Szabad Nógrád, 1951. április (7. évfolyam, 15-18. szám)
1951-04-14 / 16. szám
április 14. SZABAD NOGB.AD 8 Á háború elhárításának és a béke megőrzésének politikája SZTÁLIN ELVTARS a dolgozók ftsgy vezére a „Pravda“ munkatárséval folytatott beszélgetésében kijelentette: Ami a. Szovjetúniót illeti, a Szovjet, línió továbbra ja tántorithatatlanul folytatja a háború .elhárítására és a béke megőrzésére irányuló politikáját“. A Szovjetúnió kormánya óriási erőfeszítéseket tesz a háború élhárítást, a b&e megőrzése és megszilárdítása érdekében. A szovjet kormány minden külpolitikai lépése ennek a nemes célnak az elérésére irányul. A Szovjetúnió lankadatlanul újabb és újabb békés kezdeményezésekkel lép fel az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének első ülésszakán a szovjet küldöttség javaslatot tett az általános lefegyverzésre, A második ülésszakon a szovjet küldöttség kezdeményezésére a közgyűlés ható- rozatilag elítélte az új háború propagandáját. A harmadik ülésszakon a szovjet kormány javasolta az atomfegy. ver eltiltását, az öt nagyhatalom had * erejének egyharmaddal való csökkenté- séfc egy év leforgása alatt és a Biztonsági Tanács keretébon nemzetközi szerv létesítését ez intézkedések teljesítésének ellenőrzésére. A negyedik ülésszakon a szovjet kormány javasolta, hogy az öt nagyhatalom — az Egyesült Államok, Nagybrit,annia, Kinn, Franciaország ég 8, Szovjetúnió— kössön bákeegyezményt a béke megszilárdítása érdekében. Az ötödik ülésszakon a szovjet küldöttség K közgyűlés elé terjesztette megvitatás végett a nyilatkozatot az új háborús veszély kiküszöböléséről, a békének és a népek biztonságúnak megszilárdításáról.“ EZ A NYILATKOZAT javasolta: ítéljék el a számos országban űzött háborús propagandát; hirdessék ki az atomfegyver feltétlen eltiltását és szigorú nemzetközi ellenőrzés létesítését e tilalom pontos és feltétlen teljesítése felelt; hívják az Egyesült Államokat, Nagybritanniát, Franciaországot, Kínát és a Szovjetuniót, hogy a béke megerősítésére kössefick egymással bókeogyez. monyt és ogy harmad dal csökkentsék jelenlegi fegyveres erőiket. Mint ismeretes, a közgyűlés amerikai- angol „többsége“ elvetette ezt a nyilat, kozatot. A nyilatkozat azonban meleg támogatásra talált világszerte a legszélesebb néptömegek körében. Az a tény, hogy a Béke Világtanács első ülésszaka, amelyet Berlinben február 21-től 20-ig tartottak, legfontosabb határozatként felhívást fogadott el az öt nagyhatalom békeegyczményéaek megkötésére, meggyőzően bizonyítja; hogy a világ égy- --zerü emberei támogatják a Szovjetunió békés kezdeményezését. A kiilügyrmuiszterhelyottesek mostani előkészítő párizsi értekezletén a Szovjetunió képviselői ismét mint a békének és a népek biztonságának következetes harcosai szerepelnek. Mindezek után vájjon mit érnek a monopolista sajtó hazug állításai, amelyele szerint állítólag a Szovjetúnió' ,,fe. nyegeti“ Nyugatot és hogy a Nyugatnak „védekezés“ céljából kell fegyverkeznie* Nmes ennél képtelenebb állítás Hiszen a Szovjetúnió nem egyszer javasolta már Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányainak, hogy csők. kentsék haderőiket és fegyverkezésüket. De Washingtonban, Londonban és Párásban ezekre a javaslatokra változatlanul elutasítással és a fegyverkezési hajsza fokozásával felelnek. A SZOVJETUNIÓ gigászi békés építkezést folytat, rendületlenül az árcsökkentések, a dolgozók anyagi jólété, ■nek és kultúrába színvonalemelésének politikáját, követi. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka jóváhagyta a Szovjetunió 1051. évi állami költségvetését. E költségvetés szerint a kiadások túlnyomó részét, a népgazdaság fejlesztésére és szociális-ku'túrális intézkedésekre fordítják. A Szovjetúnió állami költségvetésének Összes kiadásai- hói esek 21.3 százalékot irányoznak elő honvédelmi célokra, a háborúdéul 1910. év 32.5 százalékával szemben. De mi történik a kapitalista világiban? Ott példátlanul növekednek a katonai kiadások. Az Egyesült Államok 3951/52. évi költségvetésében a katonai célokat szolgáló kiadások összege 50. szeresen túlszárnyalja az Egyesült Al!a- ■»ok háborúeüőtti, 1838/89. évi költségvetésének katonai kiadásait. Angliában és Franciaországban csak az idén kétszeresére duzzasztják a katonai költség- votéseket a .múlt évhez képest. A fegyverkezési hajszát a kapitalista orszá- gokban mindenütt az árak féktelen nö- '»kedése • 6» a munkasoszály nyomorba- süllyedése kiséri. VILÁGOS, hogy a fegyverkezések csökkentésére irányuló szovjet javaslatok elfog-adása óriási megkönnyebbülést hozna a kapitalista országok dolgozó tömegeinek, amelyeknek rovására készítik elő a monopolisták az új világraszóló vérfürdőt. A monopolista propaganda azt is állítja, hogy a kapitalista országok kormányai „a béko érdekében fegyverkeznek“. De akkor miért üldözik Washingtonban. Londonban és Parisban a béke harcosait? Akkor miért tiltotta meg az angol Olyan aljas, szemérmetlen és brutá. lis merényletet, mint amilyet március 31-én követtek el Beigrádban az UDB ügynökei Hratec István magyar ügy. vivő és a magyar követség gépkocsi- vezetője ellen, alig ismer a diplomácia története. A Titő-banda előtt nem volt olyan kormány, amelynek saját hivatalos szervei, hatósági emberei, saját fővárosukban, nyílt utcán megtámadták és tetíiegesen és véresen bántál, mázták volna egy másik ország diplomáciai képviselőjét, A Tanjung azt állítja, hogy a magyar követség gép. kocsija egy tarával ütközött össze: azaz az UDB ártatlan. Köztudomású, hogy míg az imperialista országok képviselői autón és kocsin, gyalog vagy lóháton, tetszésük szerint, ellen. őrzé3 nélkül bárhová járhatnak a mai Jugoszláviában, addig a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok diplomatáit az UDB állandóan megfi gyeli, követi, provokálja. Ismeretes, hogy a belgrádi bolgár követsége; néhány hétig a szó szoros érteimé can blokád alatt tartotta az UDB. Az UDB Uényszerltetfo megállásra március 31-én este a magyar követség autóját, nem pedig holmi „taxisoffő- rök“. mint a Tanjung hazudja. Bel- grádban talán a taxisofíőrök parancsolnak a rendőröknek? Mert ezek az állítólagos „taxisofíőrök“ rákiáltottak arra a rendőrre, aki végignézte a merényletet, hogy „hallgass, ne szólj bele“ és a rendőrt elvitték. Tito hatóságai a magyar külügyminisztérium jegyzékére adott válaszukban folytatják az Önleleplezést. Azt merik kifogásolni, hogy Hrabec István magyar ügyvivő a merénylet után elhagyta Jugoszláviát és nem ment el a jugoszláv külügyminisztérium protokoll-osztályára „felvilágosL fásokat adni“ az „incidensről“. Nem lehet tudni, hogy a titóistá hatóságoknak a szemérmetlensége nagyobb-e, vagy a butasága? Először merényletet szerveznek az ügyvivő ellen. Azután a szó szoros értelmében kényszerítik a súlyos sebesült Hrabec Istvánt Jugoszlávia elhagyására azzal, hogy megtagadják tőle a megfelelő orvosi kezelést, nem adnak neki tetanusz, injekciót, stb. Végül pátiig felrójják az általuk megtámadott, bezúzottíejfi, orvosi kezeléstől megfosztott ember, nek. hogy nem megy cl a jugoszláv külügyminisztériumba. A magyar nép és a magyar kormány mélységesen fel van háborodva a március 31-í provokáció miatt — de azt is tudja, hogy ami történt, nőm véletlen. Nem véletlen, hogy a provokáció. az utcai támadás, a merénylet a „diplomácia módszere“ egy olyan rendszernek, melynek vezetői a Ges. tapó. az Intelligence Service, az amerikai titkos szolgálat iskolájában nőttek fel, amelynek vezetői besúgók, rendőrkémek, provokátorok. Nem vé. letien, hogy a gaztettekkel hozzájárulnak a nemzetközi helyzet további kiélezéséhez, az amerikai imperializmus terveinek szolgálatához, azok a politikusok, akik először önmagukat, azután országaikat eladták az amerikai imperializmusnak. Nem véletlen, hogy ez a rendszer, amely diplomata, nak beöltöztetett gyilkosokat és ké. meket, Boarovokat és Brankovokat’ küldött diplomáciai képviselőként a népi demokratikus országokba — oda labourist» kormány, hogy ■ hogy Skeí- haza, más országok diplomásai kép, fieldben tartsák meg a II. Béke védelmi Világkongresszust? Akkor az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kor mányai miért utasítják el a szovjet kormány javaslatát a békeegyezmény kötésére? Elég feltenni, ezeket a kérdéseket, hogy világosan álljon előttünk az angol-amerikai uralkodó körök álszent fogadkozásainak egész hazug volta a béke ügyének támogatásáról. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjet, ■unió változatlanul támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békének és a népek biztonságának megőrzésére irányul. A szocializmus nagy országa üdvözli a békeharcosok egyetemes néni mozgalmát. A Szovjetúnió Legfelső Ta- nácsának második ülésszaka a második békcvédelmj világkongresszusnak a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívására békcvédehni törvényt fogadott el. A szovjet állam ezzel újból megerősítette, hogy a háború elhárítása és a világbéke megőrzése rneüett áll. Odaítélték „G népek közötti béke megszilárdításéért elnevezésű nemzetközi Sztálin (Irakat D. V. Szkobeloin akadémikus elnökletével április 2-, 5. és 6-án tiléát tartott Moszkvában „A népek közötti béke. megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztáliu-dijakat odaítélő bizottság. „A népek közötti béke megszilárdításáért“ elnevezésű nemzetközi Sztá. lin-dijakat a Szovjetúnió Legfelső Ta. nácsának 1943 december 20-i törvényerejű rendeleté alapította, Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából. A díjakat az e célra létesített bizottság ítéli oda. Évente 5—10 dijat osztanak ki. A díjat, melyet bármely ország polgára megkaphat politikai, vallási és faji különbségre való tekintet nel kiil, a béke fnegszüárdításáért vívott harcban szerzett kiváló érdemekért Ítélik oda. A nemzetközi Sztáiin-dljjal kitüntetett személyek a kitüntetést igazoló I. V. Sztálint ábrázoló aranyérmet és százezer rubeles pénzösszeget kapnak. A bizottság a béke megvalósításáért és megszilárdításáért vívott harcban szerzett kiváló érdemekért „A népek közötti béke megszilárdításáért“ el. nevozfsü nemzetközi Sztálin-díjakat a világ különböző demokratikus erői következő képviselőinek ítélte oda: 1. Frédéric Joliét Cnriennek. a Col. leges de France professzorának, a Francia Tudományos Akadémia tagja, nak. 2. Szun-Csin.Linnek, a Kínai Népi Segélyszövetség elnökének. 3. Hewlett Johnseunak, a canterbury szőkeség t-ház dékánjának. (Anglia.) 4. Eugénie Cottonnak, a sevresi Ecole Normale tiszteletbeli igazgató, jának. (Franciaország.) 5. Arthur Mouüon v. protestáns püspöknek. (USA.) 6. Pak Den Ajnak, a Koreai Nők Demokratikus Szövetsége elnökének. 7. Jara Heriberío v. miniszternők. (Mexikó.) TITOISTA PROVOKÁCIÓ viselőivel szemben a terror és provokáció módszereit alkalmazza. A Magyar Népköztársaság kormá. nya elégtételt követel a jugoszláv kormánytól a magyar ügyvivőt ért példátlan inzultusért, követei, hogy a merénylet elkövetőié vonják felelős, cégre és részesítsék megfelelő büntetésben. „Amennyiben a jugoszláv kor. many — állapítja meg a magyar kormány jegyzéke — a Magyar Népköz, társaság kormányának követeléseit nem teljesíti, a magyar kormány gon. doskodni fog róla, hogy e példátlan gaztettért megfelelő elégtételt kapjon.“ Megjelent Sztálin Művei 5. kötete Sztálin elvtárs müveinek ötödik kötete azokat, a müveket foglalja magában, amelyeket Sztálin elvtára 1921— 1923-ban írt. A szocializmus országa az imporia. lista intervenciósok és a burzsoú föld- birtokos fehérgárdista bandák támadásaival szemben három évig tartó in. terveneiós és polgárháborúban meg- .védte a Nagy Októberi Fórrada|om vívmányait. A nemzetközi töke első katona] támadásának visszaverése, a belső és külső ellenforradalmon aratott győzelmek után az ország átterhe. tett a békés gazdasági építésnek útjára. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bojsevik Párt a fordulatot a hadikommunizmus politikájáról az új gaz. dasági politikára, a „nép“-re. Ebben az időszakban jött létre a Szovjet Sze- eia'istn Köztársaságok Szövetsége, a ‘ni'sta Szovjetunió. Ebben az időszakban a Bolsevik Pártnak kemény harcot kejjett folytat, nia a párionbeiüli pártcllcnes elemekkel. Sztálin ejvtárs ezekben a müvekben is, mint mindig, minden gyakorjati kérdést a marxista-leninista c'mélet fényével világít meg s az clmé]eti kérdésekét a leggazdagabb gyakorjati ta. pasztalati tényekkel összhangban a gyakorlati cselekvés érdekei szempont* jából elemzi. A munkásosztály és a parasztság szövetségének új forrná], a Párt egységének megszilárdítása, a Párt és‘tömegek közti kapcsolat formái és módszerei, a pártdemokrácia és a szak. szervezeti demokrácia kiépítése, a sajtó szervező szerepe, a Bolsevik Párt stratégiája és taktjkája elméjeti és történeti megvilágításban, a nemzeti- gyarmati kérdés, a Szovjetunió kUJ. politikájának, békepolitikájának a}ap„ ejvej, harc a nacioria'izmus c])en a proletármteriiacionalizimisért, a szovjet szakemberek kiképzése, az iparosítás előfeltételeinek megteremtéso, a dolga, zó nők öntudatosítása, pojitikai felvilágosítása, az Októberi Forradalom nemzetközi jelentősége és így tovább — ez a felsorolás korántsem meríti, k; a kötetben sztálini mélység vl és világossággal tárgyalt kérdéseket, de némi fogalmat ad a kötet rendkívül gazdag és aktuális tartalmáról. A kommunista politikai stratégiának és taktikának, a bolsevik párt-építésnek, a szovjet ál]amépítésnok az ötödik kötet sztálini műveiben kikristályosodott és a marxista-leninista elmélet fényével megvilágított tapasztalatait m|nden pártmunkásnak ismernie és tanulmányoznia kell. Aláírásomat jó tavaszi munkával és növényápolással erősítem meg , Jl/f in t Varsáiig Vössen dolgozó pa- " rasztja szeretném felhívni gazda- társam figyelmét. Többfelé . jártam és láttam, hogy gazdalársaiin nem fordítanak helló gondot az őszi vetés ápolására. Láthatjuk, hogy a sok est. zcs következtében a gyomnövények el. árasztották búsa és ross vetésünket. A gyomnövények hátráltatják a vetésűi növekedését, mert elveszik a, táplálékot a gabona növényektől. Ezektől a gyomoktól való megtisztítást fogasolás- se! végezhetjük. Minden dolgozó paraszt társamnak felhívom a figyelmét, hogy a műtrágyát minél előbb szórják szét a búzaföldeken úgy, ahogy azt a minisztertanács határozata, is előírja. — Xekénk, dolgozó parasztoknak mindenben, be kell tartani ezt a határozatot, mert a mi érdekünket és az ipari munkások jobb ellátásánál: érdekét szolgálják. Azol: a gazdák, akik még nem tisztították meg az őszi vetést, minél előli végezzék el ezt a munkát, tisztítsál; meg földjeiket gyomnövényektől, mart ezzel is elősegítjük népgazdaságunk fejlődését. Fa már minden őszi vetésen elvégeztem a gyomnövények irtását. Felajánlom, hogy a tavaszi munkákat április 10-ig befejezem, A 'békeívei az egész családommal együtt aláíróin, mert tudom, hogy ezzel ismét egy vagy csapást mérünk az imperialistákra, belső ügynökeikre, falusi ellenségeinkre. Írja alá minden dolgozó paraszttársam a bé. keivel, végezzük el minél előbb a tava. szí mezőgazdasági munkálatokat, hogy mi is harcosai legyűrj: annak n béke- tábornak, amelyet a vagy Szovjetunió és szeretett Sztálin előtár sunk vezet. Tiszttartó András í holdas, Varsáiig. Sztálin elvtárs szavaiért, a Kongresszus határozataiért harcolnak aláírásukkal az leélárégyár dolgozói fi Béke Viiánianács felhívásának hangja eljutott a városok, falvak és üzemel« dolgozóihoz. A népek Sztálin elvtárs szavait követve,- kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét. Mindenütt a béke megvédésének kérdéséről beszélnek A dolgozók tudják, hogy a meleg csajädi otthont, a jó életet, az alko. tást és mindent, ami szép és jó, magába foglalja az a szó, hogy „béke“. .Ezért pedig minden becsületes dolgozó sikraszáll és képes minden áldozatra, A Salgótarjáni Acélárugyárban a bckea]áirási kampány előkészítése során a békébizöltságokat átszervezték. Ej kiváló dolgozók kerül3!«. a békebi. zottságokba, akik a termelés vonalán már bebizonyították harci készrégüket és példamutatóan járnak az élen. Az acélgyári dolgozókat meglátogatta Te. rök István elvtárs, aki részt vett Berlinben az európai munkáskonferon- cián. Beszámolt az acélgyári dolgozóknak, hogy Európa többi országaiban mi]yen lelkesedéssel és kitartással har. colnak a dolgozók a béke ügyéért. Az Acélárúgyár legjobbjai, Danilla József sztahanovista, . Szóé Pál él- munkás, Ga]ica István vasöntö élmun. kás, Bodor Gyuiáné, Jancsár Sándor- né, Fájd Károly és a többj kiváló dolgozók mind megmozdultak, hogy munkatársaikat, meglátogassák és fej. világosiié munka után ajáirassák a békéi vet. Egy indultak munkájuknak, hogy ezzel a kongresszusi határozatok végrehajtását segítik ele, hogy harcoljanak fplenie|t ötéves tervünk teljesítésének legfontosabb feltételéért: a békéért. Jancsár Sándorné * j;a,k6s2Cg k/r irásgyüjtöjc Langár Lajosáéval 'rat?a alá a békelvet. Mindketten kétgyermekes anyák. Meghatódottságga] név. tok egymásra az aláírás alkalmával, mert tudják, hogy ezze] a kiállásukkal gyermekeik boldogságát írják alá. — Gyűlölöm még azt is, aki a háborút emlegeti — mondja Langár Lajosáé; amikor a ceruzát a kezébe vette — Szeretem a gyermekeimet. Az idősebbik fiam 16 éves, lakatosnak tanul. Bojdog vagyok, amikor látom. Eu magam neve|tem, nem akarom, pontosabban kihasználja, a gépet kar. bantartja; termelését pedig 3. százalékkal emeli. A két asszony boldog mosollyal vájt c] egymástól. Mindketten örülnek annak, hogy a béke, az igazság kemény harcosai közé tartoznak. Örülnek; hogy gépük mellett napró|- napra alkothatnak és munkájukkal hozzájárulnak ahhoz a nagy ügyhöz, amj a dolgozók százmillióinak boldog, ságát jelenti. A G, sz. üzemben Mcnczel Jenő kováccsal Fapanyiez János íratta alá az ívet. Menczel Jenő a neve moljé azt írta oda, hogy termelését 2 százalékkal emeli, do ha kejl, még fegyverrel is megvédi a békéi. Bartus Ferenc az acélöntődé adagolója a kemencetanfolyam eredményes elvégzését vállalta a békeív aláírása napján. fiz acélöntődé kfekizoUEäp———-------—.... nak tagjai rop. g yűlésekkel előzték meg a békoajáírás napjait. Most, bogy megkezdődő^« az aláírásgyűjtés, az acélöntődében mjn- denki arról beszél; hogy mivel tudná megerősíteni aláírását, mit vállaljon a békeiv aláírásának napján. Szántó István, az acélöntődé üzemi technikusa arról beszélt, hogy amikor az ívet aláírja, vállalja: az acélöntődében megszervezi a Szovjetunió egyik kjváló tapasztalata alapján a diszpécser rendszert. — Ezzel szervezettebbé tudom tenni a gyártást — láon.dja Szánté 1st. ván elvtárs. — Egy gondojoni, hogy ezzel hozzájárulok a béke megvédésének ügyéhez Sztájin elvtárs szavai felnyitó! ta a szemünket. Tudjuk, mi a teendőnk a béke védelmében. Sztájjn elvtárs azt mondotta; hogy a váború elkerülhető, ha g népek kezükbe ve. szik a béke megőrzésének ügyét. Mi most ezt hajtjuk végre. A koreai inter- veneiórój az a megállapítása Sztájin ejvtärsnak, ha elutasítják Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis az intervenciósok vereségével végződhetik — mondja a fiatat technikus. — Mikor a Pravda munkatársa azt i; kérdést tette fel Sztálin elvtársnak, hogy talán az amerikai és augol tábornokok és tisztek rósz. bogy a háború elszakítsa tőlem. Bangámé az aláírása mellé odaírta, jszabbak g kínaiaknál és korearknál, ak- hogy munkaidejének 480 percét a, kg’ (kor Sztálin elvtárs azt aioaciolta^ iiogf nem rosszabbak bármely más ország tábornokainál és tisztjeinél, de érthető, — folytatja határozottan — hogy a legtapasztaltabb tábornokok és tisztek is vereséget szenvedhetnek, lm a katonák a rájuk kényszerített háborút mélységesen igazságtalannak tartják ás ezért formálisan, küldetésük igazságosságában vetett ldt és lelkesedés nélkül teljesítik kötelességüket a fronton. atmarriffi Iveire. Mi mégis békét akarunk, hogy széb. 1x5, boldogabbá tegyük életünket. PasV.ő Gusztáv elvtárs, az erőközpont művezetője pedig arról beszélt, amit Rákosi elvtárs mondott Pártunk Kongresszusán: Az egész magyar dolgozó nép nevében Ígérhetjük, hogy lankadatlanul, Iliién, erőnket .nem. kímélve küzdünk tovább a béke frontján, mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kei!. Most itt vagyunk és aláírásunkat adjuk a béke megvédésére, de helytállásom megerősítéséül azt is odaírom a nevem melle, hogy az erőközpont dolgozóinak munkamódszeremet átadom. Mindenben segítségül leszek dolgozó társaimnak, hogy minél több szénmegtakariással járulhassunk hozzá a béke megvédéséhez. Mi nem hagyjuk, hogy a kemény munkáskezek által fölépített városainkat, gyárainkat lerombolják. Mi ezt nem azért építettük, hogy a tőkés érdekek tönkretegyék, hanem hogy boldogan élvezzük munkánk eredményeit. “LJ5IÉ5SÉ naponta 3 dolgozót keresnek fel s közösen beszélik meg az aláírás fontosságát-. Közös akaratja, tudatosan követelik az öt nagy. Imtalom békeegyezményőnek megkötését-, hogy alkotó munkájukat továbbra is zavartalanul, békességben végezhessék. Olvasd a Társadalmi ^zemli? minden számai. Plmélefl fejlődésedéi segíti elől
