Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)

1950-12-09 / 54. szám

1950 decemfcer 9. SZABAD NÓ6RAD 3 A zárszámadás után HARCBAX A Túrna SZÉKÉRT tovább erősödjön a lőrincpusztai tszcs Egy év munkája után, szombaton e*te összeültek a szentlőrincpusztai termejöcsoport tagjai, hogy számot vessenek elvégzett munkájukról és eredményeikről. Ezt az estét már na­pokkal ezelőtt feszült várakozás előzte meg. Ami érthető rs, hisz a tszcs dolgozóinak, életében ez az első zárszámadás. A csoport 1949 őszén alakúit. Szombaton este, minden t&zcs-laq előtt ismeretessé vált az, hogy milyen eredményeket értek el ebben az esztendőben, mennyit gya­rapodott a csoport, mennyi jövede­lem jut a es o por Inak. A várakozás, mely ezt az estét meg­előzte, annál is inkább érthető, mert állandóan azzal igyekeztek az érsek- vadkerti kulákok ijesztgetni a cso­portot hogy: „nagyon csalódni top­tok, ha az őszi zárszámadás megtör­ténik. nálatok". A nyár folyamán számtalanszor megtörtént, hogy azok a gazdák, akik Szentlörinc-pusztán laktak és a felszabadulás mán Ér sekvadkertre költöztek, gyakran föl­keresték a csoport tagjait és igye­keztek lebeszélni őket arról, hegy a csoport keretén beiül dolgozzanak. Megtörtént a zárszámadás A tszcs valamennyi dolgozója büszke elért eredményeikre- Büszkék arra, hogy jövedelmüket képezi 10 tehén, S üsző, 5 ló, 1 csikó, 50 birka, 2 igásszekér. 2 eke, 1 magiakéra bo­rona, 2 pár lószerszám, t gabona- zosia és 4000 forint értékű ponyva, melyet ebben az évben veitek. Ha jövedelmüket nézzük, megállapíthat­juk azt, hogy a tszcs dolgozói egy­éves tönnáiiásuk óta jó munkát vé­geztek. amelynek jutalma az, hogy szabadon rendelkezhetnek 103.000 forint tiszta jövedelmükkel. A terme­lő csoport leltári jövedelme 354.167 forint Ezek a számok önmagukért be­szélnek. De beszélnek arról is, hogy csak közös erővel lehet ilyen ered­ményeket elérni. Erről beszél maga, Gyurkovics elvtárs, tszcs-elnök is. 103.000 torint tiszta jövedelem. Igen szép összeg, ha belegondolunk abba, hogy mennyi nehézséget és mennyi ellenséges hangulatot kellett lesze­relni. Emeltet hiányos volt a felsze­relésünk is. Most már minden egyes tszcs-tag világosan látja azt, hogy csakis a közös gazdálkodás biztosítja a dol­gozó parasztság felemelkedését, bol­dog jövőjét. Nagy László 5000 forintot kapott Megnézheti akármelyik egyénileg dolgozó gazda, melyik esztendőben tudott ekkora eredményt magának mondani, mint Nagy László, a ter­melőcsoport dolgozója, aki becsületes munkája után 5000 iorint jövedelmet mondhat magáénak. Nagy elvtárs akkor is tudatában volt már annak, hogy a termelőcsoporton belül az el­végzett munka alapján fizetnek. Ö is azok között volt, akik az elnökkel karöltve, állandóan a csoport fellen­dítésén dolgoztak, ö maga. eredmé­nyeiről így beszél: — a múltban nagy nyomorúságban éltünk, betevő falatunk is alig volL Munkánkat semmibe sem vették, ma pedig be­csületes munkánknak meg is van az eredménye. — Ezt mondják vala­mennyien. Akik a nyár folyamán munkájukat nem szorgalmazták és kevesebb munkaegységet végezlek el, azoknak jövedelme is jóval keve­sebb. Akadnak azonban olyan dolgo­zók is, akik a növénytermesztésnél nem tudták elérni a kívánt ered­ményt. Ez abból adódott, hogy a cso­porton belül, nem volt meg a helyes munkaszervezés. Ezt a vezetőség fel­ismerte és elhatározta, hogy a jövő évben minden egyes dolgozónak ki­adják a területei és ezzel el akarják kerülni azt, hogy egyik a másikára dolgozzon. Ki, hogy dolgozik, úgy ve­szi hasznát A hiányosságok csökkentették az eredményt Az elért eredmények mellett azon­ban voltak a termslőcsoportnak hiá­nyosságai is. Ez főleg abból eredt, hogy a csoport vezetősége legtöbb­ször, nem vette figyelembe a Párt vezető szerepét, nem közösen tár­gyalták meg a csoport problémáit és ügyes-bajos dolgait. Sok esetben nem vették figyelembe trz egyes tagok sérelmeit, nem tájé­koztatták kellőképpen tagságukat az elvégzett munkákról, az ügyek in­tézéséről, s ezzel sértették a szövetke­zet szabályait. A vezetőség nem fi­gyelt fel kellőképpen a munka helyes szervezésére sem. Egyes tagok mun­káinál nem volt meg az egyéni fele­lősség sem. De hiányzott a személyes példamutatás is. Szlez.ák István nö­vénytermelő tagja Pártunknak, de el­felejtette, hogy a párttagság — amit jó munkával lehet meghálálni — kötelez minden egyes párttagot. Szle­zák István növény termelő, a többi dolgozóhoz viszonyítva, kevesebb munkaegységet végzett el. Hiba volt a vezetőségtől, de a tagságtól is, hogy nem adtak kellő segítséget, le­becsülték munkáját, amely aláásta munkakedvét. Az ilyen állapot, az egymáshoz való viszonyulás, mintegy függvénye a termelés tervszerű fokozásának. Ahol megvan a kölcsönös megértés, ott a termelés is magasabb, vagy pedig a fordítottja. A vezetőség és a csoport­tagok javítsák ki hibáikat, mutassa­nak példát mankójukkal. Legyenek büszkék elért eredményeikre és éi­A rétsági rendőrkapitányság eljárást indított Pöstyén János 14 holdas ku­lák ellen, akinek ezenkívül, még egy cséplőgép garnitúrája és Horpáes köz­ségben háza van. A nevezett lakásán 150 kg cukorrépát tartott vissza, szi­gorú rendelkezések ellenére. A Nógrád megyei kapitányság őri­zetbe vette Kovács Járnost, az érsek- vadkerti földmüvesszövetkezet boltke­zelőjét, aki 15.000 forintot sikkasztott a vezetésére bízott üzletből. Kovács Já­nos iszákos életmódot folytatott A salgótarjáni kapitányság őrizetbe vette és a bíróságnak átadta Bakos Imre nagvbátonvi kulák kocsmárost, valamint Fehér János kilencholdas nagybátonyi villanyszerelőt orgazdaság. A termelési szerződések száma to­vábbra is szaporodik. Megyénkben eddig 5b közsé^ teljesítette szerződés- kötési tei vét, mely a megyei átlagot 80.2 százalékra javította meg. A salgó­tarjáni járás dolgozó parasztsága túl­teljesítette szerződéskötési tervét, sör­árpa, rostlen, tavaszi bükköny kötésé­ben. Azanhan lemaradás mutatkoz'k a koriander szerződéskötése terén, jen tudatukban az, hogy nemcsak saját ügyüket viszik előre, hanem elősegítik a falu társadalmának át­alakítását, biztosítják a szocializmus alapjainak megteremtését a mező- gazdaságban és ezzel a dolgozó pa­rasztság íelemelkedését. A csoport valamennyi tagja és vezetősége a pártszervezet támogatásával, még szi­lárdabban, még élesebben ítélje el mindazokat a tagokat, akik útjában állnak a csoport megerősödésének, beszéljenek elért eredményeikről és törekedjenek arra, hogy minél több dolgozó kis. és kőzéppamsztot nyer­jenek meg a csoport számára. melyből a járás területén mindössze húszszázalékos az (xedmény. A jásások közötti versenyben több hét óta továbbra s a Salgótarján járás van az élen 105.6 százalékos eredménnyel. Második a balassagyarmati 88.4, utána a rétsági járás 84.6, szécsényi járás 81.1 és sereghajtóként a pásztói járás 68.8 százalékos eredményével kullog a többi járások után. A 125 ÉVES AKADÉMIA A Magyar Tudományos Akadémia fönnállásának 125. évfordulója alkal­mából ütmet» hetei rendeztek Buda­pesten. Az Akadémia dísztermében tartott ünnepi megnyitón megjelentek Pár­tunk és kormányunk vezető férfiak Kossuth-díjas professzorok és a leg­jobb sztahanovisták. A megnyitó ün- nepségea részt vett Kosev elvtárs, a szovjet nagykövetség első titkára, Huang Csen. elvtárs, a Kínai Népköz- társisság nagykövete e's a baráti álla­mok diplomáciai testületének képvi­selői. Rusznyák István ehrtárs, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének meg­nyitó beszéde után, Darvas József vál­tás- és közoktatásügyi miniszter kö­szöntötte a 125 éves Akadémiát és az ünnepi bét külföldi vendégeit. Elmon­dotta, hogy a Biép és a nép állama a tudósoktól azt várja, hogy munkás­ságukkal fáradhatatlanul szolgálják a flép ügyét. A haladó tudomány új és új eredményével szolgáim országunk szocialista építését — ez a nép, a haza iránti kötelessége ma minden becsüle­tes magyar tudósnak. A ffteg vert ellenség *kjabb próhtklh&suása Dolgozó népünk ellenségei most is­mét arra vetették magukat, hogy az élelmiszerfrontoB idézzenek elő zava­rokat Egyik nap a zsírt, másik nap a cukrot, aztán megint valami mást ki­áltanak ki, mini nemlétező ételmiszeft. Persze tervszerűen gazdálkodó népi demokráciánk napról napra biztosítja minden dolgozónak élelrraszerszükség- letét. Ahol azonban az ellenség talajt talált magának és többet vásárolnak a szükségletnél, ott átmeneti zavarok ke­letkeznek. A kistérén vei tanács írja hozzánk: „Az utóbbi időben egyre gyakrabban tárunk a Népbott, valamint a Földműves- szövetkezei előtt sorbs naHó asszonyo­kat, akik cukorra, paprikára, gumicsiz­mára — vagy amit az ebmség bedob, hogy „nincs” — arra várnáik. A sor- banáilók megfeledkeznek mindenről, csupán azt látják maguk előtt, amiért sorban állnak, meg azt, aki mellettük vagy előttük szorong. Azonban az ellen­ség mást Iáit. Az ellenség látja a ke- vésbbé öntudatos tömegeket, akik a sorbanátlással a háborús uszít ók tábo­rát növelik és az ellenség ezt fel is használja, elégedetlenséget sei tó meg­nyilatkozásaival.’ A ttép úllmnMt lesújt #ft e$ß Sí ti r es étéi m célból, hogy azt a sertéssel etesse meg. Még 20 százalék hiányzik a szerződéskötésben Darvas József beszéde után' Dubirayin akadémikus, a szovjet küldöttség veze­tője olvasta! föl a Szovjetunió tudo­mányos akadémiájának üdvözletét Dubinyin akadémikus viharos taps köz­ben nyújtotta át az üdvözlet orosz és magyar szövegét tartalmazó vörös bőrkötéses díszalbumot, majd bejelen­tette. hogy a szovjet delegáció a Ma­gyar Tudományos Akadémiának könyveket hozott ajándékba, Ezután Kuo Mo Zso, a kínai nép- köztársaság miniszterelnökhelyettese, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke itolmácsotta a Kínai Tudományos Aka­démiáink üdvözletét. Ezenkívül a ro­mán, bolgár és csehszlovák tudósok emelkedtek szólásra. Az ünnepi hétre megérkeztek a Német Tudományos Akadémia küldöttei, vala­mint Marcel Prenant francia bioiógus is. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi üléséről táviratot küldtek Rákosi elvtárshoz az ünnepi ülés részvevői. Az ünnepi ülésen elhangzott beszédek mind bizonyították, hogy a tudomány, amely ezelőtt a kiváltságos osztály monopó­liuma volt, ma a dolgozó nép szolgála­tába állott Szukáról így ír a tanács: „A községi tanács a dolgozók kérelmére összeállí­totta a lisztből eHálátlanok névjegyzé­kéi ugyanúgy a zsírból is, és átadta a földműves szövetkezetnek.” Ezzel a tá­rnics pontot tett a sorba n-áfláisra és ki­húzta <e.z ellenség Iába alól a 4 a táji. A bányászok etiái.ésa területén, amelyre különös súlyt és gondot fordí­tunk, hiányok mutatkoznak. A bánya- vidékien lévő árudákhoz kétszeres mennyiségű árut küldenek ti. Az ellen­ség azonban arra vette az irányt, hogy minél többet feleslegesen felvásá­roljon és ebben egyes árudavezetők is az ellenség segítségére vannak. Tehát az a térry. hogy mind a falusi üzletek és földművesszövetkezetek, mind az ipari területen lévő árudák el vannak látva megfelelő mennyiséggel, sőt szükségleten felüli áruval és mégis hiány mutatkozik, mert a megvert ellen­ség újabb próbálkozásait mutatja.. Párt­ós állami vezetőink felvilágosító mun­kával, a dolgozók pedig éberséggel', harcos magatartással, fegyelmezettség­gel verjék vissza az ellenség támadá­sát üzérkedés és árdrágítás gyanúja miatt. Nevezettek a nagybátonyi villanyszere­lési vállalattól ellopott felszerelési tár­gyakat megvásárolták és azt iparenge­dély nélkül, a forgalmi áránál jóval magasabb összegért eladták. A pásztói kapitányság eljárást indí­tott Tóth Sándor 23 éves hasznosi ku­lák ellen, mert az állami erdőből egy kocsi fát lopott és azt eladta. Ezzel a dolgozó nép államát megkárosította. Ugyancsak eljárást indított Tóth András 38 holdas kulák étién, miután állatait búzával etette. Nevezettet tet­ten érték midőn Babjak Lajos daráló­jával 50 kg búzát ledaráltatott, abból a vettem és igen gazdag tapaszta­latokkal tértem haza, amiket nemcsak én magam szeretnék hasznosítani mun­kámban, hanem többi munkatársaimnak is át akarok adni. Rákosi elvtárs a bányászértekezleten beszélt arról, hogy mennyivel több sze­net kell adni az idén népgazdaságunk­nak, mint tavaly. Beszélt Rákosi elvtárs arról is, hogy a többtermelésen keresz­tül országunk jóléte és a mi gazdasági helyzetünk is javul, A szénfejtés és a béke hatalmas ügyének megvédése tel­jesen összíügg. Ezért szükséges, hogy minél több bányász emelje munkájának színvonalát. Vannak nálunk még sokan olyanok, akik nem akarják átadni mun­kamódszereiket, mert félnek, hogy el­hagyják őket. Én úgy gondolom, ha szakértője vagyok a bányászatnak, ak­kor arra meg kell tanítani a fiatal bá­nyászokat is. És ezt így kel! tennie min­den termelésben kiemelkedő bányász­nak. BeszéTt Rákosi élvtárs arról is, hogy a bányából elvándorolt bányászok, ami­kor megtudták, hogy most különösen szüksége van a szénre a népi demo­kráciának, legtöbbje az első felszólításra visszatéri a bányába. Hogy az mennyire ígv van, azt én is tapasztaltam. Karancs- alján, az én falumban lakik Hegedűs Gyula, akivel azelőtt együtt dolgoztam a bánvában. Rákosi elvtárs október 27-i beszéde után, elmentem és beszélgettem vele, és ö minden különösebb felhívás bevárása nélkül az acélgvárból vissza­jött a bányába. Igv kell ezt tenni minden bányásznak. Mindenki hozza be a bá­nyába azokat, akik már régebben is ott dolgoztak. Ez nem nehéz feladat, ha elmondjuk nekik, hogy milyen elisme­résben részesíti a bányászokat Pártunk és kormányunk. f rni akarok még a legfontosabbról, a munkafegyelemről Ahogy Rá­kosi elvtárs mondotta, itt bizony még gyengén állunk. Elvtársaink nem hasz­nálják ki alaposan a munkaidőt. Mi szor­galmasan ledolgozunk minden percet, ezzel szemben vannak olyan csapatok, akik akkor kezdenek hozzá, amikor már mi két csillével megraktunk. Nagyban megmutatkozik a hanyagság a teljesít­ményen és a kereseten is. Mi állandóan szorgalmazzuk a melegcsákánvt és fel­világosító munkát végzünk csapatom­mal együtt a munkaidő teljes kihasz­az igazolatlan hiányzásait ellen. Igen részletesen beszélt Rákosi elv- társ a bányászok továbbtanulásáról és a szakmai képzésről. „Meg kell értenie mindenkinek, — mondotta Rákosi elv­társ —, hogy a szocialista bányász már egészen más, mint a régi vágású bá­nyász”. Igen, nálunk is vannak sokan, akik ezt a fejlődést nem akarják meg­érteni. Vannak, akik azt gondolják, hogy úgv sem lesz belőle semmi, ha tanul, én pedig azt mondom, hogy sohasem árt a tanulás, még akkor sem. ha a csákány mellett marad valaki. Akinek szakmailag nagyobb a képzettsége, az jobban ter­mel. de ezen túl ma már megkövetelik, hogy minden bányász ismerje a hazai és a politikai helyzetet. Aki bányász, aki­nek csak a bányai elfoglaltsága van, az leülhet tanulni, az képezheti magát. De annak, akinek még földje is van, annak az az első, nem az. hogy a sa jtót kezébe vegye, vagy a szemináriumra menjen. Amint Rákosi elvtárs is mondotta: „Az ilyen munkás elmarad a proletariátus általános fejlődésétől. Nem jár iskolába, nem hallgatja meg a gyűléseket, nem megy a szemináriumokra. Csak arra gondol, hogy minél hamarabb hazamen­jen és túrhassa a földjét.” ^ bányászok szakmai továbbképzé­sére, a műszaki vezetők sem for­dítottak valami nagy gondot. Egy hó­napban ha egyszer foglalkozott a bánva- mérnök az oktatással. A csapatvezetők és a vájárok részére az eddiginél sokkal több oktatást kell bevezetni és a felvilá­gosító, szervező munkával biztosítani kell a hallgatók részvételét. Népi demokráciánk a Szovjetunió tá­mogatásával igen sok értékes gépet ad a bányászoknak a munka megkönnyíté­sére. Egy-egy fúrógép például 2 perc alatt kifúrja azt a lyukat, amihez kézi- erővel egy félóra kell. Nem idegenked­hetnek sem a műszaki vezetők, sem a bányásztársairo a gépektől, hanem csak hálával fogadhatják ezt a segítséget. A gépeket úgy használják fel munkájuk­ban, hogy az észszerű legyen. Persze ehhez is szükséges, hogy minél alaposab­ban megtanulják a gépek kezelését. Rákosi elvtárs szép feladatokat állított elénk. Nekünk ezt teljesíteni kell, hogy minél előbb felépüljön a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű, hogy győzelemre vi­gyük a jóllétet és boldogságot hozó öt­éves tervünket. írta: Futó János, Munkaérdemrenddel kitüntetett sztahanovista, vajár nálásáért, Munkamódszer áfád ás, vagy legjobbjaink le jóra fása? Futó János elvtárs, szénmedencék egyik legjobb dolgozója ezidáfg a Nagv- bátony-Kos-suth-táró bányaüzemben dol­gozott. ahol vállalta, hogy az ötéves terv második évét 1051 április 4-re be­fejezi. A szénbányák átszervezésével kapcsolatban Futó elvtársat december 1-től Kisterenyére helyezték. Minthogy ezt a munkahelyet Futó elvtárs nem fo­gadta el, régi munkahelyére Karancs- tejtősre került, ahol rendes munkája sincsen és mint sztahánovista vájárt, tartalék munkaerőként odahelyezik, ahol szükség van rá. Egyesek szerint az át­helyezést a munkamódszerátadás tette szükségessé. De vájjon mi szükség van egy megszűnőiéiben tévő bányában ilyen nagyszabású munkamódszerát- adásra? Nem, ez egészen más mint munkamódszerátadás, ez a szlahánov- isták lejáratása. Véleményünk szerint haladéktalanul biztosítani kell, hogy maradék nélkül teljesíthesse hosszúlejá­ratú versenyszerződését, biztosítani kell, hogy a legjelentősebb bányaüzemekben dolgozhasson, és ott ad ja át munkamód­szerét Úgy kell megszervezni beosztá­sát. hogy necsak tanítson, hanem tanul­hasson is. Karancslejíősön ez egyáltalán nincs biztosítva. Futó elvtárs kiváló munkájával nemcsak kitüntetést, hanem jogokat és kötelességeket is harcolt ki magának. Jogainak és kötelességeinek megvalósítását biztosítani kell. JőIsikerMt vey#tőségválasztásnk a ffáStlisiő vesszőve t kezelekben A fölszabadulástól napjainkig népi de­mokráciánk fejlődésével párhuzamosan szövetkezeti mozgalmunk is nagy­arányú fejlődésen ment keresztül. Az osztályharc közepette dolgozó parasztsá­gunk életében, egyre növekvő szerepet tölt be, «, föl dm ü vessző v etk ezet a falu kizsákmányolói elleni harcban. Emellett az osztályharc mellet!, a íöldmíívesszö- vetkezetek biztosították a falu zavar­talan áruellátását. Földművesszövetke- zfeteink előtt még nagyobb s még hatal­masabb feladat van, melynek megoldása komoly feladatok elé állítja a szövet­kezet vezetőségét, de magát a tagságot is. Hogy a fölcknűveaszövetkezetek eredményesebben tudják végezni mun­kájukat, még ez év folyamán megvá­lasztják az új vezetőséget valamennyi földművesszöveíkezetnél. Az új vezetőségben a dolgozó parasz­tok legöntudatosabbjai foglalnak helvef, akik népi demokráciánk államával szem­ben, kötelességeiket, legmesszebbme­nőkig teljesítették. Az új vezetőség megválasztásával egybekötve, magát a tagságot is, érde­keltté teszik, mert a jelenlegi 10 forintos üzletrészt 50 forintra emelik, hogv ezen keresztül is a szövetkezeti tagság meg­szilárdítsa a szövetkezeten belül a de­mokrácia elvét. Jónéháwy közgyűlés lefolyt már me-, gyárak területén és mint máskor, most is akadályozni akarták a kulákok és az osztályellenségek, a vezetőségválasztás sikerét, Sóshartyánban a kulákok előre szervezkedtek és megvesztegetéssel iparkodtak egyes vezetőket megtévesz­teni, hogy bennmaradhassanak a tagság soraiban. Dolgozó parasztságunk azon­ban fölfigyelt erre a cselekedetre és több kulákot kizárt a soraiból, akiket Langa József 16 holdas volt fakeres­kedő gyámként kegyébe fogadott- Langa József addig merészkedett, hogy az embereivel beválaszlatta ma­gát a vezetőségbe. Természetesen ki­rúgták. Ez a merészség, melyet Langa és a kulákok elkövettek, a DÉFOSZ vezetőségének nemtörődömsége folytán sikerülhetett csak. Nagyoroszin, Magyarnándoron, ahol a szövetkezeti aktívák és a dolgozók agitáción és röplapon keresztül tudatosí­tották a közgyűlés jelentőségét, és sze­mély szerint meghívtak minden szövet­kezeti tagot a közgyűlésre, a tagság 95—98 százaléka megjelent és értékes hozzászólásokkal megválasztották a dol­gozók legön tudatosabb részét. Karancs^ kesziben a vezetőség beszámolt az el­végzett munkájáról és hiányosságairól A zsúfolásig megtelt kultúrház nagyter­mébe a tagok mindannyian eljöttek. Az új vezetőség kis- és középparasztokból, valamint párttagokból áll. Az új vezető­ség ígéretet tett, hogy mindenben szí­vén viseli a szövetkezet fejlesztését, annál is inkább, mert a jó munka jutal­mán a község mintaszövetkezetet ka­pott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom