Szabad Nógrád, 1950. november (6. évfolyam, 47-52. szám)

1950-11-04 / 47. szám

2 SZABAD NOGRAD 1950 november 4. ta: „Nein vagyok szabadon. Az egész ország egy börtön!“ A marshatlizált országok födfegy- veiTtése az amerikai imperialisták vi­lághódító terveinek érdekében nagy nehézségekbe ütközik. Nem ezeknek az országoknak kormányai miatt, mert hisz ezek a kormányok már rég ka­pituláltak az amerikai imperialisták előtt, hanem a dolgozó nép ellen­szenve és ellenállása miatt. Különösen bonyolult az a kérdés, hogy hogyan tudják Nyugat-Németország népét ame­rikai imperialista ágyútöltelékké átvál­toztatni. Az ango-1 és francia dolgozók kezdenek rájönni arra, hogy Nyugat- Németországban azok vannak hatal­mon, akik annakidején Hiller szekerét tojtak. Ezek a dolgozók nem felejtet­ték el a véres elnyomás1!, azt a ren­geteg szenvedést eß megaláztatást, amit a német fasiszták okoztak nekik. Azt is megértik, hogy a náci tábornokok vezette német hadsereg őket is fenye­geti. fis emiatt hallani sem akarnak róla, hogy az amerikai imperialisták most újra felfegyverezzék Hitler régi támogatóit. A nyugatnémet bábkor­mány, mely teljesen Amerika szolgála­tában áll, természetesen szívesen adná oda Nyngat-Németország népét impe­rialista ágyútöltelékül. De még ma­gában a német burzsoázián belül is nagy ezzel szemben az ellenállás. Emiatt mondott le nemrégiben Heine- mann, a nyugatnémet belügyminiszter és ezért tiltakoznak széles rétegek, köztük a nyugatnémet lutheránus egy­ház vezetői Nyugat-Németország föl- fegyverzése ellen. Az a terv, hogy Hitler tábornokai­nak vezetése alatt, az amerikai impe­rialisták segédcsapataként új hadse­reget szerveznek Nyugat-Németország­ban, sorompóba állította azokat az or­szágokat, melyek a felszabadító Szov­jetunióval az élükön, annyit szenved­tek a német fasizmustól. A prágai ér­tekezlet, melyen a Szovjetunió vezeté­sével a népi demokráciák és a Német Demokratikus Köztársaság külügymi­niszterei veitek részi, élesen szembe­szállóit Nyugat-Németország újra fel­fegyverzésének imperialista tervével. Az értekezlet batározala nemcsak azt juttatta kifejezésre, hogy a Szovjetunió és a vele szövetsé­ges kormányok éberen figyelik a háborús gyújtogatok minden akna­munkáját, hanem azt is, hogy el vannak szánva gátat emelni min­den támadó törekvéssel szemben. Ez az értekezlet egyben világosan fel­vázolta az amerikai agressszióval szemben azt a békés építő programot, mely lehetővé teszi egész Németország demokralikus alapon történő egyesí­tését és a béke biztosítását. A nyolc külügyminiszter prágai nyilatkozata történelmi építő okmány a béke védel­mében. A magyar népi demokrácia kormánya helyesen cselekedett, amikor a maga részérőt támogatta ezt a poli­tikát, mely egyedül alkalmas arra, hogy az egész német nép ráléphessen a békés, demokratikus fejlődés útjára és meggátolja azt, hogy Németország az amerikaiak gyarmatává váljék. A prágai értekezlet határozatai nagy se­gítséget jelentenek a német demokrá­cia, a német egység harcosainak, de j szerle a világon mindenkinek, aki az í imperialisía háborús gyújtogat ókkal S szemben küzd. A magyar dolgozó nép nemcsak kívánja a békét, de minden eszközzel meg is védi A prágai értekezlet csak egy rész­lete annak a ha talmas harcnak, amely a Szovjetunió vezetésével a béke meg­védéséért világszerte folyik. Minél nyíl­tabban törnek az amerikai imperia­listák egy harmadik világháború ki­robbantására, annál világosabban és láthalóbban emelkedik ki a Szovjel- uniónak, mint a világbéke őrének fel­becsülhetetlen szerepe. A béke és a ha­ladás minden híve csak a köszönet és hála hangján emlékezhet meg arról a következetes és szívós harcról, melyet a Szovjetunió a béke érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül, az amerikai háborús gyujtogatókkal szemben folytat. A koreai agresszió folyamán napról napra tapasztalhattuk, hogyan igyekezett a Szovjetunió, a fel­szabadított Kína és a népi demokrá­ciák támogatásával, az amerikaiak vér­gőzös terveivel szemben békés megol­dást keresni, a békét biztosítani. Ez az ellentét a világ békéjét őrző Szovjetunió és a világuralomra törő vérgőzös imperializmus között, minden léren kiütközik. Miközben az Egyesült Államokban az új háborúra való ké­szülődés!. a dolgozók életszínvonalá­nak csökkentéséi állítják a középpont­ba, addig a Szovjetunió most gyiirkö- zik neki, hogy dolgozó népe javára olyan hatalmas, terveket valósítson meg, melyek egész országrészeket vál­tozta Inak száraz sivatagokból virágzó t e r m őfö'ld ék k é A kommunizmusba való átmenet kolosszális tervei, melyeket a bölcs Sztálin vezetésével éppen ezekben a hetekben kezd megvalósítani a Szovjetunió békés, dolgozó népe, mindennél jobban szemlélteti az imperialista táborral szemben a két világ közötti különbséget. Gigászi méretű építés a dolgozó nép javára és felvirágozására a béketábor­ban, háborús uszítás, lázas fegyverke­zés, dühödt támadások a dolgozók szabadságjogai és életszínvonala ellen az imperialistáknál: ez a helyzet képe. A béketábor most új seregszemlére készül. November közepére Sheffield- ben összeül a Béke Híveinek 11. Világ­kongresszusa. hogy számotvessen ed­digi eredményeivel és kidolgozza a béke • megvédésére irányuló harc to­vábbi teendőit. A stockholmi békeha- tározatol rövid {élesztendő alatt 500 millió ember írta alá. Ebben a szám­van benne vannak az imperialista or­szágok békeharcosainak legjobbjai is, benne van 16 millió olasz, IS millió francia, az olasz és francia nép fel­nőtt lakosságának zöme. A béke hívei­nek világmozgaima az egyik legna­gyobb gátja az amerikai imperialisták I világhódító terveinek. Ezért támogatják a Béke Híveinek Világkongresszusát mindenütt a földkerekségen a béke és haladás hívei, ezért készülnek lelke­sedve és tettrekészen a második világ- kongresszusra szerte a világon. A magyar dolgozó nép békeharco­sai szintén jelen lesznek ezen a világ­kongresszuson és be fognak számol­ni a magyarországi békemozgalom ál­lásáról és eredményeiről. A jövő hé­ten, november 4-én ül össze a Magyar Békekongresszus, mely megválasztja azokat a küldötteket, akik a Béke Hí­veinek Világkongresszusán hazánk békeharcosait fogják képviselni'. A ma­gyar békemozgalom egy sor jó telje­sítménnyel léphet a világ közvélemé­nye elé. Sikerült egyhangúlag, egysé­gesen a béke nagy ügye mellé felsora-; koptatni a magvar dolgozó népet. En­nek egyik megnyilvánulása volt az a lendület, amellyel rövid néhány hét alatt a béke hét és negyedmillió híve irta alá nálunk " a stockholmi békekonfe­rencia határozatát. A koreai agresszió­val kapcsolatban láthattuk, hogy a magyar dolgozó nép ingadozás nélkül, helyesen taglalt állást ebben a kérdés­ben és a dolgozók milliói adakoztak arra, hogy Korea szenvedő népét kór­házzal és szeretetcsomaggai támogas­suk. Ez a megnyilvánulás egyben mu­tatja, hogy dolgozó népünkben eleve­nen és tettrekészen él a proletárnem­zetköziség és szolidaritás éltető tu­data. A magyar dolgozó nép egyre világo­sabban látja a szocializmus építésének és a béke megvédésének összefüggé­sét. Látja ezt nemcsak az ipari mun­kásság, de a parasztság is. A termény- beszolgáltatás idején ezer meg ezer földműves hangoztatta: „Tudom, hogy a termény beadátisal hazámat' erősítem és a béke ügyét támogatom.“ Az ipari munkásság termelési felajánlásainál ugyancsak szakadatlanul megismétlő-, dötft az az indokolás, hogy a többi er- melés nemcsak a népi demokráciát, de a béke ügyét is erősíti. Megmutatkozott dolgozó népünknék ez a beállítottsága a Békekölcsön jegy­zésénél is. Az a 2,750.000 magyar dől-, gozó, aki lelkesen, rövid napók alatt több mint egymiliiárd forintot jegy­zett, tisztában volt azzal, hogy é tetté­vel egyben a béke ügye mellett is ki áll és bogy világos számára ötéves ter­vünk sikerének és a béke megvédésé­nek elválaszthat«lián összefüggése. Végül is, de nem utolsósorban az e héten lezajlott tanácsválasztások mu­latták, hogy a béke megvédésének kér­désében az egész magyar nép egysé­ges. Soha a magyar dolgozók ilyen összekovácsoltan és lelkesen nem álltak ki egy eszme mellé, mint most ezeken a választásokon, ahol a fő jelszó az volt: „Békét aka­runk, Népfrontra szavazunk!” . níi aim o A A tanác.svállasztásjokon megnyíljál*ulvj népi egység demokráciánk igen ' jelen­tős győzelme. Az a tudsrt, hogy a .ta­nácsválasztások egyben szilárd kiállás, tüntetés a béke mellett* különös lendü­letet, lelkesedést és elszántságot adott ennek a választásnak. Azért mondom, hogy elszántságot, mert, a lelkesedés mellett mindenki megérthette, hogy a magyar dolgozó nép nemcsak kívánja a békét, de el van tökélye arra, hogy minden eszközzel meg is védi. Ezért lesz a béke híveinek jövőheti magyarországi kongresszusa újabb hatalmas demonstráció népünk béke- vágya és békeakarata mellett. Ez a kongresszus olyan küldötteket fog vá­lasztani, akik Angliában, a .dolgozó ma­gyar nép lángoló békeakaratát megfe­lelő nyomatékkai képviselik. Anyagi fejlődésünk egészséges, erőteljes Áttérek most hazánk gazdasági hely­zetének ismertetésére. Ma egy hete zonyítéka, hogy ezeket az intézke­déseket megértéssel, helyesléssel fogadta és gyorsan végrehajtotta. tettük közzé népgazdasági tervünk tel­jesítésének 1950 harmadik negyedévi .eredményeit. Ezeknek az eredmények­nek a lényege az, hogy gyáriparunk termelésének felemeli tervét a harma­dik negyedévben 106.9 százalékra túl­teljesítettük. Ez a teljesítmény 36.1 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakának eredménye. E szám magáért beszél és mulatja azt a hatalmas fejlődést, amely egy esz­tendő folyamán több mint egyharma- dával meg tudta emelni gyáripari ter­melésünket. Fejlődésünknek másik mutatója, hogy ebben a harmadik ne­gyedévben a megvalósított népgazda­sági beruházások összege a múlt év hasonló időszakának 206.5 százaléka volt. A Szovjetunió legjobb szakembe­reinek eléggé fel nem becsülhető támogatásával kezdjük elsajátítani a szocialista termelési módokat, a munkaverseny, a racionalizálás, az újítómozgalom jó alkalmazását. Megtanuljuk lassanként a helyes kal­kulációi, rátértünk a termelést’ serken­tő darabbérrendszer bevezetésére. Az alapbérek emelésével jórészt kijaví­tottuk a bérezés eddigi hibáit. Az ősz- szel végrehajtott normarendezés is azt célozta, hogy kiküszöböljük azokat a lazaságokat és fegyelmezetlensége­ket, amelyek gátolják a szocialista munka lendületét. Ezek a feladatok nem voltak köny- hyűek és nem egyszer komoly áldoza­tokat, erőfeszítéseket és fegyelmet kö­veteltek az ipari munkások zömétől. .Munkásosztályunk érettségének és szocialista öntudatának legjobb bi­Elsősorban ennek volt betudható, hogy ez év harmadik negyedében a gyár­iparban az egy főre eső termelés ér­léke 19.4 százalékkal volt magasabb, mint az lüdD-es év hasonló időszaká­ban. Nemcsak ipari munkásságunk öntudata és áldozatkészsége nőtt meg, de ugrásszerűen megnőtt az iparban foglalkoztatott munkások és tisztvise­lők száma. Az iparban egy év alatt 90.000-reL nőtt a foglalkoztatottak szá­ma. Az építőiparban 97.000-rel többen dolgoznak, mint tavaly ilyenkor. Ez a növekedés átmenetileg bizo­nyos nehézségeket is okoz. A szak­munkások száma például lassabban nő, mint a proletariátusé és emiatt átmenetileg komoly szakmunkáshiány mutatkozik, különösen a szerszámké­szítőknél. Hasonlóképpen csökken a megnövekedett munkáslétszámhoz vi­szonyítva a mérnökök és technikusok száma. Népi demokráciánk mindent megtesz arra, hogy ezeken az átmeneti nehézségeken speciális szakmunkás- tanfolyamokkal. a technikusok és mér­nökök kiképzésének meggyorsításával segítsen. Külön kell szólanám a bányászok­ról. Annyira hozzászoklunk ahhoz, hogy a bányászok népi demokráciánk legszilárdabb oszlopai, hogy egy ki­csit meg is feledkeztünk róluk. Nem foglalkoztunk eléggé gazdasági helyze­tükkel és politikai nevelésükkel. Ennek következtében: a bányászok keresete kezdett elmaradni az általános fejlő­déstől. Az is hátrányosan éreztette ha­tását, hogy politikailag nem foglalkoz­tunk velük eléggé. Most itt is változ­tatni fogunk. Tervgazdaságunk rohamos növe­kedése megköveteli a szénterme­lés gyors emelését. Ezek a kö­vetelések olyan nagyméretűek, hogy szénbányászatunk kezd elma­radni mögöttük. Nem szorul ma­gyarázatra. hogy mit jelent to vábbi fejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk. Mi már egy sor rendszabályt foganatosítottunk a szénbányászok anyagi helyzetének megjavítására. De ez nem elég. Az új bányászok ezreire van szükség. Dolgozó ifjúságunk szövetsége egyre nagyobb részt követel ma­gának a szocialista építés hatalmas munkájából: ezért jelentkezett lel­kesen a Dunai Vasmű felépítésére. Mi most azt javasoljuk, hogy az ifjak legjobbjai forduljanak a bá­nyák felé is s példamutató munká­jukkal támogassák a bányászokat, a régi széncsaták hőseit. Van egyéb nehézség is. Az új munkások jelentékeny része faluról ke­rül az iparba és természetes, hogy időbe telik, amíg a gyári fegyelembe beieszeknak. Vagy kétszázezerre rúg az olyan ipari munkásoknak a száma, akik földdel is rendelkeznek. Ezek a munkásók az aratás, vetés idején gyakran elmaradnak a gyárból és ez­zel zavarják a termelés menetét. Ugyanakkor éppen a gyári munka miatt nem dolgozzák meg kellő gond­dal földjeiket, ami a terméseredmé­nyekben természetesen megmutatko­zik. Ez a — hogy úgy mondjuk — kéflaki munkásréteg így egyszerre za­varja az ipar és a mezőgazdaság ter­melését. Érzik ezt maguk a munkások is. akik közül az utolsó időben sokan ajánlották fel az államnak földjeiket. Most dolgozunk olyan rendszabályon, amely az ilyen kisebb-nagyobb földdel rendelkező munkásoknak lehetővé teszi, hogy földjeiket előnyös áron eladják, vagy bérbeadják' az ál­lamnak és ezzel megszűnjön az a helyzet, amely őket úgy ipari mun­kás, mint földművelő minőségük­ben zavarja. A munkaverseny nálunk még mindig kampányszerű: egy-egy eseményhez, dátumhoz kapcsolódva fellobban s utána újra ellanyhul. Azok a jó kezde­ményezések, amelyeket a Szovjetunió tapasztalatai alapján az önköllség- csökkenlés, az anyagtakarékosság te­rén bevezettünk, még gyerekcipőben járnak. A küzdelem az anyagpocséko- lás, a selejt, a felesleges raktárkészle­tek s a pazarlás száz más formája el­len csak most kezdődik valójában. Iparunk, de egész tervgazdálkodá­sunk feladatai alapvetően megváltoz­tak azáltal, hogy a hároméves terv fo­lyamán befejeztük a háború okozta károk helyreállítását és rátértünk a szocializmus építésére. Az a tény, hogy gyáriparunk most már több mint két­szereséi termeti annak, amit 1938-ban adott, mutatja, hogy itt egészen új problémák, az eddigitől lényegesen el­férő tervezési és termelési feladatok jelentkeznek. Az olyan óriási vállalko­zások — mint a földalatti gyorsvasút, az inotai erőmű, a dunapenteiei vas­mű — jelentősége és méretei messzi fe­lülmúlnak mindent, amit nálunk a kapitalizmus valaha alkotott. A feladat új, nem könnyű, de nagy segítőnk, a Szovjetunió támogatá­sával ezt is meg fogjuk oldani. Gazdasági életünk gyors fejlődését az imperialisták azzal igyekeznék meggá­tolni, hogy egyre inkább megnehezítik a tőkés országokkal való kereskedel­met. Az amerikai imperialisták gyak­ran beszélnek a vasfüggönyről. M!i azt -tapasztaljuk, hogy ezt a vasfüggönyt éppen, az amerikaiak igyekeznek min­den téren velünk szemben létrehozni. Termelési számaink azonban azt mutatják, hogy bár helyenként okoz­nak kisebb-nagyobb nehézségeket, de összfejíődősünket megakadályozni nem tudják. Arai a mezőgazdaságot illett, az idei termés képe tarka. Búzatermésünk jobb volt, mint a tavalyi, rozstermé­sünk szintén. Jó termést adott a szőlő és a cukorrépa. Azonban az aszály miatt a tavalyinál gyengébb az árpa és a zab, Valamint a napraforgó, a hüve­lyesék, de különösen a burgonya. Dolgozó parasztságunk a termény- rbegyüjíést és beadást,- - mego&vé- kedett öntudatának megfelelően, az idén jóval gyorsabban és pon­tosabban végezte el, mint tavaly. Amint tudjuk, augusztus- 20-ra, alkot­mányunk első évfordulójára nemcsak befejezték a kalászosok, aratását, ha­nem a> te-rménybeadás zömét is elvé­gezték.- Ez annál nagyobb eredmény, mer! hiszen ezekben a napokban az ellenséges hírverés igyekezett háborús hisztériát kelteni és rábírni a dolgozó parasztságot arra, hogy ne teljesíts" beadási kötelezettségét. A kölcsön- jegyzés és tanácsválasztás miatt az utolsó hetekben kissé meglassult a ku­korica, a burgonya és a napraforgó beadása. Ezt a lemaradást gyorsan be kell hozni. Dolgozó parasztságunk politikai érettségének és öntudatának jele az a munkaverseny, amellyel vállalták, hogy a t-anácsvátasztások napjára, október 22-re befe jezik az őszi vetést, fis való­ban, 19 megyénk közül- 17 e vállalási teljesítette is. A megmaradó két me­gye azóta szintén befejezte az őszi ve­tést és most országszerte nagy lendü­lettel folyik a tavasziak alá a mély­szántás. Ezek a tények azt mutatják, hogy a falu dolgozó népe az ipari mun­kásság példájára, erőteljesen fel­fejlődik népi demokráciánk általá­nos színvonalára. Amikor ezt megállapítjuk, ugyanaz, kor rá kell mutatnunk, hogy még mindig egyik legnagyobb akadályunk a mezőgazdaság gyors fejlesztése te­rén a maradiság, a konzervativizmus, a régihez való görcsös ragaszkodás. Az idén például a forró időjárás miatt, a szokottnál két héttel előbb értek be a kalászosok. Kormányzatunk idejeko­rán és ismételten kérte a földműves népet, hogy erre váló tekintettel ne várjon az aratással Péter-Pálig, hanem kezdje meg előbb. Sokan nem fogad­ták meg a tanácsot, gabonájuk túlérett és rengeteg mag kipergett. Aki szep­tember végén, október elején járta a határt, annak feltűnt, hogy néhol a tarlón annyi új hajtás zsendül, mint­ha már elvetetlek volna. Ha holdan­ként csak 1 kg feleslegesen kiper­gett gabonát számítunk, az országo­san majdnem 50.000 métermázsa vesz­teséget jelent. Vagy vegyük a másodtermények kér. dését. A mi éghajlati viszonyaink mel­lett a kalászosok learatása után leg­alább 3 millió holdon lehetne má- sodveteményt, tarlórépát, csalamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az ered­ményt el tudnék érni-, könnyen 50 szá­zalékkal emelhetnők állatállományun­kat. A mi nehézségeink, benne közellátási nehézségeink egyik oka az idén az, hogy a szárazság miatt a kukoricater­mésünk majdnem ugyanolyan gyenge, mint tavaly volt, .viszont állatállomá­nyunk nagyon megnövekedőit. A nyárt állatszámlálás azt mulatja, hogy az idén egymillióval több a disznó és 200.000-rel több a szarvasmarha és a ló, mint tavaly. A takarmányíermelé- sünk ezzel szemben valamivel keve­sebb, mint a tavalyi. A hiányt sokhe­lyen burgonya, cukorrépa íeletetésé- vel pótolják, ami természetesen köz- ellátásunkat zavarja. Ha parasztságunk gyorsan rátérne a másodter-mények' ve­tésére, takarmányozási gondjaink azon­nal csökkennének. A mezőgazdaság szocialista szekto­rának fejlődése tervszerűen halad. A termclőszövetlkezeíekbe belépett csalá- dók száma június 30-án 46.000 volt, most 90.000 körül jár. A termelőszö­vetkezetek területe ugyanezen idő alatt 482.000 kaiasztrális holdról 77Ö.COO kaíasztrális hold fölé emelkedett. Ezt a fejlődést elősegítette annak a 200 főnyi parasztdelegációnak a munkája, amely az idén a Szovjetunióban járt a kollektív mezőgazdaság tanulmá­nyozására. Külön hála és köszönet jár annak az 50 tagú magyar kolhozparaszt küldöttségnek, amely Szovjet- Ukrajnából érkezett hozzánk s nagy segítségünkre volt, amikor tapasztalatait és munkamódszereit a magyar dolgozó parasztságnak átadta. A mezőgazdaság szocialista szektora vetésterületünknek 13 százaléka és az év végére e'lőreláthalölag eléri a 14 százalékot. Tervszerűen fejlődtek gépállomá­saink is, melyeknek száma meghaladja a 360-at és több mint 6000 traktorra, rendelkeznek. Gazdásági helyzetünk áttekintésének befejezéséül szólni kívánok élelmezési helyzetünkről és életszínvonalunkról. Közvetlenül az aratás után kisebb za-l varok mutatkoztak az élelmiszerellá­tásban. Ezeknek részben tárgyi okuk volt, elsősorban a szárazság. Ezen fe­lül a reakció megkísérelt nálunk is olyan vásárlási bázt idézni elő, mint amilyen a nyugati kapiialisla orszá­gokban volt. Ennek hatására augusz­tus folyamán kétszerannyi cukor fo­gyott el, mint júniusban és erősen megnőtt a lisztvásárlás is. Az ellenség tudatosan alá akarta ásni közeMátá- sunk rendjét azzal, hogy a tehető leg­nagyobb árumennyiséget vonja el a közfogyasztás elől. Szalái István, bezi, győ.rmegyej íkuláknál például nagy­mennyiségű szappan, 50 kg cukor mel­lett I290 méter "új te’xtilaffyagot és 75 pár új cipőt talállak! A győriek oku­lására az egészet egy kirakatban kiál­lították. Egy másik kuláknál, Baki Já­nosnál, akinek Tiszanánán 60 holdja van, 90 darab vadonatúj, készruhát találtak. Előfordult olyasmi is, hogy Budapesten, a Váci-utca 47. ^ám alatti rendházban, egy befalazott .ajtó mö­gött 45 zsák lisztet és őt zsák cukrot találtak s a liszt már kukacos volt. Az is gyakori, hogy a kulákok níigymeny- nyiségű fehérkenyeret vásároltak és állataikkal feletették. Benkő Sándor, orosházi kupec-kulákot például azért keltett felelősségre vonni, mert 1500 kg kenyeret etetett fel így állataival. Friss emlékezetünkben él a HUSfiRT áruiizér vezetőinek szabotázsa. Azt is lapasztaljuk, hogy sok önellátó, aki búza vagy rozs fejadagját kivette, a kenyeret a péknél vásárolja, a búzái pedig eladja, vagy ami sokkal rosz- szabb. az állataival eteti fel. Ez már szűnőben van, de ha továbbfolytatód­nék, természetesen fellépnénk ellene, mert közellátásunkat zavarja. Ezekkel a jelenségekkel szemben különböző rendszabályokat foganatosí­tottunk. Azokra, akiknél az ellenséges szándék és a szabotázs kétségen felül állott, kemény kézzel lesújtott a de­mokrácia, a többieknél politikai felvi­lágosító munkát végzett és ahol az anyagelosztásban hibák mutatkoztak, ott azt kijavította. Az olyan élelmisze­rekben, mint a burgonya, gondoskod­tunk arról, hogy a meglévő késztetek elsősorban a dolgozó tömegekhez jus­sanak. Ezek a rendszabályok sikerrel jár­tak, a sorbanáliások megszűntek és a cukor-, kenyér-, lisztfogyasz­tás kezdi megközelíteni a normá­lisát. Az ellenséges hírverés természetesen boldogan lecsapott azokra a döccenők- re, amelyek közellátásunkban mutat­koztak és telekürlölte a világot a ma­gyar élelmezési nehézségekről. Ez a hírverés, amely rendszerint hetekkel el­marad az eseményektől, ezúttal is megjárta: nem tud róla, hogy a meg­javult élelmezés kövelkezlcben az itt­honi reakció^ már új nótát fúj, azt, hogy az élelmezést a tanács választá­sok előkészítésére javítottuk meg és utána azonnal rosszabbodni fog. Em­lékszünk rá, hogy tavaly augusztusban azt állították, hogy a fehér kenyeret az Ifjúsági Világtalálkozó befejezése után meg fogjuk szüntetni. A tanács- válaszlások is megvoltak és közellátá­sunk változatlanul jó. Van azonban közellátási nehézsé­geinknek egy olyan figyelemreméltó oka, ami egészséges fejlődésünk elke-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom