagy bentlakásos tanfolyamokat szervezzünk a jövő oktatási évad előadói, propa­gandistái számára. A járási és városi pártbizottságok már most kezdjék el a kiválogatást, hogy legyen idő alapo­san megvizsgálni egy-egv propagandis­ta jelölt képzettségét, rátermettségét. A Politikai Bizottság külön felhív­ja a figyelmünket, hogy szorosabban kapcsoljuk a DISz oktatást a pánok- tatáshoz. Tavaly a DISz tagságnak alig 25 százaléka volt rendszeres okta­tásba bevonva. a politikai körvezetők­nek mintegy fele nem vett részt párt- oktatásban. Jövőre a DISz propagan­distákat a Eárt propagandistáival együtt kell kiválogatni és kiképezni. Ezen a területen is ki kell domborod­nia, hogy a DISz a Párt leghűségesebb segédesnpata, hogy a legjobb DISz if­jak lesznek folytatói elődei munkája, nak. A fiatalok oktatása mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sok­kal nagyobb számban vonjuk be a pártoktatásba a dolgozó nőket. Ott is biztosítsuk számukra azt. a helyet, amely országunk egész életében megil­leti őket. A jövő oktatási évadot megszervezésé­ben, előkészítésében csak akkor oldhat. Nagy lemaradás mutatkozik a takarmánybetakarítás terén A csapadékos időjárás ellenért-, állami gazdaságaink, termelőcsopovtjaink, dol­gozó parasztjaink fokozták a növényápo­lási munkákat. Ennek ellenére még most is lemaradás mutatkozik. A növényápo­lási munka megyei viszonylatban 80 szá­zalékban van elvégezve. Nagy lemaradás tapasztalható a szénabetakarításnál is, amely mindössze 54.3 százalékban van teljesítve. A növényápolási munkák járási versenyében még mindig * pásztói járás vezet 89 százalékával. Utána következik o szé­csényi, salgótarjáni, rétsági, míg sereg­hajtóként a balassagyarmati járás kullog 66.2 százalékos eredményével. Á pásztói járás ugyancsak élen jár a takarmánykaszálás terén is. Utolsó helyen a rétsági és a szécsényi járás dolgozó pa­rasztjai haladnak, mert eredményeik alig haladja meg a 30 százalékot. A növényápolási munkák során példa­mutató eredmények születtek állami gaz­daságaink dolgozói körében. Magrépa ka­Az elmúlt héi során megyénk gép­állomás vezetői, a gépállomások al­központjában értekezletet tartottak, amely értekezleten beszámoltak a tervkészítés és a. pénzgazdálkodásban előforduló hiányosságokról. Az érte­kezlet megszabta azokat a feladato­kat, melyek az ai'atás-cséplési mun­kák során gépállomásainkra, hárul. A feladatok ismertetése után a pásztói gépállomás vezetője, Ladnaj Ferenc hozzászólásában ismertette a gépállo­más versenykihívását: "I Globális eséplési tervünket a ' • megadott normán feiül 5 szá­zalékkal túlteljesítjük, 379 vagon ga­bona helyett. 400 vagon gabonát fo­gunk csépelni. O A eséplési munkálatoknál gé- “• peink üzemanyagfogyasztását 95 százalékra csökkentjük. O A Minisztertanács álta] meg- *-'* határozott 0.5 százalékos szem­veszteséget 0.2 százalékra csökkentjük. Gépállomásunk szerelői vállal­• ják, hogy a műszaki meghibá­sodásokat minden gép naponkénti megvizsgálásával és gyors kijavításá­val csökkentik, illetve megszüntetik. Vállaljuk, hogy cséplőgépeink­* tői a, dolgozó parasztság be­adását közvetlenül a begyűjtő helyre szállítja, amit jó felvilágosító mun­kával érünk el. /C Váljaljuk, hogy minden eséplö- gépnél ebédidő alatt a Szabad Nép olvasását megszervezzük s ezáltal biztosítjuk dolgozó parasztságunk fo­lyamatos tájékozódását bel- és kül- po'it.íkai eseményekről egyaránt. H Váraljuk, hogv heti verseny- * * eredményeinkről a felhívásun­kat elfogadó gépállomásokat minden héten tájékoztatjuk. O Vállaljuk, hogy gépállomásunk körzetében az éjjeli tárcsázás* megszervezzük. Ezen gépállomás! vállaláson kívül dolgozóink egyénileg is versenyre hívják Nógrád megye gépállomásai­nak traktoristáit, a) Nyírei János bri­gádvezető vállalja, hogy a csép]ési kampány idején 90 százalékos üzem­anyagfogyasztás meflett 40 vagon ter­memet csépel el. Kezdeményezéséhez ezekkel a feltételekkel Tóth János és Bella Miklós csatlakoztak, b) Pikier Ferenc. Laslió Ödön, Szappan Ferenc traktoristák 80 száza'ékos üzemanyag- fogyasztás mellett 35 vagon termés- eséplést vállaltak, cl Sándor András. Sándor József. Juhász József trakto­risták 95 százalékos üzemanyagfo­pálásnál (lókapázás után) Vizdák Rozá- 1 1Í3 munkacsapata 170 százalékot ért el. A munkacsapat tagjainak napi keresete meghaladta a 32 forintot. A burgonya- kapálásnál Baranya Mátyás, F->nyó An­tal és Fridricb István 227 százalékos eredményeket értek el. Keresetük több, mint 43 forintot tett ki. A trágyakihor­dásban Holica Mihály 165, Polonkai And. rás 145 százalékot értek el. A szécsényi állami gazdaságban az előirányzói! 9 napos növényápolási munkaversenyt az ijik nagyszerű tel­jesítményeil után 8 nap alatt fejet­ték be. Az ifi munkacsapatok közül kiváló ered­ményt ért el Takács Borbála, Cseri Er- ’ zsebet, Lantos Ilona és Takács Erzsébet. Temielőesoportjainkban is meggyorsult a növényápolás munkaüteme. A cered- tótújfalui Búzakalász tszcs jó megszervezte a munkál A korriandet kapálásánál úgy jártak el. hogy a csoporttagok feleségeit beszervez­gyasztás mellett 30 vagon termény el- esépejését vállalták a kampány ideje alatt, d) Kanyó János, Otmár Jenő, Percze József és Fekete József szere­lők egymássá] versenyezve, a gond­jaikra bízott cséplőbrigádoknál mű­szaki kieséseket a legminimálisabbra csökkentik le- e) Portörjö Júlia vál­lalja, hogy a műszaki oktatással pár­huzamosan az, adminisztrációs munkát megismerteti a gépkezelőkkel, hogy ezáltal js elősegítse a eséplési munká­latok zavartalan lefolyását. Vállalja továbbá, hogy hetenként minden gé­pet lelátogat és helyben segít az ad- minisztrativ hibákat kijavítani. Mi, a pásztói gépállomás dolgozói felkérjük. megyéink gépállomásainak dolgozóit, tegyék magukévá versenyki­hívásunkat, az ötéves népgazdasági tervünk mielőbbi sikeres megvalósí­tása érdekében a béketábor megerő­sítéséért, a csép}ési munkák időelötti befejezéséért, Június 6-án Nagyoroszi köziégben a Nógridmegyei Szövetkezetek Szövetsége begyűjtési ankétot tartott. Erre az ankét­re a környező községek dolgozói is el­jöttek és hozzászólásaikkal emelték az an­két jelentőségét. Az ankéton ismertették azoknak a dolgozóknak neveit, akik vál­lalták, hogy a begyűjtést maradéktalanul teljesítik. Pintér István pásztói ügyvezető kö­zépparaszt 200 százalékos, Acskádi János nagyoroszi 8 holdas középpa­raszt 350 százalékos, Mravik János megyei választmánytag, szitáld közép- paraszt 200 százalékos terménybeadá­si kötelezettséget vállalt. Példájuk nyomán az ankéton megje­lent 92 dolgozó közül, Magyar Sándor 8 holdas dolgozó középparaszt vállalta, hogy minden gabonáját a fejadagon és vetőmagon kívül, mint ahogy a múlt év­ben tette, az idén is a géptől viszi a terményraktárba. Vállalta, hogy beadási kötelezettségnek ezentúl 100 százalék­ban eleget fog tenni és versenyre hív­ta ki a rétsági és balassagyarmati járás összes parasztjait, hogy ki fog nagyobb rek a közös munkába. így a gyomirtást « éri iák -gezték <“« közvetlen utánuk « asszonyé1 ■*gezték % kapálási munkát, egyéni versenyt, fit jé munkát végzett Kovács Pál. Stuck József, «kik felesé- leikkel gylitt kót.két Ti” ssepvséget értek el. A mátrsm’nógzrn*' Alkotmány tszcs a rétifüvek kaszálásé ne ért el jó eredményt. Orosz loákira, Mdnár András és még több tszcs tag napi teljesítménye meghaladta a'2.7 munkaegységet is. A rossz munkaszervezés folytán a sámsonházai Béke tszcs lemaradt a növényápolási munkával. Csnportérte- kezleten elhatározták, bog- megjavít­ják a munkaszervezetet és követik az élenjárók példáját. Az erdűtarcsai tanács jól segíti a dől. gozó parasztság növényápolási munkáját. 52 dolgozó paraszt versenyber végzi a növényápolást. A szép ered­ményhez hozzájárultak Tóbiás Pál, Tusán József, Györki János és Urtgi Mátyás diillőfelelősök, akik jó felvilágosító mun­kával segítették az eredmény létrejöttét. A mezőgazdasági állandó bizottság lelep­lezte Nagy Mátyás kulákot, aki még csak az elmúlt héten vetette el a kukoricájál. Ezzel á-'.-ini akart népgazdaságunknak. Hugyagi községi tanács is kezében tart. ja a növényápolási munkák vitelét. Győri János, Borda István és Antal István tanácstagok a növényápolási munkájuk 100 százalékos elvégzésével serkentik a község dolgozó paraszt­jait a növényápolási munkák jobb elvégzésére. A salgótarjáni járás községei között folyó novényápolási versenyben Somosko' jár az élen. A község dolgozó parasztjai közül Osvald János 5 holdas jár élen a növényápolási munkában. Mindig fölkeresi a lemaradt gazdákat és meggyőzi felvilágosító munkával, segíti a nagyobb termésért vívott harcot. Me­gyénk dolgozó parasztjainak igyekezni kell. a növényápolási munkákkal, hogy az aratás idejére helegyen fejezve. Ugyan­csak fokozni kell a szénakaszálási munkát, mert ezáltal tudjuk biztosítani • kétéves állattenyésztési terv végrehajtásához szűk. séges takarmánymennyiséget. a SzÖVOSx N agvorosziban százalékot elérni termény begyűjtésben. Verseny kihívását Kristóf István érsek- vadkerti, Anczel János borsosherényi dol­gozó parasztok elfogadták. Rukonczai János 6 holdas nagyoroszi dolgozó paraszt versenyre hívta ki Mázsán Nándor dolgozó parasztot és vállalták, hogy a cséplőgéptől egye. nesen a terményraktárba szállítják a terményt. A versenyt mind a 92 dolgozó egyhan­gúan elfogadta. A dejtári és pataki dol- gozóparasztok miután a versenyt elfogad­ták. Ígéretet tettek arra. hogy ismertetni fogják a dolgozó parasztokkal az an- keton elhangzottakat. Az ankéton Bercsiua I’ál érsekvadkerti terménybegyüjtő azt javasolta, hogy rsereként minden dolgo­zó adja le vetőmagját és helyette a földmíves szövetkezettől jóminőségü csá­vázott vetőmagot fognak kapni. A meg­jelentek valamennyien arról beszéltek, hogy hatalmas segítséget kaptak a be. gyűjtési munkájukban és kérték, bogy a többi községekben is hasonló ankétokat szervezzenek. A pásztói gépállomás versenykihívása a eséplési terv tiílteljesítésére Nyírjei János Ladnaj Ferenc „Géptől a term ér« yrak tárba visszük a gabonát“ Begyűjtési ankétot tartott jók meg sikeresen, ha az, oktatást a pártmun-kánk középpontjába állítjuk. Amilyen jelentősége van népgazdasá­gunk szempontjából a nehézipar fej. lesztésének, ugyanolyan jelentőséggel bír az oktatás a pánmunkában. Nem kétséges teliát. hogy először a pártszer­vezet vezetőségi tagjainak, népnevelői­nek, bizalmiainak kell megtalálni he­lyeiket!. oktatási rendszerünkben. A most' folyó ismétléseket és vizsgákat használjuk: fel gondosan a jövő tanév propagandistáinak és hallgatóinak ki­válogatására, szigorú következetesség, gél lépjünk fel a számszerüség. a kira­katpolitika ellen... Ä mi dolgozóink ér­deklődnek a marxizmus.leninizmus iránt csak a párt vezetőségnek1 meg kell talál­nia a módot, hogy őzt az érdeklődést tettekké változtassák és felhasználják üzemük, községük alapszervezetének de az egész ország erősítésére, műveltebb, magasabb tudással rendelkező dolgozók kialakítására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom