Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-03 / 5. szám

1951 február 3. SZABAD NÓGRAD A határozat alapján átszervezték munkájukat a Salgó—Róna műszaki vezetői Bányaüzemein!«; műszaki vezetésé­nek hiányossága volt, hogy a mű­szaki irányítók az apró, mindennapi munkákba elmerülve, keveset tartóz kodtalk a bányában. Ennek követ­keztében sok esetben az üzemek dol­gozói neifi érezték a megkívánt mű­szaki irányítást. Ez az állapot ter­mészetesen kihatott a termelésre is. A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa és a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének határozata lehetővé tette, hogy a mű­szaki vezető közelebb kerüli a termeléshez. A határozat kimondja, hogy a bá­nyamérnököket és bányatechnikuso kát a lehetőséghez képest mentesíteni kell a jelenlegi, őket terhelő, túlmé­retezett adminisztrációtól, hogy ide­jük döntő részét a bányában tölt­hessék. Moskát László főmérnök, a Salgó- Kóna bányaüzemek műszaki veze­tője a határozat megjelenése után a műszakiak munkájának átszerve­zésével valóban közelebb került a termeléshez. Moskát László főmér­nök a határozat megjelenése előtt hetenként mindössze két, jobb eset­ben három alkalommal jutott be a bányába. A mindennapi apró mun­kák túlsúlyban lekötötték idejét, így nem tudta megadni a vezetést a rá­tartozó bányaüzemnek, az aktív mű­szaki támogatást, amit a szénterme­lés fokozása megkívánt volna, így voltak ezzel Kormos Ferenc és Seffer Péter főaknászok is, akik­nek munkaidejükből naponta három órát vett el a műszakok átírása. _ Moskát László főmérnök a határo­zat megjelenése után Dusicka László aknászt műszaki titkárnak állította be, aki ezekulán hivatva van a napi­renden előforduló apró műszaki ügy intézésére. Reggelenként rend­szeresen megkapja Moskát főmérnök- nőktől a feladatokat és az ügyek el­intézése után beszámol az üzem ve­zetőjének. Dusicka aknász ezenfelül a műszakát írásokat is elvégzi, s5‘ végett szükséges volt egy venti- ha ideje van, vagy az üzem érdeke ' látor beállítása — mondja Moskát úgy kívánja, bemegy a bányába is. A műszaki vezetés ezen átszerve­zésével Moskát László főmérnöknek, valamint Kormos és Seffer főak- násznak nagyobb lehetőségük van arra, hogy többet tartózkodjanak a bányában és ismerjék az üzemrészek, munkahelyek problémáit. Moskát László főmérnök ma már négy-öt napot tartózkodik közvetlenül a ter­melés területén. Kellő időben tud intézkedni a bányaüzemben előfor dúló hibák kijavítására. — örömmel üdvözlöm ezt a ha­tározatot — mondja Moskát főmér­nök. Felügyeletünk ezzel megerősö­dött. Szükség volt erre, különösen a salgói bányaüzemnél, ahol egymás­tól távol esnek a munkahelyek és sok esetben mutatkozott üres csille- hiány. De ott tudok lenni a műve­letek irányításánál is. A műszaki beavatkozással a dolgozók ideiében megkapják a szakszerű felvilágosí­tásokat. Napirenden előfordult, hogy lakás, ügyek intézésével kellett eltölteni az időt. Ennek érdekében külön egy lakáéin téző bizottságot alakítottak, akik ezekután hivatva lesznek a la­kásügyek intézésére. Ezzel a mű­szaki vezetőről, mint terhet levették a lakásügyek intézését és közelebb került a termelésükhöz. Ez a Határozat megváltoztatta a munka-verseny arculatát is Salgó- Róna bányaüzemeknél. Ezelőtt a verseny főképpen az adminisztráció­ban merült ki, s így csupán látszó­lagos volt. A műszaki vezetés átszer- vezetése óta közvetlenül, szóbelileg is. mértétik a munkahelyeken a verseny állását, a munkacsapatok eredmé­nyeit, Ilyen formán a munkaversenyt élővé tették a bányaüzem területén. A munka­csapatok a termelés állásának meg­ismerésén kívül érzik a műszaki tá­mogatást is.-— A rónai rész hármas sikló, meddőkutató végén a rossz levegő főmérnök. Az intézkedést a felügye­leten keresztül megtette, azonban mindazt az utóbbi látogatások alkal­mával megállapítottam, a felügyelet elmulasztotta a hármas sikló rossz, levegős munkahelyére a ventilátor beállítását. Ez a példa mutatja, hogy milyen nagy jelentősége van, ha az üzem műszaki vezetője rend­szeresen látogatja a bányát. — A termelés fokozásának egyik biztosítékát látom a ciklikus mód­szer alkalmazásában. A bányában járva alkalmasnak találtam a rónai üzem hármas siklójánál a ciklikus módszer bevezetését. Beszéltem a dolgozókkal is ilyen irányban és úgy határoztunk, hogy február else lével ezen a munkaterületen átté­rünk a ciklikus mu-nkamódszer al­kalmazására. A Salgó-Róna bányaüzemeknél mióta a műszaki irányítást átszer­vezték. a termelés ütemesebb lett, a felvilágosító munka megjavult, a termelőcsapatok üres csillével, ácso- latfával és egyéb anyagokkal való biztosítása is' megjavult. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a Salgó- Róna bányaüzemek műszaki vezetői már eleget tettek a határozatnak Mintahogy ezt Moskát László főmér­nök is mondja: ..Még mindig előfor­dul olyan eset, hogy kint kell ma­radnom. bár meggyőződésem, hogy az irodából való irányításnak nem­csak a színezete rossz, de rányomja bélyegét magára a termelésre is. Ügy szeretném megoldani, hogy teljesen mentesítve legyek mn-iden más mun­kától és csupán a termelés irányításával foglalkozzak. Salgó-Róna bányaüzemek vezetői felismerték a határozatot, mert tud­ják, hogy az üzemvezetés valóban csak úgy töltheti be hivatását, ha mentesítve van minden olyan admi­nisztrációtól, ami gátolja a termelés aktív irányításában való részvételü­ket. — OROSZ — A Búzakalász termelőcsoportban a kongresszusig megtanulják a munkaegység-számolást Dolgozók a Párt harcairól.. RÁTKAI TIBOR ELVTÁRS,! Pártunk egyik régi harcosa így bessél ______________________a kommunisták múltbeli harcairól: — A munkásmozgalomba 1931-be 'kerültem, mint szimpatizáns. Köny­veket. brosúrákat, a Társadalmi Szemlét, a politikai gazdaságtan füzetei* terjesztettem. Provokáció következtében 1932-ben az összes baloldaliakat letartóztatták. Baglyason a csendőrségre hurcoltak bennünket. Különböző válogatott kínzásokkal próbáltak vallomást kicsikarni belőlünk. Lábbal akasztottak fel a fogasra, a talpalás, a hordóba bujtat ás volt a csendőrök vallató eszköze. Furák elvtárs, akj akkor vezette illegális csoportunkat, megszökött a ceendőrségről és egész estig egy vizes hordóban volt elbújva. Több elvtársat Pestre vittek. Kakukk elvtárs 3 és fél évet, Kátai Rezső 3 evet, a többiek egy hónaptól másfél évig terjedő büntetést kaptak. A Páif nagy veszteséget szenvedett, de nem semmisült meg. 32-ben, 33-ban már széleskörű propagandát fejtett ki a statárium ellen. Szervezte a munkanél­külieket, követelte az 1.20 pengős napszámbért. Háircba szállt Rákosi elv­társ kiszabadításáért. Hamarosan megjelentek a baglyasi házakon, kerítéseken forradalmi jelszavaink: „Le a statáriummal!“, ..Le a Horthy-rezsimmel!‘‘, „Le a csend­őr pribékekkel!'1, „Éljen a Szovjetunió!“. A csendőrök szurony hegyével kapargntták le ezeket a jelszavakat. A Párt élt és a föld alá kényszerítve is a Horthy-fasizmussal szemben ellenállásra szervezte a dolgozókat. A csendőrök vallatást módszeréről tudomást szerzett a dolgozó nép. Látták és hallották, hogyan kínozták, hogy verték tönkre a csendőr pribékek a legjobb hazafiakat. 5—600 méter távolságra engedték csak a lakosságot a csendőrőrshöz. — Bármilyen nehéz volt is. a pártsejtek egymással és a felsőbb vezetéssel mindig felvették a kapcsolatot. Titkosírást folytattunk egymással és hallatlan nehézségek között terjesztettük az illegális röpiratokat, brosú­rákat. A Párt az illegalitás közben is mélyen ott élt a dolgozók szívóba« él győzelmes munkáját nem tudta megtörni semilyen terror, semílyen kínzás, sem a legjobbak legyilkolása. A NAPSUGARAK! “XekVe rődnék Cered-Pogony közi lévő két A TERMELÖCSOPORT ve- vissza tanya hóval borított tetőcserepeiről. A kél tanya külsőleg nem árul el semmit, egyikben is áll néhány épület meg a másikban' is. Különbség azonban kellőjük között céljaikban lemérhe- tetlen. Az egyik a Sótér testvérek ta­nyája:, kulák tanya. A másik a ,,Bú- zakalász"-termelőcsoport gazdasága. Ahogy belépünk*« szerűn, kérésziül a gazdaságba, fejszecsattogás hallat­szik, amely — az ősz folyamán föl­épített épületből hangzik. Bent az épületben mintegy 8—10 ember szor­goskodik. Sertés kutricát készítenek. Egymásután szögelik föl a deszkala- pokát a földbe levert cölöpökre. A munka sietteti őket. Hisz a munka el­végzését Pártunk kongresszusának tiszteletére vállalták a dolgozók. A kutrica elkészítése néhány nap múlva befejeződik. Utána a csoport tagjai hozzálátnak a tehénistálló kijavítá- hoz, hogy ezáltal 40 darab tehénnek férőhelyet biztosítsanak. 1950 szep­_______________ ! temberé­ben alakult. 19 család elindult azon az úton, amely a dolgozó parasztság sorsának jobbrafordulását biztosítja: éleiét szebbé és gondtalanabbá teszi. Tizenkilenc család, amely a fölsza badulá6 előtt dr. Sámson József, majd később Cereburdja Béla kuláknál ki­zsákmányolt cselédként tengette éle­tét. Kora hajnaltól, késő estig holt- fáradtra dolgozta magát. Ma egyre erőteljesebben, teli reményekkel ala­kítják át a tanya életét. Őket is a Párt formálta, hisz ezért tellek fők ajánlásokat a pártkongresszusra, hogy ezzel is kifejezzék hálájukat és szeretetüket a Párt és Rákosi elvtárs iránt, aki számukra lehetővé tette az emberibb élelet. Erről beszél maga Gregor János elvtárs is. — Napi munkánk elvégzése után a csoport valamennyi tagja összeül és megbeszélik az elvégzett munkákat és megszabjuk mindenkinek a felada­tát. Rendszeres újságolvasást tartunk. Politikailag képezzük magunkat. Meg­ismerkedünk a bel- és külpolitikával, hogy még szilárdabban tudjuk vinni a harcot az elégedetlenséget szító kulákok ellen. Hetenként kétszer tartanak okta­tást. A pártvezetőség döntő súlyt he­lyez arra, hogy a csoport minden egyes dolgozója fejlődjön, ezért be­indította a párttagjai és tagjelöltjei részére az alapfokú (szefunáriumot, amit a dolgozók szívesen Í6 látogat­nak. Stuk József pártelnök mondja, hogy egy-egy leadott anyagot élénk vita során tárgyalják meg a hallgatók. A pártszervezet jó munkáját tükrözi az is, hogy ebben az évben már 11 cso- pörttagot vettek föl tagjelöltnek. Ezen öntudatos dolgozók közé tartozik Ku- tasi Pál, Kutasi József, Gregor János, Kovács Istvánná a csoport tagjai is, akik a csoportszervezésben legodá- adóbb munkát fejtettek ki és munká­jukban is példamutatók. | A POLITIKAI OKTATÁS | mel1^' súlyt fektetnek a dolgozók szakmai oktatására is. Ezen oktatásukat rend­szerbe1 foglalva végzik. Megismertetik dolgozóikat a növény életével, a talaj termelékenység tényezőivel és a munka helyes megszervezésével. Hogy az esetleg előfordulható ké­telkedéstől megmentsék magukat, a csoport vezetősége elhatározta, hogy a kongresszus napjáig minden egyes dolgozójával megismerteti a munka­egység számolást. Már eddig is jó eredményeket tudnak fölmutatni, mert a dolgozók mindannyian átérezték ennek fontosságát. Munkájuk mellett egy percre sem feledkeznek meg arról, hogy őrköd­jenek a csoport egysége fölött. Alig pár száz méter válassza el őket a ku­lák tanyától- Szívós és kitartó föl- világosító munkát fejtenek ki, Bárna község területén is, hogy minél több dolgozó parasztot nyerjenek meg a ts^cs részére. Munkájuknak meg is van az eredménye. Számos közép- és kisparaszt érdeklődik a csoport élete iránt. Sok esetben átment hozzájuk a másik tanyáról Kriston István la­kács dolgozó paraszt is, aki már kérte fölvételéi a csoportba. a raunka- felajánlá­/t mikor Pártunk kongresszusára ** készülünk, tekintsünk vissza az illegalitás éveire, 1924—30-ban megtartóit pártkongresszusra. Mind a két kongresszus megmutatta, hogy a kommunisták azok, akik dacolva a Horthy-fasizmus sötét éveinek elnyo­másával, vezetik a harcot az ország függetlenségéért, a népek szabadsá­gáért. A kommunistáktól az elnyo­más elleni harc, a népek jogaiért, felemelkedéséért, a békéért folytatott küzdelem életveszélyt, sok-sok ne­hézséget. lemondást követelt. Nem fe­ledjük el azokat a kommunista már­tírokat, akik életüket áldozták sza­badságunkért. Ilyen áldozatvállalás­ra, lemondásra csak olyan emberek képesek, akik mindennél jobban sze­retik népüket, hazájukat. A felsza­badulás után, 1946-ban megtartott pártkongresszus adra ki a jelszót: Nem a tőkéseknek, n népnek építjük •az országot. Ez a kongresszus utat mutatott ahhoz, hogyan kell és ho­gyan lehet megteremteni az urak or­szágából a dolgozók hazáját. Es erre a dolgozó nép hazájára . acsarkodnak most az imperialista fe­nevadak, akik azt várták az 1950-es esztendőtől, amit vártak 1914-től és amit vártak. 1939-től. Azt akarják, hogy özvegyek és árvák sírásától visszhangozzanak a hegyek Európá­ban, akik azt akarják, hogy az embe­rek vére fesse pirosra a folyókat, a vi­lág nagyobbik felén. Azt akarják, hogy a bombák ne csak Szöulban, Phönjanban, hanem elsősorban Moszkvában, Pekingben. Bukarest­ben és Budapesten robbanjanak. A TERMELÖCSOPORT sok teljesítésével, a pártmunkák meg­javításával és a csoport létszámának bővítésével készül Pártunk kongresz- szusára. Továbbra is formálják, még szebbé életüket, mélyítsék* el kapcso­lataikat a dolgozó parasztsággal, hogy ezen keresztül nagyobb lendü­letet öltsön a termelő csoportok fej­lődése. FELAJÁNLOM A FÖLDEM, HOGY ERŐSÖDJENEK A TERMELŐCSOPORTOK Sztremi Béla Nagybátony-bányaiizem dolgozója a következő levelet intézte a berkenyéi Petőfi-tszcs dolgozóihoz: „Olvastam a „Szabad Nógrád‘‘ 20-i számában megjelent cikket, amely arra késztetett, hogy soraimmal az Elvtársakat felkeressem. Öröm töltöt­te el szívemet, amikor olvastam vál­lal ásulatl, Láttam igyekezetüket, amellyel csoportjuk gyarapodását, életszínvonalunk emelését és ezen keresztül sok szenvedésen átment ha­zánk szebbé tételét és a béketábor megerősödését kívánják elérni. Én, egyike vagyok azon bányá­szoknak akik felismerték szeretett Rákosi elvtársunk beszédének fon­tosságát, amelyben a földdel rendel­kező bányászokhoz szólt, s meggyő­ződésből felajánlottam földemet az államnak. Tettem pedig azért, hogy minél több jusson a bér kény eiekhez hasonló lelkes paraszt dolgozók ré­szére és ezeken a földeken minél szebb eredményeket tudjanak elérni­Csak a munkás-paraszt és haladó értelmiség összefogásával. szoros együttműködésével tudjuk céljainkat elérni. Csak így lehetséges valóra váltanunk Rákosi elv tár sunk bölcs elgondolásait. Csak így tudjuk az im­perialisták háborús uszításával szem­ben a béketábort megerősíteni.“ De 1950 nem lett 1914. Nem lett, mert nem engedtük, mert egymil­lióvá ember tömörült a békéért folyó harc zászlaja aláS. Nem lett, mert nem akarták a szovjet emberek, nem akarták a kínaiak, a koreaiak, fran­ciák, lengyelek, olaszok, indiaiak. Azért nem lett. mert nem engedtük mi, magyarok sem. És a felperzselt koreai föld Amerika történelmének nemcsak legszégyenteljesebb. leggya­lázatosabb fejezete lett, hanem sírja is egyúttal hóhérlegényeinek. A népek megtanulták, hogy nin­csenek többé egyedül, minőse, nek védtelen népek. A megtáma­dott kis ország mögött ott áll a békét védő emberiség cselekvő rokonszenve és ha kell. félelmes fegyvere. Ezért mi, asszonyok, anyák, Pártunk kon­gresszusa elé, ami nemzetünk életé­nek nagy eseménye lesz, tegyünk fo­gadalmat, hogy hűek leszünk bé­kénk, boldog, szabad életünk védel­mezőjéhez. a nagy Szovjetunióhoz és ti mi Pártunkhoz, És üzenjük az Óceánon túlra azoknak, akik sötét tervekkel szülik a háborút, akiknek kell a pusztulás, akiknek kincs az, ami másnak halál, hogy a mi erőnk nagy és végtelen erő és megöl min­denkit, aki háborút a. kyir. Éljen Pár- tünk kongresszusa! Vesszen a pusz­tulás és a háború! Éljen az építés és az élet! Eljön a magyar békemozga­lom irányítója és vezetője, Rákosi Mátyás! Éljen a teremtő béke legna­gyobb harcosa: Sztálin! Cserhalmi Antalné Baglyasalja fSarcha indultak a bvffyüjtési csaportak Alig másfél hete, hogy megalakultak a járási tanácsokon a begyűjtési cso­portok. Munkájukat már is eredmény kiséri. Ha megnézzük a salgótarjáni járás területén a multheti begyűjtést, amely 141 mázsa kenyérgabona. 34 mázsa ár­pa, 16 mázsa zab, 6 mázsa kuko­rica, 2 mázsa napraforgó és 59 mázsa szálastakarmány, akkor látjuk, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy a begyűjtért tervet megyénk is teljesítette. A begyűjtési terv teljesítésének ér­dekében számos jó kezdeményezések és felajánlások születtek megyénk terüle­tén. Slenk Pál, 7 holdas nógrádi VB-tag, 4 mázsa kenyérgabonát ajánlott fel. Ezt követte Burik Ferenc 7 holdas VB- tag is, aki fölöslegéből 50 kilogram ár­pát szolgáltatott be. Ebben a kezdemé­nyezésben a kommunista példamutatás is megnyilvánult. Dudás István Galgaguta pártszer­vezetének titk'árhelyettese 20 mázsa szálastakarmányt ajánlott fel. Salgótarján ellátásának biztosítása Az ellenség minden frontszakaszán támadásba lendüli, így az élelmi­szerellátás területén is. Talán nincs is olyan dolgozó a salgótarjáni szén­medencében, aki ne hallotta volna az ellenség suttogó propagandáját, hogy „nincs biztosítva a dolgozók burgo­nyaellátása“. A szénmedence és ipartelepek dől - gozóinak a burgonya, gyümölcs- és zöldségfélékkel való ellátása biztosít­va van az új termésig. Ezenkívül május hó végéig biztosítva van a szabadforgalmi burgonya is. A táro­lás szakirányítás mellett folyik. 120 bányászasszony végzi a tárolást lel­kiismeretes munkával. Az élelmiszercikkek a lehető leg­olcsóbban kerülnek a vásárlókhoz, A második osztályú étkezési burgonya 80, sárgarépa 1.34, zöldséggyökér 2.79, kelkáposzta 2.35, cékla, 1.34, karfiol I. osztályú 3.90, II- osztályú 2.63i karalábé 1.45, fejeskáposzta 2-01, Jonatán' alma III. osztályú 7.10 forint kilogrammonként. Amint a felsoroltaikból látjuk, a dolgozók burgonya-, gyümölcs-, s zöldségellátása biztosítva van. Dől gozóink kíméletlenül leplezzék le a sorbánállás szervezőit, akik mindezt a háborúra uszító amerikai imperia­lista urak parancsára teszik. Ezzel példát mutatott megyénk összes alapszervezet vezetőségének. Diósjenőrj Hormos Miklósné előirányzatán felül 70 kilogram gabonát adott be. Sámsorrházán Benüs József 8 holdas paraszt kenyérgabonakötelezettségét 200 százalékra teljesítette és még 15 kilogramm árpát, 10 kilogramm zabot adott be. Kecse György dolgozó paraszt takarmánygabona beadását 170 száza­lékra teljesítette és még 21 kilogram­mot ajánlott fel. Bozó István VB-tag 1800 százalékban tel jesítette terménvbe- adási kötelezettségét és ezen feiüi még 50 kilogramm búzát és 25 kilogramm zabot szolgáltatott be. A községek közül Sámsoríháza 7 mázsa kenyérgabonát, 4 mázsa árpát 44 mázsa szálastakarmányt, Karanc6alja 13 mázsa kenyérgabonát. 3 mázsa zabot 1—1 mázsa árpát és szálastakarmányt gyűjtött be Fel kell számolni a nemtörődömséget Zagyvaróna, Zagyvapálfalva, Somos­kőújfalu, Somoskő, Szalmatercs és Hol­lókő község tanácsainak és meg kell értsék, hogy a begyűjtés rendkívül fon­tos szerepet tölt be ötéves tervünk si­keres megvalósításában. Aki pedig en­nek megvalósítását akadályozza, az nem niás, mint a dolgozó nép ellensége. Megyénk területén a helyi tanácsok bát­ran nyúljanak a kulákok e'számol- tatásához és leplezzék le azok aljas munkáját éppen úgy, mint ahogy azt a patvarci végrehajtó bizottság tet­te, amikor leleplezte özv. Hrubecsk Györgyné kulákot, aki a széna és a kukoricaszár közé két zsák árpát, egy zsák zabot és 100 kilogramm kukoricát rejtett el, hogy ezzel is ártson dolgozó népünknek. A kulák ellen megindult az eljárás. Használják fel tehát a heti begyűj­tési tapasztalatokat megyénk pártszer­vezetei és tanácsai, hogy ezen keresztül a terménybegyűjtést Pártunk kongresz- szusának napjára maradéktaíamri telje­sítsük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom