Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-03 / 5. szám

í951 február 3. SZABAD NOGRAD 3 A DOLGOZOK FEL AZ ELLENSEG JENI Az amerikai imperialisták koreai ku­darca, a nyugati országok dolgozóinak fokozódó harca dühödt támadást vált Id a háborús agresszorokból. Soroza­tos kudarcaik után minden erővel azon igyekeznek, hogy háborút robbantsanak tó. Fokozottabban rágalmazzák a dol­gozók millióinak védelmezőjét, a nagy Szovjetuniót, támadják a népi demo­kratikus országokat és az ügynökeik sokaságát mozgatják meg azért, hogy zavart keltsenek a szocializmust építő országokban, így hazánkban is. Az országon belül a Párt helyes irá­nyítása következtében a dolgozók áldo­zatos munkája nyomán egyre gyorsabb ütemiben folyik az ország újjáépítése, az életszínvonal errlelkedése. Uj üze­mek épülnek, a dolgozók munkáját megkönnyítő gépek kerülnek a gyá­rakba. Traktorállomások segítik a dol­gozó parasztok munkáját. Könyvtárak, filmszínházak segítik a kulturális szín­vonal emelkedését. Ebben a fejlődésben fokozatosan szorulnak háttérbe a dolgozó nép ellenségei, a munkásnyúzó régi fel­ügyelők, jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció, akik a Vatikánnak, mint az imperialisták legfőbb ügynö­kének hű kiszolgálói és falun a dol­gozó parasztokat kizsákmányoló kuiák-- eág. Az ellenség támadásának súlypontja A megvert ellenség, tízszeres erővel támad — tanítja Lenin elvtárs. — Tá­madási súlypontját igyekszik mindig arra a pontra helyezni, ahol felismeri, hogy dolgozó népünk további fejlődé­sének alapja van. Alkotó munkánk- eredményeképpen egyre több üzem jön létre. Eh annyit jelent, hogy iparunk­nak egyre több szénre van szüksége. Ez tehát a további fejlődésünk alap­vető kérdése. Ezt ismerte fel az ellenség, ezért helyezi támadását minden erővel arra, hogy megakadályozza a széntermelés fokozását, amivel akadályozza a továbbfejlődést és a dolgozó nép jobb életének ki­alakulását. A Párt és a kormány legutóbbi, a bányászok felé hozott határozata bizto­sítja többek között azt is, hogy azok a bányász dolgozók, akik jelenleg a bányában is dolgoznak és földműve­léssel is foglalkoznak, leadhatják föld- . jeiket, vagy beléphetnek a tszcs-be. Ez azok felé a bányászok felé, akik kétlaki életet élnek, annyit jelent, hogy a jövőben minden figyelmüket a bá­nyamunka felé fordíthatják, a többter­meléssel jobb keresethez jutnak, ami­vel emelkedik a családjuk életszínvo­nala, de ugyanakkor biztosítják a gyáripar ellátását, az ország fejlődé­sét. Ezt még nem minden kétlaki bá­nyász ismerte fel, és ezt az ellenség látja. Ezért minden erejét felhasználva támadást indított a bányászok sorai között azzal, hogy a dolgozók széles rétegei elől, így a bányá­szok elől is felvásárolja az élelmi­szert, különösen a zsírt, a kenyeret. Közben ügynökeikkel, a jobboldali szo­ciáldemokratákkal, a klerikális reakció embereivel, a kulákokkal azt a hírt terjeszti, hogy ne adjátok le a földet. Az ellenségnek minden célja az, hogy a bányászok továbbra is nehéz körül-i menyek között dolgozzanak, ne jusson fdejiik a nyári pihenőjük kitöltésére, a szántásért, vetésért magas árat fizes­senek az igát1 adó kuláknak és hogy a bányában szerzett fizetésüket csupán a föld művelésére fordítsák. Mindazek meüett az ellenség látja azt is, hogyí az ilyen körülmények között élő bányá­szok a széntermelést nem tudják nö­velni, ami befolyásolja az iparunk, or­szágunk további fejlődését. Az ellenség eA akarja, ez a legfőbb célja. Ezt teszi most az ellenség a kistere- nyei bányaüzemnél. Jobboldali szociál­demokraták, volt nyilasok, jutási őr­mesterek, partizánvadászok beférkőzve a dolgozók soraiba, terjesztik a hábo­rús rémhíreket, vásárlási lázt idéznek elő, rágalmazzák a dolgozó nép veze­tőjét, Rákosi eivtársat. Mindezt azért teszik, hogy eltántorítsák a dolgozó né­pet a Párttól, csökkentsék a doigo-zók munkaerejét, hogy minél kevesebb le­gyen a termelés és kevesebb legyen a kereset. A kormány határozatainak végrehajtását akarják keresztülhúzni és meg akarják törni, azt a munkalendü­letet, amivel a bányászok Pártunk II. Országos Kongresszusára készülnek. Kik ezek az imperialisták főügynökei? Kisterenye községben, de az egész környékben mindenki ismeri a hírhedt jobboldali szociáldemokrata Sümegi Emil, volt tanítóigazgatót, aki a múlt­ban Chórin bányabáró és csatlósainak, Korompainak s a többi bányásznyú- zóknak volt hti Udpnyalója. Aki a kjs- terenyei ifjúságot a cserkész-mozga­lomban az alázatosságra és az urak kiszolgálására tanította. Sümegi Emil a felszabadulás után a szociáldemo­krata pártban húzódott meg és minden igyekezetével azon volt, hogy a bányá­szokat’ eláruló Peyer eszméit terjessze a dolgozók között. A kommunisták el­len uszította a dolgozó népet, meg akarta akadályozni, hogy a bányáink szenet adjanak, sztrájkra biztatta a dolgozókat. Nem akart belenyugodni, hogy megerősödjön a dolgozó nép egy­sége, hogy az ország vajéban a dolgo­zóké legyen. Az imperialistáknak ez a fő ügy­nöke most ismét a dolgozó nép szíve íeié irányította a tőrét. Megbújva a la­kásán, mint a hírhedt Trockij, összejö­veteleket szervez, magaköré gyűjtve a dolgozó nép ellenségeit, jobboldali szocdemeket. Mátravölgyi aknászt, aki aki ív partizánvadász volt és a fiai is nyila® vezetők voltak. Ha a bányászok megfigyelték Mátravölgyi munkáját, megláthat­ják, hogy elirányította a fejtési irányt és a bányászok ÍO—16 mű­szakot meddőn dolgoztak. A telepen lakó dolgozó asszonyok el­mondták, hogy Mátravölgyi menye ál­landóan nagyobb tételben vásárolt fel lisztet, kenyeret és másokat is biztatotl a® ilyen tevékenységre azzal, hogy „háború lesz”. Mátravölgyi a dolgo­zók között, amikor a munka nehézsé­geiről panaszkodtak, állandóan arról beszélt, hogy „ne panaszkodjatok, mert ti akartátok, hogy így legyen”. Itt a* felszabadulás előtti harcokra gondolt. A kommunista dolgozókat mindég a legrosszabb helyre tette dolgozni, és ha ezek a dolgozók nem tudtak ered- ,ményt elérni, akkor állandóan gúnyolta ' őket. Ott van a csoportban Gapamszegi István villanyszerelő is, aki a múltban besúgó volt. A 47-es választások ide­jén mint jobboldali szociáldemokrata leszaggatta a kommunista plakátokat. Vagy Kelemen Károly jobboldali szoc- dem, Sümegi volt tanítványa. A vidéki dolgozókat is meg akarták fertőzni Ehhez a népellenes csoporthoz tar­tozik Bódi dola István, jobboldali szoc- dem, volt továbbszolgáló Horthy-őrmes- ter, akinek az volt a feladata, hogy a vi­déki dolgozókat fertőzze meg. Szé- osényfelfaluban lakik és a községben lakó bányászok között Pártunk szere­tett vezérét, Rákosi elvtársat rágal­mazta. Gyűlöli vezérünket, gyűlöli az egész dolgozó népet. A Horthy-lakta- nyába szeretne visszakerülni, ahol kénye-kedve szerint kínozhatná a be­vonult katonákat. Nem egy éjszaka za­varta fel álmáiból az újoncokat és haj­totta ki őket hiányos öltözetben, 15—20 fokos hidegbe. Ennek az árulónak nem tetszik az, hogy bányászaink napról napra gyarapodnak és fokozzák a szén- termelést. Nem tetszik neki, hogy épül az ország. Horthy-örmester szeretne újra lenni, ezért beszél gyűlölködve a »Pártról, az elért eredményekről, ezért biztatta a dolgozó népet napról napra, hogy vásárolják fel az élelmiszert- A népgyűlölő kulákok sem hiányoznak a díszes csoportból. A mihálygergei “Varga Lajos juhász 31 holdas kulák fia, akinek apját egyízben már fekete­vágásért, feketecsépiésért és a mély­szántás szabót ál ásóért elítélte a dol­gozó nép törvénye. A népnek ez az ellensége, befura­kodva a bányászok közé, Amerika hangját terjesztette, háborús pá­nikot akart kelteni a bányászok között Salgótarjánban leállíttatta a munkásokat szállító autót és arra biztatta a bányászokat, hogy minden kenyeret vásároljanak fel. Félrevezette a dolgozókat. így került a hálójába Sebestyén László rézi, 11 holdas bányász, aki függetlenül attól, hogy kenyérellátása biztosítva van, a kenyeret: kettesével hordta haza. Nincs neki oka a pana6zkodásra, hiszen a bányamunkája mellett egy pár ökre, egy tehene és egv növendék marhája is van. Még is mindég az ellenség hangját terjesztette, az eüátá6 miatt zúgolódott. Magatartásáért a1 párttag­ság kiközösítette a soraiból. Megté­vesztve az ellenségtől Lcnkó Pál is az ellenség fő hanghordozójává vált. De ilyen ifj Hrusz József, aki a bánya munka mellett 2 hold földdel rendelke­zik. Szintén aktív élelmiszettelvásárló. Vagy Miklós János gergi, akinek Ka- rancsberényben 6 hold földje van és Rács Mátyág 2 hold föld tulajdonosa Mindenki tudja róluk a faluban, hogy ellátásuk biztosítva van. Nemcsak a faluban működött az el­lenség ügynöke. Megtalálható Salgó­tarján városban is. Rostár László, a ferencesrendi barátok kántora, aki szin­tén a háborús pánikkeltésen keresztül azt akarta elérni, hogy dolgozóink na ttudják teljesíteni a kongresszusra tett munkafelajánlásaikat. Nem tetszeti neki a munka eredményéből született új üzemi munkáslakás. Nem akarta, hogy a dolgozók életszínvonala emel­kedjen, azt szerette volna, amit a múltban csinált, hogy a dolgozók pén­zén munkanélkül, ingyen éljen. Min­den erejével a régi rendszerért harcolt. A pártszervezet és a dolgozók felelőssége Az imperialistáknak ezek az ügy­nökei szervezték a sorbanállásokat a kenyérért, okozták a kpzellátásunk te­rületén mutatkozó átmeneti nehézsé­geket. Ezek igyekeztek az üzemnél bomlasztani a munkafegyelmet és rá­galmazták Pártunkat. Felvetődik itt a fe­lelősség kérdése, elsősorban a kiste­renyei .üzem kommunistái felé. Ott él­tek közöttük, a szemük láttára végez­ték népellenes munkájukat, de még a párttagjaink 6em vették észre, nem leplezték le és verték vissza az ellen­ség támadását, sőt több esetben párt­tagjaink is továbbították az általuk terjeszteti rémhíreket. Dolgozóinknak ebből le kell vonni a tanulságot. Láí- niok kell, hogy az ellenség azért dol­gozhat közöttük, azért végezheti sze­mük láttára, zavartalanul aljas tevé­kenységét, mert nem képezik magu­kat, nem ismerik fel a dolgok mögött az ellenség kezét és hagyják, hogy _ a háborús uszítok ügynökei megfertőz zék az egész üzemet. Felvetődik a felelősség kérdése a párt és a szakszervezeti vezetők felé is. látniok keli Krajii'c elvtársnak és a párt többi vezetőségi tagjainak, hogy az íróasztal mellől, elszigetelve a dolgo­zóktól. nem lehet a dolgozók ügyéért harcolnak. Látniok kellene, azzal, hogy eÍ6zi«etelik magukat a dolgozók­tól, csak a nép ádáz ellenségeinek al­jas aknamunkáját segítik elő.' A kisterenyei pártszervezet és szakszervezet vezetőségi tagjai nem éltek a dolgozók között, nem ismerték a dolgozók problémáit, bürokrata módra íróasztal mellől, papíron akarták a feladatokat meg­oldani. Es amikor kommunista munkára, kom­munista kiállásra lett volna szükség, mint például a. bányászszemináriumok megszervezésénél, akkor visszariadtak a látszólagos nehézségektől, nem mer­tek lemenni még akkor sem a dolgo­zók közé a feladatok végrehajtása ér­dekében. A szakszervezet funkcioná­riusai is beburkolóznak a papírok közé és ha el is jut hozzájuk a reakció megnyilvánulása, kényelmi állás­pontból kitérnek az osztályharc elöl. Ezek az események, amik ennél az üzemnél lejátszódtak, komoly figyel­meztetés kell hogy legyen minden be­csületes dolgozó számára. Dolgozóink­nak fel kell fegyverkezni rendszeres tanuláson keresztül az elmélet fegyve- révei, hogy meglássák és leleplezhes­sék az ellenség támadásait. Ma, a rendkívüli kiéleződött nemzet­közi viszonyok között, dolgozóinknak sokkal fokozottabb éberséggel, kommu­nista kiállással kell feladataikat elvé­gezni. Látnunk kell, hogy az ellenség elért eredményeinket akarja megsem­misíteni. Látnunk kell, hogy az ellen­ség fokozódó jólétünkre tör. Látnunk kell, hogy az ellenség hazánk békéjét, biztonságát aknázza alá. Feladatunk, hogy az ellenséget ki­söpörjük soraink közül, pártszervezeti munkánk megjavításával, fokozottabb tanulással, jobb termelő munkával szilárdítsuk meg hazánk békéjét, füg­getlenségét és haladjunk előre a jólét, a szocializmus útján. Versenyben Legjobb kongresszusi brigád" címéért Mßnlgoatiink tukiívtjvsítik kongresszusi rállalásnikat ezzel szemben termelése átlagosan 194 százalékra emelkedett. Munká jukat elő­segítette, hogy a termelés megkezdése előtt munkatársaivá’ közösen beszéli át teendőiket. Bede Erzsébet gépmun- kásnő 170 százalékos termelést vállalt a kongresszus tiszteletére. A inni szaki vezetés biztosítja hogv állandó munkáival legyen ellátva, így munkaidőkiesése megszűnt és ter­melését 203 százalékra emelte. A Béke­brigád 180 százalékról 200 százalékra emelte termelését. Munkájuk eredmé­nyéhez hozzájárul, hogy egymás kö­zött helyesen osztják fel a munkafázi­sokat és a munkaidőkiesést ezzel meg­szüntették. A zagyvapálfalvi bá nv agépgvárban a kongresszus tiszteletére tett felaján­lások során fokozatosan emelik a ter­melést. Az esztergályos műhely első- heti termelése 112 százalék, második heti 116 száizaiéik, harmadik heti pedig i 17 százalék. Az öntőműhely első heti termelése 98 százalék, második heti 107 százalék, harmadik heti 141.1 száza­lékra emelkedett. A kovácsműhely január hónapban át­lagosan 118.6 százalékot ért el. Király- heort-i Gyula az elfekvő anyagok kö­zött lévő bronzhuliadékok összegyűj­tését vállalta. 350 kilogramm Januárban a tervezett bronzhulladék gyüjté­A salgótarjáni szénbányák bányaüze­meinek dolgozói harcot indítottak a „legjobb kongresszusi brigád” cím el­nyeréséért. Az üzemek dolgozói állan­dóan tájékozódnak termelésük állásá­ról és naponta érnek el újnbb termelési eredményt. A ságujfalui bányaüzemnél Toldi Jó­zsef sági és brigádja 199 százalékos termeléssel halad az élen. Siikó Kál­mán és brigádja 110 százalékot vállalt a kongresszus tiszteletére, 195.4 szá­zalékra fokozta termelését. Márkus Jó­zsef és brigádja 171.4 százalékos ter­melést ért el. Báli Ferenc gálcsi és brigádja 166 százalékos termelést ért el. Ezenfelül versenyben áll még Mákos Ferenc és brigádja Jekket József és brigádja, Gyüre János báli és brigádja, Márton Ferenc sági és brigádja, akik szintén szép eredményeket értek el. Szorospatak bányaüzemnél Jónás Joachim és brigádja 164 százalékos átlagtermelésével áll az első helyen. Oláh Gésa és brigádja 140 százalékot, Juhász János és brigádja 135 száza­lékot ért. el. Kossuth-táró bányaüzemnél Szilvesz­ter István és brigádja 115 százalékos termelést ért el, Rác Láiszló és T-óbi Irén, az MSZT-brigád tagjai 126 szá­zalékra fokozták teljesítményüket. Sipka András és Nagy Erzsébet 115 százalékos átlagteljesítményt értek el., Tiribes-aknán Fehér László és bri­gádja 113, Sulyí>k alsó József és bri­gádja 109 százalékos áttagtermelést ér­tek el. Gáti bányaüzemnél Vaspá! Ferenc vájár előirányzatát 185 százalékra, Nyerges János vájár előirányzatát 136 százalékra fokozta, Nagy Lajos lurkó csillés előirányzatát 131 százalékra fo­kozta a kongresszus tiszteletére. Forgács-tejtősaknán a kongresszusi munkaverseny alkalmából Kovács László 200 százalékra, Szorcsik Fe­renc 188 százalékra. Piletics Rezső 188 százalékra fokozta termelését. Balogh Vilmos, az ifjúsági brigád vezetője és munkatársai kongresszusi vállalá­sukat 177 százalékra fokozták. Détj bányaüzemnél Kuborcik József III. és Kuborcik János vájárok a kon- greszus tiszteletére tett termelési fel­ajánlásukat 131 százalékra teljesítet­ték. Az üzemben eddig 159-en kötöt­tek hosszúlejáratú versenyszerződést, a kongresszusra 99-en-‘tettek felajánlást. A salgótarjáni Acélárugyárban 143 dolgozó vállalta, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére piunkamódMzerükcl átadják. Uj László lejszekovács Melihercsik Já­nosnak adja át munkamódszerét. Meli­hercsik János, aki munkaidő után sa­játítja el Uj László munkamódszerét, már 68 százalékról 97 százalékra fo­kozta termelését. Ugyancsak szép ered­ményt ért el Molnár József IX., aki Urbán Györgynek adta át munkamód­szerét a villahengerlésnél. A Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűz­helygyár dolgozói a kongresszus tisz­teletére tett felajánlásképpen a de­cember havival szemben 3060 forint enerpiamegtakarítást értek el, ezzel egyidejűleg termelésük 9 százalékkal emelkedett. Laczkó Ágoston gépfórmá­zó vállalta, hogv 140 százalékos telje- _ _______________ s nményét 150 százalékra fokozza, db kézmosószappant vásárolhatnak. A sét január 22-re 360 kilogrammra emelte. A tűzhely gyári építkezésnél nagy lendülettel folyik a „legjobb kongresz- szusi brigád” cím elnyeréséért folyó ver­seny. Tóth László ácsbrigádja 152 szá­zalékra, Oláh Sándor pártonkívüli kubi. kos-brigá'dja 183 százalékra, Ho'ecz Mihály segédmunkás brigádja 151 szá­zalékra, Halmosi Aladár kőműves- brigádja 179 százalékra emelték terme­lésüket. Az építkezésnél a 100 százalé­kon aluli teliesítményt felszámolták. A zagyvái építkezésnél 18 főből álló ifjúsági brigád önállóan dolgozik, s termelésüket átlagosan 129 százalékra teljesítik. A nagybátonyi építkezésnél Dála Já­nos és Pálok Ferenc, akik Dunapente­lén vették át Makszimenko «ívtárs falazás! módszerét. a kongresszus tiszteletére 25 munka­társuknak adták át ezt a munkamód­szert. Gortva Pál, aki ezelőtt 87 száza­lékos termelést ért el, szintén átvette a Makszimenkó-féle módszert és ma már 198 százalékra fokozta termelését. Az építkezésnél ezelőtt a zsaluzódesz­kát két alkalommal használták. Anyag- takarékosság szempontjából vállalták, hogy ezekután hét alkalommal használ­ják u^'anazt a zsaluzódeszkát. Már eddig hatodszor használják fel. Eged Lajos tíz főből álló segédmunkás­brigádja 240 százalékra emelte teljesít­ményét. Állami gazdaságok és termelőcsoporfok eredményei Megyénk állami gazdaságainak és termelőcsoportjainak dolgozói a párt- kongresszus tiszteletére tett munkafel­ajánlásukat lázas ütemben teljesítik. A nógrádsipeki termelőcsoport befejezte a 100 darab befogadóképességű sertésis­tálló építését. Az ipolytarnóci „Vörös csitiag” a vállalt 12 hoíd föld öntözésé­nek csatornázási munkálatait már 80 százalékban teljesítette. A pataki tszcs már kijavította szecskavágó gépét. A romhányi tszcs 6 literről 8 literre emel­te a fejési átlagot. Ugyancsak a berceli tszcs 7 literről 10 literre emelte a fejési átlagot. A nagyoroszi „Úttörő” tszcs a melegágyhoz szükséges 20 köbméter humusztalaj hordását befejezte. 170 négyzetméter melegágy helyét és a trá­gyatelepét szakszerűen rendbehozta. A szécsényi állami gazdaság trakto­ros brigádja 1600 forint értékű megta­karítást ért el az erőgépek időelőtti ki­javításával. Dankó István a kongresz- szusra vállalt 1176 négyszögöl szántó- terület felszántását 1228 négyszögölre teljesítette. Munkájában a Párt iránti szeretet vezette. A nógrádmarcali gaz­daság dolgozói 1720 forintos megtaka­rítást értek el. Hényelpusztai gazdaság tehenész munkacsapata a tejhozamot 1.2 százalékkal emelte. A kisterenyei gazdaság pedig 2 literrel. A sziráki gaz­daság a s,zöldterület trágyázását 5 nap­pal előbb befejezte. Gépállomásaink is lelkes ütemben végzik vállalásuk teljesítését. Ezidejg erőgép javításból 59, cséplőgépjavításból 68, ekejavitásból 73, tárcsa kijavításból 80, vetögép kijavítási munkálatokból 83 százalékot már teljesítettek. ÉLELMISZERCSOMAG-AKCIÖ A karácsonyi élelmiszer-akcióhoz ha­sonlóan a belkereskedelmi minisztérium egyes fontosabb cikkekben a folyama­tos és cgyenletés elosztás érdekében február hóra újabb élelmiszer-akciót szervez. Mivel az időjárás lehetővé teszi, az akció keretében megkezdik a tárolt burgonya kiosztását is. Az élelmiszer-akcióban Budapest és az ellátás tekintetében azzal egyenlő elbí­rálás alá tartozó terület, valamint kiemelt üzemekben dolgozók és család­tagjai, ezenkívül az említett helyeken lakó önálló háztartással rendelkező nyugdíjasok (kegydíjasok, OTI-járadéko- sok) és családtagjai részesülnek. Ezeken a helyeken az élelmiszer-csomagot a másterületekről bejáró üzemi dolgozók és családtagjai is megkapják. Az akció során a dolgozók elsőszámú megrendelő-lapot kapnak, melyre 0.80 kilogramm zsiradékot, 5 kilogramm bur­gonyát, 0.50 kg mosószappant és egy dolgozók hozzátartozói az önálló háztar­tással rendelkező nyugdíjasok és ezek családtagjai, valamint háztartási alkal­mazottak részére 2. számú megrendelő­jegyet bocsátanak ki. A megrendelő-jegyeket a dolgozók és ezek családtagjai a dolgozók munka­helyén kapják meg. Kivételt képeznek a nyugdíjasok és ezek családtagjai, akik megrendelő-jegyüket lakóhelyükön igé­nyelhetik. A megrendelő-jegyek kiosztása igénylési jegyzék alapján történik, melyet a helyi tanács végrehajtó bízott, ságának kereskedelmi osztályán lehet február t-én beszerezni. Ugyanakkor ve­hetik át az üzemek, vállalatok, hivata­lok és egyéb intézmények 'a belkeres­kedelmi minisztérium részletes utasítá­sát is a további tudnivalókról. Az élelmiszercsomagra jogosító meg­rendeléseket az üzemek és egyéb mun­kahelyek február 2-ig kiadják és már 3-tól kezdve a megrendelő-jegyek szel­vényeire lehet vásárolni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom