Szabad Nógrád, 1951. február (7. évfolyam, 5-9. szám)

1951-02-03 / 5. szám

2 SZABAD NOGRAD 1951 február 3. — Figyelembe kell vermi — mon­dotta —. hogy megyei viszonylat­ban 3000-reí növekedett a munkás- osztály száma, s ezzel növekedett az ipari termelés is. Az ipari terme­lésnek ez a növekedése azt köve­teli tőlünk, hogy fokozni kell a mezőgazdasági termelést is. Kádár elvtárs rámutatott, hogv ez a folyamat nemcsak az ipar területén van meg, mert ahogy mondotta: — Vannak parasztok, akik kiváltak a mezőgazdasáig termelésének növelé­sénél. Ezt mi az ország számára rend­kívül fontosnak tartjuk. Emellett az eredményeink mellett a hozzászólásból megkapta megyénk dolgozó népe azt a feladatot, amit esi keli végezni, azért, hogy a további fej­lődésünk zavartalanul folyjon. Szorgalmaznunk kell a termelőszövet­kezeti csoportokat. Az egyénileg dol­gozó parasztságnál a termelés növelé­sét és a begyűjtést. Különösen foglal­kozni kell a gabcnabégvüjtéssel. Ezt mindenki kötelességének kell, hogy te­kintse. Ezután rámutatott arra, hogv ezek­nek a feladatoknak az elvégzéséhez az kel hogy megszilárdítsuk a dolgozók között a fegyelmet. Elmondta Kádár elvtárs hogv mindenkinek meg kell ér­teni azt, hogyha az állam valamit kér, azt a dolgozók békés, alkotó munkajá- *ak biztosi tilsa érdekében kéri. — Ha ezt megértik a dolgozók — •mondotta — máskép fog menni a munka. Mi a dolgozók hatalmát mun­kával védjük meg', nem az emberek vérével- Nekünk legnagyobb kincsünk az ember. Ezután Kádár elvtárs foglalkozott a tszcs fejlesztésével. Rámutatott, hogy noha van eredmény, de Nógrád megye az ország többi megyéitől jóval é. van maradva. A tszcs fejlesztésében Nógrád megye az ország egyéb terü­leteihez viszonyítva lejjebb tart. Pedig Nógrád megye parasztsága sem gon­dolkodik máskép, mint Pest megye dolgozó parasztsága vagy Szolnok me­gyéé. Ezeken a területeken tszcs fej­lesztése már messze túlhaladta mién­ket. — Hogy Nógrád megyében — ilyen lemaradás van, annak tudható be, hogy nincs kellően foglalkozva a parsztság- gal. A lemaradást példamutatással, fel- világosító munkával, neveléssel keH behozni. A tszcs előnyeit azoknak kell elmon­dani, akik ezt már maguk is is­merik. maguk is bennvannak a Iszcs- ben. Ezt ségíts-étreíő' az ipari'dolgozók. —.A ito.ig$SÓ .garasétok a népi .demo­krácia nTver, inert amit még a Párt mondott nekik, abban soha nem csa­lódtak. így van ez a tszcs-nél is. Ezt kell megérteni a parasztságnak és ak­kor azt fogják sajnálni, hogy a tszcs-t nem előbb alakították meg. Végül Kádár elv társ hozzászólásában 'a pártépítés kérdésével foglalkozott. Megmutatta, hogy a pártépítés az, ami biztosítja az előttünk álló felada­tok megoldását- Ezért nem elégedhe­tünk meg egv pillanatig sem azzal, amit. már eddig elértünk, hanem az eredményeket állandóan fokozni kell. — Különösen az ipar és az em-éni- Je-g dolgozó parasztság soraiban kell ezt a munkát szorgalmazni — mon­dotta Kádár elvlárs. Nem arról van szó —, hogy az utcasarkon dobszó útján fogjunk párttagokat. A Pártban a dolgozók leg jobb­jaira van szükség. Olyan dolgo­zókra, akik kiválóak a munkában, egyetértenek a mi Pártunkkal, ennek politikai vona'ával és a Párt tagjai akarnak lenni. Olyan felvilágosító munkái kell végezni a tömegek között, hogy biztosítani tudjuk a Párt állandó növekedését. — Ha jó! dolgozunk, jó a kapcsolat * tömegekkel, mindig fe'szfnre fognak jönni a legjobb erők. Igaz, hogy az ipari munkás szívvel-lélekkel a Párt mellett van. Ezt 1945-től már nem egy ízben bebizonyította. De nem ko­molyan foglalkoztak velük. Hogv jó kommurr'stákká váljanak, elő kell se­gíteni náluk, hogy elsajátítsák a m-arx- femust-leninizmnst, ez alakítja ki a jel­lemet, a helytállást és mindazt, ami szükséges egy ujtípusú emberhez. Kádár elvtárs befejezésül felhívta a konferencia figyelmét, Jiogv használja ki az Országos Kongresszusig hátra­lévő időt. építse a Pá'rtot és ezzel 'ké­szükön a kongresszusra. Fokozzuk a többtermeléat, a begyűjtést. Es fel­hívta a konferene:a résztvevőit, ho"v a lelkes hangulatot ne csak a konferencián fejezze ki, hanem vigye el a falura is és hozza ezt tudtára a dolgozó parasztságnak. <Kádár elvtárs befejező szavait a konferencia résztvevői hosszantartó lelkes tapssal köszönték mcq és nagy lelkesedéssel éltették a Szovjetuniót, a nagy Sztálint, a Pártot és Rákosi elvtársat-) Krizsanyik Jánosné a pásztói tszcs párttitkára beszél arról, hogy az ellenség meg akarja a!;adá lyozni a szövetkezeti mozgalom fellen­dülését. Mi itt a teendőnk? Harcos, erős küzdelem. En ígérem ezen a kon­Harcban a Szabad Nép-kampány sikeréért ferencián, hogy keményen fogok har­colni és nevelni. Azt a javaslatot te szem, hogy minden tszcs ebben az or­szágban azon küzdjön, hogy soraiból kiűzze az ellenséget és kiküszöbölje ed­digi hiányosságait. Mrhvik János Szirákról hozta forró üdvözletéi a konferenciának. Felszóla lásában beszélt arról, hogy a Párt út- mutatásával, jó népnevelő munkával elérték, hogy a gabona és széna- begyűjtést, 150 százalékig teljesí tették. Egy ö;gyermekes családanya üdvözle. tét tolmácsolta: „En mint ötgyermekes szülő, kérem, hogy necsak a felső, ha­nem az alsó tagozaton is a marxsita tandk szerint tanítsák gyermekeinket.“ (A javaslatot a konferencia résztvevői tetszéssel fogadták.) Egységük bajtársai nevében szere­tettel köszöntötte a konferenciát Tóbi József szakaszvezető' Detnbrovszki József, a Saigótartjáni Üveggyár dolgozója elmondta elért ered­ményeiket, amik a termelés terén mu­tatkoznak üzemükben. Ígérjük, hogy a kongresszus tiszteletére, hiányossá­gainkat, amik még mutatkoznak mun­kánkban, ki fogjuk küszöbölni, mert ezzel egy újabb csapást mérünk ellen­ségeink fejére. Czikora Ilona tüzhelygyári munkásnő a nők munkájá­ról beszélt. „Mióta a Vörös Hadsereg felszabadított bennünket, megjavult a magyar nép, köztük a magvar ' nők élete. Azóta nem a háztartás rabjai vagyunk csupán, hanem egyenlő dolgo­zók a férfiakkal. Együtt veszünk részt az államvezetésben, a termelés és kul­túráiét minden munkájában. Az asszo­nyok kezében ma már a logarléc is biz­tos szerszám. Köszönjük mi, magyar nők szabad, boldog életünket Pártunk­nak és nagy tanítónknak, Rákosi elvtársnak. Novák József DISZ megyei titkár az ifjúság munkájával foglalkozott. Bog­dán Béláné Horpács község tanács elnöke a békéért vívott megingathatat­lan harc kérdéséről beszélt. Bozó Ignác Zagyvaróna és Inászó bányászainak harcos üdvözletét tolmácsolta. Futó János, Krenács Lajos elért eredmé­nyeikről beszéltek. Imre Józsefné, a balassagyarmati já­rási bizottság káderese, a káderneve­lés munkájának megjavításával fog­lalkozott. A felszólalások után Gergely Imrcné az időközben érkezett táviratokat ol­vasta fel. Hatalmas tapssal fogadták a kon­ferencia résztvevői a nógrádkö- vesdi dolgozó parasztság táviratát, melyben közük, hogy a konferen­cia tiszteletére megalakították a , tszcs-t. A konferencia lelkesen üdvözli az Országos Kongresszusra megválasz­tott küldötteket: szavazási joggal: Kádár János, Havran István, Boksa! István, Kojnok Ferenc, Gyárfás János, Nádasdi András, Bernát Rezső, Laka­tos József, Kilvádi Józsefné, Novák József, özv. Gergely Imréné, Szu'a, Endre, Dala János, Kiss József, Krizsa- nyik Jánosné. Benedek Lászlóné, Gal- csik Gyula, Sas Imre. Göröcz István, Pintér András, Kohut András, Bogdán Béláné. Szűcs Zsuzsanna. Tanácskozási joggal: Tömör Sándorné, Kazári Gyula, Oczel János, Futó János. Simon Lajos, Jónás Joachim, Vcrhovszki Sándor, Majoros Jánosné, Rékás Bálintné, Oláh Ferenc. A küldöttek helyükről feállva, hosz- szan éltették a Szovejtuniót, Pártun­kat, Sztálin és Rákosi elvtár6at. A kon- ■ ferencia az Internacionálé eléneklésével | ért véget. Február 1-én, 9 évvel ezelőtt jelent meg a Szabad Nép első példánya. Ezen a napon indult el a Szabad Nép diadal­mas útjára. A Horthv-pribékek, meg­jelenése után azonnal, óriási hajszát indítottak a nyomda felkuktatására, szerkesztőinek kézrekerítésére. Az elviáirsak életüket nem kímélve nyomtatták és terjesztették a Párt hatásos fegyverét, a Szabad Népet. A kommunistd sajtóért igen soJ< elvtárs áldozta éieiét, közöttük Rózsa Ferenc elvtárs, a lap főszerkesztője is, aki a pri­békek üldözésének áldozata lett. Népnevelőinkre most az a feladat hárul, hogy fokozottabb lendülettel, na­gyobb lelkesedéssel, szabad országban, békés körülmények között terjesszék Pártunk lapját, a Szabad Népet. A Szabad Nép kilencéves évfordu­lóját akkor ünnepeljük meg leg­méltóbban, ha jól előkészítjük és megszervezzük a február 4-i házi agiitációt. felhasználjuk az eddig szerzett tapasz­talatokat. Döntő, hogy minden eddigi­nél jobban készítsük elő a háizi agitá- ciót. Fokozottabban be kell vonni a tömegszervezeti népnevelőket, mozgó­sítani kell a Párt népnevelői mellett a tanulóifjúságot is. A tanulóifjúság soraiban példaként járnak eló'l a nagybátonyi vájáris­kola hallgatói, akik versenyre hív­ták ki az ország összes vájár tanu­lóit,a Szabad Nép terjesztésére. ■ Jó munkát végzett Bárkánvi Pál, I mátraverebélyi pedagógus, aki szemé­lyes példamutatásával igen szép eredJ ményt ért ei. De nagy általánosságban a tanuló if júság még nem kapcsolódott bele eléggé a Szabad Nép terjeszté­sébe. A kisterenyei MÁV fűtőház elő­irányzatát 400 százalékra tel jesitettej Igen eredményesen agitáltak nép. s, -nevelői azzal, hogv összehasonlítá- ^^okat tettek a kapitalista sajtó irányvonala és a Szabad Nép irány­vonala között. A mátraszelei falusi pártszervezet eddig 50 százalékkal teljesítette túl a vál­lalását. Vállalták, hogy a kampány vé­gére vállalásukat 100 százalékkal túltel­jesítik. Még mindig igen nagy a le­maradás a bányászvonalon. Mindössze Újlak és Kazár üzemei teljesítették túl idáig az előirány­zatukat. A múlt héten igen jólsikerült kultúrelő- adást rendezett Mátranovákon a bá­nyai építészet kultúrbrigádja. Bemutatta a „Százezerek kenyere” című jelenetet. Előadásukon mintegy 700 dolgozó vett részt. Minden dolgozó igyekezett a kul­túrműsoron részt venni. Egyedül a Délibánya párttitkárának volt „fonto­sabb dolga és ezt az időt a kocsmában töltötte. Természetes, hogy ahol inága a párttitkár nem látja a Szabad Nép kampányának a jelentőségét és nem harcol annak sikeréért, ott igen nagy a lemaradás. Bányáinkban meg kell szervezni a bánya mélyéi? az agitációt. Üzemi, párt- és szakszervezeti funkcionáriusokimun- kahelyről munkahelyre járjanak és személyes meggyőzéssel igyekezzenek megértetni a dolgozókkal a Szabad Nép olvasásának szükségességét. A. széesényijá rási bizatlsúy ii kongresszusra készül M a, amikor a Párl, az egész or- szag lázasan készül a kongresz- szusra, vessünk egy pillantást a szé- csénvi járási pártbizottságra is, váj­jon milyen munkák jobb elvégzésé­vel készül a magyar nemzet egyik legnagyobb, legördültéljesebb ünne­pére, a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusára. A széesényi járási pártbizottság is határozatot hozott, hogy Rákosi elv­társ október 27-i beszéde alapján fokról-fokra gyökerestől kitépje és eredményekké változtassa át azokat a mulasztásokat, amelyek eddig a pártépílésben, a Párt erősítésében, a tag- és tagjelöltfelvételeknél mutat­koztak, ami legfőképpen a Párt szo­ciális összetételében domborodik ki. A Párt soraiba igen elenyésző szám­ban kerültek be kis- és középparasz­tok. A parasztság legjobbjainak a Párttól való elzárása veszélyeztette a Párt és a tömegek közötti szoros kapcsolat további elmélyülését. Ennek a hátránya megmutatkozott a kam­pányfeladatok megoldásában, a tszcs- mozgalom fejlesztésében, de különö­sen a gabonabe gyűjtési munkálatok­nál. A járási bizottság megkezdte az áldatlan állapot felszámolását. tö­rekszik a Párthoz hű, a békekölcsön­jegyzés, tanácsválasztás, gabonabe- gyüjtés végrehajtásában kitűnt dol­gozó kis- és középparasztok Pártba való bevonására. A decemberi hó­napba* az alapszervezetektől bekül­dött tag- és tagjelölt felvételi kérel­mek közti! a járási bizottság szemé­lyes elbírálás alapján 74-et hagyott jóvá. Ebből 27 munkás. 11 kisparaszt, 24-en a szocialista szektorok dolgozói és 7 egyéb foglalkozású. Ha a szociá­lis összetételt vizsgáljuk, megállapít­ható, hogy a járási bizottság nem végez egész munkát. Még most sem találta meg a középparasztság leg­jobbjait.'akik már eddigi munkájuk­kal bebizonyították, hogy- szeretik a Pártot, követik útmutatásait. A járási bizottságnak fel kell számolnia ezt a hiányosságait is a Párt szociális összetételének megjavítása érdekében. A járási bizottság megjavította munkáját az alapszervezetek felé is. Taggyűléseken, népnevelőértc- Uezleteken állandóan foglalkoznak a pártépítés kérdésével. A járási bi­zottsági tagok most már nem töltik be főbbé a „futár" szerepét, hanem leinenve egy-egy alapszervezethez, alaposan kitárgyalják a végrehajtandó feladatokat és megoldási módjukat. Az ellenőrzési munkát az aktivahálö- zaf kiépítésével javították meg. Az aktívák rendszeresen ellenőrzik a ve­zetőségi és népnevelőértekrzletcket, különösen alap- és középfokú politi­kai iskolákat. A békevédelmi bizott­ságok munkájában úgy hoztak válto­zást, hogy a bizottságok vezetőségeit a szociális összetételt figyelembevéve, felújították. A Párthoz, a munkás­osztályhoz hű ifjakat, nőket, kis* és középparasztokat, pedagógusokat vá­lasztották be. A békebizottságok élére legtöbb helyen a kommunistákat vá­lasztották. amelyek harcképessé te­szik a bizottságokat. Egyik főfeiada óiknak a begyűjtés kérdését tették, amely igen fontos tényező a béke erősítésében, megvédésében. A szé- csényi járás békefrontszakaszának erősödését mutatja az is, hogy min­den termelőcsoportban megalakultuk a békebizottságok. A termelőszövetkezeti mozgalom terén is némi fejlődés mutatko­zik. A járási bizottság elősegíti a kis- és középparasztság kezdeménye­zését. Elviszi őket csoportlátogatásra, ahol saját szemükkel győződhetnek meg a nagyszerű eredményekről, a esoporttagok jobb életéről. Ennek eredményeként. Jflgyházasgergén meg­alakult a csoport 15 csalóddal. Szé- csémyfelfaluban, Szalmatercsen, Lu- dányhalásziban és Szécsénylben meg­alakultak az előkészftő bizottságok, amelyek a taggyarapodást, cso­porttá való alakulást, jó, meggyőző, felvilágosító munkával segítik elő. A járási pártbizottság nagy gondot fordít a már'megiévő csoportok meg­erősítésére és önállóságra való neve­lésére is. A kecskédpusztai „Dózsa“ termelőcsoportban 25 taggal hozták létre az üzemi pártszervezetet. A káderképzés terén komoly lema­radások voltak. Elhanyagolták a párt­iskolát végzett elvtársak foglalkozta­tását, munkájukhoz nem adtak kon­krét segítséget és újabb feladatok el­végzésével sem hízták meg őket, — arpi a .legfontosabb —, nem gondos­kodtak politikai továbbképzésükről. A járási bizottság ezáltal sok jó, har­cos aktívát veszített el. Okúivá a hi­bán, megkezdte az elvtársakkal való foglalkozást. A káderképzés érdeké­ben háromhetes pártiskolára hét ter- melöcsopori üzemi párttitkárát, két­hónapos párliskolára pedig 12 elv­társat javasolt, A z oktatás minőségileg, mennvi- ségileg magasabb színvonalat ér el, mint a tavaszi oktatás. A járás minden községében — egy-két szo­cialista szektor kivételével — rend­szeresen folyt az alap- és közép­fokú tanfolyam. A hallgatók lélszá- rtia eléri a párttagság 25—30 száza­lékút. míg a szocialista szektorok­ban a párttagság 1(M) százaléka kap­csolódott az oktatásba. Lemorzsoló­dás Szécsény és Karancsság közsé­gekben van. ahová a járási bizott­ság gyenge előadókat küldött. A já­rási bizottság a politikai tanfolyamok állandó ellenőrzésével még nívósabbá, magasabb színvonalúvá emeli a tan- folyamot. Az alapszervezeteket új, harcos, fiatal, fejlett elvtársak be­vonásával erősítik. A ságújfalui bá­nyaüzemnél Márton László kéthóna­pos pártiskolát végzett efvtársat vá­lasztotta meg a tagság titkárnak. A politikai iskola beindítását követő hetekben hnlatroasrn lendült a terme­lés. Ennek eredményeképpen a ja­nuár hónapi tervelőirányzatot az üzem dolgozói már 29-én 10(5.7 szá­zalékban teljesítették. A gabonabegyiijtési munkálatoknál azonban a járási bizottság még most sem tudta kiküszöbölni a hiányossá­got, Kenyérgabonából A. R jegyre 118 százalékra, burgonyából 27. ku­koricából 17. takarmánygabonából 87 százalékra van teljest!Ve a tervelö- iránvznt. A C. vételi jegynél súlyos lemaradás vart. A féladat az legyen, hogy az ezen a téren mutatkozó só­gor-koma szellemet, az opportuniz­must gyökerestől felszámolják. Jó politikai felvilágosító munkával, a tanácsok állandó instruálásával, a tömegszervezetek aktívabb, legszé­lesebb mozgósításával segítsék elő a begyűjtés sikerét. A tanácsok mun­káját a járási bizottság jobban tá­mogassa. Föl kell számolni az elnök és a titkár közötti rossz viszonyt, amely a munka rovására megy. Meg kell magyarázni, hogy a tanácsoknak vállalni kell a népszerűtlennek lát­szó feladatok megoldását is. Ehhez azonban szükséges a tanácstagok egyéni felelőssége. A járási bizottság minden fel- adatot úgy végezzen, hogy an­nak megoldása a Párt erősödését, a Párt és a tömegek közötti kapcsolat szorosabbra való fűzését szolgálja. Fel kell sorakoztatni a tömegeket a Párt mögött, nevelni kell a párttag­ságot és a párlonkíviilieket a Párt szeretetére. hazaszeretetre, önfeláldo­zásra, az ellenséggel szembeni gyűlö­letre és kérlelhetetlen harcra, éberen figyelni a tömegek hangulatát és nemcsak a Párt utasításait közvetíteni a tömegek felé, hanem a tömegek bí­rálatát. érzéseit, kívánságait a Párt felé. Ezt tekintse a széesényi járási pártbizottság állandó feladatának, hogy méltóképpen köszönthesse a Magyar Dolgozók Pártja 14. kon­gresszust. Lantos László Vonjuk be fokozottabban az agitá- cióba az újonnan beszervezett elő­fizetőket, tagjelölteket, akik a Szabad Nép kampányban kifejtett jó munkájukkal is bizonyítsák be, 4iogy éredemesek a párttagságra, a dolgozó nép bizalmára. Járásaink, pártszervezeteink eddigi eredményei: Salgótarján város 151, Balassa­gyarmat város 143, balassagyar­mati járás 104, salgótarjáni járás 92, pásztói járás 58, széesényi já­rás 56, rétsági járás 50.5, bányák 48 százalék. A pártszervezetek: különös gonddal ügyeljenek arra, Kbgy az általuk be­jelentett előfizetők díját a népnevelők azonnal fizessék be. Ugyanis igen nagy az eltérés a pártszervezetek jelentése és a Szabad Nép eddigi nyilvántartása között Az eltérések a salgótarjáni já­rásban, a pásztói járásban és a szé- csényi járásban a legnagyobbak. El­lenőrizzék mindenütt, hogy az előfize­tési díjakat; be is fizették-e. Megyénk pontosan e injait le van maradva orszá­gos viszonylatban, mert a Szabad Nép kiadóhivatala az előjegyzéseket nem veszi figyelembe, csak ha már a pos­tán is befizették. A feladat most az. hogy tovább fo­kozzuk eredményeinket jó. meggyőző agitációval, nagyobb lelkesedéssel foly­tassuk a harcot a'Szabad Nép-kampány sikeréért. Fodor A parasztküldöttség látogatása az Acélárugyárban A megyej konferenciát üdvözlő pa- rasztktíldŐttség az Acélgyárban tett iá- togatást. A paraszt küldöttség tagjai megnézték, hogyan lesz az izzó vasból számukra nélkülözhetetlen kapa, ásó. Nagy József, akinek mellén a Munka- érdemrend bronz fokozata csillog, fi­gyelmesen nézi a készülő munkadara­bot és amikor Fridrdc.h elvtárs leteszi a kapát így szót: „Sosem hittem oolna, hogy Ilyen nehéz munkát vé­geznek a gyárban n dolgozók" Sümegi János, a parasztküldö'tscg vezetője pedig arról beszél. hogyan ve­zették őket félre a múltban. „Akkor külön választották a parasztságot a munkásoktól és ágy próbálták meg­magyarázni, hogy nekik könnyű, mert ledolgozzák a nyolc órát és mehetnek haza pihenni. Most meggyőződtünk róla, hogy a gyári munka sok eset­ben még a mi munkánknál is nehe­zebb." A GSZ-üzemből a Főműhelybe 'áto- gattak el. ahol Makai János rétsági tanácselnök-helyettes régi ismerős­ként szorított kezet Rigó Antal Ifjú sztahanovistával. Renne volt ebben a kéz Szorításba n mindaz a fogadalom, amit az első találkozáson, a Békevi­lágkongresszuson tettek egymásnak, hogy tovább viszik a harcot a béke svédeimében. Balga Józsefné, érsekvadkerti pa- rasztasszony csodálattal tekint a fia- tat sztahanovistára és gondolatait szó­val is kifejezi: „Nagyon sokat jelen­tett nekem, de valamennyiünknek, hogy eljöhettünk megnézni a ti mun­kátokat. Mont már világossá vált előt­tünk, hogy miért kell a munkás-pa­raszt szövetéig, most már látjuk, hogy csak közös munkával tudjuk előre vinni harcunkat. ígérem, hogy bárhol, bármerre járok, mindent elkövetek, hogy még erősebbé tegyem ezt a sző. vétségét, mely további békés életünk, fejlődésünk fettétele. Köszönöm a Pártnak, hogy utat mutatott a további munkámhoz és nektek, mert megmu­tattátok, hogy velünk vagytok nehéz harcainkban.“ Salgótarjáni „November 7” mozi műsora 1951 íebruár 3— 8-ig: Patyomkin pán­célos. 1951 február 10—i 5-ig: Kínai nép győzelme. Baglyasal jai Szabadság Filmszínház műsora 1951 február 3—4-ig: UH muri. 1951 február 10—11-ig: Nagy alkalom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom