Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-03 / 5. szám

SZABAD NÖORA® 1951 február 3. 6 A járási kultúrbemutatók tapasztalatai AZ ÚJ NORMÁKKAL MEGJA VÜL A MUNKA Két levél a gépállomásokról Az ország kultúréletének kétségkívül legjelentősebb kuitúreseménve az el­múlt hónapban a január 21-től 28-ig tar­tott Szovjet Filmhét volt. A Szovjet Filmhét utolsó napján méltán csatlakoz­tak a szovjet filmek óriási sikeréhez és látogatottságához a téli, falusi kultúr- versenyek, járási bemutatói. A két nevezetes esemény, amely egy­beesett. egyben szimbólum is. Szimbó­luma annak, hogy a magvar nép kultú­rája — a Szovjetunió példája nyomán és hasonlóan hozzá — a dolgozók szé­les tömegeiben gyökeredzik. Január 28-án a megve hét helységé­ben megtartott járási bemutatókon a körzeti döntőkön .54 ku'.túrcs^port je­lent meg 1508 taggal. A járási döntő kön résztvevő kultúrcsoportok hfi képet adtak a falvainkban folyó kulturmunkáról, komoly tanulságul szolgált megyénk népművelésének vezetőinek és gazdag tapasztalatot jelentett a kultúrcsopor- toknak. A járási bemutatók színvonala mindenekelőtt azt példázza: helyes utón járunk. Azt példázza, hogy bő forrású a haladó hagyományokra épülő népi kultúránk. De egyben azt is megmutat­ja. hogy mennyire elszakíthatatlan lett a dolgozó tömegektől a kultúra. Cser- hátsurányban például, mint kedves ro­konokat, süteménnyel és teával fogad­ták a kultúrcsoportok tagjait. A dolgo­zók magukénak érzik a népi kultúrát. A kisterenyei kultúrcsoport például a csoport egyik tagjának, Agasvári Sán- dornénak táncos, énekes darabjával sze­repelt — hatalmas sikerrel. De nem a kultúra szeretete nyilvánult-e meg Pász- tón is, ahol több mint 600-an tapsolták a néha-néha ugyan még botladozó de határozottan feltörekvő kultúrcsopor- tokat? Általában helyes volt a témaválasztás is. Az előadások nagyrésze, mindennapi kérdésekkel foglalkozott. A berceii színjátszó csoport, bár sok bizonytalan­sággal, de annál nagyobb lelkesedéssel, Pupp Zoltán, a Salgótarjáni Tűz­helygyár dolgozója, így ír: „A nagy hazafi" című film, azt hiszem nem­csak nekem, hanem az egész mozi­közönség lelkében mély nyomokat hagyett és gondolkodóba ejiett ben­nünket. Talán mást vártunk, hiszen gépgyári vonalon a film ismertetése nem a legszélesebb körökben történt meg. A film vásznán újból Sztálin­grád hőseit képzeltem el, de semmi esetre sem gondoltam arra a megele­venedő, sziklaszilárd harcra, amelyet a bolsevikok Sahov személyében a szocializmus építéséért folytattak. Látjuk a filmből a bolsevikok har­cát a szocializmus megteremtéséért. Látjuk, hogy mindent félretették és csak egy lebegett szemük előtti a kö­zösség szolgálata, a közösség fel­emelése- Láttuk könyörtelen harcukat az ellenséggel. Megtanultuk n film­ből az ellenség harci módszereit, esz­közeit. Megtanulhatjuk, hogy céljaik eléréséért semmitől, még a legalja­sabb cselekedettől, a gyilkosságtól sem. riadnak vissza. Beépítik kémei­ket. provokátoraikat. A Szovjetunió­nak csak a békés építés lehet az ér­deke. Építeni a kommunizmust a né­pek boldogabb jövőjét. „A nagy ha- 2n.fi“ című film hűen fejezi ki ezt a békevágyat, bár cselekménye 1925- ben kezdődik, vonatkozik napjainkra is. Megtanultuk a filmből, milyennek kell lenni egy kommunistának, meg­tanultuk, hogy az ellenség ellen kér­lelhetetlenül kell foytatni harcunkat országunk, népünk felemelkedése ér­dekében.‘‘ ★ Haveria Tibor, a Salgótarján I. kör­zeti párttitkár a levelében arra mutat rá, hogy pártfunkcionáriusainknak mi­iven útmutatást adott ez a hatalmas filmalkotás: „Sahov elvtárs követendő példa minden kommunista funkcioná­rius számára, ahogyan élt, ahogyan harcolt a népért, a hazáért, az ellenség ellen. Megerősítette minden funkcioná­rius akaratát. Ez a film nagyban hoz­zájárult a kommunista példamutatás ki- fejlesztéséhez. A film tanulságait úgy fogjuk felhasználni, hogy elsősorban párttagjainkat, népnevelőinket, agitáto­rainkat, a szovjet példa nyomán harco­sakká. keményekké, az ellenség elleni harcban elszántakká neveljük. Sahov elvtársat a troelds'a e'Jenfor- radalmárbk aljasul meggyüko-lták, ami azt jelenti, hogy az ellenség nem riad vissza a legpiszkosabb, a legaljasabb eszközöktől sem. A nagv hazafi című filmből az ellenség kíméletlen har­„Már szánt az eke” c. egvfelvonásos darabot játszotta, amely a kollektiv gazdálkodás előnyeit mutatta be. A kis- hartváni színjátszók népünk büszkesé­géről, néphadseregünk katonáinak éle­téről szóló „Megváltoztunk” c. darabot adták elő kitűnően és nagy sikerrei. Há­rom művészeti ággal: színjátszással, népi tánccal és énekszámokkal vettek részt a versenyző csoportok. A legjob­ban kétségkívül a színjátszók szerepel­tek. Az énekkaroknál nem is annyira az alapos felkészültség hiányzik, hanem az a baj, hogy a legtöbb énekkar elfelejtet­te, hogy magyar népdal is létezik a vilá­gon. A szupataki úttörők és DISZ-tagok közös énekkarának előadott hat száma között péidáül egyetlen egy magyar nép­dal sem szerepelt. (Pedig mennyi van!) A legtöbb tökéletlenség a népi tán­coknál fordult elő. A galgagutai szlovák népviseietű tánccsoport kivételével — mondhatnánk — egyetlen tánccsoporf sem ütötte meg a kívánt mértéket. Nagyszerű a mátraverebélviek tánccso­portja, de nagyban csökkenti értékét, hogy a férfiak táncát nők táncolják. Ha­Megyénk területén, e feladói meg­oldásánál szép eredményeket értünk már el. Járásainkban megmutatkozik az, hogy a meglévő szervezeteink ko­molyan foglalkoznak ezzel a kérdés­sel. Igen szép eredményt ért el a salgótarjáni járás, ahol január 25-ig GOÓ ifjúmunkás lépett be a DISZ- szervezetekbe. Ugyanígy a balassa­gyarmati járásban, aho-1 450-nel nö­vekedett. az ifjúság tábora. Megyénk ifjúságának nagyobb része tehát fel­ismerte a DlSZ-szervezet jelentőségét és feladatát. Azonban hiba tenne az, ha azt hin­nénk, hogy minden járásban ilyen jól megy a szervezési munka. Igen komoly hibák mutatkoznak a rétsági járásban, ahonnét csak S9, a szé- csényi járásban, ahonnét ezidáig 107 új tag belépését jelentették. ca vöt az, ami nekünk, funkciorráriii- soknak és minden kommunistának fe - hívta a figyelmét, hogy még fokozot­tabban, még keményebben harcoljunk az imperialisták beavatkozó kísérletei és háborús provokációi ellen. Minden dolgozónak, aki szereti népét, hazáját, Pártunkat, Rákosi elvtársat, meg kelt néznie ezt a filmet és annak tanulsá­gait levonva, a gyakorlatban igyekez­zen olyan harcossá válni, mint Sahov elvtárs.“ sonló eset számos helyen tapasztalha­tó, amin feltétlen változtatni kell. A bocsáriapujtőiek „népi tánca” minden volt, csak éppen nem népi tánc. A mo- hóraiak tánca, például a magyar és az orosz népi táncok rossz „keveréke volt” Kulturforradalom játszódik le hazánkban. Az ellenség a kultúra terü­letén igyekszik meggátolni népi demo­kráciánk fejlődését. Megnyilvánult ez a járási bemutatókon is. A sziráki kul­túrcsoport például olyan csasztuskát énekelt, ami a kuláksággal szembeni ba­rátságra, megbékélésre szólítja fel a szegényparasztot. Népi kultúránk kimeríthetetlen. Ezt igazolják azok a tehetségek is, amelyek a verseny során kerültek felszínre. Fel­adatunk az, hogy ezeket a tehetségeket iskoláztassuk, hogy aztán ezek erősít­sék kultúrcsoport jóinkat. Az imperia­listák gonosz terveinek megakadályozá­sára világméretekben folyik a harc. Je­lentős feladat vár ebből kuitúrcsoport- jainkra. Hz igen súlyos mulasztás a DISZ járási titkárainak részéről, mert el­hanyagolják a falusi ifjúság DISZ-be való belépését. E szervezési munká­latokhoz azonban nem adnak konkrét segítséget a járási pártbizottságok. Járási DISZ-bizotIságaink és D1SZ- szervezeteink ezentúl nagyobb gondot fordítsanak az átszervezésre. Magya­rázzák meg, a még szervezeten kívül álló fiataloknak, hogyha igazán szeretik hazájukat, szüleikét, testvérei­ket, a teremtő békét, jöjjenek kö­zénk, velünk együtt harcoljanak a békéért, a családjuk és az ifjúság boldog jövőjéért. Ha máskép visszük a tagszervezési munkálatokat, akkor az ifjúság nem tudja kellőképpen ér­tékelni a DISZ-szervezetbe való be­lépést. Járási DlSZ-bizottságaink ne felejtsék el azt, hogy a tagszervezés legfőbb eszköze az ifjakkal való egyéni foglalkozás. Arra kell venni az irányt, hogy „ifjúgárdistáink“ mi­nél többet foglalkozzanak a szerveze­ten kívül átló fiatalokkal. Azonban foglalkoznunk kell az újonnan belépő ifjakkal is, akiket konkrét feladatok megoldásával kell meghízni. (Pl. fali­újság szerkesztés, sajtóterjesztés, tag- díjfizetés szervezése stb-). Feladatunk tehát az, hogy főleg a parasztfiatalok tömegeit tömörítsük az ifjúsági szövetségbe. E feladatot csak akkor tudjuk végrehajtani, ha minden becsületes munkást bevounk szerveze­teinkbe,- akik vetünk akarnak harcolni a békéért és dolgozni a szocializmus megvalósításáért. Huszár Lajos a DISZ megyebizottság politikai munkatársa. A mezőgazdasági normák módosítá­sát kormányzatunk új kollektív szer­ződéssel biztosítja. Az új kollektív szerződést megyénk szocialista szek­torainak dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták, hisz tudatában vannak an­nak, hogy a mezőgazdasági normák módosítása a dolgozók érdekét, a szo­cialista szektorok fejlődését jelenti. Különösen a gépállomás dolgozói fo­gadták örömmel. Ebből az alkalom­ból két levél érkezett szerkesztősé­günkhöz. Tari József, a pásztói gépállomás sztahanovista traktorosa így ír: „Örülök neki, hogy kormányzatunk meghallgatta kérelmünket és módosí­totta a mezőgazdasági normákat. Tu­dom azt, hogy a szocialista bérezés bevezetése megszünteti a lógó embere­ket a mi gépállomásainkon is és min­den dolgozót arra fog ösztökélni, hogy munkáját minél becsületesebben vé­gezze el. Ez mindannyiunk érdeke, hisz mindenki az elvégzett munkája után kapja meg a fizetést. A normák mó­dosítása azért is döntő, hogy gépátlo­a kétéves Állattenyésztési TERV számszerű teljesítését megyénk területén nagy mértékben veszélyezteti a szarvasmarhák meddősége. A meddőség „gyűjtőnév” alatt azt az állapotot értjük, amikor az anyaállatok valamely szervi elváltozás miatt fogam­zásra képtelenek, illetve a fogamzás esetén sem tudják borjaikat kihordani és azokat egészségesen világrahozni. A meddőségi esetek egyrésze állatorvosi beavatkozással gyógyítható, másrészük gyógyíthatatlanok. Az állattartó tehene meddő voltát az esetek egy részében felismerik abból, hogy az ismételt be- folyafás után „visszafordul”. Természe­tesen ilyenkor az állatot a 18—21 napon­ként bekövetkező ivarzási folyamát alatt bika alá eresztik és várják ami.# megvemhesiilését. Amennyiben a várt megvemhesüiés nem következik be, az állatot minden további nélkül vágóra juttatják értékesítés céljából. Ezen áltatok között nagy számban vannak olyanok, amelyek talán egyszerű állatorvosi • beavatkozással fogamzás­képessé tehetők, ígv azok kiesésével népgazdaságunknak kára származik. Az ismételten visszafolyatott szarvas- marhák egyrésze. mint arról az előbb Í6 szó volt, gyógyíthatatknul meddő. Eb­ből az a kár származik, hogy ezen álla­tok megszokásból, vagy azért, mert azok nemvemhes voltát tulajdonosa nem ismeri fel; tartják és így vele ez amúgyis szűk takarmány készletet f el­etetik. másainkon ezáltal kiküszöbölődik • laza munkafegyelem és kifejlődik at egészséges versenymozgalom, amely gépállomásunk erősödését és népgazda­ságunk felvirágzását fogja elősegíteni.'' Kovács Gyula, a szécsényi gépállo* más traktorosának levele: „Amikor üzemi értekezleten ismertet­ték velünk az új kollektív szerződést, nagy lelkesedéssel fogadtam. Ismét je­lentősen emelkedik ezen keresztül életszínvonalunk, de így gondolkozott velem együtt gépállomásunk valamcny- ngi dolgozója, amikor vállalásokat tet­tek az új norma túlteljesítéséért. Így például Csordás János brigádvezejtö 11 darab traktor kijavítását vállalta, Debrei János vontatás az üzemanyag ló százalékos csökkentését, de sorol­hatnám az összes dolgozók vállalá­sait. Ebből is látszik, hogy teljés egé­szében magunkévá tettük a normaren­dezést, amit azzal fogunk meghálálni, hogy még jobb munkával készülünk Pártunk kongresszusára, amely ne­künk a felszabadulás napjaitól kezdve biztosította az emberi életet." az Állattartó gazdák első­rendű érdeke fűződik egyrészt a borjú- szaporulathoz, másrészt ahhoz, hogv az állat tejelése „fent jul jón” és, hogv a rendelkezésre álló takarmányt meddő állattal feleslegesen ne etesse fel. Állat­tartó gazdáink jól tudják, hogv a tehe­nek ivarzása szabályosan 18—21 na­ponként ismétlődik. Az ivarzás nem mindig egyenlő, hol erősebb, hol gyen­gébb, ez főképpen a reggeli etetés, itatás alkalmával az állat megváltozott viselkedésében figyelhető meg, illetve közösen legelő állatoknál abban, hogy az ivarzó állat társaira ugrál. Ilyenkor szokták a gazdák az állatot bika alá vezetni. Nagyon fontos, hogy az állat birto­kosa, vagy gondozója a fedeztetés után várható legközelebbi ivarzási időben állatát fokozott figyelemmel kisérje, ne­hogy az esetleges visszafordulás esetén annak fedeztetése kimaradjon és így a megvemhesüiés eshetősége újabb há­rom’héttel kitolódjon. Amennyiben há­rom egymásután következő fedeztetés ellenére az állat ismételten visszafordul, bekövetkezhet, hogv az' állatnál vala­mely meddőséget kiváltó betegséggel állunk szemben. Ilyen esetekben ajánla­tos, hogy az állatot az illetékes állat­orvoshoz az állattartó gazdák elővezes­sék. Az elővezetés annál is fontosabb, mert ha a betegség szakvélemény sze­rint gyógyíthatatlan, akkor az állatot lefejés után húsra kell értékesíteni. HA AZ ALLAT 'a legutolsó fedezte­téstől számítva három hónapig újból nem ivarzik, szükséges, hogv az ilyen esetben a gazdák ismét az állatorvoshoz forduljanak és a vemhesség szempont­jából megvizsgáltassák. Á kivizsgá­lással elkerülhető, hogy az esetleges üres átlátok tulajdonosa vemhesnek tartsa és várja annak leellését. Amenv- nyiben az állat vemhes, jobb takarmá­nyozásáról és a tejelésre való jobb elő­készítéséről gazdája már idejekorán gondoskodjon. Amennyiben pedig gaz- dá ja feltevése ellenére a tehén nem vem­hes. mód van arra, hogv a betegséget az állatorvos megállapítsa és gyógy­kezel ie. A nőivarú szarvasmarhák fenti mó­don vázolt állatorvosi ellenőrzésével az állattartó gazda megmentheti magát a felesleges károsodástól és ezzel hozzá­járul népgazdaságunk megerősödéséhez, megyénk területén az eddigi vizsgála­tok alapján megállapított alacsony vem- hességi százalék emeléséhez és szám­szerű előírásainak eléréséhez. DF. HATALMAS FELADATOK vár­nák ránk, állatorvosokra a szarvasmarha- gümőkor és a juhrühesség elleni küzde­lem során is. Propagálnunk kell a meg­előző védőoltások fontosságát és ott, ahol erre szükség is van, rendeletileg is végre kel! hajtanunk. Fokozottabb gondot keli fordítanunk a mesterséges megtermékenyítésre is, el kell érnünk, hogy olyan borjúink legyenek, amelyek kitűnő te jelő jellegű és kitűnő szárma­zású, mesterséges megtermékenyítésre beállított apaállatoktól származnak. A mi feladatunk kettős: a meglévő állat­állomány megvédése a fertőző és egyéb betegségektől, másrészt pedig a már beteg állatok egészségének vissza­adása. Feladatunk, nekünk állategészségügyi dolgozóknak, hogv minden erőnkkel és tudásunkkal, a dolgozó parasztság be­vonásával, kétéves állattenyésztési ter­vünket győzelemre vigyük. Székelv Iván, megyei vezetű-főállatorvos,. A PÁRT TARTALÉKSEREGE PATAKON A pataki DISZ-szervezetről, az új vezetőség válasz- K*’ tását megelőző időben csak egy-két kampány- feladat megoldása közben leheteti hallani. Különösen lelkes agitációs munkát végeztek a békekölcsönjegyzés és a tanácsválasztás sikeres végrehajtásában. Igen, ez így volt minden kampányfeladat megoldásánál. Utána a DlSZ-szervezet megszűnt létezni. Mindez miért történ­hetett meg? Azért, mert a helyi párt- és tömegszerve­zetek csak „íogason lógó kabátnak" tekintették a DÍSZ-t. Nem nyújtottak konkrét segítséget szervezeti és kulturális életük föllendítéséhez. A helyi pártszerve­zet nem tekintette édes gyermekének az ifjúságot, amelyből friss, életerős, párthoz hű tagokat nevelt volna a pártszervezet számára. A vezetőségválasztás után azonban más left a hely­zet. A pártszervezet fölkarolta az ifjúságot. A DiSZ- vezetőségbe talpraesett, párthoz hä ifjakat választottak be. Ettől a naptól kezdve az ifjúság hangját minden munkánál meg lehetett hallani. Vodnák Margit titkárhe­lyettes elmondja, hogy a vezetőségválasztás után a tag­ság létszáma rohamosan emelkedett. Ezidáig 68 olyan tagja van a szervezetnek, akik rendszeresen fizetik a tagsági díjat, kiveszik részüket a társadalmi munkák végrehajtásából, résztvesznek a kultúr- és politikai tanfolyamokon. Jól működik a politikai kör is, amelynek 15 állandó tagja van. Az új tagok beszervezésére külö­nösen nagy gondot fordítanak. E sténként kettős csoportokban indulnak meglátogatni a fejletlen, haladni nemakaró ifjakat, akik még most. is a kulákcsemeték befolyása alatt vannak. „De mi legyőzzük az osztályellenség propagandáját, bátran odaállunk az ifjak elé és megmondjuk nekik, ha szere­ted a békét, a hazádat, családod, ha részt akarsz venni az ifjúság boldog jövőjének építésében, állj közénk" — mondja határozottan Benyó Ilona, vezetőségi tag. Ezzel a határozott és igaz agitációjukkal 42 kis- és közép­paraszt ifjút vontak be a szervezeti életbe. A hetenkínt rendezendő Szabad Föld Téli Esték előadássorozatain minden DISZ-iíjú résztvesz. Forradalmi szavalatokkal, énekszámokkal, rövid műsorszámokkal teszik nivósabbá a taníolyamot. A falu dolgozó népe örömmel tekint rájuk és szívébe zárta a lelkes munkát végző DISZ- szervezet tagjait. A pártszervezet már bátran és bizto­san támaszkodik az ifjúság erejére. Az ifjúság legjobb­jait: Szabó Vincét, Benyó Ilonát, Vodnák Margitot, Mák Józsefet, Juhász Jánost * még a többieket bevonta a gabonabegyüjtési terv sikeres végrehajtásába. Az ifjak lelkesen, odaadóan végezték ezt a munkát, amelynek az eredménye az lett, hogy a kukoricabegyüjtési tervet a község dolgozó parasztsága teljesítette. így a járás köz­ségei közül Patak nyerte el a járási pártbizottság vörös vándorzászlaját. Az ifjúság bekapcsolódott a Szabad Nép terjesztési versenyébe is. Húsz új előfizetőt szerzett. 12 ifit szervezett be az érsekvadkerti gépállomás traktorista tanfolyamára. A pataki DISZ-iíjúsáqról bátran el lehel mondani, hogy megindították és sikeresen viszik előre a kultúr forradalmat. A pártkongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy betanulják a „Ludas Matyi" c. színmüvet. A próbákat az iskolában tartják, mert csak most készül a kultúrhelyiség. Ehhez a munkához nagyban hozzájárul­nak a helybeli pedagógusok is, akik társadalmi munká­val, tudásuk legjavával viszik előre az ifjúság fej­lődését. A helyi pártszervezet a Párthoz való hűségre, szeretette, a dolgozó nép megbecsülésére, áldozatválla­lásra, a Szovjetunió iránti szeretetre neveli a fiatalokat, így nem is csoda, ha a DISZ-iijúság legnagyobb része arra vágyik, hogy a néphedsereg katonája, a béke erőinek egyik tagja legyen. A fiatalok szeme előtt állandóan a DISZ-kongresszus ha- tározata lebeg, amelyik kimondja: „A Dolgozó Ifjú­ság Szövetségének az a feladata, hogv nevelje az ifjú­ságunkat, engesztelhetetlen gyűlöletre hazánk és népünk ellenségeivel, az imperialista háborús gyujtogatókkal, s magyarországi ügynökeivel szemben. Erősítse ifjúsá­gunkban fiatal néphadseregünk iránti szeretetet, s vésse minden magyar fiatal szívébe, hogy a hazát, ha kell, életünk árán is megvédjük." Igen, a pataki DlSZ-szerve- zetnek is olyan hősöket, s kiváló harcosokat kell adnia néphadseregünknek, mint amilyeneket példaképe, a hős lenini Komszomol adott a dicső Szovjet Hadseregnek. Néphadseregünk minden egyes ifjú harcosának — Mák István, Erdős Ferenc, ’ Kormosói József, Farkas József, Imre Ferenc és Benyó József, pataki fiataloknak is —, akik már néphadseregünk kötelékében sajátítják el a sztálini haditudományt —, a hős komszomolisták a példaképei, akik a Nagy Honvédő Háborúban öníel- áldozó módon tettek tanúbizonyságot arról, hogy minden áldozatra készek Pártjukért és szovjet népükért. Ez a tudat fűti és lelkesíti a pataki DlSZ-szervezet ifjait is, akiknek minden vágyuk, hogy a béke hadseregének, a dolgozó nép hadseregének hű, odaadó harcosai legyenek. MIT TANULTUNK „A NAGY HAZAFIÉBÓL A szovjet filmhét keretében Salgótarjánban bemutatták „A nagy ha­zafi” című filmalkotást. Ez a film arra tanít, hogy az ellenség nem riad vissza a legaljasabb eszközöktől sem. Segíti ez a film a békéért folytatott küzdelmünket, utat mutat munkánk jobb elvégzésére. Hogy ez mennyire így van, azt az alábbi két levél is bebizonyítja: Adjunk feladatokat a DISZ-tagoknak Meddőség elleni küzdelem feladatai a kétéves állattenyésztési tervben

Next

/
Oldalképek
Tartalom