Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)

1950-11-25 / 50. szám

★ Lapzártakor jelentik: Elsőnek fejezte be ezévi tervét Margittáró bányaüzem A salgótarjáni szénmedence Margittáró bánya­üzeme november 14-én teljesítette az ötéves terv első évének termelési előirányzatát. A bánya dolgozói táviratban üdvözölték Rákosi elvtársat, amelyben vállalták, hogy az év végéág 10.400 tonna szenet termelnek terven felül. * VI. évfolyam, 50. szám. Ara 50 fillér 1950 november 25 Az MDP Nogradmegyei Bizottságának határozata a munkás-paraszt levelezőmozgalom kiszélesítéséről Rákosi elvtárs február 10-i beszé­de óta a (dolgozók életében megyénk területén döntő változás következett be. Ez abban nyilvánult meg, hogy nagy mértékben kiszélesedett a kri­tika és önkritika. Az üzemekben és a falvakban a dolgozók bátran hasz­nálják a kritika éles fegyverét. Megváltozott a dolgozók maga­tartása a véleménynyilvánításnál is. A Párt és az állam egyes kezdemé­nyezéseire a dolgozók véleményü­ket nyilvánítják. A végrehajtások során egészséges kezdeményezések születnek. A dolgozók jelentős rész­ben felismerték, hogy a kritika és a véleménynyilvánítás egyik döntő eszköze a sajtó. Eri mutatja az is, hogy amíg ez év január hónapban a sajtóhoz beérkezett levelek száma: elenyészően csekély volt, szeptem­ber hónapban, már 120-ra emelke­dett. A következő hónapokban ez az emelkedő irányzat még tovább fo­kozódott és a békekölcsönjegyzés, valamint a tanácsválasztások ideje alatt az eddigiekhez viszonyítva magas fokot ért el. A beérkezett levelek száma 201 volt. Ugyancsak emelkedett a bíráló levelek száma is Ezek azonban még nem érik el azt a mennyiséget és minőséget, amit a véleményt nyilvánító levelek. Ez a mozgalom azt a feladatot tűzi a járási, városi pártbizottsá­gok, üzemi és falusi pártszervezetek és a szerkesztőség elé, hogy lelki­ismeretesen foglalkozzon minden levelezővel, támogassa és biztosít­son a további levélíráshoz minden lehetőséget. A dolgozók, hogy levél­ben keresik fel a pártsajtót, azt mu­latja, hogy megindult az a folya­mat, amikor mind szélesebb alapok­ra helyeződik a kritika és az ön­kritika. Megindult az alulról jövő kezdeményezés, amellyel kiszélesül >a demokrácia a Párton belül és a dolgozók széles tömegei között. A levelezés ilyen formájának a szocializmus építésében felbecsül­hetetlen értéke van. Az így feltárt iiibákat kijavítják, a helyes javasla­tokat átveszik és hasznosítják, a le­leplezett ellenséget eltávolítják. Ezért fontos, hogy a dolgozók ilyen mozgalmának kiépítése ne ■ csak a pártsajtónak feladata legyen, hanem valamennyi járási, városi pártbizottságnak, üzemi és falusi alapszervezeteknek is. Ezért ezek a szervek állítsanak be a munkáért felelősöket. A levelezőhálózat kiszélesítése és szilárd alapokra helyezése, vala­mint a dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolat elmélyítésének ér­dekében a Megyei Pártbizottság az alábbi határozatot hozta: 1 A pártsajtóval való levele- • zés, a levelek sajtó útján való közlése az országban lévő leg­szélesebb demokráciát jelenti. En­nek kiszélesítése és támogatása Rákosi elvtárs február 10-i beszé­dének megvalósítását jelenti. Ezért a szerkesztőség a beérke­zett levéleket gondosan tanulmá­nyozza át. közölje le a lapban, vagy a pártmunka más területén használ­ja fel. A levélírókkal rendszeresen foglalkozzon. A levelek esetleges hiányosságaira hívja fel az író fi­gyelmét^ segítse a következő leve­lének megírásában. A beérkezett leveleket minden esetben válaszolja, meg. Az alapszervezetek olvasó-érte­kezleteken tárgyalják meg a lekö­zölt leveleket, azonkívül újabb le­vélírásra szervezzék a dolgozók legszélesebb rétegei!. a Sok esetben előfordult, «• hogy a levél íróját — ha­bár annak teljesen igaza van — jog­talanul bántalmazzák, támadják. Ennek kiküszöbölése érdekében az alapszervezetek feladata a levél írójának megvédemezése. Ugyan­akkor feladata, hogy támadókat le­leplezze, mint a Párt és a tömegek közötti kapcsolat rombolóit. 3 A munkás-paraszt leve- • lezők legyenek függetle­nek intézményektől és személyektől. A szerkesztőség, a járási, városi bizottságok, valamint az üzemi és talusi alapszervezetek adjanak meg minden lehetőséget arra, hogy a dolgozók véleményüket kinyilvánít­hassák. Rendezzenek csoportos fel­olvasásokat, a dolgozóknak hívják fel a figyelmét újabb levelek írásá­ra, valamint mutassák meg, hogy leveleik alapján hogyan javult meg a munka, hogyan távolították el az ellenséget. s 4 A népnevelők állandó fel- • adata, hogy a megyei párt­sajtót fokozottan terjesszék a dol­gozók legszélesebb rétegei között. Kisgyüléseken és egyéni agitációk során ojyassanak fel a megyei párt­sajtóból. Kössék össze a soron lévő feladatok megoldásának agitáció- jával. Egy-egy cikket külön is tár­gyaljanak meg, a dolgozókat moz­gósítsák arra, hogy minél többen írják meg, hogy' mi a véleményük a cikkben felvetettekről. 5 A járási, városi pártbizott- • ságok, üzemi és falusi alapszervezetek fordítsanak különös gondot arra. hogy a sajtó levele­zőit a dolgozók legszélesebb rétegei ismerjék meg, mint a közvélemény parancsnokait. , Egy-egy levelező munkájának eredményeit ismertes­sék. Népszerűsítsék p. jó levélírókat, mulassák meg munkájuk jelentősé­gét nemzetközi és belpolitikai vi­szonylatban. A sajtóban leközölt le­veleket népszerűsítsék, tegyék ki az üzemi-községi faliújságokra. Párt­napokon a központi feladatokkal összekapcsolva mutassák be munká­juk jelentőségét. 6 A megyebizottság nagyra- • becsüli a levelezők mun­káját, akik már eddig is nagy segítséget nyújtottak a párt- bizottságnak feladatai megoldá­sához. Elismerés és köszönet illeti levelezőinket és további, még jobb munkájukban töltse el az a tudat őket, hogy leveleikkel erősítik a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot. A hibák és hiányosságok feltárásával hozzájárulnak a Párt és az ország építéséhez, békénk megvédéséhez. A járási és városi pártbizottsá­gok, üzemi és falusi alapszervezetek, valamint népnevelők előtt legyen ott állandóan Sztálin elvtárs tanítása, aki a munkás-paraszt levelezőkről azt mondja: „A munkás- és falusi levelezőket nem lehet úgy tekinteni, mint csak jövőbeni újságírókat vagy csak gyári, társadalmi munkát végző dolgozókat, e szó szűk értelmében nem, ök mindenekelőtt szovjet társadalmunk fogyatékosságainak leleplező!, e hiányosságok kiküszö­bölésének harcosai, a proletárközvé- iemény parancsnokai, akik e hatal­mas tényező kimeríthetetlen erőit a szocialista építés nehéz ügyében a Párt és a szovjet hatalom segítsé­gére igyekeznek küldeni.” MDP Nógrádmegyei Bizottsága. A béketábor győz, mert a béke erői legyőzik a háborút Hiába volt. a» imperialisták mester­kedése — a béke hívei mégis megtar­tották második Világkongresszusukat. De nem, mégsem volt eredménytelen provokációjuk; cselekedetükkel fel­nyitották azoknak a dolgozóknak is a szemét, akiket ezidáig megtévesztett a „nyugati demokrácia“. A hitleri fasisztáik ósefekedetü'klkel példátlan gaztetteket hajtottak végre, az ame­rikai imperialisták és angol csatló­saik még Hittel ék cselekedeteit i® felül­múlják. A.Izékét akaró egyszerű em­berek íw. egész világon elítélték az új világháborút kirobbantani készülő -amerikai és angol imperialista kor­mányok kalaiKlorpolí Inkáját. A béke híveinek másodok Wlúg - kongresszusa november 16-tól 22-ig Varsóban, a Lengyel Székházban ülé- Seaett. A tamácsikozáson a világ csak­nem valamennyi áltatna . képviseltette magát. 1'eOérek és főkefék, sárga- és rézfoőrüek egyaránt. Valamennyien egy. cetért küzdöttek; a béke védelméért. Ezért emelte fel szavát John Miller skót bányász, ezért jött el Genovából Andrea Gaggero katolikus pap, ezért utazott a MongOl Népköztársaságból Nadas Udval, és ezért' jött az óceá­non túlról Willard Uphaus. az USA küldötte. Ezért szóit a világ vala­mennyi dolgozó,ja nevében Hja Ehren- Inwg. aki t viliág dolgozóinak javas­latét terjesztette a Béke hívei II. Vi­lágkongresszus« elé, „A Béke Hívei II Világkongresz- szum figyelembevéve: 1. hogy az egyes országokban egy új háború érdekében folytafgtt, propa­ganda W legnagyobb fenyegetést je­lenti a népek békés együttműködésé­vel szemben. 2, hogy ennélfogva az új háború propagandája a legsúlyosabb bűntett az emberiség ellen — felhívással for­dul minden ország parlamentjéhez, hozzon külön törvényt a béke védel­mére. amely főbenjáró bűntettnek minősíti a: új háború propagandáját, bármilyen formában. írásban, sajtó­ban, rádióban vagy filmen történjék is az. A kongresszus egyhangú felhí­vással fordul minden ország parla­mentjéhez, biztosítsa a béke meg­szilárdításának érdekében, hogy az ifjú nemzedék nevelése és más né­pekkel ixilá együttműködése és a más fajok és nemzetek iránti tisztelet szellemében történjék A Világkongresszus szava, a dol­gozók millióinak szava. Nemcsak Varsóban mozdultak meg a dolgozók milliói a béke védelmére. Az egész világ dolgozói hallatták és hallatni fogják szavukat. Varsó szava egyaránt hallatszik a havas északon, a forró sivatagban, a napsugaras Grú­ziában, a francia bányákban és ez a szó serkenti tovább a harcra a föld- fögSalló olasz parasztokat, vagy az ausztráliai dokkmunkást: Béke., Nincs a világnak egyetlenegy or­szága sem, ahol a dolgozók ne mon­danák el, hogy mennyire kívánják és szeretik a békét és hogy fognak har­colni a békéért. Ahogy megyénkben minden községbe, minden tanyába, minden városba eljutott Varsó hang­ja. úgy jutott el a világ minden vé­szébe. Miit mond Fagyéjcv Varsóban: Javasoljuk a kongresszus névé ben a nagyhatalmaknak, hajtsák végre IÖ51—52 folyamán vala­mennyi fegyveres erő egyenletes és progresszív csökkentését a mostani állapot egyharmadával— fölével, beleértve a szárazföldi, légi és Haditengerészeti erőket. Létesítsenek a Biztonsági Tanács mellett nemzetközi ellenőrző szervet, amely felügyeleti joggal ellenőrzi mind a fegyverzet csök­kentésének megvalósítását, mind pedig az atom-, baktérium- és vegyifegyver eltiltásának végre­hajtását. Erről beszélt Daiiüilja József acél­gyári munkás Ho|noklerenyén, aki a budapesti békekongresszuson képvi­selte megyénk dolgozóit, amikor azt mondta: „Nem célunk a háborús esz­közök gyártása. Olyan gépeket aka­runk, melyek nem rombolnak, hanem alkotnak, amelyek megkönnyítik és szebbé teszik a bányászok és a me­zőgazdasági munkások életét. Dolgozni és békében akarunk élni! Ezért az életért készek vagyunk harcolni és minden áldozatot meghozni.“ A lengyel ifjúmunkás Helena KrzywdaitaUka ét munkásnő fogadal­mat tett: Esküszünk, hogy a béke-küzde­lem bátor katonái leszünk és küzdünk a békéért mindaddig, amíg a háború veszedelme fe­nyegeti az emberiséget." Ez a lengyel ifjúmunkás nem beszélte meg a ositári dolgozókkal, hogy mit fog mondani a il. Világkongresszuson és mégis a szavuk ugyanaz volt. .‘100 kérgeskezü parasztember és asszony hozott határozatot, hogy munkájával erősíti a békét, de ha kell, életét ál­dozza érte. Ilíja Ehrenburg mondta Varsóban: Az emberek riadtan kérdezik: Valóban új háború jön? Lehet-e gondolkodni, alkotni, előrevinni az emberi kultúrát, amikor a há­ború lfdéree üli meg a lelkeket?4' így vállaszol erre megyénkben Domin Károly kazári lelkész, aki nagyoro­sz» községben, a békegyűlésen ezt mondja: ..Csak akkor tudunk alkotni, boldog jövőt teremteni, ha országunk fölött napsugaras jövő van, nem pe­dig a sötét romboló halál és nem a vészt jelző madarak szállnak a béké­sen dolgozó népek fölött.“ Megint Pagyejev szavalt idézzük: ..Az új világháború már az ajtón zörget- .. intézkedéseket kell hozni, hogy megelőzhessük a háborút.44 A világkongresszusnak ez a* aka­rata, mely Fagyejev ajkán cseng, ott van az egész világ dolgozói akaratá­ban. Gieifreund Antal salgótarjáni kis­kereskedő így fejti ki: ..„Az új világ­háború az ajtókon zörget, de faz egy­szerű emberek százmillióinak elszánt békeakarata, közöttük én magam is, meg fogjuk tudni akadályozni a há­borút, ha egységesen szültünk szembe az imperialista töredékek ellen, A má­sodik világháború borifllmtét soha el nem felejtem. Családom és sok száz­ezer család pusztulásáért azok az im­perialisták felelősek, akik most ismét családok pusztulását akarják elő­idézni. Szavam csak annyi, hogy a világbéke második kongresszusa új erőt adott. Ezzel az 'éfővel kell hogy harcoljon minden kereskedőtársam, aki nem akarja, hogy újra csalá­dok pusztulása, emberek millióinak halála következzen be.“ Varsó az imperialisták rombolásá­nak áldozata, de Varsó egyben a bé­kéért folyó harc szimbóluma is. A béke szavát meghallják mindenütt az egész világon és az egyszerű emberek egyre egységesebben indulnak harcba a háborús kalandorokkal szemben. A béketábor győz, mert a béke erői le­győzik a háborút! Tovább kell fokozni az őszi mél vázán tási munkát «V Nógrád megyében az elmúlt hét fo­lyamin erősebb lendülettel indult meg az őszi'mélyszántás. A lemaradt járások és községek javítottak ered­ményeiken. ami megyei viszonylat­ban a multheíi 49.2 százalékról 67.6 százalékra emelte az őszi mélyszántás állását. Termelőcsopörtjaink a gépál­lomások segítségével az előirányzatu­kat 66.3 százalékban teljeSxtétték, az állami gazdaságok 49.6 százalékban. 25 község kivételével megyénk többi községei messze elmaradtak az őszi mélyszántási munkában, ami még fo­kozottabb felvilágosító munkára kell, hogy serkentse pártszervezeteinket és a helyi tanácsokat. Tovább kell fokozni a járások közötti versenyt is. Különösen több gondot és odaadó munkát kell, hogy kifejtsen a rétsági járás, amely csak 39.3 százalék­ban teljesítette, az őszi mély­szántást tapasztalható. A fogatolt szántás­nál az átlagos mélység 17 cm, a gépi erővel végzett szántásnál 21 cm. Az őszi mélyszántás határidő előtti befejezése érdekében megyénk gép­állomásainak dolgozói közül 176 traktoros, köztük háron nő lépett egyéni versenybe. Megindult a bri­gádok között is a verseny: Kistere- nyén 15 traktoros, négy brigád: Pásztón 24 traktoros, négy brigád; Szécsényben 14 traktoros, négy bri­gád; Erdőkürtön 24 férfi- és egy, női traktoros és négy brigád; Mohorán 14 traktoros, öt brigád, Tolmácson 27 férfi- és két női traktoros, négy bri­gád; Ersekvadkerten 14 traktoros, két brigád; Bérceién 28 traktoros, négy birgád; Karáncskesziben tíz traktoros, két brigád. A traktorosok és a brigádok versenyben való mun­kája meg fogja javítani az őszi idényterv átlagos teljesítményét, amely ezidáig csak 48.8 százalékig lett teljesítve gépállomásainkon. Különösképpen szükséges, hogy megjavítsák a gépállomás dolgo­zói a hett tervüket is, mert mind­össze 31.5 százalék az átlagos , teljesítése gépállomásainknak. Pártszervezeteink népnevelői, a ta­nácstagok. valamint a szocialista szek­torok dolgozói a mélyszántás elvég­zése érdekében végezzenek alapos fölvilágosító munkát megyénk paraszt­sága között és .számolják föl mind­I azon károkat éfe helytelen nézeteket, melyek abból erednek, „hogy túl- nedve6 a talaj, nem lehet szántani'.'. Javult a termelési szerződések állása A járások közötti versenyben to­vábbra is a salgótarjáni járás vezet 84.6 százalékkal. A balassagyarmati tárás 77.9. .a pásztói 79.5, a szécsényi 59 9, a rétsági 39.3 százalékig tett eleget a mélyszántásnak. Ezek a számadatok mindenki előtt világosan megmutatja, hogy megyénkben elég komoly a lemaradás, melyen hala­déktalanul változtatniuk kell párt­szervezeteinknek és a helyi taná­csoknak. A lemaradás mellett azonban a mélyszántás minőségében javulás J f.Vj'í • " ‘‘ASM A termelőcsoportok szerződésköté­sének állása, november 18-i kiértéke­lés szerint 71.4 százalék. Az elért eredményt lerontja a 13.6 százalékos teljesítés, amely a szántóföldi zöld­ségnél mutatkozik. Ugyanis a GYÜMÉRT termelési felelőse nem látogatta le a csoportokat és ezért termelőszövetkezeti csoportjaiknál a' szerződéskötést nem bírták megcsi­nálni. A dolgozó parasztságnál a szerződéskötésben némi javulás állott be. Az előző heti eredményekhez vi­szonyítva 8.5 százalékos emelkedés van. Emelkedik a szerződéses terme­lés a multheti eredményekhez viszo­nyítva a cukorrépánál, olajlennél, rostlennél, dohánynál, lencsénél, napraforgónál. Azonban nem szabad azt hinni, hogy elhanyagoljuk a föl- világosító munkákat. A szerződés­kötések meggyorsítása érdekében, a mezőgazdasági osztály, a Növényter- meltetö Vállalat és a SZÖVOSZ kö­vessenek el mindent, hogy a szerző­déskötéssel iáró lemaradásokat még e hónap végére behozzák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom