Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-08 / 41. szám

4 SZABAD NOGRAD 1950 október 8. A pártszervezet irányításával dolgozik Nógrádmegyer a Békekölcsön és a tanács feladatainak végrehajtásán Susán Gábor kulák, mikor a nép iránti eszeveszett gyűlöletében közön­séges csavargó módjára, késsel hátba- döfte Oláh Márton elvtársat, a ezaima- tercsi. íöldműveszszövetkezet ügyveze­tőjét, meggyilkolt egy bátor békehar­cost; de a gyilkos késszúrása nemcsak Oláh Márton elvtárs felé irányult, ha­nem rajta keresztül az egész magyar nép ellen. Az új háborúra uszító ame­rikai és angol imperialisták hazai ban­ditája felemeite véres kezét, nem csu­pán Oláh Márton, de az egész ma­gyar demokrácia felé. Mikor a kulák gyávaságát és elva- kuitságát, ée ugyanakor eltökéltségét is jelző.gyilkosság híre Szalmaiercsr'ól, az alig néhány kilométerre eső Nóg­rádmegyer községbe eljutott, nem gyű­lésen, de minden becsületes, békét akaró dolgozó ember agyában megérle­lődött a gondolat, hogy ezután még jobban, még fokozottabban kell dol­gozni a békéért, még éberebben kell harcolni eredményeink megvédéséért. És Nógrádmegyer község megtar­totta fogadalmát. Bátran, eltökélten harcol a békéért. A békekölcsönjegyzés ugyan még nem fejeződött be, de az egész falu békemozgalmává, a béke melletti harcos kiállássá válik. Van mit védeni a nógrádmegyeri dolgozóknak A múltban nem volt gyógyszertáruk, a népi demokrácia létesített. A múlt­ban nem volt, aki vigyázott volna a földeken dolgozó anyák gyermekeire, a népi demokrácia biztosította nap­köziotthon most 25—30 kedves csöpp­ség. vidám nevetésétől hangos. A mun­kások,. parasztok állama szebbé, köny- nyebbé teszi az életet. Telefont, hidat, áruval teli szövetkezeti boltot és autó­buszjáratot kapott Nógrádmegyer köz­ség, a nép államától. A múlt évben ter­melőszövetkezeti csoportot alakítottak a legöntudatosabb parasztok, hogy a felszabadító szovjet nép példája nyo­mán még szebbé, még könnyebbé te­gyék életüket. Ezt védik akkor, amikor önmaguk védelméért, gyermekeikért, a békéért Békekölcsönt jegyeznek. Borda Mihály, Tóth István 200 Ft-ot, Mucs Miháiyné (kinek férje a bányában dolgozik) tszcs-tag 100 Ft-ot jegyzett. Horváth Mihály egyénileg dolgozó paraszt 200 Ft-ot, Király Mihály középparaszt, mi­után példamutatóan teljesítette takar­mánygabona begyűjtési kötelezettsé­gét, 600 Ft-ot jegyzett. Az általános iskola V., VI., VII. és VIII. osztályos tanulói tízóraira kapott pénzüket meg­takarítva 5ö—50 Ft-ot jegyeztek. A társadalom minden rétegének józan gondolkozású emberei békekölcsönjegy- zéssel nyilvánítják ki a béke melletti kiállásukat. Botos József cipészmester anyagi helyzetéhez mérte^ 150 Ftot, a falu papja, Bazsó Vendel 200 Ft-ot jegyzett. A kulákok és népünk aljas ellenségei újra leleplezték önmagukat. Özv. Bugát Ferencné, Radvánszki Já­nos és testvére András kulákok és Bódi István iparengedély nélkül dolgozó cipész, akinek hét hold földje is van, de mindamellett megtagadta a béke- kölcsönjegyzást. De hasonlóan véleke­dik a békekölcsönjegyzésről Horváth Mihály gazdálkodó is. De a nógrádmegyeri dolgozók nem­csak a bék^tölcsönjegyzéssel és a jegyzés ütemenek fokozásával harcol­nak a békéért és a tanácsválasztás si­keréért, hanem munkával, az őszi szán­tás, vetés mielőbb: elvégzésével. A „Petőfi“ termelőszövetkezeti csoport dolgozói azon túl, hogy valamennyien lejegyeztek, vállalták, hogy az őszi szántást, vetést okt. 8-ra elvégzik. A pártszervezet irányítói és szervezői munkájának eredményeként az egyéni­leg dolgozó parasztok is jó munkával készülnek a tanácsváiasztásra. A párt- szervezet népnevelői kisgyűléseken és házi agitáción keresztül tudatosítják az őszi munkák minél gyorsabb elvégzésé­nek jelentőségét. Az agitáció eredmé­nyeként Vérből József 12 holdas kö­zépparaszt vállalta, hogy a tanács­választás tiszteletére, október 15-re befejezi az őszi munkákat. lányok az MNDSZ- a tanácsválasztás Az asszonyok és ben beszélik meg kérdését. Kovács Györgyné és Szívós Antalné a múlt közigazgatásáról beszél asz- szonytársainak. — Nem kel; félni már a hivataloktól. Ha a múltban elmen­tünk az irodába, úgy megijesztettek, hogy : a végén elfelejtettül;, hogy miért is mentünk be — beszéli el asszony­társainak. Azok nevetgélnek és útá- lattal beszélnek a régi főjegyző és ispán urakról. A felszabadulás után már döntő vál­tozás állott be, de majd ha a tanács megaiakuí, majd ha Princz András lesz az elnök, — mondják innen is, onnan is. Alert Megver község dolgozói való­jában Princz András elvtársat, a Párt hűséges katonáját, a Petőfi termelő­szövetkezeti csoport egyik alapító tag­ját jelölik tanácselnöknek. Becsületes, egyszerű, egyenes ember. Ilyen lesz a mi tanácselnökünk — mondják a me- gyeriek. A békekö'csönjegyzés fokozásával, az őszi szántás, vetés gyors végrehajtá­sával, a tanácsválasztás jó előkészíté­sével harcolnak Nógrádmegyer község békeszerető dolgozói a békéért, a Susán Gáborhoz hasonló gyilkosok és az ame­rikai, angol imperialisták ellen, A nógrádmegyeri dolgozók meg­tartják Oláh Márton elvtárs femetésén tett fogadalmukat. A választói körzet a népnevelői maii ka középpontja F. Jegorov, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja ivanovói területi bizottságának titkára 4 z ivanovói területen a népnevelői •‘V munkát a választók között több mint 33 ezer népnevelő végzi. A nép nevelők többsége a párttagokból és Komszomol-tagokból áll. A lakosság kö­zött végzett népnevelői munkába be kapcsolódnak a vállalatok sztahánovis tái, a mezőgazdaság élenjáróinak szé les rétegei, az értelmiségiek és tévé kényén résztvesznek a munkában Párt, a tanácsok, s a gazdasági élet vezetői. Politikai népnevelés folyik a vállalatoknál, hivatalokban, kölhozolí ban, szovhozokban, gép- és traktoraik) másokon és a választók lakhelyén. A népnevelők megmagyarázzák a dolgo­zóknak a Párt és a kormány bel- és külpolitikáját, a Sztálini Alkotmány alapelveit, a szocializmus országának választói törvényét, beszélnek a szov jet nép háborúutáni időszakban elért győzelmeiről, a termelés legjobb szta hánovistáiról és elmagyarázzák a szov jet ország további gazdasági és kultu rális fellendülésével kapcsolatos felada tokát. A pártszervezetek népnevelői munka jának középpontjában a választókörzet áll. Köztudomású, hogy egy és ugyan azon vállalat vagy hivatal munkásai és alkalmazottai a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának választásán különböző yá lasztói körzetekben, sőt különböző vá lasztó kerületekben vesznek részt, asze rint, hogy hol van a lakóhelyük. Ezért F&k&séatt lelkcsetl&ssel ttnlfgn%ik #is ifjúság a BMékekölesihn jegyzésén A Békekölcsön jegyzése széleskörű mozgalommá fejlődött. Naponta érkez­nek győzelmi jelentések üzemek, föl­dek, hivatalok dolgozóinak jegyzésé­ről. Minden becsületes dolgozó kiveszi részét a kölcsönjegyzésből és az elsők között szeretnének lenni mindannyian. Az ifjúság is örömmel, nagy lendü­lettel csatlakozott ehhez a nemes moz* gaiomhoz, érzi, hogy ez is, mint min­den más az ő érdekében, az. ifjúságért történik. Ki is veszik részüket a köl­csönjegyzésből. Az üveggyárban Tőre László ifjúmunkás 600 forintos fizetése mellett 1000 forintot jegyzett. Janosek István először 1100 forint Békekölcsönt jegyzett, majd később még 100 forint­tal toldotta meg. Brigádjának minden tagja ölheti keresetének megfelelő ösz- szcget jegyeztetett Békekölcsönből. A MÁV ifik közül Benkú György és Ko­vács János ifjúmunkások haladnak az élen. Mint fűtőházi dolgozók 900 fo­rintos fizetésük mellett Benkó György 1300 forintot, Ko­vács János 1100 forintot jegyzett. A dolgozó parasztság és az ál­lami gazdaságok fiataljai kiveszik részüket a jegyzésből. A zabari állami gazdaságban Nemes Mihály, akinek havi fizetése 720 fo rint, 1100 forintot jegyzett a béke meg­védése érdekében. Benczuríalván Mi- húrján József háromholdas dolgozó paraszt először csak 100 forintot jegy zett, de látta a többi ifi lelkesedését, hallott az üzemi dolgozók jegyzett ösz- szegeiről — még 200 forinttal tol­dotta meg békekölcsönjegyzését. Tovább sorolhatnánk fel azoknak az ifiknek a nevét, akik fizetésük 150^- 200 százalékát jegyezték békekölcsön- kötvényre, akik kölcsön adják megta­karított pénzüket az államnak, amely kamatostól fizeti vissza. Az if júság mozgalmát a békekölcsönjegyzésnél fokozni kell Nem minden szervezet, nem minden üzem -ifijei járnak az élen a kölcson- jegyzésben. Sok ifjút lehet találni, HA AZ EMBER TÁJÉKOZATLAN, SOK KELLEMETLENSÉG ÉRHETI Á Városi Tanács Végrehajtó Bizott­sága ma az egész város dolgozó népé­nek közigazgatási szerve. Megalakulása óta ott vannak a fizikai dolgozók kép­viselői is, a népből válogatott értékes munkáskáderek. A tanács, a Végre­hajtó Bizottság, a közigazgatás a dol­gozó népért, tehát a népért dolgozik, annak érdekeit képviseli. Dolgozó népünk sokféle dologban já­ratlan, tájékozatlan és gyakran akarat­lanul is hibát követ el. Ezt az ellenség lesi, várja, ha tudja, ki is használja, hogy a népnek ártson. Ezért szüksé­ges, hogy a Tanács Végrehajtó Bizott­ságának, szerveinek a dolgozó néppel való kapcsolata minél jobban elmélyül­jön. így tudjuk könnyebben és közös erővel legyőzni az ellenséget és kikü­szöbölni a hibákat, amit a tájékozatla­nok vagy az ellenség által befolyásol­tak el szoktak követni. Ez a szorosabb kapcsolat előnyösen építhető ki és mélyíthető el a sajtón keresztül. Ezt a célt szolgálja az alább következő néhány kis, mozaikszerű, kiragadott részlet az osztályharc köz- igazgatási feladatokat érintő frontjá­ról. Reméljük, hogy a dolgozók közre­működésével és segítségével eredmé­nyesen tudunk harcolni az ellenség el­len és zökkenőmentesen tudjuk vinni a közigazgatás munkáját. A Szabad Nép szeptember 17-i, va­sárnapi számában megjelent „A növe­kedés nehézségei” című cikk nagy segít­séget nyújtott az ellenséggel vívott harcban. Salgótarján dolgozó népének életszínvonala ellen is tör az ellenség. A városban és az egész megyében is, épp úgy, mint országszerte, ahol még fellelhetők meg nem semmisített ma­radványai. A kulákság, a jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció és a tö'kés rend, az úri világ és csat­lósainak maradványai. Ezért el tehetünk készülve újabb támadásokra az eddig elért eredményeink, további törekvé­seink és életszínvonalunk ellen. Szük­séges tehát, hogy minden öntudatos dolgozó éber szemmel figyelje a köz­élet és saját munkaterületén, hogv az ellenség további aknamunkáját lelep­lezve, megakadályozza és lehetőleg már cs’rájában elfojtsa. Azonkívül tartsa kötelességének, hegy az ilyen leleple­zett ellenséget méltó, megérdemelt sorsára, rendőrhatóságunk kezére jut­tassa. Továbbá jó népnevelő munkával igyekezzen kivonni a tájékozatlan dol­gozókat és azok hozzátartozóit az el­lenség befolyása alól. Életszínvonalunk és elért eredmé­nyeink ellen intézett állandó támadások közül egyik gyakran megismétlődő eset az, ha a termelők által behozott árut a piaci kereskedelem magánszektorai a tilalmi idő alatt, tehát éjféltől reggel kilencig felvásárolja. Ugyanis, ha ez megtörténik, az áru drágábban jut a közönség kosarába. Ha naponta csak egy két forint is az a többlet, amit a közönség kiad, ez évente és össze­adva hatalmas összegre rúg. Ezt a ha­tóság és a közönség becsapásával a kapzsiság vágja zsebre. Ezért nagy szükség van arra, hogv az öntudatos dolgozók, munkásfeleségek és anyák segítsenek a hatósági közegeknek és leplezzék le azokat, akik ilyen módon zsarolják és zsákmányolják ki a dolgo­zó népet. * Behozza a kulák eladni a sertését hétfőn a sertéspiacra. Otthon marha­levelet (passzust) is váltott, mert félt, hogv megbüntetik. Persze nemcsak kulák visz be sertést, de a közönség nem igen ismeri fel az eladóban a ku­lákot és az egyéb kupeckedő osztály­ellenséget. Ha a közönség sertést vesz, átveszi a marhalevelet is. Ezt át kell íratni. Ezért van ilyenkor a vásártéri cédula- házban marhalevélkezelés. Törvények, rendeletek szabályozzák a marhalevél­kezelést. Ezek a törvények és rendel­kezések a köz, az állam, tehát a nép érdekét szolgálják. A sertésvágási en­gedélyt a marhalevél bevonásával egy­idejűleg adják ki. Aki engedély nélkül feketén vá® le sertést, megkárosítja az államot, a be nem adott zsírral. A dézsmazsír keli azoknak a nehéz fizi­kai munkát végző dolgozóknak, akik az iparvidéken étnek és zsiradék-ellátá­sukat biztosítani kell. A kulák tudja ezt, ezért gyakran arra biztatja a ser­tésvásárlókat, hogy ne írassák át a marhalevelet. Tehát szabotálásra, nép­ellenes cselekedetre akarja őket rábír­ni. Persze nem mindenki áll kötélnek, csak a kapzsi emberek. Vagy olyanok, akik nem érzik áit köz, a nép állama iránti kötelességüket. Ezért a közön­ség nagyrészt helyesen jár el, mikora vásártéren kifüggesztett felvilágosító feliratokat, átírási árjegyzékeket és ren­deleteket áttanulmányozza. A közönséget gyakran becsapja a kulák, vagy egyéb rosszindulatú kupec­kedő eladó olyanformán is, hogy a nem saját tenyésztésű, hanem más által vásárolt sertés járatlevelének maga­sabb átírási költségeit a vevő nyakába sózza és az átírás előtt eltűnik a piac­ról. Ilyenkor a vevő gyakran megmér - geskedik és inkább nem íratja át a marhalevelet. Esetleg le is vágja a sertést feketén. Persze erre rájöhetnek és megbüntethetik, így okoz kárt a kulák vagy a ku­peckedő ellenség a köznek és a tájéko­zatlan kapzsi vevőnek. Pedig ezt el le­het kerülni tájékozódással akik még nem veszik ki részüket kölcsönjegyzés országot építő, békét erősítő munkájából. Legsürgősebb fel­adat, hogy azokat a jó tapasztalato kát, amelyeket az eddigi munkák so­rán használtak a munka sikeres el­végzéséhez, azokat tovább fejlesszék Jó példát mutattak az elmúlt vasárnap az acélgyári DISZ-szervezet tagjai, a gimnázium diákjai, akik a községek­ben egyéni agitációval dolgoztak a békekölcsönjegyzés sikerén. Még másik öt szervezet fiataljai vé­gezlek jó munkát; ennek tudható be, hogy Mátramindszenten 650 forint pótjegyzést tettek. Vasárnap újult erővel indulnak lt­jaink az egyéni agitációval a falukra. De ne csak ez a kis csoport végezzen szívós agitációs munkái a Békeköl csőn sikeréért, hanem minden szervezet azon legyen, hogy harcossá tegye az ifjúságot a békekölcsönjegyzésnél. Szélesítse ki az agitációs bizottságo­kat, vonjon be mindenkit a felvilágo­sító munkába. A DISZ-szervezet veze­tői mutassanak példát a kölcsönjegy- zésben, úgy, mint az acélgyári főmű­hely ifjúmunkásai, akik egyhavi kere­setüket ajánlották a Békekölcsönhöz, utána az idősebbeket győzték meg, akik szintén felemelték a békekölcsön­jegyzésüket az egyhavi összegnek megfelelően. Honion, Örhalmon és Rónabányán az ifik kultúrbrigádot és agitációs, va­lamint hangulatbrigádot alakítottak. Munkájuk eredménnyel járt mert min­denütt javult az átlageredmény. De ezen túlmenően vannak még példák, amelyeket a munkánkban fel­használhatnánk. A hős lenini Komszomol tagjai haza iránti kötelességnek tartották az államkölcsön- jegyzést. Minden Komszomol-aktíva becsületbeli ügyének tekintette a kölcsön népsze­rűsítésében végzett munkát. Az egyik szovjet ifjú a kapitalista országok kölcsönéről azt mondotta: ,.Minél több pénz összegyűjtése az új háború elő­készítésére. A mi kölcsöniinkből gyűlt pénz — folytatta az ifjúmunkás —, békés építésre megy. Mindezt jól tudva, mindenki készséggel adja köl­csön az államnak munkából eredő megtakarításait." A harcos kínai ifjúság a „Győzelmi Kölcsön“ jegyzésénél csoportokban járták a városokat, úgy magyarázták a kölcsön jelentőségét. A diákok a levi- tézlett, átkos Kuominlag-rendszerröl tartottak előadást és annyira felszítot­ták a hallgatóság gyűlöletét, hogy so­kan ott helyben akartak kölcsönt je­gyezni, úgyhogy 712 kötvényt kelleti sürgősen odahozatni. Számos fiatal önként lemondott évvégi jutalmáról. A mi pénzünk békés építésre megy és a fiataloknak kell élenjárni a köl­csön jegfyzésben és gyűjtésben. A hátra­lévő időkben járjon elől minden ifjú a kölcsönjegyzésben, vigyék győzelemre Pártunk jelszavát; Magyar ifjú! Ha­zánk. népünk javára járj élen a köl­csönjegyzésben! kell a választók közti politikai munká­nak is mindenekelőtt lakóhelyenként kibontakoznia, vagyis a választói kör­zetben. A választói körzet tömegei kö­zött folyó népnevelő munka lendületé­nek és minőségének döntő jelentősége van a választások levezetésénél. Ép­pen itt, anol a választók laknak, a vá­lasztói körzetben igyekeznek a terület) pártszervezetek széles népnevelői mun­kát kifejteni s ide küldik ki a légjobb népnevelőket. A mi területünkön lévő nagyobb vállalat, a ivanovói édesipari kombinát. A vállalat pártszervezete a választók közötti munkára lOnépnevelő- kollektivába egyesített 650 népnevelőt választott ki. Az összes népnevelő­ket a választói körzetekben meghatá­rozott házakhoz és lakásokhoz osztot­ták be. A házakban gyakran megjelenő népnevelők fontos politikai munkát vé­geznek a lakosság között. A házakban csoportosan és egyenként előadásokat, felolvasásokat és megbeszéléseket tar­tanak. A .választói körzetekben gyakran fellép a kombinát színjátszócsoportja, mely közkedveltségnek örvend a vá­lasztók között. Széleskörűen felhasznál­ják a szemléltető népnevelés eszközeit. A népnevelők saját munkájukkal, személyes példaadásukkal, izzó bolsevik szavukkal hozzájárulnak a dolgozók termelő és politikai tevékenységének további fellendüléséhez, a lakosság újabb és újabb rétegeinek a szocialista munkaversenybe való bevonásához, se­gítenek a pártszervezeteknek, hogy a város és a falu fáradhatatlan dolgozóit az ötéves terv határidőelőtti megvalósí­tásáért folyó harcra lelkesítsék. Teoíanov elvtárs, az édesipari kom­binát helyettes művezetője a választói körzetben tartott gyűlésen kötelezettsé­get vállalt a terv 137 százalékos' vég­rehajtására. Példáját követve a többi munkások is kötelezettséget vállaltak a termelés fokozására. A vicsugszki ke­rületben, a Krasznia nevű gyárban a munkások 50 százaléka vállalt' kötele­zettséget a negyedévi tervnek március 12-re történő teljesítésére. 4 politikai tömegmunka végrehajtá- sában nagy szerepet játszanak a választói körzetek népnevelő központjai. A népnevelői központokban tanácskozá­sokat, beszédeket tartanak, újságokat, könyveket olvasnak fel és felvilágosí­tásokat adnak az érdeklődő választók kérdéseire. A népnevelői központok ve­zetik és segítik a népnevelőket. A területi pártszervezetek nagy figyelmet fordítanak a népnevelői köz­pontok berendezésére, arra törekszenek, iiogy a népnevelői központok bővülje­nek, hogy a választók ne csak felolva­sásokat, előadásokat, megbeszéléséket hallgassanak, ne csak az őket érdeklő felvilágosítást kapják meg, hanem kul­turális pihenést is találjanak. A leg­több népnevelői központban van rádió, zeneszekrény, sokféle újság, folyóirat és választással kapcsolatos irodalom. A választók körében végzett munka a választási előkészület időszakában nagy körültekintést és a politikai nép­nevelés minden formájának szakavatott kihasználását követeli meg. Ezt tisz­tán látják területünk pártszervezetei és nem szorítkoznak csupán arra, hogy nagy tömegek előtt tartsanak felolvasá­sokat és előadásokat, hanem nagy figyelmet fordítanak a csoportos és egyéni megbeszélések szervezésére is. E célból mindegyik népnevelőhöz 15—20 választót osztanak be. A népnevelők­nek a választókkal folytatott egyéni megbeszélései megadják a lehetőséget, hogy megismerjék a választók vélemé­nyét, kérdéseit és ezáltal a szükséges segítségben részesítik őket. 4 népnevelőkkel való beszélgetések során, az értekezleteken, előadá­sok alkalmával a választók gyakran éles kritikát gyakorolnak némelyik ta­nács és gazdasági szerv munkájának hiányosságai felett. A pártszervezetek fejlesztik a kritikát és haladéktalanul felveszik az adatokat a fogyatékossá­gok kiküszöböléséhez. Döntő jelentőségű, fontos kérdés a választói körzetekben a sikeres munka szempontjából a népnevelők irányításá­nak biztosítása. Erre a terület pártszer­vezetei különös figyelmet fordítanak. A Párt városi és kerületi bizottságai­nál 2—3 napos szemináriumot tartanak népnevelők részére. A kerületekben előadásokkal egybekötött értekezleteket rendeznek a népnevelőknek, munkájuk­nak az előkészület időszakában és a választás végrehajtásában felmerülő feladatairól. Tanácsadást szerveztek meg a népnevelők számára a Párt vá­rosi bizottságának és kerületi bizottsá­gának pártirodáiban. Az ivanovói terület pártszervezete a választási kampány idején minden te­vékenységét arra irányítja, hogy a fo­gyatékosságokat azonnal felszámolja. lendületet növelje és a lakosság közti népnevelés eszmei színvonalát emelie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom