Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)
1950-11-11 / 48. szám
Kossuth-tá ó bányászainak feladata a több szénért folytatott harsban Fokozzuk a begyűjtés és a mélyszántás ütemét Rigó Antal ifjúmunkás képviseli megyénket a II. Vifágbékekoisgresszuson VI. évfolyam, 48. szám. Ára g}Q fillér 1950 november 11 A GYŐZELEM SZAVA... 1G7S vagon szenet adtak terven felül a népgazdaságnak megyénk bányászai november 7-én A salgótarjáni sziénnnedence bányaOktóber 2? az egész megye ünnepnapja volt. A dolgozók szazai ültek a rádió körül és hallgatták Rákosi Mátyás elvtárs beszédét. Az a beszámoló, amit a magyar dolgozó nép szeretett vezére mondott, hosszú időre megszabta minden becsületes magyar embernek a szocializmus építésében reáháruló feladatút. Felmérhetetlen eredményeket tárt fel ez a beszéd. Joggal lehet rá büszke megyénkben is minden becsületes dolgozó. Az eredmények mellett azonban azok a komoly feladatok is kidomborodtak, amit minden becsületes dolgozónak éreznie kell a feszült nemzetközi helyzetben, amit az imperialisták idéznek elő a vad háborúra ké- Ezülődésük közben, Rákosi elvtárs beszédében megmutatta a nemzetközi helyzetet. Rámutatott: „Az Egyesült Államok vezetése alatt álló imperialista blokk a ,hidegháborút' egyre inkább ,melegháborúra' akarja változtatni." Ezzel Rákosi elvtárs megmutatta, hogy az amerikai imperialisták már nem elégszenek meg csupán a rémhírek terjesztésével, hanem nyílt háborúba kezdenek. Ezt mutatja a koreai agresz- szió vagy a nyugatnémet katonai készülődés. a veszett fegyverkezés. A háborút ki akarják terjeszteni az egész világra. Meg akarják akadályozni, hogy felépítsük megyénk székhelyén az új háromemeletes áruházat, a megyeházat, vagy az új kultúrpalotát. Le akarják rombolni gyönyörű munkáslakásainkat. Szét akarják szaggatni a falukat bevilágító új villanyvezetékeket Romba akarják dönteni új hid- jainkat vagy Tar községben és még számos faluban felépült új községré- ezeket. Ki akarják vezetni a meggyarapodott dolgozó parasztok istállójából a lovakat, a teheneket, a borjukat Rombolni, gyilkolni készülnek. A beszéd hatására ismerte fel a salgótarjáni üveggyárban Sándor János dolgozó is az imperialistákat, aki azt mondta: „Csak most tudom igazán, hogy kicsodák is az imperialisták". A dolgozókban még erősebb, még szilárdabb lett a békéért való harc törhetetlen hite. Karancskeszi községben a békebizottság a néphadsereg népszerűsítését tűzte feladatául. Megmutatta, hogy a községben milyen eredmények vannak, mit kell megvédeni. Miért kell az erős néphadsereg. Tarjám Lászlóné, a békebizottság tagja ezt mondta: ,.Rákosi elvtárs beszéde utat mutatóit számunkra, megszabta a feladatokat, világos lett előttünk a háborús uszitók aljas célja. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt másoknak is elmondjuk, üzenjük az amerikaiaknak, hogy van két kezünk, amivei dolgozunk, de ha kell, magyat is tudunk vele ütni." Rákosi elvtárs beszédében ki is hangsúlyozta: „Soha a magyar dolgozók ilyen összeková- csoltan nem álltak ki egy eszme mellé, mint most, ezeken a választásokon, ahol a fő jelszó az volt: ,Békét akarunk, a népfrontra szavazunk." A beszéd után ez az egység csak erősebbnek bizonyult. Ezt mutatja az üzemekben a lelkes munka, a bányászok november 7-i munkavállalása, a falvakban a dolgozó parasztok lelkesedése, egyszóval megyénk dolgozóinak lelkes megmozdulása. Eredményeink felbecsülhetetlenek. Pártunk irányításával a magyar nép történetében eddig nem ismert fejlődésen mentünk keresztül. Rákosi elvtárs beszédében megmutatta, hogy ezek az eredmények szorosan kapcsolódnak ahhoz a felbecsülhetetlen támogatáshoz, amit a nagy Szovjetunió fiai adtak azzal, hogy eljöttek országunkba és átadták a magyar dolgozóknak a sztálini tudományt. Rákosi elvtárs így mondta: „A Szovjetunió legjobb szakembereinek eléggé lel nem becsülhető támogatásával kezdjük elsajátítani a szocialista termelési mó dot. A munkaverseny, a racionalizálás, az újítómozgalom jó alkalmazását." Ez az, amit megyénk dolgozóinak egy pillanatra sem szabad elfelejteni Az kell, hogv minduntalan ott éljen az üzemek dolgozóiban, akik a Szovjetunió példája nyomán újítanak, versenyeznek egyszerre több gépen dolgoznak! amin keresztül jobbat, többet termelnek, gyorsítják a szocializmus építését, erősítik a béketábort és többet keresnek, amin keresztül emelkedik az életszínvonaluk. Nemcsak az üzemben, hanem a bányák mélyén is a Szovjetunió munka- módszerének tapasztalata nyomán gépesítik a széntermelést. A Kossuth- tárón és még számtalan más üzemben szovjet réselögépek dolgoznak. A szovjet munkamódszer nyomán, már nem egy bányász az 1951. évi tervén dolgozik. De éppen a szovjet tapasztalatok nyomán Futó János, a Kossuth-táró egyik vájára vállalta, hogy ápriEs 4-ére már az egész 51-es évi tervét be fogja fejezni. Ugyanilyen nagy lelkesedés van a paraszti dolgozóink között is. Az ara- tás-cséplés. a terménybegyüjlés vagy az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése, amit megyénk dolgozói országos viszonylatban elsőnek fejeztek be és a lendületes munka, ami a mélyszántásnál mutatkozik, mind igazolja Rákosi elvtárs beszédét, amikor azt mondja: „ ... a falu dolgozó népe az ipari munkásság példájára, erősen ieliejlödik népi demokráciánk általános színvonalára." A parasztságunk lendületes munkája mellett egyre fejlődik megyénk területén is a szocialista szektoroknak a létesítése. Legutóbb Tar községben alakított a dolgozó parasztság egy új termelőszövetkezeti csoportot. Ezek az eredmények is mind arra vezethetők vissza, hogy a magyar népnek nagy barátja, a dicső Sztálin, minden támogatást megad, hogy dolgozó parasztjaink megteremtsék maguknak a jobb életet. Rákosi elvtárs különös jelentőséget tulajdonított a bányászokkal való foglalkozásra. Több szénre van szükségünk, hiszen fejlődik az ország, fejlődik az ipar. Ezt a problémát így vetette tel Rákosi elvtárs: „Nem szorul magyarázatra, hogy mit jelent további iejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk. Mi már egy sor rendszabályt íoganatosítottunk a szénbányászok anyagi helyzetének megjavítására. De ez nem elég. Az új bányászok ezreire van szükség... Mi most azt tavas óljuk, hogy az ifjak legjobbjai lordul latiak a bányák felé is s példamutató munkájukkal támogassák a bányászokat, a régi széncsaták hőseit." A nág- rádmegyei szénmedence a beszéd hallatára egyemberként mozdult meg. Tarjáni Dezső, a Tiiibes bányaüzem népnevelő-felelőse ezt mondja: „Az iijúság bevonását pedig ügy oldjuk meg, megszervezzük, hogy a 41 községből bejáró dolgozóink minden faluból beszerveznek egy-egy ifjúmunkást. En maqam két karancskeszi ifjúmunkás bevonását vállalom". Rákosi elvtárs beszédének az a része, amit Pártunkról, fejlődésünk motorjáról, győzelmeink szervezőjéről mondott, rendkívül- nagy hatással van megyénk minden pártbizottságára és pártszervezetére é6 magára a dolgozo népre. Nógrád megye dolgozói között egy általános vélemény uralkodik, amely szerint elmondják, hogy Rákosi elvtárs Budapesten jobban látja ezen a téren mutatkozó hibákat, mint megyénkben az egyes vezetők. Ezt Rákosi elvtárs ki is hangsúlyozta: „Legtöbb hiba most szervezeteink beállítottsága az új tagok felvételével szemben." Jól látja Rákosi elvtárs, mondják számtalan helyen. Például Gregor János nyomdaipari munkás, aki az északmagyarországi nyomdászok között jó munkájáért — mint második legjobb munkás — oklevéllel lett kitüntetve, elmondja, hogy már öt hónappal ezelőtt kérte tagjelölté való felvételét, mert felismerte, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának soraiban van a helye. A felvételt jó munkájával akarta kiérdemelni. Azonban- a bürokrácia miatt még a mai napig sem kapta meg a tagjelölt-könyvecskéjét. Parasztságunk különösen boldog megelégedéssel hallgatta Rákosi elvtársnak a pártépítésre vonatkozó szavait. Nagy István érsekvadkerti dolgozó paraszt, a beszéd után azt mondta: „Most már látom, hogy nekem is a Pártban van a helyem és amellett, hogy munkával' ünneplem november '{-ét. azzal fogom még nagyobb ünnepé lenni számomra, hogy kérem a Pártba való tagjelöllíeivételem." így sorolhatnánk végig megyénkben a: óriási hatást, amit Rákosi elvtáre szavai kiváltottak a dolgozók tízezreiből. Nem volt egyetlen munkás sem, aki üzemeinek dolgozói a tatabányai fölhívást magukévá téve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját soha nem tapasztalt munkaiendii- tettci ünnepelték. A szénmedence bányászat ezen a napon bebizonyították hűségüket, szeretelüket és megbecsülésüket azok felé, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom alkalmával a világ egyhatod részén győzedelmeskedtek a burzsoá kizsákmányoló és elnyomó osztály fölött. A bányászok föttdiszített elejű tárnákon szálitak le munkahelyeikre. Alaposan felkészültek erre a termelésre. A leszállásokat követő percekben egymást érték a környező ipari üzemek dolgozóinak táviratai, de megtalálható a táviratok közölt a budapesti üzemi munkásoké is, amelyben harcos üdvözletüket küblik a hős salgótarjáni bányászoknak. A hatvani, salgótarjáni és kisterc- nyei vasútállomás é3 f ütő ház dolgozói, a salgótarjáni tűzhelygyár és az acélgyár dolgozói is táviratokban fejezték ki üdvözletüket a salgótarjáni bányamunkásoknak. A budapesti Hubert és Sig- mund-gyár dolgozói a következőképpen üdvözölték bányászainkat: „Békéért harcos üdvözlettel köszöntünk, bányász elvtársak. Rákosi elv- társ beszéde után átéreztétek és több- termeléssel ünnepiitek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulóját. Helytállástok példaképünk les: a további munkánkhoz.“ A bányák munkahelyeiről szinte percenként érkezik a termelési jelentés. A Somlyói bányaüzemből Bakai József és csapata az előirányzott napi SO mázsa helyett reggel 9 órára már 150 mázsát raktak. Karancs-'lejtőtsafcna dolgozói az előirányzott napi 6.25 vagon termelésit már reggel 9 órára 5.25 vagonra teljesítették. A ktsterenyei körzet üzemeinek dolgozói más munkanapokon délelőtt 10 órára 20—25 vagon szenet termelnek, a mai napon délelőtt 10 órára már 50 vagon szenet termeltek. A csiga-gáti üzemnél Sándor Nagy Gyula negyedmagával az előirányzott 10 csillét már megrakta és n hátralévő időre még nyolc csiilte széntöbbterme- liéslt váltót. Varga István, az újlaki bányaüzem dolgozója déli 12 órakor már 38 százai ék kai teíjesítetíe túl előirányzatát. Levelet küldött ki a bányából, amelyben közölte, hogy a további időben kitermelt szemük sújtsa Trirmamt és a többi imperialistákat, A nagybátonyi körzet Kossuth-táró üzeménél B-atki Antal és csapata 11 órakor jelentette, hogy az előirányzott 13.2 csij.e helyett eddig 22 csillét raktak. Nálunk, Salgótarjánban, a termelésnek ezek a jelentései hirdetik a forradalom dicsőségét, tiszteletét. Az üzemek dolgoz«» tudják, hogy ez alatt az idő alatt az ország többi bányaüzemeiméi hasonlóan megmutatkozik a töniénelcm legnagyobb napja iránti tisztelet, hogy ünnepli ezt a napot mindenki, akinek köze van a munkásosztály ügyéhez, tudják, hogy a népi demokratikus államokban és a Szovjetunióban ezen a napon meg- mozdutmaik a béke erői, ezer és ezer ágyúlövés hirdeti e nagy nap dicsőségét. Ez a tudat fűti a salgótarjáni szénmedence dolgozóit. Ezen a napon önként vállalták a termelést és erősebb kezek szorítják a bányász-csákányokat, a lapátok nyeleit és minden . eddiginél erőteljesebben rugaszkodnak néki a szállításnak. A sznrospataki bányaüzemnél 1 Szabó József és csapata a 43 mázsa előirányzat helyett már a déli órákban 126 mázsát termelt, Tiribesaknán Varga Lajos keszi és Komhányi Gyula 12 órára 54 mázsa helyett 90 mázsánál tart. Romhanyi Antal és Romiliányi István a 72 mázsa helyett délben már 126 mázsát termelt. Irénbámyán Boros József és csapata 56 mázsa helyett 12 órára már 100 mázsát bocsát népi demokráciánk rendelkezésére, de így sorolhatjuk az óráról órára érkező szebbnél szebb teljesítményeket. Nincs a salgótarjáni bányaüzemben egyetlen dolgozó, aki ezen a napon ne tenne hitet a forradalom, a béke mellett. Zámbó József újlaki vájár egy szénnel megrakott csillére tűzve a kővetkező levelet küldte ki a bányából: „Vállaltuk, hogy 11.5 mázsa előirányzatunkat 25 százalékkal túlteljesítjük, úgy dolgozunk, hogy vállalásunkat legalább 70 százalékkal túlteljesítsük, ezzel a békét szolgáljuk és hatalmas csapást mérünk az imperialistákra.“ A november 7-i műszak eredményéről elsőnek a nagybátonyi körzet számol be, ahol a délelőtti harmad 154.3 százalékra teljesítette előirányzatát. Ezen beiül Szorospatak ISO, Tiribes- akna 132, Iren-bánya 175, Kossuth- táró pedig 119 százalékos eredményt ért eL A legjobb eredményt a mizserfaf körzet érte cl 1S3 százalékos teljesítményével. A kisterenyci körzetben 147.6, a zagyvái körzetben pedig 142.5 százalékra teljesítették vállalásukat. A salgói bányaüzemnél a bányából való kiszállás alkalmával az Acélgyár dolgozóinak balalnjkazcnckaru varia a bányászokat, de megjelent a megyei pártbizottság részéről Gyárfás János megyei titkár elvtárs is, aki a Párt nevében köszöntötte a hős bányászokatA lratvantagú balalajka-zcnekar üdvözlő hangjai könnyeket csalt a hős bányászok szemébőL A 2(10%-ot teljesítő bányászokat a szórakoztató zene mellett virágcsokorral köszöntötték. A kisterenyci bányaüzemnél hasonlóképpen zeneszó mellett szálltak he bányászaink a feldíszített szeniílytszál- lít'ó kocsikba és hangos zeneszó mellett indultak, útnak otthonuk féhé. Délibányán az üzem dolgozói kllene óra alatt annyi szenet termeltek, amennyit máskor a három műszak együttvéve. Ebből az alkalomból üdvözlő táviratot küldtek Rákosi elvtársnak. * Dolgozó népünk hős bányászait A november 7-i üunepi műszak termelési eredményeit vigyétek tovább a következő hetekben és hónapokban- Ennek a napnak munkamódszereit, tapasztalatait fejlesszétek tovább, érjetek el még nagyobb termelési eredményeket. Döntsctek le az útból minden maradi és elavult termelési módszert. Minden csille szénnél üssetek egyet az imperialistákon, erősítsétek a békét! ne érezte volna, hogy a beszéd ő hozzá is szólt. Mindenki magáénak érezte, magáénak vallotta Rákosi elvtárs szavait, bölcs iránymutatását é6 szerető apai gondoskodását. Az egész megye területén megindult a beszéd részletes megtárgyalása. Pártszervezetek, tömegszervezetek ak- aktívái és tag jai tanulják napról napra Rákosi elvtárs beszédét. Ezen a téren azonban vannak hiányosságok is. Egyes alapszervezetek vagy tömegszervezetek Rákosi elvtárs beszédét nem konkretizálják le helyi viszonyokra, hanem lélektelenül az újság hasábjairól olvassák fel. Például Salgótarján váro6 I. körzet pártszervezete az elmúlt héten pénteken tartott pártnapon felolvasta a beszédet' és magának a tagjelöltfelvételnek hiányosságait is somogyinegyei párt- szervezet példájára vette. Pedig mint ismeretes az I. körzet tudott volna saját munkájának hiányosságaiból is példát meríteni. A pártszervezet.tagsága volt az, aki felismerte, hogy a beszédnek ilyen formájában való ismertetése. nem viszi előre a munkák megjavítását. A tagság egymás között arról beszélt, hogy így már mi is elolvastuk a beszédet és a rádióban i6 hallgattuk. Más formában kellene ezt ismertetni velünk. A hiba azonban az volt, hogy a tagság ezt a véleményét nem mondta el a vezetőségnek, csupán egymás között suttogtak róla. Pártszervezeteinknek és a tagság legszélesebb rétegeinek fel kell figyelni az ilyen hiányosságra. Rákosi elvtárs beszéde kifejezhetetlen értéket jelent minden egyes dolgozónak. Hozzásegíti ahhoz a dolgozókat, hogy saját területükön felismerve a hibákat, ki tudják azt javítani. így kell a vezetőségnek feldolgozni Rákosi elviére beszédét. De ha nem így történik, akkor mondják meg nyíltan véleményüket, hogy a vezetőség ki tudja javítani a hibát. Ugyancsak helytelen álláspont ural. kodott el a bányászok között is, akik általánosságban azt hangoztatják, hogy Rákosi elvtáre megint foglalkozott velünk, biztosan kapunk valamit. A vezetőségnek erre a hangra fel kell figyelni, lehet, hogy mögötte az ellenség lapul meg. Mondja el a vezetőség, hogy Rákosi elvtárs valóban foglalkozott a bányászokkal é6 ezzel a bányászok kaptak felmérhetetlen értékű segítséget. De semmiesetre sem azt jelenti, hogy most már ölhetett kézzel várják a dolgozók, hogy jöjjön az anyagi segítség. Ilyesmit az ellenség terjeszt, hogy elvonja a bányászok figyelmét attól, hogy a beszéd alapján megjavítsák munkájukat és kiküszöböljék az eddigi hibákat Ha igy fognak pártszervezeteink dolgozni, hozzájárulnak annak a hiányosságnak kijavításához, amit Rákosi elvtárs igy mutatott meg: „Kezd kialakulni a pártmunkásoknak olyan típusa, amely mindent szervezéssel akar megoldani, amely lebecsüli az agitáció jelentőségét ..." Pártszervezeteinknél ezen a téren komoly hiányosságok vannak. Ezért fordult az is elő. hogy egyes helyen megszervezték ugyan a beszéd meghallgatását, megvitatását, de elhagyták az agitációt, amely megmutatná a jelentőségét ennek a beszédnek. De nemcsak ezen a területen mutatkozik meg Rákosi elvtárs szavainak igaza. Megtaláljuk ezt különösen a Bányászszakszervezet vonalán, ahol ( legutóbb előfordult az, hogy a bányá szók az államtól komoly anyagi juttatásban részesültek. A szakszervezet pedig, amikor megszervezte az összegek kiosztását, befejezettnek tekintette az ezzel járó munkát. Agitációt nem folytatott ezzel kapcsolatban, nem hívta fel a dolgozók figyelmét arra, hogy a demokratikus államrendszer amellett, hogy megbecsüli a dolgozókat, komoly anyagi juttatásban is részesíti, aminek elérésére minden dolgozónak lehetősége van. Ezért fordult elő az, hogy a jutalmak kiosztáséról csupán azoknak volt tudomásuk, akik ennek részesei voltak, de nem tudott róla a bányászság és megyénk dolgozóinak legszélesebb rétege. Legyen a munkánkban állandó központi kérdés Rákosi elvtárs beszédének a részletes feldolgozása. Ennek alapján ismertessék az alapszervezetek a szociáldemokrácia aljas munkáját, vigyék le saját területükre a munkásárulók rombolásának hatását, nap mint nap szívósan leplezzék le az ellenség aknamunkáját, használják fel ehhez a dolgozók legszélesebb rétegeit, kapcsolják be a tanácsok tagjait, az ifjúságot, az MNDSZ-t. Ne hanyagolják el ezek mellett a békebizottságokat is aktivizálni, hiszen Rákosi elvtárs megmutatta, hogy az erősödésünket mutatja, hogy a népköztársaság kormánya megegyezést hozott létre az egyházzal. A békebizottságokban pedig ott találjuk a néphez hű katolikus papságot is. Hiba volna ezeket nem bekapcsolni a munkába. Egységes feladat áll előttünk. A szocializmus építése. Ehhez adott Rákosi elvtárs beszédében egy iránytűt. Mutassuk meg sikereinket, fejlesszük azt nap mint nap, küzdjük le hibáinkat, hogy a feszült nemzetközi helyzetben és az élesedő osztályharcban még eredményesebben tudjunk dolgozni.
