Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)
1951-03-24 / 13. szám
2 SZABAD NÖGRAD 1951 március 24. Rá kell térni műhelyek szerint az önálló elszámolási rendszerre, s emellett szervezetté kell tenni az ellenőrzést és állandósítani. Meg kel] javítani a munkafegyelmet, különösen a bányánál. — Beszélnünk kell a szocialista me zó'gazdaság megteremtéséről is. A mostani időben népgazdaságunk kél egymástól gyökeresen különböző, egymással ellentétes alapon nyugszik, a szocialista nagyipar és a kisárutermelő mezőgazdaság vonalán. Ez így soká nem tartható. Ezért Pártunk döntő stratégiai feladata — tehát nem közvetlen feladata — a mezőgazdaság szocialista átszervezése, az önkéntes termelőszövetkezetek útja. — Ennek az áttérésnek megvannak a legfontosabb "tárgyi feltételei. Az első: az egész gyáripar a népi demokrácia államának a kezében van és műid nagvobb mértékben el tudja látni a mezőgazdaságot, a nagviizemi termeléshez szükséges gépekkel, műtrá gyávái. Mezőgazdaságunk gépesítésének gócpontjait, az áilami gépállomások hálózatát megteremtettük és egyre jobban kifejlesztettük. Az állami gazdaságok, bár szervezeti.eg még gyengék, mégis mint mintagazdaságok, komoly segítséget nvujtanak és fognak nyuj tani a dolgozó parasztságnak, a termelés tudományos módszereinek alkalmazásához a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelőszövetkezeli mozgalom megindult és komoly sikere két ért el. Ha megnézzük közelebbről a termelőszövetkezet Fejlesztését megyénk területén 1950 júliusától, akkor a következő képet kapjuk: ebben az időbc-n 32 tszcs volt, 509 családtaggal, 5924 katasztrális hold földdel. Jelenleg megyénk területén 82 tszcs van 2029 családdal, 15.707 katasztrális hold földdel, ami a megye szántóterületének több mint öt százalékát teszi ki. Meg kell mondani, hogy ez az országos átlag alatt van, ami azt mutatja, hogy Nógrád megye, a többi megyékhez viszonyítva, igen lemaradt. Ennek oka az elbizako- dás. Meg kell említeni, hogy a mi dolgozd parasztságunk se elmaradottabb, mint más megyék dolgozó parasztjai, csak a hiba az, hogy mi nem foglalkoztunk eléggé a dolgozó parasztok felvilágosításával. Pedig a velük való foglalko zás komoly eredményeket hoz. Mutatja ezt az is, hogy az utóbbi időben, több mint 300 középparaszt lépett termelőszövetkezeti csoportba és megyénk területén is két község szocialista község lett. Ezek a községek: Horpács és Bokor. De ezekkel az eredményekkel nem elégedhetünk meg. A dolgozó parasz toknak, köztük a középparasztoknak különféle eszközökkel meg kell köny- nvíteni a termelőszövetkezetekbe való tömörülést. így a jelenleg legfejlettebb III. típusú termelőszövetkezet mellett lehetővé kell termi az egyes és kettes típusú szövetkezetek alakulását. Biztosítani kell a bevitt föld után a földjáradék kifizetését. Ezt eddig m; a megyénkben elhanyagoltuk és ez is fékje volt a gyorsabb fejlődésnek, ami különösen a középparasztokat tartotta vissza a belépéstől. Biztosítani kell a törvényes előírások eserint a háztáji gazdálkodást, a személyes tulajdonban maradó állatokról szóló törvényes rendelkezések szigorú betartását. A termelőszövetkezetek fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a kulá- kok további elszigetelése, a falusi kizsákmányolok elleni harc következetes folytatása, nemcsak az állam eszközé vel, hanem maguknak a dolgozó parasztoknak cselekvő részvételével is. Nógrád megyében fejlődésünk egyik akadálya volt az is, hogy nem fordítottuk szembe a do'gozó parasztságot a kulá kokkal vagyis a gazdasági harcot nem kötöttük össze az ellenük való politikai harccal. A termelőszövetkezetek nagyarányú fejlesztéséhez szükséges, hogy a munkásosztályunk sokoldalú segítséget nyújtson a dolgozó parasztságnak. Meg kell javítani az üzemi patronázs munkát és észszerűbben kel! felhasználni a járási tszcs-szervezőket is. Az elkövetkezendő időben a termelő- szövetkezetek fejlődésének legjobb fel tétele az, hogy erősítsük, szilárdítsuk meglévő csoportjainkat úgy, hogy szövetkezeteink a nagyüzemi gazdálkodás útján alkalmazva a gépeket, jobb módszerekkel, az egyéni gazdálkodásnál magasabb terméseredményt érjenek el a növénytermelés és az állattenyész- 'és terén. . . — Az elkövetkezendő napokban elsősorban az a feladatunk, hogy a tér melőszövetkezetekben biztosítsuk a tavaszi munkák jó elvégzését időben és jó minőségben. Ki kell építenünk a szilárd munka^zervezetet, a brigádokat és munkacsapatokat és biztosítani további fejlődésüket. A terméshozamot az egész mezőgazdaságban, termelőszövetkezeti csoportokban, állam; gazdaságban, egyéni parasztgazdaságokban növelni kell. Jelentősen kell növelnünk a mezőgazdaság termelékenységét, több gabonát, húst, éleimet kell termelni az ország számára, a nagyüzemi gazdálkodás útján. Ha a termelőszö vetkezeti mozgalmat győzelemre visz- szük, akkor győzött a szocializmus falun és városban egyaránt — mondotta Rákosi elvtárs — és hozzátette, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom feljesz- íésében óriási feladat hárul az állam- apparátusra, elsősorban a községi, vá- ros:, járási tanácsokra. Ezért minden módon erősíteni kell az államapparátust, fokozni kell a fegyelmet, szaktudást, az éberséget és az ellenőrzést, a harcot az állam- gépezetben megbúvó ellenség, a bürokrácia, a szabotázs ellen. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy jó tanácsok nélkül nemcsak jó köz- igazgatás, de jó termelőszövetkezet sem lesz. Pártunk helyzete és feladatai megyénkben — Befejezésül a Pártunk előtt álló feladatokról és Pártunk helyzetéről szeretnék szólni. Rákosi elvtárs a kon gresszuson Pártunk fejlődését az első kongresszustól kielemezte, rámutatott az eredményekre és hiányosságokra. Bevezetőben mindjárt meg kell mondanom, hogy népi demokráciánk sikerei elsősorban Pártunk sikerei. Ezek a sikerek azt bizonyítják, hogy Pártunk egészséges, jól fejlődik. Megyénk viszonylatában is meg tudja oldani mindazokat a feladatokat, amelyeket a szocializmus építése elénk állít. Elmondhatjuk megyei viszonylatban is, hoo-y a tagíelülvizsgáíat eredménye _képpen Pártunk lényegesen megerősödött, mi is több mint 4000 nem kívánatos elemet zártunk ki. Ennek következtében egységesebbé lett Pártunk és megnőtt benne az ipari munkások száma és súlya. Kezdetben nálunk is meg voltak a tag- és tagjelöltfelvétel végrehajtásának hiányosságai. Pártunk többszöri figyelmeztetésére és különösen Rákosi elvtárs október 27-i beszéde után tudtunk csak valamivel komolyabb eredményt a tag- és tagjelöltfelvétel területén felmutiaitni. Ezelőtt sem júliusban, sem augusztusban, sem szeptemberben nem vettünk fel egyeben középparasztot sem Pártunkba, de keveset vettünk fel hét holdon alulit is. Például augusz tusban ötöt és szeptemberben hármat. Ez mutatja, hogy még minden tizedik községben sem vettünk fel egyéni dolgozó parasztok közül tagot, vagv tagjelöltet. Ennél a hibánál látni kell az összefüggést a termelőszövetkezeti csoportok lassú fejlődésével. A pártszervezetek hibájának tudható be, hogy augusztusban, szeptemberben, októberben, novemberben csak egy vagy két tszcs alakult megyénkben. De nem kielégítő az eredmény a bányánál és az építőiparban sem. Az építőipari dolgozók alig 20 százaléka van Pártunkban. Február hónapban 17 egyéni dolgozó parasztot vettünk fel tagnak és ugyanannyi tagjelöltet és ezen felül hét középparasztot. Ez azt mutatja, hogy október 27-e óta van javulás, de fordulat megyénkben még nem történt ezen a téren. Hogy végrehajthassuk a február 10-i határozatot, jobban szívügyünknek kell tekinteni az egyéni dolgozó parasztok, köztük a középparasztok, valamint a bánya- és építőipar dolgozóinak sorsát. Falusi alapszervezeteink az utóbbi időben a mi megyénkben is több helyen meggyengültek annak következtében, hogv több párttagunk beállt a szocialista szektorba. Az ezelőtt egységes falusi pártszervezeteink több községben két-három szervezetté váltak szét. Ezeknek az összefogása új feladat, amellyel még sok helyen nem tudtak kielégítően megbirkózni. Meg ke’l mondani, hogy ezért mi_ is felelősek vagyunk, de az alsófokú pártszervezeteink is. Nem állítottuk be a megengedett helyekre sem függetlenített titkárokat, akik ezeket a szerveket egységes irányítás alatt tartanák. — Rákosi elvtárs beszélt Pártunk ideológiai színvonalának emeléséről is. Ezzel kapcsolatban mint egyik fő hiányosságot az elmélet és a gyakorlat szétválását említette meg. Ezzel a mi megyénkben is találkozunk pártiskoláinkon és alapfokú szemináriumain kon, de pártbizottságainknál is. Tanulták az iskoláinkon elméletileg paraszt- poütikánkat, de nem ismerik a munkaegység technikai részét, vagy a növény- termesztésről szóló minisztertanácsi határozatot, vagy a bányászatban a bányászok jogait és kötelességeit, a népi demokrácia államával szemben. A mi megyénkben bár általában kádereinknél az ideológiai színvonal emelkedése terén értünk el eredményeket, de meg kell mondani, hogv a tervszerű ideológiai fejlesztés nagy mértékben hiányzik. Rámutatott Gyárfás elvtárs, hogy keveset törődtünk a pártiskolára kerülő elvtársak minőségével, ami abban éreztette hatását, hogy nem tudtunk a pártiskolásokból kellően profitálni. A kádermunka feladataként szabta meg, hogy a vezető elvtársak foglalkozzanak munkatársaikkal, ezek az aktívákkal, az aktívák pedig a tagsággal, a párttagok a dolgozó tömegekkel. így fog megjavulni a vezetőség, a tagság és a dolgozó nép kapcsolata. — Munkánk másik hiányossága — folytatta Gyárfás elvtárs —, hogy elhanyagoljuk a7 agitációt. a tömegekkel való kapcsolat és a tömegekre való apellál ás nélkülözhetetlen módszerét. Nem konkretizáljuk helyi viszonyokra az agitációt és egy-egy aktuális kér dést sokszor általános propagandával, vagv szervezéssel akarunk pótolni. Rákosi elvtárs rámutatott arra. hogy pártfunkcionáriusaink jelentős része nem ismeri és nem tanulmányozza a legfontosabb párt- és kormányhatározatokat. Emiatt munkájuk középponti iában gyakran nem a határozatok konkrét helyi alkalmazása és végrehaj tása áll, hanem valami elvont, mindenhol és mindenkor érvényes agitáció. Pedig látnunk kell, hogy az agitáció konkréttá tétele és politikai tartalma ott kezdődik, hogy funkcionáriusaink, népneve’őink ismerjék és ismertessék Pártunk és kormányunk határozatait. Ez jelenti a sarkalatos pontját az agiíációs munka megjavításának. — Hogv néz ki az agitáció elvontsága és általánossága a gyakorlatban? Például a kisterenyei bányánál a cukor- és a lisztjegy bevezetésével kap- cso'atosan tartott népnevelőértekezleten Lengyel elvtárs a következőképpen magyarázta meg a kérdést: „Ezt a kérdést az elvtársak iát politizálták át, alaposan magyarázzák meg, mélyítsék el a do'gozókban és hassanak oda, hogy minden dolgozó alaposan megértse a kérdés jelentőségétEzután nem vo’t csodálatos, hogy a népnevelők nem tudták megmagyarázni a dolgozóknak a jegy bevezetésének szükségességét, amelyet az ellenség igen alaposan ki használt ennél az üzemnél. Pártszervezeteink és népnevelőink feladata, hogy a Párt és a kormány határozatait ismertetve egyszerű szavakkal, a dől. gőzök napi életéből vett példákkal, minden frázis hangoztatása nélkül magyarázzák meg az egyes kérdéseket. — Pártszervezeteink az elkövetkezendő időben teljes erejűkkel támogas sák a hazánkban («bontakozó kultúr- forradaímat segítsék élő az egész dolgozó nép szaktudásának, műveltségének az emelését, fokozottabb gondot fordítsanak az iskolákra, a kultúrott- hon-mozgalom kifejlesztésére is. Emellett nagyobb támogatást adjanak a DISZ-nek. vonják be bátrabban a falu szociaüzásába, feleméit tervünk megvalósításába. Mélyítse el jobban ifjúságunk a kapcsolatát népünk békéjének a védelmezőjével, néphadseregünk minden alakulatával és tagjával. — A tag- és tagjelöltfelvétel terén egészséges fejlődésünknek mindig akadálya a még nem kismértékben meglévő bürokrácia. Megtörténtek például olvan esetek, hogv a dolgozó, parasztoktól két önéletrajzot kértek, sőt Pásztón roskadozó térdekkel kellett a pódiumról elmondania neki az egész élete sorsát. A másik hiányosság ezen a területen az, hogy nem tartják szem előtt a Párt folytonos erősítését. Vannak tagjelöltjeink, akik két éve tagjelöltek, sőt ennél is hosszabb idő óta, mint például a rétsági járásban. Közben az elvtársak panaszkodnak, hogy el van öregedve a vezetőség és szép számmal vannak fiatal, kihasználatlan erők a pártszervezeteknél. — Az elkövetkezendő időben legyen ennek a hibának a kiküszöbölése a legfontosabb feladat, mert ezzel is falusi pártszervezeteinket erősítjük meg, amelyek motorjai a szocialista mező- gazdaság megteremtésének. A pártdemokrácia kiszélesítése terén is értünk el eredményeket, de még itt is vannak komoly tennivalók. A mi megyénk pártbizottságainál, különösen a választott szervek rendszeres ülésezése, ezek bevonása a munkába, van a legjobban elhanyagolva. A szervezeti szabályzatunk erre vonatkozó pontját nekünk a jövőben következetesen be kell tartani, rendszeresen össze kell hívni a mgyválasztmányt és aktivizálni kell tagjait az előttük álló feladatok megvalósítására. A kritika és önkriúka fokozottabb alkalmazása terén is van javulás, ami megmutatkozik a járási és a megyei aktíván is, de mutatkozik ez a falusi taggvűléseinken is. De a mi megyénkben is találkozunk azzal a helytelen nézettel, amiről Rákosi elv- társ beszélt. Az, hogy nem állandó, hanem valami kampányfegyvernek tekintik ezt a fontos dolgot. De van ezen a . téren új jelenség is. Vannak elvtársak, akiknek, ha feltárjuk a hibáikat, önkritikát gyakorolnak és utána változatlanul folytat iák azokat. Ilyen eset volt a bafaasaPártmunka tapasztalatai ^ Az agitációs és propagandaanyag terjesztése megyénkben Agitációnk egyik anyagát képezik a pártkiadványok, amelyeket Pártunk Központi. Agitációs Osztálya ad ki annak érdekében, hogy a politikai nevelő munkában segítséget nyújtson pártszervezeteinknek. A tapasztalat az, h-ogy az alapszervezetek 40—50 százaléka úgy fogadja és kezeli Pártunknak ezeket a fontos, a napirendi feladatok jó elvégzéséhez elengedhetetlen kiadványokat, mint pluszmunkát, amivel még az a baj is megvan, hogv el kell terjeszteni. Falusi alapszervezeteink vezetői nem ismerték még most sem fel ezeknek a kiadványoknak hatalmas jelentőségét és segítségét, a mindennapi munkában. A megyénk területén lévő alap- szervezetek nagyrésze a kiadványokat úgy terjesztik, hogy amikor valamilyen összejövetel van, akkor próbálják a kiadványokat terjeszteni. Figyelmen kívül hagyják azt, hogv az a kiadvány milyen fontos és éppen akkor aktuális kérdésekkel foglalkozik, hanem megvárják, míg valamilyen összejövetel lesz. ha mindjárt két hét múlva lesz is az, és akkor akarják az anyagot terjeszteni. Vagy egy másik rossz szokás, amikor az alapszervezet hónapokig, sőt félévig sem számol el a kiadóhivatal felé, ami azt bizonyítja, hogy a terjesztés teljesen áll az illetékes szervezetnél. Ilyen alapszervezet például Bér. Ez az alapszervezet sok el nem terjesztett anyagot küld vissza, de pénzt az elterjesztett anyagért nem küld. Vagy Nagyorosz; és Nógrádmegyer, amelyek a központi felszólításra még csak nem is reagálnak. Vagy Ludány- halászi, ahonnan az oktatási anyagot visszaküldik. Miből fejlesztik ott az elvtársak magukat, és minek alapján tanítják a dolgozó parasztságot? Jól fogják meg és helyesen értékelik ezen kiadványoknak jelentőségét a szécsénvi gépállomáson. Ugyanis a gépállomás titkára a népnevelők segítségével minden kiadványt elterjeszt és a bennük lévő útmutatásokat helyi viszonyokra konkretizálva, felhasználják a területükön levő munkák jó elvégzéséhez. Nézzük meg, honnan ered ezen a téren a fennálló, nagymértékű nemtörődömség. Elsősorban a megyénk területén lévő járási, városi és üzemi párt- bizottságok nem tanúsítanak kellő figyelmet és jelentőséget az írott agitáció terjesztésének, felhasználásának és nz ezekért iáró ellenérték befizetésének. egy-két pártbizottság kivételével A pásztói járási és balassagyarmati városi bizottságok az agitációt e többi feladatok szerves részeként értékelik. A terjesztés és a felhasználás tervszerűen történik a területükön, a napi feladatokkal összhangban. A kiadványok mindig olyan időben jelennek meg, amikor egyes feladatokat kell végrehajtani és döntően azokkal a feladatokkal foglalkozik. Ha a kiadványokat kellő időben terjesztik el, nagyon sokat segít a feladatok megismertetésében és végrehajtásában. A pártkiadványok nemtörődömséggel vaió kezelése főleg a falusi alapszervezeteknél tapasztalható. De találkozunk vele* igaz, hogv ritkábban és egyre ritkábban a szocialista szektoroknál, gépállomásoknál, állami 'gazdaságoknál, ahol pedig igen döntő, hogy a dolgozók tisztán lássák a napi politikai eseményeket, mert hiszen falun ők a szocializmus építésének élharcosai. Ha ők nincsenek tisztában Pártunk falusi, illetve parasztpolitikájával, akkor nem látják meg az ellenség munkáját és nem tudnak azok ellen kellőképpen harcolni. A pártkiadvánvok gondos ter- íesztése és felhasználása, illetve tanulmányozása megadja dolgozó parasztjainknak a kellő felvilágosítást minden téren. Általánosságban el lehet mondani, hogv üzemi vonatkozásban sokkal jobban felhasználják munkájukban a pártkiadványokat és a belőlük levont tapasztalatokat az üzemi pártvezetőség támogatásával a dolgozók. De még ez nem, egészen kielégítő, mert sokkal több segítséget és munkamódszerbeli tapasztalatokat nyújtanak ezek a kiadványok politikai és gazdasági vonalon. A járási, városi, üzemi pártbizottságok és alapszervezetek feladata a pártkiadvánvok jó, természetes fel- használása és az ellenérték befizetése. A járási, városi, üzemi pártbizottságok minden titkári értekezleten foglalkozzanak ennek a munkának a jelentőségével. Tartsák kötélességüknek a kiadványokkal való rendszeres foglalkozást. NAGY ISTVÁN, m. anyagterje-sztö. gyarmati járási titkáré is. De találkozunk ilyen jelenségekkel más pártfunk- donáriusainiknál is. Es fokozottabban gazdasági, vagy állami funkcióban lévő vezetőknél. Ezek felé pem árt. ha még- egyszer idézzük és jól emlékezetükbe véssük Sztálin elvtárs szavait. Azt mondja: „Nekünk nem akármilyen bírálatra van szükségünk, nekünk olyan .bírálatra van szükségünk, amely növeli a munkásosztály műveltségét, fej'eszti harci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segít abban, hogy az ország igazi gazdáivá váljék." Nekünk is. akik új és nehéz feladatok előtt állunk, ugyancsak ilyen önbírálatra van szükségünk.- Ezért vettük fel a legfontosabb teendőink közé a kritika és önkritika helyes és fokozott alkalmazását. Végezetül a kommunista példamutatásról, mint a falu szocialista átépítésének fontos kérdéséről és ugyancsak új feladataink megvalósításéinak legfőbb biztosítékáról is szeretnék beszélni. Ahol a kommunista példamutatás érvényesül, ott komoly eredmények vannak, ezt mutatja Dejtár. Palotás és Herencsény esete is, s az egyik legfontosabb tényezője annak is, hogv megyénkben is alakult két szocialista község. Mi a jövőben is elvárjuk minden kommunistától, hogy fokozottabban mutasson példát mind a tszcs fejlesztésében, mind a munkaverseny, a Sztahánov-mozgalom kiszélesítése terén. Mutasson példát az ellenség elleni következetes harcban. minden területen, de különösen itt, Salgótarjánban a közellá- tás frontján, ahol különböző mesterkedésekkel akar az ellenség zavart kelteni. . Beszélt még Gyárfás elvtárs a szocialista hazafiság, proietárnemzetközi- ség szellemének elmélyítéséről, amely egvet jelent a Szovjetunió szeretetével. A hazafiság igazi fokmérője a helytállás, a munka iobb elvégzése, néphadseregünk iránti szeretet, valamint az ellenség elleni következetes harc. Összefoglalva megállapította Gyárfás elvtárs, hogy politikai és gazdasági téren munkánk középpontjában az ötéves terv jó végrehajtása áll. Idetartozik a munkaerőtoborzás, a termelékenység további emelése és a mező- gazdaság szocialista átszervezése. A feladatok megoldásához különösen falusi alapszervezetejnk megerősítése szükséges. Bátran ki kell emelni fiatal, fejlődőképes, tisztamuitú elvtársakat, különösen a nők közül. — A feladataink nagyok, de megbirkózunk velük, mert segít a Központi Vezetőség, Rákosi elvtárs, segítenek párttagjaink és segít harcos, dolgozó népünk és mindenekfölött a 800 milliós béketábor vezetője, a nagy Szovjetunió, a kedves Sztálin elvtárs! — fejezte be beszámolóját Gyárfás elvtárs. A hozzászólók a pártszervezetek megerősítéséről beszéltek Gyárfás elvtárs beszédét élénk vita követte. A résztvevők hozzászólásaikban feltárták a- munkaterületükön lévő hiányosságokat. Elmondták, hogy ezeknek a hiányosságoknak a kijavításához milyen nagy erőt adott Pártunk II. Kongresszusa. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a hibák felszámolásának biztosítéka, hogy a Párt II. Kongresszusa megmutatta részükre a kijavítás útját. A hozzászólásokban különösen a pártépítés kérdése domborodott ki. Es kialakult az általános vélemény, hogy meg kell erősíteni a pártszervezeteket. Az aktívaértekezlet hiányossága, hogy kevés volt a javaslattétel ipari és bányai területről. A megyei akítívaüiés határozati javaslatot fogadott el a munkák helyes vitelének érdekében és fogadalmat leit, hogy Pártunk, Rákosi elvtárs irányításával, a Szovjetunió és szeretett Sztálin elvtárs tanítása nyomán megjavítva eddigi munkáit, harcol a világ- béke megszilárdításáért. Az aktívaülés az Internacionálé eléneklésével ért véget. ru/t KTiMotrtflt PÁRTÉPITÉS anampaa——■ —— Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkásán
