Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-03 / 5. szám

tft51 február 3. SZABAD NÖGRAD 7 . Az USA katonai és diplomáciai kudarca Amerika e^rvtiiil maradt támadó- terveivel Azof az ellentetek, amelyek az im­perialisták táborában egyre leplezetle­nebből jelentkeznek, az ENSZ politikai bizottságának január 22-i ülésén — amikor az amerikai diplomácia rohamot intézett a népi- Kína ellen és ki akarta erov/akwl 11 i, hogy Kinát agresszornak nyilvánítsák —, minden eddiginél élesebb formában nyilvánultak meg. Az amerikai külpoli­tikának az a törvénye, hogy az ENSZ döntésével olyan „kész helyzetet” te­remtsen, amely leheletlenaé tesz min­dén békés megegyezést és biztosítja az erőszak jogát a vitás kérdések rendezé­sénél. • A koreai kalandorvátialkozás kezdetén is ez a formula érvényesült az ameri­kaiak politikájában: „erélyes kézzel . megragadni a kezdeményezést — hajto­gatták —. mert csak így tudjuk bebizo­nyítani az ázsiai népeknek Amerika fölé­nyét és csak így tudjuk biztosítani ve­zető szerepünket a nyugati világban1’. Az erélyes kézzel megragadott kezde­ményezésből, mint ismeretes, a katonai vereségek sorozata left. Az erélyes kezdeményezésnek ez a fajtája újult erővel tűzte napirendre az elnyomott és kizsákmányolt népek nem­zeti ellenállásál. Eddig sem volt könnyű feladat megmagyarázni az' ázsiai és arab országok népeinek, hogy az angol im­perializmus ellen, folytatott szívós nem­zeti harcuk gyümölcseként most majd Amerikának keil átadniok azokat az elő­jogokat és kiváltságokat, amelyeknek bilincseiből évszázadok óta ki akartak törni. Az amerikai külpolitika, amikor az elszenvedett katonai vereségek után, most „diplomáciai fegyverekkel” akar érvényt szerezni erőszakos törekvései­nek — szembetalálja magát azokkal a mélyen gyökerező ellentétekkel, ame­lyek a népek természetes érdekei és az imperializmus hódító politikája között vannak. A január 22-i ENSZ-ülésen elszenvedett amerikai vereség ezeknek az ellentéteknek megnyilvánu-, lása volt. Nemcsak taktikai elhajlás érvényesült az imperialisták két csoport­jának álláspontjában —- mint ezt egy angol kommentár szeretné elhitetni a világgal —, hanem felszínre kerültek azok az ellentétek, amelyek szorosan összefüggnek Amerika hódító politika*' javai és az ázsiai népek történelmi hely­zetének sajátosságaival. Ha az ázsiai és arab országok .küldöttei megszavaz­nák azt az amerikai javaslatot, amely a népi Kínát támadónak akarja nyilvání­tani — törvényesítenék az imperialista beavatkozás elvét, legközvetlenebb nemzeti érdekeik veszélyeztetésével, A kínai népi kormány következetes és szilárd békepolitikája kifejezi az összes ázsiai népek akaratát és megfelel azok­nak a történelmi hagyományoknak, «melyek az ázsiai népek függetlenségi törekvéseiben gyökereznek. Az ázsiai és arab államok küldöttei az ENSZ poli­tikai bizottságának január 25-i ülésén, ennek megfelelően, indítványt tettek a béketárgyalás megkezdésére. Konferen­ciát javasoltak a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Anglia, a Kínai Népköztár­saság, Franciaország, India és Egyip­tom képviselőinek részvételével, hogy megvitassák a koreai kérdést és a Távoi- ■ Kelet egyéb problémáit,' Az indiai kül­dött, aki a héthatalmi konferenciára vo­natkozó javaslatot beterjesztette, köve. telte, hogv a javaslat fölött haladékta­lanul kezdjék meg a vitát, mielőtt Amerika agressziós indítványát tovább tárgyalnák. TAz angol küldött, a brit diplomácia körmönfont nyelvén, de lényegében ugyancsak azt hangsú­lyozta, hogy a koreai kérdést tanácsko­zások útján kell rendezni. A szavazás során az USA súlyos ve­reséget szenvedett. Egyedül maradt agressziós javaslatával, az imperialista világ többsége a békés rendezés javas­lata megtárgyalására szavazott. A francia karmán» Eisenhower igen jól láthatta, hogy milyen akadályokat kell legyőzniök Amerika nyugati csatlósainak, ha mara­déktalanul ki akar ják szolgálni Washing, tont. Különösen az olasz és a francia tömegek megmozdulása ment a tábor­nok idegeire. Erre az idegmegrázkódtar tásra vezethető vissza, hogv Pleven, francia miniszteréinek washingtoni útja glőtt némi jelét akarta adni erélvének és eltökéltségének, és feloszlatott három, olyan baloldali szervezetet,, amelyek a békeharcban jelentős szerepet Visznek. A Szakszervezeti Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a DÍVSZ központjának „feloszla­tása a francia kormány lakájpoli­tikájának visszataszító gesztusa, de nem változtat e hatalmas békeszer­vezetek erején és, nem változtat a francia nép hangulatán sem. És ha igen: olyan, értelemben, hogy fokozza a dolgozó tömegek és minden békeszerető hazafi gyűlöletét az elien a kormány ellen, amely nyílt fasiszta módszerek alkalmazásával igyekszik hitelét . meg­szilárdítani. imperialista megbízói előtt: Hogy ezekre az intézkedésekre Eisen­hower párizsi és Pleven washingtoni látogatása között került sor, rávilágít a francia kormány helyzetének egész belső és külső gyengeségére. Ez az intézkedés arcátlan és cinikus beisme­rése annak a függőségnek, amibe Fran­ciaországot az Atlanti Paktummal bele- yítték és kiszolgáltatták Washingtba Háborús poTitfkájának. , ' „Tiltakozunk a hét martensvillei néger fiatal meggyilkolása ellen...” A Szabad Nép január 24-én meg­jelent cikke, »amely a hét amerikai né­ger fiú igazsá’gtalan halálra . ítélésével foglalkozik, hatalmas tiltakozást váltott ki megyénk dogozóiból. Férfiak, as­szonyok, ifjak találkoznak és emelik Fi tiltaikozó szavukat, nyilvánítják ki izzó gyűlöletüket. Az alábbi két levél hűen fedezi ki azt. a megvetést, amit me­gyéink minden doVgozója érez és küld az i’ven aljas gyilkosok felé. Megszoktuk a fasiszták idejében — Hitterék uralma alatt —, hogy az ár­tatlan csecsemő cé'tábla volt, az embe­rek ezrei gázkamrák martalékai lettek, hogy máglyát raktak élő és halott em­berekből, hogy a betegségben szenve­dőket élve temették el. szóval megszok. tűk mindazt, ami nem emberhez illő. Megszoktuk, de nem feiejíünk. Nem felejtünk és nem nézzük télle* nül az amerikai imperialisták tényke­déseiket. nem nézzük tétlenül, hogy ár, tatianui ítélkezzenek emberek felett, — legyen az fehér, vagy barnabörü. Éppen ezért nem nézzük tétlenül a martensvillei hét néger fiú villamos­székbe ültetését sem. TrUmanéknál em­ber mindaz, ákí igyekszik a, tőkés rend megóvása érdekében ölni, gyilkolni, ra_ bolni. Ember mindaz, aki hajlandó női becsületét feláldozni azért, hogy hét szabadságáért harcoló feketebőrüt ki­végeztessen. Ember mindaz, aki megvet mindent, árúi a világ proletárjai érde­kében történik, ember mindaz, aki he­lyesli a hét néger villamosszékbe ülte­tését. Üzenem a maíjam és dolgozó tár­saim nevében, hogy a mi országúnkban nincs olyan do.lgp,zp, aki ne vetné meg. ne ítélné el a hét néger fiú be­börtönzését és kivégzését. Nincs olyan dolgozó, aki ne emelné fel tiltakozó szavát ez ellen az aJjas mód ellen. Ez a gaztett a dolgozó milliói elleni me­rénylet. Ez még jobban bemutatja az imperialisták igazi arculatát, még vi­lágosabb lett előttünk, hogy ott legér- téktelenehb az ember. Üzenem a fehérek, feketék nevében, hogy mi mindannyian emberek vagyunk, Mindannyian, Sztálin zászlaja alatt hala. dunk. A mi harcunk nem ismer távol­ságot, tengert, a mi igaz ügyünk min­dent legyőz. Jól gondolják meq Vir­ginia urai, mit tesznek. Jól gondolják meg, hogy érdemes e tetőzni bűnüket, amit eddig is elkövettek a dolgozók milliói ellen. Tiltakozunk a hét néger fiú kivég­zése ellen. írásban és szóval, tengeren innen és túl, de ha kell, tettekkel is tiltakozni fogunk. A 800 milliós béke- tábor nem ismer megalkuvást. üzenjük az amerikai uraknak, nem tűrjük alias tetteiket és megvetésünk, izzó qyüfö!etünP< át száll á tengeren. Mi sokan vagyunk, • ügyünk igazságos és győzni fogunk. . BOROS FERENC rfhdgy. Balassagyarmat ,, .... ; ; — Határidő előtt befe jezték a kétéves tervet, A „Muhamet Gvollosa” építke­zési vállalat skodrai telepének dolgozói határidő élőit fejezték be kétéves tér­vüket. Érmek során 87 különböző épít­kezést fejeztek be. Többek között, két jbétoszlálvos iskolát, több üzemi kony­hát és étkezdét, számos munkásklubot, különböző irodahelyiséget, népi olvasó- házakat építettek. Ezenkívül különböző bánya- és ipartelepeket és több . mint száz munkáscsalád részére egészséges lakóházakat építettek. ....’", ,.... : — \j j lapot adnak ki az Albániában élő jugoszláv emigránsok. Az . Albán Népköztársaság területén élő jugoszláv politikai menekültek értekezletét tartot­tak, ahol elhatározták, hogv „A szabad* ságért” címmé! szerb nyelvű lapol ad­nak ki. A lap célja titó fasiszta klikkjé­nek, a jugoszláv nép és a béketábor árulójának leleplezése, továbbá a .Szov­jetunió vezette, béketábor ha talmas ere­jének’ és Sikereinek bemutatása, az. albán és jugoszláv népek közötti barátság ápolása, a jugoszláv politikai menekül­tek ideológiai és po'Hikai színvonalának állandó emelése. — Szófia első kerületét Sztálinról ne­vezték el. A szófiai városi tanács végre­hajtó bizottsága ünnepi ftiést tartott, amelyen elfogadták a főváros I. kerületi doígozóinak javaslatát, hogv a kerületet »korunk legnagyobb emberének, I. V. Sztálinnak nevéről nevezzék el. — Szov jet szénfe jfő-kombá jn Osztra- vában. Az osztrava—karvinl szénme­dence Ha'adás aknájában megkezdte munkáját az, első szovjet szénfe-jtő , kombájn. A konyháin négysebességíí, a . szenet automatikusan fejti ki és zakja a szalagra.. Az első sebességre kapcsolva 28 .cnpt halad előre öt perc alalt. A má­sik sebességgel 58, a harmadik sebes­séggel. 86 és a negyedikkel :108 centi- . -métert. Egy műszakban 108 csille szenet váj ki, ami azt jelenti; hogv öt dolgozót sz-ámitva, fejenként 21 csillét termel, azaz 16 tonnát,, mlg-a legjobb .vájár is csak 8—9 csi'lét képes fejteni egv mű­szakban; A gép ma)Wrf»?!is'te!iéSitŐképes« sége a fcomp'ex-irwrflíi 270-százaléka.' a vájár, csillés és gépész‘munkáját is be­számítva ........ , — Sikeresen tel jesítik a százezer kilo roéterps vállalást, A poznani állami gép- kocsiközíckedési vállalat két sofőrje, Francisek Sviatek ' és Mihail'S ni pl ge­nerál javítás és gumfe'sere nélkül több mint százezer kikw.ét^rt. tettek meg a rá iuk bízott autóbusszal, Megtakaritá* sijk értéke meghaladja, a 35 ezer zlotyt: Sikerüket a rájuk bízott gépkocsi rend­szeres és szakszerű gondozásának kö­szönhetik. Teljesítményük nvilvános- ságrahozata'a után, versenyre hív­ták ki egész Lengyelország autóbusz- sofőrjeit. A felhívást elsőnek Mie- czyslaw Zabarovski poznani gépkocsi­vezető fogadta el, aki közölte, hogy. Skoda-kocsiján eddig, 100,280 kilométert tett meg generál javítás nélkül. És köte­lezte miagát, ,h°gv további 10.000 kilo­métert fut, mielőtt kocsiját műhelybe adná. Ä Tito-banda újabb gaztettei Rankovics ^rendőrsége kiszabadította a hitlerista háborús bűnösöket. Tito nemrégiben a nyugatnémet hírügy- nöksé’gnek, a DPA-nak adott nyilat­kozatában 'kijelentette, hogy kész ar­ra, hogy amnesztiát adjon mindazok­nak a háborús bűnösöknek, akiket sokévi rabságra ítéltek a háború ide­je alatt a partizánok és a dolgozó nép ellen elkövetett véres gaztetteik miatt, Tito1 bandája ■ már régebben is kiszabadította a Gestapó-tiszteket, akiket azután instruktoroknak, tettek az UDB-hez. A fasiszták a világon mindenütt egy nyelven bőszéinek és, így nem csoda, ha ilyen jól megér­tik egymást Mit hoz a jugoszláv dolgozó paraszt­ságnak Truman „segítsége ”? Jugoszlá-- viána'k az Északi Egyezményben va­ló bekapcsolásával és, az .Amerikai segítség elfogadásával a íitoisták kö­telezték maguívat arra. hogy fokozni fogják az -amerikai ágyútöltelékke-' reskedök számára szükséges nyers­anyagok és termékek kiszállítását. Ezért az ország parasztságát még az eddiginél nagyobb mér! kbtn terelik kényszermunkán i, erdöirtásra. bá­nyákba, s a különböző hadijellegű építményekhez. Ezentúl a parasztok­tól az adót még kíméleílenebbül sze­dik be, hisz a Jugoszláviának szállí­tott tankokért és ágyukért bőven meg 'kell fizetni, mégpedig a nép számára legszükségesebb cikkekkel. A belgrádi vezetők újabb gaztette a görög hazafiakkal szcmljen. Ismeretes, hogv a titoi.sióiknak - a görög mon- archoíasisztákkal való hiegbesZé'ései néhány hónappal ezelőtt kezdődtek, amikor Görögországban a „választá­sok” után Plastiras kormánya került uralomra. Görögország népfélszaba- dí'ó hadseregének aljas hátbatáma­dása után, amelyet a fegyveres Tito- • bandák 1949 nyarán követtek el, az után,, hogy a fitoisták a görög gye­rekeket a monarchofasiszták kezére adták, azt: a gaztettet is elkövették, hogy 1950 november: 7-én átadlak a monarchofaslszta hóhéroknak 57 gö­rög. Jvazáfit, akiknek egyedüli „bűne” abból állt, hogy harcoltak hazájuk és népük szabadságáért és független­ségéért, Titd bandájának ezt a gaz­tettét nem fogják elfelejteni és meg bocsátani, sem Görögország, sem Jugo­szlávia népei. A nép papírrongy- nak tekinü a belgrádi és athéni kor­mány között fejvett .diplomáciai kap­csolatukat, melyet Tito ezzel a gyű­löletes gaztettel pecsételt meg. A szovjet ötéves terv eredménye: A BÉKE, AZ EMBERISÉG GYŐZELMES JELENTÉSE Az 1950. évi szovjet népgazdasági terv teljesítéséről kiadott közlemény — diadalmas hadi jelentés — arról a világ­történelmi jelentőségű harcról, amelyet a nagy szovjet nép vív a kommunizmus tpl.ies győzelméért. A jelentés minden .egyes ténye, száma, kézzelfoghatóan bizonyítja: a kommunizmus a Szovjet­unióban már nem a remények, vágyak messzi birodalma, nem távoli jövő. A széniparban befejeződött a réselés­nek, a fejtésnek, rakodásnak és a szén földalatti szállításának gépesítése. Győ­zelmesen tör előre a népgazdaság min­den ágában az új technika, sorra gé­pesítik a nehéz fizikai munkákat: az építőipart, a rakodást, a fakitermelést. A kohászati iparban kiszélesítették a nagyolvasztók és Martin-kemencék hő- fölyamatai ellenőrzésének automatizá­lását. Az 1950-es esztendőben 37 millió fiatal tanult az alsó- és középfokú iskolákban, 1 és negyed millió a fő­iskolákon és egyetemeken. Egyet­len év alatt 7 millió munkás és al­kalmazott szakképzettségét emel­sivatagokat, amelyek folyókat és hegyeket mozdítanak el helyükről, az ember igájába fogják, békés építő munkára hasznosítják az ' atomenergiát. I Még több gabonái és gyümölcsöt, még több villanyáramot, új, nagyszerű fel­lendülést teremtenek a kommunizmus le csodálatos építkezései. Nem magától hullottak a szovjet ínép ölébe ezek az eredmények. Hat éve sincs, hogy győzelmesen véget ért a há­ború. Súlyos sebeket kapott a Szovjet- junió. Gyárak, kolhozok százait és ez­eréit rombolták szét a fasiszta fenevadak. ^Gúnyosan mosolyogtak akkor az iinpe- jriaiisták, abban reménykedtek, hogv év- ■jíizesfekig is eltart, amíg a,Szovjetunió ^helyreáll. Nem így történt! Sztálin ve- jzetésével, útmutatásával szálltak harc­ba a szovjet emberek, építették hazaiu­nkat, emeltek új és még több gyárat, (létesítettek kolhozokat. A szovjet emberek nem sajnáltak fáradtságot és erőt, hogy a hábo­rú utáni ötéves tervüket teljesítsék, sőt túlteljesítsék. lék. Száznyolcvanezer új traktor, a kom-1 mtmista építés, a béke tankjai dübörög­nek a szovjet mezőkön. A szántásnak! már több mint 90 százalékát traktor! végzi. Uj gépcsodák jelentek meg ai szovjet mezőkön: répaszedő kombájnok., gépek, amelyek a napraforgót, rizst ésj a szóját takarítják be. A sztálini mezővédő erdőültetési terv során egyetlen esztendő alatt -■ 760.000 hektárnyi területen ültettek védőerdőt. Uj iskolákat, új kultúrházakai és egész­ségvédelmi intézményeket kapnak a, ( szovjet falvak. Békés, derűs jólétben él ma a szov-,­jet ember. Az elmúlt esztendőben 27 százalék­kal emelkedett az eladott élelmisze­rek mennyisége, az iparcikkeké pá­dig 35 százalékkal nőtt. Soha ilyen erős még nem volt a szovjet nép. ipari hatalma még 72 szá­zalékkal nagyobb, mint a Honvédő Há­ború előtt és olyan szövetségesei van­nak, mint a 475 milliós Kina, a népi de­mokráciák százmilliós tábora. És túl a győzhetetlen anyagi erőn — a békeharc hatalmas tényezőjévé vé­lik az aíz erkölcsi erő is, amely a terv- jeientés minden sorából sugárzik. Azt bizonyít ja, hogy bármilyen magasra csapjanak a tőkés világban a háborús uszítás szennyes hullámai, a szov jet em­berek rendíthetetlen nyugalommal foly­tatják békés ákotó munkájukat. Ez a nyugalom bizalmat és reményt önt a békét szerető milliók szívébe, köz­tük a magyar dolgozók szívébe is. Ez a hatalmas eredmény serkenti még több és jobb munkára a magyar dolgozókat. Arra ösztönzi dolgozóinkat, hogy fo- Tcozzák erőfeszítéseiket a jövőért, öt­éves tervünk sikeres befejezéséért. Sokkal több bútort és gramofont, rá­diót és'fényképezőgépet vásároltak a szovjet emberek, mint az előző évek­ben Több ösztöndíjat kaptak a tanulók, többen üdülhettek a mérhetetlen szov­jet ország legszebb üdülőhelyein. Uj sugárutak szelik át a szovjet váröso»' két', új psrkok-'zőtdelnek:' A szovjet nép életszínvonala ma­gasabb, mint bármikor azelőtt. Épülnek a sztálni természetátaliakí- tó művek, amelyek termővé teszik a Arra lelkesít, hogy még álthatato- sabban kövessük nagy példaképün­ket, a szovjet népet, hogy még ódbadobban küzdjünk ötéves ter­vünk sikeréért, a szocializmusért, a békéért. Arra serkenti dolgozóinkat, hogy lan­kadatlan harccal a termeié« vonalán, a mezőgazdaságban, fokozzák munkáju­kat, hogy a Szovjetunió példájára mi is ilyen sikereket érjünk el tervünk tel­jesítésében. A MAGYAR-SZOVJET TÁRSASÁG városi vezetősége kongresszusi felaján­lásként vállalta, hogy fokozott mérték­ben kiterjeszti tagságának politikai ne­velését. Február elsején a városban két helyen: a városi MSZT és a Textil NV helyiségében indult meg az „Ismerd meg a Szovjetuniót'1 című előadássoro­zat. Az MSZT városi vezetősége meg­szervezi, hogy a tarjám üzemek dol­gozói csoportosan látogassák az elő­adásokat. Truman kapcsolata a Morgan-konszernnél Az Izvesziija „Az agresszió bujiogalólti címmel közli Inozemcév cikkét. Inozemcev ezeket írja: A háborús uszítok lis­táján előkelő helyet fog­lalnak el az amerikai monopoltőkének — a vi­lág legrablóbb tőkéjének mágnásai. Az egymással szoros kapcsolatban lévő nyolc pénzügyi csoport közül, amelyek döntő szerepel játszanak az Egyesült Államok gazdasági éle­tében és politikájában, első helyen Morgan cso­portja ált. Ez a csoport osztatlanul ellenőriz 13 nagyipari trösztöt. A zt lehet mondani» hogy ez a csoport az umerikai ipari és banktársaságok tőkéjének legkevesebb, egynegyed részét tartja a kezében. De a Morganok nem­csak az ország gazdasá­gi életében játsszák az első hegedűt. A butzsoá államban a politika tel­jesen a nágykapitalis- túk kezében van. A Mor- gahok példája csak is- ' mól megerősíti ezt a megállapítást. Az USA nyolc legutóbbi elnöke közül, három — Theodor Roosevelt, Woodrow Wilson és Herbert Hoover — a Morgan- Csoport közvetlen ügynö­ke volt. - Közvei ten kap­csolatban áll vele Harry Truman, jelenlegi elnök is. Az amerikai nép a Morgan-bankokat „a fegyvérkezés bankjai­nak“ nevezi. A Morga­nok története: bűntettek, rablások, háborúk törté­nete. Minden dollár, amelyet a Morganok megkerestek, vértől cse­peg. Az elmúlt világhá­ború a Morganoknak és társainak milliárdos hasznot jelentett. A há­ború alatt a Morgan- konszernek haszna há­romszor nagyobb volt, mint az elmúlt öt év alatt szerzett haszon. Még be sem fejeződött a háború. amikor a Mor­ganok újból fékevesztett fegyverkezési versenybe fogtak, új katonai ka­landokat készítettek elő. Az Eszakamerikai Egye­sült Államokban ural­kodó háborús hisz­téria — az agresz- szív külpolitika hallat­lan' méretei — mindez tökéletesen megfelel a Morganok aljas érdekei­nek. A Morgan-csoport ügynökei fontos álláso­kul töltenek be az Egye­sült Államok jelenlegi kormányában. A Morgan-csoport, amely vezetöhelyet foglal el az USA államappará­tusában. felhasználja a mesterségesen keltett háborús konjunktúrát, Az United States Steel Corporation haszna 1950 második negyedében 69.8 millió dollár volt, szem­ben az 1949-es év meg­felelő szakaszának 44.1 millió dollárjával. A General Electric Com­pany tiszta haszna, amely az atomfegyver- gyártással kapcsolatos nagy kormánymegrende­lésekre dolgozik, 26.7 millió dollárról 36*8 mil­lió dollárra emelkedett 1949 első negyedétől 1950 első negyedéig. Az amerikai imperia­lizmus barbár koreai agressziója közvetlen kapcsolatban van a Morganok rabló törekvé­seivel, A Morgan-csoport közvetlenül érdekelt a Kínát Népköztársaság és Vietnam elleni amerikai agresszióban és a Füiöp- szigetek, Burma és Ma- lájjöld népeinek véres elnyomásában. A tőke mágnásai új háborút szítva, háttérben szeretnének maradni és az elnököket, minisztere­ket, vagy a MacArthur- féle hóliértábornokokal tolják előtérbe — írja fnozemcev. De a népei) jót ismerik a milliárdo­sok, a Mofganok és társaik igazi arcát, tud­ják, hogy ezek az embe­risé)l leggonoszabb el­lenséget, a legdühödtebb háborús uszítok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom