Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)
1950-12-16 / 55. szám
1950 december T8. SZABAD NOGRAD 3 A megyei tanács a széntermelés fokozásáért újabb intézkedéseket hozott Beeem'ber 6-án műiI öt éve, hogy megtörtént a sofénbányű'k államosítása. Emi a lépéssel dolgozó népünk iparunk fejlesztésének legfontosabb alap. ját vette kezébe. Hős bányászaink szén- csatája nyomán valóban megindult a fejlődés. Azafmúlf öt év alatt iparunk hatat» más mérteikben fejlődött. A mrgnőve- kedett szükségletnek szén termelésünk már nem tudott megfelelni. Ezért mon. dotfa fiákosi elvtárs a Központi Vezetőség október 27-i ülésén: „Terv- gazdaságunk rohamos növekedése megköveteli széntermelésünk gyors emelését“ Ugyancsak Rákosi elvtárs tanította, hogy nem fog Iáik óztunk eléggé bányászaink gazdasági helyzetévé!' és politikai nevelésével. ■Rákosi elvlárs beszédében világosan kijelölte az utad. És hogy bányászaink megértették az elmondottakat, azt' elsősorban bizonyítja a szénbányászok november 7-i ünnepi műszakának eredménye. Megyénk bányászai is derekasan kivették részüket az ünnepből. A nvizserfai körzet 183, a nagybálonyi körzet tőd. a kisterenyei körzet 117, a zagyva* körzet pedig 142.5 százalékot ért el. Rákosi elvtárs október 27-i beszéde alán a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a szénbányászat fejlesztésé, rőt már részlet eiben is kitűzte a követendő utat és a nős-ember 26-i Bányász Kongresszuson a Párt és bányászaink legjobbjai közösen tárgyalták meg szénbányászatunk döntő pro- hlémáif. Ennek a napnak nagy jelen tőségét bizonyította az a tény, hogy bányászaink újabb ünnepi műszakkal hálálták meg Pártunk és kormányzatunk gondoskodását. A november 26-r műszakon megyénkben is újabb győzelmek születtek. Bányászaink túlszárnyalva a november 7-i széncsala eredményeit, még kiválóbb teljesítményt nyújtottak, így a inizserfai körzet 217, a zagyvái körzet 188, a nagybálonyi körzet 171 és a misteren.yei körzet 161 százalékos »redményl ért ek Nógrád megye tanácsa, de a területileg illetékes járási és községi tanácsok is állandóan szemük előtt tartják munkájuk közben Rákosi elvtárs szavait és minden lehetőt elkövetnek, hogy hős bányászainkat segítsék a szén- csatában. HNW novemberében a bányász után- póliás biztosit ásd ra Nagy bátonyban vájár tanuióiiskolát állítottak fel a vojt te ki anyában. Az iskolát folyó év júpiu; iáiban átvette a megyei tanács munka- erőgazdálkodási osztálya, amely azonnal súly pontkérd éokén-i kezelte a 'bányászok utánpótlásának ügyét. Munkája eredmény ekképpen ma már HU vájártanuló van az iskolában. Ezeknek elhelyezése term esze le sen már nagyold) nehézségeket okoz és. végleges elhelyez ércükre most épöl az új vájáriskola és vájár» tikon. A vájártanulók erbtig hat helyen, szétszórtan, nem megfelelő módon voltaik etfHelyezve. A megyei tanács végrehajt óbizottsága megtárgyalta a kérdést és az épiiési osztály külön feladatává tette, hogy a bánya legénv- száHójának építését löviidítelt határidővel fejezze be. A legény szállót sikerült tíznapos rövidített határidővel befejezni és a vájártanulókat október 20-ávai ott elhelyezni. A vájártanulók teljesen új felszerelést, egyenruhát és munkaruhát kaplak. A hány őszutón pótlás biztosítására a megyei tanács intézkedett, hogy az üzemekből a bányászat iráni érdeklődőket n niunkaerőnyiivánlartók vegyék nyilvántartásba és ti tanács XI. osztálya a bányába irányit ja őket. A tanács /elméri a községek munkaerőviszonyát is, hogy minél több dolgozót irányíthassunk a bányák felé. A salgótarjáni járási tanáes november 25-én foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a bányászok részére a Népboltok a liszt-szükscg- Irlet havonta egyszerre adják ki és ne hetenként. A megyei tanács ezt lehetővé is tette. A bányászok jobb ellátását biz to. sftja a Né pholt-hálózat kibővítése. mélynek során a jövő év elején Szobán, Dorogháznn, .Mátramindszenten, Pagonyban, Rónán és Piiinyben vegyes élelmezési boátokat létesítenek, több helyen- pedig korszerűsítik a jelenlegi árudákat. Nagybáionyban textil-áruda, Homütkteremyén és Jobbágyiban ve- ' gyes-árudák létesítése folyik. A bányászok kenyérrel való ellátásának biztosítására Mátranovák község tanácsa 30.000 forint beruházással egy elhagyott sütödében pékséget léte- Sítelt. A pékség december elején megnyílt és elsősorban a mátranováki bányászok ellátását szolgálja. A nagybálonyi üzem állandó fejlődé-e következtében a vidéki munkások elhelyezése már #rm biztosítható. Ezé. kel a munkásokat naponta &>—30 ki, lomífcrrőt keltett gépkocsival beszállítani az tizembe. Minthogy ez a szén- íérmeiéenétl komoly akadályokat jelenteti, a megyei tanács javaslatára a Közületikéi Elhelyező Bizottság a ki ürül f m áfiravere bély i -sz ént kitti k o - lostorí kiutaila a bánya részére. Több mint 2ült nőtlen bányász nyeri itt december közepén megfelelő elhelyezési és ezzel megoldódik egy súlyos probléma. A közelben lévő házakban még 20 bányászcsaládnak biztosítanak elhelyezést. A megyei tanács eddig is nagy fon- lostságot tulajdonított a bányászokról való gondoskodás kérdésének. A Párt útmutatását követve, ez a gondoskodás a jövőben nU'g csak fokozódni fog, hogy hős bányászainkat semmi sem zavarja a termelésért vívott harcukban. Ezzel is elő akarjuk segíteni, hogy — mint Rákosi elvtárs- mondott» — „...bányászaink segítsenek győzelemre vinni azt a nagy ügyet, amelyet immár HOo/ ipilliós tábor képvisel, amelynek elén ott áll jel szabadit ónk, a nagy Szovjetunió és mindannyiunk szerelőit, bölcs vezére, a mi Sztálin elvtársunk. Gerst János Nógrád Megye Tanácsa VB elnöke. Az acélgyár dróthúzó üzemében munkamódszerátadással harcolnak a többtermelésért X versertvmoz eal-om és a termelés emelésének egyik alapvető feltétele a jó munkamódszerek elterjesztése. A nagyobb tapasztalattal rendelkező dolgozók tapasztalataikat átruházva • a fiatalabb dolgozókra, a szocialista fejlődés kötelességtudatát hajtják végre. * Megyénk területén legtöbb üzemben még nem ismerték fel a munkamód- szerátadás felbecsülhetetlen erejét. Vannak üzemek, üzemrészek, ahol egy és ugyanazon munkakörben feltűnően nagy különbségek mutatkoznak meg. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a különbségeknek a hátterében a munka jó és kevésbbé jó megszervezése, a fapasz- taliság és nemlkevésbbé a tapasztalatlanság húzódik meg. Ezeket a különbségeket csakis úgy tudjuk felszámolni. ha dolgozóink felismerik az elvtársi segítségnyújtás jelentőségét és segítségére sietnek az elmaradottaknak, átadják munkamódszerüket A salgótarjáni acélárugyár dróthúzó üzemében történő munkarnódszerátadás igazolja ennek nagy jelentőségét. A drót- húzó üzemben az új munkaerő beállítása után voltak. akik jóval az előírt norma alatt tei jesítettek- •■A dróthúzó üzem idősebb, tapasztaltabb munkásai harcot indítottak a lemaradás ellen, elhatározták, hogy megszüntetik a normán aluli teljesítéseket Cziblik József, az acél dróthúzó csoport vezetője 33 éve dolgozik a drót- szaikniában. Ez alatt az idő alatt sok tapasztalatot szerzett. Dolgozott kisebb, nagyobb gépen. Ismeri a gépek minden alkatrészét. Most Krakóczki László dróthúzó segítségére sietett, aki még csak két hónapja dolgozik a szakmában s normáját 50—60 százalékra tel jesítette. Cziblik József csoportvezető munkaidő után rendszeresen bent marad az üzemben és hetenként 10 órát foglalkozik a kevésbbé gyakorlott dróthúzókkal, Cziblik József gondosan elmagyarázza, megmutatja a drótbefűzés helves formáját. Munikamódszerátadás közben így beszél Krakóczki László dróthúzónak: Vigyázni kell arra, hogy a drót befűzése alkalmával megfelelően legyen kiieszítve, mert könnyen leugrál a tárcsáról és összekócojódik. Egy-egy kibontás 5—10 perces kiesést jelent. Ügyelni kell arra is, hogy fölösleges műveletet ne csináljunk. Minél előbb végzi el a befűzést, annál többet forog a gép és így több a termelés is. Krakóczki László ölömmel fogadja Cziblik József tanácsait és ha valafnit nem ért. nem szégyen’,i megkérdezni. Munkamódszerátadás alkalmával nagyon sokat tanultam mondja Krakóczki László. Annak köszönhetem, hogy napról napra emelkedik a termelésem. Ezelőtt 50—60 százalékot tudtam elérni, a munkamódszerátadás óla fokozottan emelkedett a termelésem. Ma már 100 százalék fölé emelem teljesítményemet. A munkamódszer átadása előtt 7—8 kilogramm volt a selejtem. Én magam is sokalltam. Most már ott tartok, hogy naponta egy fél- kilogramm vagy még ennél is kevesebb selejtet csinálok. Megismerkedtem p dróthúzás olyan műveletével, ami jelentéktelennek látszik. Amióta ezeket alkalmazom, azóta állandóan emelkedik a termelésem. Cziblik József csoportja a munkamódszerek és tapasztalatok kicserélése következtében már szép teljesítményeket Mi, a Salgótarjánt Vasöntöde és Tűzhelygyár öntödéjének dolgozói ezévi tervünket 1950 november 11-én teljesítettük, d'e nem elégedtünk meg ezzel az eredménnyel, hanem újabb vállalási lettünk: az ct év végére előirányzott 80 vagon öntvényt szeretett Sztálin elvtársiunk születésnapjára, december 21-re akarjuk elérni. Ezen vállalásunkat csak abban- az esetben tudjuk teljesíteni, fia minden egyes dolgozó kiveszi részét a mim- kaversenytbőil, a selejt elleni harcból, a többiermelésbőt, magáévá teszi a kommunista bolsevik fegyelmet és harcot indít a munka magasabb termelékenységéért. Miind-ezek alapvető feladatai a szocializmus útján hatódó országnak. De ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk azokról a dolgozókról, akik még mindig nem teljesítik a normát. Ezeknek a dolgozóknak megfelelő műszaki támogatást kell adnunk, és a munka mód szerátadást szervezetten keli fokoznunk. Öntödénk a munka módszer átadók számát 12-ről 16-ra emelte, és ugyanakkor egy formázó élmunkásunkat felmentettünk minden egyéb munkától, hogy megtanítsa jój dolgozni az elmaradóikat és felszámoljuk a norma alatti fel jesí tanén y eket. Ennél a hatalmas feladat elvégzésénél a normáját túlteljesítő dolgozó, de különösen a kopununista munkás ne legyen közömbös, hogy társai, akikkel egy üzemben dolgozik, newi képesek teljesíteni ugyanazt a normát. ért el. A csoportjában dolgozik Tolok István, aki most lett sztahanovista- A Cziblik-csoport volt az ejső, aiki több- gépe^ rendszerre ■ fért át. A munkamóclszeráíadás teljes kiterjesztésével biztosítjuk a nagyobb jólétet teremtő magasabb munkatermelékenységet, célunk az, hogy az üzemek kisebb tapasztalattal rendelkező dolgozói is minél hamarabb teljesértékű munkát végezzenek, hogy képzett szakmunkásokká váljanak. A munkamódszerátadás megszervezése a műszaki vezetők, mesterek és mellettük a szak- szervezetek feladata. Az üzemek vezetői lássák meg a munkamódszerátadásban azt az eszközt, amely segít megoldani a tervteliesítés. a szakmunkás ellátás számos pioblémáját. A tapasztalatokban gazdag dolgozóink pedig érezzék megtisztelő feladatnak, hogy tapasztalataik átadásával a gyöngébbekké!. a kevésbbé tapasztaltakkal a termelést magasabb fokra emeljék. A- normákat teljesíteni kell, mert aki nem teljesíti, az kevesebbet ad az országnak, és aki kevesebbet ad, az kevesebbet is érdemel meg. Az öntöde dolgozói magúkévá ks tették ezen szooiolista követelményeket, mert tud ják azt, hogy ez a harc a ha tatul«* b ék ét á ború nkat erősíti. De nem értjük azt, hogy amikor mink harcolunk a jobb és a több termelésért, a munkaidő 100 százalékig való kihasználásáért, ükkor a Teherfuvar NV munkásainkat a leg- nagyobb késésekkel szállítja a munkahelyre és vissza lakóhelyűikre. Két autóra kaptunk engedélyt és vállalták is, hogy december 1 -tő® meg lesz. De még a mai napig is csuk egy gépkocsit bocsátanak rendelkezésünkre és ez its egy és fél, kétórás késéssel fut lse. Hogyan gondolja a Teherfuvar NV’, hogy naponta 80—1(M) munkaóra kiesést a termelésből csak úgy átengedőink az imperialistáknak; Tnvman- nak és a cinkosainak, Triónak? Ebbe mink nem egyezünk bele és tekintet- let, hogy a Teherfuvar NV vállalta dolgozóink szállítását két gépkocsival, követetjük, hogy ennek tegyen is eleget, Neu ll 1 »szűk azt, hogy a Te- lierfuvar NV dolgozói az ellenséget akarnák támogatni és nem a mi, szocializmust építő munkaversenyünket. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozói kérik a Teherfuvar NV dolgozóit, hogy a legsürgősebben javítsanak munkájukon, mert a mi vállalásunk Így veszélyben van. Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár öntöde dolgozói. A Teherfuvar NV miérf akadályozza a gépgyárat tervének teljesítésében? Nagyobb tervfegyelmet az építési vállalatoknál A szocialista munkái a tervszerűség jellemzi- Hogy munkánkat! a fejlődésnek megfelelően tudjuk végezni, szüksége^ hogy időközönként kiértékeljük a terv állását. Vissza keli pillantanunk a végzett munkára és ha hiányosságokat tapasztalunk, azt ki kell javítani- Csakis ilyen körülmények között tudjuk biztosítani fejlődésünk tervszerű ütemét. Megyénk területén két ál járni ’szektorban dolgozik a Magasépítési NV. Ez#k a salgótarjára és balassagyarmati építési vállalatok. Ezeknek a feladata, hogy a megyénk területén tervbevett építkezéseket végrehajtsák. A tervbevett építkezések tehát a két vállalatnak megszabták «■ feladatai;. Azonban » tervteijasítésbeu lemaradás állott volna be. ha nem szervezünk építő- és tatarozó vállalatot. A salgótarjáni és balassagyarmati vállalatok nem tudtak eleget tenni a terv előirányzatának, így a magánszektorból kellett egy külön tatarozó váiteda- lot összeállítani, hogy eleget tegyünk a terveiSrányzatnak. Belátjuk, hogy mindkét vállalatnak komoly váMafósaf voltak a folyó terv- évben, de nem lenne helyest , bai nem vetnénk föl a két vállalat eddigi munkájának tapasztalatid!. Ügy * salgótarjáni, mint a balassagyarmati vállalat szinte versenyszerűen kötötte le a nagyobb építkezési munkálatokat. Nyilvánvaló, hogy ezeket el kell végezni. Van azonban kisebb munka is, aminek a terv szerint szintén el kell készülnie. A kisebb munkákat sem ienne helyes tehát elhanyagolni. Mégis ha szóba kerül, mind a két vállalat részéről teljes elzárkózással találkozunk. Helyes lenne, ha a két NV politikailag nézné ® «tegye területét, nem pedig számszerűleg. A területi beruházási vállalat minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyulj a közönnyel szemben- A kállalatok vezetőségének módot kell Laiáini arra, hogy a kisebb létesítéseket is felvegyék a tervükbe. Segísék elő megyénk dolgozói kulturális fejlődésének lehetőségét. Előfordult, hogy a vállalatok feívo- nuitak egy nagyobb munkához s ha ugyanabban a községben, vagy városban -kisebb munkai is volt, azt csak ritka esetben, vagy egyáltalán nem vállalták. Feltétlenül összhangot kel! teremtem a 'magasépítő vállalatok és a beruházó vállalat közölt. El keit érnünk' azt, hogy az építők és a beruház?« vállalat ók ismerjék meg agymás feladatait. E gumóst támogatva vigyék előre a közős célkitűzésekéi, melyeket népgazdaságunk, illetve dolgozó népűnk fejlődése megkövetel. Ennek az összhangnak létrejötte nagy segítséget fog nyújtani a tervteljesftés» nek. Ez nem volt tapasztalható az 1950-es tervévben. Ezzel szentben tapasztalható volt a hiányos kivitelezés, tervtől való elmaradás, kötbér, érvényesítések, kényszerhitelek, sitt). Nem tenne helyes, ha az ötéves terv második évében ugyanazok a hiányosságok mutatkoznának meg munkánkban, amit az előző éuheti már tapasztaltunk. Tapaszta iható a műszaki t%? pénzügyi teljesítés nagyarányú eltérése is. A vállalatok benyújtják ugyan a részszámlát, de a végszámla csak többszöri sürgetés, után, hosszú idő awWa érkezik be. Ez a körülmény nagy mértékben késlelteti a pénzügyi terv teljesítését. Ennek hiányában saját helyzetüké;' nehezítik, mivel a váltafat kényszer liitelr e szorul, A kstesitmé- n vek re te van kötve a tervhüel a Beruházási Banknál, így a Nemzeti Bank csak akkor tud folyósítani ha 3 kivitelező a végszámlát' benyújtja a Beruházási Banknak. A salgótarjáni, három darab 36 lakásos épületet július 15-én már átadták, de a végszámlát csak december 2-án nyújtották be a Beruházása Banknak. Pontosan öt hónapig kellet:! várni arra, hogy a salgótarjáni Magasépítési Vállalat egy végszámlát elkészítsen. Az október havi tervbiteft íefülvázs- gálö bizottság megütközéssel -vette tudomásul a végszámla késésé;'- De a balassagyarmati Magasépítési Vállalat romlakások helyreállítására engedélyezett hitele is veszélyben forgott, mert október 31-én, még kb. 200.000 forint elszámolatlan voll. De kieshetnénk még sok ilyen hasonló példát. A vállalatok útját félbemaradt, befejezetlen létesítmények jelzik. A pót- munkálatok az év befejezésével mutatkoznak meg, amelyre természeesen nines' fedezet. A tervszerűség és a munkaverseny alkalmasak lennének az ilyen hiányosságok eltüntetésére. A vállalatok hasslanak oda a jövö tervévben, hogy még jobbat és többet építsenek. Dolgozzanak tervszerűen,- hangolják össze munkájukat a területi beruházási vállalattal. Elengedhetetlenül szükségest hogy m egy célért dolgozók munkájából a valóságban » kibont akozzon, hogy a cél valóban egy. A dolgozó nép érdeke megkívánja, hogy minden egyes fillért tervszerűen használjunk fel. Csak' ígv fejlődheti megyénk évről évre és így tudunk eleget tenni Pártunk átta! megjeiö't célkitűzéseknek és azok helyes megvalósításának. Máté Gábor, a nógrádmegyei tanács VB ÍI- tervés statisztikai osztályának vezetője KETTEN A MILLIÓK KÖZÜL NAGY nap lesz ez. Jóska.., nagy nap ... — mondja Kosár Vencel a For- gács-lejtősakna éimunkám Snittel József munkatársának. Hetvenegy étre született az az ember, aki nagyon sokat gondol ránk. .. nagyrabecsiili és értékeli a dolgozókat... te Jóska! ... én úgy szeretném látni egyszer azt az embert. ■ ■ Az életben... Tudod, úgy, hogy beszélni is tudnék vele. Mind « ketten elgondolkozva ülnek a B. siklóhoz közel eső osztóban egy szerszámosládán. Az egyik karbidlámpa föl van akasztva az ácsolatfára, a másik a földön világit. 4z idősebb ember Kosár Vencel élmunkás. Középtermetű ember. A másik 30 év körüli. Együtt dolgoznak a B. siklón. Alig egy két perre hangzott el a lövés, amelynek tompa csattanúsa belekeveredett a csillék szállításának zörejébe. .. Szenet robbantottak.,. most pedig kihasználják étkezésre azt a rövid időt, ami alatt a lövés sűrű, szürke füstje kihúzódik a munkahelynél. — Hót én is szeretném látni ezt az embert — mondja a fiatalabb. — Kár, hogy ilyen messze van tölünk. — Nem, Jóska. . . nem. . . Sztálin elvlárs nagyon közel van hozzánk... ,4 legközelebb... Most. hogy a születésének 7 Tik évfordulója közeledik. .. mindenki felkészül rá.. . Mindenki be akarja bizonyítani, hogy ezt az emberi mennyire tisztelik. — Ml sem fogunk lemaradni, „Ven- co bácsi“. .. mi is a talpunkra állunk. Megmutatjuk, hogy ez a nap, amikor Sztálin elvtárs született, nem közömbös a mi számunkra. — Hát nézd, Jóska. .. majd akkor megmutatjuk — mondja az idősebb ember, miközben összehajtogatja a papirost, amelybe az élelme volt csomagolva. Aztán föláll.. . két lépést tesz az ácsolatfára akasztott kabátja felé. Majd visszafordul és megszólal: — En szeretnék legalább. .. 15 csillével kiadni. — Ha a szén nem vékonyodik el, akkor meg is lesz a 15 csille — vág közbe Jóska. Azután ö is feláll és az élmankás Kosár Vencel felé fordul: —■ Hát fölkészülünk erre a napra.,. Pe bármennyit termelnénk is, nem tudjuk meghálálni azt, amit értünk telt. Az idődebb cigarettát ütsz elő a zsebéből, aztán lámpáját leakasztja az ársolntfárót, s a karbidlámpa lángjánál meggyújtja a cl gaz étin jót’. A fiatalabb mosolygós arccal maga elé néz.., Gondolkodik. Aztán az idősebb töri meg a csendét: — HÁT azt tényleg nem lehet meghálálni... Fölszabadított... Fölszabadított,. aztán emberi méltóságra emelt... Azelőtt kutyák voltunk, most meg élmunkásak ángyunk. .. Megbecsült emberek... hát ez nagy különbség. A fiatalabb, akit Jóskának neveznek, csak hallgat... Vizet enged a lámpájára, aztán halkan megszólal: — No, mehetünk, Venco bácsi! — Menjünk. Jóska... Termelni..« Azt hiszem, már kihúzódott a füst. A két ember elindul a B. sikló felé. Elöl a: idősebb. . . az élmankás, utána a fiatalabb, akit Jóskának hívnak. A munkahely előtt óuatosan megálltak, a lámpájuk fénye megvilágítja szénporos arcukat. .4 munkahelyhez érne. a lámpát előre tartják. .. szemlélődnek. .. tekintetükkel végigmérik az ácsolatfákat, hogy a robbanás nem okozott-e valami rombolódást __ belje bb mennek, majd ismét az idősebb hangja hullható: — Nincs semmi brtj... főhet trz üres. .. A KÉT ember most erjyiitt indul visszafelé, aztán pillanatok alatt uisz- szaérnek munkahelyükre. Az üres há- tamöyül felegyenesedik Jóska, sapkáját megigatítja, azután lapálja után nyal. A két lapát szaporán lendül a csille felé,.. Most már nem beszélnek. A termelés láza leköti mindkettőjüket. A csille megtelt, aztán szónélkül nekirugaszkodnak a tele csillének, s a kerekek nyikorogva indulnak kifelé. és hagyják el a munkahelyet. Helyette jön a másik, a harmadik s a csillogó fekete szénnel mind gazdagon megrakva indul ki a bányából, hogy onnan a gyárak és különböző üzemek ütemszerű fejlődését biztosítsák. OROSZ BÉLA
