Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-03 / 5. szám

4 SZABAD NOGRAD 1951 február 3. Az iskolai fegyelem megjavításáért ‘ a SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉ, ötéves tér vünk sikere érdekében nagy szük­ség van jói képzelt szakemberekre. Az iskolák, szakiskolák feladata, bogy még az ötéves terv végrehajtásának idejében, a hivatalok, vállalatok, üze­mek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok részére szakképzett embe­reket neveljenek, vagy a tanulókat a felsőfokú oktatásra jói előkészítsék. Az alsó- és középfokú iskolák azon­ban ezeket a döntőfontosságú fel­adataikat csak abban az esetben tud­ják teljesítem, ha zavartalan működé­süket az érdekelt szervek biztosítják. Az iskolai lemorzsolódás vonalán megyénk területén bőven van mit tenni. Az első és a nyolcadik osztály között 40—50 százalékos lemorzsoló­dás van. Ezek a számok is bizo­nyítják azt, hogy az első és a nyol­cadik osztály közötti időben sok ta­nuló kiesett az iskolából, melynek oka leginkább abban keresendő, hogy több esetben a szülök nem értették meg a tanulás jelentőségét és gyermekeiket korai ni un kába fogással kivették az iskolából. Évközben sok tanuló van, aki mulaszt és ezáltal nem tud lé­pést tartani azokkal a tanulókkal, akik szorgalmasan járnak iskolába, így a bukások száma is nagymértékű volt. Hiba az is, hogy pedagógusaink nagyon sok esetben nem tudják fel­fogni a szocialista építőm unka jelen­tőségét és előfordulnak olyan esetek, hogy a Szülői Munkaközösség és a pedagógusok között éles ellentét fej­lődik ki. Ez annak tudható be. hogy a pedagógusok é's a szülők politikai képzettsége alacsony fokon van, s persze ezek a kérdések rányomják a bélyeget az egész iskola fegyelmének a kérdésére is. Most. amikor Pártunk központi kérdésévé tette az oktatást, meg kell szüntetni iskolai vonalon azt a lazaságot, ami eddig uralkodott. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy egyes tömegszervezetek és még egyes pártszervezetek is másodrendű kérdésként kezeljék az iskolai okta­tást. Nem lehet az. hogy pedagógusa­inkat aszerint Ítéljék meg, hogy jó munkát végzett-e « kukorica beszedés­nél, vagy a tanulókat egészségesen tud ja* e mozgósítani különböző mun­kák elvégzésére, ha nym érvényesít­jük azt a felfogást az iskola vonalán is. hogy az a jó pedagógus, aki a leg­jobb tanulmányi eredményt tudja elérni, aki legjobban meg tudja szi­lárdítani az iskolai fegyelmet és tel­jes egészében ki tudja küszöbölni a lemorzsolódást. Tehát jó pedagógus az, aki az új embertípusnak a kincse, léséért, jó. ]>edagógu,s .módjára . tanít és ezen kérésit® kell felmérni azt, hogs- híve-e a népi demokráciának. HOGY ISKOLÁINKBAN- az állandó mulasztók számát lecsök kerítsük és teljes egészében megszüntessük, szük­séges. hogy a pedagógus és a szülők közötti kapcsolat jó legyen és ezáltal szülői látogatások alkalmával, vagy az úttörők bevonásával felkeressük azokat a szülőket. akiknek gyermekei mulasztanak az iskolából ék egész­séges, szocialista, felvilágosító mun­kával megmagyarázzuk azt a helyte- en nézetet, amivel kivonják gyerme­keiket a tanulás alól. Ha a pedagógu­sok és a Szülői Munkaközösség, vala­mint az ifjúsági szervezetek ezen a vonalon jő munkát végeznek, akkor büszkén állhatunk Pártunk elé és mondhatjuk, hogy a Pártunknak ezt a központi kérdését is maradéktalanul végrehajtottuk. Ha az iskolai fegye­lem, tanulmányi színvonal kérdéseit megoldottuk, akkor elmondhatjuk — amit elvárunk a felnőttektől —, hogy erősítettük az államfegyelmet. Az államfegyelem, a nagyobb áldozatvál­lalás már az iskola padjaiból kell, hogy elinduljon. De vigyáznunk kell mert az osztáiybarcunk élező­dése folytán az ellenség ezen a vona­lon is élesen támad és nehogy az el­lenségnek az uszályába kerülve, tág teret adjunk az iskolai oktatás vona­lán az ellenség aknamunkájának. Le­gyünk éberek, mert saját gyermeke­inkről van szó, békénk megvédéséről van szó és arról, hogy az új társa­dalmi rend kialakításánál magasabb tudású dolgozókra van szükség. Mi nem akarjuk, hogy az iskolán beliéi pedagógusaink a régi rendszer sze­rint nádpálcával, testi fenyítésekkel teremtsenek rendet és fegyelmet. Mi azt akarjuk, hogy pedagógusaink a gyermekeket már az iskolában is öntudatra és az ifjúsági szervezetek­Megyénk számos kis- és középpa­rasztja levél útján kereste fel a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak Mezőgazdasági Osztályát,, mely­ben kérték, hogy írják meg nekik a tszcs-alapszabályt, valamint a földjáradék kifizetésének kérdését. A Mezőgazdasági Osztály szövetke­zeti csoportja itt adja meg a választ: A termelőszövetkezeti csoport he­lyes működésének biztosítéka az alapszabályzat. Előírja, hogy a III. számú csoportba újonnan belépő ta­gok a háztáji gazdálkodás számát meghaladó jószágállományukat, a közös gazdálkodásba vigyék ét. A földművelésügyi minisztérium javas­latára a csoport által felértékelt kö­zös gazdálkodásba bevitt tehenek, íe- nyészkocák árát egy éven belül ki­fizeti a csoport a jószágokat beadó tagnak. A felértékelt árból mindösz- sze 15 százalék kerül levonásra. Ez csoport közös vagyonának növelé­sére szolgál. Kormányzatunk, hogy megkönnyítse a fizetént. erre a célra kedvezményes hitelt biztosít a cso­portnak. A esoporftagok életszínvo­nalának emelése és a háztályi gaz­dálkodás fejlesztése érdekében lehe­tőséget ad arra, hogy azok a cso­porttagok, akik tehénnel és tenyész- sertéssel nem rendelkeznek, kedvező ben igazi hazafiakká neveljék. De ehhez szükséges az is, hogy az is­kola egyedüli gazdája legyen az igaz­gató és megszüntessük, hogy az iskola falain beiül mindenki intézkedhessen. Lehetetlen állapot volt, hogy iskolá­inkban a DISZ-szervezeteké volt az. irányító szó, s- a tanító-igazgatót sok esetben meg is fenyegették, hogy le fogják öt váltani, vagy pedig elheíyez- tetik az iskolától. Ez a kérdés nem azt jelenti, hogy az iskolán beiül másodrendű kérdésként fogják kezel­ni a DISZ-szervezetét, hanem azt je­lenti, hogy az egyéni felelősség kér­dése ilyenformán jobban ki tud dom­borodni és pedagógusaink soraiban megszilárdul az egyéni felelősség. PEDAGÓGUSAINK egy része szép munkát végez, politikai és szakmai vonalon állandóan képezi magát. Ta­nulmányozzák a szovjet pedagógusok tapasztalatait. Csak a politikailag és szakmailag jól képzett pedagógus tudja alkalmazni igazán, ha kell a dicséretet a tanulók felé, ha pedig kell, a fenyitő szót. Ez a pedagógus tudja Igazán a gyermekeket a Szov­jetunió, Sztálin eh’társ. Pártunk és Rákosi elvtárs iránti szeretetre, vala­mint igaz hazafiakká nevelni. BASTI SÁNDOR Megyei Tanács IX. oktatási osztály vezetője feltételekkel hitelben részesüljenek és tenvész-kocát, vagy tehenet vásárol­hassanak. A háztáji gazdálkodáshoz tehenet vásárló tagok, 1500 forintos hitelt kaphatnak, amely összeget négy év alatt kell letörleszteni, 5 százalékos évi kamattal. Tény észkoca vásárlásá­ra 300 forint vehető igénybe, ame­lyet 2 év alatt, ugyancsak évi 5 százalékos kamattal kell visszafizet­ni. Megyénk termelőszövetkezeti cső portjai az elmúlt években is bebizo­nyították. hogy az alapszabályzat sze­rint építik és fejlesztik szocialista nagyüzemüket. Ezen a téren kima­gasló a karancskeszi „Szabadság“ csoport, ahol a tagság 15 szarvas- marhát, 30 juhot vitt be a közös gazdálkodásba. Az alapszabályzat előírja, hogy a csoportok a tiszta jövedelem egyré- szét földjáradép címén osztják ki a bevitt földek tulajdonosai között. A földjáradék hivatalos ára aranyko rónánként 9 kiló búza. Holdanként legfeljebb 15 aranykorona Után le­het járadékot fizetni. Ha a földadót a csoport fizeti, akkor aranykoronán­ként 5 kiló búza értéke jár földjá­radék címén. ..... ........ A termelőcsoporf ok alapszabályáról és a földjáradékról ltilllilllllllll!llllllll!llllllillllllll!llllllll!lilll||||||||||lil||||!llll||l11(||||||||||||||||||||||||||il|||||||||||l||||||||||||||||||||||||||H||||l!||li||||HI|||||M|||||||||!|l|||||||||t||!||!||||||||||||||) * Uj viszony a munkához a szegveröben A Magyar Népköztársa­ság minisztertanácsának a takarékosságról szóló ha­tározata az ország összes üzemeiben, köztük a Sal­gótarjáni Acélárugyárban is, új erőforrásokat bizto­sít népgazdaságunk szá­mára. A Salgótarjáni Acéláru­gyár szögverő üzemében a gépek zakatolásának nyomasztó a hangja. A fülsértő hang mögött azonban az üzem dolgo­zóinak meglepő eredmé­nyei vannak az anvag- takarékosság terén. A gé­pek mellett határozott, kemény dolgozók álla­nak. Irányítják a terme­lést. Ök azok, akik a minisztertanács határoza­tát megtestesítik. Taka­rékoskodnak. Karcagi János párton- kiv üli szegverő azt mondja: ,,Magaménak ér­zem az üzemet, köteles­ségemnek tartom, hogy takarékoskodjak". Karcagi János gépe mellett lévő ládába a határozat előtt belekerültek olyan anya­gok is, amiket még fel lehetett volna használni. — Naponta 5 kiló­gramm olyan anyagot dobtam el, amit a ta­karékossági határozat óta felhasználok, örülök an­nak, hogy ma már ugyanannyi anyagból, na­ponta 5 ki'ogramm szeg­gel többet adok nép­gazdaságunknak. Karcagi Jánoson kívül sokan dolgoznak még ebben az üzemben, de ha csak az övét szá­moljuk, havonta több mint egy mázsa szeget tesz ki, amit megtaka­rított anyagból készít el. Az üzem többi' dol­gozója is Karcagi Já­nos példáját követi a ta­karékosság terén. Egy célért küzdenek. Tóth Ferenc VI. ifjú­munkás sem dobja el a felhasználható drót­anyagot. — Én vékonyabb anyaggal dolgozom — mondja Tóth Ferenc — Ezelőtt nekem is 3—4 kilogrammot .tett ki az az anyag, ami a selejt- be került. Ma már alig éri el a íélikilót, sok­szor még ennél is ke­vesebb a selejtem. Amit csak tudok, elhasználok. Tóth Ferenc ifjúmun­kás nemcsak az üzem­ben, hanem a DISZ- szervezetben is hallott a takarékossági mozga­lom jelentőségéről. Ez­előtt 1-2 liter olajat használt el naponta ter­melés közben és nemcsak a gépben, hanem a gép alatt is vastagon állt az olaj. Ma már Tóth Fe­renc itjúmunkás 9 deci olajjal termeli végig a műszakot. Ezzel szemben a változás csak annyi, hogy a földről külön nem kell eltakarítani az odacsurgott olajat. Tóth Ferenc ifjúmun­kás a ' megtakarított olajjal havonta közel 10 műszakon dolgozik. így van ez az egész szegverő üzemben. A dol­gozók különös gonddal járják körül gépeiket. Mindenki azon igyekszik, hogy minden használható anyagot feldolgozzon és az építés szolgálatába ál­lítsa. Hrabec Ferencné, a patkószeghegyező gépnél éppen a lehullott és összesepert szegeket vá­logatja egy kis ládából. — Egy jó maréknyi olyan anyagot szedtem ki be­lőle — mondja Hrabeq- né —, ami azelőtt a selejtbe került. Egy ma­rék ... Ez látszólag nem sok, de ha azt nézzük, hogy ez mindennap több­ször megismétlődik, ak­kor nagy súlya van en­nek a látszólag kevés szegnek. Hrabec Ferencné az MNDSZ-szervezet tagja. Azelőtt 30—40 darab selejtje volt, s ma már a gondos munkájának eredményeképpen 15—20 darabra csökkentette a selejtjét. Minden műszak után összetakarítják a gép körül elhullott sze- t geket, sőt ha más munkatársuk gépe körül találnak lehullott szeget, azt is fölszedik. Mindezt azért, hogy minél töb­bet adjanak a nép ál­lamának. A szegverö-üzem kom- plexbrlgádia az energia­takarékosság terén ért el szép eredményt. A szeg- verő üzemben a minisz­tertanács határozata előtt, minden 35 villanylám­pára egy kapcsoló jutott. Megtörtént, hogy egy­két gép dolgozott a szegverő-üzemben és égett mind a 35 lámpa. A komplexbrigád javasla­tára minden gép fölé kapcsoló került. Így nem fordul elő többé, hogy 35 lámpa fölösle­gesen égjen. Ezzel az eljárással, havonta közel 5000 forint megtakarítást érnek el a szegverő üzemnél. Az üzem dolgozói megfogadják és beta-‘ják a műszakiak javaslatát. Rusznyák József, Bállá József II. szegverők, de az üzem minden dolgo­zója szép eredményt ér el az anyagtakarékosság terén. A szegverő üzem dolgozói kötelességüknek tartják az anyaggal és energiával való takaré­koskodást. Érzik, hogy a felszabadulás óta gyöke­resen megváltozott az üzem és a dolgozók közötti viszony. Munká­jukat nagyobb alapos­sággal, megfontoltsággal végzik Meggyőződésük, hogy: maguknak termel­nek, maguknak takarékos- kodnak. A KV válaszlevele jobb munkára serkent A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége válaszlevele a dol­gozók kongresszusi munkvaerseny- kezdeményezésére és a nógrádme- gyei pártbizottság dolgozókhoz inté­zett levele, amelyben arról ír, hogy a kongresszusi versenyben a legjobb eredményt elérő üzem, állami gazda­ság és termelőcsoport számára kon­gresszusi zászlót ajánl fel, még jobb, lendületesebb, eredményesebb mun­kára serkenti üzemünk dolgozóit. Mi, a gazdasági szerszámgyár munka sai, Pártunk kongresszusának tiszte­letére vállaltuk a munkafegyelem megszilárdítását. Vállaltuk, hogy megszervezzük a munkamódszerát­adást, hogy ezzel is elősegítsük a® eddig még normájukat 100 százalé­kon alul teljesítők munkáját. Az a tény, hogy a Központi Ve­zetőség. megyebizotlságunk ilyen fi­gyelemmel kíséri munkánkat — sőt jutalmazza is —, megérlelíe bennünk azt a vágyat, hogy vállalásunkat nemcsak teljesítjük, hanem túlszár­nyaljak. Tudjuk, ha ígéretünket be­váltjuk, elősegítjük a kongresszus si­kerét, békénk megvédését és egy újabb csapást mérünk azokra, akik gyárainkat újból romokba akarják dönteni Hegyi János, Salgótarjáni Acélárugyár gsz. üzemi párttitkár. Takarékoskodjanak földművesszövetkezeteink A minisztertanács anvagtakarékos- sánról szóló határozatának végrehajtá­sába megyénk valamennyi földmüves- szövetikezetének be kell kapcsolódnia. Mindennemű felesleges költekezést szüntessünk meg. Takarékoskodni lehet azáltal, hogy a leggyakrabban szüksé­ges csomagolópapírt előre levágjuk, ezzel időt is takarítunk meg. Eszszeríí- séggel sok villamos energiát lehet meg­takarítani, amellyel bányászaink harcát segítjük elő. De lehet takarékoskodni más terüle­ten is. Például a bencurfaívi fÖtómü- vesszövetkezet egy nap alatt három le­velet is küld a megyei központhoz, ahelyett, hogy egv levélben megoldaná közölni valóját. Az elesi földmíívesszö- vetkezet pedig telefonon akar elintézni a központtal olyan dolgokat, ami nem lehetséges. A 15—20 perces telefonbe­szélgetés szövetkezeteinknek nagy ki­adást okoz. Az ecsegi földmüvessző- vetkezet beküld Pásztora három kocsit, hogy szenet fuvarozzon. Ugyanakkor beküld ritégjíey negyediket is áruval, amely üresdfi megy vissza. Az ilyen szervezetlenség folvlán fordult elő Hollókőn, hogv bekiildenek egv kocsit Pásztora korpáért, de előzőleg nem tárgyalják meg a korpakiutalá’ssal és kiadással kapcsolatos kérdéseket és így a kocsi üresen tér vissza. Az ilyen helytelen intézkedésiek ára legtöbbször meghaladja a 70—80 forintot. Ez a pár példa is mutatja, hogv a szövetkezeteink működési területén van bőven javítani való. A minisztertanács takarékossági határozata alapián javít­sák ki az eddigi hibákat és tervgazda­ságuk érdekében végezzenek az eddi­ginél jobb- munkát az anyagtakarékos»- ság terén. SÜLDŐTENYÉSZTÉSI AKCIÓ A kétéves állattenyésztési terv alap­ján kormányzatunk lehetővé tette dol­gozó parasztságunk számára, hogy a földművesszövetkezetelken keresztül tenyésztési szerződést köthetnek meg­lévő anyakocáikra, süldőikre. A szerző­déskötést kétféle akció keretében tehe­tik meg dolgozó parasztjaink. Az első­számú akcióval a már lefialt, vagy erő­sen hasas kocákra lehet szerződést kötni. Anyakocánként két darab 45—70 kilogrammos süldőt kell a szerződés aláírásától számított 7 hónapig terjedő időben a földművesszövetkezeteknek át­adni. Süldőként a szerződés mekötése- kor érvényben lévő árat megkapják. 40— 60 kilós süldőiára 5 forint kiloarammon- ként, 6C—70 kilósaké 5.50. Ha a vál­lait határidőt a szerződő betartja, kilo- grammonkét 40 fillér prémiumot kap. H. számú akció keretében. nem vemhes anyakocák. illetve süldők kerülhetnek fölvételre. Anyakocák után darabonként 2 darab süldőt kell a szövetkezet részére a szerződéstől számított 14 hónapon belül 45—70 kilo. gramos súlyban átadni. A szerződő a legjobb anyakocák után darabonként 200 forint kamatmentes előleget és 100 kilogramm abraktakarmányt kap ható­sági áron. A süldők átvételi árai 40—60 kilogrammig 5 forint 60—70-ig 5.50 és ezen felül a szerződésben meghatáro­zott időben „történő átadás esetén 40 fillér prémium fizethető ki a szerződő félnek. Kormányzatunk az állammal kötött hizlalási, vagy'állatnevelési szerződéssel segíti dolgozó népünket. Megyénk dol­gozó parasztjai érezzék át ennek jelen­tőségét és minél nagyobb számban kössenek süldőnevelési szerződést. Csatlakozások az állattenyésztési versenyhez Megírtál?, hogy Jobbágyi község ta­nácsa a község lakosságának akaratá­ból versenyfelhívással fordult megyénk valamennyi tanácsához a miniszterta­nácsnak az állattenyésztés fejlesztésé­ről és a takarmánvgabonatermelés fo­kozásáról hozott határozata teljesítése, illetve túlteljesítése érdekében. fA fel­hívás nagy visszhangra talált. Szente és Hugyag község tanácsa máris csat­lakozott és elfogadta a felhívást. Hu­gyag község vállalta, hogv az állatte­nyésztési és takarmánvtermelési ter­vet túl fogja teljesítem. * Kazár község dolgozó parasztjai a tél folyamán a legelő megjavítása ér­dekében 38 ezer akácfacscftietét ültet­nek el társadalmi munkával. 0 Állataival etette a búzát a maconkai kislak A salgótarjáni rendőrkapitányság őrizetbe vette és a vádhatóságnak át­adta Orosz A. András - maconkai 22 holdas kuiákot. valamint fiái Orosz A, Jánost, mert huzamosabb időn keresz­tül kenyérgabonájukat állataikkal etet­ték fel. A nyotfiozás során megállapí­tást nyert, hogy a fentnevezettek 4 hónapon keresztül etettek állataikkal búzát. Orosz A. András maconkai kulák a felszabadulás óta Hamar Lajos nincstelen parasztot, mint cselédet tar­totta, akinek bért nem fizetett ki, na­ponta egyszeri étkezésben részesítette, a társadalombiztosítóba be sem je­lentette. Szállást részére az istállóban adott, ott is a földre hintett szalmán. Lakásukon 15 mázsa gabona* tar­togattak és vontak el a közszükség­let elől és mint öneliátottak a csa­ládjuk részére a községben üzletből vásároltak. VOLOSIN: KUZNYECKI FÖLD SZTÁLIN-DÍJAS BÁNYÁSZREGÍNY A szovjet bányászok munkájának valóságos hős­költeménye ez a mű. Sztahánovista újításokkal, ciklikus munka­módszer bevezetésével harcolnak a több szénért, a békéért, a kommunizmus győzelméért. (Új Magyar Könyvkiadó) Ára fűzve 13.—, kötve 19.— forint. KAPHATÓ A KÖNYVESBOLT KISKERESKEDELMI VÁLLALAT, A SZIKRA, NÉPBOLT ÉS SZÖVETKEZETI BOLTOKBAN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom