Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)
1951-01-06 / 1. szám
1951 Január 8. SZABAD NOGRAD 3 ■ A MINISZTERTANÁCS RENDELETE A TAKARÉKOSSÁGRÓL Ä Magyar Népköztársaság minisztertanácsa nagyjelentőségű határozatot hozott a takarékosság kérdéséről Különösen takarékoskodni kell a következő anyagokkal: vas, színesfémek, szén, olaj, benzin, ía, ceioent, gyapot, bőr, papír és az összes importanyagok. A fokozott takarékosság megvalósítása érdekében az öntödék 6elejtjét' 1951-ben egyharmadával kell csökkenteni, a gyapotfonál kifonását 92 százalékra kell emelni és ezzel 16 millió forint megtakarítást kell elérni, az egy cipőre felhasznált felsőbőr és talpbőr mennyiségét öt százalékkal kell csökkenteni, az így megtakarított anyagból 400.000 párral több cipőt kell előállítani, a már elrendelt ötszázalékos szénmegtakarításon felül, az ösz- szes állami hivatalok és vállalatok takarítsák meg a világítási célokra szolgáló villamosenergia öt százalékát. Biztosítani kell a gépek jobb kihasználását, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben az eddigi 4—5 százalékos szemveszteséget 1.5 százalékra kell csökkenteni, a műanyagok felhasználását ki kell szélesíteni; 1951 május 1-ig félmilliárd forint értékű, üzemekben elfekvő készletet kell a népgazdaság rendelkezésére bocsátani. A minisztertanács felhívja az ifjúságot, lelkes részvételével segítse a hulladékgyűjtést. A beruházások területén is széles körben lehet tapasztalni a takarékosság hiápyát. Gyakran elhanyagolják a gazdaságossági szempontokat, az építkezések előkészítésének tervszerűt- lensége növeli a költségeket. „Az új állami kereskedelmi üzletek jelentős részét fényűző módon, költségeket nem kímélve építették fel”, túlméretezték a dologi kiadásokat. A beruházások tervszerűségének fokozása és az egyes esetekben előforduló pazarlás megszüntetése érdekében a minisztertanács többek között elrendelte: „Az Országos Tervhivatal elnöke dolgoztassa ki a beruházások előkészítésének és jóváhagyásának részletes szabályozását A vas és cement felhasználását az építkezéseknél átlagosan 15 százalékkal csökkenteni kell. Az államháztartás területén a pénzügyminiszter 1951 március 31-ig vizsgálja felül a dologi kiadások normáit, különös tekintettel a reprezentációs jellegű kiadásokra. A dologi kiadások normáinak kidolgozása során mintegy tízszázalékos csökkentést kell elérni. A pénzügyminiszter az államigazgatás 1951. évi kiküldetési költségeit húsz százalékkal csökkentse." A minisztertanács határozata rámutat arra, hogy a munkaerőfelhasználás területén is szembeötlő a pazarlás. Az úgyis túlméretezed nagykereskedelmi vállalatok alkalmazottainak száma egy év alatt kilencezerrel emelkedett. Állandóan növekszik az államapparátus létszáma is, ami nagyrészt a még mindig tapasztalható bürokratizmus következménye. A munkaerőfelhasználás területén mutatkozó pazarlás megszüntetése érdekében a minisztertanács minden miniszter kötelességévé leszi: „A felügyeletük alá tartozó területeken akadályozzák meg a nem közvetlenül termelőmunkát végzők létszámának emelkedését. Az állami hivataloknál és intézményeknél az 1950 november 1-i létszámot kivételes esetektől eltekintve, nem szabad növelni. Égy hónapon belül meg kell határozni azokat a hivatali és vállalati munkaköröket, amelyekben kizárólag öregeket, rokkantakat szabad alkalmazni. Az ezekben a munkakörökben jelenleg alkalmazott fiatal és egészséges dolgozókat a termelőmunkába kell átirányítani, az idősebb, érdemleges munkát már nem végző üzemi munkásokat pedig ezekre a munkahelyekre kell áthelyezni." A minisztertanács utasítja az ösz- szes minisztereket, hogy egy hónapon belül dolgozzák ki és fokozatosan vezessék be a felügyeletük alá tartozó területeken a takarékossági rendszabályokat. Ennek irányítására Takarékossági Bizottságot küld ki a minisztertanács. A takarékosság ellen vétőkkel szemben fegyelmi és anyagi felelősséget érvényesítenek. A minisztertanács határozata jelentős intézkedések életbeléptetésével teszi lehetővé a dolgozóknak egyéni takarékoskodását. „A dolgozók takarékosságának előmozdítása érdekében a minisztertanács felhívja a pénzügyminisztert, hogy 1951-ben jelentősen növelje a dolgozók lakás- és családiházépítő szövetkezeteinek nyújtott állami támogatást. Az építésügyi miniszter gondoskodjék, hogy 1951-ben az épftő- szövetkezetek keretében legalább 2000 lakás és családiház épüljön. A pénzügyminiszter biztosítsa elsősorban az üzemek közelében — az Országos Takarékpénztár fiókhálózatának kiépítését, hogy a dolgozók megtakarított pénzüket kamatozó vagy nyereménye® betétkönyvekbe időveszteség nélkül tudják befizetni. A kamaton kívül egyéb eszközökkel is, elsősorban a villany-, gáz- és egyéb közszolgáltatási díjak fizetésének készpénzfizetés nélkül történő lebonyolításával tegye előnyössé a dolgozók számára megtakarított pénzüknek betétként való elhelyezését." A minisztertanács határozatában végül a következő felhívással fordul a dolgozókhoz: „A minisztertanács felhívja az ösz- szes dolgozókat: tekintsék a takarékosság ügyét ötéves tervünk végrehajtása egyik legfontosabb láncszemének. Érezzék mindennapi feladatuknak, hogy fokozott takarékossággal növeljék a dolgozók államának erejét. Fordítsanak különös gondot az anyaggal, szénnel, tüzelőanyaggal. szerszámmal, villamosenergiával való takarékoskodásra. Ne feledjék, hogy minden tonna 6zén, vas, minden mázsa gabona és takarmány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megtakarítása népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk végrehajtását, hazánk erejének növelését szolgálja." Terv ismertető értekezlet, tsmelaj uttín mécsem ismerik tervüket n kisterenyei hikesfg tiszt* k Ibanyaüzemeinknel] az ^'év megkezdése előtt tervismertető értekezleteket tartottak. Az értekezleteket megelőzően a szakszervezetek és műszaki vezetők közösen beszélték át a tervismertető-értekezletekkel kapcsolatos tennivalókat. Az új tervév a munka új szervezési, technikai intézkedéseit követeli meg. Éppen ezért, az üzemek műszaki vezetőinek alapos körültekintéssel kellett feidoi- gozniok az ötéves terv második évének- részlettervét. A -szakszervezetnek pedig az volt a feladata, hogy a műszaki vezetőség által kidolgozott tervek elkerüljenek az üzemrészek, brigádok, munkacsapatok és egyéni dolgozók közé, majd a terv ismertetése alkalmával a dolgozók véleményével kibővüljenek és azutáo a terv harcos, lendületes munr kával meg is valósuljon. A szénmedence területén akadtak olyan helyek is, ahol jó eredménnyel zárult a tervismertető-értekezlet. Több helyen azonban tapasztalható volt, hogy sem a szakszervezet, sem az üzemvezetőség nem tanúsított nagyobb jelentőséget az értekezletnek. így ellaposodott, fegyelmezetlen, a hivatását be nem töltő értekezletté fajult . így volt ez a kisterenyei körzetnél is, ahol Bauer felügyelő és Bánki üzemvezető ez alkalommal szabadságra mentek. így a tervismertető-értekezlet megtartását az aknászokra bízták. Hibát követett el az üzemi pártszervezet és a szakszervezet, hogy nem intézkedtek az irányban, hogy a műszaki vezetők felkészüljenek az értekezletre. Ebből következik aztán, hogy a fatelepről egy órával az értekezlet megkezdése előtt telefonáltak, hogy nincs aki megtartsa a tervismertető-értekezletet. Erről értesülve Kovács István termelési felelős, nagyon helytelenül, úgy intézkedett, hogy a fatelep mintegy 30 dolgozóját „hozzá kell’csapni a szénosztályozó dolgozói részére megtartandó tervismertető értekezlethez". A szakszervezet nem vette figyelembe, hogv a szénosztályozó részére megtartott értekezleten a fatelep dolgozói nem hallják munkájuk eredményeit, hiányosságait, de nem ismerhetik meg a jövőévi feladataikat sem. I NÉZZÜK MEG nél? A bánya bejárata mi történt a csigakúti bánvaüzem- tervismertető- értekezletet a előtt tartották meg. A bányából kijövő, megizzadt dolgozóknak egy része a hideg levegőn végighallgatták az értekezletet, a másik része lesütött fejjel, az értekezlet csoportját megkerülve, elment a tervértekezietről. Ehhez hozzájárult az is, hogy nem jól választották meg az értekezlet helyét, de feltétlen közrejátszott azt is. hogy a szakszervezet nem készítette elő az értekezletet. Voltak, akik azt kérdezték a gyülekező csoporttól: „Mi lesz itt?” Ez azt jelenti, hogy a dolgozók egy része nem is tudott arról, hogy tervismertető értekezletet tartanak az üzemnél. De meglátszott a dolgozók egvrészén a politikai öntudatlanság. amikor hangoskodva mondták: „már megint gyűlés?“. „Miért nem tartják reggel, ha reggel tartanák, akkor eltarthatna dóiig is.” Ezeket a szavakat a párt- s a szakszervezet bizal- miai elhallgatták. Nem látták népszerűnek kiigazítani munkatársaik helytelen megnyilvánulását. Ez a viselkedés nem a kitartó, kemény, bátor, a Párthoz és a munkásosztályhoz hű, régi harcos, salgótarjáni szénmedence dolgozóinak a hangja. Végül is Oguiin főaknász megtartotta az értekezletet. Foglalkozott az ünnepi műszakok termelési eredményeivel. Az üdültetés tervszerűségével, azzal, hogy a jövőévben 8 százalékkal többet kell termelni, mint az elmúlt évben, azzal, hogy munkamódszerátadással, észszerű munkával, gépesítéssel fogják megoldani a termelés fokozását. Megemlítette, hogy a munkafegyelem nem kielégítő a csigakúti bányaüzemnél. Reggel félhétkor van a leszá'ás, de a dolgozók még háromnegyed hétkor a felolvasóban tartózkodnak. Az Oguiin főaknász által megemlített kérdések kétségtelenül szükségesek és fontosak, de nem volt helyes, hogy a tervismer- tető-értekezleten nem ismertették a tervet, Oguiin elvtárs szerint a terv fel van bontva a csigakúti üzem részére, csak a tervfelbontónál van (!). A tervismertető értekezlet fő célja az lett volna, hogy a dolgozók az üzem műszaki vezetőivel és a szakszervezettel részletesen kitárgyalják az 1951. év tennivalóit. Javaslatokat tenni a munka helyesebb megszervezésére, munkamódszerátadásra, konkréten rámutatni a termelés emelésének lehetőségére. A dolgozók az egyéni, vagy csapatterveiket megis: merve, hosszú lejáratú versenyszerződéseket kötve, vállalták volna tervük túlteljesítését. | A MŰSZAKI VEZETŐSÉG | 0 terVet -------------------------------------. nem ismertette. Ügy gondolták, majd kifüggesztik s ilyenformán ismerkedkednek meg a dolgozók terveikkel. A szak- szervezet úgy látszik belenyugodott ebbe a bürokratikus formába és engedték, hogy az elmúlt évhez hasonlóan az üzem dolgozói már kezdetben elszakadjanak terveiktől. A tervismertető-értekezlet főcélja a felbontott terv megismerése volt. De vájjon az értekezlet után r tudják-e a csigakúti bányaüzem dolgozói, hogv mit keli nekik elvégezni . az új tervévben? Tudják-e azt, hogy egy-egv munkacsapatnak. brigádnak az első negyedévben mi lesz a feladata? Nyilván, nem tudják, ment a párt- és szakszervezet intézkedései iiyen irányban nem ter jedtek ki. A csigakúti bányaüzem tervismertetőértekezletét betetőzte az, hogv Tarnóci István hozzászólása után, aki a hosszú- lejáratú versenyszerződés kiterjesztésére hívta föl munkatársait, otthagyták az értekezletet. Az értekezlet második hozzászólóját már nem hallgatták meg és így a tervismertető értekezlet félbeszakadva, természetesen nem érte el célját. Ugyanezt lehet elmondani Tordas bányaüzemről is, ahol Jambrik aknász tartotta a tervismertető-értekezletet és a csigakútihoz hasonlóan, ill sem volt felbontva a terv, csupán általánosságban beszéltek róla. Iezek A TÉNYÉK ( aláhúzzák a kis- terenvei körzet pártszervezetének. szakszervezetének és műszaki vezetőinek rossz munkáját. Felelősség terheli a salgótarjáni bányq- igazgatóságot, mert nem ellenőrizték' a műszaki vezetők tervismertetéssel kapcsolatos munkákat. Zgyerka Jáno6, a vállalat vezérigazgatója szabadságon volt. de az őt helyettesítő Kusnyér Zoltán és Csillag műszaki vezetők sem ellenőrizték a bányaüzemeknél folyó tervismertetéseket. Ugyanígy a Kerületi Bányász Szakszervezet sem ellenőrizte kellőképpen a tervismertető értekezlet előkészületeit, amiből kitűnik, hogy nem tudják átfogni, végrehajtani feladatukat, elvesznek az apró, mindennapi munkában. — Orosz — Bőre tízezer Szabad Nép-olvasóért megyénkben! Pártunk Központi Vezetősége 1951 január 11-től február 11-ig terjedő időben Szabad Nép-kampány megszervezését tűzte ki célul. Miért vált szükségessé a kampány ■megtartása? Elsősorban azért, mert Pártunk tö- megbefofiyása mögött messze elmaradt a Szabad Nép példányszámának növekedése. Nem elégedheiün-k meg azzal, hogy az országban csupán 500 ezer ember olvassa a lapot és különösen nem' elégedhetünk meg azzal, hogy ennek a példányszámnak 70 százalékát Budapesten olvassák és vidéken csak 30 százalékát. Megyénk területén megmutatkozik ez a hiányosság abban, hogy dolgozó parasztságunknak csak egy százaléka olvassa a lapok Az a lemaradás tehát, amely Pártunk köz ponti lapjának olvasásánál mutatkozik, gátjává vált fejlődésünknek, a dolgozó nép fegyelemre és áldozatvállalásra való nevelésinek. A Szabad Nép olvasótáborának a kiszélesítése tehát az a láncszem, amely további fejlődésünknek egyik biztosítéka. Az ország valamennyi párttagja és becsületes párton'kivül? dolgozója harcba indul most a Szabad Nép péi- dányszámának felemeléséért. Megyénk területén még aránytalanabb az elosztás. A lakosságnak csupán három százaléka áltandó olvasója a lapnak. Ebből Salgótarján város veszi fel a felét. A kisebb falvakban a lakosságnak aránytalan kis rétege olvassa a Szabad Népet. De Vannak olyan községek is, mint Szátok és Ösagárd. ahol egyáltalán nem olvasnak Szabad Népet, esetleg 1—2 példány jár a községbe. Megyénk dolgozóinak elsőrendű fel- ada a ezen a hiányosságon segíteni. Hogy eredményt tudjunk elérni, először meg kell állapítanunk az eddigi mulasztásokat. Révai elvtárs 1948-ban megjelent ,,Százezrek kenyere“ című cikkében a következőket írja: ,,A döntő hiba elsősorban a páríj utikcionáriusok- nak -magatartásában keresendő, abban, hogy a Szabad Nép terjesztését rábízták a kiadóhivatalra, a vak véletlenre. a dolgok spontán menetére. A sajtóagitácfát nem tekintették a pártmunka szerves részének". Révai eiv- társ szavai ma is aktuálisak. Mély kritikát tartalmaznak. A Szabad Nép a pár : hivatalos szócsöve. Ezt a ^zócsöve-t mindenkinek meg kell ismerni, hiszen, tartalma nem szenzációhajszolásra épül, hanem mindenkor tanít, irányít, nevel. Vájjon nem-e a Szabad Népnek is köszönhető-e az, hogy a salgótarjáni 76 os építkezésen Dála János, Páilek Ferenc és Varga József sztahánovis a munka- módszerrel dolgoznak, vagy, hogy a Vasötvözetgyár élüzem lett, ahol a qolgozók 80 százaléka olvassa a la- poi? Igen, ehhez köze van a Szabad Népnek! Hasábjain fáradhatatlanul ismertette a nagy szovjet dolgozók és vezetők munkamódszereit. De, ha megnézzük a Salgótarjáni Üveggyárban Szura Endre, zöldlballonfúvó sztaháno- vis’a, Munkaérdemrenddiöl kitüntetett dolgozói, máris látjuk, hogy ahhoz, hogy sztahánovista lett, nagyban hozzájárult a Szabad Nép hasábjain olvasott biztatás, támogatás. A szovjet sztahánovisták példája nyomán a Szabad Népből tanulta meg azt is, hogy ma már nem egy munkatársának adta át tapasztalatát. ■Vájjon nem nagy segítséget ad-e megyénknek Pártunk központi lapja, amikor föltárja előttünk a bányászatnál helytelen munkaerőgazdálkodás? Vagy amikor ismerteti Bálint Jánosnak a sarkad-feketeéri „Lenin”-termelő- szövetkezet tehenészetének levelét és elmondja, hogy Bálint János hogyan dolgozik, hogy növeli a tejelési átlagot és emeli az ellesi százalékot. Megyénkben ezt a módszert a Szabad Népből megtanulva, alkalmazhatja minden termelőszövetkezeti csoport, de azontúl minden egyénileg gazdálkodó paraszt is. Természetes, mi akkor végezhetünk jó munkát, ha megyénk minden dolgozója, ipari munkás, vagy paraszt és haladó értelmiségi olvasni fogja a Szabad Népet. Felmérhető-e az a segítség, amit á Szabad Nép ad nekünk nap mint nap a nemzetközi helyzet ismertetésében? Ezt a segítséget nem lehet felmérni. Megtanuljuk a Szabad Népből gyűlölni legnagyobb elenségünket, az imperialis^kat. akik életünkre akarnak törni, meglátjuk a Szabad Népből aljas kémtevékenységüket, felkészülünk a Szabad Népből tanulva, hogy Tito és aljas bandájának támadását minden pillanatban készek legyünk visszaverni. Feltárul ^lőttünk a marshallizált országok végtelen elnyomatása és meg ámítjuk a Szabad Népből munkánkkal erősíteni az ott harcoló dolgozók millióit. Élhet-e dolgozó ebben az országban, aki a békét akarja a szocializmust építi, a Szabad Nép olvasása nélkül? Nem élhet! Es itt is a kommunistáknak, az egyéb gazdasági funkciókban ■lévő vezetőknek kell példát mutaniok. Fel kell számolnunk azl a káros és veszélyes nézetet, hogy vizet prédikálunk és bort iszunk. Nem szabad, hogy egyetlen — a nép által kijelölt — vezető is legyen, aki nem olvassa a Szabad Népet. Van ilyen megyénk területén is nem egy. Éppen azért, hogy ez megszűnjön, mutassunk rá Radnai Tibor, a megyei tanács sajtó- és propagandaosztálya előadójának magasítására, aki beosztásának ellenére sem fizeti elő a Szabad Népet. Vájjon teher lehet Radnai Tibornak a havi 11 forint kifizetése. Nem, ez nem teher, csupán kényelmes álláspont, ami munkájában messze visszatükröződik. El keli gondolkodni minden vezetőnek és minden becsületes dolgozónak, hogy vájjon, ha nem olvassa Pártunk központi lapját, hogyan tud eleget tenni a békéért való harcban? El kell gondolkodni, hogyan dolgoznak Csitár, Ipolyszög, Ipolyv’eee, Patvarc, Bokor, Felsőtold, Garáb, Ösagárd, Szátok, Kisbárkány, Márkháza, Szúpatak, és Szalmatercs községekben, ahová egyetlen Szabad Nép sem jár. A Szabad Nép a dolgozók legszélesebb rétegének mindennapi kenyeíe Tanulmányozásának eredményét ott iát ja a dolgozó ebédnél az asztalán. Ott van munkájánál erejében. Nem egy dolgozó mondhatja el, hogy a Szabad Népet olvasva, fokozódott ereje a munkában és a jobb munka-kifejtés után emelkedett keresete óbb s fehérebb lett a kenyere. így válik a Szabad Nép mindennapi kenyerévé annak a dolgozónak, aki nap mini nap tanulmányozza. A Szabad Nép terjesztése harci feladat. Népnevelőinknek ilyen gondolattal keil éhhez a munkához fogni. Minden becsületes dolgozó párttag, vagy pártonkivüli nagy lelkesedéssel készül a Párt V. kongresszusára, hogyan készülhet jói erre a napra? Úgy, ha napi munkája mellett, nagy feladataink megoldásával együtt minél több dolgozót győz meg a Szabad Nép tanú lm á n yoz á s á n a k szüksége sségé ről. Ezzel megkönnyíti az élesedő nemzetközi helyzetben való helytállás felkészüléséi, szélesíti a béketábort, megkönnyíti a termelőszövetkezeti csopor- :ok fejlesztését, fokozza a széntermelést, erősíti pártunkat, szélesíti a párt tömegbefolyását. Elősegíti ötéves tervünk második évének győzelmes beindulását, elmélyíti a dolgozókban a nagy Szovjetunió és a béketábor dicső vezére, Sztálin elvlárs iránti szereletet és hálát, Pártunk és Rákosi elvtárs iránti törhetetlen bizalmat és hitet, segít boldoggá és erőssé tenni forrón szeretett hazánkat. A Szabad Nép terjesztését a dolgozók legszélesebb rétege akkor fogja helyesen, megvalósítani, ha napról napra leleplezi a Pártunk központi lapja ellen agitáló ellenséget. Legyen harci feladat lapunk példányszáma. Száz százalékkal növeljük. Mint minden másban, ebben a munkában is tanuljunk a nagy Szovjetunió példájából, ahol a dolgozók a sajtó olvasását egyik fontos életszükségletüknek tekintik. Nemcsak az ipari dolgozók, hanem szerte a nagy Szovjetunióban, Moiszkvától Szibériáig, Grúziától Leningrádig, a kolhozparaszt, a kecskepásztor, az értelmiségi, a tudós, mind olvassa a Pravdát. A salgótarjáni szénbányák dolgozói újításokkal járultak hozzá az önköltségcsökkentéshez Kerekes Jenő Margittáró bánvaüzem- főaknász. szállítógépek összpontosításának újítási ljavaslatával 16.648 forint évi megtakarítást érnek el. Viszolczki István mizserfai gépműhely villanyszerelője, úszó jelző működtetést vízállás jelzéshez újítása 5015 forint évi megtakarítást eredményez. Garamszegi István kisterenyei villanyszerelő, vagontúltöltés megakadályozására jelzőkészüléket készített, aminek gazdasági eredménye 9360 forint. Tanyai Kálmán villanyszerelő, Kisterenye, elektróda-csoportok kiemeléséhez szerkezetet készített, meivi nek gazdasági eredménye 2600 forint.' Galba Árpád kisterenyei gépműhely lakatosa, visszafutást gátló görgő fékmű újításának gazdasági eredménye 50.000 forint. Mede Ernő Kovács. Kisterenve, szénosztályozóhoz rostalemez önműködő tisztítóberendezés újításának gazdasági eredménye 48.600 forint. Merényi János építőmester. Salgótarján. A nagybátonyj legénvszálló-építés terveinek módosítása 92.350 forint megtakarítást eredményez.
