Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-17 / 12. szám

1951 március IT. SZABAD NOGRAD 1» A Szovjetunió barátsága megtanította megyénk népét az építésre, a béke védelmére — A Barátsági Hónap ünnepélyes megnyitója — Március 8-án megkezdődött a Magvar-Szovjet Barátság Hónapja. Megyénk népe is szeretettel köszönti a szovjet ország, a béke országának küldötteit és ezekben a napokban kü­lönösen forró hálával és szeretettel fordul nagy barátja, a hatalmas Szov­jetunió és a bölcs Sztálin felé. — A magyar népi demokrácia si­kereinek egyik döntő összetevője — mondotta a pártkongresszuson Rá­kosi elvtárs — mindaz a baráti se­gítség, amelyért nem lehetünk elég­gé hálásak a Szovjetuniónak és aki­től ez a segítség nem egyszer ki­indult, maqának Sztálin elvtársnak. Előrelátható, hogy ez a támogatás a következő években még növekedni fog és ötéves tervünk jó végrehaj­tásának. egész Jövőnk építésének ez a segítség a legbiztosabb záloga. Salgótarján dolgozói 10-én. szomba­ton a Pártoktatók Házában gyűltek össze a Barátsági Hónap megnyitása alkalmából. A salteótaráni és a szén­medencei dolgozóka Szovjetunió iránti szeretetüket már akkor kifejezték, ami­kor sztrájkokkal, ellenállási mozgal­makkal gátolták az akkori kormány fasiszta, nemzetáruló politikájának megvalósítását, amely a hitleri Német­országhoz kötötte az ország szekeré­nek rúdjá’t. Ma, amikor a háborús ka­landorok minden erejüket megfeszítik, hogy a világot lángba borítsák, külö­nösen jelentőd, hogy népünk még szo­rosabbra fűzze a barátság szálait a Szovjetunióval. — A szovjet hatalom, a szocia­lista rendszer tulajdonságához tar­tozik — mondotta Gyárfás elvtárs. Pártunk meqyei titkára a Barátsági Hónap ünnepi megnyitóján —. hogy minden országgal Jó szomszédi vi­v szonyt tartson fenn. Ezt a barátsá­got, ezt a segítséget a szovjet hősök ezreinek vére szentelte meg. A Szovjetunió politikájának alapja a szomszéd népek és a kis népek tá­mogatása. A mi számunkra sincs na­gyobb jelentőségű esemény, mint ami­kor a háborúban legyőzve, a hitleri Németország utolsó csatlósaként ba­rátsági egyezményt kötöttünk felsza­badítóinkkal. Ebből az alkalomból Sztá­lin elvtárs azt mondta a magvar kor­en á nydelegáci ónak: „Ez a szó, barátság, nem frázis, nem propaganda. Saját ideológiánk­kal kerülnénk szembe, dezorganizál- nánk saját Pártunk sorait, ha nem becsülnénk a kis népeket, nem tar­tanánk tiszteletben jogaikat, függet­lenségüket, ha beleavatkoznánk a kis népek belügyeibe... És ha mi barátságról beszélünk, mi azt ko­molyan is vesszük. Mi azt értjük alatta, hogy készek vagyunk áldo­zatokat is hozni ezért a barátsá­gért." ' Gyárfás elvtárs elmondotta nekünk azt is, hogv milyen tapasztalatokat, segítséget kaptunk itt, a megyében a Szovjetuniótól. Olyanokat, amelyeket már vérrel és verejtékkel szereztek meg a szovjet dolgozók. — A Szovjetunió, Sztálin elvtárs személyesen világította meg nekünk, hogy a mi államformánk proletár- diktatúra, szovjet forma nélkül..., hogy a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet időszakában is lehet tervgazdálkodás. A Szovjet­uniótól tanultuk meg. hogy a szocia­lizmus alapja a nehézipar és ezen belül a gépipar, hogy a mezőgazda­ságot Is át kell vinni a szocializmus útjára. Megtanultuk, hogy a szocia­lizmus építése során állandóan éle­sedik a* osztályharc. A Bolsevik Párt a pártépitésben Is példaképünk. Üj módon tanultunk dolgozni, orszá­got, üzemeket vezetni Természetesen nem lehet mindent felsorolni, mert a Szovjetunió támoga­tása annyira sokrétű és életünk min­den mozzanatára kiterjed, hogy leg­jobban úgy lehet kifejezni: a ha­talmas szovjet nép megtanított min­ket építeni, a békét védeni. Nézzünk egv néhány gyakorlati példát arról, hogy megyénkben miben nyilvánul meg a Szovjetunió segítsége. — Amióta Micsik, Lánszki, Szaial s Baqyinszkl elvtársak kinn Jár­tak a Szovjetunióban, a salát közsé­gükben Is megalakították a tszcs-ét és ezen felül még 12 csoport alakult közvetlen az ő munkájuk nyomán. ütmutatást kaptunk a Szovjetunió tapasztalataiból belső tartalékunk fel­tárására is. Személyesen jöttek el a szovjet sztahánovisták és átadták munkamódszereiket. Makszimenkó elv­társ módszerével dolgoznak megyénk­ben az építőmurtkások. Dala János Makszimenkó elvtárs tanítványa, több munkatársának átadta a munkamód­szert, aminek az lett az eredménye, hogv amíg eddig a dolgozóknak^ egv- harmada normán alul termelt, ‘ most ez lecsökkent 2—3 százalékra. A nagy bátonvi bányászok ígv mondják el a Szovjetuniótól kapott segítséget. — A Kossuth-tárón dolgozó szoviet réselőgép már a harmadik frontját fejti. Január óta három kaparósza- laqot építettünk be, most pedig egy 180 méteres gumiszalagot kaptunk, amelynek beszerelésével a Kányási- üzem belépett a nagyüzemek sorá­ba. A Szovjetunió segítségével a két bányaüzem gépesítése teljes erővel megindult és így Hányáson napi 30 vagonnal tudjuk emelni a termelést. Most iárfa Magyarország üzemeit Amoszov, Lenin rendes szoviet gvors- olvasztár. Tapasztalatait, a Szabad Népből olvasva, az Acélárugyár Martin- kemencéjében is hasznosítják. így be­szél erről Réti Vilmos mérnök: — Nagyszerűen tudjuk hasznos! tani a berakási idő megrövidítésére vonatkozó tapasztalatait. Második ne­gyedévi tervünket már az új berakási módszer figyelembe vételével készítet­tük ei. Az adag befőzésének meggyor­sítása levegiö befúvásáyal is igen ér­tékes tapasztalat' a mi számunkra. Ke­mencénk ezen a héten leáll és remél. :ük, hogv Amoszov elvtárs módszeré­vel a felszabadulás óta most elért 1080 rekordadagolást a jövőben fokoz­ni tudjuk. Szappanos József elvtárs a Pásztói gépállomásról hozzánk intézett levelé­ben iopioal állapítja meg, nekünk a Szovjetunió hős traktorosait kell kö­vetni. „A kongresszusra tett vállalásun­kat nem mindenben teljesítettük, kü­lönösen a szerződéskötésben van súlyos lemaradás. Ha méltóak aka­runk lenni a szovjet traktorosokhoz, akkor a Barátsáai Hónap alatt a lemaradásunk behozásával, a kúlák- ság hangjának leleplezésével kell elmélyíteni szeretetünket és húsé qün-ket irántuk. A szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen kultúrforradaiom nélkül. A kultúrforradalom azt jelenti, hogy dói gozóinknak magasabb műveltséggel kell rendelkezniük. Ez pedig a mun kához, az államhoz való új viszonyt teremti meg. amiből a termelés növe­kedése következik. „Az új szocialista kultúra kifej­lesztése nekünk kötelességünk — mondotta Salgótarján dolgozóinak Gyárfás elvtárs. A kuitúrmunka minden eszközével mozqósitanl kell dolgozóinkat ötéves tervünk idő- előtti megvalósításáért. A díszelőadáson bemutatott kultúr­műsorok, táncok, énekek és zeneszá- mok már jórészt a Szovjetuniótól ka­pott útmutatás alapján épültek fel, vagy éppen a szovjet nép kultúráját mutatták be. (Bár a balalajka-zenekar egyes számai nem állták meg a helyü­ket.) A szovjet-magyar barátság és a szocialista kultúra erősítésében nagy feladat vár a Magyar-Szovjet Társa­ságra, mint megyénkegyiklegnagyobb tömegszervezetére. Gyárfás elvtárs be­szédében külön aláhúzta: — A pásztói kultúrcsoportnak nagyrésze van abban, hogy több tíz kis és középparaszt belépett a tszcs- be. A kúl.úrmunkának mind széle­sebb körben ismertetni kell a Szov­jetuniót, elmélyítve a proletárnem­zetköziség érzését. A megyei bizott­ság az MSZT munkáját nagyra ér­tékeli és kéri pártfunkclonáriusaln- kat, hogy adjanak meq minden se­gítséget az MSZT helyi szervezetei­nek. Megyénkben lelkesen zajlottak le a Barátsági Hónap megnyitói. Április 4-ig minden községben előadásokat, kultúrműsorokat. Szovjetuniót ismer­tető összejöveteleket tartanak. A legki­emelkedőbb lesz ezek közül a március 26 i. Ez a nap az egész megye terüle. tén a Magvar-Szovjet Társaság nap­ja lesz. A Barátsági Hónap alatt to­vább erősödnek az MSZT szervezetei, úi tagok iéPnek az MSZT soraiba, megismerjék nagy a Szovjetunió és hogy közelebbről felszabadítóinkat Sztálin népét. A béke és biztonság legégetőbb kérdései Hétfő óta tanácskoznak a párizsi Rózsamárvány-palotában a négy nagy. hatalom külügyminisztereinek helyet­tesei, akik megállapítják a külügymi­niszterek tanácskozásának napirendjét. Már a tanácskozások első napjaiban kitűnt, hogy a francia és angol meg­bízottak nem hazájuk érdekeit képvi­selik, hanem az amerikai megbízott­nak segítkeznek. Az Egyesült Államok megbízottinak eddigi viselkedéséből minden elfogulatlan megfigyelő csak azt a benyomást merítheti, hogy Ame­rika nem egyengetni akarja a négy nagyhatalom tárgyalásának útját, ha­nem el akarja torlaszolni. A párizsi tanácskozáson szőnyegre kerülő kérdések puszta felvetése ellentétben áll Amerika politikájá­val, amelynek az a legfőbb törek­vése, hogy a fegyverkezési Pro­gramm keresztülviteléhez meg­felelő légkört teremtsen és azt a példátlan megterhelést, amely az amerikai nemzetközi jövedelemnek hovatovább 50 százalékát emészti fel, rákényszerítve az Egyesült Államok népére. Az amerikaiak valódi szándé­kaira semmi sem olyan jellemző, mint az a javaslat, amellyel Párizsban elő­álltak. Nem kell túlságosan képzett külpolitikai ítélet hozzá, hogy e javas latok legfőbb jellemvonását első pil­lantásra bárki felismerje — különösen a szovjet javaslatokkal összehasonlítva. Áz amerikai javaslat már a kérdések csoportosításával elárulja szándékát, azt tudniillik, hogy a tárgyalásokat az általánosságok ingoványában elme­ntse. A napirendre kerülő kérdések sor­rendiét úgy igyekeztek a nyugati küldöttek megállapítani, hogy a konkrétumok háttérbe szoruljanak. Lehet-e őszinte békeszándékot találni abban a törekvésben, amely az „euró­pai feszültség okainak kivizsgálását“ kívánia napirendre tűzni, amikor e feszültség legdöntőbb és közvetlen okának tárgyalását me'lékes é® har madrangú körülménynek tüntetik fel? Az amerikai küldöttség javaslatainak homálvos. túlságosan általános meg fogalmazásával elárulta azt a szándé­kát, hogv végnéiküli vitákká! fullassza ki a tanácskozást, hogv a békét köz­vetlenül fenyegető kérdések megtár­gyalása elé a különböző vitás kérdé­sek valóságos torlaszát emelie. Ez a manőver túlságosan átlátszó ahhoz, hogv sikere legyen, de arra minden esetre alkalmas, hogy a világ népei előtt újból leleplezze az amerikai po l'tikának minden békekezdepényezés elgáncsolására irányuló elszántságai A szoviet küldöttség híven ahhoz a következetes békepolitikához, amelyet a Szovjetunió a világ minden részén és minden nemzetközi kérdésben foly­tat és amelynek legfőbb alapelve a vi­tás kérdések tárgyalások útján való megoldása — olyan javaslatokat ter­jesztett elő, amelyek konkrét kérdé sekre irányítják a l<onferencia figyel­mét és amelyeknek megoldása minden egyéb vitás kérdés mego'Hasához egészséges alapot teremthet. Mint is­meretes, a szovjet javaslatok a követ­kezők: t. A Németország lefegyverzésérő’ és Németország újrafelfegyverzésének megakadályozásáról szóló potsdami egyezmény végrehajtása a négy hata­lom által. 2. A békeszerződés megköté­sének meggyorsítása Németországgal és ennek megfelelően a megszálló csa­patok kivonása Németországból. 3. Az európai helyzet megjavítása és a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország fegy­veres erői csökkentésének haladéktalan megkezdése. Ezek a javaslatok, mint Gromiko külügvminiszterhelyettes március 7-i értekezletén ki feltette: '.megfelelnek valamennyi békeszereta nép érdekei, nek, meri a béke és a biztonság leg­égetőbb kérdéseit érintik." Az önálló szövetséggé alakult SZÖVOSZ soronlévő feladata A íöldművesszövetkezetek nógrád- megyei küldöttgyűlését az elmúlt vasárnap Balassagyarmaton, a megyei tanács nagytermében tartották meg 76 küldött jelenlétében. Halász Sándor, SZÖVOSZ megyei titkár beszámolója után — amely tartalmazta az eddig elért eredményeket, hibákat, a kővet­kező /eladatok meghatározását —, 16 küldött hozzászólása hangzott el, akik ugyancsak beszámoltak földműves- szövetkezeteik eredményeiről és hi­báiról. Szűcs Gyula, mátramindszenti küldölt elmondta, hogy boltjuk for­galma 22.000 íorlntról 100.000 forintra emelkedett, amely íényes bizonyítéka annak, hogy nagyot lendült a dolgozó parasztság életszínvonala. Számtalan küldött beszámolt arról, hogy a szö­vetkezeti vezetőség példamutatása nyomán megalakították a termelőcso­portokat, hogy a rendszertelen gazdál­kodás egyik forrása, a széteső admi­nisztráció, amely meggátolja a felsőbb szervezet és a szövetkezet vezetősé­gét is abban, hogy áttekintsék, kel­lően kézben tartsák és irányítsák a szövetkezet ügyvitelét. A központ el­lenőrzési apparátusa éppen ezért vál­lalta, hogy Pártunk II. kongresszu­sáig szövetkezeteink elmaradott köny­velését rendbehozzák. Ezt száz száza­lékig teljesítették is. így a megyei szövetség ellenőrzési osztályának, kü­lönösen Gombos Miklós ellenőrzésw osztályvezető és a könyvelési köz­pontok áldozatkész munkájával elér­ték, hogy megyénk szövetkezetei könyveléseiket országos viszonylatban elsőnek tejezték be. A küldöttgyűlésen megválasztották a megyei szövetség igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjait, azokbó" az élenjáró, egyénileg dolgozó parasztokból, akik példamutatásukkal, ió munkájukkal érdemelték ki ezt a tisztséget. Köztük van Mradik János, sziráki 12 holdas középparaszt, aki évek óta tagja az igazgatóságnak, tagja a szőlőtermelő csoportnak. A terménybegyüjtésben a mezőgazda­sági munkálatok elvégzésében élen­járt és kivette részét a termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztéséből is. Ott található Zeke Jánosné, a salgótarjáni „Rákosi1-termelőcsopoirt tagja is. A küldöttgyűlés lelkes hangulatban tárgyalta meg a földmüvesszövetkeze- tek időszerű kérdéseit és a jövő fel­adatait, a II. Országos Küldöttgyűlés, valamint a II. pártkongresszus irányt- mutató határozatait figvelembevéve. A küldöttgyűlés határozatot hozott, amelyben vállalták, a szövetkezeti mozgalom elkövetkezendő feladatai­Jugoszlávia mezőgazdasága zsákutcában A titóisták politikája falun egyel lelent a szegény- és középparasztság kizsákmányolásával. . kirablásával és a kulákság erősítésével. A kulákság az állam segítségével, a szegénypa­rasztok ingyenmunkájának felhasz­nálásával gazdagodik és a falu egész gazdasági életének igazi ura. A dol­gozó parasztságnak nem áll rendel­kezésére sem igásállat, sem mezőgaz­dasági eszköz, s igy a legszüksége­sebb feltételei sincsenek meg a föld megművelésére. Tito háborúra uszító beszédében, amelyet az úgynevezett „Nemzetgyű­lés" decemberi ülésén tartqtt, beis­merte. hogy a mezőgazdasági eszközök csök­kentett termelésének számlájára 1950-ben a hadiipart 22 százalék­kal növelték az 1949. évhez viszo­nyítva és 1951-ben méginkább növelni fogják a falunak szánt iparcikkek termelésének rovására. A dolgozó parasztság nehéz helyze­tét a tilóisták még elviselhetetle­nebbé tették az óriási adókkal és a rabló-beszolgáltatással. Azért, hogy teljesítsék a kapitalista országokba való mezőgazdasági export-kötelezett­ségeket, a titóista hatóságok a dol­gozó parasztságtól elveszik az utolsó búzát, az utolsó tehenet és birkát is. Jugoszlávia dolgozó parasztsága azonban, amelv a saját bőrén érzi a Utóista rabságot, a munkásosztály ve­zetésével egyre határozottabban és elszántáéban harcol a Tito—Ranko- vics-klikk népellenes uralmának meg­döntéséért, A fasiszta banda elleni ellenállási mozgalom egyre nő a falvakban is. A szabotázs folytán a szántóföl­deknek csupán 45 százalékát vet­hették be, a begyűjtést pedig csak minimális részben lehetett meg­valósítani. A mezőgazdasági termékek erőszakos behajtásakor a parasztok és a titóista hatóságok között heves összeütközé­sekre került sor. Hercegovina számos körzetében valóságos parasztfelkelés volt. Az imperialista „New York He­rald Tribune" is kénytelen volt hírt adni a Karlovác-körzeti parasztfelke lésről. A horvátországi Plitvic-tó kör­nyékén a felkelő parasztok tömege­sen hagyták el a falvakat és vonul­tak az erdőkbe, hogy folytassák a harcot a fasiszta uralom ellen. Egyéb­ként a hegyekbe és erdőkbe való menekülés egyre sűrűbben fordul elő. Truman „segítsége" Délamerikának A latinamerikai országok feltnérhe tetten természeti kincsei fokozzák a Wall-Street monopolistáinak étvágyát. Különböző csalásokkal, megvesztege téssel ledöntik a vámsorompóikat, el ' törlik az amerikai tőkebefektetésre ki vetett adókat, hatilytalamttatják ezek ben az államokban az olyan törvénye két, amelyek a gyenge belföldi ipart védik. A Truman-programm hírhedt „negye­dik pontja“ lényegében Latin-Ámerika kirablásának pragrammja Í6 lett. A nyugati földteke országaiban különle ges bizottságok tevékenykednek, hogy „segítséget" nyújtsanak a kiaknázat lan vidékeknek. A helyszínen ..tanul mányozzák" a gazdasági problémákat, „terveket dolgoznak ki" újabb ameri kai tőkebefektetésekre. Különösen arcátlanul működnek a hasonló amerikai missziók Brazíliában. A „Standard Oil“ monopólium sok üz letemberét csalogatja ide az olaj szaga. Az Egyesült Államok imperialistái meg­kaparintották a brazíliai mangánlelöhe- iyeket is. Venezuela régóta élvezi az amerikai halálkereskedők megkülönböztetett gon doskodását. Az országban kitermelt kőolajnak csaknem háromnegyede az amerikai monopóliumoké. Az imperia listák Venezuela dolgozóinak aljas ki zsákmányolásával hat év leforgása alatt majdnem nyolcszorosára emelték itt i „fekete arany" kitermelését. Mo6t a gazdagabb vasérctelepek felé nyuj tották csápjaikat. Máris rákényszerí tettek Venezuelára egy megalázó szer ződést, amelynek értelmében egész vasércét az Egyesült Államok acél gyáraiba küldi. Az amerikaiak ezt a leplezetlei rablást „testvéri kapesola tokként" reklámozzák Venezuelával és mintának ajánlják mindazok számára, akik Truman-féle „segítségre" tartanak igényt. nak megvalósítását, a szövetkezetek megerősítését. Az első félévben hét­ezerrel növelik a szövetkezeti taglét­számot, nagy súlyt fektetnek a közép­parasztság bevonására. A szerződés- kötésre vonatkozóan azt vállalták, hogy március 18-ig 30 vagon burgo­nyára kötnek szállítási szerződést. Az ellátási üzemátlagukat úgy növelik, hogv a péküzemek számát hattal, a hentesüzemek számát tizennyolccal szaporítják. A küldöttgyűlés határozatában fog­lal helyet a tavaszi szántás-vetési munkálatok, a minisztertanács ha­tározatában előírt feladatok tíz nappal előbbi befejezése is. A földművesszö­vetkezeti tagság harcos, meggyőző felvilágosító munkával akarja elérni a határozat megvalósítását. Tudatosít­ják a megye dolgozó parasztsága kö­rében, nogy most a tavaszi munkák elvégzése van soron. Ez most a leg­fontosabb láncszeme mezögazdasá- guíiK fejlődésének. A tavaszi munkák ió elvégzésén múlik idei tervünk tel­jesí ése. A felemelt tervet ebben az évben jobban kell teljesítenünk, mint az elmúlt esztendőben, mert az előt­tünk álló feladat egész népgazdasá­gunk. egész országunk szocialista épí­tése szempontjából nagyobb, mint bár­mikor. Jelentős feltétele a jobb ter­mésnek az is hogy gépállomásaink’ nagyobb gépi erővel és szervezeteb­ben tudnak segíteni a termelőszövet­kezeteknek és az egyénileg gazdál­kodó parasztoknak. A földművesszö- vtlkezetek vezetősége és tagsága a személyes példamutatás útján tudato­sítja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében a gépi munka je­lentőségét, azt, hogy a nagyobb ter­méseredmény egyik alapvető előmoz­dítója a gépi munka. Ezért segítsék gépállomásainkat a tavaszi talajmun- kálatok szerződési versenyében. A ió felvilágosító munkájukkal érjék el, hogy a megye dolgozó parasztságá­nak többsége kössön szerződést a gépállomással a tavaszi talajmunká­latokra. A földművesszövetkezeti ta­goknak is mozgósítaniok kell minden erejüket. Fel kell használniok a ren­delkezésükre álló lehetőségeket. Egyénileg gazdálkodó parasztságunk éppúgy, mint állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőcsoportjaink dolgozói, használják fel az állami tá­mogatást. Vessék latba minden ere­jüket hogv valóban a minisztertanács határozatában előírt fejlett agrotech­nikai útmutatások és határozati pon­tok alapján sikeresen befejezzék a tavaszi szántás-vetési munkálatokat. A földművesszövetkezeti tagság tudatában kell lennie, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák idejében jó elvégzése — éppen azért, mert minden eddiginél nagyobb a jelentő­sége — fokozottabb harci feladatot jelent. Hogy országunk szocialista épí­tése és mezőgazdaságunk fejlesztése .során miiven rendkívül fontos a tava­szi munkák jó elvégzése, azt az ellen­ség is tudja. Éppen ezért, mindent el fog követni, hogv ártson ahol tud, hátráltassa, nehezítse a munkát. A földművesszövetkezet vezetőségének és tagságának is élére kell állnia a tavaszi munka, a nagyobb termés biz­tosításáért tolvó harcnak. Járjanak elől mindenütt az ellenség elleni harc­ban. A földművesszövetkezeti tagság szélesítse kj a kongresszusi készülő­dés alkalmával az egyéni gazdálko­dók között létrejött versenymozgal- mat. A földművesszövetkezeti tagsá­gon és szervezőerején múlik, hogy a tavaszi munkák elvégzése során ez a mozgalom sokkal nagyobb tömegekre terjedjen ki és az eddigieket felül­múló eredményeket hozzon. A földművesszövetkezetek tagsága is alaposan áttanulmányozta Pártunk II. kongresszusának határozatát, amelv félreérthetetlenül kifejezi, hogy müven jelentősége van egész mező- gazdaságunk fejlesztésének, ehhez képest a tavaszi munkának is, orszá­gunk szocialista építése szempontjá­ból. Azt is kifejezte a kongresszus, hogv mi a jelentősége e munkánknak a béketábor erőinek növekedése, bé­kénk megvédése frontján. A földmű­vesszövetkezeti tagságnak ennek tu­datában kell hozzálátnia a munkához, ennek tudatában kell teljesítenie kö­telességét az egyénileg dolgozó pa­rasztságnak is. A földművesszövetke­zeti tagság járjon az élen személyes példamutatással a tavaszi munkálatok elvégzésében, hogy a megyei küldött­gyűlés a most soronlévő legfontosabb határozati pontját maradék nélkül, határidő előtt teljesítse. L. L. Elméleti színvonalunk emelését segíti elő oz IMAG­mdatszoikáltatAs

Next

/
Oldalképek
Tartalom