Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-05 / 19. szám

2 SZABAD NOGKAD 1951 május 5 Pártmunka tapasztalatai -fa A PÁRTSZERVEZET A FEJLŐDÉS MOTORJA A NAGYLÓCI KOSSUTH TSZCS-BExN IS Á DISz választmányi taggyűlések sikeréért A ’A nagylóci Kossuth tszcs tagsá­gában egyre jobban megerősödött az a tudat, hogy az értelmet a tszcs működésének az üzemi várt- szervezet adta inog. Miből ered ez a tudat? És miből az, hogy a mun­ka új értelmet kapott a csoporton belül? Abból, bogy a csoportot egy csoport előzte meg és a második csoport is, az elsőhöz hasonlókép­pen felbomlott voW a kulákok ak. narmlnkája következtében. Mi okoz­ta az 1949-ben megalakult tszcs fölbomlását. Erre feleletet Ispán Péter üzemi titkár elvtárs arh „,4 4,9-öcn megalakult tszcs, amelynek én is tagja voltam, üzemi szervezet hiánya következtéberi nem tudott gátat vetni a kidákok támadásai­nak és a csoportban meglevő ellenséges elemek ziillesztö munkájának. L-i szétesést elősegítette aj is, hogy sem helyes munkameg'szervezcs, sem politikai nevelés nem volt a csoporton belül". Komoly akadályokat kellett le­küzdeni az ezt követő tszcs-hek is. Munkájában a Járási Pártbizottság és a községi pártszervezet segített. A harc közben mind világosabbá vált, hogy a tszcs munkája c»ak akkor lesz eredményes, ha minden munkájában támaszkodik a párt- szervezet segítségére. A segítséget a csoport meg is kapta. Csakhogy nem mindenben kérték ki a párt- szervezet tanácsát- Ebből adódott, hogy az elmúlt nyáron voltak olya­nok, akik ha többet is dolgoztak, mégsem kapták meg a munkájuk után járó megfelelő munkadijat. A tszcs vezetősége nem fordított kellő gondot a munka helyes meg. szervezésére sem. Hiányos volt az ütemtervük >s. Egyenlősdi alapján számolták el a dolgozókat is. Ez veszekedésre adott okot. A csoport azonban nem esett szét, mert az ősz folyamán megalakították a pártszervezetet EUől a perctől kezdve a csoport­ban új élet kezdődött. A 14 párttag új éneimet és tartalmat vitt a munkába is. Sokkal könnyebb, szervezettebb lett a munka, hogy a pártszervezet megalakult. A part­szervezet első teendője az volt, hogy fölszámolja azokat a hiányos­ságokat, amelyek eddig akadályoz­ták a csoport egészséges fejlődé­sét. A tszcs vezetősége a pártszer­vezettel szorosan együtt dolgozva s ebbe a munkába, bevonva, a községi pártszervezet titkárát is, Szeles Boldizsárt, kidolgozták egész évi ütemtervüket. Az idei gazdasági évben a csoportértekezleten meg­alakították a munkacsapatokat. Fi­gyelembe vették a. munkacsapatok megalakításánál a kommunisták megfelelő elosztását, mert a mun­kacsapatok tagjainak egymáshoz való viszonya nagymértékben, et. töl is függ. — Ezt a beosztást azért csinál­tuk így — mondta el Tóth elvtárs, brigádvezető — mert ezáltal bizto­sítjuk a tagok politikai fejlődését is. A csoportban egy brigád és ezen belül négy munkacsapat dolgozik, nem úgv mint a muUévben. Senki sem tudta, hogy melyik munka lett volna a legjobb, nem vezették be a munkaegységgel való számo­lást. A csoport vezetősége nagy . gondot fordít arra, hogy minden egyes tag Ismerje a munkaegységgel való számolást és megbízta Tóth András brigád­vezetőt ezzel a feladattal. A munkacsapatokon belül a párt­tag- és tagjelöltek rendszeresen megtartják a dolgozóknak a sajtó- felolvasást, egyes cikkek megvita­tását. A dolgozókkal való rendsze. rés foglalkozás azt. eredményezte, már ezidáig, hogy az üzemi párt- szervezet tagjelöltnek felvette Tóth Sándort, Szeles Sándort é® Kasza Margitot. A kapcsolat a helyi és az üzemi szervezettel kielégítő. Szeles Boldi­zsár, az alapszervezet titkára az elmúlt héten is előadást tartott a tszcs gyűlésen és így segíti a cso­port politikai nevelését. ,A munká­ban mutatkozó hiányosságokra is felhívja az üzemi szervezet figyel, mét és különös súlyt helyez arra, hogy a csoporton belül a kommu­nista példamutatas érvényesüljön, aminek megvan az eredménye. Sze- Ips S&ndor, Balázs Ignác, Kuti «hanos. Szeles András, Tóth And­rás párttagok egy fél nap.aiat, 23 hold búzatáblára szórták ki a péti­sót. Az üzemi szervezet a csoporton belül a munkacsapatok között is megindította a versenyt. Hogy a verseny minden dolgozó előtt isme. retes legyen, » kapálást munkák­nál már kifüggesztik a nyilvános falitáblákat. Az üzemi pártszervezet a tszcs tagságával együtt éles harcot foly­tat a csoportból kizárt Pusztai Fe- rencnével és Józsa János kulákokkal barátkozók ellen. Józsa János már nem egv esetben úgy akarta szétbomlasztani a cso­portot, hogy a munkaerőtoborzás idején a csoport tagjaiból agarta biztosítani a munkaerőket az üze. mek.és az állami gazdaság részére. Szándékát az alapszervezet és az üzemi szervezet felismerte és mi előtt megcsonkíthatta volna a cso­port létszámát, meghiúsították ter­vét. Pusztai Ferencné koholt váda­kat szór a tszcs tagjaira és ezzel az a szándéka, hogy akadályozza a tszcs.ben az egészséges munkát a kívülálló dolgozó parasztság t^zcs-be való belépését. A csoport tagsága a pártszervezet vezetésével visszaveri az ellenséges támadást. A tavaszi munkák száz százalékos befejezése után a növényápolási munkálatokkal tesz bizonyságot arról, hogy még szilárdabban és egységesebben zárkózik fel az üze­mi pártszervezet irányítása mögé és m>nden ellenséges törekvésekkel szemben helytáll a község szocia­lista átszervezésében. Felvesszük a karcéi a mulasztók ellen Nézzük meg, hogyan tettünk ele­get mi, Salgt)—Róna üzem dolgozói a rínak a feladatnak, amelyet tű. lünk Pártunk is ötéves ter­vünk elvár• Azt megállapít, hatjuk, hogy szép eredményeket értünk el a kongresszusi verseny, ben. Simon István és KadJót And. rás csapatai, akik akkor 200 szá­zalékos termelési eredményt értek el, most is t~0—180 százalékot tel­jesítetlek. üzemünknél két dolgozó viseli a büszke sztahanovista cí­met, akik állandóan élenjárnak a termelésben­Ugyanakkor, amikor az eredmé­nyekről beszélünk, nézzük meg a hiányosságokat is. Sajnos, még vannak dolgozók, akik igazolada. nul maradnak távol munkájuktól, nem törődnek azzal, hogy nekik kötelességeik vannak népgazdasá­gunk- és ötéves tervünkkel szem­ben- Ezeket a dolgozókat már szám­talanszor értesítettük, megmagya­ráztuk nekik, mennyi károsodás éri az államot cs őket egy.két napi mulasztásukkal. Ez az összeg egyes dolgozóknál már 1300 forintot tesz ki. Lehetetlen állapot az, hogy az elő. irányzatunkat csak !HI—!)3 százalé­kig teljesítjük. Ehhez hozzájárul nagy mértékben az, hogy sok akit. laid dolgozó, akik a tavaszi mun- kák végzésénél igazolatlanul ma- r adriait távol és nem tudják utána sem a megfelelő teljesítményt nyúj­tani. Ideje vohia, ha ezek a dolgo­zók magukévá lennék Pártunk fel. hívását és lemondanának 2—3 hold földjükről, amit úgy sem tudnak tervszerűm megmunkálni. Ezek a kéHaki életet élő dolgozók vegye- nck példát Feledi József, Klecsány József ifj, és Somoskői Károly tyi- tyó munkatársaktól, akik a mai napig is mindig élenjárnak és jó eredményeket érnek el. Iirenács Lajos Herendi József vájár, népnevelő vájár, népnevelő „Szervezzünk a bányássautókon agitáeiós gárdákat“ Ságújfaluból autón járok a nagy. bátoriyi Kossuth-táró üzemhez dol­gozni. Az autón sokszor felvetőd­nek egyes problémák, sőt vannak ellenséges megnyilvánulások is. Én, mint népnevelő már a pártiskolá> előtt is igyekeztem ezeket leszerelni, azonban az iskola hallgatása után fokozatosabban látom munkám fon. tosságát. A munkásautón legtöbbször a murikaverseny problémája vetődik fel. Vannak egyes dolgozók, akik nem látják tisztán a verseny jelen­tőségét, nem érzik át munkájuk fontosságát. En Pártunk, népnevelő­je vagyok, igyekszem a tanultak alapján megmagyarázni, hogy a verseny kiszélesitése, a terv ma­radéktalan végrehajtása erősíti nép­gazdaságunkat, előbb viszi győze­lemre az ötéves tervet■ Megmagya­rázom dolgozó társaimnak, hogy miriden csille szén, minden terme, lesi száza}ékcmrlés a béke ügyét szolgálja, a béketábort erősíti. Mi, bányászok, akik a felszabadulás utón döntően hozzájárultunk rom- badölt gyáraink, otthonaink felépí­téséhez, nem, hátrálhatunk meg a feladatok elől, kötelességünk ha­zánk erősítéséért a legmesszebbme. nőket megtenni. Van egy másik igen nehéz 'prob, lénia, ami majdnem minden nap felvetőiül, ez a közellátás kérdése- Nem égj) esetben hallani olyan meg­nyilvánulást, hogy kevés a kenyér, kevés a liszt. Persze, még kell ér­tetni minden emberrel, hogy ennek igen döntő mértékbeli az ellenség az okozója, akik harácsoUisukhnl elvonják a dolgozók elöl az élelmi­szereket. De itt azt is meg kell mondani és meg kell magyarázni, hogy a nemzetközi helyzet egyre élesedik, az amerikai imperialisták és csatlósaik mindent megtesznek, hogy egy újabb háborút robbantsa, nah ki. Hadseregre van szüksége országunknak, mert egy nép sza. badságát csak erős, jól képzett hadsereg védheti meg. Ezeket a ka­tonákat nekünk el kell látni, tehát áldozatot kell vállalni békénk meg­védése érdekében. Megmagyarázom azt is, hogy inkább így dolgozunk, mint aljas emberek pénzeágyának legyünk kiszolgálói. Munkámnak mutatkoznak, ered­ményei a hiányzások kiküszö­bölésénél is, ami szintén an-nak tud­ható be, hogy dolgozóink egyre jobbon kezdik megérterü a bányász, munka fontosságát. Nekem, mint népnevelőnek volna egy javaslatom. Szervezzünk, müő- agitdeAós csoportokat, akik felvilá­gosító murikával világítanának rá egy.cgy felvetődött problémára. Ez­zel elérnénk azt, hogy autón járó dolgozóiak meglátnák « helyes utat,- később ők maguk is harcos agitátorokká válnának. Sirkó Kálmán Kossuth-táró dolgozóid. DISz Központi Vezetősége 1951 március 29-i ülése is. mertette az MDP II. Kongresszu­sának iránymutató határozatait, Rákosi elvtárs referátumát és e DISz soronlevő feladatait. A feladatok végrehajtása során tovább kell erősíteni a DISz bízott Ságokat, a szövetségen belül to­vább keli fejleszteni a kialakuló demokráciát, fejleszteni kell a kri. tika. önkritika szellemét és tovább keli szélesíteni a DISz törnegbázi sát. Ezért g DISz Nógrádmegyei Bizottsága a Központi Vezetőség javaslata alapján úgy határozott, hogy az eredményes vezetőségvá­lasztás után meg kell választani a DISz választmányokat és bizottsá gokat. Ennek a fontos feladatnak a jó megoldása mérföldekkel fogja előre vinni az alapszervezeteink munkáját a szocializmus építésé­nek minden területén ,és nagymér. fékben hozzájárul alapszervezete ink megszilárdításához, a bírálat és önbírálat szellemének érvényest téséhez. Lenin és Sztálin elvtárs arra ta­nít bennünket, hogy a munkásosz­tály és a dolgozó nép számára leg. fontosabb a szervezettség és a fe gyelem, mellyel képes ®z álig fel fegyverzett burzsoáziát megdönte- ni. Különösen fontos ez a munkás- osztály hatalomra való jutása után, éppen ezért e két. fegyvert szocia. lizmust építő munkánkban, a haza védelmében továbbra is győzelme­ink, sikereink legfontosabb forrá­sává kell tennj. A szervezettség és fegyelem ** megszilárdításában egyik leg­fontosabb tényező a taggyűlés, amely a DISz alapszervezet legfel­sőbb szerve és egyben a legfonto. sabb eszköz a tagság nevelésére. A taggyűlés hivatott arra. hogy meg­vitassa és eldöntse az alapszerve­zet életének és munkájának leg­fontosabb kérdését és felsorakoz­tassa a DISz tagokat a szervezet legfontosabb feladatainak teljesité. sere. Ezért különös jelentőségűek a most következő taggyűlések, mert itt, az alapszervezet minden tagja aktív résztvevője lehet annak a ta­nácskozásnak, amely kiértékelj az eddig végzett munkát, rámutat az elkövetett hibákra és egyben meg­szabja az alapszervezet feladatát Pártunk II. Kongresszusa határo­zatainak teljesítésében. A taggyűlés politikai előkészítése az ifjú-gárdisták feladata. Ők is. mentetik a szervezet tagjaival, hogy milyen napirendet tárgyalnak meg, hogy a tagság már előre felkészül­jön, tan Hiányozza az alapszervezet munkáját és a taggyűlésen bírála­tával, hozzászólásával segítse a ve­zetőséget a hibák kijavításában. Tehát az előkészítés az első lánc. szem, amely előre meghatározza á taggyűlés eredményes, vagy ered. ménytelcn munkáját. A rosszul vagy egyáltalán elő nem készített taggyűlésnek nem lehet más a sorsa, minthogy ered­ménytelen lesz- Példa erre a ba­lassagyarmati járásban levő pat- varci DISz szervezet, ahol a tagság nem szólt hozzá a titkári beszámo­lóhoz, nem vitatta meg a küldöt­tek jelölését, tehát a taggyűlésnek nem volt nevelő hatása, vagy a pásztói járásban a mátraszőlősi DISz szervezet, ahol a vezetőség dobolás útján próbálta megoldani az agitációt a tagság felé, persze az eredmény az lett, hogy mindössze öt fiatal jelent meg a taggyűlése«. Az eddigi tapasztalatok azt mutat, ják, hogy a járási DISz bizottság nem igen segít az előkészítésben. Fel kell végre számolni azt a helytelen agitációt — különösen faluhelyen —, hogy a kisbirót megkérik a dobolásra, az végig­járja a falut és tudomására hozza mindenkinek, akiket illet, hogy hol és mikor lesz a taggyűlés. ti elyes az a módszer, amit egyes alapszervezeteinkben al halmaznak, mini például a palotai tszcs DISz szervezetében, ahol a vezetőség megbeszélte a feladato­kat és röpgyűlésekcn is ismertet­ték a tagsággal. Az eredmény az leit, hogy a tagság már a taggyű­léseken felajánlásokat tett. Példa erre a DISz titkár brigádja, amely azt a felajánlást tette, hogy a ka. palásnál áz eddig elért 128 száza­lékot 200 százalékra teljesítik, ezt a vállalásukat túlszárnyalták, vagyis 217 százalékot teljesítettek. A titkári beszámolók általában igen hiányosak. Nem beszélik meg a párttitkár elvtársakkal és nem támaszkodnak a tagság véleményé, re. A beszámolóban helyet kell ad­ni ezeknek a kérdéseknek, hogy a fiatalok érezzék, a vezetőség fog­lalkozik problémájukkal és támo­gatást atuak munkájukhoz. A rra kell nevelni a tagságot, bogy a sikerek elérése mel­lett bátran tárják fel a hibákat és azoknak okait. Minden taggyűlés efM-ijttal a vezetők alulról v^ó el­lenőrzését is szolgálja- Az építő szándékú kritika és önkritika a legjobb segítőeszköz, a 'DISz szer­vezetek előtt álló . feladatok megol­dáséban. A választmányi taggyűlések a további munka sikerének biztosí­tékai. Jó megszervezésük előmoz­dítja tehát szervezetünk fejlődését, erősödését* Huszár Lajos A falu dolgozói, a tanácstagok és az állandó bizottságok segítik a tari tanács munkáját nr­__1 a Mátra hegyvonulat T ar község Ubéjl4l DoL gozó népe a tavaszi mezőgazdasági, műn. kük 100 százalékos elvégzése után gon­dosan végzi’ a növényápolást munkaiato­kat. A tavaszi munkákat a község 100 százalékig elvégezte és ebben döntő sze­repe’volt a helyi tanácsnak és tngjairnk. A tavaszi munkák eleinto vontatottan haladtak, amit az idézett elő, hogy a község dolgozó parasztjai az Építészeti Vállalatnál fuvarba szegődtek és így a mezőgazdasági munkák maradtak. A Végrehajtó Bizottság ülésén meg­tárgyalták a tavaszi munkákban mutat­kozó lemaradás okait és Sándor József tanácstag javaslatára a Tanács Végre­hajtó Bizottsága elhatározta, hogy le­állítja az igafuvarozást mindaddig az ideig, míg a tavaszi munkák be nerr, fe­jeződtek. A tavaszi munkák gyorsabb befejezését maguk a tanácstagok is elő­mozdították. A mezőgazdasági állandó bizottság rendszeresen járva a határt, fölfigyeltek arra is, hogy egyes kapa­rásztok nem tudják idejében ígreliaj- tani a mezőgazdasági munkákat, mert igával nem rendelkeznek. Ezt jelentvék a V. B.-nak és az arra rászorulóknak megfelelő igát juttattak. A tanács nagy gondot szentel a dol­gozók javaslataira is. A választók azzal a felhívással fordultak a VB-hoz, hogy a községben lévő köztér a nagy esőzések ideje alatt teljesen járhatatlan. Hozza- nak határozatot arra, hogv vízlefolyó, kát létesítsenek. A községi tanács kidol­gozta erre a tervét és a V. B. minden egyes tagjával megvitatták és megtették az intézkedéseket a vízárok elkészítésére. Ezt a munkálatot be is fejezték. A vá­lasztók javaslatára a tanács a község közepét keresztülszelő kovács.patak híd- ját 1S.0Ü0 forintos költséggel felépí­tette és ezzel lehetővé tette, hogy nem kell kilométereket kerülni a dolgozó parasztoknak, hogy a mezőre kij áthas­sanak. A községi tanács, jó munkáját tükrözi vissza az iskola tatarozása és a nyári napközi otthon 10.000 forintos költséggel' járó fölállítása ts, A helyi tanácsok eredményes munká­jához szükséges, hogy az állandó bizott­ságok is aktívan kivegyék részüket a munkából. Ebben nem is szenved hiá­nyosságot Tar község tanácsa. A legc’l- tetési bizottság a legelöjavitás érdeké­ben, miután a V. B. ülésen a fásítás’, tervet kidolgozták, elhatározta a Lyuk­völgyi legelő fásítását és mintegy 1.0.000 csemetét társadalmi munkával az ősz folyamán elültetnek. I\a£í> munkál égez »■ ’-anűcs n«p­------- nüvelési bizottsága i s. A tanács megalakulása óta Kova. lieki Mária népművelési ügyvezető ja­vaslatára létrehoztak DISz tagokból ál. ló kultúrgárdát, amely a megalakulás első napjától a mátraszölösi kultiárgár- -dával versenyben áll. A kultúrgárda már többízben szerepelt Mátraszölősön is. Nagy szerepe volt a kultűrgárdának a Szabad Föld Téli Esték megszerve­zésében is. Jó munkájuk jutalmául, má­jus 0-án átveszik az ajándékrádiót. Az egészségügyi állandó bizottság a beteg­ségek megelőzésére nap mint nap járják a falut és fölvilágosító munkát végez­nek a tífusz elleni kötelező oltással kap. csolatban. Hogy az állandó bizottság tagjai jó munkát végezhessenek, dr. Userkúti Gyula, helybeli körorvos heten­ként gyűléseket, tart számukra. A pénzügyi állandó bizottság hígjai sem maradtak el a munkából és fárad­ságot nem ismerő munkával szívós agi­tációt fejtettek ki a dolgozók körében, hogy a község adókötelezettségének ele­it tegyen. Az eredmény nem is maradt el. Fölkeresték mindazokat a gazdákat, akik már 3 vagy 4 év óta nem rendez, tők kellőképpen adókötelezetségüket és ezekkel személyesen is elbeszélgettek. Igv Sulyok -Tánosné. aki a pénzügyi bi­zottság tagja, felkereste Toldi István ég Balog Sándor kisparasztokat és eredmé­nyesen’ végrehajtotta a tanács megbízá­sát, a dolgozó parasztok 300 forintot törlesztettek hátralékukból. Ugyanígy a bizottság többi tagjai is népnevelő mun­kán kérészül győzték meg a gazdák«* sa adó rendszeres befizetésének fontos, ságáról. Fáradságot nem ismerő munká­juk azt eredményezte, hogy a község a buzaföldadó kivetését 140 százalékban az illetményadót 125, a mezőgaaissag’ fejlesztési járulék adóját 100, áz együt­tesen kezelt közületi adót 170, a vagyon, dézsma adót 100 százalékban teljosfttőtte. Hogy az állandó bizottságok a község kulturális és gazdasági munkálatait szívügyüknek tartották, az nagymérték­ben annak köszönhető, hegy Sándor elvtárs tanácselnök minden V. B. ülé­sen felülvizsgálja a bizottságok ’mun. káját és gyakorlati segítséget ad szá­mukra. Minden egres tanácstag köte. lengének tartja a tanács gyűléseken való megjelenést és ezt látva a dolgozó kis- és középparaszt­ság, szívesebben kapcsolódik a helyi ta­nács munkájába és becsületesen, kite­szi részét az egyes feladatok megoldási­ból. A tanácsülésekről nem hiányoznak a dolgozó parasztság legjobbjai sem. A begyűjtési rendeletet ismertető tanács­ülésen Balogh Lajos £0 holdas középpa­raszt a begyűjtési rendelet ismertetése után vállalta, hogy ebben az évben két hizó sertést fog beadni. De nem hiány, zott a tanácstagok példamutatása Bem. Nagy János 6 mázsa bázát, ifj. Sándor József 3 mázsa búzát, Bazsó Sándor 4 mázsa búzát és 2 mázsa lucernát ad. tak be újból C jegyre. A tanácsülések annyira látogatottak, hogy még a kulá­kok is bekerültek. A legutóbbi tanács, ülésre Balog Imre és Balog József kuiá- kok is beférkőztek, akiket maga Sándor clvtárg távolított el a tanácsülésről. A község lakossága és dolgozói tuda­tára ébredtek annak, hogy csakis a ta­náccsal együtt dolgozva érhetnek el sí- kereket és építhetnek újabb házakat, hi­dakat, létesíthetnek parkokat .és huhurá. lig igényeik kielégítéséül újabb 150 vagy 200 kötetből áló könyvtárat. Tá­mogatják a tanácsot munkájában és eredményekért indulnak harcra. — Ssufíii -*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom