Szabad Nógrád, 1951. január (7. évfolyam, 1-4. szám)

1951-01-06 / 1. szám

★ Jo muntiiít?til szélesítsük a Sattbittl JYép mlvnsüinborat 4 rétsági járási bizottság kongresszusi előkészületéről A mai számunkhoz ingyen falinaptárt mellékelünk * VII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Ára .5H& fillér 1951 JANUÁR 6. §ßt*rtw&&8$k ssM*g fát a búnyáss-ssetninesriumukut Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27-i ülésén többek között széntermelésünk kérdéseivel foglal­kozott. „Tervgazdaságunk rohamos növekedése megköveteli a szénterme­lés gyors emelését. Ezek a követelé­sek olyan nagy méretűek, hogy szén- bányászatunk kezd elmaradni mögöt­tük" — mondotta Rákosi elvtárs. Iparunk, közlekedésünk energiaterme­lésünk részére több szénre van szük­ségünk mint eddig. A szénbányászat is sokat fejlődött, széntermelésünk növekedett, de nem annyira, hogy ez az emelkedés a fokozott szükség­letet kielégítse. Ezért Pártunk és kormányunk a széntermelés emelése, a növekvő szükségletek kielégítése érdekében nagyjelentőségű határoza­tot hózott. A határozat fordulópontot jelent a szénbányászat történetében, mert a bányászok további -fejlődése, a bányamunkások anyagi helyzetének megjavítása a határozattal történik. Rákosi elvtársnak a Központi Vezető­ségen tett bejelentése után megjelent határozatot a bányászok fokozott ér­deklődéssel várták. Minden bányász tudta, hogy Rákosi elvtársnak szavait tettek követik és biztosak voltak ab­ban, hogy a hozott határozat az ő ér­dekükben szól. Bányász-pártszervezeteink a haláro- zatnak nem tulajdonítottak minden esetben olyan jelentőséget, mint ami­lyenre szükség lelt volna, üzemeink nagyrészében nem dolgozták fel a határozatot, nem fektettek fősúlyt arra, hogy a határozatot minden bá­nyász niégismeifF. “Vágy a'lelV!ágo- síió munkájuk néhol arra a-helytelen vágányra ment, hogy a határozatnak csak azt a részét ismertették, ahol a bányászok jogairól van szó, de arról a részről, ahol a bányászok kötelessé­géről van szó, nem beszéltek. Bá­nyász-pártszervezeteink ezen a téren nagy mulasztást követtek el és ezt sürgősen pótolni kell. Ezt segíti az elő, hogy a Párt és a kormány határoza­tát a szénbányászat fejlesztéséről, bányász-dolgozóink tömegszeminá­riumon fogják megtárgyalni. A hatá­rozatnak az átbeszélése elősegíti széntermelésünk további emelkedését s ennek az átbeszélése most hazafias ügy, mert a széntermelés fokozása népgazdaságunk további fejlődésének biztosítéka. Ezért január 8-a és 14-e között két előadás keretében dolgoz­zák fel a szénbányászatról hozott ha­tározatot. Az első előadások január 9-én a zagyvái és a mizserfai körze­tekben lesznek, míg 10-én a kisiere- nyei és a nagybátonyi körzetben. Az első előadás után január 12, 13-án lesznek még előadások. A határozat végrehajtásáért, az előadások sike­réért bányász-pártszervezeteink foko­zottabban fogjanak munkához. Tart­sanak röpgyüléseket és győzzék meg bányászainkat arról, hogy mindnyá­jan vegyenek részt a határozatnak 6zemirtáriumszerü feldolgozásában. Győzzenek meg mindenkit arról, hogy a műszak előtt vagy a műszak után megtartott szeminárium az o ér­dekük, az egyéni ügyön kívül családi és országos ügy is. Mondják el nép­nevelőink a bányászok felé, hogy Pártunk újabb csatára vezeti bányá­szainkat. Ennek a harcnak a sikeres megvívásához az ő áldozatkészsé­gükre van szükség, arra, hogy részt- vegyenek a szemináriumokon és ott alaposan, tökéletesen dolgozzanak. Kamatostól' megtérül az az idő, amit szemináriumon töltenek; megismerik a minisztertanács határozatát, felis­merik, hogy a Párt és a kormány min­den igyekezettel azon van, hogy a bányászok anyagi helyzetét megja­vítsa és munkájukat könnyebbé,tegye. De a nemzetközi helyzet is megkö­veteli bányászainktól, hogy résztve- gyenek a határozat megtárgyalásán, mert gazdasági sikereink csak ak­kor lesznek igazi értékűek, ha azt a politikai sikerek is követik. Az imperialisták azt akarják, hogy újból háború, pusztulás legyen, le akarják rombolni azokat a családi házakat, amelyeket szorgalmas bányászaink a felszabadulás óta építettek. Azt akar­ják, hogy újból infláció legyen, és 'a bányászoknak azt a sorsot akarják szánni, mint Horthy idejében: munka- nélküliséget. ütést és azt, hogy a bá­nyászok a társadalom legutolsó em­berei legyenek. Ezeket mind elkerül­hetjük, ha résztveszünk a két .szemi­náriumon és akkor, ha több szenet termelünk. Fel kell ismerni minden bányász­nak, hogy népgazdaságunk minden eszközzel a bányászok munkáját se­gíti elő. Ezért van az, hogy 1951. évben az elmúlt évi bányagépgyártás- nak a háromszorosát kell bányáink rendelkezésére adni. Ismerjék meg bányászaink a hatá­rozatnak azt, a részét is, amelyet már élveznek Í6, a kézhez kapott hűség- jutalmon keresztül. De nemcsak anyagi szemmel nézzék a dolgot, ha­nem érezzék annak politikai jelentő­ségét is. Érezze »azt minden bányász, hogy a kifizetett hűségjutalom is an­nak megnyilvánulása „nálunk a munka becsület, dicsőség és hősies­ség dolga". Érezze minden bányász, hogy'munkájukat a társadalom meg­felelően értékeli és díjazza. Magyarázzák meg népnevelőink a munkaruhával és a lábbelivel való ellátás kérdését is. Mondják el, hogy a múltban kemény munkájuk után sem tudtak rendes ruhában járni a kevés kereset miatt. Ma Népköztár­saságunk az évet becsületesen végig­dolgozó bányászok részére díjtalan ruha- es lábbeliellátást ad. De ne csak ezt, hanem a határoza­tok rntnücn -puircjar-maRYSiiizv.a}: ‘ ' mondják el, hogy a bányászok ré­szére történő lakásépítkezések is, mind annak a kifejezői, hogy Pártunk és népköztársaságunk nem. feledkezett meg a bányászokról. Mondják el népnevelőink azt is, hogy ezeket az eredményeket — a bányák gépesítése, a hűségjutalom, az épít­kezések 6tb. — csak úgy érhetjük el, ha bányászaink több szenet adnak rohamosan fejlődő népgazdaságunk­nak. A bányászok már sok esetben bebi­zonyították a Párthoz való hűségüket, áldozatkészségüket. Bebizonyítják ezt azok a győztes csaták, amelyet a felszabadulás után éhesen vívtak meg, bizonyítják a november 7-i, 26-i mű­szakok, amikor sok vagon szénnel adtak többet az iparnak. A bányá­szokban van áldozatkészség, van ben­nük Párt iránti hűség, és most az szükséges, hogy vegyenek részt a ha­tározat feldolgozásában, mert az még jobban elősegíti munkájukat, elősegíti fejlődésüket. A tömegszeminárium megszervezése és lefolytatása járási, városi párt- bizottságaink és bányász-pártszerve­zeteink számára olyan feladat, ame­lyet a vezetőségnek együttesen, kol­lektiven kell megoldani. Alaposan meg kell válogatni az előadókat és a vitavezetőket, hogy azok jól felké­szült, politikailag és szakmailag fej­lett káderek legyenek. Az előadók és vitavezetők alapban és többször ta­nulmányozzák át a szénbányászat fej­lesztéséről szóló határozatot, Rákosi elvtárs október 27-i és november 26-i beszédeit, valamint a Szabad Nép december 17-i számában a földfelaján­lásról megjelent cikket. Az előadók és a vitavezetők ezekhez a forrásmun­kákhoz gyűjtsenek bőségesen helyi konkrétumokat, ismerjék meg azt a bányaüzemet, ahol előadást tartanak. Az előadók és a vitavezetök alapos felkészülése biztosítja a szeminárium magas színvonalát és jó eredményét. A pártszervezetek gondoskodjanak megfelelő ellenőrzésről, hogy az elő­adók, a vitavezetök és a szemináriu­mot ellenőrző elvtársak tapasztalatai alapján, a lehető legjobb végrehajtást .biztosítsuk. ■A határozat megismerése új erőfor­rás lesz a. széncsatában és bányá­szaink megismerik azt a határozatéi, amely az ország első, legmegbecsül­tebb munkájává emelte, a szénbányá­szatot, megfelelő elismerést biztosí­tott bányászainknak végzett munká­juk után. KSS3HH HARC AZ ÁLTALÁNOS FELEMELKEDÉSÉRT Mmkamédszerátadás nytmán emelkedett a termelés a Tűzhelygyárban A salgótarjáni tűzhelygyár egészé­ben és részleteiben december 1-én be­fejezte ezévi tervét. Az eredményt nagymértékben elősegítette az a tény, hogy a gyár dolgozóinak 74 százaléka szocialista munkaversenybeh dolgozik. Az öntöde legképzettebb dolgozói át­adják tapasztalatukat a kevésbbé kép­zett dolgozóknak. Póla Imre szt-aháno vista*kéziíormázó rendszeresen 170— 175 százalékra teljesíti normáját. Maga mellé vett két kevés tapasztalattal ren­delkező dolgozót, akik azelőtt 120 szá­zalékot csak nagyritkán értek el, A két kevésbbé képzett dolgozó elsajátí­totta Póla Imre .módszerét, aminek eredményeként a brigád 170 százalékra teljesíti normáját. Póla Imre most a felszabadult ifjú kéziformázóknak is átadja tapasztalatait, aminek eredmé­nyeként a brigád rendszeresen teljesíti normáját. Az öntödében szép eredmények mel­lett komoly hiányosságok is vannak: Például volt idő. amikor az üzem dol­gozói közül 170-en (!) nem teljesítet­ték normájukat. E komoly' hiányossá­got látva, az üzem d' lgozói és mű­szaki vezetői kampiex-bniréábt alakí­tottak azzal a céi'al. hogW-igv meg­szüntessék ezt -a súlyos hiányosságot. A brigád tagjai jé) munkát végeznek. Szervezett munkamádsz ■ —_ _ U, f . ­A Salgótarjáni Üveggyáráén nagy len­dülettel folyik a munkamódszerátadás. Az üzem sztahanovistái, éímunkásai minden igyekezetükkel azon vannak, hogy munkatársaikkal megismertessék Munkaidő után bejárnak az üzembe és a lemaradás okát vizsgálják. A jó munka eredménye nem is maradt el. A normát nem teljesítők száma 170-rő! 90-re csökkent és komoly fejlődés ta­pasztatható az öntvények minősége te­kintetében is. A sekjtét ez idő alatt egy százalékkal csökkentették. A tűzhelygyárban 42 brigád mű­ködik 437 taggal. Ezek közül a brigá­dok közül ténylegesen működő brigád kevés van ugyan, de akik valóban brigádban dolgoznak, szép eredménye­ket érnek el. A külcsínüheíyben a 12 tagú Zója-brigád a gyár. legjobb ifi* brigádja. Sztálin elvtárs születésnap­jára vállalta, hogy 135-ről 142 száza­lékra emeli teljesítményét — 21-én 194 százalékot ériek cl. Egy hónapja van már a Zója-brigádnál, mint az üzem legjobb ifibrigádjánál.a vándor- zászló. * Az egyéni versenyben dolgozók közül Molnár István csiszplómunkás jár az élen. Normáját már hosszabb idő óta 220 százalékra, sőt azon felül teljesíti. November 15-én már az 1951-es év: tervét is befejezte. A verseny nincs jól megszervezve, .azt igazolja az a tény is, hogy Molnár eivíárs teljesít­ményét, még csak most értékelték ki. írátedás az Üveggyárban a munkamódszerrel 200 százalék fölé emelte teljesítményét. Tapasztalatait és munkamódszerét átadta Zahar József munkatársának, aki 100 százalékról 130 százalékra emelte teljesítményét. Salptarjánbun bemutatták Maksiiincnkn eivtárs tálalási munkamódszerét a műszakiak támogatása nélkül A salgótarjáni 76 lakásos munkás- ház építésében dolgozó Dala János, Pállok Ferenc és Varga József sztaha­novisták, akik a dur.apeníelei építke­zésnél tanulmányozták Makszimenkő elvtárs munkamódszerét, haza jövet el­határozták, hogy ezt a munkamód­szert népszerűsítik, hogy minden épít­kezésen meggyorsítsák a munkát. A bemutató iránt nagy volt az érdek­lődés, igen sok szakmunkás kifejtette, hogy ezután ők is áttérnek erre a munka- módszerre. Ezzel a munkamódszerrel a bemutatón egy óra alatt 47.4 szá­zalékot értek el, az előző heti 120 százalékos átlaggal szemben. A bemu­tató jól sikerült. De hibát követett el a műszaki vezetés, mert nem biztosí­totta az anyagellátás folyamatosságát, a tégla túl közel volt rakva az épülő faihoz, ami nagyban akadályozta a munka menetét. A legnagyobb hiba, hogy csak egy órára volt biztosítva az előkészített anyag és így csak egy órát tudtak dolgozni ezzel a munka­módszerrel. Ezeket a hibákat látta a párt- és szakszervezet. A vállalat­vezetőve! átbeszélték ezt a kérdési és felhívták a műszaki vezetők figyelmét a hibák kiküszöbölésére a Makszi- nicnkó-munkamódszer bevezetésére és továbbvitelének műszaki előkészítésére és segítségére. Továbbá, hogy a három szE’-hájoyfsla elvgjrs a megye minden területén lévő építkezésen adj.r át munkamódszerét és e"v építkezésnél egy-két hetet dolgozzanak, hogy men­nél többen át tudják venni ezta mun­kamódszert. A műszaki vezetők még erre semmiféle intézkedést nem tettek. A dolgozók érdekében szabályozták a cukor- és finomlisztellátást tapasztalataikat, hogy az üzem önkölt­ségét csökkentve, a termelést minél magasabb fokra emeljék. Spalek Vilmos vasesztergályos az esztergakés fekvésének módosításával termelését 250 százalékra fokozta. Ta­pasztalatait öt munkatársának adta át. Köztük bátyjának, Spalek Ferenc esz­tergályosnak, aki a munkamódszer átvé­tele után 180—190 százalékra teljesíti normáját. Spalek Ferenc nem tartotta meg. hanem tovább adta az öccséíol ka­pott munkamódszert Krasznai János munkatársának, aki az utóbbi időben szintén 20—30 százalékkal emelte ter­melési előirányzatát. Varga Sándor üvegpréselő, a 4-es kemence dolgozója az üveg ragasztásá­nak tökéletesítésével és a munkaidő’ he­lyes beosztásával 120—130 százalékra teljesíti normáját Felváltó csoportja ezzel szemben 80 százalékos termelést ért el. Varga Sándor egv héten keresz­tül járt a Nagy László-féie fölváltó cso­porthoz, hogy átadja munkamódszerét. Az eredmény az lett, hogy Nagy László csoportja 80 százalékról ma már 110 százalékra emelte teljesítményét. Nyulászi Bertalan ballonfuvó, a ballon kétszeres melegítése helyett, ma már egyszeri melegítéssel oldja meg munká­ját. Az utolsó héten 145 százalékot ért el. Nyulászi Bertalan érdeme, hogy munkamódszerét átadta a bankásoknak, s ma már nemcsak a mester foglalkozik az üveggolyó-merítéssel, hanem a for­gatósegéd is kifújja a bankái. Gyarmati Lajos baüonfúvó üveg­csiszoló sztahanovista, a befúrást gépe­sítette. Azelőtti munkamódszere 40 szá­zalékos törést eredményezett. Üj munkamódszerével minimálisra csökken­tette a törést. Gyarmati Lajos sztahá- novista. az azelőtti háromszoros betűí­rást úgy csökkentette le, hogy most egy gépen két fúrási ütemet végez. így megszüntette a munkaidő kiesését, le­csökkentette a ballonfúrás idejét. Ezzel A minisztertanács a lakosság, kü­lönösen pedig a dolgozó tömegek fi­nomliszt- és cukorszükségletének za­vartalan biztosítása érdekében ja­nuár 2-től szabályozta a cukor. és fimomlisztellálást. A szabályozás alap­ján minden állampolgár — kivéve a 600 négyszögölön felüli cukorrépater- inelöket —, akik természetben kap­nak cukrot —. az eddigi áron (kg- ként 6 forintért) kap jegyre cuk­rot. Ugyancsak az eddigi áron (kg- ként 2.60 forintért) jegyre kapnak finom lisztet az összes nem önellátó la­kosok. A jegyre kiadott mennyiségen felül magasabb áron (a cukor kg-ját 12 forintért, a liszt kg-ját 5-20 forintért) mindenki • szabadon, szükséglete sze­rint vásárolhat finomlisztet és cuk­rot. A minisztertanács rendelet« a la­kosság egyes rétegeinek jegyre kia­dóit finomliszt és cukor mennyiségét a következőképpen állapítja meg: A VIDÉKI IPARTELEPEKEN. így Salgótarjánban is. nagyobb mennyi­ségű finomlisztet és cukrot kap jegyre a lakosság, mint az ország többi vi­dékein. Ezeken a helyeken az állami üzemek, vállalatok, intézmények, ha­tóságok, hivatalok dolgozói, alkalma­zottai fejenként havonta I kg cuk­rot és 1.60 kg finomlisztet kapnak jegyre. A mezőgazdasági jellegű vi­dékek állami üzemeinél, vállalatainál, intézményéinél, hatóságainál. hivata­laiban dolgozó alkalmazottak havonta 80 dkg cukrot és 1.00 kg lisztet kap­nak jegyre. A NE HÉZTESTTMUNKÁT VÉGZŐ DOLGOZÓK (föld alatt dolgozó bányá­szok, kemence mellett dolgozó kohá­szok. slb.) szocialista munkában élen­járó műszaki, gazdasági, állami veze­tők. magasabbrendű . széllfcmimunkát végzők (tudósok, művészek, stb.) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozóit kitüntetések tulajdono­sai pót jegyeket kapnak. AZ ORSZÁG TÖBBI RÉSZEIN a munkájuk nehézsége; magas minő­sége, fontossága alapján nagyobb adagra jogosult dolgozók- havonta 1 kg cukrot és 2.40 kg finomlisztéi kap­nak jegyre. Ugyancsak kap jegyre, cukrot és finomlisztet az ország többi cukorban vagy finomlisztben nem önellátó la­kosa (a nem állami üzemek, vállala­tok dolgozói, parasztok, önálló kis­iparosok. kiskereskedők, szabadfog-fal. közősünk, háztartásbeliek, a munká­sok és alkalmazottak nem dolgozó családtagjai és azok is, akik a ter­melőmunkában nem vesznek részt, stb.). Ezek Budapesten, az ipari vidé­keken és a legnagyobb városokban 75 dkg cukrot és 1.20 kg lisztet kap­nak jegyre. Az ország többi váro­saiban, községeiben a jegyre ezek ré­szére kiadott cukormennyiség 55 dkg, a finomlisztmennyiség pedig 1-20 kg személyenként. A 12 éven aluli gyermekek az or­szág egész területén havonta 75 dkg cukrot kapnak jegyre. A terhes és szoptatós anyákat a terhesség negye­dik hónapjától a szülés utáni kilen­cedik hónap végéig havi 4‘5 dkg ett- korpótadag illeti meg. A VIDÉKRŐL BEJÁRÓ DOLGO­ZOK pótjegy útján ugyanannyi cuk­rot és finomlisztet kapnak hatósági áron, mint azok. akik a munkahely közigazgatási' területéit, laknak, és ve­lük azonos munkahelyen s hasonló munkakörben dolgoznak. Például, ha valaki Endrefalváról jár be dolgozni^ Salgótarjánba, az Acélárugyárba, vagy Mihálygergéről a nagybátonyi bá­nyába. akkor nem az Endrefaiva és Mihálygerge községben érvényes fa­lusi fejadagra jogosult, hanem a sal­gótarjáni, illetve nagybétonyira. így. ha 'testi munkás, akkor jegyre t kg cukrot, ha nehéztesfiiminkás, akkor 1.20 kg-ot kaphat. Hasonlóképpen áll a dolog a finomlisztellátásukban i.s. Családtagjaik pedig — amennyiben nem. dolgoznak —r, 'ugyanannyit, mini a Salgótarjánban es Nugybátonyban lakó dolgozóik családtagjai. A cukor- és finomlisztjcgyeket min­denki állandó lakóhelyén kapja meg. A munkája, nehéztesti munkája, mi­nőségi munkája alapján járó többlet­mennyiségre szóló pótjegyeiket a munkahelyen kapják meg a dolgozók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom