Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-06 / 1. szám

2 SZABAD NOGRAD 1951 január 8. Pártmunka tapasztalatai A rétsági Járási bizottság feladata a Kongresszus előkészítésében A Pártkongresszusra való előkészü­let komoly feladatot ró járási bizott­ságainkra. A rétsági járási bizottság ebben a munkában elsősorban a tech­nikai kérdések megoldására fektette a fősúilyt és így elkövette art a hibát, hogy háttérbe szorította a kongresz- szus előkészítéséért végzett munka po­litikai jelentőségét. A járási bizottság a kukoricabegyiijtés terén jó ered­ményt ért el, am.i a feladatok helyes összekapcsolásának, valamint a fel­világosító munkának eredménye, azon­ban más politikai területre nem tér ki munkájuk. • A Kongresszus nemcsak a kommu­nisták ügye, hanem az egész dolgozó nép nagyszerű eseménye. A járási bi­zottságnak gondoskodnia kel! arról, hogy a Kongresszus jelentősége mély gyökeret eresszen a járás dolgozóiban. A pártbizottság nem eléggé támaszko­dik a járásban lévő tömegszerveze­tekre, nem eléggé mozgósítja őket a munka megjavítására. Legfontosabb feladatunk, hogy a Kongresszusig első­sorban megerősítsük a pártfegyelmet, ezen keresztül pedig az általános ál­lami és népi fegyelmet emeljük ma­gasabb színvonalra. A járási bizott­ságnak erre nincs' konkrét terve. Ha megnézzük, a rétsági járásban is ta­lálunk fegyehnetlenségeket. A nép ál­lamával szembeni kötelesség teljesíté­sénél nagyfokú opportunizmus ural­kodik. Előforduli olyan is. hogy nem megfelelő adatot szolgáltat a tanács a pártbizottságnak. Egyes falusi párt­szervezetek és pártvezelőségi tagok megsértik Pártunk par as ztp öli tik úját, elidegenítik a népi demokráciától" a közép-parasztságot, nem vonják be őket a munkába. A járási bizottság bár tisztában van azzal, akkor leszünk méltók a Kon­gresszushoz. ha annak előkészítését szervesen összekapcsoljuk mindennapi feladatainkkal. Azonban a pártbizott­ságnak nincsen konkrét terve arra vo­natkozólag, hogy ezeket a föladatokat hogyan kapcsolja össze, hogyan oldja meg. Egyediül csak két tszcs megala­kítását határozták el, nem kötötték össze az előkészületeket a termelés to­kozásával, a jobb eredményekért foly­tatott harccal A járási bizottság akkor fog jól felkészülni az V. Kongresszusra, ha megvizsgálja járása területén, kik azok, akik megalkusznak az ellenség­gel, akik rombolják párt- és állami fegyelmünket, ha elmegy egv-egy köz­ségbe, megvizsgálja, kiértékeli annak munkáját, életét és a szerzett tapasz­talatokat az egész járás területén hasznosítja. Akkor készül a járási bi­zottság a Kongresszusra és a járási konferenciára* jól, ha könyörtelenül felszámolja a megalkuvókat, és lelep­lezi a dolgozók előtt népünk ellensé­geit. Pártunk és az V. Kongresszus iránt érzett bála és tisztelet jegyében mélyítsék él a járás dolgozóiban az áIdőz#tvállalást, a hazaszeretetet, a nehézségek gyors leküzdését. Eredményes lesz a járási bizottság munkája, ha megbízza feladatokkal az új DlSZ-vezetövéget, ha figyelemmel kisér} egv-egy jól dolgozó MN-DSZ- asszony munkáját, hogy az később Pártunk tagja lehessen. Akkor lesz eredményes a munka, ha a Kon­gresszus előkészületében megerősöd­nek a káderek és olyan dolgozók ke­rülnek közelebb a Párthoz, akik munkájuk után érdemesek lesznek arra, hogy felvegyük sorainkba. És itt elsősorban a középparasztságra kell gondolnia. Meg kel! vizsgálni a tanácsok mun­káját is, egy-egy tanácstag viszonyát az államhoz és kötelezettségeihez. Akkor kapcsolja jól össze a fel­adatokat a járási bizottság, ha a Kon­gresszusra készülve végrehajtja a po­litikai bizottság határozatát az agitá- ciós munka megjavításáról, ha meg­erősíti a népnevelő csoportokat, ha konkrét érvekkel látja el őket. Ne merüljön ki munkája csak a küldött- tckkel való foglalkozásban. Foglalkoz­zék fokozottabban minden párt­taggal. minden dolgozóval, kerüljön közelebb az élethez. A kongresszusra való készülés járjon együtt Pártunk építésével, erősítésével, járjon együtt újabb, na­gyobb termelési eredmények elérésé­vel, a begyűjtési tervek túlteljesítésé­vel. Mélyítse el a járási bizottság a békeagitációt és beszéljen arról, hogy az V. Kongresszus békeharc is és a nemzetközi munkásosztály elvárja tő­lünk, hogy itt is győzelmet érjünk el. Dolgozóink a Kongresszus tisztele­tére munkájuk minőségét megjavítják, még nagyobb eredményeket érnek el, mint eddig. Ezen a területen, a Kon­gresszus előkészítésében párttagjaink, a kommunisták mutassanak példát. Minden kommunista tartsa saját kö­telességének, bogy a fegyelemben, az áldozatvállalásban, a termelésben, a párt- és társadalmi munkában elől. járjon, maga után vonva az feszes dolgozókat. A Kongresszusra való készülés tehát nem adminisztrációs és technikai fel­adat, hanem elsősorban alapos poli­tikai munka, az eddigi politikai munka m i n ős égé ne k m eg ja vitása, ezen keresztül pedig a járási bizott­ságok szervezeteinek megerősödése, eszmei színvonalának növekedése, aminek eredménye a nagyobb önálló­ság, kezdeményezés lesz. A rétsági járási bizottság a Párt segítségével nekiindult a feladatok jobb megoldá­sának, hogy a járási pártkonferencia kommunista módon feltárva a hiá­nyosságokat, az egész rétsági járás további felemelkedését tűzze ki célul. Dolgozó kis- és középparaszt fiatalokat a DISZ-vezetosegekbe Az új pártszervezet feladata a megyeháza építésénél folyik megyénk építkezése: a me­Salgótarjénban egyik legnagyobb gyeháza építése. Ennél az építkezésnél a muH hét folyamán alakult meg a pártszerve­zet. Az építkezésnél hiánytalan az anyagellátás, a termelés a szeptember havihoz képest november hónapban 7f) százalékkal emelkedett, a tervet ■felbontották brigádokra, bizlosftotfák a téli építkezés menetét és még az erős fagyok beállta előtt elkészítik az alagsor feletti - födémet. A főépítés­vezető gyakran ellenőrzi a munkát. Mindezek mellett azonban vannak komoly hiányosságok az építkezésnél, ami főleg annak tudható be, hogy nem volt pártszervezet Az építkezésnél laza a munkafegyelem. Az építőmunkások kimai adóznak a munkából, disznóölésre és lakoda­lomra hivatkozva. Mulasztásuk esetén máskép kell csoportosítani a munká­sokat és így az építkezés egy-egy sza­kaszán akadályozva van a munka. Nem gondolnak arra, ha eddig túl is teljesítették a termelést, a gyakori csoportosításokkal meglassítják az építkezés munkálatait. Nem folyik kellő politikai oktatás. Működik ugyan az alapfokú szemi­nárium, de csupán 5*—6 hallgatóval. Nincs tömegszervezeti oktatás, ahol foglalkoznának a pártonkíviili dol­gozókkal. is. A párperces röpgyűiése. ken főleg szakmai dolgokkal foglal­koznak. Annakidején beszéltek ugyan a varsói békekongresszusról, de nem kötötték, össze a koreai eseményekkel, az imperialisták Nyugat-Németország felfegyverzésének tervével, az olasz- országi sztrájkokkal. Nem mutattak rá arra, hogy-azzal, ha az építkezés dolgozói fokozzák termeflé- “süket, megszüntetik a laza munka- fegyelmet, ha mind jobb és jobb munkál igyekeznek kifejteni: a békét erősítik. Nem világítottak rá a Szov­jetunió szerepére, segítségére, támoga­tására országunk építésében. Nem mutattak rá arra, hogy a Szovjetunió, a szovjet emberek hogyan segítik munkamódszerük átadásával az építő, munkások munkáját is. Az építkezésen csupán egy sztahanovista dolgozik •— az ts csak pár napja. Ez azt bi­zonyítja, l\ogy a 70-os építkezésen bemutatott Makszimeivkó-fél-e falaz isi munkamódszert ugyan megnézték, de nem alkalmazták. Annyira elhanya­golták ennek fontosságát, hogy Ma- ruzs János épitőmunkás piaga sem tudott .róla, hogy ő a M®kszitmenkó-féle munkamódszerrel dolgozik. Itt a mű­szaki vezetőségnek lett volna felada­ta, hogy tüzetesen áttárgyalja a dol­gozókkal a munkamódszer alkalmazó, sát, megvilágítsák a dolgozók elölt ennek jelentőségét. A műhelybizottság sem tölti be feladatát. Csupán a központi utasítá­sok végrehajtásához ragaszkodnak és igen keveset foglalkoznak a megye­háza építkezésénél előforduló hiá­nyosságokkal, az ott felvetett pro­blémákkal. A nrühelybiizottsági és bi­zalmi értekezletre még maga a titkár sem ment el, arra hivatkozva, hogy ő anélkül is végrehajtja a központ utasítását. A december 20-én megtar­tandó röpgyűlésről értesítették az építkezés párttitkárát. de nem értesí­tették magát az előadót sem. Ezeknek a hibáknak létezéséért felelősség térbeli az Építészeti Köz­pontot is. Nem foglalkoznak kellően a dolgozókkal. Nincs sajtófelolvasás. Pártunk Megyebizottsága november 25-i határozatát a munkás-paraszt le­velezőmozgatom kiszélesítéséről nem tárgyalták meg a megyeháza építésé­nél lévő dolgozókkal. Nem foglalkoznak eléggé az ifjú­sággal. Álképzös tanfolyamra csupán hárman járnak. A Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs bölcs útmuta­tása nyomán pedig külön felhívta a figyelmet az ifjúság nevelésére. Az ifjúság soraiból kell megteremteni a szocialista építőipar gerincét képező szakmunkásokat, akik munkájukat már a Szovjetuniótól kapott új, ma­gasabb termelékenységű munkamód­szerek bevezetésével végzik. Az ifjú­ság ilyen neveléséért elsősorban a pártszervezet a felelős, de ez nem jelenti azt, hogy a szakszervezet, a íöépítésvezető, a munkavezetők és általában minden szakmunkás nem felelős a magyar dolgozó nép felé azért, hogy munkaterületükön a ta­nulókból és átképzőtökből milyen szakmunkások nevelődnek. Most, hogy más építkezésről átveszik a munká­sokat, az ifjúság igen nagy számban tömörül majd az építkezésnél, for­dítson rájuk különös gondot az épí­tésvezetőség, de minden szakmunkás is. A most megalakult pártszervezet előtt nagy feladat áll. Kijavítani az eddig fennálló hiányosságokat, szívós felvilágosító munkát kifejteni a dol­gozók között a hibák kiküszöbölése, a munka megjavítása érdekében. Eb­ben a munkában azonban részt kell venni a központnak, az építésvezető­ségnek és minden dolgozónak, hogy harcuk, munkájuk az ötéves terv má­sodik évének végrehajtásában, a bé­kéért folytatott harcban eredményes legyen. — VARGA — IVt egyénk ifjúsági szervezeteiben már hosszabb idő óta folynak a vezetőségválasztások. Ez a választás bosszú időre megszabja, milyen lesz a DISZ-szervezetek munkája, hogyan tel­jesíti az ifjúság azt a szép feladatát, hogy a Párt méltó tartalékcsapata le­gyen. A választás sikere tehát olyan cél. amelynek elérésére összpontosítani keil a DISZ-szervezetek minden erejét, ami­hez a pártszervezetek legnagyobb segít­ségére is szükség van. A választások sikerének és az if júság előtt álló hatalmas, nemes feladatok maradéktalan elvégzésének záloga a DISZ-vezetőségek szociális összetétele. Ezidáig lezajlott vezetőségválasztások eredményei szemléltetően bizonyítják hogy az eredmények mellett bizony bő­ven akadnak súlyos mulasztások is. Különösen tapasztalható ez a falusi, területi DISZ-szervezetek vezetőségei­nek szociális összetételében, amelyekből kirekesztették a kis- és középaraszt ifjakat. Például a kisterenvei falusi DISZ-szervezet 100 tagjából 9 vezető­ségi tagot választottak. Ebbői 5 üzemi, 1 dolgozó paraszt, és 3 aikalmazott- ffe.tai, Vagv nézzünk meg egy még ki­rívóbb példát. Nógrádbaní, amely dön­tően parasztközség, a DISZ-szbrvezeí 50 tagjából egy kis-, vagy középparaszt fia'alt sem vontak be a vezetőségbe". j%í indezek a súlyos mulasztások azt 1 igazolják, hogy a megyei, járási, kerületi DISZ-bizottságok egyes elfogult vezetői lebecsülik a doigozó kis- és középaraezt fiatalok szerepét a vezető­ségben. Nem készítik elő kellő körül­tekintéssel a vezetőségválasztást. Nem akarják megtalálni azokat a becsületes kis- és középparaszt ifjakat, akiknél nincs hiba a Párt és a haza iránti sze­retettben. a példamutatásban a Komszo- moi példájának követésében, kormá­nyunk határozatainak végrehajtásában így történt ez a ságújfalusi, bokori, bujáki és még számos község DISZ- szervezetében, ahol csak elenyésző számban, vagy egyáltalán nem vonták be a kis- és középparaszt fiatalokat az Ú! vezetőségbe. Sztálin elvtárs 1925-ben a Komso­mol szká ja Pravdán kereszü-I figyel­meztette a kommunista fiatalokat: „Nem táuoltartani kett magunktól a középparaszlifjúságot hanem közelebb kell hozni magunkhoz, a Komszomol- hoz. Csak ilyen úton lehet kinevelni a középparaszti ifjúságban a bizalmai a munkások iránt, a bizalmat a Kom- szomoi proletár magva iránt, a bizal­mat Pártunk iránt." Tehát DISZ- szervezeteink bátran vonják be a veze­tőségbe a középparaszt ifjúság legjobb­jait, akik a tavaszi növényápolása mun­kákból, az ratási, c&épféai és begyűj­tési munkálatokból, a békekölcsönjegy- zésből és a tanácsválasztásiból példá­ik utalóan kivették részüket. Annak ellenére, hogy a DiSZ- megyebizoétság jelentős eredményekké változtatta át az eddigi mulasztások nagyrészét, még minidig adódnak hi­bák. A hibák kijavításánál mulasz­tást követek el a falus« párt- szervezetek is, amelyek nem nyújtottak konkrét segítséget a DISZ-szervezetek munkájában. Mint pl. a kisterenvei, nógrádi, ságújfalusi, bokori és bujáki pártszervezetek. IV em lehet közömbös megyénk egyetlen pártszervezete szá­mára sem, hogyan alakul a helyi if júsági szervezet jövője. Ezért kell még foko­zottabban pártfunkcionáriusainknak ott állniok a fiatalok mellett és emberisme- retükkel, mozgalmi tapasztalataikkal, politikai gyakorlatukkal segíteni őket abban, hogy méltó ifjúsági vezetőket válasszanak, olyan fiatalokat, akik pél­dát mutatnak a munkában, tanulásban, kik szeretik hazájukat, -a Pártot, akik­ben meg van a. szilárd akarat, hogy cse- lekedeteikben kövessék a nagy Szovjet­unió hős Komszomoljának példáját. Olyan fiatalokat, akik lelkesek, áldozato­kat tudnak hozni egy-egv kitűzött cél érdekében, akikben meg van az elhatá­rozás ahhoz, hogy a rájuk bízott fiatalo­kat ebben a szellemben, ezen az úton vezessék. Ezért pártszervezeteink úgy tekint­sék a fiatalok választási ügyét, mint a Párt ügyét, mint aminek sikere a* Párt erejét növeli, L. L. Üj formában jelenik meg a Népnevelő Pártunk Központi Vezetősége Ágit. Prop. Osztálya kiadásában a ,,Népne­velő” január 1-től 48—64 oldal terjede­lemben, kartonfedéilel havonta kétszer jeiv*nik meg. Az edeíig megjelent Népnevelő-füzet nem adott népnevelőinknek elég segít­séget, jól kidolgozott érveket munká­jukhoz. Nem ismertette meg az egyes jól dolgozó népnevelők módszereit, ta­pasztalatait. Ezért vált szükségessé, hogy a népnevelők olyan Népnevelő-füzetet kapjanak kezükbe, ami munkájukhoz nagyobb segítséget ad. Az új Népnevelő-füzet részletesen foglalkozik a legjobb népnevelők ta­pasztalatainak közreadásával, konkrét érveket ad egyes kérdésekben a nép­nevelőknek-. Megmutatja, milyen forrás­munkák, brosúrák, könyvek alapján készüljenek fel az agitációra. Az egyes szám ára: 30 fillér, előfize­tési díj havonta: 50 fjllér, negyedévre: 1.50 Ft. Egyéni és csoportos előfizeté­seket az alapszervezetek népnevelőfelé lősei vesznek fel. A KISTELEKI BÁNYÁSZOK A KONGRESSZUS SIKERÉÉRT 7V agy jelentőségű dobjak megtárgyalásáért jöttünk ■i- ' össze, elvtársak. .1 februárban összeülő Országos Pártkongressszusra gondolok. Arra a Kongressszusra, ahol eddigi fejlődésünk irányítója, szeretett Pártunk, kiérté­keli a legutóbbi kongresszus óta végzett munkánkat és megszabja, ezután hogyan kell még jobbon, szervezetteb­ben harcolnunk a békéért, a demokráciáért. Nagyjelen­tőségű esemény ez, elvtársak, nemcsak a kommunisták életében, hanem egész népünk szempontjából is, mert Pártunk nemcsak a kommunisták vezetője, hanem vala­mennyi becsületes dalyozó vezetőjének, iránymutatójának érzi — ünnepélyesen cseng a titkár elvtárs szava. Tag­gyűlést tartanak a kisteleki bányaüzem kommunista bá­nyászai. A titkár elvtárs a Pártról beszélt, amely a szov­jet katonák hősi harca nyomán a felszabadulás, az épí­tés útjára vezette sokat szenvedett hazánkat, a Pártról és Rákosi elvtársról, akiknek minden cselekedete az egész ország dolgozó népe és a bányászság érdekében történik. A kommunista bányászok között van Pintér András (vanó) is, aki egyike a kisteleki bányaüzem legidősebb dolgozóinak Elgondolkodik, ahogy a beszédet haltja és felevenedik szemei előtt keserves küzdelmekkel teli élete. 56 éves már, de jól emlékszik még gyermekkorára. 10 éves korában mór a bányáiban dolgozott, mint ..ajtós gye­rek“. 22 éves korában, amikor rádöbbent, hogy kegyet­len sorsa nem az isten rendelése, hanem egy maroknyi kizsákmányoló munkájának eredménye, csatlakozott a ki­zsákmányoló tőkések ellen szervezkedő munkásokhoz, ttili-ben ..államellenes“ felforgatás miatt, Kassán kato- nai bíróság elé állították. Az 1919-es dicsőséges Ta­nácsköztársaság bukása után alaposan megfizetett bá­torságáért. Megbélyegzett ember lett, a bányában ross. munkahelyre osztották be, ahol csők lehetett, megkülön­böztetett ..figyelemmel“ viselkedtek véle szemben. 1926- ban magához hívatta a bányamérnök (akkoriban Mátra- noáákon dolgozott): ..Ideiglenes szabadságra küldjük Pin­tér, de lehet — tette hozzá gúnyos mosollyal —, hogy 10 évig is tori.) \ 1 unkanélküli lett. Mii volt mit tennie, itthagyta a *^ családját, mostoha, kenyeret sem adó hazáját és elindult világot próbálni. Kanadába ment. öt és féléven keresztül ette a távoli ország keserű kenyerét. De csa­lódott Kanadában is — ott is ugyanaz a helyzet várt rá, mint idehaza. Évente három hónapot dolgozott a bá­nyában. két hónapig különféle vasútépítke;éseken, hét hó­napig meg munkanélkiil csavargótt sokszáz és sokezer társával a kegyetlen ország országútjain. Nem bírt sokáig távol lenni, itthon szeretett volna lenni — szabadon élni. 1932-ben visszatért az országba, de a szabadságra sokáig kellett várni, de mégis eljött! 50 éves is elmúlt már. ami­kor elérte, de érdemes volt vállalni a küszködést, a nél­külözést. szabadok lettek oz elnyomottak. Tagja lett a kommunisták pártjának, de életének felejthetetlen élmé­nye az a nap, amikor a budapesti Bányász Értekezleten Rákosi elvtárssal beszélt! Megismerte őt! Megismerte az 1917-es szervezkedő Pintér Andrást: „Hogy vagy, öreg testvérf Jó egészséget! Élj még sokáig, élvezd a demo­kráciát, amelyért harcoltál!“ Az értekezlet résztvevői az ország legjobb bányászai és országunk vezetői, miniszte­rek éljenezték, tapsolták ar két harcos találkozóját. Es ezután Rákosi elvtárs, érdemes és eredményes munkás­sága elismeréséül, Pintér elvtárs mellére tűzte a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát. Ekkor fo­gadta meg Pintér elvtárs Rákosi elvtársnak: „Az ötéves tervet szénfal mellett fogom végigdolgozni.“ Tj1 zek a gondolatok cikáztak Pintér elvtárs agyában, ^ amikor Koós István (bazsó) elvtársnak, az üzemi pártszervezet titkárának beszámolóját hallotta. Elvtársak! A Kongresszus sikeréért mi, kommunista bányászok, csak jó munkával, feladataink még jobb el­végzésével hurcolhatunk. Ein például csapatom nevében vállalom (ebben a csapatban dolgozik Pintér elvtárs is), hogy eddigi 113 százalékos teljesítményünket a Kongresz- szus tiszteletére 20 százalékkal fokozni fogjuk. Kérem az elvtársakat, hogy csatlakozzanak indítványomhoz, szólal­janak fel és mondják el véleményüket. ( zikora Gyula elvtárs az éberség és a tanulás kérdé­séről beszélt, arról, hogy tanuljunk, sajátítsuk el a marx­izmus élenjáró forradalmi elméletét, hogy ezáltal leleplez­hessük ellenségeinket, kazinczi József elvtárs. élmunkás, csapata nevében 30 százalékkal, Szabó Vilmos 20 száza­lékkal vállalta eddigi teljesítményének túlszárnyalását a Kongresszus tiszteletére. .1 Kongresszus nemcsak a kommunisták ügye. hanem — ahogy a titkár elvtárs mondta beszámolójában — egész népünk ünnepe. Ez nyilvánult meg abban is, hogy ifi■ Hajas Mihály pártonkívüli csillés is jó munkával, ter­melése fokozásával készül a Kongresszus tiszteletére. Vál­lalta. hogy a: eddig elszállított 75 csille helyett 100 csille szenet fog elszállítani, azért, mert: nem kell már félnie a munkanélküliségtől, mint Pintér András (vanó) idején féltek a dolgozók, mert termelésük emelésével még mesz- szebbre űzik a munkanélküliség gondolatát is. Ezért köszönti munkafelajánlással mindem becsületes dolgozó Pártunk, a munkásosztály élcsapatának Kongresz- szusát. A salgótarjáni járási küldöttértekezletre a kisteleki * ^ bányaüzem kommunista bányászai munkájuk elis­meréséül Koós István élmunkást. Szabó Imre. Uzsorái Tamásné és Pintér András (vanó) elvtársakat jelölték. — Túrái ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom