Szabad Nógrád, 1950. december (6. évfolyam, 53-57. szám)

1950-12-16 / 55. szám

4 SZAB ÁSD NÓGRAD 1950 december 16. Megyénkben jobban fel kell készülni az országos kultúrversenyre Már alig egy hét választ el beírni ü.n - bet december 21 -töl, Sztálin elvtárs 71. születésnapjától, amikor ország­szerte megkezdő-dinek az Országos Kfui-iúrvt-rs t-ny nemes küzdelmei. Az országos kultúrverseny jelentős eseménye hazánk kulturális -éterének. A verseny népi töm égik ült őrá ok továbtii fejlődésiének, és minőségi1 átalakulásá­nak kiindulópontjává ketU hogy le­gyen. De ennek nemcsak kuMúrpoiiti- kai jelentősége van, Szolgálnia kell a versenynek népünk további erkölcsi és politikai erősiftdését is. A verseny célja, hogy: ..Mozgósítson a jobb és töt Vb munkára, fegyelemre, áldozat­készségre, ötéves tervünk megvalósí­tása érdekében. Fejlessze a verseny népűinkben a bátorság, a hazatfiság, a haza megvédéséire irányuló kemény elhatározottság, a ne-liézs egekkel1 való bátor szembeszáll ás és az ellenséggel szem ívni gyűlölet szellemét. Erősítse a verseny a Szovjetunió iránti hűsé- és szereteket és szolidaritásunkat a világ békeszerető népeivel. Segítse a verseny minél szélesebb körben az új és a klasszikus magyar kultúra alkotásainak elterjedését, a Szovjetunió szocialista kultúrájának népszerűsítését, ismertesse meg a népi demokratikus országok kulturális eredményeit, továbbá a nyugati kul­túra haladószeHemű alkotásait.“ Mint ahogy a versenyt elindító Országos Népművelési Bizottság felhívása hang­súlyozza. Megyénk községeiből, falvaiból ez- idáig mindössze 20 nevezés érkezett be a megyei tanács népművelési osz­tályára. 1’2 nevezés a salgótarjáni já­rásból, 11 a balassagyarmati járás­ból, és előreláthatólag hat falusi kul- túrcsoport fog benevezni a pásztói já­rásból. Mint látjuk, két' járásunkból, a rétsági és a aiécsényi járásból a maii napig egyellten benevezés1 .sem ér­kezeit a tanács népművelési osztá­lyára. Miit jelent ez? Tailán azt, hogy a két járásban nincsenek falusi kui- iúrcsoporlak? Korántsem. Azt jelenti, hogy sem a tömegszervezetek — sem a DISZ, sem az M'NDSZ — vezetői sem pedig az alapszervi párttitkáraink nem tekintették fontos kérdésnek, a kuLturversienyre való mozgósítást. De felmerül az a kérdés is, hogy vájjon a járási tanács népművelési osztályai mit tették, vagy tet'tek-e valamit a kuiltúrverseny sikerének biztosítása érdékében? Ha a nevezések számát nézzük, a két járás népművelési osz­tálya nem végzett jó munkát. Mindez arra is fényt derít, hogy ők maguk sem értékelik eléggé a kuiltúrverseny jelentőségét. De itt felvetődik a megyei tanács népművelési osztályának felelőssége is, az, hogyan irányította és eMenőriz- -+e a járási tanácsok népművelési osz­tályainak munkáját. Mint az eredmény is mutatja — nem jól. Ugyanígy a DISZ alapszervezetei és a DISZ me- gyebizottsága is. Még közel egy hét van hátra, de­cember 21-ig, a k u!'l úr verseny kezde­téig. Ha a járási tanács népművelési osztályai, a falusi tömegSzeTvezetek a mulasztásokat belátva hozzáfognak hibájuk kijavításához, még behozhat­ják az „élenjáró“ járásokat, de még az „élenjáróknak“ is feltétlen fo­kozni kell elért eredményeiket, hogy az országos kullúrverseny megyénk­ben is valójában a legszélesebb tö­megek kuMúrversenye legyen. A tanács, a tantestület és a támlák együttes harca az is kolai lemorzsolódás ellen Este van. Egy-cgy lámpa halvány fénye világít. A lámpa alatt fehér tábla, rajta a község neve látható: Diósjenö. A község iskolájának ablakai ki vannak világítva. Egy rádió tompa hangjai hallatszanak. Úttörő-műsor van. Benn az iskolában a padok fölé kisebb-nagyobb gyermekek hajolnak, figyelmesen hallgatva a rádió szavait. Néha megmozdul egy-egy gyermek keze, jegyzetet írnak. Egy másik kivilágított ablak mögött a tantestület beszéli meg a végzett munkát, a napi kérdéseket, a; elkö­vetkező napok tennivalóit. Most az is­kolai lemorzsolódás megszüntetéséről beszélnek. — Legfontosabb termiválónk az is­kolai lemorzsolódás megszüntetése, amelynek érdekében mindent el kell követni, családlátogatásokat kell vé­gezni — mondja Kuthy Géza, az is- kola igazgatója. — Foglalkozni kell ennek megszán, telese érdekében a szülői munkakö­zösség gyűlésein is és elsősorban a szülőket kell felvilágosító munkával meggyőzni az iskolából való kimara­dás helytelenségéről — szól közbe Ba­ranyai Gyuláné nevelő így folyik a szó. Tüzetesen megtár. gyalnak minden apró részletet, java­solnak, határozatot hoznak, dolgoznak annak érdekében, hagy a lemorzsoló­dást megszüntessék, hogy minden be­csületes magyar dolgozó gyermeke ér. vényre juttassa tudását, hasznos, építő tagja lehessen a társadalomnak, a szo­cializmus építésének Nagy támogatást és segítséget nyújt a tantestületnek ehhez a munkájához a községi tanács is. A tantestület min­den szombati jelentése alapján a ta­nács maga is felkeresi u szülőket, el­beszélget velük, emlékezteti őket a múltra, amikor valóban nem volt mód arra, hegy szegény emberek gyermeke tanulhasson. Ezek a látogatások a ta­nács részéről, összefogva a tantestület­tel, igen eredményesek. A végrehajtóbizottság minden osz­tálynak 1—1 pár tartalék cipőt ad, hogy ha valamelyik gyermeknek a ci­pőjét javítják, ne menjen a tanulás rovására. A párttitkár és a végrehajtó bizottság elnöke rendszeresen látogatta az iskolát. Segítenek megoldani a pro. blémákai és éberen ügyelnek a gyer­mekek egészségére. Tudják, hogy gyer­mekeink nevelése a legfontosabb ré­szünkre De maga a tantestület, sőt maguk a gyermekek is harcot folytatnak u le­morzsolódás ellen. Egynapos mulasztások csökkentése érdekében a négy felsőbb osztóit] patronul ja az alsó osztályokat. Minden kisebb gyermeknek van egy ,,kisma­mája“, aki éberen ügyel arra, hogy az mikor hiányzik és mivel délelőtt, dél­után van u tanítás, időt tudnak szakí­tani arra, hogy azonnal felkeressék, megnézzék, mi az oka a hiányzásnak A VI. osztály felruházott két olyun 11 osztályos gyermeket, akik u ruházati nehézségek miatt maradtak ki az is­kolából. Tanulószobát állított fel a felső tagozat — melyet sajat maguk kezdeményeztek — a tanulmányi szín­vonal emelése érdekében. Két szakkör működik: a matematikai lő, a történel­mi 20 hallgatóval. Az osztályokban a karszalugos hetes, naplót vezet. Minden rendellenességet jegyez, így alkalma nyílik minden gyermeknek a kritika és önkritika alkalmazására. A faliúj­ság állandóan friss hírekkel van tele minden tanteremben. Ezen kereszted is sok esetben hívják fel egymást a le morzsolódás megszűnt elésére. Az iskola hallgatói egymással ver • enyezve sztálini felajánlást tettek, a tanulmányi színvonal és a hiányzások megszüntetéséneik érdekében. Hetenként értékelik az osztályok eredményeit és a tantestület a leg­jobb osztályt vándor-oklevéllel tünteti ki. Azt, hogy ki érdemli a kitüntetést, az úttörők egy bizottsága állapítja meg. így egy egészséges versenyszellem ala kul ki az osztályok között, mindenki igyekszik első lenni, hogy megtanul­ják az egyéni felelősség gyakorlását. A tanács, a tantestület összefogása, a tanulók kezdeményezései, verseny- mozgalmuk, a szülők felvilágosítása, mind azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében megszüntessék a lemorzso­lódást, megértessék az iskolábajárás fontosságát és elérhessék, hogy Diós- jenö minden iskolaköteles gyermeke az iskola padjai között, a tanulással vívja eredményes harcát a békéért. A „Kispolgárok" — a Tűzhelygyárban December 9-én a Tűzhelygyár Ady- kultŰToUhonána-k színjátszói nagy sikerrel adták elő Maxiin Gorkij „Kis­polgárok“ című haladószellemű mű­vét. Az előadás után a színmű sze- replöirät kritikát mondott a nézőkö­zönség. melyre a szereplőik adták meg a választ. A közös kritika kihozta, hogy a színműben Beszamonov kispolgár sze­repét játszó Tóth András kifogástala­nul adta vissza a zsugori és maradi kispolgárt. Továbbá leánya, Tatjána szerepét játszó Sulyok Mandi, és fia, Pjotr szerepét játszó Katona János, Beszamonov felesége, Hlkulina szerepét játszó Kiss Béláné, a részeges közép­utas Tyetyerevet alakító Szenes Tibor, a vidám özvegy Jelen át játszó Nagy Erzsébet és a szocialista embertípust megtestesítő Nilit megszemélyesítője, Balog József érdemelnek elsősorban dicséretet. De dicséretet érdemel Ih- raoska József is, aki a darab témá­ját megértve játszotta az öreg Per- csilhánt, csak a hangutánzása nem felelt meg a játéknak. A többi szerep­lők is mind hozzájárultak a darab si­keréhez. Dicséretet érdemelnék az összes színjátszóik és a rendezőség (Kákonvi Ferenc éis Fekete Pál közös munkája) a hosszú, megfeszített munkáért, mert munkaidejük utáni működésükkel a szocialista kultúra kifejlesztését szolgálják és elősegítik a széles nép- rétegek nevelését. PAPP ZOLTÁN üzemi tudósító. A Szabadságharcos Szövetség felhívása KEDVES BAJTÁRSAK! Alapszervezetünk f. hó 4-én megtar­tott ülésén azt a határozatot hoztuk, (í. hó 21-re) alapszervezetünk munká­ját az alábbi szempontok szerint meg­javítjuk és célul tűztük ki, hogy: Az eddigi rendszertelen tagdíjfizetést meg fogjuk változtatni és a tárgyhó tagdíját minden hó 19-én a megyebizott- sógnak el fogjuk számolni. A jelenlegi taglétszámunkat f. hó 21-ig 30 százalékra fel fogjuk emelni. Megszervezünk egy 90 órás szakaszt 30 fővel, úgyhogy azt lemorzsolódás- mentesen fogjuk befejezni. A 90 órás szakaszt f. hó 21-ig be fogjuk indítani. Ezzel kívánjuk Sztálin eivtárs szüle­tésnapjára az alapszervezetünk mun­káját megjavítani és a Sztálin elvtárs által vezetett béketábort erősíteni. Kérjük a bajtársakat, hogyha a ver­senykihívásunkat elfogadják, bennün­ket értesítsenek. Salgótarján, 1950 december 6-án. Szabadság! A Magyar Szabadságharcos Szövetség bányai alapszervezetének vezetősége Tíz küldött képviseli megyénket az MSZT /. Országos Kongresszusán ünnepélyes keretek között zajlott le december 10-én Salgótarjánban a Pártoktatók Házában a nógrádmegyei MSZT-küldött konferenciája. Már a kora reggeli órákban autó­busszal, teherautóval, vonattal egy­másután érkeztek a küldöttek, hogy résztvegyenek a megyei küldött-kon­ferencián, ahol megválasszák majd a december 21-én Budapesten ülésező MSZT Első Országos Kongresszusának nógrádmegyei küldötteit. Reggel kilenc órakor az acélgyári zenekar kíséreté­vel a megye minden helységéből össze- sereglelt küldöttek felvonultak a Szov­jet Hősök Emlékművéhez, hogy meg­koszorúzzák a hazánk szabadságáért életüket áldozó Szovjet Hősök Emlék­művét. Utána a Pártoktatók Székhá­zába vonultak, ahol megkezdődött a konferencia. Nyomban a konferencia megkezdése után a salgótarjáni úttörők virág­csokrokkal üdvözölték a konferencia részvevőit. Ezután Chmely Ödön elvtárs, az MSZT megyei titkára tartotta meg titkári beszámolóját. Beszélt a Kongresszus jelentőségéről, amely még jobban megszilárdítja a békéért harcoló ma­gyar nép erejét, beszélt az MSZT ed­dig végzett munkájáról és eredmé­nyeiről és arról, hogy megyénkben húszezer tagja van a Magyar-Szovjet jet Társaságnak, de egyben rámuta­tott, hogy nem fektettek elég súlyt a parasztságra, azt igazolja az a tény is, hogy a tagságnak csupán tíz szá­zaléka paraszti dolgozó. Hogy ez mennyire a mi rossz szervezésünknek a hibája, igazolja a pásztói szervezet, ahol a jó szervelés eredményeként a tagságnak kereken 75 százaléka pa­raszti dolgozó. Különösen jó munkát végzett e szép eredmény eléréséért Földes Sándor, a pásztói MSZT já­rási titkára, aki egymaga 500 tagot szervezett be. Jól működik a salgó- bányai telepi MSZT-szervezet, ahol a lakosságnak 80 százaléka tagja a szervezetünknek. Vágy itt van a salgó­tarjáni acélárugyári szervezet, amely­nek 1200 tagja van és 170 aktívája — mondta beszámolójában a többiek kö­zött Chmely elvtárs. A megyei pártbizottság nevében Núdasdi András eivtárs üdvözölte a konferencián résztvevőket. Ezután megkezdődtek a hozzászólá­sok, aminek során a dolgozók nagy­része munkafelajánlást tett a Kon­gresszus tiszteletére és Sztálin eivtárs születésnapjának méltó megünneplé­sére. Pijkó Rudolfné bányászasszony ígéretet tett Nemti község dolgozói nevében, hogy december 21-én ünnepi műszakot tartanak és egyben férje üzenetét mondta el a konferencia részvevői előtt, hogy csapatával, amely­nek vezetője Pintér István fóris, a kettős ünnep tiszteletére 320-ról 300 százalékra emelik termelésüket. Sza- lontai Imre, az Acélárugyár küldötte tízszázalékos termélésemclést és az eddig beszervezett 22 tágnak 120-ra való felemelését és ugyanennyi Uj Világ-előfizető beszervezését vállalta. Ezután még számos hozzászóló követ­kezett, valamennyien arról beszéltek, hogyan fogják megerősíteni szerveze­tüket, hogy az a béketábor szilárd oszlopa legyen. Ezután a jelölőbizottság ismertette az Országos Kongresszusra jelöltek névsorát, akik között ott vannak a munkában élenjáró harcosok, sztahá- novisták és parasztok, a bányászok és az értelmiségiek legjobbjai a — legkiválóbb MSZT-aktívák. A mindvégig lelkes hangulatban le­folyt konferencia végén a salgótarjáni városi MSZT Csehszlovákiában járt kultúrgárdája nagyszerű műsorral szórakoztatta a konferencia részve­vőit. A vezetőség választó közgyűlések eredményei — az új szövetkezeti mozgalom feladatai Szövetkezeti mozgalmunk további fejlődése — népi demokráciánk fejlődé­sének mai szakaszán — egyre inkább megkívánja, hogv a paraszti dolgozó tömegek ezreit érdekeltté tegyük szö­vetkezeti munkánkban. Aktivizáljuk, ki­fejlesszük az alulról jövő . népi ellen­őrzést. Tisztítsuk meg szövetkezeti mozgalmunkat a még meghúzódó ellen­séges elemektől és a szövetkezet veze­tését olyan ‘ dolgozó parasztok kezébe helyezzük, akik mindenben támogatják a szövetkezetek gazdasági és mozgalmi életét. Megyénk területén 140 szövetkezet közül 133-ban megtartották a vezető­ségválasztó közgyűléseket. Ott,-ahol . a szövetkezetek vezetői szorosan Pár­tunk segítségére támaszkodtak és a tö­megszervezetek bevonásával készítet­ték elő a közgyűléseket, ott a tagság is százszázalékig megjelent és építő kritikájával elősegítette a vezetők és az alkalmazottak további munkáját. De leleplezte és eltávolította soraiból a meghúzódó ellenséget is. Az új vezetőségbe olyan' becsületes dolgozó parasztokat, parasztasszonyo­kat választottak be, akik éllen jártak a beszolgáltatásban, a békekölcsön jegy­zésben, termelési szerződésikötésben és A BÁNYÁK FELÉ... Megyénkben eddig már \codni a petróleum sápadt Puruczki Jóska némán rajta — szólt Gyuri. — Ha­tóbb fiatal jelentkezett a fénye mellett, hallgatta barátja szávait, mi- távozd el már és gyere vé­li á nyúlnia és kérték felvéte- ifjúság másról beszél, közben nyomaiban lépkedett, lünk, hiszen a DISZ-ben is lüket. Ez lelkesedés. A széntermelés fontosságáról. Már nem bírta megállni, együtt dolgoztunk, hát miért amely a fiatalok öntudatából Fábián János DISZ-titkár hogy ne lássa barátja öröm- ne dolgozhatnánk együtt er?d, úgy hatja át megyénk ieJkes beszédével igyekszik tői raigyogó arcát. Keskeny bányában is? ifjúságát, mint ahogy a szó- megmagyarázni az ifjúság- az út, ahol sár nélkül el le­cialista haza felhívása át ;m/0 a bányamunka jelentő- hét menni, de Jóska kell hogy hasson mindezt séfjét. Szavai után Góth Jó- nem nézte a sarat. Gyuri azonban még nem most határozott, csábítja őt a du- Gótli napentclei vasműépítkezés. becsületes ifjút. Dolgozó zssf, az alig 19 éves fiatal Jóska mellé lép, azután Azt az egyet azonban ígéri, ifjúságunk napról napra BISZ-tag kezd beszélni: jobbkezével átfogja a Jóska ha nem vennék öt fel Duna­mindjobban magáévá teszi iHpfínnpJi lnn- vállát. Még Góth Jóska nem pentelén, akkor csakis a bál­ázókat a feladatokat, melye- ~ Hat ««««»«/. Jan ... J ................. ­k ét az ifjúságunk be kell En idefigyelj, . — , . ­már régebben femte be a mondanivalóját, de nem tudja folytatni, mert nn„Hnlfnm nrrn harm pl- ae nem tudja folytatni, men hogy töltsön. Mint ahogy gondoltam arra, hogy . ,,, , erőteliesebb Rákosi eivtárs mondotta: meMek a bankba... Dől­„az ifjúság zöme végre meg- gozni... tudod mennyire indul azon az útón. ame- niegbecsuhk ma a banyaszo­kat“... Ha olvasom az új­ságot, lépten-nyomon azzal találkozom, hogy most a mi­nisztertanács, azután meg a Pártközpont foglalkozik a bányászok életével. — Vigyázz, Jóska — veti fejlődő iparunknak, közbe a szót Fábián János. _ öjen, több szenet a gyárak nyába megy. Góth, aki kissé állt, csak ennyit lyet példaképe, a Komáro­mot, jó harminc éve olyan sikerrel jár“. Iparunk foko­zódó fejlődése több szenet kíván, amit csak úgy tu­dunk fokozni. ha ifjúsá­gunk legjobbjai a bányák felé fordulnak, és segítik népgazdaságunkat. Ez a tu­hátrább mond: szavai elnyomják hangját. — Majd eljössz te, ha látni Bányász. .. a munka hű- fogod, hogyan dolgozunk, se. Sokat, sokat termeim. . . termelünk, keresünk. .. lesz ismételte a barátja szavait, új ruha, új cipő. Hát tudod mit. .. én is ott leszek... én is veled me­gyek bányásznak. . termelünk — több A figyelmeztetésre Góth kohóinak... több szén, több cselekedet tőletek...- -- szerszám. Mezőgazdaságunk amikor a több szénért dat hatotta át az ecsegi, ka- Jóska, a DISZ-titkár, lefelé gépesítése... igen, gépesíté- ' " ’ rancssági, rimóci ifjúságot mutató kezére nézett, majd se Majd elhallgatva, meg A beszélgetés még folyna tovább, de Fábián DlSZ-tit- együtt kár a lelkesedéstől áthatva szenet megáll a fiúk elölt és ke­zét vállukra teszi. Hát tudjátok, ez szép Ma, fo­lyik a harc, ti is elindultok a bányák felé, hogy mun és ennek szellemében indul- szó nélkül kikerülte az előtte állnak, valaki sietős léptek- hátokkal hozzájáruljatok a nak el a bányák felé 70— álló víztócsát, aztán tovább- kel közeledik. Cserba György több szén termeléséhez... ér oda a fiúkhoz s a be­határoztam, szélgetésbe ö is bclekapcso­80 kilométeres távolságból a folytatja: mohári fiatalok is. _ j>n a gy lódik. — No és mikor mentekI * hogy bányász leszek... tud Pénteken este, mint más- jótok mit?. .. ma a bánya­kor is, a házak ablakaiból szók a mugka hősei. .. Iiő­petróleumlámpa fénye szú- sök.. . úgy, ahogy mondom. — felelik a fiák egyszerre rödik ki. A bent ülők beszél- Minden szem feléjük tekint, gelnek. A most meginduló En is az akarok lenni. .. nem határoztad cl magadat, Rótok Pártunk és dolgozó népünk biztosan számíthat. A négy ifjú büszkén te­kint egymásra, egy percig — Úgy gondoljuk hétfőn némán állnak, majd a DISZ­titkár töri meg a csendet. fal a villamosításról, hogy nem kell soká arról, bányász. .. a munka hőse. . vakos- termelni akarok sokat. Gyuri, te még mindig No! megyek fiúk! — .4 ' " fiúk forró kézszorítás után elindulnak az úton fölfelé. — SZABÓ — — veti fel a szót Góth Jós­ka. — Mpg gondolkozom ráléptek arra az útra. mely egyedüli biztosítéka dolgozó parasztságunk föl- emelkedésének, belépték a termelőcso­portokba. Az eredmények mellet 1‘ ’ súlyos hiá­nyosság, hogy szövetkezeteink egy részénél nem választottak a vezetőség­be megfelelő arányszámban középpa- rasztokat, nőket és fiatalokat. Sós- hartyánban és Kisecsete^ a szövetke­zet vezetősége és aktívái nem támasz­kodtak eléggé a párt segítségére és így fordulhatott elő, hogy mindkét he­lyen szervezkedhetett a kulákság és igyekezett a dolgozó parasztságot a" maga oldalára állítani. Számos dolgozó paraszt az uszályukba szegődött és mikor a tagság eltávolította őket sorai­ból, védelmükre kelt. Az új vezetőség feladata éberen őr­ködni a közvagyon felett, ismerje meg a szövetkezet tervét és azon munkái- ikodjon, hogv a szövetkezet telje­sítse, sőt túl is teljesítse a ki­tűzött tervet. A szövetkezet vezető­sége őrködjön és ne szakadjon el a tagságától, juttassa érvényre a szö­vetkezeti demokrácia elvét. Vonja kap­csolatait még szorosabbra a Párttal, a helyi tanácsokkal, a termelőcsoportok­kal és végezzék úgy a munkájukat, hogy a föídművesszövetkezetek előisko- láivá váljanak a nagyüzemi gazdálko­dásnak és népszerűsítsék a társas nagy­üzemi gazdálkodást, dolgozó paraszt­ságunk körében. Szorosabbra kell fűzni a felső ve­zetés és a szövetkezet közötti kapcso­latot. Ennek a megteremtése érdeké­ben a megyei központ önálló megver* szövetséggé fog átalakulni és feladata az lesz, hogy az egyes szövetkezetek összefogását irányítsa. Ki fognak épül­ni a járási kirendeltségek is. Ezek a szervezeti áta'akulásokkal kapcsolatos kérdések a december 21-én tartandó megyei választmányi ülésen nyernek részletes elintézést. A megyei választ­mányi ülés megtárgyalja a soron kö­vetkező feladatokat és megválasztja a megyei szövetség vezetőit. A megyei választmány a maga soraiból megvá­lasztja a megyei igazgatóságot és a felügyelőbizottságül, akiknek feladata az lesz, hogy résztvegyenek a szövet­kezeti mozgalom irányításában és el­lenőrzésében. Szövetkezeteink új vezetőségének és a megválasztandó megyei vezető­ségnek új lendületet kell vinnie a szö­vetkezeti munkába. Tekintse tehát minden egyes szövetkezeti vezető és megyei vezetőségi tag, feladatának, hogy a maga munkáján keresztül rá­szolgáljon a dolgozó parasztok bizal­mára. Munkaterületükön végezzék úgy munkájukat, hogv előbbre vigyék a szövetkezeti mozgalom fejlődését és ezen keresztül a dolgozó parasztság felemelkedését. Gombos Miklós SZÖVOSZ központi ellenőrzési oszt. vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom