Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)

1950-12-23 / 56. szám

4 SZABAD NÖGRAD 1950 december 23. A három bányász... | A KORA REGGELI J órá1klban Csoportok gyűltek össze az üzemi iroda előtt. Valami fontos kérdésről beszél­gettek- Aztán a csopor:ok szétoszolva, kettesével, vagy egymás után indultak a pirostroszkás úton a bánya bejá­rata felé. — A Párt és a minisztertanács nem feledkezett meg rólunk — mondja Répás György, az utána ballagó Bocsa Alajosnak és fiának Répás Gyulának. A fekeén tátongó bánya bejárata egyenként nyeli el a kemény, de mo­solygós arcú embereket. Répás György, Bocsa Lajos és Ré­pás Gyula, a bányaüzem harmadik sikló, negyedik baioszióján foglalják el a helyüké-.. \ MIKOR AZ ÖTÖDIK 1 ^rdm a munkahelyről. Répás György, az öszeshajú csapatvezető kezét a szájá­hoz emeli és utánakiált két fiatal munkatársának, akik már jó iával a munkahelyüktől tolták, a fekete szén­nel megrakott csillét. — Halló!... Lojzi!... hozzatok ácsolatját isti! Szavai azonban válasz nélkül marad­tak­A csapatvezető tetette a csákányi, azután az ácsolatjára akasztod lámpája után nyúlt és elindult a két jiata! mun­kás után. Az osztóból kijeié ménét a forgató- lerneznéí olt úti az aiacsonytennclü Bocsa Lajos, a nálánál fiatalabb Répás Gyulával. — Mi az Gyuri bácsié? ... — Utánatok kiáltottam, de úgy­látszik nem hallottátok... azért jöttem utánatok . ■. Viszünk ácsolatját is. — Várni kell egy kicsit. — veti közbe a fiztál fiú, apja felé fordulva s közbe lámpájával a közelgő üres csil­lék jelé murát —, most jön az üres. — Elovastátok-e a jerezolóban a hiányzók névsorát? — kérdi a csapat vezetője. A ké: fiatalabb arcát a lámpa fénye megvilágította. .. mosolyog­nak ... Az öszeshajú férfi, hol az egyik­re, hol a másikra tekintett — aztán tovább folytatta. 1 ÜTI ÁTOK \mHyCn ,Ó’ K0g!l "" ---------------Inem hanyagoljuk el a m unkánkat?... a minisztertanács ren­deleté alapján ruhát, meg bakancsot kapnak, akik nem hiányoztak ■.. meg aztán az évi keresetük öt százalékát... Persze, akik hiányoztak, azok elesnek tőié ... azok nem kapnak jutalmat. ■. — szavai tovább peregnek. — Susán kondás Józsejnek ebben az évben 11 igazolatlan hiányzója van. — Igen... 11 leányzó v.n neki ki írva — vág közbe a vékonyierm.etü Bocsa Lajos — fimalember... nem gondolt ö erre. — Mindegy az... fiatal vagy öreg. Látjátok, aki eleget tesz a köteles­ségének, azt nagyra értékelik máma . azt jutalmazzák — állapítja meg a csa­patvezető. Közben megérkezik az üres. csille. Ezután néhány lépést tesznek az ácsoliják jelé. — Milyen fát vigyünk, Gyuri bá­csi? ... — kérdezi Bocsa Lajos s köz­ben lámpája fényét a bekészített úcso- latfák felé irányítja. — Vigyünk két darab kétméteresei, meg egy kel tök úszását — mondja az őszhajú ember. Mielőtt az ácso.aifákat a csillébe rakják, Gyuri bácsi a csa- pct'.vezeö, 'a beszédet tovább folytatja. | — EN BESZELTEM a S“san Jóskával... amikor megtudtam, hogy 11 igazolat­lan hiányzója van. •. mondom neki, hogy... no, látod, mit tesz az. ha valaki igazolatlanul hiányzik ... mond­tam neki, hogy most elesett egy ruhá­tól, egy pár bakancstól, az ötszázalé­kos jutalomtól ■.. ráadásul meg az igazolatlan hiányzásokat levonják, a jövő évi fizetett szabadságából. — ő, azt mondta nekem, hogy nem érdekli... ö néni bánja ... de ezért látszott rajta, hogy bánja ■. nagyon is bánja. Észrevettem, hogy bántja a gyereket a dolog ... ládám, hogy nem azt érzi, amit mond. Most a fiatal Répás szólalt meg: — Ezután se jogunk hiányozni! Az apa nem engedte el a füle mel­lei! a fia szavait. — Te, its hiányoztál volna', ha nem figyelmeztetlek ... em­lékezz csak vissza■ Ila nem lépek fel erélyesen, akkor te is ki, vagy írva a hiányzók közé. Azt mondtad nekem akkor, hogy rosszul érzed magad... de én tudtam, hogy más van a dologban. — De mégis eljöttem — mondja a fiú, kissé szégyenkezve. — Eljöttéi hát.. ■ így is van ez rendjén ... most milyen jó a megbe­csülés meg a juttatás... azután meg az évi keresetre az ötszázalékos ju­talom. A CSILLE KEREKEI 1 mcgvndul- i lak d mun­kahely felé, majd rövid idő múlva a csillogó széndarabok kopogtatták a jeneké!. Már ez a csille is megtelt, amikor az őszhajú ember isméi a két munkatársa felé fordult: — Ha mi nem hagyjuk cserben a nép államát, az sem hagy cserben min­ket. Értékeli és jutalmazza a munkás- osztályhoz h.ü dolgozókat. Most a december hónapban, a száz százalékon jelüti teljesítmények után még külön jutalmat adnak... ha valaki többel termel, többet kap. A három ember ezután örömtől ra­gyogó -arccal tekintett egymás felé. Ha tekintetük összeesett, szinté egyet gondollak: Ebben az országban érdemes dol­gozni... OROSZ BÉLA A magyar-román nép széttéphetetlen barátságát fejezte ki a Salgótarjánban megtartott műsoros est Közös úton, a népi demokrácia útján együtt menetel, a felszabadult népek nagy családjában együtt épít, alkot és harcol a magyar és a román nép. Közös felszabadítónk — a Szovjetunió — kö­zösek céljaink — a béke védelme, ha­zánk erősítése, a szocializmus építése. A múltban tudatosan szítottak az or­szág akkori ,,urai” a román dolgozók ellen ellenségeskedést, ma tudatosan építjük barátságunkat széttéphetetlen testvéri kapcsolatainkat. Az elmult hó­napokban magyar küldöttség járt a baráti Román Népköztársaságban, Gheorgbiu-Dej országában, napjaink­ban román vendégeiket ölelik szívük­höz a magyar dolgozók. Ennek a barátságnak és testvéri egvüvétartozásnak volt megható meg- nyilvánu'ása december 16-án a román művészek salgótarjáni fogadtatása. Kö­zel ezer salgótarjáni dolgozó gyűlt össze a Szovjet Hősök Emlékműve előtt felállított diadaikapu körül, hogv üdvö­zölje a Magyar—-Román Barátsági Hét alkalmából Salgótarjánba érkezett mű­vész -küldöttséget. A nagyszámú ünneplő tömeg lelkesen éltette a magyar és a román nép barátságát. Az ünneplő be­szédek után a román vendégek megko­szorúzták a Szovjet Hősök Emlékművét, majd meglátogatták a salgótarjáni üveggyárat. Este 8 órakor az Acélárugyár zsúfo­lásig megtelt kultúrotthonában dísz- hangversenyt rendeztek Salgótarján dolgozói részére. A hangverseny során felléptek Paly Zenaida (mezzoszoprán), Steíanescu Goanga (bariton), operaéne­kesek, a bukaresti Állami Operaház mű­vészei, Jiamu Vasile fuvoia és Dagobert Bucholz zongoraművész. Csodálatos mű­vészi élményben volt része a hangver­seny hallgatóinak. A műsoron szerepel­tek a zeneirodalom nagymestereinek művei, köztük Bartók Béla népdaifel- dolgozásai is. Nagy tetszésre talált a román művé­szek ama kedveskedése is. hogy előadott műveiket Salgótarján élenjáró dolgozói­nak, Rigó Antalnak, Szura Endrének és a szénmedence hős bányászainak aján­lották fel. Megható meglepetés volt az is. hogv a művészek magyar nyelven szólaltetták meg a „Munka dala” című népszerű indulót. A hallgatóság meg-megujuió taps­viharral, forró ünnepléssel köszönte meg a felejthetetlen művészi élményt. Salgó­tarján üzemei a Tűzhelygyár, Üveg­gyár, az Acélárugyár és a tömegszer­vezetek képviselői külön ajándékkal és virágcsokorral kedveskedtek román ven­dégeinknek. A Párt irányításával indul új harcokba a salgótarjáni járási tanács A tanács, megalakulása után, lelke­sen fogott nehéz, de egyben megtisz­telő munkájához. A tarlóhántásra vo­natkozóan az irányelveket a járási tanács idejében kiadta. A községek népnevelői ennek alapján jó felvilágo­sító munkát végeztek: a parasztság a feladatát jól teljesítette. Az őszi mélyszántást szintén jól szervezte meg a járási tanács, de en­nek ellenére hiányosságok is mutat­koztak. Az ellenőrzést a járási tanács elmulasztotta. Egyes községekben, Így Sámsonházán, Mátraverebélyen és más helyeken is a szántás mélysége nem érte el a minisztertanács határozatában előírt mélységet. A járási bizottság fel­hívta a tanács figyelmét és a tanács az illetékesekkel a földet újból föl- szántatta. A tavaszi szerződéses termeltetést a járási tanács szervezetten kezdte meg. Ennek tudható be, hogy 98 szá­zalékban kötöttek szerződést a tavaszi növényféleségekre. További jó szerve­ző munkával az eredmények elérik a 100 százalékot. A terménybegyüjtés terén a jó fel- világosító munka után, megyénk dol­gozó parasztsága szorosan felzárkó­zott az ipari dolgozók mögé. Sajnos a járási tanács ezt a kedvező állapotot nem értékelte ki, nem használta fel. Az ellenség gyűlölködve nézte a jó eredményeket és amikor látta, hogy erőt vesz rajtuk az önelégültség, résen volt és megkezdte akna­munkáját a dolgozó parasztok kö­zött. A begyűjtés azonnal visszaesett. A kulákság, a klerikális reakciós és a többi osztályellenség együtt műkö­dött. A járási tanács a járási párt­bizottság figyelmeztetése után sem tette meg a kellő intézkedéseket. A ku­lákság lebeszélte a parasztságot kö­telességének teljesítéséről. Bedobta a közludatba, hogy nem volt termés. Érmek hatására sokan bizony az ellenség uszályába kerültek és nem adták be termésüket. Pedig termés volt, mert bebizonyosodott, hogy egyforma körülmények között gaz­dálkodó parasztok egyike túltelje­sítve tett eleget állampolgársági kötelezettségének, másik pedig a kulák befolyására nem teljesí­tette feladatát. Hiba volt, hogy több községben a tanácstitkár az ellenség uszályába került, de a járási tanács minden ere­jét a begyűjtésre irányította és az eredményt megjavította ugyan, de nem a lehetséges és nem a kívánt mérték­ben. A járási tanács végrehajtóbizottsá­ga erejét megfeszítve igyekszik hiá­nyait pótolni, és elérni december 21- re, Sztálin elvtárs 71-ik születésnap­jára a 100 százalékon felüli ered­ményt. Az adófizetés terén a járási tanács kellő szervezettséggel járt el. Az ered­mény még nem kielégítő, ezért min­dent el kell követni, hogy december 3!-ig a munka eredménnyel járjon. A járási tanács végrehajtóbizottsá­ga a végzett munkákat kiértékelte. A hibák felett nem tekint el, azokat kom­munista őszinteséggel nyilvánosságra is hozza. A továbbiakban pedig a leg­messzebbmenő módon be fogja tartani az állami fegyelmet, de nemcsak be fogja tartani, hanem meg fogja kö­vetelni az irányítása alatt álló dolgo­zóktól és meg-fogja követelnuaz*ei- lenőrzése és irányítása alatt álló köz­ségi tanácsoktól is. A járási tanácsok feladatait képezi a községi tanácsok irányítása és ellen­őrzése. Ez a feladatköre még nagyobb jelentőségű lesz a közeljövőben, ami­kor a községi tanácsok nagyobb ha­táskört kapnak. A járási tanács súly­pontokat létesített, ki fog szállni a községekbe és esténként fogja a köz­ségi tanácsok végrehajtóbizottságainak szakmai tudását folyamatosan kiszélesí­teni. A járási tanács a feladatok elvég­zésében a járási pártbizottság irá­nyítását és segítségét kérte ezidáig is és ezután is kéri, mert az eddigi tapasztalatok szerint a járási pártbizottság irányításával vég­zett munkákkal mindig jó eredmé­nyeket értek el. Az ellenőrzés tükrében látjuk tehát, hogy a salgótarjáni járási tanács az eredményeit a Párt segítségével és szervezettségével érte el. Láttuk és fel­tártuk a járási tanács hibáit is. De a hibáikat megállapítva meghoztuk a hi­bák kiküszöbölésére vonatkozó határo­zatokat is. A járási tanács teljes egészében magáévá tette a Magyar Országos Béketanács kiáltványát. -A jövőben fel­adatainál mindig szem előtt fogja tar­tani a béke kérdését, össze fogja kötni minden ténvkedését a legfontosabb kér­déssel, a béke védelmével. Andó László a salgótarjáni járási tanács VB elnöke SZOVJET GRAFIKAI KIÁLLÍTÁS A salgótarjáni Magyar-Szovjet Tár­saság székházéban ünnepélyes keretek között, december 18-án — az MSZT I. Országos Kongresszusa tiszteletére — megnyílt a szovjet grafikai képki­állítás. A kiállításon a legnagyszerűbb képzettségű grafikai művészek. így Gerasszimov, Kukrinszkij, Pavlov, Provokov, Scseglov világhírű képeit állították ki. A szovjet grafikai kiállítás azoknak a művészi egyéniségeknek csodálatos gazdagságát bizonyítja, amelyekkel a sok nemzetiségű szovjet képzőművé­szet rendelkezik. A kiállításon meg­ismerkedünk a szocialista, realista mű­vészet csodálatos alkotásaival, azokkal a művekkel, amelyeket a nép szeret, s amely megfelel szellemi igényeinek és támogatást nyújt a szovjet népnek a kommunista társadalom építésének nagy munkájában. A kiállítás decem­ber 18-tól december 26-ig lesz nyitva. Megtekintése díjtalan. IFJÚSÁGI E A SZOCIALIZM A Salgótarjáni Acélárugyár gazda­sági szerszámműhelyének ifjúmunkásai békebrigádot alakítottak. A brigád tag­jai versenyre hívták ki az acélárugyár összes ifjúmunkás brigádjait. Versenv- ponloknak szabták meg a munka- fegyelem megszilárdítását, a munka minőségi megjavítását, az energiataka­rékosságot, munkahelyük tisztántar­tását és átlagos termelésüknek 118 százalékra való növelését. Az ifjúsági brigád termelésük emelkedését az idő 100 százalékos kihasználásával fogja megoldani. Az acélárugyár főműhely ifjúmunkásbrigád tagjai energiataka­rékossági mozgalmat indítottak el. Az energiatakarékosság érdekében hatá­rozatot hoztak: „Mi az acélárugyár fő­műhelyének iparostanulói és ifjúmun­kásai villamosenergia-takarékossági- mozgalmat indítunk el. Ebből az alka­lomból brigádot alakítunk. Brigádunk vállalja, hogy munkahelyünkön, mun­katerületünkön, nem tűrünk üresen járó motorokat, vagy fölöslegesen égve hagyott villanylámpát. Szeretnénk 5RJGÁDOK US ÉPÍTÉSÉÉRT elérni, hogy népköztársaságunk meg­erősödéséhez mi is hozzájáruljunk.” A salgótarjáni Bányavidéki Építési Vállalat ifjú átképzései kéréssel fordultak a vezetőség felé, hogy adjanak módot részükre és jelöljenek meg egv olyan épületet, amelynek elkészítése az 1950. évi tervben benne van. Kérték, hogv egy ilvén épület önálló elkészí­tését a vezetőség szabja meg az ifjú átképzősök feladatául. Az építészet vezetősége a . zagyva­rónai Vasötvözetgyár fürdőépületének megépítését szabta meg az ifjúság fel- ádatául. Az ifjú átképzősök és ifjú­munkások 20 tagú brigádot alakítottak és december 5-én kezdték meg a Vas­ötvözetgyár fürdőjének építkezését. A brigád vállalta, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs, születésnapjára a fürdő épületét ■ tető alá teszik. Már az első héten bebizonyították önállóságukat, s lendületes munkájuk folytán szép ered­ményeket értek el. Bártfai István át- képitős 156 százalékot, Tomka Lehel 130 százalékot ért el. Az ifjúsági bri­gád átlagteljesítménye 120 százalék. Befejezte tervét a Ki. A' Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vál­lalat az összdolgozók nevében jelenti, hogy az ötéves terv első évére elő­irányzóit termelési feladatának eleget tett és december 15-én 17 órakor telje­sítette tervét. Ebből az alkalomból az üzem dolgo­zói táviratban fordultak Rákosi elv- társ felé: „A jövőben minden igyeke­zetünkkel azon leszünk, hogy ezzel is erősíteni tudjuk a béketábor erejét skereskedelmi Vállalat A Salgótarjáni Kiskereskedelmi Vál­lalat valamennyi dolgozója ötéves ter­vük befejezése után vállalták, hogy 1951. évi tervüket idő előtt és 20 százalékkal túlteljesítik. Mataidesz Zsolt, Sike B éta, szakszervezeti titkár párttitkár Petykó Ferenc, vállalatvezető Miért ma a szocialista üzeme A növénytermesztés fejlesztéséről szóló határozat a mélyszántás mara­déktalan elvégzését december 15-re állapította meg, mely tervet dolgozó parasztságunk az erősebb csapadékos időjárás ellenére is 94 százalékban megvalósított. Dolgozó parasztságunk most is, mint a fölszabadulási éveik eltelte után követte Pártunk útmutatá­sát és az idei aszályos nyár során szerzett tanulságait felhasználva, tuda­tára ébredt annak, hogy csakis az őszi mélyszántás tudja biztosítani a kellő mennyiségű talajvíz elraktározását és csakis ez képes magasabb terméshoza­mot eredményezni aszályos nyár ide­jén. Ezért sietett az utóbbi időben be­pótolni mindazon hiányosságait, késé­seit, amelyeket az okozott, hogy a ku­radtak le k a mélyszántásban lákság és a suttogó propaganda bizo­nyos mértékben befolyás alá kerítette és akadályozta dolgozó parasztságun­kat az őszi mélyszántás időben való elvégzésében. De amíg dolgozó parasztságunk ele­get tett hazafias kötelességének, állami gazdaságaink és gépállomásaink messze elmaradtak tervük teljesítésében. Az állami gazdaságok mindössze 70 szá­zalékig végezték el tervüket. A gép­állomások nemcsak hogy a saját terü­letüket nem tudták megszántani, de még a szerződéses szántást is elhanya­golták. Állami gazdaságaink és gépállomá­saink most arra kell hogy vegyék az irányt, hogy az esetleges talajfagy be­álltával felkészülve fokozzák mély­szántás! ütemtervük teljesítését. Jutalom a legjobb U Hajdú megye Földes község dolgozó parasztságának tejtoegyüjtési mozgal­mához megyénk csaknem valamennyi községe csatlakozott. E mozgalmat a pártszervezetek, a tanácsok és a népi szervek ismertették dolgozó parasztsá­gunkkal, és dolgozó parasztságunk a legnagyobb lelkesedéssel fogadta. Me­gyénk dolgozó parasztsága vállalta, hogy az ötéves terv első évének tej- begyüjtési tervét, a világbéke őrének és a magyar nép felszabadítójának, Sztálin elvtársnak 71. születésnapjára befejezik. Dolgozó parasztságunk ezzel 3jbeadó községeknek is kifejezésre akarja juttatni ragasz­kodását és mérhetetlen szeretet a nagy Sztálin iránt. Kormányzatunk a tejbeadásban élenjáró községeket külön abraktakar­mányban is részesíteni fogja. A Salgótarjáni Üveggyár a város felszabadulásának 7. évfordulója al­kalmából karácsony első napján avatja fel kuitúrotthonát. Ez alkalomból kul- túrgárdája „Villa a mellékutcában“ című színdarabot adja elő. Megjelent az 1951. évi KINCSES KALENDÁRIUM TARTALMÁBÓL: képek és cikkek a béketábor legyőzhetetlen • erejéről, a nagy Szovjetunió politikai és gazdasági életéről, a népi demokráciák békéért folytatott harcáról, beszámoló népi demokráciánk 1950. évi eseményeiről és még számtalan mezőgazdasági tanács a falusi dolgozók számára. Kapható minden újságárusnál. Ára: 3 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom