Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-31 / 14. szám

TagdíjCizetés és Párthoz való viszony A munkaverseny terveink teljesítésének elsőrendű eszköze Versenyben felszabadulásunk tiszteletére VII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. Ára 50 fj||£r 1951 MÁRCIUS 31. FEJLESSZÜK TOVÁBB A TAKARÉKOSSÁGI MOZGALMAT Az ország újjáépítésében a dolgozók lelkes kezdeményezése, Pártunk és Rákosi elvtárs helyes iránymutatása, valamint a Szovjetunió gazdag tapasz­talatainak hasznosítása biztosíték arra, hogy sikeresen fejezzük be első ötéves tervünket, amely 1954-re újjáformálja hazánkat. Ennek a hatalmas perspek­tívának távlatai már most kibontakoz­nak előttünk. Ha csak megyénk terü­letét nézzük, tömeges újjáépítést lá­tunk. Salgótarján városában új, kor­szerű munkáslakások épültek fel és épülnek jelenleg, a régi Szilárdi-ura- dalom majorsága helyén méreteiben is hatalmas megyei tanácsház van készü­lőfélben, Balassagyarmat átformálódik ipari és iskolavárossá, a falvak új falurésziekkel lettek gazdagabbak és hogy mindezek az építkezések biztosít­va legyenek, új, korszerű, megnagyob­bodott; üzemek létesülnek. A Salgótar­jáni Acélárugyár gépesített, új rakodó­állomást kap, új üzemrészek épülnek, a Tűzhelygyár hatalmas új öntőcsarnokot kapott, amely méreteiben túlhaladja a régi, elavuit öntödéjét. A Nagybátonyi Szénbányák szállítását újjáépítik és nem a lassú gőzmozdony szállítja a jövőben az osztályozóhoz a szenet, ha­nem sodronypálya, amely meggyorsítva a szénszállítást, sokkal előbb juttatja el üzemeinkhez. Ennek a méreteiben is hatalmas át­formálódásnak elengedhetetlen feltétele az, hogy a dolgozó népben, mint egy jó háziasszonyban kifejlődjön a hol­napra való gondolás, a takarékosság. Hiszen tervünk megvalósításának elen­gedhetetlen feltétele: a legszigorúbb takarékosság rendszere, tehát a mi­nisztertanács takarékossági határoza­tának szívós, és következetes végrehaj­tása. Harc a takarékosságért, minden vonalon, mert ezzel új öntőcsarnoko­kat, új bányavárosokat, új falurészeket tudunk építeni a mi drága hazánknak, a békénk védelmére. Bár az anyagtakarékossági moz­galom területén vannak eredmények, vannak helyes kezdeményezések, igen sok kirívó példa bizonyítja, hogy a ta­karékosság nem vált még mindennapi munkánk szerves részévé. Például az acélgyári öntödék javítóműhelyében többlóerős motorokat üresen járatnak, feleslegesen égetik a villanykörtéket. A mezőgazdaságban vannak olyan dol­gozók, akik nem mérik fel az észszerű trágyakezelós jelentőségét. A földekre kihordott istállótrágyát napokig kupa­cokban. hagyják heverni, ami által az elveszti tápértékét, ezzel gyengül a ter­més, ami a termelőcsoportokftak, állami gazdaságoknak, egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, végző fokon pedig az or­szágnak is kárt okoz, kevesebb kenyér jut « dolgozóknak. A pazarló, lelketlen munka bántja dolgozóink önérzetét. Szelepcsényi Pál elvtárs, acélgyári népnevelő a város­ban járva megfigyelte, hogyan bánnak egyesek a nép vagyonával: „Az Üveg­gyár és a Tűzhelygyár között fekvő vasúti sínpáron egy üres vagon állott a Balassagyarmati Építési Vállalat te­lepe előtt. Az üres vagon mellett elha ladva két téglahalmot láttam a sínpár­tól 3—4 méterre fekvő telep szélén. A téglákat a vagonból dobálták le a töl­tés mellé. A tégláknak mintegy 15— 20 százaléka el volt törve két-, sőt többfelé. A tűzhelygyári őr állítása szerint is a téglákat' a vasutasok haji- gálták ki a vagonból." Megengedhető az ilyen lelkiismeretlen munka? M az oka, hogy a vasutasok a vagon- álíási. idő rövidítésére hivatkozva ki­ürítik a kocsikat, ugyanakkor rengeteg pénzt semmisítenek meg? Szelepcsényi elvtárs így felel levelében: „Ezt a munkát felügyelet és ellenőrzés nélkül végezték" — és nyugodtan hozzá le­het tenni, igen kevés felelősséggel sa­ját vagyonuk iránt. Ezek a példák azt. mutatják, ho­hem mindenütt szívlelték meg a _ mi­nisztertanács határozatát a takarékos Ságról, amely felhívja a dolgozókat, hogv „tekintsék a takarékosság .ügyéi ötéves tervünk végrehajtása egyik leg- fonto^cihb láncszemének. Érezzék min dennapí feladatuknak, hogy fokozot­tabb takarékossággal növeljék a dol­gozók államának erejét, fordítsanak különös gondot az anyaggal, szénnel, tüzelőanyaggal, szerszámmal, villa­mosenergiával való takarékosságra". A fokozott takarékosság megvalósít­ható, különösen akkor, ha minden dol­gozó tudatában van, hogy saját mun­katerületén milyen harcot folytathat a pazarlás ellen. A balassagyarmati vá­rosi tanács dolgozói 240 kiló használ­ható papírt mentettek meg azzal, hogy a régi aktákat átnézték és kiválogat­ták belőle a munkájukhoz alkalmas papírt. Egyre inkább a verseny középpont­jába kerül a takarékosság. A Nagv- bátonyj szénbányák dolgozói április 4-re 2 százalékos önköltségcsökkentésí, az Acélárugyárban a gazdasági üzem komplex-brigádja 50.000 forintos anvagmegtakarítást vállalt. A Vasöt- vözetgyár dolgozói 75.000 kwó áram- megtakarítást határoztak el. A példák azt mutatják, Hogy dolgo­zóinkban meg van a kezdeményező erő a rejtett tartalékok feltárására, a pa­zarlás elleni erélyes harcra a takaré­kossági mozgalom kiszélesítésére. Ez az alapja annak, hogy a vezetők ered­ményes takarékossági mozgalmat vív­hassanak. A lehetőségek korlátlanok. Ha a műszaki vezetők a mozgalom élére állnak, jól fogják megoldani a minisztertanács határozatát. Természe­tesen attól is függ a műszaki vezetők si kere, hogy milyen szoros a kapcsolatuk a dolgozókkal, hogyan hasznosítsák a dolgozók javaslatait. Ahhoz, hogy va­lóban éljünk is ezekkel a nagy takaré­kossági lehetőségekkel, és azt meg tudjuk valósítani, szervezetté kell ten­ni a takarékossági mozgalmat. Különö­sen fontos ez most, amikor a kon­gresszusi munkaverseny igen sok érté­kes tapasztalatot hozott fel. Az április 4-i munkaverseny akkor lesz igazi, ha*most már célul tűzzük ki magunk elé azt is, hogy a maga­sabb termelés mellett, azzal együtt tö­rekszünk a kevesebb selejtre és a ta­karékos, olcsóbb termelésre. Mi azi akarjuk, hogy április 4-re és május 1-re dolgozóink minden eddigit felülmúló eredményeket érjenek el. Ez az ered­mény akkor lesz helyes, ha együtt fej­lődik vele a takarékossági mozgalom is. Feladat tehát aiz, hogy tartsuk szá­mon a takarékosság eredményeit, azo­kat a dolgozókat, akik ezen a téren eredményeket érnek el, nyilvánosan is mutassuk meg üzemeinken belül. A műszaki vezetők ellenőrizzék, hogy a munkaverseny takarékosan folyik-e, a dolgozók takarékosan végzik-e munká­jukat, vagy pazarolnak. A takarékossági mozgalom megvaló­sítása azonban nem csupán a műszaki előfeltételektől függ. Döntően attól is, hogy milyen az üzemben a politikai felvilágosítás. Pártszervezeteinkben ezen a téren meg kell javítani a fel- világosító munkát. Naponta el kell mondaniok, hogy a takarékosság szo­rosan összefügg országunk. további erősödésével, gyáraink újjáépítésével, családaink jobb életével. Ha takarékos­kodunk, több iskolát, több kultúrházat, iöbb új gépet tudunk munkába állítani és ez több ruhát, több cipőt, több élel­miszert ad az országnak. Ebben a munkában pártszervezeteink támaszkodjanak a szakszervezetei re ! különösen a DISZ-szervezetekre. Ezek­nek ke.i elmondaniok, hogy most a magunk gazdái vagyunk, miénk a gvár, miénk a főid és ha mi jól gazdál­kodunk, akkor az visszatérül a dolgo­zókhoz. A szocialista takarékosság azon mű Ük, hogy a dolgozók felismerjék, min­den kiló megtakarított anyaggal, min­den megtakarított forinttal hazájukat erősítik, a békét védik. Most, amikor minden dolgozó látja ötéves tervünk hatalmas távlatait, amikor ennek meg­valósítására, valamint az április 4-i és május 1-j ünnepünkre készülünk, min; den dolgozónak nagyobb felelősségei kell éreznie üzemeinkért, az üzemek és. a földek terményeiért. Ezzel kell harc­ba indulni a takarékos gazdálkodásért, a . szocialista verseny új, fényes győ­zelmeiért. Aláírásunkkal is követeljük a békeegyezményt Fáklyás felvonulás, békemáglya Balassagyarmaton Április 8-a ünnepe lesz megyénk békeszerető dolgozóinak. Balassagyar mat békebizottságai április 7-én este fáklyás felvonulást rendeznek, ahol tüntetnek a háborús uszítok politikája ellen. A tanácsháza előtt békemáglyát raknak, ahol az ifjúság, az MNDSZ. az MSZT ad nagyszabású béke műsort. Maguk készítik az aláírási ívet a békebizoftságok A megyében lévő, békebizottságok már tervezik, hogy készítik el az alá­írási íveket. Máris érkeztek javasla­tok a megyei békeirodához. Balassa­gyarmat egyik békebizottsága béke­galambot fest az aláírási ívekre. Má­sok nemzetiszínü szegéllyel, köztársa­sági címerrel, pártjelvénnyel díszítik. 27-től a falusi békebizottságok kis- gyűléseket tartanak, ahol megbeszélik, hogyan szervezik meg az aláírásgyűj­tést, hogyan mozgósítják a falu dolgo zóit április 8-ra. Akcióbizottságok alakulnak Minden községben és járási székhe­lyen akcióbizottságok alakulnak. Fel adatuk, hogv irányítsák és segítsék a békebizottságokat az aláírásgyűjtés előkészítő munkájában. Tagjai: _ a Párt, tömegszervezetek és helyi tanács. Sztálin elvtárs megmutatta mit kell tennem ács ke község dolgozó parasztjai és minden békeszerető ember készül arra a nagy napra, amikor alá­írásával is kifejezheti békevágyát, ami­kor hitet tehet arra, hogy harcosa a békének. Olvastam Sztálin elvtárs nyilatkoza­tát, amiben a béke kérdéséről beszél. Sztálin elvtárs azt mondotta, hogy a béke megvédhető, de az emberek járul­janak hozzá. Ebből megértettem azt, hogy mi, dogozó kis- és közép parasz­tok hogyan harcolhatunk a békéért, azért, hogy megvédjük otthonainkat, földjeinkét, azt a földet, amelyet vér­rel áztatott a hős szovjet hadsereg. Megértettem, mit kell tennem, ha mél­tóan akarok hozzájárulni a békeharc­hoz. Már elvetettem az árpámat egy kát. holdon. A földben vannak már az osz- szes apró mayvaim. Megszántottam a kukorica és burgonya alá is a földet, a cukorrépa is a földben van. Ezt mind azért tettem, mert tudom azt, hogy ezzel szilárdítom a békét, tudom azt, hogy a munka is békeharc. Kiveszem n részem a békealáírásnál is. Én magam az elsők között leszek, akik odaírják nevüket az ívre. akik tiltakoznak egy újabb háború kirobban- tásn ellen, az ellen, hogy gyermekeink újbó' áldozatok legyenek. Bekopogok minden gazdatársamhoz, hogy minél több emberrel értessem meg azt. hogy nekünk nem elég a békét csak sóhajtozni, hanem azért dolgozni kell, tettekkel kell megmu­tatni békevágyunkat, mert ha nem dol­gozunk, nem valósíthatjuk meg har­cunkat. Sírással és sóhajtozással még nem teltünk meg mindent a béke ér­dekében, kemény munkára és harcra, az ellenség leleplezésére van szükség. Igen, mi így akarunk harcolni. Ezért írjuk alá a békeivet. Azért, hogy újból megmutassuk az imperialistáknak, a határainkon acsarkodó Tilónak és. ban­dájának, nem könnyű egy szabad or­szág. szabad embereit újabb háborúba hajtani, mert mi védjük és harcolunk szabadságunkért. MASZÚK TÖZSEF középparaszt. Becske. „Első leszek az aláírók között" A z egész ország, minden város, falu, tanya, de minden egyes béke­szerető ember lelkesen készül arra a napra, amikor békealáirásával felelni fog a nyugati imperialisták, a hábo rús gvujtogatók véres politikájára. Mint kiskereskedő, igen sok ember­rel beszélek az üzletemen keresztül és ezek az emberek, a széles néptömegek, mind gyakrabban emlegetik azt a na­pot, amikor aláírásukkal egv-egv csa­pást mérnek azokra, akik országunk­ban és sok más országban egv újabb Koreát akarnak. En magam a legmesszebbmenőkig ki akarom venni részemet a béke vé­delméből, elsők között akarok lenni az aláírók között. En magam végigszen­vedtem a műit háborút, amelynek borzalmait egyes kapital isták, profit­éhes hiénák zúdítottak fejünkre. Nem akarom, hogy gyermekeim és családom ilyen borzalmakon essen keresztül, ezért álltam a békéért harcolók so­raiba. Nagyon jól tudom, hogy a bé­két nemcsak kívánni kell, azért har­colni is szükséges. Sztálinnak a Pravdában tett nyilat­kozata világosan tudtára adta a világ népeinek, hogy a nagy Szovjetunió békét akar és a békét még áldozatok árán is megvédi. Sztálin azt mondotta, hogv a háborús gyújtogatok mindent elkövetnek egv újabb háború kirobban, tása érdekében, de a háború elkerül­hető, ha a világ dolgozói összefognak és bátran kiállnak a viiágbéke megvé­dése mellett. M,a már százmilliók áll nak a béketábor hatalmas őre meliett és ezek között a milliók között aka­rok haladni én is, a szabadság zászla­ját magasra emelve. Békét akarok, mert így haladhatunk a boldog éiet felé, ígv építhetjük az új városokat, gyárakat, kórházakat, gyermekotthonokat és mindent, ami szép, ami a mj boldogabb jövőnket eredményezi. Igen helyeslem kormány­zatunk azon politikáját, amely a szo­cialista szektor megerősítését helyezi e,ötérbe. Minden magánszektorban dol­gozónak látnia kell ezt és meg kell érteni kormányzatunk politikáját, mert minden, ami ebben az országban van, a dolgozók érdekében történik. Bízom abban, hogy mostani békeharcunk még sikeresebb lesz, mint a stockholmi győ­zelmünk Markóv István kereskedő. Balassagyarmat, Új békebizottságok alakulnak Április 8-ra a megye minden részé­ben új békebizottságok alakulnak, Nagylócon egy békebizoitság műkö­dött 16 fővel, ezt eddig már öt béke­bizottságra szaporították. Szécsény- felíaiu 21 tagú békebizottságot ala­kított, amelynek tagjai nagyobbrészt ifik és nők. Szendehelyen egy béke­bizottság volt, még kettőt alakítottak. Nógrádbercelen három új békebizott­ság alakult. Családlátogatások az aláírás előtt Az új békebizottságok lelkesen ké­szülnek az aláírásgyűjtési napra. Név­jegyzék szerint feltérképezik n közsé­güket, családlátogatásokat végeznek, népnevelömunkán keresztül ismertetik a Béke Világtanács jelhívását Csitáron jó tavaszi munkával készülnek Csitár község végrehajtóbizottsága felajánlást tett április 8-ra. hogv a terménybegyüjtést 110 százalékig tel­jesítik, a tavaszi ütemtervet határidő előtt hat nappal befejezik, hogv ezzel is hozzájáruljanak a békeharc sikeré­hez. A pásztói járás halad az élen, mert a járási tanács já gazdája a tavaszi munkálatoknak — Benczúrjaivá és Litke befejezte a zab vetését — Megyénk szocialista szektorai és az egyénileg dolgozó parasztság mind .szélesebb körben kibontakozó ver­senymozgalma nagy lépéssel vitte előre a tavaszi munkákban mutatkozó lemaradás behozását. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának már­cius 24-i kiértékelése szerint megyénk a tavaszibúza előirányzatának 26.3, tavasziárpának 33.2, zabnak 28.9, bur­gonyának 1.3. cukorrépának 6.7, nap­raforgónak 5.4, lucerna régi és új elő­irányzatának 66.6, vöröshere új ve­tésének 16.6, baltacin régi és új 101.62, vöröshagymának 62.2, fokhagy­mának 233.3, rostlennek 11.4 száza­lékát teljesítette. A járások közötti versenymozga­lomban a pásztói járás jár az élen, amely a tavaszibúza előirányzatát 21.5. a tavasziárpáét 47.7 százalékban teljesítette már. A pásztói járás azért tud eredménye két felmutatni, mert a járási tanács minden segítséget megad a mező- gazdasági osztálynak a tavaszi munkák elvégzése terén. A verseny második helyezettje a sal­gótarjáni iárás, utána következik a balassagyarmati 6zécsényi és a rét­sági iárás. A rétsági iárás azért kul­log az utolsó helyen, mert a já­rási tanács elnöke,é®'titkára nem ad támogatást a mezőgazdasági osztály­nak. A harmonikus együttműködés hiányában a végrehajtóbizottság bü­rokratikusán tárgyalja le a mező- gazdasági osztály beszámolóit a ta­vaszi munkákról. Azonkívül a köz­ségekben sem adnak hathatós segít­séget. Azért nem is lehet csodálkozni azon, ha a rétsági járás a búza vetés­előirányzatát 16.1, míg a tavaszi ár­páét 18.5 százalékban végezte csak el. A községek közötti párosversenyben a szécsénvi iárásból Benczurfalva halad az élen, amely a zab vetését 100, árpa vetését 82 százalékban teljesítette. Ugyancsak Litke község parasztsága a zab ve­tését 100 százalékban teljesítette. A termelőcsoportok közül a nógrád megyei „Petőfi" lavasziárpa vetését 100 százalékban befejezte. A tavaszi munkák végzése közben továbbterjed a községek közötti pá­ros verseny. A salgótarjáni járásban valamennyi község, a szécsényi járás­ban 21, a rélságiban 8. a balassagyar­matiban 15, a pásztóiban 16 , község lépett párosversenybe egymással. Erdőkürtön a versenybizottság megalakulásakor 200 dolgozó pa­raszt vett részt a népgyülésen és a tavaszi munkák 15 nappal való előbbi befejezését vállalták. Azon nyomban 22 dolgozó paraszt hívta ki egymást párosversenyre. De megmozdult Balassagyarmat dől gozó parasztsága is a tavaszi munkák gyorsabb elvégzése érdekében. A leg­utóbbi gazdanapon csaknem vala­mennyi dolgozó paraszt vállalta, hogv a tavasziárpa, zab, cukorrépa, takar­mányrépa és napraforgó vetését 11 nappal a határidő előtt befejezik. A burgonyavetés határidejét is 15 nappal a kitűzött idő előtt végzik el, valamint a kukorcia és a bab ve­tést április 15-re befejezik. De, amíg megyénk dolgozó paraszt­sága lelkes vereenymozgalmat indít a tavaszi munkálatokban való lema­radások behozatalának érdekében, ad­dig a kulákok most is, mint a ter- ménybegvüjtés idején, akadályozni akarják a tavaszi munkák idejében való elvégzését. Különösen Bércéi környékén volt nagyobb a kuláktá- madás ahol azt bíresztelték, hogv a fagyok még csak most kezdődnek és ezért még nem érdemes vetni. De megtalálható a ke! aktám adás nemcsak Bercelen hanem megyénk bármely lerületén ígv Etes községben is, ahol Máté Má­tyás és Horváth Miklós kulákok a megye többi Mákjaival együtt azza! akarnak ártani népgazdasá­gunknak és dolgozó népünknek, hogy vetési tervüknek és a tavaszi munkáknak nem tesznek eleget. Pártszervezeteink és helyi laná- csaink fokozottabb mértékben figyel­jenek fel a klerikális reakció és a kulák támadásaira és leplezzék le községeikben az ellenséges megnyil­vánulást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom