Szabad Nógrád, 1951. június (7. évfolyam, 22-27. szám)
1951-06-02 / 22. szám
1951 június 2. SZABAD NOGRAD 3 Bürokrácia, helytelen kiértékelés akadályozza Forgács-lejtőson és az Acélárúgyárban a munkaversenyt 1 A Pártkongresszus a felemelt ötéves terv végrehajtásának feladatai között egyik legfontosabbnak szabta meg g munkaverseny kiszélesítését. Ezt nem minden üzem vezetősége, sőt még egyes pártszervezetek sem értették meg. Akadályok állják a munkaverseny fejlődésének útját, sőt azt is lehet mondani, hogy le akarják járatni ezt a nagyjelentőségű mozgalmat. Nézzük meg, hogyan folyik a munkaverseny Forgács-lejtősön? Lajos csapatának már kétszer meg kellett volna előznie Kohut Gyula csapatát. A Párt segítségére sietett Forgács- lejtős dolgozóinak. Felfedte ezt a hiáPócsa István elvtárs ifjúmunkás nem rég jött vissza a háromhetes bányász pártiskoláról és máris nagy kezdeményezés úttörője lett. Pégi tszokás volt a bányánál, hogy egy munkahelyen három ember dolgozott. Póesa István elvtárs és Kohut. Károly 19 éves esillés ifjúbrigádot alakítottak és elhatározták, hogy egy munka, helyen csak ketten fognak dolgozni. Bájettek, hogy két dolgozó jobban tudja végezni munkáját, egy munkaerő pedig felszabadult; akit pedig máshoz lehet beállítani. Voltak, akik Póesáék vállalkozását lehetetlennek tartották mások arról beszéltek, hogy tönkremennek a sok munkában. Persze nem lett igazuk. Az ifibrigád egyre jobban megdönti a régi, maradi szokásokat és nagyszerűen ellátják ketten ugyanazt a feladatot, amit ezelőtt hárman végeztek. Május 25-ig az előírt 26 és fél- mázsa napi termelés helyett napi 60 mázsát termelnek. 23-án pél- * dául 340 százalékos teljesítményt értek el, ami 90 mázsás fejtelje- sltménynek felel meg. Három héten át elnyerték az üzemben folyó békemüszak-verseny bányászzászlóját, emellett napi keresetük meghaladja a 100 forintot. Nagyszerű vállalkozásuk követőkre talált és máris vannak csapatok, amelyek két fővel dolgoznak. Amíg a dolgozók ilyen jelentős kezdeményezéssel segítik előre megnövekedőit feladataink végrehajtását; addig Forgács-lejtős párt-, szakszervezeti, valamint üzemvezetősége nem tekinti magáénak a verseny kifejlesztését, sőt akadályozzák. Az üzem dolgozói minden csütörtökön békemüsza- kpt tartanak, ahol jó eredményt ért. el Kohót Gyula és csapata. Ez az eredmény azonban csak látszólagos volt. Kohut Gyula és csapata úgy gondolta, hogy a csapatban lévő 9 fő teljesítményét arra a harmadra is el lehet számolni, amelyben Kohut Gyula csapatvezető dolgozik. így jött aztán létre, hogy amíg a csapatnak azok a harmadai, amelyben nem Kohut Gyula dolgozott igen kevés, vagy egy csillét sem raktak meg, míg Kohut. harmada 28 csillés nyolcórás teljesítményt is elért. Ezt az igazságtalan versenyértékelést a dolgozók is látják és jelentették gz üzemvezetőség felé, de helytelenítette a személyzeti felelős is. A párt-, a szakszervezet és az üzemvezetőség észrevette ezt a hibát még sem tett lépést, nem vizsgálták meg, sőt hétröl-hétre is folytatták a verseny kiértékelését. A dolgozók bírálatának ez az elfojtása visszavetette 0 munkaversen.v lendületét, amiért súlyos felelősség terheli elsősorban a pártszervezetet; de magát az üzemvezetést, Szikszói Ernő főaknászt is. Amikor Kohut munkatársainak megmagyarázták, ha fizetésüket nem a kilenc ember összteljesítménye után számolnák el, hanem minden harmad teljesítése után, ■akkor a Kohut harmada 300 százalék után kapna fizetést, míg a másik két harmad alig 50—60 százalék után járó bért kapna. Ha Forgács-lejtős vezetői szívügyüknek tekintették volna a versenyt, akkor már régen megmagyarázták volna ezt a csapatnak. I)e ehhez szükséges, hogy észrevegyék a dolgozók bírálatát; javaslatait, hogy maguk az aknászok és az üzemvezetők népnevelők legyenek lent a bányákban és élvezzék a dolgozók bizalmát. Utólagos kiértékelés után állapították meg, hogy ha Kohuték teljesítményét igazságosan értékelik ki, akkor Orosz nyosságot és most új erővel indult meg a verseny. Az üzem vezetői számára tanulság kell legyen, hogy együtt éljenek, hogy együtt dolgozza nak a bányászokkal. Támaszkodjanak az olyanokra, mint Koronczi István vájár, aki észrevételével, tapasztalataival előreviszi az üzem menetét. Csak akkor lesz jó az üzemvezetés Forgács-lejtősön; ha az nem a. dolgozóktól elszakadva, hanem velük együtt és értük történik. Vagy nézzük meg, hogy, a Salgótarjáni Acélárugyár munkaversenyében mi a helyzet? Kétségtelen, hogy 0 verseny komoly hogy a hütövízesapot leszerelték. Az- fejlödést ért el az utóbbi időben. A dolgozók túlnyomó többsége részt vesz a versenyben, időről-időre pontosan értékelik az' eredményeket. De a vezetés bürokráciája, a hivatali formalizmus nem engedi a nemes versenyt magasra lendülni. Földi József II. tengely kovács, a gyár egyik legjobb dolgozója, aki munkájának szinte művésze, párosversenyben volt Ökrös Illéssel, a Győri Vagóngyár kovácsával. Földi elvtárs ebben a versenyben lemaradt. A,műszaki vezetők már sok segítséget ígértek neki, de ebből nem lett semmi. Amikor Ökrös Illéssel volt párosversenyben, éppen akkor törött, el a gépe, Traktorkapaszkodó készítéséhez helyezték cl. így nem is csoda, hogy lemaradt. Nem biztosítottak számára zavartalan anyagellátást sem. Régen ígérik npki a szerszám- tartó asztalt is, amely megrövidítené az időkiesést. Körülbelül egy éve már, óta, ha fogóját hűteni akarja, munkatársához kell átmennie. A támogatás hiánya természetesen csökkentette. Földi elvárs versenylendületét. Földi elvtársat úgy ismerik az üzemben mint aki mindig párosversenyben áll valakivel. Május 1-c óta ez megszűnt, mert Földi elvtárs nem érzi biztosítottnak azokat a feltételeket, ami a jó versengéshez szükségesek.. A Gsz üzemvezetőinek hanyag munkáját bizonyltja, hogy legutóbb azt a selejtet vonták le a fizetéséből, amit nem is ő csinált. Tűrhetetlen ez a bürokratikus, lelketlen állapot az üzemben. Meg kell vizsgálni, hogy ki gyártotta azt a selejtet, amelynek értékét Földi elvtárs fizetéséből vonták le. Általában jobban kell biztosítani a verseny feltételeit az Acélgyárban, mert csak akkor lesz értékes,,valóban tartalmas ez a munkaverseny kiértékelés, amelyet hónapról hónapra készítenek, _______________________ i A munkaerőtoborzás és szakmunkásképzés kérdései P ÁRTUNK II. SÁN Rákosi NÁLUNK VÉGRE a legfőbb érték ar. ember. Becsület illeti minden dosrozót. De vájjon hogy becsüli bányász dolgozóinkat Csaszlava bányamérnök, aki egy műszaki értekezleten ,,pacákok“ jelzővel illette őket? Ha Csaszlava bányamérnök igy becsüli meg hős bányászainkat, akkor ő sem várhat különb tiszteletet tőlük ! MA MAR RITKÁN HALLANI Magyarországon a nyugati ,,kultúra“ ..dicsőségét“ hirdető bu.gLvugi, samba zenéket. ma már szerencsére kevés helyen lehet látni az ilyen zene ütemére vonagió fiatalokat. Kevés helyen — de e kevesek közé tartozik a Salgótarjáni Vasutas ..Segéd tiszti“ mulatóhely: Az egészségtelen, embereket „konzerváló“ kis ímiltólic. lyen minden vasárnap este 8 órától éjfélig (3 forintért) halom számra lehet látni nyakatekert, vonagió fiatalokat, akik nagy előszeretettel hódolnak a nyavajgó zenére Helyes lenne, ha a városi tanács népművelési osztása gondot fordítana arra is, hogy a burzsroá „kultúra“ a „segéd, tisztibe“ se árassza a kozmopolitizmus bűzét. KOXGRESSZU- Gerő elvtársak referátumaikban ismertették a felemelt ötéves terv feladatait, Gerő elvtárs elmondotta, hogy felemelt népgazdasági tervünk munkaerőszükséglete 480 ezerről 680 ezerre emelkedett. így tehát szükségessé vált a szervezett munkaerő toborzás bevezetése. Gerő elvtárs megmutatta azt is, honnan kell ezeket a munkaerőtartalékokat biztosítani. Első ilyen erőforrás a. termelésbe belépő fiatalok. Azonban ez a szám távolról sem elegendő, mert a fiatalság nagyrésze tovább tanul. ' Ide soroljuk a falu munkaerőtartaléikát, amelyet a sok erőt igénylő munkák gépesítésével szabadítunk ' fel. Igen nagy számú munkaerőtartalék részünkre a nőknek a termelésbe való bevonása. Megyénk területén ezen a téren komoly lépéseket tettünk előre, de még nem kielégítő a nők száma a vasiparban, a bányászatban és ugyanilyen alacsony a mezőgazdasági gépállomásokon is. Ebből a szempontból igen nagyjelentőségű a minisztertanács határozata, amely kimondja, hogy a népgazdaság és az államgazdaság minden területén a. felmerülő munkaerösziikség- let jelentős részét, általában 50 százalékát női munkaerővel kell betölteni. Helyes irányítással elérhetjük, liogy a magán kisipar és a magánkereskedelem munkaerőtartalóka a szocialista termelésben találja meg a helyét és mielőbb szakmunkássá váljon. A munkaerő fedezésének egv másik forrása a tervszerű munkaevőgazdálkodás. A helyes munkaerőgazdálkodás üzemeinkben és gazdasági szerveinkben igen sok adminisztratív és kisegítő személyzetet szabadíthat fel a termelő munka, számára. A munkaerőellátás terén igen nagy jelentőségű a fokozott gépesítés. A bá. jyászatban. építkezésnél, a mezőgazdaság területén ia megkezdődött a gépesítés. A nagybátonyi szénbányáknál az Ajtai-féle réselőgépet — amely egyben a rakodást is végzi — napjainkban próbálták ki. Építkezéseinknél az emeletekre a téglát nem padlókon hordják a dolgozók. hanem gumiszalag segítségével szállítják. Gépállomásaink egyre több aratógépet kapnak iparunktól. A termelésben hiányzó munkaerőnek kiapadhatatlan forrása a munka termelékenységének állandó tervszerű emelkedése. ]VT EGYENK TERÜLETEN is meg. kezdődött a muukaeríitoborzás. Az ez év első félévére tervbevett mun. kaerönek csak ki3 részét sikerűt a hiánya, az építőipar és az állami gazdaságok területére leszerződtetni. Az eddigi toborzási eredmények azt mutatják, hogy ahol jó felvilágosítást végeztek. az újonnan szervezett munkaerők szívesen vesznek részt a munkában, Nem mondható el ez azonban a Nagybátonyi Szénbányáiról, ahol különböző ígéreteket tettek a dolgozóknak, de azokat nem váltották be. Az ilyen túlkapások visszariasztják az új munkaerőket. De. hiba van a toborzott munkaerőkkel más területeken is. Az újonnan toborzott dolgozókat munkájukban nem segítik. Tervüket nem tudják Heljesáteni csak 60—70 százalékban, emiatt a keresetük alacsony, elmegy a kedvük a munkától. Sok helyen a toborzás alkalmával a szerző, dósben lefektetett munkahelyet nem biztosítják a dolgozóknak, más munkahelyre rakják őket, ami szintén rossz kihatással van rájuk. ötéves népgazdasági tervünk végrehajtásának másik feltétele, a hiányzott szakképzett munkaerő biztosítása, A szakmunkásképzés az elmúlt években nagy fejlődésen ment át, de nem tartott lépést a munkáslétszám emelkedésének ütemével. Különösen nem a magasabban képzett dolgozók aránya. A termelékenység emelésében .v fontos szerepe van a szocialista mimkaver- senynek, különösen a Sztahánov-mozga- lo.mnak, olyan emberek mozgalmának, akik saját munkájuk technikáját minden ízében elsajátították, ötéves tervünk egyik fő láncszeme, hogy a technikát kihasználjuk, hogy a termelési folyamat megszakítása nélkül, a régi üzemekből kétszeres, háromszorost kapacitású modern üzemeket létesítsünk. ‘ A Z ÖTEVES TERVBEN 200 ezer szakmunkásra lesz szükség, amit az ipari pályám menő ifjúság rendszeres képzése úsján kell biztosítani. Növelni kell a tanműhelyek számát, az iparostanulókat foglalkoztató tanbányákat. tanépítkezéseket kell szervezni. Nagy hiba mutatkozik ezen a vonalon a Nagybátonyi Szénbányáknál, ahol a vájártanulókat, különösen a má. sódereseket nem foglalkoztál j ák a termelő munkában, hanem igen gyakran csillésnek használják fel. Itt aktuális volna idősebb munkásoknak a bevonása a tanulóképzésbe, mert ezeknek jobban volna idejük a vájártanulókkal foglalkozni, mint a teljesítménybérben dolgozóknak. A DISz szervezeteknek úgy kell kezelniük az iparostanulók képzését, a köztük végzett munkát, akikből legképzettebb és legöntudatosabb szakmunkások legznek. akik aztán művezetők, technikusok és a mérnök utánpótlás egyik alapjává válnak. Az iparostanuló képzés rendszere mellett az átképzési rendszernek is igen nagy előnye van, mert meggyorsítja a szaktudás elsajátítását a közvetlen termelő munkában szerzett tapasztalat. Különös jelentőségű a szocialista munkaversenyben az élenjárók munkamódszerátadási mozgalma. A PARTSZERVEZETEK FEL. ADATA, hogy mozgósítsák a munkásokat, szakmunkásokat, művezetőket. mérnököket tudásuk minél szélesebb körben való elterjesztésére. Türelmesen át kell segíteni a dolgozókat a szakmatanulás első nehézségein. Többet kell törődni azzal, hogy a szakképzés keretei között folyó politikai oktatás megfelel-e a Fáit irányvonalának. Nem lehet jó műszaki vezető, vagy szakmunkás az, aki nincs tisztában az élenjáró elmélettel, aki nem tudja azt munkájában alkalmazni. A helyes munkaerő toborzása és az üzemen belüli munkaerő elosztása, va. iamint a szakoktatás jó megszervezése, meggyorsítja a szocializmus építését, biztosítja a tervtörvéuyben lefektetett feladatok végrehajtását.. Pintér Imsz'íi$ Erősítsük fszcs-inket Ä munkaverseny magasabb eredményeket biztosít a kecskédpusztai tszcs-ben termelőcsopo rt 5 on 'A kécskédpusstal kialakulóban van a versenymazgalom, Eerczeg János és Agócs Mihályné növénytermesztési munkacsapata 805 szá zalékos eredményeket érnek el naponta. Ezt ‘ágy érték el, hogy a két munkacsapat tagjai egyéni, szocialista munkaversenyt folytatnak. Az elvégzett munkát a munkacsapatvezetők minőségileg és mennyiségileg minden nap ellenőrzik. Minden reggel kimérik az egy-egy tagra számított munkaterületet, A két munkacsapat tagjai először versenyeznek egymással és belátták, hogy így jóval nagyobb eredményt lehet elérni, mint ha „bandában“ dolgoznak. E két munkacsapat példáját követhetnék a többi növénytermesztési munkacsapat tagjai is, hogy még nagyobb eredményekkel segítsenek a W* port előrehaladásában. Állatállományunk fejlesztéséhez most kell biztosítani a szükséges takarmánymennyiséget. Az országutak árkaiban bőséges; jóminőségű takarmány terem. Székházi Kálmán és Lacó Gyula, a pusztaberki I. típusú tszcs tagjai nem hagyják kárbaveszni a jó takarmányt adó útsséli füveket. Hozzáfogtak annak lekaszálásához, mert tudják, hogy az ilyenkor lekaszált fű adja a legnagyobb tápértékfi szénát. "'■ar Tíz holdon folyik közös gazdálkodás a Rákóczi I. Az I. típusú termelőszövetkezeti csoportokban igen kevés helyen folyik kollektív munka. A szécsényfel- ialusi Rákóczi termelőszövetkezeti típusú tszcs-ben ^ csoport annak ellenére, hogy földjei igen szétszórtan fekszenek, 10 kh-n folytat közös művelést. Glőrik Mihály, a pusztaberki I. típusú tszcs tagja a nagyobb burgonyatermésért versenyezik. Lőkapával irtja a gyomot és teszi porhanyéssá a föl- ^ det, amely biztosítja a burgonyavetés zavartalan fejlődését. ,g' f ' *■ Uj munkaerők a Tolbucbin tszcs-ben A muhk'aerőbiztosítás érdekében nagyszerű, példamutató munkát végzett. a nögrádszakáli Tolbuehin termelőszövetkezeti csoport,, ahol a tagság száma az elmúlt hetekben 23-ról 32-re emelkedett. A növényápolási munkák elvégzése érdekében beszervezték 0 nőket és a családtagokat is a csoportba, ! [ * Csitár község'1 dolgozó parasztjai is egyre többen ismerik fel a társasgaz- clálkodás előnyét. Ennek eredményeképpen már megalakították a tszcs előkészítő bizottságot, * ”> A nagykercsztúri Petőfi termelőszövetkezet egy 3 tonnás tehergépkocsit vásárolt. Ez nagy segítséget nyújt a most folyó istállóőpítéshez. Ezenkívül a csoporttól távolabb elterülő földekre is kiszállítsa a csoport- tagokat. A rimőci Kossuth tszcs Is jól felkészül a növényápolási munkákra, 4 munkacsapatban dolgozik a növénytermesztési brigád. A kalászos vetése, két már gyomtalanították. A cukorrépa egyelés mái- befejezéshez közeledik. Az 5 kk kiterjedésű bíborherét kétszer gyomtalanították, * A berceli Vörös Csillag termelőszövetkezet 63.000 forintos megtakarítást ért el az építkezésnél. 70.000 forint helyett 7000 forintos költséggel oldották meg az építést. * Juhász István, a palotás! Koeiuth tszcs elnöke írja: „Nagy ütemben építkezünk. Romépületekből 12.000 db téglát nyertünk. Ugyancsak a homokot is a lebontott vakolatból rostál tűk ki, hogy ezzel csökkentsük az önköltséget.". Capják Rudolfné, a pusztaberki I. típusú tszcs tagja is harcol a nagyobb cukorrépa termés eléréséért. Két lányát, Margitot és Pirost is mozgósítót» az egyelésí munka elvégzésére,
