Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)

1951-06-02 / 22. szám

2 SZABAD NOGRAD 1951 június 2. Megbirkóznak az új élet nehézségeivel Tereskén Az ellenség leleplezése erősítse tovább a „Zalka Máté46 csoportot Brigádba ifjúság, a bő termés betakarításáért! A tereskei Zalka Máté“ termelő- Csoport híres volt megalakulásától kezd. •ve. Szép, példamutató eredményeket értek el az állattenyésztés és a növény, termesztés terén. A csoporttagok jóléte felfelé ívelt. Ezért a környező községek új csoportokat alakítani akaró dolgozó parasztjai nagy csoportokban itt győ­ződtek meg a kollektiv gazdálkodás előnyéről. egyre jobban gátlóivá váltak, eőt meg­gátolták a csoport, további egészséges fejlődését. Szinóczki Pál, hogy akna­munkáját még eredményesebbé tegye, összejátszott Hédii József multrend- Iszorbeli gazdatiszttel, akit megtett a cső porttagok beleegyezése nélkül Tag- tárosnak,.- pénztárosnak, könyvelőnek és mariiafölelésnek. Hogy ezt végre tudja hajtani és saját céljára nagymennyisé­gű pénzösszeget tudjon elsikkasztani, kiűzte állásából • Korgyik Júliát, a tszcs könyvelőjét. Ahogy a csoportta­gok is .mondják,. Szinóczki mindig a füldmüvasszövetkezet kocsmahely iségé- ben tartózkodott. Hogy ez no legyen feltűnő, az irodahelyiséget áthelyezte a kocsmahelyiség melló. Napokon át ott dőzsölt. ... Nem intézte cl a csoport ügyes- bajos dolgait, bomlasztotta az 9re­mi pártszervezetet, sosem számolt be arról, hogy a csoportnál: meny- ~nyi a Úszta, jövedelme, kiadása, Amikor ezt fölvetették' neki a tage», lemondással fenyegetőzött. Rendszerint ezeket elfajult személyeskedés is követ, te. Szinóczki Pál, miután érezte, hogy saját diktatúrája veszélyeztetve van, bevette a csoportba Tranyovszki Ödön cséplőgépiulajdonost és Popcsa László kulákot is, akiket ezután „szárnysegéd­ként“ tartott maga mellett, A csoporton kívül álló egyéni dolgo­zó parasztokat ellenségnek tekintette. Látszatképpen, ugyan fűt-fát ígérve, a csoportba akarta csalogatni a dolgozó parasztokat, mint Lacó István !) ||ul- das, Szúnyog János csuhaj 12 holdas és Boskó Ignác 12 holdas középparasz- tokát, s amikor a csoportba való felvitelre kári'dt i'blna a sor, meghazudtolva saját mondást it, elriasztotta a csoportba belépni akarókat. Tovább|ij, is arra fektette a súlyt, hogy. a csopörtjagokkal meggyíilöHes- se az egyénileg dolgozó parasztokat. Szinöqzki Pálnak és a körülötte levő kuláSekúak az volt a további tevé- kenykedésük, hogy miegmérgezték a csoport járásezerte híres' szarvasmarha- állományát a juh-állomúnyt és nagy- mennyiségű pénzösszeget sikkasztottak el a csoport vagyonából, megkárosít ’á ezzel a csoport tagjait. A csoportba beépült e'lensé»- műt;1' járói azt a következtetést lehet le­vonni. hogy „addig jár a korsó a kút­ra,'míg el nem törik“. így járt Szí. nóezki és bandája is, akiket a Párt se­gítségével leleplezett a tanács és méltó helyre juttatta ökot. A leleplezés óta a tanács különös nagy gondot fordít a tszcs segítségére. Most tudja csak igazán értékelni Rákosi elvtárs kongresszuson mondott beszédét Ezért minden tszcs gyűlésen résztvesz és hasznos tanácsokkal látja el a cso­port tagjait. Gyorsan, bürokráciamen­tesen intézte el a csoport építkezésének engedélykérelmét és kiutalta részükre Horny Jakab volt földbirtokos romis- táUőját. Negyven köbméter faanyagot is kiutalt melléje. A község legelütc. riilotének felét is átadta a tezcs-nek, hogy iielyreliozza az állattenyésztés te­rén mutatkozó lemaradást. Mindezen segítségek ellenére =oV ja­vítani való van a csoportban. Igaz, hogy az ellenség munkája által oko- zott seb kisebb részét már begyógyí­tották, Minden szombaton tartanak csoportértekezletet, ahol megtárgyalják az elmúlt heti munkát és meghatároz­zák az elkövetkezendő feladatokat. Csoportelnöknek Gsikány Mihály ’ csoporttagot választották meg a < tagok. Tisztelik, becsülik öt. Gsikány Mihály minden igyekezetével azon van, hogy a csoport problémáit orvosolja, újra erőssé tegye a szövetkezeti demokrá­ciát. Minden egyes rendeletről értesí­ti a csoport tagjait. A pártépítés te­rén is komoly fellendülés mutatkozik. Az üzemi pártszervezet «‘Czetősége rend­szeresen megtartja a vezetőségi és tag­gyűléseket, de tartott már pártnapot, ’ ahová meghívták a pártonkívüli cső. pofttagokat is. 8-ról 18-ra emelekedett a párttá gok létszáma. Jó, harcos, be­csületes fiatalokkal erősödött az üze­mi pártszervezet. Olyanokkal, mint Dózsa Mária, Pusztai István. Szabó Antia, ' Boros Julia, akik jó munkájuk­kal bizonyították be, hogy kommunista módra akarnék küzdeni a nagyobb terméshozamért, a csoport egészséges féjtfidésééit Az osztály-ellenség és azok befolyása alá került segítők, mint Szinóczki Pál (volt tszcs elnök) nem valami nagy előszeretettel nézték a csoport fejlődé­sét, gazdagodását. Szinóczki Pál ahol tehette, gátolta a7- előrehaladást. Kis- királyoskodott. Elnyomta a csoport kommunistáinak bírálatát. Nem tartott rendszeres csoportértekezlctet. A hiányosságok egyike a Szinóczki idejéből a csoportban maradt laza mun­kafegyelem és a még előforduló sze­mélyeskedés. Ezt a két káros jelcnso. get sürgősen ki kell operálni a csoport életéből. Ez gátolja az egészséges kol-. lektív szellem és a szövetkezeti demo­krácia kifejlesztését és megszilárdítá- tását. Ehhez a munkához az üzemi pártszervezet kérjen segítséget a járá­si pártbizottságtól. Bátran alkalmazzák a kritikát és önkritikát, amely döntő tényezője a hibák kijavításának. Folytassanak szívós, felvilágosító munkát, különösen a kommunista csoporttagok és mondják el a munkafegyelmet meglazító és sze­mélyeskedést szító csoporttagoknak, hogy a csoport szervezeti életét, munkáját most a sasnál is élesebben figyelik a kívülálló dolgozó pa. rasztok. Ha azt látják, hogy a csoporttagok kö­zött továbbra is veszekedések folynak, nem közelednek a „Zalka Máté“-cso­port felé, vagy pedig a belépni akarók egy új csoportot fognak alakítani. Murányi Mihály ötholdas dolgozó parasztnak is az a véleménye, hogy laza a munkafegyelem. Nagyobb eredményeket tudnának elérni a A csoport tagjainak újra fel kell épí­teniük és megszilárdítaniuk az . egyéni dolgozó parasztokkal való barátságot. Olyan legyen ez, mint az őszinte bará­toké, az egymást segítő szövetségeseké. Ezt kívánja a szövetkezeti tagok ős az egyénileg dolgozó parasztok érdeke egyaránt. Tehát a csoport tagjainak mi a tennivalója? Szilárdítani, erősíteni a szövetkezetét a termelőmunka megjaví­tásával. Egy-egy tűrmelési értekezletre, csoportgyűlésre hívjanak meg kis- és középparasztokat. Mondják el nekik eredményeiket, bátran Örömmel így volt Lacó István 9 holdas paraszt is. aki űgv vélekedik a csoportról: „Valahányszor meglátom a tszcs erő­teljes lovait, teheneit, üröm fog el. fTcireiske község határát négy földes, úr bitorolta, de azok sem tudtak ilyen szép állatokat kincvclni) mint a csoport tagjai. Fanom, hogy nem léptem be a csoportba. Majd beszélek én a lob­bi dolgozó paraszt társaimmal és megvitassuk, mikor fogunk belépni. Tehát Lacó István szavaiból megért­hetik a csoport tagjai, hogy nagyon sok dolgozó paraszt közeledik a cso­porthoz. Ezért keli minél több baráti kapcsolatot kiépieni a kívülállókkal. E feladatok megoldása nem könnyű. A csopoittagok önfeláldozó mnukáját követeli meg. Nagy feladat hárul a járási és a helyi tanácsra is. A járási tanács ezentúl ne a „futár“ szerepét töltse be, hanem a tereskei csoportnál is nyújtson alapos, konkrét segítséget, nem úgy, mint eddig! A csoport tagjai nem ismerik a munkaegységgel való számolást. A járási mezőgazdasági osztály fel­adata, hogy megtanítsa erre a csoporttagokat. Komoly felelősség terheli az érsekvad­kerti gépállomást is, amelynek agro- nómusa semmiféle szakirányítással nem igyekszik a csoport segítségére. A cso­porttagoknak nagy szükségük van a szakmai továbbképzésre A gépállomás agronómusa ezekután na­gyobb gondot fordítson erre. A me­gyei tanács felé felvetett felelősség ar. ra kell, hogy késztesse a megyei taná­csot. de a járási tanácsot is, hogy egé­szítse ki a helyi tanácsot, amely lioez- szú hónapok óta titkár nélkül van, En. nek folytán Galambos Péter tanácsel­nök „ki sem látszik“ az akták halma­zából. Igv nincs ideje hathatós segít­séget adni és ellenőrzést gyakorolni a tanács,- a tszcs munkája felett A já­rási pártbizottság sem mentes a fele- lösségtöl. Nagyobb és konkrét támoga­tást kell adnia a csoportnak és a fa­lusi pártszervezetnek. Javítani kell a pártépités vonalán. Adjon segítséget a falusi szervezetnek ahhoz, hogy a ter- ménybegyüjtésben, a most folyó tava­szi munkák során kitűnt. a dolgozó csoport tagjai, ha a veszekedés he­lyett megtisztítanák a gyomtól ku. liorica és tavaszbúza ültetvényeiket. Ez a birálat igazságos. Még számos kívülálló parasztnak ez a véleménye. A másik fejlődést gátló hiba, hogy a cso­portban nincs jó munkaszervezet. Az igaz, hogy van egy állattenyésztési és növénytermesztési brigád, melyek mun­kacsapatokra oszlanak. De nincs egyéni verseny. A brigádok, munkacsapatok részére nincs kijelölve az állandó mun­katerület, s ezért veszélyeztetve van az elvégzett munkautáni felelősségérzet. Ez pedig komoly hiba. Különösen, ha figyelem lie vesszük azt, hogy a csoport taglétszáma 27, míg a föld 400 kh-on felül van. Ebből következik aztán, ha a csoporttagok nem javítónak a munkaszervezésen, a működési alapszabályzatban lefektetett irány­elv szerint, akkor nem tudnak megbirkózni a tengernyi munkával. Kü'önösen nem tudják elvégezni a nö­vényápolás1! munkát, amely n bővebb terméshozam biztosítéka. E feladat megoldásához a csoport tagjai kérje- nelk még nagyobb segítséget a járási mezőgazdasági osztálytól és a helyi tai ácstól. Azonban a munkaerő biz­tosítása a csoporttagokon múlik. Ko­moly hiba. hogy a csoport tagjai nem ismerték fel a családtagok s az asz- szonyok bevonásának jelentőségét a közös munkába, A esoporttagoik felesé­gei még most sem léptek be tagként a szövetkezetbe. E kérdésnél olyan nézet uralkodik, „hogy nem akarják: magu­kat lekötni“. A csoporttagok a munka­erőhiány s a növényápolás érdekében jó felvilágosító munkával érjék el, hogy A héhalmi dolgozó parasztok sem emlékeznek ilyen bt5 terméskilátásra, mint amilyen most Ígérkezik, Akármerre is néz, megy az ember, minden dűlőben jól ápolt, kiegyelt, haragos zöld, dús- levelű cukorrépa ültetvényeket lát. Az egyik dúló melleit díszeleg Karmos János kovács 19 holdas középparaszt GiO négyszögöles cukorrépa ültetvénye, meg a Szita Józsefé is. A jól ápolt nö­vény beszél gazdája helyett. Elárulja, hogy ezek a dolgozó középparasztok a nap minden percét kihasználták a bő­vebb termés érdekében s valósággal belekapálták a cukrot a répába A tábla szélébe elhelyezett kis névtábla azt mutatja, hogy a község dolgozóinak nagyobb része szerződésesen termel. A jó növényápolási munkát a ta­nácsház bejáratánál elhelyezett mező. gazdasági vevseniftábla is visszatükrö­zi. Az áll rajta, hogy a község 98 szá­zaléka elvégezte a csékorrépa egyelési munkáját. Ez a- eredmény Szita Já­nos G. cukorrépa felelős jó felvilágosító ;munkájának is köszönhető. Ö nem saj­nálja a fáradságot. Naponkint ellen, őrzi a munkát, szorosan összedolgozik az ugyancsak jó munkát végző dülöfe- lelősöklcel és mezőőrökkel. Vasárnap délelőtt van. As árnyékot adó utcai fák alatt ünneplőbe öltözött dolgozó parasztok beszélgetnek. Fó vi­tatárgyuk a bó terméskilátás. Gyakran szóesik a mezőgazdasági versenytáblán megdicsért Kuruc János, Szűcs János, Deme József, Szita Albert, Szűcs Jó­zsef munkában élenjáró dolgozó pa­rasztokról, Szíttá János G. cukorrépa, felelős Karmosék felé tart. A ház elé érve azon töpreng, hogy bemen jen-e. Rákosi elvtárs Pártunk II. Kon­gresszusán nagy feladattal bízta meg a DISz ifjúságot. Segíteniük keli mezőgazdaságunk szocialista álépítését. Erősíteni kép a lenuelő- csoportokat, de általában mezőgaz­daságunk elmaradoltsáeának a megszünietéséből derekasan ki keil vennj részünkéi. Mint a Párt tar- lalékc3apata meg keji ál|nj helyü­ket a munka frontján. Megyénk if­júságáról, különösen a pai'a^zi fia­talokról el (ehet mondani azt, hogy jő munkát is végeztek annak elle­nére, hogy a hejyj páriszervezetek kevés lámcsatást nyújtottak fejlő­désükhöz, munkájukhoz. Ez gátolta őket abban, hogy sikeresen tudja­nak harcolni a párt és kormányha­tározatok sikeres megvalósításáért. Megyénk DISz ifjúsága előtt most újra szép és nemes feladatok állnak. Ilyen feladatok egyike a földművelésügyi miniszter felhívá­sa, amelyben a növényápolás, szé. nabetakarltás meggyorsítására moz- sósitja dolgozó parasztságunkat. Ebbő] feladatból a DISz ifjúság­nak is ki kell venni a részét. A DISz paraszt fiatalok láthatják köz­ségeinkben, hogy az esős időjárás mennyire meggyorsította a kultúr­növények fejlődését, de ugyanakkor a syomnövények fejlődését is. Már pedig a mutatkozó nagy termésered­ményt úgy tudjuk megtartani és fokozni, ha minden erőt mozgási, tunk a gyomirtásra, a növényápo­lási munkákra. Ez most a fő len- niva|ő a nagyobb terméshozam el­éréséért vívott harcban. Meg kell mondani, hogy a munkából DISz Parasztijaink nem a megkívánt mértékben veszik ki részüket. Másik ilyen fontos feladatunk a szénakaszálá3 időben; megkezdése s befejezése, amely esyik döntő té­nyezője állattenyésztési tervünk megvalósításának. Szénatermésünk is nagyobbnak Ígérkezik. Az a fel­adat, hogy ne hagyjuk kárbaveszni, elvénülni szénalermésünket. A já. rási és a hejyi DISz vezetőségnek is nagy segédkezet kell nyujtaniok e feladat megoldásához Különösen az ifjúgárdistákra hárul nagy fe­lelősség. Jó népnevelő munkával, növényápolási és szénaka&zájó ifjú- brigádokat ken szervezniük. Kö­vetniük fce|l a nádaeladányi DISz szervezet fiataljainak példáját, akik szénaka3zálő brigádot alakítottak, Az általános iskolákban az évvégi összefoglaló vizsgákat június 7-e és 12-e között tartják. Június l?-én ren­dezik meg az évzáró ünnepségeket. A beiratkozás az általános iskolák­ban június 18—19 ás 20 án történik. Tanköteles korba kerül az a gyermek, aki 1944 július 1 és 1945 szeptember és vidáman, büszkén segítik a község dolgozó parasztjait a széna* kaszálási munkákban. Példát mc, rlthetnek fiataljaink a nyíregyházi fiatalok példájából is, akik ugyan­csak bekapcsolódtak a tavaszi munka győzelméért vívott harcba, s ma már 40 tasú ifjúsági brigád kapálja a Dózsa termelőszövetkezet répáját. Megyénk parasztfiataljai- nak is meg keji honosítani az egészséges kezdeményezést, mert ezt megköveteli tőjük a Párt, a béke megvédéséért folytatott harc. DISz parasztfiatajjajnk segíthetnek a dülőfelelősöknek is. Járják szor­galmasan a halárt, hívják fel a munkában elmaradó dolgozó parasz­tok figyelmet a növényápoiási mun­ka elvégzésére. Türelmesen és meg. győzőén magyarázzák meg, hogy az új begyűjtési rendelet végrehajtását csak az a dolgozó paraszt tudja teljesíteni, aki már most mentesz mindent a nagyobb terméshozam e], érése érdekében. Magyarázzák meg, hogy a dolgozó parasztok hazafias kötelessége a begyűjtési terv telje­sítése. Ez biztosítja a falu számára a korszerű mezőgazdasági gépekkel felszerelt gépállomásokat, a nö­vekvő, erősödő tenneiőcsoportokat, vi|laaiyt, mozit, rádiót, modem isko­lát, sportpályát, a fejlődő iparun­kat, dolgozó népünk és Ifjúságunk büszkeségéi, a most épülő béke nagy művét, a Dunapentelei Vas­művet. Csak azok a DISz tagok és aktlvisiák végzik jól munkájukat, akik a szüleiket meggyőzve, szemé­lyesen példát mutatnak a beadás, ban. A termelőszövetkezeti csoportok, ál|ami gazdaságok és gépállomások DISz fiataljai tüzetesen tárgyalják meg a begyűjtési rendeletet és biz­tosítsák ennek végrehajtását hosz- FZúlejáratú munkafelajánlásokkal. Nagy segédkezet kel] nyújtani fa­lusi DISz szervezeteinknek az ara­tás, betakarítás, valamint a csépié, sj munkálatok gyora végrehajtásá­hoz. Már most- be kell kapcsolód­niuk az aratómunkások szervezési munkájába. Szervezzenek arató, behordó, cséplő ifibrigádokat, hogy amikor itt lesz e fontos munkált ideje, munkára készen álljanak a minden szem gabonáért folyő harc megnyeréséhez. 1-e között született. Az általános iskolákban kifüggesztik a középisko­lába felvett tanulók névsorát. A középiskolák évzáró ünnepségeit ugyancsak június 17-én tartják. A be­iratkozások június 18—19—20 és 21-én lesznek. Hélialomban 98 százalékig elvégezték a cukorrépa egyelést A többi kapásoknál mutatkozó lemaradást hozzák be vagy kihívja Karmost. Az udvarból kirohanó házőrző kutya dühös csaho- lása arra késztette, hogy inkább be­szóljon. Karmos Jánosík ebédhez ké­szülődtek, Ve azért kijött, mert min. dig szívesen beszélt a répafelelőssel aki számtalanszor felhívta figyelmét már a minisztertanács növénytermelési határozatára. Szita János arról érdek­lődött, hogy milyen terméseredményt vár cukirrépából. Miközben szavaival nem, győzi dicsérni a jő és pontos ■munkát, a gyomialan földet, a fejlődő cukorrépaiittetiiényt. — Sokat dolgoztam vele. Géppel ka- pálgattam. Több termést is várok. A 600 négyszögölről akár hogy is, de le kell jönni 60—65 mázsának. Karmos János fia, Flórián ugyan­csak mosolyog apja szaván. 0 többet vár. — Már háromszor kapáltuk — mondja — megint meg fogjuk ritkí­tani, utána fejtrágyázzuk, amit ugyani, csak bekapálunk a jövő héten, A fiú is földműveléssel foglalkozik. Apjával együtt igyekeznek évról-évre jobban megvalósítani a miniszterta­nács növénytermesztés fejlesztéséről Munkájukból kifolyólag, lakóhelyüktől távollevő önellátó dolgozók közül, akik havi 12.5 kilogramm gabonát a helyi ga. bonagyüjtőnek hatósági áron beszolgál, tatnak, egy.sgy havi kenyér, és finom, liszt alapjegyet igényelhetnek. Az igény, lésen kívül a munkahelyükön is megkap­ják az őket megillető és munkájuk után megállapított pótjegyet. E Temetkezésekkel kapcsolatban az a gyakorlati nehézség merült fel, hogy mi. szóló határozatát. ’A szó átterelődött a kalászosokra. Karmos Jánosnak ki­tűnően sikerült az árpa ős a búza ve­tése. Fórját csak a tszcs.nél lehet ta­lálni, Karmos János a búza és árpa katasztrális holdankinti átlagtermését U—15 mázsára becsüli. A község többi dolgozó parasztjainak is ilyen bő termés mutatkozik. Most a község dolgozó parasztjainak arra kell törekedni, hogy a határban a tavasszi kalászosokból is szedjék ki a gyomot Vadrepcés tavaszi búza és árpa táblá­kat ki kell tisztítani, nehogy elnyomja és elszívja a tóplálélcot a kalászosok­tól. A mezőgazdasági versenytábla azt mutatja, hogy a burgonyalcapálás 50, a napraforgókapálás 60, a kukorica kapálása 70 százalékig történt meg, Tehát itt is van lemaradás, amit sür­gősen be kell hozni. A dűlőfelelősök, mezőőrök látogassák meg a munkában lemaradt dolgozó parasztokat én hív­ják fel figyelmüket a munka elvégzi, sérc, hogy biztosítva legyen a nagyobb terméseredmény, amely a dolgozó pa- "asztok jobb életét, az új terménybe­gy üjt ősi terv maradéktalan teljesítését eredményezi, ’(lantos). ként juthatnak kenyérjegyhez azok ez önellátó dolgozók, akik kenyérgabona fejadagjukat már teljes egészében meg­őrölték és ezektől a gabonagyüjtök lisz. tét nem fogadnak el Az ilyen önellátó dolgozók, ha az őrlésből származó liszt, jüket olyan önellátókkal cserénk el. akik a kenyérgabonát még nem őroték meg, 12.5 kilogramm beszolgáltatás u(*n kenyérjegyhez juthatnak. A munka közben létrejött hibák egyre nagyobbak lettek az asszonyok a szövetkezetben a férfiakkal egyenrangú tagként vegyenek részt a munkában vés­fogadják az új belépőket sék fel a hibáJcat és hogy akarnak ezen változtatni. Segítsék megismertetni az egyéni dol­gozó parasztokkal — most, különösen a növényápoiási munkálatoknál — a növényápolás agrotechnikai eljárásait. Kérjék ki véleményüket az elvégzett munkáról. Segítsék, támogassák az egy'éni dolgozó, parasztokat, hogy ők is a tavalyinál nagyobb terméshozamot érjenek el. Sok kívülálló dolgozó pa­raszt azérf nem közeledik a . csoport felé, mert félt „Szinóczki önkényural­mától“. Magyarázzák meg, hogy az ellenség már él van távóHtva a c-°' pornói. néphez, a munkásosztályhoz hű kis- és középparasztokkal erősödhessen a falu­si alapszervezet. Csak az ilyen segít­ség folytán erősödhetik, gyarapodha­tok a „Zalka Máté“ termelőcsoport iá, amelynek az eredménye az őszi cso­portfejlesztési munkánál fog megmu­tatkozni. L. •_ Sz. Barna József DISz megyei falufelelős Junius 17-én lesznek az iskolai évzárók

Next

/
Oldalképek
Tartalom