Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-24 / 9. szám

Éljen a Magyar Dolgozók Pártja //. kongresszusa IfT'c, „í- Vj s ; ; ,, \ ’fL* * V. Hl ■ ■ VH. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. Ára 50 fillér 1951 FEBRUAR 24. Ámít megyénk visz a kongresszusra zatra, egységes erőre, az ellenség elleni kérlelhetetlen harcra van szük­ség. Ünnepre készül megyénk. Olyan ünnepre, amilyen ritkán van a dol­gozók életében. Pártunk II. kongresz- szusa napját készül ünnepelni a dol­gozó nép. Minden dolgozó a leg­többet és a legjobbat akarja adni február 24-re. Megyénket már a hét közepén ünnepi zászlódíszbe öltöz­tették. Csinosítják a házak táját, feldíszítik a munkagépeket, az üzle­tek kirakatait átrendezik és minden­hol most még melegebb szeretettel díszítik fel a magyar nép vezéré­nek, Rákosi elvtársnak képét. Megyénk dolgozó népe igazán a munkájával mutatja meg, hogy ez a szeretet valóban csodákat képes művelni, mert olyan kimagasló ered­mények születtek, amilyenek még nem voltak. A dolgozó nép egységé­ben összeforrott. Ha akadtak valame­lyik üzemben lemaradók, azoknak tíz-húsz dolgozó ment segíteni, hogy lemaradásukat behozzák és egysé­gesen érjék el azt a teljesítményt, amit Pártunk kongresszusának tisz­teletére és Rákosi elvtárs iránti forró szeretet jegyében vállaltak. A kongresszusi verseny idejének első szakaszában a salgótarjáni Acél­árugyár járt az élen. De nem hagy­ták magukat a többi üzemek sem. Felzárkózott utána szorosan a Yas- ötvözetgyár és lehagyta a verseny­ben. Első lett. Nem nyugodtak ebbe bele a tfízhelygyáriak. Üj munka- szervezést vezettek be és maguk mö- götL-hagyva a_.töhbi üzemeket, elsők. közé kerültek a versenyben. A mag- padn.ál volt az üzem szűk kereszt- metszete. Sok volt a 100 százalékon aluli teljesítő. A múlt hét végére ezt a hibát kijavították úgy, hogy se­gítségére siettek a lemaradóknak, megmutatták a helyes munkát, hogy együtt örüljön a győzelmüknek min­den dolgozó. A hét végén már Póla Imre, a tűzhelygyár egyik sztahá- novistája levelet írt az acélgyári dolgozóknak, hogy kapcsoljanak rá a munkára, mert akkor fognak iga­zán örülni a győzelmüknek, ha az acélgyár sem fog lemaradni. így folyt a verseny a bányáknál is. Ha volt lemaradóit üzem, segít­ségükre siettek. Csipkés-bánya még a múlt hét végén el volt maradva a munkában. A kisteleki bányászok megkérdezték tőlük, hogy mi ennek az oka. A csipkésiek válaszoltak s e hét közepén már jóval Kistelek előtt jártak a versenyben. De a kis­telekiek sem hagyják magukat. Rög­tön áttértek a melegcsákány-moz- galom bevezetésére, hogy utolérjék Csipkést és ők legyenek az elsők. Ugyanígy folyt a verseny az építé­szetnél, az állami gazdaságoknál, a gépállomásoknál, a termelőszövetke­zeti csoportoknál, de még az egyé­nileg dolgozó parasztok között is. Megyénkben minden dolgozó mé­lyen átérezte, hogy azt a munkát, amit a kongresszus tiszteletére vé­geznek, a béke megvédésének érde­kében, családjuk nyugalmáért, az ország erősödéséért ieszik. Felismer­ték a dolgozók, hogy az az út, amit most a Párt mutatott meg a jobb és több munkára való serkentéssel, a munkának az észszerűbb megszer­vezésével, az életüket tölti ki. Min­denki büszke az eredményekre, ma­gáénak vallja azt. Azért ilyen egy­séges a dolgozó népünk jobb mun­káért való versenye, mert ezzel akarja elmondani, hogy mennyire szereti a Pártot, hazáját. A munkaverspnv nem állott meg azzal, hogy kimagasló eredmények születtek, nem elégedett meg a dol­gozó nép, mert a verseny napról napra fokozódik. Felismerte me­gyénkben már sokezer dolgozó, hogy mielőttünk hatalmas távlatok van­nak. A szocialista Magyarország felépítése. És hogy ezt- meg tudjuk teremteni, még nagyon sok áldó­Most, a kongresszus napján me­gyénk dolgozói azt szeretnék elmon­dani a Pártnak, Rákosi elvtársnak és a mi nemzetünknek, de az egész világ dolgozó népének, hogy már eddig is minden tudásunkat a nagy szovjet néptől kaptuk. Az ő példá­juk volt tanítónk. Megtanultuk tő­lük, hogy hogyan kell örülni a győ­zelemnek. Megtanultuk, hogyan kell még jobban küzdeni, ha várt ered­ményünk elmarad. Ezt* tolmácsolta nekünk a Párt, Rákosi elvtárs. Ezért fogjuk tovább fokozni azokat az eredményeket, amelyeket arra az időre gyűjtöttünk össze, amikor a legjobbjaink tanácskoznak érettünk, dolgozókért, az országért, nemze­tünkért. így határozott megyénk dolgozó népe. Es meg is indultak ezen az úton. A Salgótarjáni Acélárugyár ban Székely Mihály sztahanovista oklevéllel kitüntetett műszaki értel­miségi dolgozó két újítást vezetett be. Az egyikkel 26.946 forintos meg­takarítást ért el. A másik most van jóváhagyás alatt, de már azt írja, hogy a kongresszusi napok idejére az üzem dolgozóival megszervezik a kongresszusi őrséget, melyen el akarják érni, hogy olyan eredmények szülessenek üzemükben, amilyenre eddig még nem emlékszik az acél­gyár. Ugyanígy folyik a munka to­vábbi szervezése a Vasötvözetgyár- ban is, ahol a „Kossuth” olvasztár­brigád már 118.9 százalékos teljesí­tést ért el. A bányáknál új sztahá- novlsták születtek, Hatvani Emil az Irén-bányánál 278 százalékos teljesítményt ért el. És szerte az üzemekben ezeket a kimagasló ered­ményeket a dolgozók még tovább fokozzák. Elmondják, hogy amíg a kongresszus dönt arról, hogy ho­gyan építsük tovább országunkat, hogyan erősítsük nemzetünket, ho­gyan védjük a békét, addig ők ezt a teljesítményt még nagyobbra fog­ják fokozni, kiküszöbölik a selejtet, felemelik a lemaradókat, megszi­lárdítják a munkafegyelmet, hogy ezzel erősítsék hazánkat. Nemcsak az üzemi dolgozókban van ilyen lelkes, elszánt munka­akarat. A Párt iránti szeretet ott van a falun is. Palotás dol­gozó parasztjai szocialista közsé­get akarnak teremteni. Ha még az eredmények nem is nagyok, de az az akarat, ami bennük él, az a sze­retet, ami a Párthoz csatolja őket, meg fogja teiemtemi az elhatározá­sukat. Dejtáron is felfigyeltek a palotásiak elhatározására. Nem akarnak lemaradni mögöttük. Meg­indították a széleskörű felvilágosító munkát, hogy mielőbb szilárd ala­pokra helyezzék az új szocialista községet. Ä két község egymásközti versenyébe beleszólt Herencsény község dolgozó parasztsága is. Le­leplezték az ellenük támadó ellen­séget s a dolgozó parasztok egy­másután lépnek be a termelőszövet­kezeti csoportba. A dolgozó parasz­tok életében ezt a döntő fordulatot az hozta, hogv a Párt iránti szeretet erőt adott íiekik nagy munkájukhoz. Elmondhatjuk, hogy a Párt II. kongresszusára készülve fordulat következett be megyénk dolgozóinak életében. Olyan fordulat, amiről ál­modni sem mertünk volna. Mosoly­gós arcú ipari munkások, csillogó szemű bányászok, kemény elhatáro- zású parasztok indultak harcba munkájukkal, hogy egy újat alkos­sanak, növeljék munkájukkal a nem­zet erejét. Ezeket az eredményeket viszi a mi megyénk a kongresszusra azzal, hogy ezek a további győzel­mek biztosítékai* VERSENYBEN A KONGRESSZU A Magyar Dolgozók Pártja II. kon­gresszusára indított verseny megyénk­ben is, mint az ország többi megyéjé­ben, soha nem tapasztalt lendülettel folyik. Most, hogy mind közelebb ke­rültünk a kongresszus napjához, dom­borodik ki valójában a verseny tömeg­jellege. A versenynek nagy lendületet adott, hogy Pártunk Központi Vezető­sége, valamint a megyei pártbizottság zászlót ajánlott fel a versenyben ki­tűnt legjobb üzemnek. A verseny során naponta születnek az újabbnál újabb munkahőstettek, egyéni kezdeményezé­sek. De mind. szélesebb körben terjed el az anyagtakarékossági mozgalom is A versenyben a Tűzhelygyár az első A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgo­zói megyénk többi üzemei elölt válto­zatlanul az első helyet foglalják el. Az üzem dolgozói az eddiginél még szo­rosabb kapcsolatot teremtettek az üzemi pártbizottsággal és állandóan biztosítják a verseny nyilvánosságát Szinte óráról órára mozgó „villám”- versertytiáblán ismertetik a gyár összes dolgozóivá! az újabb eredményeket. Ennek folytán a tisztítóműhely „Mat­roszov”-brigádja megelőzte az üzem eddig legjobb brigádját, az öntödei „Béke”-brigádot. A „Matroszov”-bri- gád minden egyes tagja 200 százalék fölé emeite teljesítményét. Bakos Já­nos, a brigád vezetője 309 százalékra fokozta termelését. A Tűzhelygyár lelkes dolgozói egy pillanatra sem tét­lenkednek. De ne tegye eíbizakodottá eddigi eredményük, mert megyénk többi üzemei nyomukban haladnak. Újabb vállalásuk felét már teljesítették a vasutasok A salgótarjáni nagyállomás forgalmi dolgozói valamennyien tettek feiaián- lást, aminek összértéke 156.000 forint A február 17-i kiértékelés szerint lei kés verseny eredményeként több mint 14 százalékkal túlteljesítették vállalá­sukat. A Kongresszusi Hét első nap ján pótvállalást tettek 26.000 forint ér tékben. A Kongresszusi Hét első két napján már 13.000 forint értékű jel ajánlást teljesítettek kötelezettségük bői. A zagyvái szénbányák élen — Nagybátony a sereghajtó A szénbányák üzemeinél a zagyvái vállalat halad az élen. A zagy­vái bányászok nemes vetélkedése köz­ben naponta születnek kimagasló tel jesítmények. A zagyvái körzetnél Mar- git-táró bányaüzem 118.4 százalékkal áll első helyen. Margit-tárón a csapa­tok közötti versenyben Törjék János és csapata 226 száz^ékot ért eL. De. ha­sonló szép eredményekkel dicsekedh*". nek az üzem többi csapatai. Margit- táró bányaüzem dolgozói minden igye­kezetükkel azon vannak, hogy az üze­mi versenyzászló büszke tulajdonosai legyenek. A kisterenyei vállalat bányaüzemei között a Csipkés-üzem áll az élen. Előirányzott tervét a Kongresszusi Hét első napján 155 százalékra teljesítette. A vállalat többi üzemeinek nagyobb lendülettel kell dolgozniok, ha be akar­ják hozni Csipkést. Még mindig utolsó helyen áll a nagybátonyi vállalat, amely ezidáig 98.7 százalékban teljesítette előirány­zatát. jVlég van remény arra, hogy a nagybátonyi bányaüzemek fölsorakoz­zanak megyénk többi élenjáró üzemei­jáért folyó versenyben is bebizonyít ják a Párthoz való ragaszkodásukat A nagybátonyi vállalatnál már történ­tek is lépések a verseny helyes kiépí­tésére Irén-bányaüzem Rákosi-lejtősaknát hívta ki versenyre. Ménkes bá­nyaüzem pedig Szorospatakkal áll versenyben. Az újabb eredmények azt mutatják, hogy a nagybátonyi vállalat méltó ver senytársa lesz a kisterenyei és a zagy­vái vállalatoknak. 23.5 tonna szénmegtakarítás A Salgótarjáni Erőmű tervét ezidáig 114.6 százalékra teljesítette. A leg­utóbbi napon 23.5 tonna szenet taka­rított meg. A versenymozgalomban az üzem dolgozóinak 82 százaléka harcol aktívan a Párt zászlajáért. Sztahanovista eredmények a Vasötvözetgyárban A vízválasztói Vasötvözet gyárba11 szá­mos dolgozó teljesíti 200 százalékon felül előirányzatát. Szabó József kiké­szítő, Kiss Imre sztahánovista mun­kamódszerével 224.9 százalékot ért el, Vass Leó János sztahánovista 200, Zairok Imre lakatos újításával szintén 200 százalékot ért el. A Kossuth-ol- vasztárbrigád 118.9 százalékra telje­sítette napi normáját. hez és megválhatnak sereghajtó szere­püktől. A nagybátonyi üzemek az előző időkben még mindig bebizonyították helytállásukat és most a Párt zászla­Javítson eredményén a Salgótarjáni Acélárugyár A Salgótarjáni Acélárugyár még mindig el van maradva a vasas üze mek között, A Salgótarjáni Acéláru­gyár ezidáig még az előirányzott ter­vét sem teljesítette, bár az üzem dol­gozóinak 94 százaléka versenyben áll. A pártbizottságnak és a szakszervezet, valamint a műszaki vezetőknek segít­őével még megjavíthatják eredmé nyeiket. Az Acélárugyár egyes üzemei, ezen belül a brigádok és egyes ver­senyzők derekasan kitesznek magu­kért a Párt zászlajának elnyerése ér­dekében. így Rigó Antal ifjú, a főmű­hely sztahánovista esztergályosa, aki a Békevi'ágkongresszuson tett Ígére­téhez híven 300—303 százalékos telje­sítményével harcol a pártkongresszus sikeréért, vagy Rusznyák Béla csiszoló, aki 263 százalékot ért el a termelés­ben. Ugyanígy Sztankó József laka­tos 297 százalékot, Hupcsik Gyula la­katos 294 százalékot, de az Acéláru­gyár dolgozói közül sokan vannak, akik jóval 200 százalékon felül termel­nek, hogy ezzel hitet tegyenek a Párt iránti szeretetükről. Ezek a termelési eredmények mutatják, hogy az üze­mek dolgozói készek harcolni, áldoza­tot hozni a Pártért, de minden lehető­sége megvan arra a gyár dolgozóinak, hegy a kongresszusig behozzák lemara­dásukat és bebizonyítsák, hogy me­gyénk többi üzemeihez hasonlóan helyt­állnak a versenyben. ,A kongresszusi őrség megerősítésére két újítást vezettek be" A Magyar Dolgozók Pártja H. kon gresszusa döntő fordulatot jelent a dol­gozó nép életében. Nemcsak itt az or Acélgyári önfők! Ne pihenjetek babérjaitokon I Kedves Fájd Károly és Simon Sándor elvtársakt A Salgótarjáni Acélárugyár vasönt'ói. /V agy meglepetéssel vettük tudomását a legutóbbi megyei kiértékelést, amelyben az Acélárugyár teljesen lemaradt, holott az előző kiértékelé­sen a harmadik helyen szerepelt. Nem tudjuk megérteni, mi okozta ezen lemaradást. Mi van veletek, acél­gyári öntök? Talán az előző kiértékelésen elért babéraitokon pihentek? Ered­ményeitek ana kellett volna serkentsen benneteket, hogy a megyei pártbizott­ságunk zászlóját elnyerjétek. Mi, Tűzhelygyár, öntödei dolgozók, az utolsó helyről kemény harc árán törtünk az élre és vasököllel szorítjuk a megyei pártbizottság zászlójának nye­lét. Egyre nagyobb lendülettel készülünk a kongresszusra, napról napra emel­jük termelésünket és kemény harcot vívunk a selejt ellen. Nem szégyeljük bevallani, hogy február első két hetében lemaradtunk, de ezen lemaradást nemcsak behozzuk, hanem, túl is teljesítjük. Feljebb emelkedő eredményeink „titka", hogy az eddiginél sokkal szoro­sabb kapcsolatot teremtett a pártbizottság az öntödei dolgozókkal. A pártbi­zottság tagjat sokkal gyakrabban vannak közöttünk. A Párt irányításával fo­kozzuk termelésünket, hogy a megyei kongresszusi zászlót elnyerhessük. Ered­ményeinket és különösen a kimagasló eredményeket rögtönzött feliratokon és mozgó „villám"-táblán közöljük a gyár összeg dolgozóival. A kiértékeléseknél naey súlyt fektetünk az ' öntödénkben a Vorosin-mozgalomra, brigádok fejlesz­tésére, a Sztahánov-mozgalom kiszélesítésére és a folyamatos munkamódszer­átadáson keresztül a 100 százalékon aluli dolgozók termelésének felemelésére. Kongresszusi őrséget szerveztünk a Kongresszusi Hétre. Azt akarjuk elérni, hogy február 24-re egyetlen dolgozó teljesítése se legyen 100 százalékon alul. _Még két nap van előttünk az MDP II. kongresszuáig és mi, Tűzhely­gyár-öntöde dolgozói elhatároztuk, hogy megdöntjük az eddigi legkimagaslóbb eredményeinket, amelyeket a „sztálini műszakon" értünk el. 1 A legutóbbi kiértékelésnél elért eredményeinkkel nem akarunk dicsekedni, mert komoly munka és nagy harcok állanak még előttünk. Éppen ezért ti is küzdjétek le a nehézségeket és a még hátralévő napokon törjetek előre, érjetek utói, vagy hagyjatok et bennünket, Mi harcolunk a békéért, harcolunk a Párt zászlajáért, mert azt tartjuk, amit Sztálin elvtárs mondott: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.'' Róla Imre, a Salgótarjáni Tűzhelygyár 1 sztahánovista öntője. szagon belül, de nemzetközi viszony­latban is nagy jelentősége van Pár­tunk kongresszusának. Ennek tudatá­ban fogtam hozzá munkámhoz, amely­ben kifejezésre kívánom juttatni Pár­tom iránti megbecsülésemet és szerete- temet. Látom, hogy az Acélárugyár­ban a fizikai dolgozók kiveszik részü­ket a kongresszusi versenyből. Rigó Antal ifjúmunkás, esztergályos, 300 százalékra fokozta termelését. Rusz­nyák Béla csiszoló 263 százalékot ért el és ugyanígy az üzem többi dolgo­zói, párttagok és pártonkívüliek egy­aránt, kifejezik hálájukat és szerető- tűket a Párt iránt. Én, mint a sodronyüzem műszaki dolgozója, felajánlom, hogy a kon­gresszusi őrség megerősítése érdeké­ben két darab újítást vezetek be az üzemben. Az egyik újításom a kéziszer­számok gyártásához szükséges minő­ségi huzalok észszerű gyártását fogja szolgálni, aminek évi megtakarítása 26.948 forint. A másik újításom közel 3000 forint megtakarítást eredményez. Ezt azért teszem, mert szeretem Pár­tomat, szeretem a békét és meggyőző­désem, hogy minden megtakarított fil­lér népünk boldogulását, szocialista ha­zánk fejlődését szolgálja. A kongresz- szusi őrségben való részvételemmel se­gíteni kívánom az üzem termelékeny­ségének emelését, az önköltségcsökken­tést, és azt akarom, hogy üzememben kifogástalan minőségi munkát tudjunk végezni. Műszaki képességemnek megfelelően minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a fizikai dolgozók munkáját meg- könnyítsem, az anyagellátás és munka- szervezés terén elősegítsem a nagyobb eredmények elérését. Székely Mihály a Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó, üzemének műszaki dolgozója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom