Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)

1950-11-25 / 50. szám

2 SZABAD NÖGRAD 4950 november 25. Pártmunka tapasztalatai Bátrabban támaszkodjanak pártszervezeteink a népnevelőkre Pártunk Központi Vezetőségének ülé­sén Rákosi elvtárs megszabta iloigozó népünk előtt áiló feladatokat. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása egyre fokozottabban követeli meg, hogy párt­szervezeteink a népnevelők legszélesebb rétegét mozgósítsák, tegyék aktívvá, hogy képesek legyenek a dolgozókat bevonná a szocializmus építésébe, a béke harcos megvédésébe El keli! mélyíteni a népnevelőik között azt a tudatot, hogy feladatuk megoldása elsősorban példamutatással és áldozatvállalás­sal jár. Ha pártszervezeteink, járási és városi pártbizottságaink ezt tartják. szem előtt, népnevelőink, munkája nyomán még jobbam kidomborodik megyénk te­rületén Párt vezető szerepe, fokozot­tabban elmélyül a Szovjetunió iránti szeretet és a népnevelők betöltik az összSekötőkapocs ezerepét a Pár:' és a pártonkívüli dolgozók között. Megyénk területén az elmúlt hét fo lyamán megtartott népnevelőértekezle­tek tapasztalatai azt mutatják, hogy népnevelőink nagy többségben gon­dosan tanulmányozták Rákosi elv­társ beszédét és ebből erőt merítve, az értekezleteken elmondták mind­azokat a hiányosságokat, amik ed­dig megmutatkoztak munkájuk te­rületén. Szirákon az állami gazdaságban és a helyi szervezetnél egyesek úgy nyilat­koztak: nagy hiba, hogy nálunk a ta­nácsválasztás óta népnevelő értekezlet nem volt és ez rányomta bélyegét az agitáoiós munkára. Ennek együk kö­vetkezménye az is, hogy nem tudták népszerűvé tenni a Szabad Föld Téli Estéket, lemaradás van a terménybe- gyüjtésnél, mert mindeddig még csak 70 százalék körül tudtak eleget tenni hazafias kötelességüknek. Ugyancsak súlyos a lemaradás a mélyszántásnál is, amit 440 hóid területből még csak 180 holdon végezték el. Hasonló lema­radás van a termelési »szerződések kö­tésénél *is. A salgótarjáni járás Ho- mokterenye községében elmondták a népnevelők: hiába fejtenek ki agitációt a párt­építés területén a tag- és tagje- löltíelvételért. mert ha van is je­lentkező' a Pártba való belépésre, nem tudnak kérésének eleget tenni, mert a járási pártbizottság háromszori kérés ellenére sem küldte el a pártszervezet részére a tagjelöltfelvételi Lapokat. A népnevelő értekezleteken amellett, hogy a hiányosságokat feltárták igen helyes és hasznos javaslatokat tettek a népnevelők. Etes községben a népnevelők látták, hogy az oktatásban a párttagság igen kis része vesz részt. Felosztották egy­más között a területet, hogy személye­sen jobban tudjanak foglalkozni azok­kal a párttagokkal, akik pártoktatás­ban nem részesültek. Vállalták, hogy a párttagságnak 40 százalékát bevon­ják a pártoktatásba. A somoskőujfalui vasúti szervezetnél tartott népnevelő értekezleten Kemény János sztaháno- vista népnevelő vállalta, hogy a szta­hanovista munkamódszerrel megismer­teti a vasút dolgozóit, felvilágosító munkát fog közöttük kifejteni, mert mint mondja: ..Úgy gondolom, hogy ezzel a munkával erős csapást mérek a háborús gyújtogató amerikai impe rialistákra". A salgótarjáni acélgyár ban Flóró Lajos népnevelő kihangsú lvozta, hogy a népnevelőknek a tagje Ionfelvétellel kapcsolatban alapos fel- világosító munkát kell kifejteni. Meg kell nézni, hogy a békeköl­csönjegyzésnél és a tanács válasz­tásnál az egyes pártonkívüli dol­gozók, milyen munkát fejtettek ki, a termc'éshez hogyan viszony anak és ezeket kell a népnevelőknek javasolni Pártunk soraiba. Vagy Hajdú János népnevelő, aki a rakodómunkások nevében szólail tel, azt mondotta: „Mi tudjuk, a mi gyá­runk milyen nagy összegeket fizd k, a kocsijekbérert. Tudjuk a.zt, hogy ez­zel nem lehet az önköltséget csökken­teni. Éppen ezért vállaljuk, hogy mun­kánk tervszerűbb megszervezésével, a munkaidő gazdaságosabb kihasználá­sával, a fekbert 20 százalékkal csök­kentjük. Fölvilágosító munkát fogunk végezni a dolgozók között, hogy meg­javuljon a ki- és berakodás."' A Nemti községben megtartott nép­nevelőértekezleten a bányász elvtár­sak döntően a bányában lévő munka . megjavításával foglalkoztak. kezzenek bányamunkára, hogy munká­jukat szakosítani fogják. Vállalták a népnevelők, hogy felvilágosító munká­val növelik a bányászok számát, külö­nösen női dolgozókkal. A népnevelő- értekezleten 8 nő volt jelen, akik a szakosítás kérdését helyeslőén fogad­ták és vállalták, hogy agitálnak a mel­lett. Mizserfa bányatelepen a népneve­lők kiértékelték a november 7-i műsza­kot és felvetették a műszak hiányos- sárgáit. Megmutatkozott, hogy a kiszol­gáló . személyzet nem tudott kellő mennyiségben üres csillét biztosítani. Foglalkoztak a népnevelők azzal, hogy december 21-én Sztálin elvtárs 71. születésnapját úgy fogják ünne­pelni, hogy kiküszöbölve a novem­ber 7-i műszak hiányosságait, még nagyobb termelési eredményt ér­nek el. Nemcsak az üzemek területén mu­tatkozott meg népnevelőink harcos lendülete. A feOuktosn it jobbnál jobb javaslatokat hozlak a népnevelők a munka megjavítása érdekében. Kibon­takozott a személyes példamutatás a közsé­gekben. Ersekvadkert községben Farkas elv- társnő kijelentette: „Nekünk erősíteni keil a béketábort. Nekünk falust dol­gozóknak kötelességünk, hogy ellás­suk az üzemi dolgozókat. En burgonya- beadási kötelezettségemnek már eleget tettem és most még' 40 kg burgonyát adok be, mert tudom, hogy ezzel hozzájárulok az üzemi dolgozók jobb ellátásához, és ezzel ás erősítem a béketábort." Igen lelkes volt a népne- ve'őértekezlet Nógrádkövesden is. Eb­ben a községben a népnevelők jó munkájának tud­ható be, hogy a gyarmati járás területén a termelési szerződés­kötésben első helyen áilnak. Bér község népnevelői látták, hogy az őszi mélyszántásban és a terménybe­adásban lemaradtak. Az értekezleten a népnevelők megbeszélték, megtárgyal­ták a hiányosságokat, ami abból adó­dott, hogy nem végeztek személyen­kénti felvilágosító munkát. Az értekez­leten .vállalták a népnevelők, hogy fel­keresnek minden dolgozó* az őszi mélyszántás és a terménvbeadás mi­nél előbbi teljesítése érdekében. Vállalták, hogy községük novem­ber 21-re az ősrí mélyszántást és a terménybeadást elvégzi. Ahol jól meg volt szervezve a nép- nevetöértekezlet. ott igen sok eredmé­nyes, értékes tapasztalatot hozott fel. Ez arra kötelezi a járási, városi párlhi- zottságokat, hogy még nagyobb gond­dal foglalkozzanak a népnevelők mun­kájával. Gondosan tanulmányozzák az értékes javaslatokat, az alulról jövő kezdeményezéseket, se­gítsék elő azoknak megvalósítását. Nem szabad előfordulni annak, ami a pásztói járás pártbizottságánál történt. Itt nem helyeztek a népnevelőérte­kezletekre annyi gondot sem, hogy ezt megszervezzék, elősegítsék megtartását. A járás területén több alapszervezeti titkár nem is tudott arról, hogy náluk népne­velő értekezletet kell tartani. Ilyen község volt többek között Va- nvarc. Találunk ilyen hiányosságot, ha nem is olyan mértékben mint a pásztói járásban, a többi járások területén is. Meg kell érteni járási, városi párt- bizottságainknak, alapszervezetek titká­rainak, hogy. a népnevelők fokozottabb bevonása a munkába, nagyban meg­könnyíti és elősegíti munkájukat- A jö­vőben,' éppen a most megtartott nép- nevelőértekezietek tapasztalataiból ki­indulva a pártbizottságok támaszkodjanak bátran az üzemi és falusi népne­velőkre. bízzák meg őket munká­val, szervezzék meg, hogy tapasz­talataikat ki tudják cserélni. Adja­nak részükre konkrét agitációs szempontokat, mutassák meg, ho­gyan keli azt helyi viszonylatban alkalmazni. Ha járási, városi pártbizottságaink, va­lamint alapszervezeteink titkárai ezt a munkát gondosan elvégzik, népneve­lőink valóban betöltik hivatásukat és ténylegesen összekötik a dolgozó né­pet a Párttal. KOVÁCS JÓZSEF megyei ágit. prop. oszt. pol. munkatársa, A hibáik /»i/Víríiúsúrtwt á*rós ííjü k Pú ríes n k «t A kazári pártszervezet hozzászólása a tagfelvételi munkához Helyesléssel fogadták a népnevelők,, hogy a jövőben fokozottabban agitál-1 nak amellett, hogy minél többen jelent-1 Rákosi elvtárs már február 10-én felhívta figyelmünket a pártépítésre, október 27-i beszédében többek kö­zött pedio azt mondta: ..... nekünk lehál előtérbe kell újra állítani a tag- lelvételt, Pártunk növelésének kér­dését". ■ Ezt a kérdést kampányszerűen kezeltük és az aktuális kérdések mellett háttérbe szorítottuk. Csak néhány példát hozunk fel, an­nak érdekében, hogy hibáinkat a jö­vőben ennek alapján kiküszöböljük. A taggyűléseket , nem szerveztük úgv meg, hogy azok határozatképe­sek legyenek. Ennek fő oka az volt, hogy a napi kérdések mellett nem dolgoztunk úgy, hogy tagságunkat össze tudtuk volna hozni, így Pár­tunknak ezt az igen döntő kérdését nem tudtuk végrehajtani. Ennek eredménye az lett, hogy Pártunkba nem kerültek fiatal erők, pártszervezetünk nem tett eleget a tag- és tagjelöltfelvétel kérdésének. A tömegszervezetekkel. köztük pél­dául a DISZ-szervezettel nem tartot­tunk elég €zoros kapcsolatot. Népne­velő munkánk a szervezet felé igen gyenge volt. Szervezetünk népnevelő- gárdája egykét tagtól eltekintve nem úgv dolgozott, ahogy kellett volna. Ennek eredménye, hogy tagságunk nem tulajdonit kellő fontosságot az agitációnak, a fel- világosító munkának. Itt meg kell említeni, hogy bár szervezetünk követett el hibákat a tag- és tagjelöltfelvéte! kérdésénél, de rá kell mutatni arra is, hogy a hibát nemcsak mi követtük el. Nem kezel­te ezt a kérdést kellő gonddal a já­rási és megyei bizottság sem. Például 1950 február 6 án benyúj­tottunk 11 tagjelöltfelvételi kérelmet. Mind a fiatalok sorából kerültek ki, akiket szervezetünk tagjelölteknek ja­vasolt jó munkájuk és osztályhűsé­gük miatt. A járási bizottságtól ezek felvételével kapcsolatban vártuk az intézkedést, de mivel hosszú időn keresztül erre választ nem kaptunk, j személyesen jártunk el az ügy minél Abbi elintézésének érdekében. A járási bizottságon hosszú kere­sés után sem találtuk meg azt az ívet, amelyen a 11 íölvétel sze­repelt. Ez nem az egyedüli eset volt. Előfor­dult olyan Í6, hogy a megyebizottság alapszervezetünk tudta nélkül vett fel szervezetünkbe tagot. • Ezek az esetek nagyban hátráltatják alapszer­vezetünknek azt a törekvését, hogy szervezetünk új káderekkel, tagokkal bővüljön. Rákosi elvtáre beszéde, majd Toldi eivtárs cikke is világosan megmu­tatta a hibákat, a tennivalókat és alapszervezetünknek az a feladata, hogy ezeket ne csak meglássa, hanem ki is javítsa. . JEDUCSKA JÖZSEF üzemi párttifkár BOZSIK PÉTER oktatási felelős A PÁSZTÓI J A HAS PÁRTOKTATÁS1 MTA KAJA 11 ártunk Politikai Bizottságának 1949 október 21 -i határozata fel­adatul tűzte ki pártszervezeteink elé Pártunk elméleti színvonalának eme lését. E határozat végrehajtása érdekében szerveztük meg a múlt évben az alap- és haladófokú szemináriumokat, ame lyek komoly segítséget jelentettek pártszervezeteink életében és előse­gítették, hogy feladatainkat könnyeb­ben tudtuk megoldani. Nem mond ható azonban az, hogy Pártunk Poli­tikai Bizottságának határozatát mara déktalanul végrehajtottuk volna. A múlt oktatási évad bezárásakor kiértékeltük oktatási munkánkat és ezeknek a szerzett tapasztalatoknak nyomán fogtunk hozzá az ezévi okta tás megszervezéséhez. így szerveztünk meg járásunk te­rületén 45 alapfokú és 4 középfokú politikai iskolát é6 két propagandista szemináriumot. Járásunk területén párttagságunknak mintegy 47 szá­zaléka részesül állandó, rendszeres elméleti képzésben. Igen nagy súlyt helyezett a iárási bizottság arra, hogy valamennyi helyre megfelelő képzett­ségű előadót tudjunk biztosítani mert csak úgy lehetséges az alap- és kő zépfokú politikai iskolák megfelelő színvonalát biztosítani, ha maguk az előadók is képzettek. Az alapfokú politikai iskolák elő­adóit a négyhetes bentlakásos elő adőképzőn, majd a tíznapos előadó­képzőn és a járás területén meg­tartott esti előadóképzön képeztük ki és igy megvan a biztosíték arra, hogy a szemináriumok színvonala a megfelelő eredményt fogja elérni. A multévi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a legnagyobb hiányosság a munkánkban ott volt, hogy az ellen­őrzést nem biztosítottuk. Felhasználva ezeket a tapasztalatokat, a jelerftegi oktatási évadban rendszeressé tettük az ellenőrzést és az ellenőrzésre a legképzettebb elvtáreakat osztottuk be, akiknek az ellenőrzése alá négy­öt alapfokú politikai iskola jut. beindult iskolák a járásunk te­rületén eddig azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol a szervezési munka mellett az oktatás, szükségességéről meggyőztük párt­tagjainkat, ott az iskolákon teljes számban meg is jelennek. Igen szép példáját mutatja ennek Hasznos község, ahol az alapfokú po­litikai iskolán jelentkezett hallgatók százszázalékig megjelentek. És igen jó volt Tar község, ahol az alapfokú politikai iskola hallgatói aktívan hoz-, zászóltak az anyaghoz és jó helyi példákat hoztak fel a szemináriumi anyaggal kapcsolatban. Az oktatási munkák eddigi tapasz­talatai azt mutatják, hogy ezek mel­lett az eredmények mellett komoly hibákat követtünk el, amelyeket saj­nos későn vettünk észre. Ilyen volt pl. az, hogy az alapfokú politikai is­kolák anyagait a szervezetek részére későn rendeltük meg és ezért az ok­tatás beindulása mintegy két héttel későbbi időpontra tolódott el. Ennek az elhanyagolásáért elsősorban a já­rási bizottság a felelős, de felelősség terheli az egyes alapszervezeti tit­kárainkat is. A palota,si tszcs párt- szervezetének titkára, Mézner Mihály elvtáre, már csak akkor szólt a járási bizottságnak, hogy részükre az alap­fokú politikai iskola anyaga nem ér­Jó munkával hálálom meg, hogy az éksapar tagjelöltje lehetek f/)'ntián keresztül és újságban Ft olvastam szeretett Rákosi is elv­társ október 27-én elhangzott beszé­dét. Engem is felbátorított arra, hogy kérjem tag jelöltjeivé tetemet az MDP- bc. A beszéd meghallgatása után úgy éreztem, hogy én sem maradhatok ki a Párt soraiból. 19i8 november 1-én hazakerültem családomhoz. En még a Szovjetunió­ban elhatároztam, hogy ha visszame­gyek. továbbra is úgy fogok dol­gozni. mintha a szovjet dolgozók kö­zött lennék. Elhatározásomat itthon valóra is váltottam. Nekifogtam földem meg­művelésének a kint szerzett tapaszta­latok alapján. .4 termésem a szak­szerű munka következtében iával több lett. mint legtöbb gazdáé. Mindenben magamévá tettem a Magyar Dolgozók Pártjának irányvonalát, mert tudatá- b<in voltom annak .hogy a Párt a dol­gozók ügyét, a mi ügyünket képviseli. Állandóan előljártam a munkámmal és jó példát mutattam dolgozó társaim előtt. .4 beszolgáltatási kötelezettsége­met 23 mázsára teljesítettem, melyért díszoklevelet kaptam. ,4z MDP-hez való viszonyom oly jó volt, hogy nép­nevelő munkát fejthettem ki a béke­aláírás. békekölcsönjegyzés. a tanács- választások idején és a most folyó őszi mélyszántás és a begyűjtés terén is. Munkám megbecsülést nyert. Köz­ségünk dolgozói engem is beválasz­tottak a helyi tanácsba és büszkeség tölt cl, hogy a helyi tanács elnök- helyettese lehettem. De nemcsak el­nökhelyettes. hanem a járási tanács végrehajtóbizottságában is benne va­gyok. Most még jobban érzem, hogy mindazt, amit nékem és családomnak, valamint az egész magyar pépnek a Párt nyújtott, csak a Párt segítségé­vel és erősítésével tudjuk megvédeni. En ígérem, hogy továbbra is jó mun­kával fogom meghálálni azt a kitün­tetést, hogy tagjelöltje lehetek a mun­kásosztály élcsapatéinak, annak a Pártnak, amely következetesen viszi előre újabb és újabb győzelmek felé a magyar munkásosztály harcát, amelynek oly lángeszű és kipróbált, harcokban megedződött vezetője van, mint Rákosi elvtárs. FARKAS KÁROLY dejtári tizholdas középparaszt. kezett meg, amikor már az előadást kellett volna megtartani. J7 lőfordult a beindulásnál, Szúr* dokpüspökin, hogy maguk a hallgatók megjelentek az iskolán, de az ottani pártszervezet titkára, Er­délyi Lajos elvtárs. nem ment el a politikai iskolára és még csak arról 6em gondoskodott, hogy az iskola hallgatóinak megfelelő helyiség áll­jon rendelkezésre. Az előadók kiválogatásánál amel­lett, hogy komoly gondot fordítottunk arra, hogy megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, abba a hibába estünk, hogy az előadókat az üzemből és Pásztó községből biztosítottuk na­gyobb részben és így előfordult, hogy Bér községbe például Pászto­réi járt kerékpárral ki az előadó, ami körülbelül 30 km. A kiválogatásnál tehát nem vettük figyelembe a helyi előadókat, amin azonban menetköz­ben változtattunk és ahol még ez fennáll, változtatni fogunk. Előfordult az is Pásztón, hogv Ke­lemen elvtárs, a pásztói pártszerve­zet titkára együtt tartotta meg az alap- és középfokú politikai iskolát, így az történt, hogy az alapfokú poli­tikai iskola hallgatóinak magas volt az előadás anyaga és nem tudtak a szemináriumon kellőképpen hozzá­szólni. Hiba még különösen az alap­fokú politikai iskoláknál az, hogy csak igen kevés helyén jegyzeteltek a hallgatók az előadás alatt. Hogy ezek a hibák megtörténhettek, annak az oka elsősorban az, hogy a járási bizottság az ellenőrzés munkáját arra az időre állította be, amikor már a politikai iskolák megkezdőd­tek és így történt meg. hogy a hi­báknak nem tudtuk elejét venni. A feladatunk az lett volna, hogy nem­csak az iskolák beindulását, hanem azoknak az előkészítését is leellenőriz­zük és igy tudtunk volna ko­moly segítséget adni az alapszerveze­teknek a politikai iskolák megszerve­zésében. Járásunk területén ebben a mun­kában is érezhető volt az. amit Rákosi elvtáre a központi vezetőségi ülésen mondott, hogy a munkánkat szervezéssel akartuk megoldani és el­hanyagoltuk a meggyőző felvilágo­sító munkát. így történt Szirák köz­ségben, ahol a politikai iskola meg lett ugyan szervezve, a helyiség is biztosítva volt, az előadó is pontosan megérkezett az előadáft megtartására, de maguk a hallgatók, akik jelent­keztek ugvan a politikai iskolára, az iskola megkezdésekor mégsem mentek el az előadásra. És ennek az az oka, hogy az ottani elvtársak, a pártveze­tőség nem magyarázták meg kellő­képpen párttagjaiknak az oktatás fontosságát. indenekelött biztosítani kell az előadók továbbképzését is, amit a propagandista szemináriumok szolgálnak. Az előadóknak rendszere­sen előadói értekezletet kell tarta­ni, ahol átadják egymásnak a jó ta­pasztalatokat. kiértékelik a munkáju­kat és javaslatot tesznek arra, hogyan lehet az oktatási munkát még sikere­sebbé tenni. Ezen az előadói értekez­leten, valamint a propagandista sze­mináriumon szükséges, hogy az ellen­őrök is jelen legyenek, kik így meg­ismerkednek az anyaggal és megis­merik azokat a problémákat, amelyek az oktatási munkában egyes közsé­gekben. vagy a járás területén fenn­állnak. Az ellenőrzést úgy kell megszer­vezni, hogy az mindenkor elősegítse az iskolavezetők munkáját és ne csak a hibák felfedése legyen az el­lenőrzés, hanem konkrét segítség is legyen az iskolavezetőknek. A járási bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogv az előadók és az ellenőrök rendszeresen ugyanazon helyekre járjanak. így megismerik magukat, a hallgatókat, az iskolavezetőket és még több segítséget tudnak adni, kü­lönösen azokra a helyekre, ahol gyengébben folyik az oktatási munka. A lemorzsolódás megakadályozása érdekében azokat az elvtárea­kat. akik elmaradoznak a politikai iskoláról, maguk a párttitkárok vagy a pártvezetöség tagjai keressék fel és magyarázzák meg nekik, hogy megfelelő elméleti felkészültség nél­kül semilven területen jó munkát végezni nem tudnak, hogy a terme­lésben és egyéb munkákban élen tudjanak járni, ahhoz elsősorban sa­ját magukat kell képezni. Szükséges azonban az. hogy a megjelenésben, valamint a szemináriumon való aktiv részvételben maguk a párttitkárok, a pártvezetöség tagjai járjanak elől ió példával. Ezeknek a feladatoknak a megol­dása vár a iárási pártbizottságra, min­den egyes alapszervezetre; amelyek­nek a végrehajtása meg fogja javí­tani eddigi oktatási munkánkat. FÁBIÁN SÁNDOR, a pásztói járási pártbizottság y titkára. Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalom