Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-06 / 1. szám

4 SZABAD NÖGRAD 1951 január 6. Az Országos Népművelési Bizottság Országos Kuilúrversenyt hirdetett a közelmúltban. Még karácsony más­napján megtartották a falusi körzeti döntőket is. Országos viszonylatban több mint háromezer csoport küldte be ne­vezését az Országos KultúrVersenyre, amely mutatja, hogy a munkások és a parasztok igazi hívei a szocialista kultúrának, és támogatják annak to­vábbi fellendülését. Ha megnézzük, hogy megyénkben ezen a téren milyen eredményeket ériünk el, megállapít. Íratjuk azt, hogy az Országos Kulíúr- versenyre. kevés csoport jelentkezeti. A jelentkezők száma mindössze 53 volt. Ez nem teszi ki megyénk községei számának a telét sem, s még szomo­rúbb ez a kép, ha tudomásul vesszük, hogy a kultúr,versenybe benevezett csoportoknak a'ig a tele jelent meg, a körzeti döntőben. Ha a hibák okát keressük, először azt kell megállapí­tani, hogy a megyei Népművelési Bi­zottság végzett hiányos munkát. Az Országos Kultúr versenyt nem szer­vezte és a jelentkezők nagy része csak önkéntesen csatlakozott az Országos Népművelést Bizottság felhívásához. A rossz eredmény másik oka az. hogy a járási tanácsoknál még csak két he:yen dolgozik a népművelési osztály, ami azt mutatja, hogy a másik három járási tanácsnál a kultúrának az ügye még melié'kügy, ezeknél a tanácsok­nál a kultúrát nem úgy tekintik, mint fegyvert a szocializmus építésében, .főbb eredményt érhettünk volna el, ha a város dolgozói, az üzemi kultúr- munkások kijártak volna falura, segí­teni a falusi csoportoknak mun­kájukban. hogy azok nagyobb kedvvel indulhassanak el a kultúr- versenyen. Az Országos Kuitúrverseny egyik célja az, hogy tovább .fej­lessze a város és falu szövetségét, a város dolgozóinak a falu dolgozói számára nyújtott kulturális támoga­tást. Ezen a téren hibát követtünk el, s ezen változtatnunk kell. Azt kel* szem előtt tartani, hogy a kuttúrrmm- kán keresztül a kommunisták és a pártonkívüliek közötti szövetséget építhetjük és mélyíthetjük ei. Ennek a szövetségnek az építése ■ és mélyí­tése pedig különösen fontos a szo- cia'izmus építésében és a mai nemzet­közi he'yzetben. A körzeti döntőben résztvett kuitúr- csotportok viszont bebizonyították, hogy Ők képezik azt az egészséges magot, amelyre lehet éptleni. amelyet ha igyekezettel fejlesztünk, meg­hozza munkánknak a gyümölcsét. Bizonyítja ezt a drégelypa'anki kiil- lúrcsopori, amely a körzeti döntőn a „Mélyszántás” című darabot mutatta be. A helyes témaválasztás mellett a darab jó előadása, a színjátszók tel­jesítménye. mind a drége'ypaiánkiak jó munkáját dicséri. Ugyancsak jó eredményt mutattak fel a hcnli szín­játszók is a „Nyári zápor”-bó! bemu­tatásra került részletekké'. Vagy keibe nagyobb bizonyíték arra, hogy a falu dolgozói szomjasak a kultúrára. mint az. hogy a nógrádkövesdi dolgozók utat építettek csak azért, hogy a körzeti döntő résztvevői ne járjanak sárban. Közös munkával rer.d- behozíák a kultúrházat, kimeszelték, feldíszítették és méltóvá telték az Országos Kuitúrverseny jelentőségé­hez. Ezek a példák követelőén 'épnek te! a kultúrával foglalkozók felé, hogy foglalkozzanak velük, adjanak segít­séget kultúrmunkájukban, hogy az biztosan és jo irányban lukadhasson. Meg kell említeni a galgaguta; nemze­tiségi kulíúrcsoportot, és a kishar- tyáni, népi tánccsoporl munkáját, amelyek szintén jó eredményt értek el a körzeti-döntőn. A galgagutalak és a kishartyáríak bemutatott számai azt bizonyítják, hogy dolgozó né­pünkben étnek igazi hagyományaink, amelyet ápolnunk és fejlesztenünk kei! * Az Országos Kuitúrverseny körzeti döntőin kívül a karácsonyi ünnepek­ben még megtekinthettünk egv-két kultúreséménvt. A salgótarjáni acél­gyár Petőfi színjátszó csoportja a „Kisunokám” című darabol mutatta be. Az acé'gyári színjátszók már több esetben bebizonyították, hogy jó szolgálatot tesznek a kultúra ügyének és reméljük, hogy a jövőben még sok .jé darabbal szórakoztatják a munka- versenyben résztvevő dolgozóinkat. Igazi kultúrál adjanak. ápolják a szovjet-magyar barátságot kultúrán keresztül is. A zagyvapálíalvi üveggyár szín­játszói pedig Emánuel Roulb Jrancla szerző a ..Király nevében” című dara­bot adták elő. Magával az előadás sikerével, nem kívánunk foglalkozni, de szükséges, hogy pár szót szóljunk a darab előadásának engedélyezéséhez. Ugyanis az. történt, hogy a megyéi tanács népművelési osztálya csak azért engedélyezte a darabnak a lejátszását, mert sok ideig tanulták a darabot és a díszletek beszerzése is nagyon sok költségbe került. A megyei tanács népművelési osztálya továbbiakban ki­fejtette azt az álláspontját is, hogy az élethez közelebb álló darabokat, adjanak, elő. Legyen abban traktorzú­gás és a munka ütemes hangzása, mint ahogy azt ők mondották, ezzel szol­gáljuk szocialista építésünket. Ezzel kapcsolatban csak annyit- kívánunk megjegyezni, hogy ha az előadott darabban nincs is meg a traktorzúgás és a munkának ütemes zengése, akkor is szolgálhatják a haladás ügyét, mert, mint a „Király nevében" is, a hazaszeretetre, a nép iránti szeretette, és az uralkodó osztály elleni gyűlö­letre tanít bennünket. „A kirá'y nevé­ben” című darab hífen tükrözi vissza az akkori társadalmi rendet és jól le lehet vonni belője a tanulságot a dol­gozd nép nevelése szempontjából. Kulturális életünk kérdésénél emlí­tést kell tenni arról az esetről, amely Megyénk dolgozó parasztsága, mun­kásosztályunk hű szövetségese a ter- ménybegyüjtés során, különösen ke­nyérgabona előirányzatának 107-3 százalékra való teljesítésével mint- egv kifejezésre juttatta azt az el­szántságát, hogy nem akar élni még egy olyan elnyomásban, amilyen a Horthy-rendszerben veit és nem akar olyan vérözönt. mint amilyet az amerikai imperialisták Koreában elő­idézték. A kenyérgabonabeadás évi előirányzatának teljesítése C-jegyre megyénk átlaga 81.8 százalék. Azon­ban takarmánygabona; kukorica, - és burgonyaelőirányzatukat megyénk dolgozói nem teljesítették. A ta­karmánygabona előirányzat az 51. hét végéig mindössze 75.4 száza­lék. Súlyos a lemaradás a C. vételi jegynél, ami csak 26.1 százaléka az előirányzott mennyiségnek. Kukoricából A, B-re 34.5, C-re 20.4, burgonyából 31.8, C-re 3.1 százaléka van teljesítve az előírt mennyiségnek. Ha ezeket a számokat figyelembe vesszük, meg kell állapítsuk, hogy pártszervezeteink népnevelői a köz­ségek elöljáróságai, majd ezt követve a helyi tanácsok, de maga a DÉFOSZ is és a lobbi tömegszervezeiek i3 a begyűjtés kérdését csak má­sodrendű feladatnak tekintették. Nem tudatosították dolgozó parasztsá­gunkkal. hogy kötelességeik is van­nak a népi -demokráciával szemben azért, hogy most szabadon mű­velhetik földjeiket, gyarapíthatják gazdaságaikat, művelődhetnek. Nem tudatosították kellőképpen, hogy a ierménybegyüjtés maradéktalan tel­jesítésével nemcsak népgazdaságunk erősödését és népünk jólétét segítik elő, de egyben segítik a koreai nép szabadságharcát, a francia munká­soknak a burzsoá kormány elleni küzdelmét is. A feladatok elvégzését pártszerve­zeteink kampányszerűen vitték és megfeledkeztek arról, hogy a terv teljesítését csakis szívós fölvilágosító munkával és a lazaságok fölszámo­lásával lehet eredményesen teljesí­teni. Hogv mennyire kampányszerűen vitték a feladatokat, azt legjobban a begyűjtési hetek igazoltál;. A begyűj­tési hét során,, különösen kukoricá­ból értek el jó eredményeket, ez azt bizonyítja, hogy a pártszervezetek népnevelői, a helyi tanácsok az ösz- szes tömegszervezetek minden ere­jüket latbavetve vitték a begyűjtési hét munkálatait. Ha a begyűjtési hét folyamán ■ odaadó munkájukkal eredményeket tudtak elérni, miért nem ' asznál- ják föl a tapasztalatokat, s miért nem végzik most is ugyanígy fel­adataikat, mmt végezték a ter- mcnybegyüjtési kampány hetének idején. Vagy talán a pártszervezeteknek a helyi tanácsoknak, valamint összes tömegszervezeteknek, kampány során kell rí ki)i-ÜHiilri'tjiag isjj ára A Nógrádmeqyei Növénytermeliető vál­lalat közli a megye dolgozó parasztsá­gával, hogy a földművelésügyi kor­mányzat mérlegelve az 1951. évben szerződésre termelendő koriandermag, többi szerződéses növényhez viszonyít­va, alacsonyabban megállapított árát, 16.153—1950. XII. 20 fmnh. számú ren­deletében az 1951. évi termésű korian­dermag átvételi árát 180 forintról 220 forintra emelte fel 100 kilogrammon­ként. endrefalvi MNDSZ színjátszó gárdája és Szécsényfelfalu különböző szervei és egyes személyek között megtörtént. Az endrefalvi MNDSZ kultúrgárdája december 27-én, vendég­szereplésen akart részt venni Szécsény. felfaluban, hogy ott bemutassa nevelő hatású előadását. Amilyen lelkesedés­sel készültek MNDSZ asszonyaink áz előadásra, olyan lelketlenül fogadták őket Szécsényfeifaluban. A tanács tit­kára még arra sem veit hajlandó, hogy kidoboftassa az előadás megtartását, hanem még ő is ellenagitációt fejtett ki. A kultúrteremben tartózkodó két DISZ-íag a szó szórás érteimében ki- zavarta a kultúrterembe bemenni akaró endrefalvi asszonyokat. Cséri Sándor és Jancsisíók István részeg fiatalok pedig szintén brutálisan lép­tek fel az endreíal-viak eilen és az endrefalvi asszonyoknak, az előadás megtartása nélkül kellett visszajönni Szécsényfeifaluból. Vizsgálják meg az illetékesek az elkövetett hibát és azon legyenek, hogy Szécsényfelfaiu- ban is támogassák a kultúrát. beikéért folytatott harcot és csak a kampány során lehet fölszámolni azt a siránkozást, amely sok esetben munkájukat jellemezte? Nekik tudni kellene azt. hogy dolgozó parasztsá­gunk joggal megköveteli tőlük, hogy ne tűrjék a lazaságokat. Azt várja tőlük, hogy bátran támaszkodjanak a töme­gekre év ne becsüljék le áldozat- készségüket. Számolják föl azon téves nézeteket, miszerint száraz volt az időjárás és kevés voit a termés, mert ezt a dolgozó paraszt­ság legjobbjai döntötték meg. Dolgozó parasztságunk közül szá­mosán megértve a begyűjtés jelentő­ségét nemcsak, hogy teljesítették az előirányzott tervet, de még a fölös­legüket is beadták. Ilyen dolgozó parasztok megyénk terület én nagyon sokan vannak. Például Kistcrenycn ifj. Varga János, Sze- berényi b. János, Szilágyi Gábor, Szeberényi József, Szomszéd Ist­ván, vagy Szúpatak község, ahol a dolgozó parasztság három kivéte­lével eleget tett kötelességének. Az a dolgozó paraszt a legkiíai'tóbb és legodaadóbb harcosa a békének, aki siránkozás helyett inkább 100 száza­lékra. vagy azon túl teljesíti elő­irányzott tervéi. ,-Csak az a dolgozó paraszt mond­hatja el magáról. hogy becsületes hazafi és a munkásosztálynak hű szö­vetségese, aki begyűjtésével segíti az ipari dolgozókat a szocializmus építé­sében és csak akkor védhetjük meg fölépített gyárainkat, földjeinket, ha mindenki eleget tesz demokráciánk iránti, kötelezettségének“ — ezeket mondja Huszanyiea Ferenc 16 holdas nógrádszakáli középparaszt is. aki terménybeadási kötelezettségének mindenből 100 százalékon felül tett eleget és fölöslegéből még 1.312 kg kenyérgabonát ajánlott föl. Ha nem is ezekkel a szavakkal, de ugyanígy vélekedeit Kovács János hatholdas községi ta­nácstag is, amikor kenyérgabona­beadásának 416 százalékban, ta­karmánygabonabeadásának 100 százalékban, szénabeadásának 120 százalékban tett eleget. De példái mutattak a begyűjtésben Kecskés b. József hélholdas macon- kai gazda is. akj begyűjtési előirány­zatát 160 százalékra, Kiss Mihály öí- holdas nagybárkányi. aki 100 száza­lékra, Skuliéti Pál kéíholdas sám- sonházai gazda, aki terménybeadásáí 100 százalékra, kukoricabeadását 209 százalékra teljesítette. Amal Imre Gábor kishartyáni hatholdas. Pintér Gusztáv négyholdas nemti. Kormos József nagybáíonvi hatholdas dol­gozó .parasztok kötelezettségüknek 100 százalékon felül tettek elegei. Ezekből az eredményekből párt- szervezeteink és tanácsaink, az ösz- sz es tömegszervezeteink erőt kell, hogy merítsenek. Munkájuk során bátran támaszkodjanak a begyűjtés­ben kitűnt dolgozókra és következe­it T iá zhvly gyárban A Salgótarjáni Tűzhelygyárban 1950-ben 148 újítást vezetlek be. Ezekkel az újító,sokká az évi gazda­sági megtakarítás több mint egymillió háromszázezer forint Az újítóknak kifizetett érték meghaladja az 58.000 forintot. KULTURÁLIS ÉLETÜNK NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL A begyűjtés évi mérlege új tapasztalat a terv teljesítéséhez c*ak ludalosílani es az a a ífcs harcot visyenek a begyűjtés ma- raöéklalan teljesítéséért. 11» iijjitás vf. (-«ben A szovjet iiég» iijjoi*!» Iiékeművei A Szovjetunió Minisztertanácsa rendeletet hozoft a volga-doni hajóz­ható csatorna és a cimljanszki vízi- erőnrííközpont felépítéséről. Ez a ren­delet újabb fényes bizonyítéka a Szov­jetunió békepolitfkájának, amelyet fennállása óta folytat. A Szovjetunió a második világháború előtt is, de utána is mindig a békepolitika alapján állott. Amikor az USA imperialista körei eszeveszett fegyverkezési haj­szát kezdtek folytatni, akkor a Szovjet­unió a nagy természetátalakító Davi- dov-íervet ismertette. Amikor a Li Szín Man-banda amerikai gazdái pa­rancsára megtámadta az Észak-Koreai Demokratikus Köztársaságot, akkor a Szovjetunió elrendelte a kujblsevi, a sztálingrádi, a karovkai vízierőmű­vek építését. Most, amikor a vérszom­jas háborús gyújtogatok Brüsszelben féktelen fegyverkezésről tárgyaltak, akkor a Szovjetunió Minisztertanácsa újból rendeletet bocsájtott ki egy ha­talmas békemű építkezéséről, a voiga- doni hajózható csatorna és a cimal- jankszki vízierőmüközpont felépíté­séről. Mit is jelent a volga-doni hajózható csatorna? Jelenti azt, hogy a Szovjetunió ten. gereit — a Káspi-, Fekete-, Keleti-ten­gereket — egységes vízi és szállí­tási rendszerbe egyesítik. Meggyorsul, olcsóbb, könnyebb lesz a szállítás a Szovjetunió egyik vidé­kéről a másikra. Gyorsabban, könnyeb- i ben jut el a moszkvai, leningrádi, vagy donyeci iparcikk a kazah, vagy kubáni mezőgazdasághoz, és könnyeb­ben jut el az élelem, a nyersanyag * mezőgazdaságból az iparba. De a volga-doni csatorna azt is je­lenti hogy a rosztovi és a sztálingrádi terület félig puszia, aszályos vidékei öntözéssel hatalmas, termékeny terü­letié válnak, amelyek bőven adják az éleimet, a nyersanyagot, lehetővé te­szik az életszínvonal emelését. És mit jelent a cimljanszki vízierő- mííközpont felépítése? A sok jelentőség közül csak azt említjük meg, hogy víintnosífhatják a közlekedést, a mezőgazdaságot, még szebb lesz az élet, meggyorsul a fejlődés. Ezen felül jelenti niég azt is, hogy a szovjet nép a béke erős, hatalmas művén dolgozik, amivel hatalmas csa­pást mér a háborús gyujtogatókra! A bs €*k £ ressS as ii hssh*»rús fjyjújjésMjtsiák ell&n A több mint félév« folyó koreai háború az imperialisták szá­mára ugyancsak bővelkedett meglepe­tésekben. Akik azt hitték, hogy Koreát néhány nap alatt „villámháborúban ’ ie tudják igázni, hatalmasat tévedtek. Truman, aki az ázsiai népnek elsőszámú és legádázabb ellensége, nem riadt vissza Korea gazdagságának elpusztí­tásától és a lakosság kiirtásától sem. Ez azonban még jobban kiváltotta azt a gyűlöletet az ázsiai népekből, amely egyik hajtóereje a kizsákmányolt né­pek felszabadító mozgalmának. Az amerikai gyárosok és bankárok alaposan megszedték magukat a koreai háborún. Nyíltan beszélnek róla, ha a koreai háborút nem kezdik el, akkor az Egyesült A'lamokban mir sokkal mélyebb lenne a gazdasági vál­ság. Ilyen kertelés nélkül és gyaláza­tosa« ismerik be, hogy emberek mil­lióinak szenvedésén és Vérén g'azda- godnak. Például Amerika egyik leg­nagyobb vegyipari társaságának nye­resége 1950-ben 16 százalékkal Volt na­gyobb, mint 1948-ban. Az amerikai tőkések lapja szemérmetlenül megírja, hogy az amerikai hadsereg 500 szá­zalékkal költ többet fegyverekre, mint amennyit ez időszakban, a koreai agresszió előtt költeni szándékozott. Amerikában és a csatlós országokban a koreai háború hatásaként hatalmas vásárlási láz ütötte fel a fejét. Egyik napról a másikra emelkedtek a rész­vényárfolyamok, megdrágultak _ a nyersanyagok. Az amerikai kormány koreai támadásának megindítása óta eddig több, mint 30 milliárd dollárral emelte egy évre szóló havi kiadásait. A koreai szabadságharcosuk és a kínai önkéntesek győzelme után a pillanatnyi gazdasági fellendülést annál nagyobb politikai zuhanás kö­vette. Truman, MacArthur és Acheson „erős kéz politikája” nemcsak az ame­rikai tőkés körökben váltott ki rosszal­lást, de határozott ellenszenvre talált a többi imperialista országokban is. Tehát a hirtelen beharangozott koreai győzelem teljesen reménytelen, ami maga után fogja vonni a gazdasági fellendülés hanyatlását és a rothadó kapitalizmus alapvető természetéből eredő még súlyosabb gazdasági vál­ságot. Truman és az amerikai katonai körök lázasan dolgoznak azon, hogy újabb háborús gyújtópontot teremtse­nek a világ valamelyik részén. A koreai kudarcot va'annlyen formában ellensúlyozni akarják. Trumannak az a megbízatása, hogy zsíros megrende­léseket szállítson az amerikai tőkések, nek, ha ezt a feladatát nem teljesíti, bizony nem sok jót jósolnak neki. Truman nem valami félelemgerjesztő, de annál ocsmányabb fenyegetéseket szórt a a kínai és koreai nép felé, ami persze egyáltalán nem befolyásolja a koreai nép elhatározását, hogy' hazá­jukat teljesen felszabadítsák az elnyo­más aló!. A béke hívei egyhangúan jelentették ki, hogy min­den jóakaratéi és becsületes ember har­col a békéért és követelik, hogy ves­senek véget a háborúnak. A Truman- Attlee találkozó nyilatkozata ezzel szemben egyenesen kihangsúlyozta és nyi tan hirdeti a háború kirobbantá­sára irányuló törekvéseket. Truman, aki maga is alaposan meg van ijedve, ijedtsége leplezésére és a háborús hisztéria további fokozására az Egyesült • Államokban elrendelte a „rendkívüli áilapotot.” Ez magyarul annyit jelent, hogy tovább fokozzák a dolgozók kizsákmányolását, papíron lévő' jogaikat is megszüntetik, a gazda. sági életet, a hadigazdálkodás útjára állítják át énnek kapcsán pedig az új háború hírverői nyomban számolgatni kezdték, hogy évente hány tankot, repülőgépet, ágyút fognak előállítani. És azzal dicsekednek, hogy az ame­rikai hadsereg létszámát három és félmillióra emelik. A háborús hisztéria fokozásával egy dobén a gazdaságilag gúzsba kötött nyugateurópai országokat katonailag is „amerikanizálják." A Marshall-terv messzemenő hadászati és támadó jel­legű intézkedéseknek vetette meg az alapját, ezek közül a leghirhedíebb a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányuló Északatlanti Blokk megalakí­tása. Minekutána az Egyesült Álla­mok alaposian előkészítették gazdasá­gilag és politikailag a talajt Truman elsőszámú lakáját, Achesont az USA külügyminiszterét Brüsszelbe küldte, ahol összehívta megbeszélésre csatló­saik az úgynevezett Atlanti Egyez­mény Tanácsának tagjait. Ezen az értekezleten Achason diktált, a 11 csatlós állam képviselői pedig enge- de'mesen elfogadták Nyugat-Némeí- ország újrafelfegyverzését, az újjá­született német hadsereg beillesztését az „Atlanti Haderőbe” és beleegyez­tek abba, hogy a haderő főparancs­nokává Elsenhower amerikai táborno­kot, a közismert háborús gvujtogatót nevezzék ki. Nyugat-Németország tehát bekerült a támadó Atlanti Tömbbe. Az amerikai uralkodó körök Nyugat-Németország. nak nagy szerepet szánnak abban, hogy rajta keresztül gyakorolhassa­nak ellenőrzést Nyugat-Európa gazda­sági élete fölött. Az amerikaiak Nyugat-Németországot úgy tekintik, mint közvetlen fennhatóságuk alá tar­tozó gyarmatot, mint a tdeíalppal a fasizmus útjára lépett Amerika isko­láját, ahol a voit náci tábornokoktól sajátítják e! az emberirtást és a hit­leri politika „legjobb módszereit”. De egyben úgyis tekintik Nyugat-Német­országot, mint egy új háborús tűz­fészket, amely a fasiszta Tito-klikke! együtt nagyszerűen megfelel további céljaiknak. Nyugat-Németország újra- ) elf egy vérzésé mellett ezért szavazták meg az amerikai háborús, gyújtogatok uj'abb 38 millió dollárt Jugoszlávia katonai megsegítésére. Visszatérő köp a múltból, Hitler hadseiegét is ameri­kai pénzen szerelték fel, 30 .milliárdos kölcsönnel segítették a náci-Németország felépülését. Most is amerikai pénzen létesítenek egy agresszív hadsereget, amely Trumanék elgondolása szerint majd alkalmas lesz itt Európa közepében új háborús tűzfészket teremteni. És. hogy minden­ben jól kövessék Hitlert. Parisban egy újabb pert indítottak meg, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák gyalázásál kellene, hogy szolgálja, mintegy „lélektani előkészítője” lenne egy új világháborúnak. Ezek ellen az új, gyalázatos tervek ellen Franciaország népe különösen erélyesen lép fel. A franciák harcához csatlakoznak az olaszok is, annak tu­datában, ha a két nép elég erős, akkor a nyugatnémetországi tervek meg­semmisülnek. De azért harcolnak ma­guk a németek is, amikot, az egységes Németország megteremtését követelik. A béke nagy ügyének erősítését szol­gálta a Francia Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulóján tar­tott ünnepség és azt erősíti a New- Yorkban most folyó XV. Kongresszus, amely az Amerikai Kommunista Párt feladatait szabja meg és minden eset­ben erősíteni fogja ,az amerikai nép ellenállását az új háborúra gyujtoga- tókkal, szemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom