Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-08 / 41. szám

teso Október 8. SZABAD NOCRAD 3 Fokozott lelkesedéssel folyik a Békekölcsön jegyzése megyénkben Jó írlvilii^osító munkával emeljük ;i jegyzési átlagot A békekölcsönjegyzési verseny az üzemek és falvak, dolgozói közölt tovább fokozódik. AZ ACÉLGYÁRBAN teljes lendület­tel folynak a pót jegyzések. A jegyzési átlag 489 forintra emelkedett. A gyá­ron belül az első a térüzeni. A tér­üzem dolgozói állandóan tudatosítják elsőbbségüket és ennek hatására több dolgozó a pótjegyzés során megdup­lázta eddigi jegyzését. A szögcsoma­goló. amely kezdetben nagyon lema­radt, most a hatodik helyről a negye­dik helyre ugrott fel. Ezl úgy érték el. hogy' állandóan tudatosítják a ver­senyeredményt, a legjobb jegyzőnek pedig forradalmi indulókat küldenek. A TŰZHELYGYÁR 367 átlagjegyzé­sét a pót jegyzéseken keresztül 516 forintra emelte fel. Az eredmény el­érésében nagy szerepe voll annak, hogy állandóan tudatosították, hogy ki mennyit jegyzett, kik járnak az élen. Azok, akik elmaradtak, látva az élenjárókat, pótjegyzést végeztek. A SÁGUJFALUI bánya dolgozói kedden röpgyűlést tartoltak, ahol el­határozták, hogy a 360 forintos át­lagot 500 forintra fogják felemelni. FORGÁCSLEJTÖS dolgozói felhívás­sal fordultak a medence többi üze­meihez, hogy haladják túl az 500 forintos jegyzési átlagol. A felhívás nagy visszhangot kelteti, melynek eredményeképpen KARA NCSLE JTÖ­SÖN az átlag elérte az ölt) forintot. SZOROSPATAKON is emelkedett a jegyzések száma. S’ciyy Albert vájár 1000, Domacsics János vájár 800, Nagy János vájár 800, Kukucska Ele­mér 700, Jónás Joachim 1000 forin­tot jegyezlek. Megindult a verseny Nagybátonyban és Kisterenyén is az 500 forinton felüli átlagért. Lelkes versenyzés falun a jegyzés túlteljesítéséért Az üzemek és bányák dolgozóinak példájára lelkes versenyzés indult meg falun, a dolgozó parasztság kö­zött is. SZARVASGEDE továbbra is tartja a megyében az első helyet. 445 forintos jegyzési átlagát már 788 fo­rintra emelte fel és JOBBÁGYIT, amellyel párosversenvzésben áll, maga mögött hagyta. Jobbágyi jegyzési át­laga csak 391 forint Jobbágyin a népnevelőknek tovább kell erősíteni a népnevelő munkát, ne essenek bele az ellenség hálójába, amely siránkozó, panaszkodó hangot igyekszik kelteni. Nemes versengés alakult ki a közsé­gek közötl. A NÖGRÁDS1PEKIEK HOLLÓKŐVEL vannak versenyben és ellátogattak a szomszéd faluba, hogy Hollókőn hogy dolgoznak, hogyan érik el eredményeiket. A salgótarjáni járásban nyolc köz­ség áll egymással versenyben, ame­lyek közül NÄDUJFALU vezet. KA- RANCSSÁGON Kamic Lajos 400 fo­rintos jegyzését 750 forintra javította ki. mondván, hogy ezzel is biztosítja az ifjúság jövőjét, erősíti a néphad­sereget és a béketábort. KISTERENYE HOMOKTERENYÉVEL ÉS KARANCS- KESZIVEL áll versenyben. A kistere- nyeiek határozatot hozlak, hogy októ­ber 8-ra jegyzési átlagukul 50 száza­lékkal felemelik. ETES, POGONY és CERED is csatlakoztak ehhez az el­határozáshoz. Az EGYHÁZASGERGE1 téglagyár dolgozói örömmel jelentet­ték, hogy a jegyzési befejezlek. A termelőcsoportok és az állami gazdaságok dolgozói megállják helyüket a versenyben csőn például Klibr János OB-titkár, brigádvezető 50 forintot jegyzett és csak akkor emelte föl jegyzését, ami­kor látta, hogy a többi dolgozó mesz- sze elhagyta őt. A karancskeszi gépállomás dolgozói amellett, hogy élenjárnak, a faluban is népnevelő munkát folytatnak az őszi munkák é® a Békekölcsön-jegyzés si­kere érdekében. Az újpesti BAMERT üzenete a bányászoknak Az újpesti bányagépgyár felhívása a salgótarjáni bányászokhoz. Az újpesti BAMÉRT-gyár dolgozol a következő táviratot küldték Salgó­tarján bányászaihoz: „Salgóiarjáni szénbánya dolgozói! Elvtársak! A Békekölcsön jegyzése alkalmá­ból harcos üdvözletünket küldjük. A szénesalák bányászait kérjük, hogy most is álljanak helyt és jegyezzék túl a lobbi bányák jegyzéseit. Bányagépeket gyártunk munkátok megkönnyítésére. A Békekölcsön jegyzésének sikerétől Is függ. hogy minél több és jobb gépeket tadjnnk a részetekre gyártani. Bízunk bennetek és sok sikert kí­vánunk munkátokhoz. Előre a Békekölcsön jegyzéséért! Éljen a Párt!" A járások közötti verseny állása A békekölcsönjegyzés eredménye ál­landóan változik. Egymásután érkez­nek jelentések arról, hogy emelkedett a jegyzés összege. Járás járással, köz­ség községgel versenyez, hogy mi­előbb teljesítse, majd túlteljesítse vál­lalt kötelezettségét. A termelöcsoporlok, mint ahogy élenjárnak a munkában is, a Béke­kölcsön-jegyzésben sem maradnak le. A RIMÓCI termelőcsoport a szécsé- nyi jáTÚs összes csoportjait hívta ki versenyre. A PALOTÁS! termelőcso­port az erdőtarcsaiakkal versenyez. Amikor megtudták, hogy az erdőtar- esaiuknak magasabb a jegyzési átla­guk. gyűlést hívtak össze és 10.100 forintot jegyezlek le, ezzel megelőzve a többi csoportokat. A NAGYKERESZ- TlrRI termelőcsoporlbau Gál László 1000 forintot jegyzett s a következő­ket mondotta: „ötéves tervünk első évében kevés olyan község van. amely ne kapott volna valamit a demokráciától. Cso­portunk 1949 februárjában alakulI meg és azóta is állandóan fejlődünk, gya­rapodunk. Mi tudatában vagyunk an­nak, hogy amit a Párt és Rákosi elv­társ ígér, azt mindig be is váltja.“ Szöllős Gottfried, aki szintén 1000 forintot jegyzett, ezeket mondotta: „Azért jegyeztem, hogy a béketábort erősítsem, hogy ne legyen többé há­ború “ Mócsáng László azért jegyzett 500 forintot, mert felmérte mindazt, amit a népi demokráciánktól kapott. A sziráki állami gazdaság verseny­ben van a kisbágyom és a hénye- pusztai állami gazdaságokkal. Első a sziráki állami gazdaság 344 forin­tos jegyzési átlaggal. A népnevelők, a jegyzésgyüjtők azok, akik közvetlenül tudatosítják a Békekölcsön-jegyzés fontosságát. Nóg- rádsápon Mikes János, aki először 400 forintot jegyzett, a pótjegyzés során újabb 200 forintot ajánlott fel azzal, hogy a békéért mindenre kész. Mint jegyzésgyiijlő t6 főtől 1400 forintot gyűjtött. Vállalta, hogy a szomszédos körzetbe is átmegy, amelyik gyöngébb és ott a 4400 forintot 10.000 forintra emeli fel. A ZAGYVAPÁLFALVAI üveggyárban Deák István 17.150 fo­rintot gyűjtött össze. 1000 forintos jegyzésével a személyes példamutatá­son keresztül érte el eredményét. PATAKON Hajdú György tanító 800 forintot jegyzett és 2500 forintot gyűj­tött össze. A salgótarjáni üveggyárban Varga Lajosné élmunkásnő először 600 fo­rintot jegyzett, majd később, hogy jó példával járjon elől. 800 forintra ja­vította ki ezt az összeget. Amikor azonban fia, mint főhadnagy haza jött, ezt az összeget is túljegyezte mert nem akart lemaradni fia 1000 forth • . jegyzése mögött. Emelkedik a termelés, fokozzák a jegyzési versenyt a gépállomás dolgozói A meg vei gépállomások dolgozó1 a Békekölcsön- iegvzést összekapcsolják az őszi munkák elvégzésével. A Béke­kölcsön-jegyzésben a legjobb ered­ményt érte e‘ a karancskeszi gépállo­más, ahol a jegyzési állag 393 forint. A termelésük is állandóan emelkedik. A pásztói "épállomáis a második 353 forintos átlaggal. Azonban a munkában megelőzik a karartcskeszieket, mert a multheti termelési tervüket átlagosan 110 százalékra teljesítették. A harma­dik a kisterenyei gépállomás, 352 fo­rintos átlaggal. Ezzel szemben a nyári jó munkájáért vándorzászlót nyert nagylóci gépállomás az utolsó helyre került, mert maga a vezetőség is az ellenség hálójába esett. A Békeköl­csön-jegyzést nem a haza és a béke iránti kötelességnek, hanem tehernek tekintették. A mohorai és a tolmácsi gépállomá­sok dolgozói sem értették meg a Béke­kölcsön-jegyzés jelentőségét. Tolmá­A balassagyarmati Magasépítési Vállalat salgótarjáni dolgozói teljes öntudattal és odaadással, hazájuk iránti megingathatatlan hűségüket kifejezve, valamennyien jegyeztek Békekölcsönt. A Békekölcsönről Papp József elvtárs igv ír: „Én az építőiparban dolgozom, mint állványozó. Az ötéves terv elő­segítésére 600 forintot jegyeztem, most pediq a Békekölcsönre újból megtettem a kötelességemet, mert ér­zem azt — amit Rákosi elvtárs is mondott —, miénk az ország magunk­nak építjük. Építjük, hogy népünk jobb és boldogabb életet éljen, hogy az ötéves terv minél előbb eredménnyel iát jón. A békekölcsön jegyzést köte­lességemnek éreztem, mint ahogy minden magyar dolgozónak köteles­sége kell, hogy legyen." Boda Gábor etvtárs arról ír: „Amíg mi az ötéves tervvel a békefront ol­dalán országunkat és ezen keresztül a szocializmust építjük, hogy csalá­dunk és fiaink örömteli életét bizto­sítsuk addig az imperialista táborban újabb háborúra készülnek. Tönkre Milyen yondulatek vezettek A Békekölcsön Jegyzésének híre hoz- 3ánk. Diósjenűre is eljutott. Hazám kérő szavát megértettem és a : szovjet emberek példáját követve, a szebb jövőbe vetett erős hittel, orszá­gunk felvirágoztatása érdekében, öt­éves tervünk sikerének megvalósítá­sáért. békénk és gyermekem jövőjének I biztosításáért jegyeztem Békekölcsönt. Azért jegyeztem, mert a gyermekem nem volt cseléd 11 éves korában, nem volt summás, mint én, azért, hogy ne legyen a nagybirtokosok lábakapcája és azért, hogy most a nép államának gondoskodásából, jó ellátás mellett, az Egri Vörös Csillag Népi Kollégiumból a Dobó-gimnázium 111. osztályába jár­hat. A mi gyermekeinknek nem kell rettegni a munkanélküliségtől, mint ne­künk az 1930—31-es években, amikor, dacára annak hogv volt tenné», mégis inséglieztért kellett járni. A község Lapzártakor kapott értesülésünk aiapján a járások közötti verseny a következő: 1. pásztói járás 124 Ft átlaggal 2. rétsági járás 116 „ 3. balassagyarmati 112 „ „ 4. salgótar jáni 103 „ (A salgótarjáni járás eredménye az üzemek nélkül van.) A városok közötti versenyben to­vábbra is Salgótarján vezet 189 forint átlaggal. Balassagyarmat jegyzési át­laga 170 forint. Elmaradt járások! Balassagyarmat város! Fokozni a felvilágosító munkát, hogv megelőzhessétek az élen haladó­kat! akarják zúzni eddigi eredményeinket és meg akarják hiúsítani további fej­lődésünket, az ötéves terv megvalósí­tását. Mi építeni akarunk, amit C6ak békében lehet megvalósítani. Öröm­mel fogadtam a Párt és a kormány felhívását és szívesen jegyeztem a Békekölcsönt." Oláh Jáno6 segédmunkás az elsők között jegyzett. Ezt írja: — „A múlt­ban ritkán volt munkalehetőség és ha esetleg mégis munkát kaptam, mindig becsaptak a bérfizetésnél, mert sem írni, sem olvasni nem tud­tam. Ma állandó munkalehetőségem van, támogatnak és nem tesznek kü­lönbséget cigány és más ember kö­zött és munkaidő után írni-olvasni tanítanak. Ezt adta nekem a népi kor­mány. az ötéves terv és még többet iog adni a béke. Boldogan jegyez­tem, mert ezzel védem az egész or­szág békéjét, a világ sok-sok orszá­gának szabadságát és jegyeztem, mert végre egyszer én is köszönetét mondhattam azért a sok jóért, amit már én is kaptam.'4 a Békekölcsön jegyzésekor? legelőjén töviseket vágtunk és a köz­ségben lévő árkokat tisztítottuk, hogy nyomorúságos életünket tovább tenges­sük. Ezért jegyeztem két és félhavi fizetésemet, 2000 forint Békekölcsönt és azért, mert, mint kommunistának, jó példával kell elöl járnom többi dolgozó társam előtt. Ennek az eredménye nem is maradt el, mert a diósjenői Állami Erdőgazdaság 58 beosztott dolgozójá­nak átlagos jegyzése 599 forintot ért el. Ezzel adjuk tanujelét annak, hogy az erdészet átszervezése folytán beosz­tott dolgozóink megértik Pártunk irá­nyítását, elfogadják és magukévá teszik azt, minden tehetségükkel támogatják az erdős, erős szocialista Magyarorszá­got. Für Mátyás. a diósjenői Állami Erdőgazdaság dolgozója A múltban becsaptak, most írni-olvasni tanítanak, boldogan jegyeztem Békekölcsönt Képek a magyar parasztküldöttség Szovjetunióbeli útjáról A : természet nagy átalakítójának, Micsurinnak emlékművét is meglátogatták a magyar parasztküldöttség tagjai .aSsti-ü: 1. Gorskov professzor, a Micsurinról elnevezett Központi Genetikai Laboratórium igazgatója beszélget a magyar parasztküldöttség tagjaival. Parasztküldöttségünl? tagjai szorgalmasan jegyzik a szovjet professzor szavait, hogy gyakorlati taná­csait majd felhasználhassák a hazai földeken Parasztklildöttségünk tagjai ellátogattak az ukrajnai BuqyonniJ kolhozba is, ahol hosszan beszélgettek Poszmitnij kolhoz-elnökkel, a Szocialista Munka Hősével (jobbról) MI, PEDAGÓGUSOK IS HARCOLUNK A BÉKÉÉRT A tavalyi tervkőlcsön óta a faluban nagy változások történtek. Villany, te­lefon áll a lakosság rendelkezésére. Az iskolánk esténkint nem a petróleum sá­padt fényét mutatja a kívülállóknak, hanem hatalmas fényár a bizonyíték. Egy év alatt a falu képe megváltozott. Tanításainkat megkönnyíti az iskola­rádió is, hisz gyermekeink délutánon­ként, amit délelőtt az órán hallottak, megerősítve országos viszonylatban is megismerik. Nagyobb látókört nyit gyermekeink számára az az ajándék, amit az ötéves terv ad számunkra. Mi igazán láthatjuk azt, hogy a tervkölcsön a mi érdekünket szolgálta, mert a falunk szépült segítségével, legyeztünk is újra Békekölcsönt mi, pe­dagógusok is, mert látjuk, hogy a nép állama minden segítséget megad a nevetés, tanítás megkönnyítésére. Tanításunkban csak a béke az, amely a legfontosabb, mert tudomány nincs béke nélkül és tudomány nélkül nincs haladás. Az 500 forintos fizetésem mellett én eleget akartam tenni kötelességemnek és 250 forintot jegyeztem, hogy ezzel is kifejezzem hazafias érzésemet. Ez­zel akarok hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar gyermekek minél nagyobb számban tanulhassanak és békében egy szebb, boldogabb országot felépíthes­sünk. LAZAR PETRONELLA, Nád újfalu.

Next

/
Oldalképek
Tartalom