Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)

1950-11-11 / 48. szám

4 SZABAD NÓGRAD 1950 november II. Rákosi elvtárs beszéde alapján, megtárgyalta és a tagság elé viszi munkáját a boesárlapuJtói pártvezetőség AZ ESŐ, amely már tíz nap óla ál­landóan esik, vagy szitál, ezen az es­tén is sokkal eröteäjesebben esett, mint máskor. Az utcákon csak elvétve lehetett llátni embereket. A párlihelyi/- ség előtt lévő parkban ütemes lépések hallatszanak. — Már mii nagyon sokat beszél­gettünk Rákosi elvtárs cikkéről, de ahhoz, hogy kellőképpen fel tudjuk mérni, helyesebben ki tudjuk érté­kein i alapszervezetünk munkáját, szükségesnek tartom, hogy tüzeteseb­ben, pontról pontra át tárgyaltjuk Rákosi elvtárs cikkét — mondja Roz- gonyi elvtárs, a lapujtői alapszervezel titkára, amikor négy társával lépdel a párthelyiség felé. A vezetőség közül mindannyian el­jöttek erre a megbeszélésre, a mii ért­hető is, hisz döntő kérdések kitárgya­lásáról esik szó ezen a megbeszélé­sen. A megjelent eivtársak bent a he­lyiségben az asztal köré ülve beszél­getnek, amíg Rozgonyi elvtárs rá nem tér Rákosi elvtárs cikkének az ismer­tetésére. Az arcok elkomolyodnak, a kezek ököllbeszorulnak, úgy hallgatják az aljas amerikai imperialista hóhérok­ról és hű kiszolgálójuk Tito, a ju­goszláv nép hóhéráról szóló, s a világ békéjét fenyegető gaztetteket. Látszik a vezetőség minden egyes tagján, hogy készek volnának fegyverrel is megvédeni a magyar nép békéjét és szabadságát. ROZGONYI ELVTÁRS felolvasását rövid időre félbeszakítja, majd sza­vaival így egészíti ki: — „Ahhoz, hogy mi, Bocsa riapujlő dolgozó né­pét a békelábor oldatára állítsuk, szükséges az, hogy felszámoljuk mind­azokat a hiányosságokat, melyeket csak most látunk tisztán és világo­san. — Mik is voltak ezek a hiányossá­gok? Ha megnézzük Bocsárlapujtő alapszervezetének vezetőségét, nyíltan meg keöl mondjuk, hogy a Központi Vezetőség február 10-i határozatát csak részben hajtotta végre. Ennek következménye, hogy újra kellett vá­lasztani a vezetőséget szeptemberben. Ma jer Györgyné, az alapszervezet elnökhelyettese a hibákról így véle­kedik: — A legnagyobb hiányosságot ott követtük el, amikor nem foglalkoz­tunk eléggé dolgozó parasztságunkkal, a minők az lett a következménye, hogy a tagságunk között lévő dolgozó pa­rasztok is idegenkedni kezdtek Pár­tunktól. Ezért minket, akik a régi ve­zetőségben is benne voltunk, első­sorban bennünket terhel ezért a fele­lősség. Csak most látjuk igazán, Rákosi elvtárs cikke nyomán, hogy mennyire nem voltunk éberek, nem alkalmaztuk Pártunk parasztpoíilikájál atapszerve- zetiinkben. — A hibáik egymásra halmozódlak — mondja Szalai elvtárs — nem foglalkoztunk az ifjúsággal sem kellő­képpen, nem adtuk meg nekik azt a segítséget, amelynek nyomán az ifjú­ság a Komszomolhoz méltóvá válha­tott volna. Nem tudatosítottuk dol­gozó parasztságunk köréiben a mun­kásosztály vezetőszerepének a fon­tosságát és így nem hogy közelebb hoztuk volna dolgozó parasztságunkat és ifjúságunkat a munkásosztályhoz, hanem elősegítettük a munkásosztály és a parasztság közölt a már meglévő viszony szétzúzását is. DE NEM FOGLALKOZOTT a régi vezetősség magával a Párt építésével sem. Február 10-e óta négy tagjelölt és két tag nyert felvételt a bocsár- lapujtői alapszervezetnéi. Nem volt meg a szociális összetétele sem a régi vezetőségnek, ami az új vezetőség vá­lasztásával megszűnt, jobban képvi­selve van a dolgozó parasztság, az ifjúság és az MNDSZ is a vezetőség­ben. — Csak most látjuk igazán, hogy mennyi értéket taszítottunk el ma­gunktól. A békekölcsön jegy zés és a tanácsválasztások idején a népnevelő munkában résztvevő pártbeli és pár- tonkfvüü népnevelők, munkások és dolgozó parasztok bebizonyították, hogy Pártunk bizton számíthat rá­juk — egészítette ki a hozzá­szólást Lavaiy Gáspár, a vezetőség legfiatalabb tagja. MÁR KÉSŐ ESTI órákba nyúlt a vezetőségi megbeszélés, de még sok kérdés maradt, amit ezen az estén nem tudtak kitárgyalni. A vezetőség azonban továbbra is felszínen tartja Rákosi elvtárs cikkének minden egyes sorát éá bármily nehézségek mutatkoz­nának munkájuk során, állandóan ta­nulmányozni fogják, mert Rákosi etv- lárs szavai mint fáklya világítja meg az utat minden egyes alapszervezet eiőtí. Miután a vezetőség megtárgyalta a hiányosságokat, fölkészült arra, hogy teljes egészében ismertesse Rákosi elv- társ cikkét a széles tagság között, ahol tudatosítani' fogják a vezetőség jó és rossz munkáját, hogy a párt­tagság is tegye meg a javaslatát arra vonatkozólag, hogyan tudja a lapujtői szervezet vezetősége az előttük átló feladatokat eredményesen megoldani. — Szabó — Rövidesen megkezdődnek a „Szabad Föld Téli Esték” előadásai megyénk területén. Dolgozó parasztjaink öröm­mel várják a népszerű ismeretterjesztő előadás sorozatot. A népművelési mi­nisztérium már kibocsátotta az első füzeteket. Az egyik Korea hős népéről szól, a másik „Van hazánk, van mii védenünk” címmel, honvédségünk éleiét ismerteti. Az előadások iránt nagy az érdeklődés az egész megye területén. Dolgozó parasztságunk érdeklődéssel fordul koreai testvéreink harcos kiál­lása felé. Gyűlölettel gondolnak a ko­reai dolgozók szabadságára törő ame­rikai imperialistákra és várják, hogy a „Szabad Föld Téli Esték” előadásain még nagyobb ismereteket fognak sze­rezni A „Szabad Föld Téli Esték” rende­zői felkészültele, hogy minden előadást kedveltté tegyenek. Az előadások a dolgozók problémáival foglalkoznak. Nem fognak hiányozni a politikai kérdé­sek mellől az új, korszerű sertéstenyész­tésről, a földművelés kérdéseiről, az élet és a világ keletkezéséről szóló elő­adások sem. A „Szabad Föld Téli Es­ték” látogatói mindezekkel a kérdések­kel bőven meg fognak ismerkedni. A járások területén felállították már az előadói irodákat, amelyek feladata az előadóknak összefogása és rendsze­res továbbképzése lesz. Ezek az elő­adó irodák fogják felkérni a megyénk területén lévő képzett agronómusokat, a Szovjetunióban járt parasztküldött­ség tagjait, és más neves előadókat, hogy az előadásokat tartsák meg. A községek kultúrcsoportiai is vár­ják már a „Szabad Föld Téli Esték“-et. Ezek feladata lesz, hogy a politikai és szakmai előadások mellett kultúrelő- dásokkal is szórakoztassák a falu dol­gozóit. Az úitörők, a mi drága kin­cseink, akik a békekölcsön jegyzés és a tanácsválasztások idején megmutatták képességeiket, szintén nagy lelkesedés­sel készülnek a népszerű téli estékre. Szerte a megyében felajánlották, hogy növényekből, ismeretterjesztő képekből kiállításokat 'készítenek az előadások­hoz. Ezzel akarják elősegíteni, hogy a dolgozó parasztok ne csak hallják, ha­nem meg is tekinthessék a rendkívül értékes anyagot. A térképek sem hiá­nyoznak az előadásokról. A rendező­ségnek ezzel az a célja, hogy a köz­ségek dolgozói ismerjék meg a világ, a föld tájait. Ismerjék meg a szabad­ságszerető, békére vágyó népek terüle­teit és amellett ismerjék meg azokat a terü.eleket is, ahol a háborús uszítok tanyáznak. A diavetítő (állóképes vetítés) film- előadásokat szintén e^vbekapcsoljáik a „Szabad Föld Téli Esték”-kel. A képe­ken keresztül még közelebb kerül a dolgozókhoz az előadás anyaga. A „Van hazánk, van mit védenünk” elő­adásnak érdekességét fokozza például, hogy utána levetítik a „800 millió em­ber a békéért" gyönyörű filmet. A „Szabad Föld Téli Esték” rende­zősége érdeklődéssel várja a községek dolgozóinak a véleménynyilvánítását, írják meg a dolgozók, mit tartottak he­lyesnek a „Szabad Föld 'téli EstélC-en, mit hiányoltak, milyen előadásokat sze­retnének még hallani. A Párt és a ren­dezőség ezeket a kéréseket minden esetben figyelembe veszi és az előadá­sokat ezeknek az értelmében fogja be­állítani. A fő cél az, hogy mindenki meghallja az előadásokon keresztül azt, ami után már régen vágyakozik és amit meg akar ismerni. Igen fon­tos, hogy a rendezőség a „Szabad Föld Téli Es!ék“-et a Párt irányításá­val úgy szervezze meg, hogy ezen keresztül biztosítsa a községek dolgo­zóinak téli tömegoktatását és kapcsolja be a dolgozókat az állandó tanulásba. Rákosi elvtárs beszéde új erővel gazdagította a vasötvözetgyári békebizoiíságoi alkalommal mindig sikerült tisztázni a béke megvédésének kérdését. És így született meg az, hogy az üzem dolgozói egyöntetűen tesznek munka­felajánlásokat és. az ígéretüket minden alkalommal valóra is váltották. A béke­műszakra az Pártszerveieteink fordítsanak több gondot a begyűjtésre Amíg az amerikai imperialisták egy újabb háború előkészítésén dolgoznak, addig nálunk az országban a dolgo­zók legjobbjai összeültek, hogy közö­sen átbeszéljék a békevédelem kérdé­seit. A vízválasztói Vasötvözetgyár, valamint az ország több üzemei len­dületes munkáival erősítik azt a tábort, arnelv szembeszáll az emberiség nyu­galmát és békéjét veszélyeztetők gaz­tetteivel. A Vasötvözetgyár dolgozói megedződtek ebben a békeharcban és kiállásuk mindinkább azt bizonyítja, hogy a gyakori provokáció elszántsá­gukat csak fokozza. Az üzem minden egyes dolgozója erősen kitart a béke mellett, munkájukkal ezt be is bizo­nyítják. A pártszervezet helyiségében négy asszony ül az asztal körül, Damkó Ká- rolyné, Wágner Agostonné, Kovács Sándorné és Krasznai Józsetné. Mind­annyian a békebizottság tagjai. Most is arról beszélnek, amit legutóbb hal­lottak a rádión keresztül: Rákosi elvtárs beszédéről Most készítik elő az üzem dolgozóit a második békevilágkongresszusra. A pártszervezettel átbeszélik a kérdése­ket és segítségét kérik, hogy béke- mozgalmukat az üzem területére tel­jesen ki tudják terjeszteni. Ezek az asszonyok már régen felismerték a béke je'entőségét és munkájukban, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a béke ügyét gyakorlatilag is támogassák. A béke megerősítésének érdekében egy békegyűiésen elhatározták az üzem dolgozói, hogy hetenként egy békenapot, békemüszakot fognak ren­dezni. A békeműszak eredményét a békebizottság rendszerint kiértékeli és ezt szemelőtt is tartja. Most Wágner Agostonné éppen arról beszél, hogy a legutóbbi békeműszakon milyen ered­ményeket értek el az üzem dolgozói. A Kossuth-brigád 119 százalékot, a Gerő-brigád 118 százalékot, a Pe- tőfi-brigád 105 százalékot ért el az új normával. Az egyéni versenyzők kö­zül különösen Bodor Gyula tisztító tűnt ki, 121 százalékos eredményével. De. Kiss Imre tisztító 112 százaléka, Bóna Bála 116 százaléka is a békénket erősíti A békebizottság asszonytagjai bár nem dolgoznak az üzem terüle­tén, de az üzem termelésének kérdé­sével rendszeresen foglalkoznak. Ott, ahol hiba tapasztalható, igyekeznek azt kijavítani, közölni a Párt vezetőségé­vel és azt közösen javítják ki. Az új norma bevezetése után voltak az üzem terűétén csoportok, melyek nem tudták teljesíteni az előírt normát. így például az ürítő csoport, amely az úi normával 91 száza’"'- -t ér1 el. A békebizottság megvizsgálta a terme­lés menetét és megállapította, hogy a munkaszervezés körül vannak hibák. Természetesen azonnal intézkedést kér­tek ésf ma már az ürítő-brigád teljesít­ménye is jóval 100 százalékon felül van. Az üzem területén a békebizottság tagjai rendszeresen tartják a röpgyü- léseket, ahol ismertetik a dolgozókkal a békevédelem legközelebbi feladatait. A békekongresszus előkészítésében Kovács Sándorné és Wágner Agosion- né, majd Dankó Károlyné és Krasznai Józsetné felváltva tartottak röpgyii- lást. Ez alkalommal a Gerő-brigád tíz százalékos termelésemelést vállalt. A műhely brigádja vállalta, hogy a kohó pofacsere munkálatait öt óra harminc perc alatt végzik el. A mű­hely brigádja ezzel biztosította a ter­melés zavartalan menetét és ezzel a teljesítménnyel 6000 forint megtakarí­tást értek el. A vállalásokat, amelyet a békekongresszusra tettek mindany- nyian teljesítették. Így Bodor Gyula tisztító a harminc százalékos vállalá­sát is felülteljesítette. M’nden ilyen röpgyülésnek megvan az eredménye. Örömmel dolgozunk a béke érdeké­ben — mondja Dankó Károlyné —, az üzem területén bármikor tartottunk röpgyűlést, soha nem találkoztunk el­lenséges megnyilvánulásokkal. A dol­gozók szívesen fogadják a béke- bizottság javaslatait és ha munkafel­ajánlást tesznek, ezt rendszerint telje­sítik is. A Vízválasztó Vasötvözet-gyár az országos versenyben cUizem lett és ennek az elérésében nem kis része van a békebizottság jó munká­jának. A bizottság tagjai felhasznál­ják a sajtót és ennek a segítségével oldják meg az előttük álló feladatokat. A békebizottságok jó munkájának kö­szönhető, hogy a Vasötvözet-gyár a békekölcsön jegyzés alkalmával 614 forintos átlagot ért el. De nagy része van a bizottságnak a tanácsválasztás sikereiben is. A békebizottság tagjai ez alkalommal is röpg) üléseken ismer­tették a dolgozókkal a tanácsválasztás jelentőségét és elmagyarázták, hogy mit jelent a tanácsválasztás a béke kérdésében. Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde feltétlenül vonatkoztatható a Vasötvözetgyárra, amikor azt mon­dotta: „A magyar békemozgalom egy egész sor jó teljesítménnyel léphet a világ közvéleménye elé. Sikerült egy­hangúlag. egységesen a béke nagy ügye mellé felsorakoztatni a magyai dolgozó népet". Az üzemben dolgozó békebizottság tagjai hasonlóképpen veszik ki részü­ket a béke megvédésére való mozgó­sításból. Bocsó Ferenc bádogos, a bé­kebizottság tagja, étkezési szünetben rendszeresen foglalkozik munkatársai 1 bevonásával a béke kérdésével. Ilyen egész üzem kétszázalékos termelési emelkedést vállalt. Az tizem dolgozói tudják, hogy a béke mellett való kiállásuk­kal biztosítani tudják a békés építő munkájukat, életszínvonaluk tervszerű emelkedését. A Vasötvözetgyár dolgo­zói szolidaritást vállalnak, hogy a koreai szabadságharcosok sikerre tud­ják vinni felszabadulásuk mozgalmát. Rákosi elvtárs így beszélt a magyar dolgozó nép és köztük a Vasötvözet- gyár dolgozóinak szolidaritásáról: „A koreai agresszióval kapcsolatban lát­hattuk, hogy a magyar dolgozó nép ingadozás nélkül, helyesen foglalt ál­lást ebben a kérdésben és a dolgozók milliói adakoztak arra, hogy Korea szenvedő népét kórházzal és szeretet- csomaggal támogassuk. Ez a meg­nyilvánulás egyben mutatja, hogy dol­gozó népünkben elevenen és teitreká- szen él a proletárnemzetköziség és szolidaritás éltető tudata,." A Vasötvözetgyár békebizottsága ak­tívan dolgozik a békemozgalom terü­letén. Szervezetté, lendületessé tették az üzem területén a békemozgalmat. A békebizottság tagjai tisztában van­nak azzal, hogy nagymértékben a bé­kebizottság feladata, hogy minden hazáját szerető, békét akaró embert mozgósítsanak és a tevékeny békehar­cosok sorába állítsanak. A Vasötvözet­gyár békebizottsága hatalmas len­dülettel készült a Magyar Béke­kongresszus előkészítésére. Harci fel­adatnak tekintette a békekongresszus előkészítésének munkálatait. Munkájuk nem csupán az üzem területére szo­rítkozott, hanem a lakótelepeken is meg­tartották a békegyűléseket. Krasznai Józsetné,. a békebizottság új tagja el­mondja: „Örülök, hogy ilyen meg­bízatást kaptam. Minden családanya kötelességétiek tartja a béke biztosítá­sát, mert csak ezen keresztül lehetsé­ges a gyermekeink és családunk bol­dog és még boldogabb jövőjét bizto­sítani." A Vasötvözetgyár dolgozói a béke­bizottsággal karöltve nagy figyelem­mel készítették elő a Magyar Békekon­gresszust. Mindannyian tudják, ugyan­úgy mint Krasznai Józsetné, hogy mit jelent számukra a béke, mert már végigszenvedték a háború borzalmait. Most, amikor már újjáépítették meg­bénított üzemüket, erős akarattal állnak a béke védel nére, mindannyian éberen őrködnek békés családi életük felett és büszkén tekintenek a jövőbe, mert az ő békeharcuk az igazság harca. NÖGRAD MEGYE DOLGOZD PA­RASZTSÁGA egyre inkább megérti a begyűjtés nagy, országos jelentőségét. Községeink, járásaink növelik a be­gyűjtött takarmánygabona, kukorica, burgonya, szálastakarmány mázsáit és ezzel adnak választ az imperialisták őrült háiborús terveire Ezt mu Hatja az a tény is, hogy me­gyénk dolgozó parasztsága a kenyér- gabona egész évi előirányzatát A. B. jegyre már 103 százalékban teljesílette. Azonban a hiányosságok is megmutat­koznak, főleg a takarmánygaboniaféle- ségek vonatán. Eddig a takarmány- gabona begyűjtését megyénk területén 70.1 százalékban, végeztük el. Ha megnézzük járásonként a begyűj­tés teljesítését, akkor a következő kép tárul elénk: a kenyérgabona A.—B-re való teljesítésénél a szécsényi járás 132.8 százalékban, a balassagyarmati já­rás 124.9 százalékban, a rétsági járás 112.3 százalékban tett eleget november 1-ig. A takarmánygabonaféleségeknél is komoly eredményeket értünk el. A szé­csényi járásban az árpánál A—B-re 98.3 százalék, a zabnál 131.5 százalék a begyűjtés. Ezek az eredmények annak tudhatok be, hogy járási bizott­ságaink ezeken a területeken komoly gondot fordítottak ® kenyérgabona és a takarmánygabona begyűjtésére. Nép­nevelőink a bélkekö'.osönjegyzéssel és a tanácsválasztással összekötötték a begyüj'Uési muinkáktokat is, ami a fenti eredményekben fejeződik ki. AZ EREDMÉNYEK MEGMUTAT­KOZNAK azoknál a községi pártszer­vezeteknél is, ahol a vezetőség jól dol­gozott. A politikai felvilágosító nép­nevelő munkát helyileg konkre.izálták és súlypontként kezelték a termény- begyűjtés kérdését is. így például Két- fcodonyban, ahol 100 százalékban telje­sítették a burgonya begyűjtést és 120 százalékig a kukoricabegyüjtést. Ha­sonló a helyzeti Rútságon is, ahol 130 százalékig teljesítették a kukorica- begyűjtést és 92 esáza-Iékig a burgonya- j begyűjtést. Ugyanilyen) jó eredményt ért el a, pásztói járásban Palotás köz­ség dolgozó parasztsága is, akik 100 százalékig befejeztek a terménybeadá3i köt cl ezettségüket. A megyénk dolgozó parasztjai kö­zött többen, vannak, akik úgy nyilat­koztak, hogy a begyűjtési kötelezettsé­gük teljesítésével erősítik a béketábort és ezt tettekkel) bizonyítják be. Érsek- vadkert községben Kálmán József 6 holdas dolgozó paraszt 100 százalékig teljesítette beadási kötelezettségét. Ez megmutatkozik abbarn, hogy a kenyér- gabonái' 210 százalékban, a burgonyát i!0 százalékban teljest telte. Érsekvad* kerféii Kordics János 8* ’líoldás közép- paraszt szintén 100 százalékig, Barna Antal, féJsőpetényi dolgozó parrszt szintén 100 százalékon felül teljesítette a beadási kötelezettségét. Ugyanilyen hasonló pélldák sorozatát lehet a me­gyénk többi községeiből is felsorolni, amelyek kifejezik a dolgozó nép béke- akaratát, a Magyar Dolgozók Pártja, kormányunk iránti szeretetüket és hű­ségüket. Ezzel is bebizonyították dol­gozó parasztjaink hogy hazafias köte­lességüknek példamutatóan eleget tet­tek, pártszervezeteink népnevelőink felvilágosító munkája nyomán. A FENTI EREDMÉNYEK mellett ko­moly hiányosságok is vannak a me­gyénk területén, a megyebizottság a járási pártbizottságaink részéről és nem utolsó sorban az alapszervezet vezetőségeinek részéről. Főleg augusz­tus 20-a ólta eltelt időben nem fordí­tottunk komoly gondot a begyűjtés további nrnnká'.aúaiira, nem. kötöttük össze a soron lévő feladatokkal! és mi is beleestünk abba a hibába, hogy egy­szerűen közigazgatási kérdésnek tekin­teniük és rábíztuk a munkát a közigaz­gatási szervekre. Nem folyta ltunk kellő felvilágosító munkát a dolgozó paraszt­ság között s begyűjtési kérdés jelentő­ségében, nem minden esetben tudatosí­tottuk, hogy a begyűjtés iiarci feladat. Ennek tudható bte az, hogy a pásztói járás kenyérgabona-begyűjtését A — B-re csak 87.7 százalékban teljesítette. Ugyanígy ,a salgótarjáni járás is 86.9 százalékban teljesítette a kenyér- gabona A.—B-re való begyűjtését. A ta­ke rm á n yga bonaféteítegeknt 1 is hasonló a helyzet A két járásban ezen belül ha megnézzük a bocsárlapujtői párt­szervezet munkáját, a begyújtás vona­lért, hiányos munkájuk megmutatkozik a 70 százalékos kenyérgabona, vala­mint az 58 százalékos takarmány­gabona-begyűjtésben, de megmutatko­zik az 51 százalékos széna és. 26 szá­zalékos burgonya és 1 százalékos kukorica begyűjtésénél. Ez annak tud­ható be, hogy a pártvezetőség nem foglalkozott a begyűjtés kérdésével, nem tekintelteik harci fel-adalnak. El lehet képzelni, hogy a népnevelők hogyan tudják folytatni a felvilágosító munkát a begyűjtéssel kapcsolatban, amikor a páríszervezet vezetősége sem foglalkozott a kérdéssel és így nem is adhatta meg a megfelelő segítséget a népnevelőknek. Hasonló a helyzet Aisó- petény községben is, ahol a kenyér- gabona begyűjtését A.—B-re 69száza­lékban teljesítették. A takarmánygabo* nát 45 százalékban* a burgonyát 54 százalékban, a kukoricát 49 százalék­ban teljesítették. PARTSZERVEZETEINK MUNKÁ­JÁNAK minden elmaradt községben komoly fogyatékosságai vannak. Most a tan ácsivá tesz liások és az őszi vetési munkák sikeres befejezése után döntő feladat helyrehozni a begyűjtés terén elkövetett hibákat. Minden elmaradt eddigi községben el kell érni, hogy az őszi mélyszántás, jó minőségű elvégzé­sével együtt, mint fő feladat: a begyűj­tést á népnevelők konkrét agitációs munkájukkal a versenytendítés tételé­vel, jó ellenőrzéssel, a kulákok szünte­len leleplezésével győzelemre vigyék. Megyeház! Lajos MDP megyebi zott sági mezőgazdasági osztályvezető. Á SZABAD FÖLD TÉLI ESTÉK ELÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom