Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-24 / 13. szám

Lapzártakor jelentik : A kisterenyei szénbányákhoz tartozó Kistelek bányaüzem március hó 20 án este 6 órakor 1951 első negyed évi tervét befejezte. Az üzem dolgozói vállalták, hogy még ebben a negyed évben 2500 tonna szenet termelnek terven felül. VII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM. Ára 50 fillér 1951 MÁRCIUS 24. A kongresszus határozatainak végrehajtásában segít bennünket a Központi Vezetőség és Rákosi elvtárs — Gyárfás elvtárs beszámolója a megyei aktíva értekezleten — /? z elmúlt héten pénteken tartotta meg a nógrád­megyei pártbizottság aktívaértekezietét, ahol a pártbizottságok felelős vezetői, a vállalatok vezetői és tö­megszervezeti vezetők megtárgyalták Pártunk II. Kon­gresszusának határozatait abból a célból, hogy meg­szabják megyénkben is a pártkongresszus határozatai megvalósításának feladatait. Az aktívaértekezlet lelkes hangulatban, a jövőbe vetett törhetetlen bizalommal tekin­tett a munkánk megvalósítása felé és a hozzászólások, valamint a lelkes tapsok azt bizonyították, hogy a felada­tokat megyénkben sikeresen fogjuk megoldani. Az aktívaértekezleten Gyárfás János elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára tartott beszámolót. Beszédének első részében rámutatott, hogy a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának a munkája, a kongresszus határozata hosszú időre megszabta Pártunk, dolgozó népünk felada tait. „A mi megyénk — mondotta — jelentős ipari és mezőgazdasági megye. Ezért kell beszélni az ipari és mezőgazdasági területen lévő feladatainkról. De beszélni kell a nemzetközi helyzetről is és ami a legfontosabb, Pártunk feladatairól." A nemzetközi kérdések Pártunk megyei titkára ezután a nemzetközi helyzetet vázolta az aktíva­ülésen megjelent funkcionáriusok és gazdasági vezetők előtt. Rámutatott, hogy Rákosi elvtárs a kongresszuson mélyreható elemzését adta a nemzet­közi helyzetnek, megszabta népünk fel­adatát, a béiceharc frontján. Mint Rákosi eivtárs mondotta: „A nemzet­közi helyzeiet a Szovjetunió vezette béketábor sikerei és növekvő erőfölé­nye jellemzik." Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államok és csatló­sainak imperialistái — akik joggal fél­nek a szocializmussal való békés ver­senytől —, a Távol-Keleten nyílt há­borús provokáció és az agresszió poli­tikájára tértek át. A haladás és béke­tábor tengelye és motorja fel­szabadítónk, a nagy Szovjetunió. Tud­juk. hogy az imperialisták abban re­ménykedtek, Hogv a Szovjetunió a há­borúban elszenvedett anyagi károkat nem tudja bepótolni és ők alias tervei­ket jobban meg tudják valósítani. Itt is elszámították magukat. Ezt bizo­nyítják a Szovjetunióban elért eredmé­nyek, de bizonyítja a Szovjetunió ál­tal felszabadított népi demokráciák egvre jobban növekvő boldog élete. Ezután Gyárfás elvtárs a Szovjet­unióban elért hatalmas eredményekről, a gigászi építkezésekről, az újonnan felépített ipari üzemekről, falvakról, tudományos intézetekről és gyermek­otthonokról bészélt, majd rámutatott a Szovjetuniónak nemrég elért hatalmas eredményére, az újabb árleszállításra. — Ezeket a hatalmas eredményeket — folytatta —, amelyek csak a szöcia- lista tervgazdálkodás viszonyai között jöhetnek létre, lelkesedéssel fogadta nemcsak a Szovjetunió maga. hanem szerte a világon a béke és a haladás minden híve, a 800 milliós^ beketábor és a sokszázmlliiók, akik a tőkés orszá­gokban küzdenek a békéért és felsza­badulásukért. A kommunizmus építésének ebből a nagy tervéből és eredményeiből, akik eddig még kételkedtek, vil go san megérthetik, hogy a szocializ­mus és a béke édestestvérek. A Szovjetunió tudatában van törhetet­len erejének. Létéből fakad a béke és a szeretet, ezért ellene van min­den gyarmati hódításnak, terjesz­kedésnek és háborúnak. Ezért követeli a Németországgal^ és Japánnal kötendő békét, a vitás kérdé­sek békés megoldását, az atombomba betiltását, a fegyverkezés csökkentését, a koreai kérdés békés rendezését. Beszélt Gváriás elvtárs a népi de­mokráciák fejlődéséről és erősödéséről. Rámutatott, hogv a Szovjetunió meg­erősödésével szervesen összefügg a népi demokráciák megerősödése is. A Szovjetunió felszabadító szerepe és á! landó segítsége lehetővé tette, hogv gyorsan begyógyítsak a háború során szerzett sebeket. — Mi is — mondotta — a Szov­jetunió segítségével gvőztiik le a reakciós kapitalista erőket. És a Szovjetunió segítségével' léphettünk rá a szocializmus építésének út jára. Ismertette Gyárfás elvtárs a népi de mokráciák fejlődésének számszerű ered­ményeit, amelyben megmutatta az ipát feiíűóésétieji útját. Rámutatott, hogv jíve'n eredmények vannak mm; r’’n ' országokban, ahol a Szovjetunió ta­pasztalatai, . nyomán dolgozik az or szag népe. _ A Szovjetunió és a népi demokra t ikus országok sikereit élénk érdeklő­déssel kísérik a kapitalista tőkés orszá­gok széles tömegei. Minden sikerünk — és legyünk ennék tudatában — őket is táplálja, erőt és bátorságot ad nekik a békéért, emberi jogaikért az imperialisták elleni küzdelmükben. A Szovjetunió eredményei, a mi orszá­gunkban elért eredmények erőt adnak francia olasz, spanyol és az egész világ kommunista- és munkáspártjai­nak és az egész világ dolgozóinak. Úgy dolgozzunk tehát, hogy ered­ményeinket minél jobban fokozzuk és ezzel segítsük az elnyomottakat, hogy sikeresen folytathassák har­caikat a jogaikért, hazájuk függet­lenségének és szabadságának ki­vívásáért. Gyárfás elvtárs a nagv kínai forra­dalom győzelméről beszélt, amelyet a kínai nép a Kommunista Párt vezeté­sével vívott és győzelmével megerősí­tette a béketábort. A 475 milliós kínai nép győzelme — mondotta — egy csa­pásra megváltoztatta az erőviszonyo­kat Ázsiában, de azon tú! az egész vi­lágon. Ez az ország több mint egy év­századon keresztül a kapitalisták és spekulánsok. profithaihászók legjobb vadászterülete volt. A nagy Szovjet­unió baráti segítségével lerázta magá­ról az imperialisták igáit és a béke és a szocializmus táborába lépett. Rákosi elvtárs azt mondotta, hogv ez a világ­történelemben nagyjelentőségű győze­lem, amely az 1917-es Októberi Szo­cialista Forradalom és a fasizmus szét­verése óta a legnagyobb lépés. Rákosi elvtárs azt is tanítja, hogy: ,,Ez a győ­zelem nemcsak alapjában változtatta meg a béketábor erőviszonyait, de olyan hatalmas lendületet adott a gyar­mati felszabadító mozgalomnak, amely­nek hatásai .csak a jövőben fognak a maguk teljes jelentőségében mutatkoz­ni. Az évszázados gyarmati ' uralom korszakának likvidálása megkezdődő, t.“ Ez a tanítás — mondotta Gyárfás elv­társ — a napnál is fényesebben iga­zolódik Vietnám, a Maláiföld, a Fii'öp- szigetek és a többi gyarmati sinvlődés- ben lévő országok felszabadító har­cainak példájában. Hogv ennek a harc­nak müven eredményei vannak, annak példáját Koreában láthatjuk. A koreai nép gvőze'me mutatja, hogy mire ké pes szabadságáért egv nép, ha évt'zo- des rabsága Után leverik kezéről a bi­lincset. Emellett, ami a legfontosabb, a harcok azt is mutatják, hogy a gyarmatosítok kora lejárt és új korszak nyílt meg az elnyomott gyarmati és félgyarmati népek történelmében. Gyárfás elvtárs rámutatott, hogy az Amerikai Egyesült Államok hadsere­gének háromnegyed részét vetette be Korea ellen és ehhez csat'akoztatta még a csatlósait. Ennek ellenére egv sor súlyos vereséget szenvedtek. — Korea erejének a titka — mon­dotta — abban van. hogy igazságos ügyért harcol. Az amerikaiak gvenge sége pedig abban van, hogy igazságta­lan az az ügy, amiért harcolnak. A ko­reaiaknak ezt az igazságos harcát tá­mogatják a világ dolgozói népei. A nv megyénkben is egységesen sorakozott fel a dolgozó nép, amikor a koreaiak megsegítésére volt a gvüjlés. vagv amikor a Koreai Héten az üzeme megsokszorozták terme'ősüket. Rámu­tatott, hogy mi biztosak vagyunk ab ban. hogv a koreaiak igazságos harca győzni fog. Ezután Gyárfás e’vtjirs az imperia lista táborban lévő zűrzavarról be szélt. Rámutatott, hogv Anglia és Franciaország meggyengülve került ki háborúból. Most ezek az országok egvre inkább az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági függő­ségébe kerültek. A kapitalista táborban az Egyesült Államok imperialistái fö­lényre tettek szert. Most minden „sző vetségesüket'“ maguk alá gyűrnek és világhódító törekvésük szolgálataira kényszerítik. Erre használják fe! az Egyesült Nemzetek többségét és ezt szolgálja a Marshall-terv is. A Mar- shall-terven keresztül kezükbe kapa­rintják a kapitalista országok kulcs pozícióit. Ennek következtében, amikor a szocializmus építése során a Szov­jetunióban és a népi demokráciák­ban teljesen megszűnt a munka­nélküliség, sőt munkaerőhiány van, a kapitalista államokban több mint 40 millióra emelkedett a teljes, vagy résziben — munkanélküliek száma. Ez jellemzi az imperialisták táborát. így tehát — mondotta — a nem­zetközi helyzetben döntően megváltoz­tak az erőviszonyok és a béketábor javára dőltek el. Ez azonban — íigyel- meztetett Gyárfás elvtárs — nem jelenti azt, hogy az imperialisták a fenevadból báránnyá változtak, vagyis, hogy csök­kent volna a háborús veszély. Az ame rikai imperialisták úgy félnek a szo­cializmussal való békés versenytől, mint az ördög a tömjénfüsttől. Ezért lázasan készülődnek egv harmadik vi­lágháborúra s ettől várják életük meg­hosszabbítását. Semmibe veszik a pots­dami egyezményt, háborús célokra használják az ENSZ-t, segítik Nyugat- Németország, Japán felfegyverzését és egvre hosszabb szíjra bocsátják láncos kutyájukat, a déli határainkon provo­káló fasiszta Titót és janicsárjait. — Az amerikai imperialisták nap­jainkban Nyugat-Németországban azoknak a tábornokoknak a kezébe adják újra a fegyvert, akik vérrel és tűzzel árasztották el hazánkat, azok­nak, akik felrobbantották gyárainkat, hídjainkat, elhajtották a férjeinket és fiainkat. Most engedték szabadon a halálgváros Kruppot, akinek az ágyúi újra ránkszögeződnek. A háborús ve­szély egyre fenyegetőbb, de a háború elkerülhető. Ezt mondotta az emberi­ség lángeszű vezére, a mi szeretett Sztálin elvtársunk: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe ve­szik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette." — A népek szívükbe vésték ezeket a szavakat, a Szovjetunió, a hős szovjet emberek a kommunizmus gigászi épít­kezéseivel védik a békét. A kínai ön­kéntesek, segítve Korea bátor harco­sait, védik a békét. A népi demokrá­ciák dolgozói munkájukkal védik g békét. Most az április 8-án megin­duló békealáírással is a békét kell védeni. Azon túl odaadó, áldozatkész termelő munkával, a tavaszi szántás­vetés jó elvégzésével, népünk fegyel­mének megerősítésével kell védeni bol- dog jövőnk termőföldjét: a Magyar Népköztársaságot. Ehhez adott nekünk erőt Pártunk II. Kongresszusa. Megyénk politikai és gazdasági helyzete Ezután Gyárfás elvtárs népünk egy­ségéről, meglévő eredményeinkről be­szélt. — Meggyorsította fejlődésünket a két Párt egyesülése. Soha nem volt Magyarországon a történelemben olyan Párt. amely csak megközelítően annyira bírta volna a nép bizalmát, mint ahogy a mi Pártunk bírja. Soha nem volt még a történelemben népünknek olyan bátor, harcos vezetője, mint a mi szeretett Rákosi eivtársunk. A Párt és a tömegek közötti kapcso­lat kifejezéseként beszélt Gyárfás elv­társ a kongresszusi munkaversenyről, annak eredményéről és a kommunisták példamutatásáról. — Pártszervezeteink jó munkáját bi­zonyít ja az is, hogv erősödött az él­csapat és a versenyben több mint 131 termelésben kitűnt dolgozót vettek fel tagnak és 158-at tagjelöltnek. Megmu­tatkozik munkánk sikere abban is. hogv Pártunk nevelése során megyénk területén több mint 200 új sztahánov ista tűnt fel. Elmondotta Gyárfás elvtárs, hogy a versenyben a Tűzhelygyár 112 százalékra teljesítette tervét. A túlteljesítés értékéből mintegy 30 kétszobás lakást lehetne építeni. A továbbiakban arról beszélt Gvárfár. e.vtárs, hogy ötéves- tervünkben meg­kezdődött népgazdaságunk újjáalakí­tása. De a kitűzöttnél nagyobb felada­tot oldottunk meg az elmúlt évben, amihez a mi megyénk eredményei is hozzájárultak. Az Acélgyár termelése 18 százalékkal, a Tűzhelygyáré 21, az építőiparé pedig 35 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Tapasz­talható azonban nálunk is, hogy a munkabér növekedése tú’haladta a Jer melést. Ezt úgv tudjuk kiküszöbölni, ha megszüntetjük a helytelen mutató­számos bérezést, növeljük a munkások szakképzettségét és ha helves normá­kat á"apítunk meg. Bányáinknál fo­kozni kell a szénfa! mellett dolgozók számát. Az ország összes szénmennyi­ségének a 15 százalékát a mi meden­cénk adja. Az elmúlt évben öt száza­lékkal többet termeltünk, mint 1949-ben, ami a burzsoá országokban tíz év alatt sem képzelhető el. Mi a szocia­lizmust építjük, ezért, nekünk még na- gvobb emelkedésre van szükségünk és megyénk az országos átlagnál rosszab bul áll. — Ennek oka azzal magyarázható — folytatta Gyárfás elvtárs —, hogy elhanyagoltuk a bányák között a fel­világosító munkát, nem erősítettük eléggé az akna- alapszervezeteket, amelyeknek az volna a feladatuk, hogy törődjenek a bányászok műszaki és politikai nevelésével és kialakuljon minél szélesebb rétegben a munkához való új viszony. A hiányosságokról beszélve megálla­pította Gyárfás elvtárs, hogv a szak- szervezet irodából irányít, hogv az igazolatlan mulasztások következté­ben 820 vagon szén esett ki a terme­lésből. Ha a munkához való új vi­szonyt minden bányában ki tudnánk fejleszteni, minden új gép nélkül 25— 30 százalékkal emelkedne a termelés. Ezt bizonyítja a kongresszus' munka- verseny, amikor kicsit többet törődtünk politikai nevelésükkel, máris 8—9 szá­zalékkal teljesítették túl tervüket. — A bányászok Pártunk biztos pillérei — állapította meg Gyárfás elvtárs —, de többet kelt velük törődni, hogv még biztosabb le­gyen ez a pillér. Az Acélgyárban is hiányosságok vannak a munkafegyelem terén, amit ió nevelő munkával fel lehetne szá­molni. Hiányosságaink vannak a taka rékosság a gépek elégtelen kihaszná­lása, az alacsonyfokú szervezettség, a felelőtlen egvszemé'vi vezetés, a büro krácia, a bírálat és önbírálat területén is. Ezek azonban semmit sem változ­tatnak eredményeinken sőt a számok azt bizonyítják, hogv bizonyos tek'n­tetben lebecsültük saját lehetőségein­ket, rejtett tartalékaink nagyságát, amelyek még távolról sincsenek kime­rítve. — Sikereink tényezői — állapította meg Gyárfás elvtárs — a Szov­jetunió állandó segítsége és támo­gatása, munkásosztályunk példás teljesítménye, Pártunk és Rákosi elvtársunk bölcs vezetése. Ezeket az eredményeket szívós, kemény küzdelemben harcoltuk ki, a külső és belső ellenséggel szemben. Népgazdaságunk fejlődésének meg­gyorsításáról szólva, számokat sorolt fel Gyárfás elvtárs. Az eredetileg elő­irányzott 50.9 milliárd forint helyett 80—85 milliárdot ruházunk be. amely­ből 22 dunapentelei vasművel, vagy egv második, sokkal szebb és korsze­rűbb Budapestet építhetnénk fel. Az eredeti ötéves tervet mintegy három és félév alatt meg tudjuk valósítani és ha behozzuk a lemaradást a mező- gazdaság terén, minden lehetőségünk meg van arra. hogy az ötéves tervben az összes feladatokat négy év, vagy ennél rövidebb időn belül megvalósít­suk. Ez azt jelenti, hogv megnyílt a lehetőségünk országunk eddiginél is gyorsabb ütemű átformálására. A munka termelékenysége öt év alatt legalább 90 százalékkal kell hogy emelkedjen, a dolgozók életszínvonala pedig 50 százalékkal. Iparunk számára szükséges az őt év alatt 600.000 új munkás és alkalmazott. 11000 mérnök és technikus. A módosított tervben 27 és félmillió tonna szenet kell termelni. — összefoglalva elmondhatjuk, hogy a módosított ötéves terv hazánkat gazdagabbá, erősebbé, népünket mű­veltebbé, országunkat fejlett ipari or­szággá, ugyanakkor virágzó mező- gazdasággal rendelkező országgá ala­kítja át. A módosítás világosan mu­tatja hogv ötéves tervünk a békés építésnek a terve, a békefront magyar- országi szakasza megszilárdításának a terve. Feladataink megnövekedett tervünk végrehajtásában A továbbiakban Gyárfás elvtárs fel­adatainkra tért rá és arra, hogv módo sított ötéves tervühl^ újabb, nagyobb követelményeket támaszt. Elsőnek a munkaerő kérdésére tért rá. — Rá keli térni a szervezett munka erőioborzásra és a tervszerű munka- erőelosz'ásra, elsősorban azér' mert magától a rmmkaerö' már nem :elent- '■".rk. , Nekünk már szervezetten keli meg­keresni az 1951 első felében szük­séges 2250 új munkaerőt. Ezen a területen a legfőbb feladat, hogy ­betartsuk a személyes rendelkezéseit toborzás Meg kell mondanunk, hogy ezen a te rületen már vannak komoly eredmé- nve'nk, de hiányosságaink is A legna­gyobb veszély a felelőtlen ígérgetés, amely elriasztja a dolgozókat és rossz hangulatot kell. Nekünk különösen a nők bevonására kei! fektetn' nagv sú v1 Emellett fokozottabb gondot kel! for dítanunk a szakmunkásképzésre, vaia mint a technikai minimumok kiszélesí­tését biztosítanunk kell. Emellett k' kell küszöbölnünk, a munkabér terén meglévő hibákat, elsősorban a mutató- számos időbérrendszeri kel; felszá­molni. Nagvobb követelményeket kell állítanunk műszaki és gazdasági ká­dereink e'é. mert nagvobb feladatok állanak előttük. Biz’o"1 ani keli az egyszemélyi ve­zetést Nem az üzemi háromszög­nek, hanem az igazgatónak kell vezetni a vállalatot. Ez semmi esetben sem fe'enti azt, hogv párt­szervezeteink szerepe a termelés­ben a jövőben csökken, sőt, ellen­kezőleg, növekedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom