Szabad Nógrád, 1951. március (7. évfolyam, 10-14. szám)

1951-03-17 / 12. szám

195t március 17. SZABAD NÖGRAD Gondosabb bánásmódot az új munkaerőkkel Pártunk Kongresszusa többek között meghatározta azt is. hogy a munka­nélküliség teljes felszámolása után ma már nem számíthatunk arra, hogy munkaerők továbbra is maguktól fog­nak áramlani üzemeinkhez, ezért át kell térni a szervezett munkaerőtobor zásra és a munkaerő tervszerű elosz tására. _ Megyénkben is, mint az ország többig megyéiben, megkezdtük a mun kaerő toborzását és annak tervszerű elosztását. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy az ipar fejlődése mellett a széntermelés elmaradt, ezért legelsősorban a bányaiparnak van szüksége új munkaerőkre. De ahhoz, hogy a mezőgazdaságban fölöslegessé vált, vagy egyéb alkalmi munkát végző dolgozók a bányaüzemek felé fordul­janak, szükséges a helyes felvilágosító munka mellett, hogy az üzemek a mi nisztertanáes által megszabott feltételeket biztosítsák . Ahcl ezek hiányoznak, ott feltétlenül zavarok keletkeznek és a már be­szervezett munkások az üzemmel szemben bizalmukat vesztve, előbb vagy utóbb otthagyják az üzemet. így történt a nagybátonyi szénbá­nyáknál is, ahol a rossz felvilágosító munka mellett még mostohán is fo­gadják az új dolgozókat. A vállalattól kiküldött Orsó László és Dávid Gyula munkaerőtoborzók felkészületlenül lát­tak neki a toborzásnak. A kollektív szerződés ismeretének hiányában nem tudtak kellő felvilágosítással szolgálni, de emellett nem magyarázták meg azo­kat a nagy lehetőségeket, amelyeket a minisztertanács határozata biztosít a bányaüzemek dolgozói számára. Az élelmezésükre vonatkozólag annyit mondtak,, hogy 4000 kalóriás élelmezést biztosít számukra az üzem. Természe­tesen a jelentkezők még mai napig sem tudják, hogy mennyi az a 4000 kalória. Az agitáció ilyen elvont for­májával bizonytalanságba döntötték a jelentkezőket. Ami ezután történt, az pedig mutatja, hogyan nem szabad in­tézni a szervezett munkaerők elszállá­solásiának, étkeztetésének és munkába állításának 'ügyét. A nagybátonyi szénbányáktól kikül­dött két toborzó megyénk területén Mohora, Herencsény, Cserhátsurány, Halászi és egyéb községek tanácsaival karöltve 85 új munkást szerveztek a nagybátonyi szénbányák részére. Az új munkaerők üzemhez való szállítására nem történt kellő intézkedés, aminek folytán egynapi várakozás után ki gyalogosan, ki pedig vonaton jutott el Nagybátonyba. A beérkezett 85 új múrfkást az újonnan épült nagybátonyi modern legénylakásban fogadták, de itt .csak egy része nyert elhelyezést. A másik részét Szorospatakon egy régen lakatlan, dohos, az orvosi vélemény szerint is egészségtelen szobákban akarták elhelyezni. Ä szobák szellőzet- lenek, fütetlenek voltak, fekvőhelyüket 6em készítették elő. Ezenfelül az étke­zésükről sem gondoskodtak, bár élel­mük már az egynapi várakozás so­rán elfogyott. Miklós térmestert idejé­ben értesítették, hogy lakhatóvá kell tenni a szobákat, de több szobában még kályha sem volt. Ez azért történt így, mert a vállalat nem ellenőrizte Miklós térmester munkáját. A szoros­pataki mostoha bánásmódot tapasztal­va, Borkő László, Guth József, Radda István Mohora községből érkezett új munkások társaikkal együtt Nagvbá- tonyba mentek, hogy ott a szakszerve­zetnél elmondják panaszaikat. A szak- szervezet titkára, Berecz László, meg­hallgatásuk után intézkedés helyett annyit mondott az új dolgozóknak: „Ha nem tetszik, akkor menjenek ha­za". így történt azután, hogy a Szo­rospatakra kihelyezett 38 dolgozó kö­zül csupán öt maradt meg, bár kö­zöttük nagy' számban fiatalok, bánya­munkára alkalmas dolgozók voltak. Éh­ben a kérdésben a munkaügyi osztályt terheli elsősorban a felelősség.. A dolgozók községükbe visszamenet a községi tanácsnál elmondották, hogy a szerződésben foglaltakat magukra nézve továbbra is kötelezőnek tartják, hajlandók visszamenni az üzemhez, kérésük csupán az, hogy az üzem is biztosítsa részükre a szerződésben fog­laltakat. Az újs‘dolgozók megértették a széntermelés jelentőségét. mint ahogy ezt Gerhát László, Becske községből jövő fiatal munkás szavai­ból js kivehető: „Azért jöttünk, hogy több szenet termeljünk. En még gya­korlatlan vagyok a bányamunkában, ezért egyelőre mint kapcsolás dolgo­zom, de azon leszek, hogy minél előbb a szénfal metlé kerüljek." Serfőző Já­nos és Benedek László is azzal az el­határozással hagyták ott az alkalmi munkát, hogy a megnövekedett szén­szükséglet biztosításához hozzájárulja­nak. Itt tehát csupán a vállalat veze­tősége és a szakszervezet mulasztása idézte elő az új dolgozók bizalmatlan­ságát A minisztertanács határozata vilá­gosan kimondja, hogy a toborzás vég­rehajtásáért elsősorban a vállalatok felelősek. A Nagybátonyi Szénbányák vállalat­vezetősége mégsem ellenőrizte a be­szervezett munkaerők elhelyezését, élelmezését és munkábaállítását. Fele­lősség terhelj az üzemi pártszervezetet is, amely nem vizsgálta meg a válla­latvezetőség és a szakszervezet ilyen­irányú tevékenységeit. Nem gondosko­dott arról sem, hogy az újonnan érke­zett dolgozóknak az üzem népnevelői elmondják, hop a minisztertanács ha­tározata alapjan egy év leforgása alatt igazolatlan hiányzás nélküli dolgozók részére egy öltöző munkaruhát, egy pár bakancsot, egy rend fehérneműt, s évi keresetre ötszázalékos pénzjutalmat ad. Ezenfelül azoknak a földalatt dol­gozóknak, akiknek egész hónapban nincs igazolatlan műszakjuk, mint a földalatti vájárok, segédvájárok és csapatcsillések, a 100 százalék feletti teljesítményért járó bér után külön jutalmat kapnak. A földalatti szállító­személyzet, valamint a karbantartó személyzet is hasonló jutalomban ré­szesül. Ha ezeket az új dolgozókat kellő szeretettel fogadnák, s ha a Nagybá­tonyi Szénbányák vezetői felismernék, hogy a toborzás során . beáramló új munkaerők nemzetünk vezető osztályé nak, a munkásosztálynak utánpótlásai akkor nemcsak saját munkaterületüket erősítenék, hanem nagyban hozzájárul nának népgazdaságunk további erő' sítéséhez. OROSZ BÉLA Kitüntették a kongresszusi verseny legjobbjait A salgótarjáni szénmedence bánya­üzemeinek dolgozói derekasan kivették részüket a kongresszusi versenyből. A verseny befejezése után az üzemek legjobb dolgozóit jutalmazásban része­sítették. A nagybátonyi vállalatnál 110 dol­gozó részesült jutalomban. Kiosztásra került hét darab kerékpár, három da rab zsebóra, hat darab férfiöltöny, hét darab rádió, 11 pár cipő, 29 darab könyv, négy darab karóra és öt darab cigarettatárca. A jutalmazás összértéke meghaladja a 31.000 forintot. Ezenkívül az üzem dolgozói között brigád-, csa­pat- és egyéni kongresszusi zászlók kerültek kiosztásra. A szorospataki üzem — mint a vállalat legjobb üzeme — ezenkívül egy kongresszusi zászlót, egy darab rádiót hangszóróval kapott jó munkájáért. A zagyvái vállalatnál 25.000 forint értékű jutalmat osztottak ki. Összesen 52 dolgozó részesült jutalomban. Ki­osztásra került hat darab kerékpár- kilenc darab rádió, 22 darab könyv, 14 darab cigarettatárca és 22 darab éb­resztőóra. Ezenkívül pénzjutalmat is kaptak a versenyben kitűnt dolgozók. vállalat legjobb üzemei egy-egy bá­nyászszobrot és kongresszusi verseny­zászlót is kaptak. A kisterenyei vállalat 56 dolgozója részesült jutalomban. Kiosztásra került két darab kerékpár, két darab rádió, 13 darab cigarettatárca. A jutalmak értéke közel 14.000 forint. Ezenkívül Csipkés-bányaüzem, megvéü'k legjobb üzeme egv kongresszusi zászlót, egy rádiót, egv bánvászszobrot kapott. A Csipkés-üzemnél Sárai Lajos főaknász, nvnt a vállalat legjobb műszaki dolgozója, egv cigaretta­tárcát, egy kongresszusi zászlót és 600 forint pénzjutalmat kapott. A Salgótarjáni Acélárugyár párt­bizottságának kongresszusi zászlaját i drótgyár nyerte eí, amely 2,282.000 fo­rint értékben tejesítette túl vállalását. A második a gazdasági szerszámgyár lett. egvmiilióforintos terven felüli tér. melésisel, amiért dicséretben részesült. Az üzem legjobb dolgozója. Rusznyák Béla, a pártbizottság zászlaját és 1000 forint pénzjutalmat kapott. A legjobb műszaki dolgozó zászlaját Longauer József G. sz. üzemvezető nyerte el, emellett pedig 200 forintos jutalomban részesüli. A gyár legjobb brigádja zászlót a Molnár Gyula 5. ifi-brigád nyerte el a 2000 forintos jutalommal együtt. Ezenkívül még 200 forintos jutalomban részesültek Langár Béla műszaki dol­gozó, Kiss Pál, Puskás Zoltán, Hollan­di .László fizikai dolgozók és Deman Gusztáv versenyadminisztrátor. Még 17 dolgozó kapott könyvjutalmat. A balassagyarmati Szabók Kisipari Termelő Szövetkezetének dolgozói a pártkongresszusra tett felajánlásukat mind magásan túlszárnyalták. A legnagyobb eredményt Nyéki István, Vörös László és Kucsek Rudolíné érték el. Különösen kitűnt Kucsek Rudolfné, aki 48 százalékkal túlteljesítette eddigi termelési eredtnénvét. A versenyben kivált dolgozók jutalomban részesül­tek, de a szövetkezet -minden dolgo­zója kongresszusi emléklapot kapott Á díjak átadása után Vörös László vállalta, hogv munkamódszerét átadja a szövetkezet dolgozóinak. A tanácsok munkáján múlik a begyűjtés sikere A*terménybegyűjtés sikeres befeje­zése, békés építömunkánk, ötéves ter­vünk sikeres végrehajtásának biztos záloga — ennek nem teljesítése pe­dig az imperialista háborús gyújto­gatok törekvéseit segítik elő. Me­gyénk dolgozói csak részben teljesí­tették és egyes terményféleségekben — különösen takarmánygabonában — nem hajtották végre állam iránti kö­telezettségüket. Nagyon sok tanács munkájában előfordult, ahelyett, hogy dolgozókkal megértették volna kö­telezettségük teljesítését, inkább alku­dozásba bocsátkoztak. A kulákok elszámoltatásánál is több esetben előfordult, hogy egyszerű ad- minisztrácós munkával akartak eleget tenni a begyűjtésnek és ezen keresz­tül az elszámoltatást felületesen és liberálisan hajtották végre. Számtalan hibát lehetne felsorolni. így például a bocsáriapujtői tanács titkára a begyűjtést egyszerűen figyelmen kívül hagyta. És ennek az lett az eredménye, hogy mindössze 25 százalékra teljesítette a község begyűjtési tervét. A szécsényj járás területén csak­nem valamennyi községi tanács mun­kájára jellemző a nemtörődömség. A tanácstitkárok másodrendű kérdésként kezelték a begyűjtést. Pedig, ha a szécsényi járási tanács és a lerületi tanácsok elnökei és titkárai fölfigyel­tek volna a hiányosságokra, éppen olyan eredményt érhetett volna el, mint a salgótarjáni járás, amely ha nem is teljesítette még ezidáig a tervét, 82 százalékos eredményé­vel toronymagasan áll a szécsényi járás 28 százalékos eredménye fölött. Ahol a begyűjtést jól kezelték és a felvilágosító munkát rendszeresen vi­szik, ott eredmények is mutatkoznak Így Maconka község 156 száza­lékra, Kisbárkány és Sámsonháza 120 százalékra. Becske 143, Gal- gaguta 127, Nőtincs 106 száza­lékra teljesítették tervüket. Ha lehetséges volt ezeknek a közsé geknek tervüket túlteljesíteni, akkor módjában áll megyénk minden egyes községének a begyűjtési tervét vég­rehajtani. Ahhoz azonban, hogy a köz égek a tervüket teljesíteni is tudják, szükséges, hogy a tanácsok felszámolják a nemtörődömséget és minden opportunista nézetet. GÉPÁLLOMÁS VILLÁM A nógrádmegyei gépállomások alközpontja még a tizedik bérhéten sem tudta feszámolní a szerződéskötésben fennálló hiányosságokat. Ennek mutatója a 41.3 százalékos eredmény. A tizedik bérhét első helyezettje a karancskeszi gépállomás, amely 53.8 százalékra biztosította tervét. Hokaszter Erzsébet jó munkamódszerét átvehetné a többi traktorista is! A tolmácsi gépállomás csak úgy lehet méltó a kongresszusi munkafel­ajánlások túlteljesítéséért kapott díszoklevélhez, ha a 49 százalékos szerző­déskötési eredményét százszázalékra teljesíti! A moharai gépállomás 38 százalékos eredménye azt mutatja, hogy a gépállomás még mindig nyugodtan pihen a kongresszusi versenyben szerzett habárain. Ha nem követik Dudás László traktorista példáját —- ákj 135 szá­zalékra biztosította tervét —a vándorzászló rövidesen a, karancskesziekhez kerül. A szécsényi gépállomáson az esőzés miatt szünetel a szerződéskötés — az oszályharc. Kényelmességükben azt várják, hogy a dolgozó parasztok kilin­cseljenek náluk. A 48 százalékos eredmény pedig nem adhat okot a megelége­désre! Az erdőkürti gépállomáson némi javulás mutatkozik. Már 47 százalékos eredményt értek el. A nagyobb eredmény elérése megköveteli, hogy még szívósabban, lelkesebben vigyék a felvilágosító munkát a dolgozó parasztság felé. Enélkül nincs eredmény! A Megyei Központtól kapott értesülésünk szerint a berceli gépállomá­son a traktoristák részéről szünetel a szerződéskötés. Miért? Mert a vezető­ség megy szerződést kötni, nem pedig a traktoristák. így hát nem is csoda, ha csak 39 százalékig van biztosítva a szerződéskötés. A kisterenyei gépállomáson az ősszel végzett rossz talajmunka gátolja a szerződéskötés előrehaladását. 24 százalékig biztosították csak a tervet, A gépállomás vezetőségének és traktoristáinak tudniok kellene, hogy a terv törvény, amit minden traktoristának be kell tartania! Ugyanez vonatkozik a pásztói gépállomásra, amely csak 18.3 száza­lékra teljesítette tervét. Miért? Mert a Megyei Központ még most sem tett semmi intézkedést azirányban, hogy a gépállomásra, befurakodott ellenséget felszámolja. _______________________________________. H orpács és Bokor termelőszövetkezeti község lett Turkeve és Karcag példáját kő vetve, megyénk területén is két ter­melőszövetkezeti község létesüli Horpács és Bokor dolgozói százszáza­lékig beléptek a termeföcsoporlba. 9-én Bokor község dolgozói megalakí­tották 36 családdal és 76 taggal az elsőszámú termelőcsoportot és ez ele­gendő volt arra, hogy 12-én a község 80 családja, 170 taggal, 523 kataszlrá- lis hold földdel, teljes egészében szo­cialista községgé alakuljon át. A há­rom kulák, aki kintrekedt: Cserenyi István 25 holdas, Grátki János 28 holdas Cserenyi Márton 30 holdas kulákok is megpróbáltak belépni a tszcs-be. Abban reménykedtek, ha Grátki Mihály cséplőgépesnek sikerült majd á csoportba bejutni és Kalocsai János kulákkal együtt, aki már az éber- telenség következtében bejutott a cso­portba, rajta keresztül ők is befura­kodhatnak. Hogy terveik sikerülje­nek, a kulákok Pető János ötholdas és Zupkó Pál hatholdas dolgozó pa­rasztokat lerészegítették és beküld- ték a gyűlésre, hogv ott a kulák mel­lett agitáljanak. Aljas törekvéseiket a dolgozók föl­ismerték és nemcsak, hogv őket tá­voltartották, hanem kiűzték a so­raikba beférkőzött Kalocsai János ku- lákot is. Induljunk versenybe a tavaszi munkák elvégzésére K edves István Barátom! A minisztertanács telhívta figyel műnket a tavaszi munkák idejében való elvégzésére. Nektek, ott Hasznos községben ugyanúgy hazafias köteles- ségtek teljesíteni a minisztertanács határozatát. mint nekünk, becsülete­sen dolgozó pásztói kis- és középpa­rasztoknak. A minisztertanács határozata útmu­tatást ad arra is, mit, mikor és hogyan keh elvégezni. Én már a télen kihord- tam a trágyát a földemre. be is szán­tottam, mert megtanultam, hogy így a tőidet sokkal jobban átjárja a írd gyalé, termékenyebb lesz a talaj. Ta­Pásztó lemaradt a gyümölcsös tisztításban Az állami gazdaságok gyümölcs­gazdaságaiban határidő előtt elvégez­ték a tisztítási és nyesési munká'ato- kat. A szőlőgazdaságokban a döntések és pótlási gödrök munkálatai nyertek befejezést. Kijavították a motoros és háti permetezőgépeket is. Metgyénik dolgozó parasztjai azon ban lemaradtak a munkálatok­kal. A helyi tanácsok sem fordítanak kel'ő fontosságot e munkálatok minél előbbi megkezdésére. így a pásztói helyi tanács sem. amely még azt sem tudja, hogv megindultak e ezek a munkálatok a községben vagy sem. Ezt a nemtörődömséget föl kell! szá­molni és meg kell magyarázni Bató Gábor és Sváncig János és a többi szőlőtermelőgazdának. hogy igyekezze­nek a munkálatok elvégzésével, mert itt van a tavaszi szántás-vetés ideje, amellyel megalapozzuk a nagyobb ter­méseredményt. Horpács válasza a háborús uszítóknak Az amerikai imperia­lizmus és a többi csat­lós kapitalista államok reakciós kormányai har­madik világháború ki- robbantásúval akarják gazdasági válságukat kiheverni. Sztálin elv­társ nyilatkozata az egész világ dolgozói elölt fölfödte szándéku­kat: „Ezeknek háború kell, hogy extraprofitot szerezhessenek, hogy ki­rabolhassanak más or­szágokat. Ezek a milli­árdosok és milliomosok a háborút hatalmas hasznot jelentő jövedel­mi tételnek tekintik." De ebben reményke­dik Horpácson Pöscsé- nyi János 16 holdas, cséplőgéptulajdonos ku­lák is, aki Attlee angol miniszterelnökkel egy követ fújva, Amerika Hangját terjesztve, há­borúra uszít. 0 is. mint az amerikai imperialis­ták s a csatlós orszá­gok kormányai, azt re­méli, hogy az esetleges háború számára is meg­adja a lehetőségét, hogy újból kirabolja a dolgo­zókat, éppen úgy, mint eddig. Pöscsényi János kulák a háború előtt ál­landóan növelte földjét és oly jövedelmet hará­csolt össze a dolgozók verejtékébcH, *hogy egy kocsmát és egy füszer- üzletet nyitluitott. Cse­lédjét, Drajkó Ferencet 21 éven keresztül szipo- lyozta. Es most azzal fenyegeti, hogy kiűzi ab­ból a lakásból, illetve vi- tyillóból, amit azért biztosított számára, hogy legyen kit kizsák­mányolni. Pöscsényi ku­lák a békealáírások ide­jén is addig merészke­dett, hogy nyíltan arról beszélt; engedjék be az amerikai katonákat és engedjék meg, hogy az amerikai kormány be­avatkozzon az országunk hel&gyeibe, akkor majd nem lesz háború. Cin­kostársával, Csillag Sa­mu, volt 200 holdas földbirtokossal együtt a nemzetközi helyzet fe­szültségét kihasználva, újabb támadásra indul­tak és akadályozni aka'ták a tszcs-moz­galom fejlődését. Ez azonban nem sikerült nekik. A község dol­gozói, akiknek több mint a fele cselédsorsban élt, fötfedték szándékukat és aljas törekvéseikre azzal válaszoltak, hogu 100 százalékig beléptek a termelöcsoportba és a tavaszi munkálatokra való fölkészüléssel és idejében való elvégzésé­vel folytatják a harcot aljas provokációjukkal szemben. valy is ugyanígy végeztem ezt a mun­kál és meg is lett az eredménye, mert földem sokkal- jobban termett, mint azoké, akik csak kihordták és kupa­cokban hagyták a földön. Gyönyörű termésem volt. 10—11 mázsa búzám is termett egy holdon. Én tudom, hogy ez* mind annak köszönhetem. hogy eleget tettem a minisztertanács hatá­rozatának, hogy nem zárkóztam el at­tól, hogy tanuljak, újat vezessek be régi, megszokott gazdálkodásomba. Kedves Barátom! Én az idén is úgy logok dolgozni, hogy munkám ered­ménye meglegyen. Az esős idő végett kettőzött erővel kell hozzáfogni a munkához. Első dolgunk a tavaszt búza és árpa elvetése lesz. Szeret­ném, ha elfogadnád a versenykihí­vásomat. melyikünk végzi el jobban és hnmaiabb ezt a munkál. Nem sza­bad azonban elfeledkezni a borsó és répa vetéséről sem. Mérjük össze erőnket: Versenyünk nem lesz rövid­lejáratú. Állatállományunk fejlesztésének egyik döntő tényezője a takarmány- gabona idejében való elvetése, annak szakszerű kezelése. Tudjuk, ha nem velünk idejében, ha nem kezeljük azl úgy, ahogy azt a minisztertanács ha­tározata előírja, súlyos károkat okoz­hatunk nemzetgazdaságunknak. Munkánk közben egy percre sem szabad elfeledkezni a munkás-paraszt szövetség erősítéséről. Mi, egyénileg dolgozó parasztok tisztában vagyunk azzal, hogy minden szerszámot, gépet amivel földünket dolgozzuk, az 'ipari dolgozók munkáidnak köszönhetjük. Hát mi azzal telelünk erre, hogy ide­jében elvégezzük a tavaszi mezőgaz­dasági munkákat, hogy biztosítsuk a város részére is a zavartalan ellátást. Kedves Pista BarátomI Ne legyen ez a verseny a kettőnk versenye. Széle­sítsük ki többi paraszttársaink köré­ben is. Hívd ki községed dolgozó pa­rasztjait versenyre, én is ezt teszem községemben. Nekünk Is az ipari munkásság példáján kell haladni és a munkaversenyt, aminek az iparban igen szép eredményei vannak nekünk is folytatni kell. Meglátod, meg is lesz az eredmény, akkor, amikor bő­séges lesz az aratásunk. A tavaszi munkák idejében való elvégzésével erősítjük békénket, véd­jük hazánkat, virágoztatjuk néphad­seregünket, ami biztosíték arra, hogy mi békében élhetünk dolgozhatunk azon a földön, amely told végre a miénk azoké akik megművelik. Fel hát a versenyre, Pista Barátom! ENDRÉSZ MIHÁLY, 14 holdas pásztói középparaszt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom