Szabad Nógrád, 1951. április (7. évfolyam, 15-18. szám)

1951-04-14 / 16. szám

A Api'iöí H Az 1951—52, évi állami begyűjtési rendelet jelentőségéről SZABAD NOORAD Alakítsuk ki a szocialista szektorokban is az igazságos teIjesítméuybérezést mezőgazdasági normák módo. «itása íome's^k a dolgozók nagyobb kereseti lehetőségét mozdította e!ö, hanem nagy inért ékben hozzájárul ah­hoz, is, hogy szocialista szektoraink további megerősödését és fejlődését e'iisegíise. A mezőgazdasági normák etké|sí tőségéi az illetékes szervek úgy állították össze a normákat, rogy azokat becsületes, szorgalmas műn, kával a szocialista szektorok doL gőzéi teljesíthetik is, A nornin- rcudezés során figyelembe vették a dolgozók képzettségét és a munkát befolyásolható körülményeket is, Az új normák bevezetésének az volt a célja, hogy a mezőgazduságbun a bé­relt 70 százalékát teljesítmény alap. ján fjzessék ki és minél nagyobb mór. rékben érvényre jusson a szocialista bérezés cjvo állami gazdaságainkban és gépállomásainkon. Megyénk területé» igen lazán ke. Kelték az új normák bevezetését. Al. janii gazdaságainkban február 1-v el vezették be az új normákat. Hack után különösen az ájjattenyésztés terén koino'y eredményeket, érlek el. A dol­gozók előtt mindinkább világosabba vált, hogy a teljesítmény bérezéssel magasabb termelékenységet érhetnek el, amj kereselükej növeli. Cscrnlk István, Hugyec János a szécsönvj áj. huni gazdasághoz tartozó burjapusztai üzemegységnél a hízúmarhák súlygya. lapodé sónak növeléséért a 100 száza­lékba 'teljesülés, n felül 100.30 forint prémiumot kaptak. Darazsa Jáno3 szfráki illatúi gazdaság Virágos-pusz- taj elletöjuhásza növendék bárányok neveléséért választási illagsú[.v után 175 forintot, az elválasztott élőimre, nyok százalékos aránya «tán -00 fo­rint prémiumot, kapott. Ugyancsak u iziráki állami gazdasághoz tartozó Ki járó-pusztai üzemegységnél Majoros István, ííyetv án János az elválasztott bárányok százaléka után 100 százajé- kos bérég tcjiil 17-i forint jutalomban tészűsü't; Az előtt eredmcny®k nie]]ett azonban komoly hiányosság terheli az állatni gazdaságokat, Kom tndatosítot. ták kellőképpen a dolgozókká] az új normák és a szocialista bérezés beve­zetésének gazdasági és politikai jelen­tőségét. A gazdaságok vezetői nem .forditottyk kellő gpniiot arra, hogy a gazdaságúk dolgozóit teljesítménybér­re! számolják el. Kü]önöscn lemaradt a magyarnándori. útiamj gazdaság, ahol a dolgozók mintegy -7 százaléka dől. gozik teljesítménybérben. De nem na- gyón dicsejtűdhet s. uógrádmarcali, ahol a do'gozéknak csak 30 százalé­kát, a pásztói, ahol csak 31 százalé­kát állította át * tcljesünénybérbeu végzett munkákra. Özéesöny, Borsod- berény és ívistorcnyo ájlami, gaz(|asá, gaifean sem különb a helyzet, A fön­tebb említett étiami gazdaságok veze- töi pojitikat iagosjtú munka he­;}c!t áj’andó ti. áuko v’.-ba kezdtek. Hogy in ennyire felei e ben ül '.tick a fel viliig ..-Hó mátkát ezekben a gaz­daságokban, erre [cgjebbaq a uógrád. kövesd] 73 százalékos és a sziráki gazdaság 65 százalékos teljesítmény­bérben éjért eredményei adják meg a feleletet. Ezen hibák kijavítása pa­rancsoltján megkövetelj az állami gaz­daságok vezetőitől:; hogy fokozottabb lendiilettul és minden erejükkel foly. lássák a fejvilágosíté munkát. Mun. kőjük megjavítása érdekében a gazda­ság vezetői hetenként egyszer irtsa­nak megbeszélést a brigádok és a munkacsapatok vezetőivel, s ezek pe­dig ismertessék a brigád, és munka, csapat tagjaival a normarendezé»t, Jelentkezzünk munkára A4 áljami gazdaságok munkaerő szükségletének biztosítása érdekében március hónapban megyénk területén beindult a munkaerő toborzás. Mi tot, te szükségessé a toborzási? Elsősor­ban az, hogy iparunk hatalmas fejlő­dése következtében az elmúlt évekhez viszonyítva az ipari dolgozók száma számarányban megnövekedőit. Az iparba bevándorolt új munkaerők na­gyobb keresethez jutva őrárél.érára javították életszínvonaluk» t. A dolgozók életszínvonalának ál­landó emelkedése több mezőgazda­sági cikket., élelmet, vett és vesz igényi». MáSó4*?or iparunk tovább; fejlődését csnk ákk or tudjuk egyre , jobban fo­kozni, ha. bjztosítjuk számára a meg. felelő ál]atj nyersanyagokat és kcljő ipari növény eket. A toborzás során azok a dolgozók, akik szerződést kötöttek az állami gazdaságokkal, a munkába állás első napját ól az állami gazdaságok biztosítják részükre 4 megfő!ele zz4(láötf tisz­tálkodást, kúl úri'is és sportopjsj lehetőségeket. E mel'ey az üzemi konyhán «api 1 forint megtérítés ejienében háromszori érkezést kap* Szükséges továbbá, hogy 3 gaz­daságok vezető] gondoskodjanak mi­szerint az ábattenyésztésben 3 nö­vénytermelésben, valamint egyéb «-.ás munkáknál a megszabott normák alap. ján és csak a brigádokban dolgozhas­sanak I dolgozók. Mindazon munká­kat. amolyekro norma vau és teljcsSt- wéuybérben el jehet számolni, semmi szín alatt sem fizessék ki időbérben. A gazdaság vezetőinek gondoskodni kelj arról is. hogy az. olyan munkák­ra, amire nincs norma megállapítva, az állami gazdaságok normásai helyi normákat állapítsanak meg De ügyel, ni ke]! arra js, hogy az elvégzőt! munkákat a muukaes'apatvezetu, majd a brigádvez,otő és ezt követve az ggvo- nőm us, vagy az állattenyésztő és gép- csopovtvozető vegye át. Ez annál js inkább fontos, mert ezáltal csak az elvégzett munkák kerülnek kifize­tésre. A gazdaság vezetőinek az ellenőrzés területén is voltak hiányosságai, A hiányos ellenőrzés következtében for. dúlhatott az cjő, hogy ísöiyi, a nóg. ráűmarcajj állami gazdaság segédagre- nőmusa 4 munkaórára 4-5—50 má­zsa sza]mástrágya kihordását igazol, ta. Bőlyi nem egy esetben ojyan mun­kákat is igazolt, amelyet, nem is ő adott ki. Ez nagymértékben elősegí­tette a béresalást és ehhez még hozzá­járult az is, hogy az agronémus saját emlékezetéből tejévre vjsszamejjöleg felvett S ülls forjnt utiszámlát. Ugyan­ebben a gazdaságban Bajor Miklós ki. játszva a megyeközpont ellenőrző {.orvreiKlolkezéseit. 16 hónapi hazauta­zás címén 1.000 forintot vett. fel. Az állami gazdaságok vezetőinek, az üzemj pártszervezet segítségéve] arra Amikor népi demokráciánk és Bár, tunk azzal a felhívással fordult a ma­gyar dolgozókhoz, hogy kölcsönjegy. zés útján, külföldi segítség nélkül, a saját erőnkből építsük szebbé, erő­sebbé, boldogabbá hazánkat, éu meg. értve a Párt szavát, hazám irf itx kö. telességemnek éreztem a kölcsön] egy- zést. 40 éves vagyok. 1942-íöl dolgozom az Acélgyárban, mint tüzikovács. Sok keserű emlékkel gondotok a múltra. Apám, aki bányász volt, keservesen kereste meg a mindennapi élethez szükséges nyomorúságos filléreket. Ki­lencen voltunk testvérek. Mint fiatal gyereknek, már dolgozni kellett, hogy valahogy segítsek eltartani én is a családot. Apám mellett anyám is dől. gozott, szenet szedett, mosni járt. Mikor a Szovjet Hadsereg felszaba. dítotía hazánkat, minden megváltó, zott. Letűnt a régi elnyomó űri ősz. tály és helyébe a dolgozóké lett az ország. Nekem sem kellett már éhbé­rért dolgoznom, hanem mint a többi fizikai munkás, én is megbecsült tagja lettem a munkásosztálynak Partunk vezetésével erősebbé vált a dolgozók hatalma és külön öröm és büszkeség tölt el. hogy ennek az erős Pártnak én is tagja vagyok. Amikor jegyez. az állami gazdaságokba nak. A leszerződöd dolgozóknak a munka kezdelétő! a munkahely­re és a munkahelyről a lakóhelyé, re való szállításáról is gondos­kodnak. Az árulást és cséplési munkálatokra leszerződött dolgozóknak a gazdaság biztosítja a kenyérgabona fejadagot, a mindenkorj hivatalos áron. Jelent­kezzenek minél többen áljami gazdasá­gainkban. Kössenek szerződést a köz. ségi tanácsoknál a ' illelnti tojmrzók- kaí, hogy biztosítani tudjuk a fejlődő iparunkhoz szükség« nyersanyag «Há­lást; dolgozó népünk részére az élejmi. cikkek megkívánt menayjségét. — Apri|is 7-én a Tűzhelygyár; kuj. túrgárda, üzemvezetőség,- az üzemjeg- ji.fab dolgozói, sztahanovisták, t-.’mun. húsuk és kiváló munkások meglátogat­ták a pétervú.-úri pái;< .'jós honvéd alakulatot, ahol nívós műsor keretében még szorosabbra tűzték a kapcsolatot a honvédség é? a dolgozók ko*att, fejlesztve a szocialjsta kultúrát. (Papp Zoltán Salgótarján.) kell tövekednlök, hogy gyökerében megszüntessék a bercsuiás lehetőségét ás abban az esőiben. ha bércsajás for­dulna elő, súlyos büntetés* szabjon ki az idevonatkozó rendelkezés szerint. Megyénk gépállomásain som kü­lönb • helyzet Legtöbb gépállomáson 3 besorolást helytelenül állították ősz. sze. Kein vették figyelembe * dolgo­zók szaktudását és gyakorlatát-, így fordulhatott elő a széesényi gépáljo- máson, hogy 4 traktoros brigáJvezetöt a 6-os helyett s, 7,os kategóriába, sz CB titkári pedjg aa ötös helyett a hatos kategóriáim sorolták bo. Amikor megtörtént a helyes besorolás, a dol­gozók körében nem végeztek nevelő nmükét, ami rossz hatást váltott ki. Ezt boniodí Elek politikai vezető is e oscjjitctte. ügy nyjJatkQzott, hogy fölösleges a gépállomáson «8 üzemi tó* aoHsig, ha a megyeközpont egy mun­kaügyi előadója az üzemi bizottság ál­fái hozott határozatot megsemmisíti. Miután a megyeközpont iűőejemzö.ie megmondta, hogy & 4 traktoros brigád- vezetőt helytelenül sorolták be, a fi- gyelmeztctés ellenére a 14. bárkáién is 3 7. kategória szerint szám«.ták e[. A gépállomások megyoi alközpontja elhatározta, hogy a.z idén munkanap fépyképczésl folytainak, 3a időkiesé­sek felderítésére. Ez elő fogja segíte­ni, hogy 4 besorolások minői tökélete, sebbek legyenek, ugyanakkor különb, aobb megfeszítés nélkül, az jdő jobb kihasználásával emelkedjen a terme-, lékenyséjz. A szociá[ista szektorok bérpolitikájának; megjavítása igavsá- gos a dolgozók száméra* serkentőleg hat a termelésre, tehát erőteljes har­cot kelj folytatni érte a vezetőknél:, dolgozóknak egyaránt. tea; a tervkölcsöat, nem is gondoltam arra, hogy 25 ezer forintos nyere. ménnyel fogja nekem hazám vissza­adni. Nagyon megörültem és megfogad­tam, hogy megketíozöm minden tudá­som, hogy a munka frontján fokozot­tabb erővel szolgáljam a béke nagy ügyét. A pénzt, amit nyertem, ruházko. dúsra fordítom. 12 ezer forintot benn­hagytam a takarékban, abból a célból, hogy áruig nincs rá szükségem, erő. sltse hazámat a béke frontján és 5 éves tervünket sikeresen be tudjuk fejezni. PONYI IMRE szerszámkovács Salgótarjáni Acélgyár. J. Ivnki/íesün másofck sorsolásinál ez ücscnuMl megnyertük az 30 ezer fo. eintos 'nyereményt. Eddig meg sohasem nyertünk sem sorsjegyen, sem az első húzásnál, Számított unb ugyan arra, hogy nyerni fogunk, mert biztosan «!*► előttünk a Várt szava, mindenki meg- lapja sokszorosan a, befizetett összeget. ilinden dolgozó ’lőtt világos, hogy a Várt cs liál.osi elvtárs szava igaz, már második allai-ommal sorsoltál a Terv« kölcsönt, .isiig nyugaton háborúra lé- szülnél cs nem akarnak bélésen meg. egyezni, nálunk a kölcsönkért pénzt ál­lamunk a Várt irányításával a bélés építés szolgálatába állította s nap mint nap szemünk előtt nőnek ki a gyárak, iskolái:, kórházak, nevelő intézetek, amelyek a dolgozók jólétéi szolgálják. A nyeremény összegéből, amelyet egy• uegyieles kötvénnyel nyertünk, 1O0Q fo. r Intőt a lit lei párt szerv szel nevére he­lyeztünk takarékba, hogy a pártszerve­zet használja azt fel szociális és kulturá­lis célokra. A többi pénzt is takarékba helyeztük, hogy addig is, míg vános rá, szükségünk, kamataival eefiaitewb népe gaz4<ís<lgunkat, hozzájár':’jmk Moves tervünk mielőbbi meg alósitjtához. Szegény parasztszú’ik gyermekei iu- gyyrék, akiknek minden vágyunk az volt, hogy motorkerékpárt vehessünk, — Ezt a vágyunkat teljesítette népi demo­kráciánk, amikor kamatosait fizette vissza azt, amit áungk idején jegyeztünk, meg is köszönjük ez azzal, hogy még eredményesebben végezzük munkánkat, minden, erőnket a béke szolgálatába 41­Htjuk és még' Jobban k'vtís?yk részen, két bazáré:, szocializmusunk építéséből. Pudás Vámos, Salgótarjáni Járási Tanács eá-t, előadó. Népköztársavágunk rendeletben sza­bályozza aj állam begyűjtés ncndj&f H Ü‘ü 1—52-9* gazdasági évre. I> % a n. delet ktilönbözik az eddigi hcMzolgji), tatásra vonatkozó rendesetektől. Első- áoxbao abban, hogy már a gazdasági év elején egységesen intézkedik a be­gyűjtés egész rendszerére, világosan áttckiiifhetöeu állapítja meg a termo, lök kötelezettségeit és s begyűjtés iránti kötelezettség feljesit&ébe» leg­jobban élenjárók jutalmazását; Külön­bözik az új rendelet az előző rende­lettől abban is, hogy kiterjeszti a be, adási kötelezettséget több terményre és állati termékre, közte élőállatra is. A beadás mcuoyiségc is megváltozik. Több terménnyel kell erősítenünk népgazdaságunkat, ami azonban a va­lóságban nein több az eddigieknél, ha a megnövekedőit lehetőségeket is számbavesszilk, Jó teraéskilátásaünk, mezőgazda. Ságunk gépesítésének kiszélese, dése, a jobh agrotechnikai mód- szerek elsajátítása biztosítja, hogy a begyűjtési tervet mezögazdasá. gunk könnyen teljesíthesse. Különbözik ez a nagy jelentőségű rendelet az ezt ruc-gelözőektől al-ban is hogy mint törvény jelent meg. Nép- közUirsastígunk kormánya. Pártnak ezzel is hangsúlyozni kívántja, milyen nagy. fontosságú dolgozó paraszt««* guuk becsületes, jó munkája, Hatal- mu3 országépítő terveinkkel kapcso­latban minden tevékenységünket- tör. vény szabályozza. Törvény ul ötéves terv is, ami a fala számára felemelkedés: jelentő !S ezer traktor, az új gyárai;, bail épülő kombájnok sokasága, törvény, hogy ezer és tízezer dal. gozó. paraszt fiatal emelkedik » tudomány, a képzettség regents • el nem ültető csúcsaira­A törvény magvalósítását azonban tudatosítani kell nemcsak a város, űr­ipar oldaláról, hanem a falu oldalúról is. Éppen ezt szolgálja az ú.j rendelet, amikor egész népgazdaságunk erősíté. -ét, alátámasztását tűzi ki célul, dol­gozó parasztságunk jövőjének biztosí­tásában is nagv lépest, új e'.őrchala. dúst; jelent. De nemcsak ez te.*zi szükségessé a. begyűjtési terv kiszélesítéséf. Az el­lenség. amely Koreában a. dolgozó pa­rasztok kis otthonait Tombolja szét, ellenünk is gúlád terveket szó. Mi látjuk ezt’ és tudjuk, hogy csak az erős nézhet szembe minden támadóval. Ezért erősítjük hazánkat és gyorsab­ban valósítjuk meg nagy, erszágépStö terveinket. Az új rendelőt a föbbter- melcscrt folytatott nemes vürivivrés egyik döntő, mozgató ereje lesz. Mi­vei világosan és félreéríUefetleniU a terület alapján határozza meg a be. gviijtés mértékét, azzal ;s jobb mun­kává serkenti a mezőgazdaság dolgo­zóit, hogy a többtermelés főbb, szabii­don értékesíthető, szabad piacon ot- acilistó terményt jelent. Az új rendelet végrehajtása azt, jelenti, hogy «» «&* diginéi nagyobb mennyiségű növény, termény és állati tevmók kerül a nép államának kezébe és így biztosítja népgazdaságunk egészséges fejlődését., megakadályozva ezzel a. spekulációt. Kormányunk ezért közölte már most az új rendelet«; * dolgozó néppel, hogy lássa az ország pe. nyerőt, iparcikkeinek nyersanya­gát termelő, dolgozó parasztság, mi az, amit termelnie kell, mi az, amit el vár tőle népe és hasúja, így, lehet biztosítani azt, hogy min. denki auir most úgy. szerve ez-: tu eg a tavaszi munkáját, úgy' készítseu ter­vet a növénytermelésben.. álUi-tranyész- tósben, hogy a luaga 5—10 holdra szó- ló fevve, egyúttal az egész hazá-t, * vele a béke hatalmas táborát is etd|V. se. Megnövakedett feladatokat ad, meg- -ok.-zorosodott feielőeségérzetcí kíván uz ország. Miudcbbeti azon,baa .*?•' egész, dolgozó nép egész« és benne a dolgozó parasztság iránti gondas^odá. sa nyilvánul meg. Kiterjed a gondos­kodás a G őrlési kedvezmény és más előnyök biztosítására. A rendelet igazságos mértékkel lé­nyegesen magasabb kötelezett-só. get ró 3 kulákságra, ugyanakkor a jutalmak egész sorával tüntet; ki a kötclességteljesítéshen példa. mutató dolgozó parasztokat. Nagy kedvezményeket biztosit » szövetkezeti termőié* Útjára lép#*1- dolgozó, raj«.szfoknak az új rendelet, támogatva ezzel azokat, akik a tá."- susgazdáikodás új útján liarca’nalo * ntwgasabb terméshozamért. Aliudamellett. hogy a rendelet mél- lányos és igazságos számolni kell az. zal, hogy az élesedő o»zWUyh»re ide­jén kell végrehajtani. Mi tudjuk, hogy dolgozó népünk ellenségei •— fcuiákok, kupecek, befurakodott Unpcrialisla ügy nökök — megfogják kinwclui, hanguki.- tot keltsenek a dolgezá parasztság' kör zott. Ezért már most, a tavaszi vetés idején meg kell kezdeni a felvilá­gosító munkát, és minden zavart keltő kísérletet le kell leplezni, tudatosít»ui kall, hogy a karai vetés a aii erőnket a övein. A rendelői végrehajtás», dolga.S népünk cHutiUa megtisztelő és magi felhJrt. Dolgozó parasztságunk meg is tud felelni ennek a foladutuak, It» késüdelűm nélkül és gondosan végzi s munkát. Minden jó termelési ered­mény újabb ökölcaapások gzoknuk m iparialista bitangoknak, arcába, akik békés élefiinket, gyennokciak jövőjé­re, építő munkánk nyugalmára tüiiuf. Ezzel a tudattal fogjunk hozzá vaj?, mennyien a irigy feladatok ssa-bt» tcudülcttel és kötelesség tudóssal * formciús új győzelmeinek kivívázS- hoz. Békési János. Megyei Tanács Begyűjtés; Osztálya, —- ........ .1 .. *"*"1 »'■ i i rongyot, tollat vasat, bőrt, üveget és gumi hulladékot. Vénstt ad érte a IwUadékbegyüjtii na puhám a Nésrádmegyei Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalti BALASSAGYARMAT, Rákóczi fujcdeletn-u. 4, „Takarékba leltük a pánt!, hogy erősítsük allaimtal“ A Tenkölcsöu nyerteseinek levelei Az ötéves tervbölcsön níjsudijr nvereménysersol»sán^k napjai bei«, jezödtek. Az elmulf hónapok bebizonyították, hogy a Magyar Népköztár. saság minden egyes dolgozójának sokszorosan fizette vissza a kölcsönt az ötéves terv nagy alkotásaival, életünk szebbé, gazdagabbá tételével. így érezte ezt' Dudás Vilnius és Dopyi Imre is, akik a második húzás alkalma, val nagyobb összeget nyertek. Levelükben arról számolunk be, minek kö- szönhetik életük jebbraí'ordulását, hogyan takarékoskodnák pénzükkel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom