Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-22 / 8. szám

4 SZABAD NÓGRAD 1951 február 22. A hecskei íanács §%ámbave§zi a község miinkaerőtartalékát A AálNISZTERTANACS munkaerő­toborzásról szóló határozatának végre­hajtása érdekében a becskei tanács tervet dolgozott ki. A tanácsházban, az asztal fölé ha­jolva, heten gondolatokba merülve fog­nak hozzá a terv kidolgozásához. A munka nagy figyelmet igényel. — A terv kidolgozása nem is olyan könnyű: És nagy gondot okoz, de mi tudatában vagyunk annak, hogy ezeket a gondokat mind az okozza ,'nogy fej­lődésünk gyors — mondja Benedek Istvánná tanácselnök. — Az iparnak újabb munkaerőkre van szüksége, hogy lépést tudjon tartani a rohamos fejlődéssel ... Ezért nekünk bátran hozzá kell nyúlnunk a közsé­günkben lévő mindazon munkaerőkhöz, akik eddig nem vették ki részüket úgy az építésből,'ahogy kellett volna — veszi át a szót Gyürki József. Szavait tovább folytatná, de Benedek István elvtárs, a munkaerőtoborzás elnöke ket­tészakítja és fölhívja a bizottság figyel­mét a községben lévő cigányokra. El­mondja, hogy számos munkaerőt le­hetne a cigányok közül is beállítani. Ott van Oláh Antal, Oláh Urbán, Sző­rös Lajos, és a többiek, mind derék, erőteljes emberek. Ezek csak néha ve­szik ki a részüket az építésből; külön, féle 'alkalmi munkákkal. A TANACSHAZBAN lévők egyet­értenek a Benedek elvtárs által ismer­tetett kérdésekkel, és egymásután fek­tetik papírra a neveket. Munkájukban ügyelnek arra is, hogy nehogy kima­radjanak azon gazdák gyermekei, akik csak négy, vagy annál kevesebb hold. dal rendelkeznek. Munkájukkal el­készülve 76 főt számolnak össze. Ez a létszám többnyire női munkaerőből és ifikből tevődik össze. — Hogyan vigyük az agitációt? — kérdezik a bent ülők a tanácselnöknő­től. Benedek elvtársnő, mint már sok esetben, most is határozottan ezeket mondja: — Tudatosítani kell az ifjúság felé, hogy az ipari munkára jelentkezőknek szerződésmegkötésekor, a vállalatok biztosítják az előírt munkabért és még a száHásról is gondoskodnak ... — Elmondhatjuk azt is, hogy 400 forint jutalmat kapnak mindazon mun­kavállalók, akik a- bányászatba kérik felvételüket. 200 forintot azok, akik az építőiparba ... Ezt az összeget ju­talomként kapják a munkába állók. Benedek bácsi, aki csendben hallgatta, most megszólal — és azzal egészíti ki, hogy ő el fogja mondani, amit a. köz­ség már a felszabadulás óta kapott. — Van egy földművesszövetkeze- tünk, kultúrházunk, teljesen új beren­dezéssel, több tantermes iskolánk, 34 gyereket befogadó napköziottho­nunk ... Elmondom, hogy az ipari munka életszínvonalemeikedést, több bért és nagyobb jövedelmet jelent. Tovább már nem tudja folytatni, mert a mellette lévő Gyürki József veszi át a szót: — Én pedig azzal érvelek, hogy a szocialista ipar fejlődése sokkal na­gyobb, s eredményesebbé válik és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy eltüntes­sük a falu és a város közti különbsé­get. Több mezőgazdasági gépet, vil­lanyfényt, rádiót, je'ent a faluknak. — És még azt — veti közbe a szót a tanácselnöknő —, hogy az egyre élesedőbb nemzetközi helyzetben, min­den hazáját szerető dolgozónak, idősnek és ifinek ki kell venni részüket az építésből. Tanulnunk kell a szovjet dolgozóktól, akik nem rettenek vissza az áldozattól, és az életüket is föláldozták nemcsak a ma­guk szabadságáért, hanem a mienkért és a többi népi demokráciák dolgozók szabadságáért is. Mi ezt a szabadsá­got csak munkával védhetjük meg. A MEGBESZÉLÉS véget ért. A faluban azonban folyik a fölvilágosító munka. Munkájuk eddig is eredménnyel járt. A : község határában lévő „Lajos”- tanyáról -már három lány jelentkezett. Molnár. Ilona, Kagyeriják Anna, Ka- gyeriják Margit, ők az állami gazda­ságba fognak menni dolgozni. De raj­tuk kívül már több ifjú tett említést arról, hogy Dunapgntelére készülnek. A becskei ifjúság körében a munka­erőtoborzás lelkesedést váltott ki. Tud­ják, hogy nagy nemzeti ügyről van szó, a szocializmus építéséről, amely a botdog, gondtalan életet biztosítja a dolgozó nép számára. A tanács föl­ismerte a lehetőségeket. Ahhoz azon­ban, hogy eredményesen tudja foly­tatni a harcot a munkaerők megszer­zéséért, szükséges az, hogy maguk a tanácstagok járjanak elől jó példával és nem utolsósorban a pártszervezet vezetősége kapcsolódjon aktívan bele a munkák vitelébe. Hogyan vezetjük he a ciklusos módszert? SZÉNBÁNYÁSZATUNK ELŐTT ^ ÁLLÓ feladatokat csak akkor oldhatjuk meg sikerrel, ha bányaüze­meinkben a legmegfelelőbb termelési módot vezetjük be, amellyel a munka­időt és a rendelkezésünkre álló gépi berendezéseket legjobban tudjuk kihasz. nálni. Ilyen munkamódszer a mind­jobban tért hódító ciklusos fejtési módszer. A pártkongresszus tisztele­tére vállaltuk, hogy Tordas-bánya - üzemben ezt az új módszert bevezet­jük. Minthogy szénmedencénkben több üzem törekszik az új munkamódszer meghonosítására szükséges megis­merni alaposan a ciklusos termelés minden mozzanatát. A bányamunka ' természetéből fo­lyik, hogy egy munkahelyen nem lehet állandó a termelő munka. A munka folyamat, vagyis a ciklus a következő munkanemekből áll: réselés, fúrás, robbantás, szállítás, biztosítás (ácso lás) vékony telepi műveletnél az ácso. lást megelőzi a vágat utánvételezése, amikor a vágátszelvényből kikerülő meddőt a vágat kiszélesített részébe, a fejtési üregbe rakják be. Egy műszak munkáját megfigyelve azt láthatjuk, hogy a termelés fél .mű­szak után indul meg erőteljesebben, amikor a jövesztő munka után ele­gendő szénkészlet van a munkahelyen, tehát a szállító személyzet és szállító pályák is fél műszak után erősen igénybe vannak véve. Minden munka­hely egyidőben akar szállítani és így nagy szállítási csúcsok keletkeznek. A rendelkezésre álló csillepark a szál­lító pályák korlátozott teljesítménye miatt a csúcsidőben torlódás áll be a szállításban, amely helyenként súlyos üres csiEehiányt idéz elő. A CIKLUSOS MUNKA azt a célt szolgálja, hogy a bányamun­kának szakaszos voltát az egész bá nyára vonatkoztatva megszüntesse az­által, hogy egyes munkahelyeken a kü­lönböző munkafázisokat időben egy­máshoz képest eltoljuk és a termelést így egyenletessé tesszük. A munkála­tok bányaigazgatóságunk irányítása mellett folynak. Három egymáshoz közelálló munka­helyen— ezek egymással állandó össze­köttetésben vannak — lehet a ciklusos munkát helyesen bevezetni. A munka a következőképpen szerve zendő meg: A munkanapnak a dél­előtti harmadában az I. munkahelyen a réselést, fúrást és robbantást előző nap az éjjeies harmad végzi el, tehát ez a munkahely a műszak elején mái szállít. A II. munkahely rései, fúr és robbant a műszak első fe'ében. A 111. munkahely vágalutánvéttel kezdi a munkát és egy méterre kis utánvéte- lezi a vágatot. * MŰSZAK MÁSIK FELÉBEN az I. munkahely utánvéteiez _es ácsol, fúr és elrobbant, hogy a dél­utáni szak a műszak kezdetén már innen szállíthasson. II. és III. munka hely ezalatt szenei. A délutáni szakban az a körfolyam ismétlődik, egy mun kahelv utánvéteiez és kettő munkahely szenei. Éjjel vágatutánvét és eg\ munkahelyen réselés, túrás, robbantás van. A három munkahely közük ahol sze­neles folyik, három fő dolgozik, a vágatutánvétnéi' két fő, Így 3+3+2, 8 fő a létszám a délelőtti és délutáni szakban, éjjel 2+2+2 — 6 fő van te­lepítve. A három munkahelyen a ré­gebbi telepítés mellett 24 fő volt, most 22 fő elegendő Arról a munkahelyről, amely a sze­ne lés bői vágatutánvétre tár át, egy fő átmegy a másik szemelő munkahelyre amely azelőtt utánvételezett, mert a vágatutánvéthez csak két fő szükséges. A FÜRÁS-ROBBANTÁS ott ahol 6okat kell robbantani, meg­oldható külön úgynevezett fúrós-ember beállításával. A teljesítmény növelése érdekében kívánatos, hogy legalább a fúrást gépesítsük, ha az egész fejtési művelet is gépesíthető, ez a ciklusos munkánál még további eiőnyt jelent. A ciklusos munka nagy fegyelmet követel, mivel minden munkafázis idő­höz kötött és a fiaikat és műszaki dol­gozók részéről a legteljesebb együtt­működést kívánja meg. Bányafa, rob­banó anyag és üres'csillével a munka­helyek jól ellátandók. A folyamatos munkamenet előfeltétele még a nyu­godt széntelepülés, mert, ha a szánté lep elvékonyodik, elmeddül, vagy vetőt kap, úgy a körfolyam jtnegakad. Ennek kiküszöbölésére lehetőség szerint tarta. lék-munkahelyek beállítása szükséges. A kisterenyei bányaüzemekben a leírt ■módan vezetjük be a ciklusos munka- módszert, amellyel nagyobb termelést érhetünk el és így országunknak több szenet adva, növeljük népgazdaságunk erejét. Laudai László üzemvezető, főmérnök Miért dolgozik hanyagul az SZHSZ A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Köz­ponti Vezetősége 1950 november 18-án ülést tartott, amelyen kiértékelték a szervezet eddigi munkáját és meghatá­rozták azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznünk szocialista hazánk fel. építése és megvédése érdekében Ebben a határozatban a következő áll: „Legyen a Szabadságharcos moz­galom az ifjúság széles tömegeinek ha­zafias mozaalma. Iqy készül ion fel minden fiatal legszentebb kötelességé­nek teljesítésére, a néphadseregben való szolgálatra.” A határozatnak ezt a részét teljes egészében magáévá tette DiSZ-szerveze. tünk vezetősége és elhatároztuk, hogy megindítjuk a Szabadságharcos 90 órás kiképzést. Tagságunk is nagy lelkese­déssel várta ennek megkezdését. A szervezés terén egyáltalán semmi baj és nehézség nem adódott, azonban igen nagy felelőtlenség történt a helybeli Szabadságharcos Bizottság részéről. Velük megbeszéltük, mikor kezdjük meg a kiképzést, sajnos négy vasárnap hiába hívtuk össze tagságunkat, a ki­képzés levezetésére senki sem jött ki a városi SZHSZ részéről, holott — hang­súlyozom — mindig idejében megbe­széltük velük. A legutóbbi vasárnap is, február 4-én. behivattuk tagságunkat, előzőieq személyesen megbeszéltük a kiképzés időpontját az SZHSZ vezetőség gével is, de mint már előző alkalmak­kor, most sem jött senki. Tagságunkat ilyen események lejátszódása után, azt hiszem, most már nehéz lesz összefog­ni, mert hisz ők tanulni akarnak és nem hiába időt pocsékolni. KOHANKA ANDRÁS Általános Gimnázium, DISZ-titkár Nógrádmeqyei Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat llalassagrarikiaf, Kákór/i-u. 6 A Szabad Nép-kampány eredményei Megyénk területén a Szabad Nép-kampány során 8612 új előfizetőt szer­veztek be a népnevelőink. A Szabad Nép-kampánnyal Pártunk célkitűzését ma­radéktalanul teljesítettük, számszerüségben túlteljesítettük. Az egyes pártbi­zottságok tervükét az alábbiak szerint teljesítették:’ Salgótarján város 261, Balassagyarmat város 231, Acélárugyár 123, Balassagyarmati járás 108, Szé- csényi járás 93, Salgótarjáni járás 90, Pásztói járás 77, Rétsági járás 71.4 százalék. Az eredmények elérésénél igen nagy segítséget adott a Bányavidéki Épí­tészet kultúrgárdája, amely fáradságot nem ismerve kultúrműsorral kötötte össze agitációját. Különösen szép eredményeket értek el a bányászüzemek­nél bemutatott előadásukkal. A további feladat az, hogy a kampány során beszervezett előfizetőket meg­tartsuk. A kampány során igen sok Szabad Nép Baráti Kör alakult meg, melyek működését az elkövetkezendő időben még aktivizálni kell. Vonatkozik ugyanez a Szabad Nép levelezőire, akiknek a jövőben szorosabb kapcsolatot kell, hogy kiépítsenek Pártunk központi lapjával, a Szabad Népjiel. Észrevételeiket, pro­blémáikat minél gyakrabban közöljék a lap szerkesztőségével. Ujj tagokkal gyár a pótlóit Mtrjtáron a tszcs Vasárnap Dejtáron is mozgalmas volt az élet. Egymás után érkeztek az autók, amelyek pedagógusokat hoz­tak Balassagyarmatról, sztahanovistá­kat, éimunkásokat, kiváló ipari mun­kásokat hoztak Budapestről, hogy se­gítsenek a helybeli népnevelőknek megmagyarázni a község lakóinak, a a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Tszcs-szervezés volt a községben. A tanácsházába egymás után érkeztek a jelentések. Jöttek az újonnan belépő dolgozó parasztok, kezükben a belé­pési nyilatkozattal. Boldog, mosoly­gós arccal jött Fábián Márton. 3 hol­das dolgozó paraszt is, aki ettől a naptól kezdve egy nagy családnak, egy kollektívának, a csoportnak bol­dog tagja. Ehhez a családhoz tartozik már Papp László, özv. Bugyi Ferencné 3 holdas dolgozó parasztok, Zsiga Imre 2, Holman Ignác 1, Batta Mihály I holdas és Vicián József dolgozó pa­rasztok is. Ök már ráléptek arra az útra, amely a felemelkedést, az élet­színvonalemeikedést, a jobb életet, boldog jövőt hozza számukra. Ök már azon az úton haladnak, amely a falu szocializálásának egyedüli helyes útja. Trak tor ista lányok levelei Radics Ilona ceredi i traktorista tan­folyamhallgató írja: „Kedves szerkesz­tőség! A karancskeszi gépállomás tan­folyamának hallgatója, vagyok. Meg­ismerkedtem a traktorral, szorgalma­san tanulom a gépkezelést és emellett politikai tudásomat is emelem. Ahogy meghallottam, hogy a ka­rancskeszi gépállomás tanfolyamot in­dít, én mindjárt jelentkeztem. Már na­gyon régen kedvet éreztem hozzá, és már régen szerettem volna, dolgoz­ni a gépállomáson. Most régi vágyam teljesült.” Bogdán Margit ceredi tanfolyam­hallgató így ír: „Elemi iskolámat nem tudtam befejezni szüleim szegénysége miatt. 13 évig szüleim tartottak el. Majd 1948-ban az erdészetnél dolgoz­tam négy hónapot, később az állami gazdaságba kerültem. Nagy ' kedvet éreztem mindig a traktorvezetéshez. Boldog vagyok, hogy elsajátítom a traktorvezetést. A demokrácia minden lehetőséget megadott számomra, hogy én is a gépállomás dolgozója lehes­sek." r tr Uj, szocialista művészet kell a dolgozóknak Február 4-én Szécsényben egy mű­soros estén a következő jelenetnek vol­tam szemtanúja: Megjelent a színen egy figura, amely oly művészien volt öltözve, hoqy az egész közönségből az undor érzését váltotta ki, és emlékeztetett minket a régi giccsekre. Rákosi elvtárs beszédében, amelyet a DISZ első kongresszusán mondott, le­szögezte: „A Dolgozó Ifjúság Szövetsé­gének bőven akad munkája.’* Rákosi eivtárs kielemezte és világosan meg­magyarázta, hogy „a régi rend szelle­mének, gondolkodási módjának, szoká­sainak hatalma, gátló hatással van fej­lődésünkre.” Ezért mondta nagy taní­tónk, Sztálin elvtárs, ..hogy a régi szo­kások és szabályok, hagyományok, me­lyeket a régi társadalomtól örököltünk a szocializmus legveszedelmesebb ellem ségei ” Ezek a régi szokások, hagyományok még itt élnek közöttünk és a dolgozók millióit tartják hatalmukban és olyan megnyilvánulások születnek, hogy „ez a farsang utolsó napja, most ki kell, hogy mulassam magam, mert husvétig nem lesz tánc.” Meg kell, hogy mondjam, ez nem vé­letlen jelenség, hanem az osztályellen­ség tudatos aknamunkája, hogy a dol­gozók soraiba rést üssön, hogy becsü­letes munkások erejüket elfecséreljék és gondolatukat a szocializmus építésé­ről elfordítsák. Helytelen volna nem megemlékezni azonban a műsoros est jó oldaláról is. A DISZ-szervezet egyfelvonásos szín­darabjáról, amely a francia dokkmun­kások harcáról szólt, az énekkar műso­ráról, amikor arról énekeltek, hogy „Sztálin nevével lesz vígabb az aratás.’* Igen, ilyen kultúrára szomjazik a falu és nem olyanra, például mint Nó- grádszakállon, ahol egyesek még hét­főn is a kocsmában dárídóztak és az utcán verekedtek. ZSOLNIN PÁL áv. alhdgy, Szécsény Salgótarjáni Bányász-Diósgyőri Vasas 1:0 (0:0) Vasárnapra íjjra téliesre fordult az időjárás, s így az egész nap huMdogáló hó vSOikakat visszatartott a mérkőzés me g te kin tósé tő 1. Mintegy 600 néző előtt a következő összeállítással léptek pályára’ a csapa­tok. Salg. Bányász: Oláh, Kiss I. Para, Debreceni — Kanyó, Lackó — Bablena, Csuberda, Kiss II, Vilezsál, Kovács. Di. Vasas: Károlyi, Török, Kakuszi, Futó — Pesti, Krucsai — Paiicskó, Csór. ba, Salamon, Pribelszki, Pocsai. Az első félidő váltakozó játékkal telik el. Hol az egyik, hol a másik kapu került veszélybe, de a csatárok a kí­nálkozó helyzeteket nem tudták gó. lóikká értékesíteni, pedig volt alkalom mind a két kapu előtt. A második félidőre mindkét csapat változtatott összeállításán. A bányá­szoknál a gyengén játszó Kiss II he­lyére Feledi állt be, míg a diósgyőriek­nél Zentai lesz a jobbhátvéd. Mixtai pedig a középcsatár. A mérkőzés egyet len gólja az 5. percben esett, amikor a tarjám jobbszárny vezetett támadást. Feledi a 16-oson állva kapja a labdát, ő rálövi, Károlyi próbálja öklözni az erős lövést, mely Csuberda elé pattan, aki egyből á hálóba vágja azt. 1:0. Feljönnek a vendégek is, de Oláh min­den alkalommal, ha bravúrral is, de hárítani tudja a lövéseket Majd ugyan­ez a helyzet a diósgyőriek kapuja előtt is. S így a mérkőzés további része vál­takozó játékkal és gól nélkül telik el. Ez a találkozó a két csapat jó védel­mének és gólszegény csatárainak a já­tékát mutatta. Mindkét csapatnak a védelme kifogástalanul játszott ezen a csúszós, sáros talajon. A két csatár­sor azonban annál gyengébben műkö­dött. Sok esetben az üres kapuba sem tudták berúgni a labdát. Helytelennek tartjuk, hogy a Bányá­szok edzője minden mérkőzésen más helyen játszatja az ősszel már igen jól működő középcsatárt, Kovácsot. Semmi­esetre nem használ ez neki, de a mel­lette játszó társainak sem. hiszen ha a játékos a neki legjobban megfelelő helyen hosszabb ideig játszik, s tár­saival összeszokva már egymás gondo­latát is ismerve, sokkal eredményesebb munkát tud végezni, mintha hetenként újabb helyeken szerepelve, más társak mellett kell játszania. Ez alkalommal is csak vergődött a balszélen Kovács. A mérkőzésen jók voltaik: Oláh, Kiss I, Kanyó és Csuberda. A három közép- csatár közül az újonc és még edzés nélkül játazó Feledi volt a jobbik. A SPORT FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉ. BEN a balassagyarmati tanács újabb 80.000 forintot ruházott be a gyakorló- pálya elkészítésére, a régi pálya építése pedig folyamaiban van. 64.000 forintos beruházásból fölépítik a sportöltözőt és fürdőt. Elvesztettem MDP tagsági könyve­met Zagyvapálfalván Kérem a becsü. letes megtalálót, hogy a kiadóhivatalba adja le. Brunda István SZABAO nogRad politikai hetilap •Felelős szerkesztő BOBAL GYULA Felelős kiadót GYÁRFÁS JANOS Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Rákóczi-u 92 Telefon szerkesztőség 52 kiadóhivatal 30. Előfizetési díj: Negyedévre 6.— Ft Félévre II.— Ft Egész évre 20.— Ft Csekkszámlaszám: 19 718 Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein Budapest. Vili.. Rökk Szilard-utca • Felglös nyomdavezető: Kulcsár Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom