Szabad Nógrád, 1951. május (7. évfolyam, 19-22. szám)

1951-05-05 / 19. szám

¥961 május 5> SZABAD NOGRAD 3 Május 1-én megyénkben számos dolgozót tüntettek ki jó munkájáért ' Májú* elsejére, a aranka ünnepére kormányunk az elmúlt negyedév tel­jesítménye alapján nyilvánosságra hozta a szakma legjobb dolgozói, az élüzemek névsorát és ezzel egyidöben számos dolgozót szfahánovista oklevél. 3el, vagy jelvénnyel tüntetnek ki. Me­gyénkben három üzem nyerte el az élüzc-m második fokozatát, emellett •többen megkaplak a szakma legjobbja oklevelet; valamint a sztahánovista. oklevelet. ANAGYBATONYI SZÉNBÁNYÁK. NAL sztahanovista oklevelet kaptak: Hajdú János vájár, Hazafi János mozdonyvezető, Jónás János csillés, KUpál Ferenc vájár, Kispál H. László vájár, Kazinezi Pál mozdony vezet ö, Nagy József bakos vájár, Pintér Imre vájár, Séber Sándor kovács, Söregi József vonatkísérő és Szentes András vájár. A szakma legjobbja oklevelet nyerték Szikói Sándor föbánvainester, mert üzeme 6 hónapos áflagtermelése 112 százalékot ért el. Vasas Sándor mozdonyvezető, mert 6 havi átlagos szállítási teljesítménye 127 és Ka. zínczi Pál mozdonyvezető 12S száza, lék. volt’. A KISTERENYEI SZÉNBÁNYÁK. NAL sztahanovista oklevelet kaptak Székvölgyi Gusztáv vájár. Bakos Imre vájár, Nagy Bálint vájár, id. Bakos István vájár, Molnár Gyula főaknász, öd. Sipos Ferenc főcsatlós. Kormos Béla vájár, Varga Bálint’, Vaspál Fe.. renc és Kovács Vilmos vájárok. A ZAGYVA! SZÉNBÁNYÁKNÁL Torját gyurkó István 115, Basti Béla ifj. 318, Németh László 127.3, Szrno- radi János tercsi 127.3, Mákos Ferenc 121.6 és Karmos József 121.6 százalé­Három üzem nyerte el az élüzem II. íokozatát oklevelet, Kertész István gyalus és Bolyki András lakatos sztahanovisták a szakma legjobbja oklevelet nvert'ék el. kos teljesítményükért részesültek szta. hánovista oklevélben. A SALGOTAKJANI ACÉLÁRU. GYÁRBAN szt’ahánovista oklevelet kaptak: Csikós Ferenc, Takács György, Kaposvári Richard, Szabó Ferene 3, Osgyáni Sándor, Szőllősi Vilmos és Molnár Barna dróthúzó, valamint Tóth Ferenc 3 tengelykovács. Dugasz János rúdvashúzó és Csarba Egyed, a kazánkováesmühely művezetője. A SALGOTARJANI VASÖNTÖDE ES TŰZHELYGYÁRBAN sztaháno. vista oklevelet kaptak Bakos János és Király Bálint', a tisztítómühely dolgo. zói, Szrumik Mihály csiszoló és Ko. vács Miklós öntő. A ZAGYVARÓNÁI VASÖTVOZET. GYAREAN Sebestyén István olvasz­tár. Nagy Béla olvasztár és German József kapcsolótáblakezelö részesültek sztahanovista oklevélben, a gyár ve- zetüje, Kovács Sándor kohómérnök pedig a szakma legjobb dolgozója cí. met és sztahanovista jelvényt nyerte el. A ZAGYVAPALFALVAI BANYA. GÉPGYÁRBAN ifj. Őrlik Gyula esz. tergályos, Kovács Gyula sztahanovista A SALGOTARJANI ÜVEGGYÁR­BAN sztahanovista jelvényt kapott Juhász Bálin soffor, Szincsár György polírozó és Varga Lajosné kötöző. ■Sztahanovista oklevélben részesültek: Berta András, Altes Gyula, Pál József, Alies István, Fenyvesi József kehely, fúvók, Győri László bankafúvő, ifj. Huram Sándor kikópréselö. Huram János merítő és Kun Antal fújtató. Ezenkívül jó munkájukért elismerő oklevelet kaptak B’askó Ferenc, Kiss József, Batta Jenő, Varga Sándor, Sl'adler Rudolf, Szlavencsik Ferenc, Mode István, Bellink József, Jancsár Jánosáé és Varga Lajosné. A ZAGYVAPALFALVAI ÜVEG. GYÁRBAN a szakma legjobb dolgozói Surányi István vágó, Joó János vágó cs Ponvi István vágó. Sztahanovista oklevelet kaptak: , Surányi István vágó, ifj. Harangozó Gyu'a ládaké­szítő és ifj. Balogh Mihály ládaké- szítö. A Zagy vapálfalvai Üveggyár az clüzeni má§odik fokozatát nverte cl A gyár dolgozóit a szovjet tapasz, tálatok felhasználása is segítette mun. kájukban a selejt csökkentése, a táb. laüveg gyorsabb feldolgozása terén. Az üveggyár dolgozói nemrégiben fe- jezték be a kenicnce felújítását, amely általában 3 és fél, négy hónapig szó. kott tartani. A gyár dolgozói elhatá. rozták, hogy 71 nap alatt elvégzik a felújítást. A sajószentpéteri, a tokodi és a salgótarjáni üveggyárak kőmüve. seinek segítségéve! 63 é3 fél nap alatt végezték el a felújítási munkálatokat. Az üzem legjobb dolgozói Csongrádi László bádogos, Nyerges István, Sándor Ferene és Orosz Ilona csomagoló, va­lamint Bozó Pál gépkezelő elismerő okleveled kaptak. Az élüzem vörös zászlója újabb kötelességek elé állítja Karancslejtőst A Karancs-lejtüsakna dolgozói már a kora délelőtti órákban meg­kezdték a készülődést a nagy ünnep­ségre. A külszíni dolgozók, az irodai személyzet mind azon voltak, hogy minél szebben, minél impozánsakban díszítsék fel az iroda előtti térséget. Piros lobogókat lenget a szél az iroda előtti téren. A telepfelőli részen dísz­kaput készítettek. A díszkapu alapja kőt- szénnel rakott csille. Az épületek falait zöld gallyak díszítik. Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak képei tekin­tenek a pereről-percre szépülő térség felé. A kis telep lakói U nagy jelentő­séget tanúsítanak a közeli ünnepség­nek. Fiatalok és öregek, mind részt- vesznek ezen az ünnepségen. Mind­annyian büszkék azokra, akik dicső­séget koztak a tejepre és üzemre egy­aránt azzal, hogy országos viszony­latban az é[üzem II- fokozatát nyer­ték el, B’askó elvtárs, a telepi párt- szervezet elnöke, öreg nyugdíjas bá­nyász. Neki soha nem volt része ilyen elismerésben. De most úgy érzi, hogy feléje is szól ez a megtiszteltetés: — Mindenki ott légyen, ezen az ünnepségen — mondja a telep egyik idős lakójának, Toldi néninek. — Olt leszünk Pista bácsi. Ott le­szünk mindnyájan! Kötelezi erre őket a bánya hős múltja, a fasiszták álta] 1944-ben meggyilkolt három bányász, akik ott nyugosznak a bány.abejáratnál­Még az első szak dolgozói nem száll­tak ki munkahelyeikről, de a kis tér­ségen már ott van az ünneplő közön­ség. Megérkezett a megyei, járást pártbizottság, az országos, a megyei szaktanács, a bányász szakszervezet küldöttei, a Bánya- és Kohóipari Mi­nisztérium termelési osztályának veze­tője, valamint & Zagy vaj Szénbányák vállalatvezetője, hogy együtt iinucpeL jenek az üzem és telep lakóival, Az nzemieoda falán fel­függesztett versenytábja felé fordulva vizsgájják az üzem eredményét. Cseh Mátyás csapatával 231, Babka Ferenc csapatával 202, Szöíjős Ferenc csapa­tával 160 százalékot értek el. Az üzem lejkes dolgozóit a kongresszusi munkaverseny ragadta magával. A termelés állandóan felfelé ívelt- Az üzeni februárban 114 százajékos átlag- termelést, az e]?ö negyedévben pedig 108-9 százalékos átlagtermelést ért el. Május 1-re 175 kg robbanóanyag, 173 karika zsjnór és 1200 darab gyu­tacs megtakarítását vállalták és ter­ven íojül 375 tonna szén kitermelését tűzték maguk elé. Vállalásukat túltel­jesítették. Önköltségcsökkentés terén az előző hónapokhoz képest januárban 1 forinttal, februárban 3 forinttal, márciusban .11 forinttá] terme)tek ol­csóbban tonnánként. A termejési sike­rekhez hozzájárul, hogy az üzemben két ciklusos munkahelyet vezettek be- Az egyik ciklusos munkahejy ve. zetője a Népköztársasági Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett Futó János sztahanovista, akinek csapata márciusban átlagosan. .139 százalékot ért ej- A másiké Horváth János etesi, akinek áprilisi termelés] átlaga 112 százalék vo|t. Az üzemben Csúz Mi­hály és Hives Ferenc munkamóuszor- átadók segítik a termelékenység foko­zását. Karancsjejtös üzem dolgozói teljes mértékben bevezették a meleg­csákány mozgalmat, így munkaidő kiesés nélkül folyik a termelés. Az üzemben május elsejével két újabb sztahanovista született. Gasparkovics Ferenc és Trizna József- Ezek azok a tények, amelyek él­üzemé tették Karaneslcjtős bány„- iizemét. A pártszervezet, a szakszer­vezet és az üzem vezetősége, minden lépésében támogatta az üzem dolgo­zóit, hogy azok munkája eredményes legyen. Biztosították a verseny nyil­vánosságát, hogy a dolgozók napiren­den értesüljenek a verseny erednie- nyeiröl. Erre a napra, eljöttek hozzá­juk a putnoki bányaüzem kiválóságai, Molnár János sztahanovista vájár, Palkó Sándor idős élmunkás vájár és Zimányi László helyettes üzemvezető, hogy átadják az eddig birtokukban lévő éjüzem II. fokozatának zászlaját jogos tulajdonosuknak: a karancslej- tő&i dolgozóknak. Az első és második szak dolgozói a hegyoldalra teleped­tek Je- Arcukon az öröm és boldogság mosolyává]. Innen hallgatták végig az ünnepi műsort. Simon Ajfonz, egv te­lepi ifjú szavalatát, a Népművelési Minisztérium kultúrcsoportjának ün­nepi műsorát, az egyfejvonásos szín­előadást, a népdalokat, a bányász szakszervezet elnökségi kiküldöttjé­nek, Törjék János ejvtárs üdvözlő be­szédét, aki elmondotta, hogy ez a zászló nemcsak örömet jelent a dol­gozóknak. hanem kötelezettséget is. Ilyen vörös zászló alatt vívták ki dia. dalukat Lenin ejvtárs vezetésével a 17-es Októberi Szocialista Forradalom alkalmával. Ilyen zászló alatt szaba­dították fej az országunkat, ilyen zászló a-Jatt építették fel a szovjet emberek a szocializmust és most ilyen alatt építik a kommunizmust. M- pe­dig ez alatt a zászló alatt visszük sikerre ötéves tervünket és építjük a magyar dolgozók szocialista ájiamát- Az üzem dolgozói komoly meggyőző­déssel hallgatták Zimányi Lászó, a putnoki. bányaüzem helyettes vezetőjé­nek szavait, amikor azt mondta: — Örömmel adjuk kezetekbe e di­csőséges zászlói, mert ludjuk, hogy megérdemli lek­£s Mester János elvtárs, a minisz­térium kiküldöttjének szavait, aki el­mondotta, hogy a bányaipar terme­lése elmaradt a többi iparágak terme­lése mögött. Ezért meg kel] feszíteni mindert érőnket, hogy a bányaipar termelése elérje a megkívánt szintet. A megyei pártbizottság nevében Brehó Gyula elvtárs üdvözölte az üzem hős bányászait. A győzelmet jelentő zászlót Futó János és Trizma József sztahanovis­ták vették át. Futó János ígéretet te\t a bányaüzem dolgozói nevében, hogy továbbra, is méjtók lesznek c zászlóhoz- Vállalta, hogy csapatával, együtt előirányzatukat 20 százalékkal teljesítik táj ebben az évben. A dolgozók arcán a hatá­rozottság, keménység látszott és az. hogy az elnyert dicsőséges zászló hű katonái lesznek és győzelmi munkáju­kat a továbbiakban még fokozzák, hogy eleget tegyenek a Púrtkongresz- szus határozatainak és ezzel győze­lemre vjgyék a béke nagy ügyét, Dugasz János Harcoif a sztahanovista oklevélért Bugást Já. ’ nos, a salgó- arjdni Acél. irugyár rúd. vashúzója ó sztahanovis­tái' sorába lé. peit. Dugasz elvtárs tíz év­vel azelőtt lse. riilt a rúdvas. üzembe, Egy évvel ezelőtt « rúdypsiizem egyik gépén mint aktív termeli kezdte el munkáját. Azelőtt csak kisegíti és segédmunkát végzett. Amikor gépmunkáját megkezd­te, napi 1.600 méter rúdvasat készített. Gépét mind jobban kiismerve, emelése állandóan emelkedett. 31 a már az egy évvel ezelőtti 1.600 méterrel szemben 2.900 méter rúdvasat készít egy nap alatt. 1040 október 1-én él-munkás lett, léttől az időtől kezdve munkatársait ál­landóan segíette, Az utóbbi időben Sza­bó Sándor és Méneséi József rúdvashú- zóknak is átadta munkamódszerét. Műn- katnódszerátadásának eredménye az lett, hogy Menczel József, aki a munkamód. szer átvétele előtt alaposan lemaradt Dugasz termelése mögött, most állandóan vaslatét már gyakorlatilag is alkalmaz, túl is szárnyalta « százalékkal tanítóját. Dugasz János aktívan belekapcsolódott az újítómozgalomba is, Ezideig öt újí­tási. javaslatot nyújtott be, klórom Ja- munkamódszerátadás után pár nappal egyszintes- halad Dugasz Jánossal, sőt a fák, üjíási a selejlcsökkenést, többter­melést és a munka minőségi megjavító, sót szolgálják. Újításának as eredménye a kimagasló termelés, de munkamódsze­re nemcsak ebben rejlik. Dugasz János megismerte gépét és elérte azt, hogy két rúdvas gépbehelyezése között nincs idő­kiesés és amíg a rudat húzó kocsi ere. deli helyére, visszatér — amely néhány másodperc — addig minden mellékes munkát, mint az anyaglevágás, anyag- előkészítés, végrehajt. Dugasz elvtárs első negyedévi terme, lesi, átlaga 154 százalék volt. Május el­sejére ezt a teljesítményt 2 százalékkal vállalta fölözni. Április 26-án 176 szú. salékot ért el. Dugasz elvtárs Pártunk tagja és mint munkamódszerátadó, nép. nevelő, sokszoros újító veszi ki részét * felemelt ötéves terv megvalósításából. Munkatársai szeretik őt, szívesen for­dulnak hozzá tanácsért es egyre többen követik őt. elsajátítva élenjáró munka, módszerét. Élüxem sztahanovista üzemvezető A vasötvösetgyár va­sárnap vette át a mi­nisztérium vörös zászla­ját, az élüzem kitünte­tést, Az üzem az első negyedévben 100 száza, lékos tervszerűség mel. leit mennyiség tervét 111.6, pénzügyi tervé< pedig 115.4 százalékra teljesítette. Január 1-én, amikor a kongresszusi versenyt az üzemben elindították, megszervezték a Sztahá- nov-mozgalmat, a mun kaversenyt. A műszaki bevonásával egészen a munkapadokig felbontót, tál; a tervet. A kon. gresszusi verseny megin. Jutásakor az üzem dolgo. sóinak 90 százaléka hosz- szillé járatú, egész évre terjedő versenyszerződést kötött. Az élenjáró párt­tagok és sztahánovisták elvtársi segítségben re. ízesítik dolgozó társai­kat, A verseny fokozása érdekében minden cső. portnál és egyéni ver­senyzőnél biztosították a versenytáblát, amelyre naponta kiírják az ered­ményt, a legjobb dolgo­zókat pedig a hangos új­ságon keresztül népszerűd sitik. Több dolgozó mellett a gyár vezetője, Kovács Sándor elvtárs sztaháno. vista jelvényt és a szak­ma legjobbja oklevelet kapott. Kovács elvtárs a szűk keresztmetszetek ki­küszöbölésére 1.200.000 forint értékű újítást ve­zetett be. Műszakilag feltérképezte az üzemet és a közben tapasztalt hiányosságokat a fizikai dolgozók véleménye alap ján küszöbölte ki. Orá- ról-órára ellenőrzi a ter­melés menetéi, hogy-ahol lemaradás mutatkozik, azonnal meg tudja adni a műszaki segítséget. Jó munkájáért cg év ápri­lis 4-cn a Köztársasági Érdemérem aranyfoko. zatát is megkapta. miami gazdaságaink faladatai A NAPOKBAN ZAJLOTT LE az ** állami gazdaságok legjobb doL gozóinalc és vezetőinek kétnapos or­szágos tanácskozása- A tanácskozások megmutatták mindazokat az eredmé­nyeket, amelyeket gazdaságaink elér­tek, de rámutattak azokra a hiányos­ságokra is, amelyek előidézték, hogy gazdaságaink az elmúlt esztendőben komoly ráfizetéssel dolgoztak. A ta­nácskozás megszabta az állami gazda, súgok dolgozóinak és vezetőinek fela­datát. Most ezeket a tapasztalatokat megyei viszonylatban is hasznosítani kell, szem előtt tartva a Kongresszus határozatát amely kimondja: „Az álla, mj gazdaságok lesznek a szocialista mezőgazdaság Jegiobb árutermelő bir­tokai, amelyek nemesített vetőmaggal, fajállatokkal támogatják a mezőgaz­daságot". Vizsgáljuk meg közelebbről me­gyénk állami gazdaságainak fejlődé, sét, növekedését- Az 1949-es évhez viszonyítva állami gazdaságaink terü­lete tizenháromszorosára emelkedett, amely megyénk összes szántóterületé­nek 7.5 százalékát teszi ki, ugyan­akkor minden 350—400 holdra, jut egy- ogy erőgép. Ma mintegy 4000 darab állatállománnyal rendelkeznek gazda­ságaink. Állatállományunk számszerű gyarapodásával egyidejüeg a minőségi termelés is növekedett- Ebben, az év­ben mintegy 20 tenyészbikát, 300 kansüldőt és 200 tenyészkost adnak át a gazdaságok a tszcs.knck. Több állami gazdaság dicséretben részesült a tejtermelésben és a marhahizlalás­ban éjért erdeményekért- Az ejmult évben megyei átlagban .11 és fél má­zsás búza, tíz és. fél mázsás rozs, tizenként mázsás árpatermést érlek el holdanként! átlagban. Számszerű fej­lődésükkel együtt jelentőségük is nőtt a gazdaságoknak. Ebben az évben az összes á].[ami begyűjtésre kerülő ter­mények 15 százalékát az állami gaz. daságoknak kell beszolgáltatni. Ezek az eredmények a helyesen alkalma­zott földművelési tudomány, a Szovjet­unió élenjáró tapasztalatainak alkal­mazása, a jó és helyes munkaszerve­zés következményei­A ZONBAN AZ EREDMÉNYEK v*- mellett gazdaságainkban ko­moly hibák és hiányosságok mutat­koznak. Ezt mutatja elsősorban az a tény, hogy a felszereléshez és a ren­delkezésre álló nagyüzemi berendezés­hez arányosan az átlagos össztermés­hozamok és összeredmónyek nagyon alacsonyak- Különösen kirívó ez a tavaszi kalászosok és kapásnövények termésátlagainál és az állattenyésztés csaknem minden ágánál. Áijami gaz­daságaink nem töltötték be hivatásu­kat az árutermelés vonalán sem. Nem szállítottak e]ég árut a város és a falu részére. A legsúlyosabb hiba pe­dig a jövedejmezöség terén mutatko­zik. Az elmúlt évben megyénk összes gazdaságai mintegy 4 millió forintos veszteséggel zártak, E hibák eredete elsősorban a veze­tésben van és különösen a megyeköz. pontban. A megyeközpontban még most is nagy a szervezetlenség. Mun­kájában túlteng a bürokrácia, a kör­levelek és. akták özönét zúdítja gaz­daságaink felé. Nem egy esetben elő­fordult, hogy egy hónap leforgása alatt ugyanazon ügyben 3—4 két. három oldalas körlevelet is klküid egyes osztály. Vagy előfordujt az is, hogy ugyanazon ügyben a fenti mó­don 2—3 osztály is intézkedik- A fel­ső vezetés hibái folytatódnak lent az állami gazdaságokban. Főleg abban nyilvánuj meg, hogy a gazdaságok­ban szinte kivétel nélkül nem érvé­nyesül az egyszemélyi fejelös vezetés. A legtöbb vezető a dolgozók ajulról jövő kezdeményezését lebecsüli, nem épít a dolgozók kezdeményezésére, munkaszeretetére és öntudatára, A dojgozők lebecsülését mutatja az is, hogy a legtöbb gazdaságban nem is­mertetik *. dolgozókkal a gazdaság feladatait, azok jó végrehajtásának jelentőségét és ami még súlyosabb, a dolgozók politikai nevelésével, szak­mai tanításával nem foglalkoznak. Ez a dolgozóktól elszakadt lélektelen bürokratikus vezetés nem megenged­hető- A terv teljesítésének egyik leg­fontosabb feltétele a dolgozók széles rétegeinek mozgósítása. Feltétlen szükséges, hogy a vezetők és a dolgo­zók közösen tanácskozzanak arról, hogyan lehet magasabb termést elérni a búzából, hogyan lehet tehenenként 3—4 ezer Jiter tejet termelni, az ön. költségcsökkentésével hogyan lehet el­érni, hogy gazdaságaink jövedelmező termelést érjenek el. A VEZETÉS HIBÁI mellett raá- sík komoly hiányosság a Jaza munkafegyelem és a rossz munkaszer­vezés. A gazdaságvezetök, de legfő­képp az agronómusok és a brigád, vezetők elhanyagolják a. végzett mun­ka ellenőrzését, a brigádok megszer­vezését. Még ma is előfordul olyan, mjnt Nőgrádkövesden, hogy a brigá­dokat nem szervezték meg, a .terüle­tük sincs kijelölve, sőt nem is foglal­kozik a gazdaság vezetősége ezzel a kérdéssel- Az ellenőrzés és a rossz munkaszervezés hiányát mutatja, hogy 10 gazdaság közül csaknem 30 száza­lékkal lépte túl a munkabér alapot. De nem különb a helyzet a normák és a teljesítménybérezés bevezetésének te­rületén sem. Az ellenőrzés hiánya miatt tág tér nyílott az ellenséges elemek működésére. A sziráki ál janii gazdaságban a vizsgáját derítette ki, hogy a gazdaságvezető és az agronó- mus tudatos szabotálása miatt elma­radt őszi mélyszántás csökkentette a termést, nem pedig a rossz föld, vagy a dolgozók hanyag munkája — mint ahogy arról ők beszéltek. Az ellenség keze megmutatkozott a nógrádkövesdi, a salgótarjáni és a pásztói állami gazdaságokban is. Ennek a másik véglete aztán az, hogy nem a végzett munkát ítélik meg egyes gazdaság, vezetők, hanem azt, hogy a gazdaság szakemberei régi gazdatisztek voltak-e vagy sem. Meg kel] becsülnünk a jól dolgozó régi szakembereket is. Emel­lett pedig éberen őrködni azon, hogy az ejlenség ne férkőzhessen be a gaz­daságokba­P ELADATUNK, hogy megszüli r* *■ ditsuk a vezetést. Meg kel] te­remteni a jó munkaszervezést, meg kell szervezni az á]]andó területi bri. gádokat- Nem lehet és nem szabad megvá|toztatni a brigádok gondjaira bízott munkaterületet, vagy állapoto­kat. Minden brigádvezető kezében ott legyen a normafüzet és minden dől. gozó pontosan tudja, hogy elvégzett munkájáért mennyi bér jár neki. A jó munkaerkölcs kialakításához a ve­zetők példamutatása szükséges. Már megtanultuk, hogy azok az állami gazdaságok fejlődnek jő], ahol van példamutatás és ahol a vezetők az üzemi pártszervezetre támaszkodva végzik munkájukat. Ahol erős a párt- szervezet, ott jó a munkaszervezés is. Nő a dolgozók öntudata, emelkedik a munka termelékenysége- Az ájlami gazdaságok további fejlődése érdeké, ben biztosítani kell a szakszerű veze­tést. Az agronómusok a gazdaságok­ban valóban szakmai irányítók legye, nek. A becsületes szakemberek fejlő­dését elő kéj] segíteni, megismertetve ve] ük a Szovjetunió mezőgazdaságá­nak tapasztalatait. A mi munkánkban is hasznosítani kell a Szovjetunióban járt parasztküldöttség tapasztalatait- Pártunk határozata értelmében állami gazdaságainknak valóban árutermelő, jövedelmező gazdaságokká, példamuta­tó, szocialista nagyüzemekké, a nagy­üzemi gazdálkodás iskolapéldáivá kell vájniok. A feladatok nagyok. Az állami gazdaság minden dolgozójának, vezetőjének úgy kel] végezni a mun. kaját hogv azt a szocializmus épí­tése. a békéért 'aló karé területének tekintse. JAKAB SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom