Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)
1950-12-09 / 54. szám
2 SZABAD NOGRAD t950 december 9. Pártmunka tapasztalatai * Feladatunk: a bányászpártszervezetek megerősítése Pártunk Központi Vezetősége, valamint kormányzatunk az utóbbi időben sokat foglalkozott a bányamunkások kérdésével, a szénbányászat fejlesztésével. Ennek természetesen megvan a kellő alapja. Rákosi elvtárs megállapította, hogy széntermelésünk nem tart lépést iparunk fejlődésével. Ez annyit jelent, hogy jelenlegi széntermelésünk nem tudja kielégíteni egyre fejlődő iparunkat. A jelenlegi nemzetközi helyzet, békénk megvédése érdekében elsőrendű fontosságú kérdés, hogy fejlesszük iparunkat, erősítsük népgazdaságunkat. Ehhez az szükséges, hogy több szenei kell termelni, fejlesztenünk kell bányászatunkat, A minisztertanács és a Párt Központi Vezetőségének határozata, elsősorban a bányász-pártszervezetek előtt szabja meg a feladatokat. A minisztertanács és Pártunk Központi Vezetősége határozatának végrehajtása nem kis mértékben függ a bányász-pártszervezetek munkájától. Ahhoz, hogy 1951-ben. az 1950. évhez viszonyítva, húsz százalékkal emeljük széntermelésünket, meg kell gyorsítani a szénbányászat gépesítését, biztosítani kell a munka jobb megszervezését, meg kell javítani a bányák irányítását, biztosítani kell a szénbányászathoz a munkaerőszükségletet, szilárd alapokra kell helyezni a munkafegyelmet. Ezeknek a megvalósítása és a gyakorlatban elért eredmények, mindenekelőtt pártszervezeteink jó, vagy rossz munkáját igazolják. Gyáriparunk ötéves tervünk harmadik negyedévében 36.1 százalékkal teljesítette túl termelését az elmúlt év hasonló időszakával szemben. Ez a szám azt mulatja, hogy gyáriparunk egy év alatt hatalmasat fejlődött, ami megköveteli és megszabja a bányaiparban előttünk álló feladatokat. Járásunk területén a bányaüzemek 1950 harmadik negyedévi termelése csak hatszázalékos emelkedést mutat az 1949. év hasonló időszakával szemben. Nyilvánvaló, hogy alaposan lemaradfunk a gyáripar fejlődésétől, ahol 36.1 százalékos az emelkedés. Ha megnézzük üzemenlcínl a lemaradások okait, megállapíthatjuk, hogy pártszervezeteink gyengeségének, népnevelőink lazaságának eredménye. A járási pártbizottságot is felelősség terheli, mert nem foglalkoztunk kellőképpen alapszervezeteinkkel, de nem foglalkoztunk az élmunkásokkal és sztahanovistákkal sem. A kisterenyei bányaüzemeknél, ahol legtöbb vidéki munkás dolgozik, Októberben 1100 igazolatlan hiányzás volt. Ez naponként az>t jelenti, hogy 44—45 ember esik ki a termelésből s ez a széntermelésben nem kevesebb, mint napi 5—6 vagon. NaHogy harcolunk A lemorzsolódás ellen már há- rom évvel ezelőtt megkezdtük a küzdelmet. Ha visszatekintünk az eddig végzett munkákra, ezt a képei látjuk: az 1946—47-es tanévben 180-an végezték el és fejezték be sikerrel az iskolai! tanévei Az 1947—48-as tanévben már 193-ra, míg az IQ49—so-es tanévben 247-re emelkedett azoknak a tanulóknak a száma, akik sikerrel végezték a tanévet. A lemorzsolódás megszüntetése érdekében első volt a tantestület nevelése. Hivatali elődöm megérttette a nevelőkkel, hogy az a tanító, aki osztályának felél megbuktatja, azt bi- fonyíija be, hogy nem tud tanítani. Azután hozzáláttunk az iskola színvonalának emeléséhez. Előadásokat, ünnepélyeket rendeztünk, melyekre mozgósítottuk a szülőket is, kiket eddig nem érdekelt az iskola. Család- látogatásokat végeztünk, amelyekben az MNDSZ is résztvett. Lassan a szülők megkedvelték az iskolát és megszokták, hogy oda bejárjanak. Azután felkutattuk a községekben a be nem irakozottakat, s sikerült is meggyőzni a szülőket az iskoláb'a- járás fontosságáról. Finta István kartárs — hivatali elődöm — külön foglalkozott a bukottakkal és jó eredményt is ért el Felvilágosító munkát végeztünk a felnőttek között is, s közülük is többen tettek magánvizsgát. Nehéz kérdés volt iskolánkban a cigánygyermekeket iskolába járásra szoktatni. Ma már 39 cigánytanulónk van, s mind rendszeresen látogatja az iskolát. Az első osztályban 21 cigánygyermek van. Ezt az eredményt úgy sikerült elérnünk, hogy többször felkerestük őket, s láttuk, tetszik nekik, hogy érdeklődünk az életük felől. Hívtuk őket, hogy jöjjenek fel az iskolába, ha ünnepély van. Először vonakodtak, de lassan ők is kezdtek tje járni az iskolába és tetszett nekik, ponta tehát 5—6 vagon szénnel kevesebbet ad Ki6lerenye Iparunknak. A kisterenyei üzemeknél a laza munka- fegyelem ilyen károkat okoz népgazdaságunknak. Hiba az, hogy az üzemi pártszervezetek, a népnevelők nem foglalkoznak a munkafegyelem megszilárdításának kérdéseivel. A párlszervezel kiengedte kezéből az irányítást. Ez megmutatkozik abban is, hogy Bauer Géza, a körzet vezető- mérnöke Pártunk fölött érzi magát. Így természetesen elmosódott a Párt irányitó, vezető szerepe. Jellemző e6el, hogy a megszervezett szemináriumokat sem tudják megtartani. A szemináríumhallgalókkal külön jelentkező-ívet írattak alá, s a végén csupán 5—6 fő jelentkezik a kitűzött oklatási időre. Tehát ezen a téren is a pártszervezet laza munkája mutatkozik meg. Csipkés bányaüzemnél is a pártszervezet gyöngeségét jellemzi, hogy Sárai Lajos föaknász nem ismerte el sem a Párt, sem a szakszervezet rendelkezéseit. A hiba oda vezethető vissza, hogy a párt- szervezet és a szakszervezet között nincs meg a megkívánt összhang. A szakszervezet anélkül intézkedik, hogy a pártvezetóséggel átbeszélnék a dolgot. A pártvezetöség ahelyett, hogy kijavítaná ezeket a fogyatékosságokat, még jobban erőt vesz rajta a nemtörődömség. Ebből ered aztán, hogy a pártszervezetnek nincs meg a kellő súlya; hogy lazaságok mutatkoznak a termelésben, az oktatásban és egyéb más területen. A nagybátonyi körzetnél nincs káder-utánpótlás. Nem gondoskodnak arról, hogy a pártszervezetet friss, fiatal erővel töltsék föl. Nem fektetnek kellő 6Úlyt az ifjúság, politikai nevelésére. Ha elvisznek egy kádert a szervezettől, akkor nincs, aki helyettesítse, megáll a munka és elbanyagolódik a szervezeten belül egy-egy fontos reszort. A vizslási bányaüzemnél nincs kiépítve az egyéni felelősség a rossz politikai felvilágosító munka hiányában. Ez legtöbb üzemi szervezetnél így van, mert népnevelőinkből általában hiányzik az a harci lendület, mely a nagy tervek végrehajtásának elengedhetetlen feltétele. Pártszervezeteink nem ismerték még fel a népnevelő munka alapvető fontosságát és így teret biztosítanak az ellenséges demagóg nézeteknek, ahelyett, hogy azt csírájában fojtanák el. Párttagjaink nagy részéből hiányzik az egyéni felelősség melyre már sok esetben felhívta figyelmünket Rákosi elvtárs. Tordas bányaüzemnél két sztaháncr vista van, de egyik sem veszi ki részét a társadalmi munkából. A párt- szervezet nem vonta be a sztahánohogy kedvesen fogadjuk őket; éppen úgy, mint a többi falusi szülőket. Megígértük nekik, ha rendesen küldik gyermekeiket az Iskolába, segíteni lógjuk őket könyvekkel, füzetekkel. Ezt be is váltottuk. Ebben segítségünkre voh az MNDSZ és a löld- müvesszövetkezet is. A Szülői Munkaközösség választmányába Is beválasztottunk egy cigány-szülőt, aki nagyon büszke erre. A tanácsválasziás alkalmával a pedagógusok a háziagitációra a Szülői Munkaközösség választmányából vetlek maguk mellé egy-egy szülőt, s így a cigány-szülőt is bevontuk az agiláciős munkába, aki ezí örömmel és büszkén végezte. Ma már a cigányok is feljárnak a Szülők iskolájába és tetszik nekik, hogy nincs különbség köztük és a többi szülő között Az én édesapám is egyszerű rmtn- kásemberek gyermeke. Az elemi iskola elvégzése után ittasnak ment. Itt bizony nem volt kényelmes élete. Ma már ez nem így van. A felszabadulás ntán nagy változás történt, A magyar népi demokrácia különös gondot fordít a gyermekekre, hogy a jövőben a felnőtt nemzedék necsak erős, vidám, harcra kész. hanem képzett Is legyen. Ma az általános Iskola elvégzése utáin középiskolában tanulhat tovább minden dolgozó gyermeke és onnan még tovább iuthat. magasabb képzettséget szerezhet, mérnök, orvos, tanár lehet belőle. En már a felszabadított Magyar- ország általános iskolá jártak az ötödik osztályát járom. A népi demokrácia minden lehetőséget megad, hogy tovább vistákat a politikai munkába és Így sok alkalommal, még a taggyűlésen sem vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy nem eléggé ismerik a párttagsággal járó kötelességeket és ebbe a pártvezetöség belenyugszik. Most, hogy minden szetu a bánya leié fordult és bővíteni kell bányaipari dolgozóink létszámát, fokozott feladat hárul náriszervezeteinkré. Az újabb dolgozók, akik bányaüzemeinkhez jelentkeztek, elsősorban külszíni munkára kapnak beosztást, de még ez a munkaterület idegen részükre. Meg kell erősíteni népnevelő- és bizalmihálózatainkat, hogy a bánya új dolgozóival foglalkozni tudjanak. Nevelni kell őket, meg kell szerettetni velük a bányamunkát, hogy egy későbbi időpontban az új dolgozók bekerülhessenek a bányába; elsajátíthassák és megismerhessék a bányaművelési munkálatokat. A kistere- nyei szénosztályozón nem foglalkoztak az új dolgozókkal, és voltak, akik kétnapi munka után elhagyták az üzemel. Ilyennek nem szabad megtörténnie, mert szükséges, hogy megfelelő utánpótlást biztosítsunk a széntermeléshez. Az új munkaerőkkel fokozottabban kell foglalkozni, hogy azok megállják a helyüket. Nagy gondot kell fordítani a munkaverseny kiszélesítésére és ügyelni kell arra, hogy az üzemi rendelkezésére álló gépi berendezéseket kellően kihasználják. Biztosítani kell pártszervezeteinknek a politikai és szakmai továbbképzést. Nem szabad megtörténni annak, mint például Karancs- lejtösakna-üzemnél, hogy maga a propagandista sem jelentkezett politikai oktatásra. A Párt vezetősége a szeminárium szervezését az aknászoknak adta ki albérletbe. Ebből adódott aztán, hogy Karancs-lejtősaknán 5sz- szesen csak kilencen jelentkeztek szemináriumra, bár az üzemi létszámhoz viszonyítva, hármat, vagy még annál többet is lehetne indítani. Szükséges, hogy minden párttag képezze magát és ezen keresztül megértse a többtefmelés szükségességét. Ahhoz, hogy előirányzatunkat teljesíteni tudjuí, Tendel kell teremtenünk a munkafegyelem terén. Rákosi elv- társ azt mondotté,: egyik legnagyobb tartalékunk a miiriKalegyelem megér ősi lése. Fejlesszük hát tovább eddigi eredményeinket, 6zélesíisük a szocialista munka versenyt, erősítsük Pártunkat az újonnan felkerülő ifjúmunkásokkal, sajátítsuk el minél jobban a Bolsevik Párt tapasztalatait, így tudunk eleget tenni a ránk háruló feladatoknak. TAKÁCS VILMOS, a 6algötarfáni járási párt- bizottság titkára. A cigánygyermekek nagyon szeretnek játszani, s mi megengedjük nekik, hogy tanítás után egy-egy félórát játszhatnak különböző játékokkal, amilyenekhez otthon nem futhatnak hozzá- Ez is nagyon csábítja őket az iskolába. így elértük azt, hogy most a rossz idő beálltával is rendszeresen eljárjanak az iskolába. Iskolánkat is fejlesztettük. Három évvel ezelőtt még rendes padok sem voltak, ma már szép berendezésünk van. A tantestület szakkörökkel, korrepetálással is igyekszik emelni a tanulmányi színvonalat. Ma már tudatos bennünk, hogy a munka tiecéület és dicsőség dolga, s hogy a szocializmust csak következetes, kitartó munkával tudjuk felépíteni. ROK1TOVSZKY VIKTÓRIA, a sziráki általános iskola igazgatója. is tanulhassak. Tanulmányi segélyt és ösztöndíjat biztosit azoknak, akik valóban méltók az állam támogatására. Minden gyermek arra törekszik, hogy jó tanulással harcoljon a békéért, jövőjéért, a közös magyar jövőért, melynek támogató ja a nagy Szov jetunió és böJcs vezére, Sztálin. Hálásan köszönjük Néki és a magyar nép bölcs vezetőjének, az úttörők példaképének, Rákosi Mátyásnak, hogy szabad hazában minden tanulási lehetőséget megad nekünk és ezzel elérhetjük azt, amiért szüléink annyit küzdöttek hiába. En Ígérem Rákost pajtásnak, hogy jó tanulással és minden akaratommal hálálom meg azt a munkáját, amit értünk, szebb és boldogabb jövőnkért végez. Molnár Julia Nagyoroszi, V. o. tatu, őrsvezető HOGYAN TANULT ÉDESAPÁM ÉS HOGYAN TANULOK ÉN? mi az iskolai lemorzsolódás ellen? MacArthur „tréfája Az ENSZ ötödik ülésszaka kiemelkedő eseménye volt a héten, hogy a Kínával szemben elkövetett amerikai agresszió megtárgyalására, heves amerikai tiltakozás ellenére is, meghívlak a népi Kfna küldötteit. VisinSzkij elvtárs a szovjet küldöttség nevében üdvözölte a kínai küldöttséget és sikert kívánt a munkájához. Vlsinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy Taivan szigetét katonai támaszpontként használja fel az ÜSA, további, Kína elten irányuló agresszió.« tervei megvalósítására. Vu Sin Csuan, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának képviselője a négyszázból venni mi II iós kínai nép nevében emelt vádat az Egyesült Államok kormánya ellen, mert fegyveres agresszióval, jogsértő, bűnös cselekedetet követett el Kinn területe ellen. A kínai küldöttség vezetője rámutatott arra, hogy Taivan-sziget hovatartozása már régen el van döntve. Ennek a megváltoztatására az ENSZ sem jogosult. A Taivan elleni agresszió nem elszigetelt lépés, hanem elválaszthatatlan része az USA általános tervének, amely a kínai nép leigázására irányul, ezen fül pedig elválaszthatatlan a Vietnám belügyeibe torién! beavatkozástól. Az Egyesült Államok rendszeresen fokozza Kína katonai bekerítését. Ezek a tények, valamint az agresszió kiterjesztése ezerszeresére fokozlak a kínai népnek az amerikai imperializmus elleni gyűlöletét. — A kínai nép sohasem fél, és sohasem fog félni az agresszióval szembeni ellenállást jelenfő háborútól — mondotta, ma jd megállapította, hogy a kínai nép vissza tudja sz.e- rezni Tajvant és a Kínához tartozó többi területet. A kínai küldöttség vezetője javasol fa, hogy a Biztonsági Tanáes ítélje el nyíltan az USA kormányát és alkalmazzon szigorú rendszabályokat az, USA ellen. Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, tehát minden amerikai mesterkedés ellenére is felszólalt a népi Kína küldötte, és személyesen mondta el, hogy milyen aljas és nagyon is átlátszó tervekkel törekednek az imperialista körök a megbukott és végkép elsöpört Csang Kai Sok uralma visszaállítására. Amint azonban Malik elvtárs is megállapította a Biztonsági Tanács ülésén, az Egye.sült Államok tervébe nem illeszkedik bele a koreai viszály békés rendezése, tehát a Kína elteni agresszió megszüntetése sem céljuk. A béketábor egyre hatalmasabb ereje meghátrálásra kényszeríti a ” és ami mögötte van háborús uszítókat. Lépésről lépésre folyik a küzdelem a béke és az élet híveinek újabb és újabb győzelmeivel. A húszmilliós koreai nép ellen megindított agresszió« imperialista támadás, bármilyen erőre is támaszkodik, nélkülözi a népek rokonszen- vét, minden jóérzésü emberből gyűlöletet vált ki. A koreai háború az elmúlt hetekben alapos fordulatot vett. Az egész arcvonalon megindult a koreai hadsereg clőrengomnlása, hatalmas amerikai hadseregeket a bekerítés veszélye fenyeget. A néphadsereg hadműveletei a betolakodó amerikaiak hálában működő nagy partizánegységet támogatják. A partizánok elvágják a telefonvezetékeket, felrobbantják a hidakat, rajtaütésszerű támadást intéznek a helyőrségi csapatok ellen. Az amerikaiak a front mögött éppen Olyan veszélyben érzik magukat, mint a fronton. A koreai hadműveletek változása, a néphadsereg győzelmet zűrzavart idéztek elő az amerikai imperialisták és esatfósaik körében. MacArthur, aki a koreai háború gyors befejezését Ígérte, valamint azt, hogy karácsonyra hazatérnek az amerikai katonák, később kénytelen volt kijelenti, hogy igérele csak „tréfa“ volt. Az amerikai körökben általános vélemény, hogy a katonai helyzet megoldásával elkéstek és maga Mae- Arthur tábornok is a „diplomáciai segítséghez“ akar fordulni. Ezzel szemben Anglia, India, Franciaország és nagyszámú más amerikai szövetséges állam kormánya a megegyezés útjára akart már régen lépni a koreai és kínai kérdésben. Az utóbbi napok eseményei ezeket az elhatározásokat csak erősíti. A koreai eseményekkel kapcsolatban Truman nyilatkozott és azt Ígérte. hogy' még jobban kibővíti az amerikai hadseregrt. Truman nyilatkozata újabb hisztérikus kirohanás volt a kínai és a koreai nép megfélemlítésére. Az eredmény azonban éppen az ellenkezője lett. Truman nyilatkozata óta Angliában komoly nyugtalanság és bizalma Hanság uralkodik az Egyesült Államok politikájával szemben. Párizsban komoly riadalmat keltett k francia nemzetgyűlés körében Truman nyilatkozata. Mágálván Amerikában h tiltakozó hullám indult meg és az ENSZ épületében 2000 asszony és halai más ifjúsági csoport tüntetett a béke mellett, amely igen nagy hatással volt az ENSZ ülésének résztvevőire. Hatalmas lelkesedéssel választatta meg Romáim népe a népi tanácsokat A román főváros utcáit zászlóerdő borította. Színes drapériák és választási felhívások díszítették az épületek falait. A vállalatok, minisztériumok és intézmények épületét a Román Népköztársaság zászlói és a világ dolgozó népe nagy vezetőjének, Sztálinnak, valamint a dolgozó nép első jelöltjének, a román munkásosztály szeretett vezetőjének, Gheorghin Dejnek arcképei ékesítették. Bukarest lakosai gyönyörűen feldíszítették a lakóházak ablakaik A választási bizottságoktól érkezett előzetes adatok szerint Bukarestben december 3-án déli 12 óráig a választók több mint ötvenöt százaléka leszavazott. Délután öt óráig több fővárosi kerületben a szavazásra jogo- sultak hetvenöt százaléka adta la szavazatát. Sok községben déli 12 óráig a szavazás már be is fejeződött. így voft Kolozsvár, Sibiu és sok más közigazgatási terület községeiben. AZ AMERIKAI CSAPATOK KOREAI RESTIAEITÁSAI Az amerikai banditák hallatlan kegyetlenséggel bombázzák Koreát, földig égetik városait és falvait. közvetlen közelből balomra lövik a gyermekeket, nőket és öregeket. A világsajtó számos olyan cikket hoz, melyekben szemtanuk beszélnek a békeszerető koreai nép embertelen pusztítás- sáréi. „Ez egy szégyenletes háború szégyenletes története, — ír ja John Osborne, az amerikai „Time”-t>en. Nem a csatamezőn megszokott és elkerülhetetlen kegyetlenségről akarok írni, hanem a megfontolt kegyetlenségről, a falvak elpusztításáról. A rendőrök és a dél- koreai „tengerészgyalogság'’!, akiket az arcvonal közelében láttam, kegyetlenek, mint a vadállatok. Legyilkolják az embereket, hogy megszabadul janak attól a munkától, melyet a foglyoknak őrség felügyelete alatt a hátországba való szállítása jelent, balomra gyilkolják a békés polgárokat csak azért, hogy megszabaduljanak tőlük, vagy elkerüljék a motozás és kihallgatás szükségét. Ha meg vallatnak, leírhatatlanul kegyetlen módszerek segítségével szedik ki belőlük a csapataink számára a szükséges adatokat.”. . • A völgyben 20 mérföldnyi körzetben ég minden falu. Középen, Haman városka felett hatalmas rüstfelhő. Néha fel-felcsilian az égő szabna v'skók lángja.Hirtelen hat „Mustang” repül elő a hegygerinc mögüL Megjelenésüket fülsiketítő robbanások hangja kíséri. Eltűnnek, majd ismét előbukkannak, sí egy kört leírva folytatják a bombázást Zuhanórepülésben dobják le haláltltozó terhüket — és az egész domb hirtelen felporzik. ^Napalm” — mondják mellettem. így lettem szemtanúja először a szörnyű hatású égő-keverék alkalmazásának. „Hatalmas területeket, egész városokat és erdőket lehet vele elárasztani és egy másodperc alatt lángba borítani’* — olvashatjuk Fromberger, a francia „Figaro” koreai különtudésító iának ,,Szemtanúja voltam a pusztító hatású napalm alkalmazásának a Han-folyó völgyében” címen írott cikkében. Szón Hak Jen, a „Módón Színműn“ koreai újság munkatársa, frontnaplójá- ban a következőket írja; „Az amerikai banditák napró! napra egyre újabb és újabb bestiatit ásókat követnek cl. Láttam 70 hazafi iecsoni tömegsírját, akiket az amerikai haramiák élve temettek el. A parasztok gyűlölettel és felháborodással beszélik, hogy az amerikaiak asszonyokkal és lányokkal erőszakoskodnak.” A koreai népet azonban nem törik meg a kegyetlenkedések. A néphadsereg harcosai ellentámadásokkal, hatalmas erejű csapást mértek az amerikai fasisztákra és liszirunanista bérenceikre. Korea egész népe elszántan harcol egészeit a végső győzelemig.
