Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-08 / 41. szám

2 SZABAD NÓGRAD 1950 október 8. JLwelek a ßikek Művészek levelei a Békekölcsönről, a tanácsváiasztásrói „A háború pusztulást, kínt, szenvedést, fájdalmat, vért — sok vélt jelent. Sötétség — halál. A béke, alkotást, örömet, jólétet, boldogságot, léterőt jelent. Tehát a kettőt így jellemezhetnénk: Világosság, sötétség, élet, halál. Ha nézzük, könnyű megállapítani, hogy hol kell állást foglalnunk. Békében valóra lehet váltani a tudósok felfedezéseit, újításokkal a szellemi és fizikai dolgozók munkája nyomán átalakulhat a múlt. Művészek álmai valóra válnak. Látom Salgótarján nagy ütemű építkezéseit, megnyugtat, hogy a képző- művészi munkáltak lesz bőséges helye. Megnyugtat, hogy a képzőművészeti és iparművészeti iskolát már több salgótarjáni és vidéki ifjútanítványom folytathatja az itt megkezdett tanulmányait. Ehhez béke kell! Ehhez szocializmus kell. Az a társadalom, amely szocializmusban él, vagy afelé halad, akarja a békét, hogy alkotni tudjon. Ez a társadalom meg is fogja védeni békéjét. A béke megvédéséhez áldozatra van szükség. A békekölcsönjegyzés egy igen kis áldozat, de mégis erősíti- jük vele népi demokratikus államunkat, céljaink felé vezető úton. A békéért folyó harcban, az előttünk lévő tanácsválasztás erőpróba lesz. Erőpróbája országunk lakosságának. Vizsgázni fogunk szocialista öntu­datból. Én remélem és erősen bízom benne, hogy a magyar dolgozó nép megállja a helyét ezen a vizsgán és a legjobb fiait küldi a megalakuló taná­csokba. Ezzel megoldódik a közigazgatás kérdése, a dolgozó nép elfoglalja ezen a területen is méltó helyét. A világ dolgozói békét akarnak, alkotni akarnak, az alkotó munka örömében élni akarnak és minden áldozatra készek. ★ Pártmunka tapasztalatai Az üzemi pártszervezet rossz munkája miatt ötéves tervünket szabotálta az ellenség a ISánvavidéki Építési Vállalatnál Egy évvel ezelőtt a magyar munkás- osztály tér v-köl csőn jegy zéssel tett hitet a szocializmus épíiése mellett. Ezzel megszavazta azt, hogy felszámoljuk a munkanélküliséget és teret biztosítunk a társadalom gazdasági és kulturális megerősödésének. A Salgótarján Bányavidéki Építési Vállalat dolgozói is megtették köteles­ségüket és ezzel egy új, fejlődő sza­kasz nyílt meg az építés területén. Ettől az időtől kezdve állandóan nö­vekvő feladatokat kellett az építészet vezetőinek megoldani. A növekvő fel­adatokkal azonban nem minden eset­ben tudott lépést tartani üzemi párt- szervezetünk, szakszervezetünk és mű­szaki vezetőink. A tervkölcsönjegyzés utáni időkben napról napra növekedett az építészeti dolgozók száma, üjabb, hatalmasabb építkezések indultak meg, amik jelzik az új élet kialakulását. Üj, modern lakóházak, középületek, üzem­részek, iskolák, óvodák nőttek ki a földből. A dolgozók létszáma közel há­romszorosára emelkedett. Ezzel egy- időben az üzemi pártszervezetünk, szakszervezetünk és műszaki vezetőink feladata i6 megnövekedett. Az üzem pártszervezete nem fordított kellő gondot a műszaki és szakkáderek megválasztására, mert megtörtént, hogy csendőrök, volt horthysta katonatisztek irányító mű­szaki beosztást kaptak. így Török Jó­zsef horthysta főhadnagy, építésvezető beosztást, Bárczi Miklós százados, kal­kulációs osztályon. Sógor Károly, volt nyilas titkár, aki nyüasságáért bün­tetve is volt, főépítésvezelő beosztást kapott. Az ilyenek és ehhez hasonlóak rányomták a bélyeget az építészet munkájára. A pártszervezet vezetősége nem harcolt kellően, mert még mindig maradtak bent ellenséges elemek. Az ilyen ellenséges elemek munkájából származnak a fölösleges kiadások. Pl. a nagybátonyi volt bányaélelemtár be­vakolása. Amikor elkészültek a vako­lással és festéssel, akkor a vakolatot le kellett verni zz egész műveletet megismétel nil Vagy ugyancsak Nagy- bátonyban, a munkáslakások verendá- ját drága festékkei háromszor fes­tették le és a festés után jöttek rá arra, hogy a deszkák nem megfelelőek, így újból deszkázták és újból három­szor festették. Ezeknek az embereknek a munkája megmutatkozik az ötéves tervünk e.ső fé’évében, amikor 1,800.000 forint vesz­tesége volt a vállalatnak. Ez abból adó­dott, hogy nem takarékoskodtak az anyaggal, a munkát rosszul szervezték meg. így herdálják el a dolgozó nép pénzét. Ezenfelül laza volt a munka- fegyelem, normacsalások történtek, de a normacsalókat nem pellengérezték ki, sőt a mai napig is dolgoznak, n Int pl. Vass János jobboldali szociáldemo­krata normacsaló, akinek még a Béke­kölcsönnél is módja van folytatni ügynöki tevékenységét. Lázított a mun­kások között. Amikor a népnevelő hozzáment, kinevette, és azt mondta: „50 Ft-ot jegyzek, lesz még ,ez 50 Ft — adok!" Ennek az embernek havi keresete: 800—900 Ft. Ezek az egyének gátolják a pártszervezel mur Icáját De az is megtörtént, hogy a párttagokat más munkahelyre osztot­ták be, elhelyezték és ezzel gátolák a pártélet megerősödését. így módjuk volt arra, hogy az 5 embereiket előbb fizi­kai munkára, majd vezető beosztásba, raktárkezelőnek, építésvezetőnek, vagy irodai munkára helyezték. A pártszervezet nem foglalkozott kellőképpen a termelés kérdésével, az ellenség leleplezésével és a párt­tagság nevelésével. A munka versenyt nem állandósították. A pártszervezet, szakszervezet és üzemvezetés munkáját nem hangolták össze. Nem tartottak üzemi háromszögüléseket, így a párt- szervezet tájékozatlan volt az építke­zések menetéről. Nem ismerte kellő­képpen a vállalatnál előforduló mű­szaki és szervezési hibákat. De nincs meg az összhang a dolgozók és az építésvezetők között sem. Az építkezéseknél > még a mai napig sem történt meg a tervfelbontás. így a dolgozók nem tudják mennyi munka esik rájuk az ötéves terv első évében, nem tudják, hogy naponta mennyit ke’.! dolgozniuk, hogy teljesítsék napi ter­vüket. Ez az állapot magával hozza, hogy elszakadnak a tervtől. Hiba az, hogy- még Ligethy főépítésvezető sem tudja, hogy részletes tervfelbontás is létezik. Az építkezéseknél nem tartják meg rendszeresen az üzemi üléseket, ahol a dolgozókkal átbeszélhetnék a problémákat és megszabhatnák az előt­tük álló feladatokat. De megmutatko­zik a Lazaság is. Nincs kiépítve az egyéni felelősség. Schmidt György kisterenyei építésvezető nem tudja megmondani, hogy mennyi az ott dol­gozók létszáma. így természetesen a munka megszervezése sem lehet jó. De nincs tervszerűség sem ilyen helyen. Ennek következtében a vállalatunk ha­vonta nagy összegeket fizet ki az OTI- nak olyanokért, akik már nálunk nem dolgoznak. Vagy Szántó munkavezető, aki egyszerűen nem jön be a munkába. Vagy Perskó Gyula építésvezető, aki munkaidő alatt elmegy a kocsmába mulatni. Ezek a viselkedések azt iga­zolják, hogy a műszaki vezetés nem ismer egyéni felelősséget. Pártszerve­zetünknek az a feladata, hogy a mu­tatkozó lazaságokat fölszámolja, rend­szeresen ellenőrizze a műszaki vezetést és a termelés menetét. Bizalmiakat, népnevelőket, mozgósítsák a feladatok megoldására. Legyen éber minden kommunista a maga munkaterületén. Legyen példamutató, járjon az élen a mun­kájában, leplezze le az ellenséget, a szabotálókat, ne essen beie az ellenség hálójába, mint a norma- és bérrendezésnél, amikor az ellen­ség híneszterte, hogy ne teljesítsd a normádat, mert akkor megfog­ják lazítani. Dobjuk ki sorainkból azokat, akik si­kereinket gátolni próbálják. A Tihanyi munkavezétőhöz hasonlókat, aki a Szta- hánov-munksmódszer ellensége, mert csak így tudjuk megvalósítani kitűzött céljainkat. Vannak eredmények is vállalatunk­nál, Ezt mutatja a hosszúlejáratú ver­senyszerződések kötése és a munka- felajánlások jó teljesítése. A normarendezés utáni napokban „Karancskeszi község nagy fejlődé­sen ment áí a felsz.abadulás óta. Sza­badságot, jogot kaptunk és el lehet mondani, hogy megváltozott a község dolgozóinak viszonya az államhoz, a munkához. A község gépállomást ka­pott, óvoda épült, a kultúrházat is rendbehozták. Ezeken túl egy igen je­lentős esemény, hogy az idén megala­kult a termelőszövetkezeti csoport. Ez­zel községünk legjobban dolgozó pa­rasztjai ráléptek a felemelkedés útjára. Azonban a kulákok igen rossz szem­mel nézték fejlődésünket. Hogy ezt akadályozzák, szaboltálták a munkát, rémhíreket terjesztettek és uszítottak a dolgozó nép állama eilen, ftt van például Zsidai István bandel, aki későn aratta le a gabonáját, hogy megkáro­sítsa a dolgozó népet. Ennél még rosz- szabb volt Petróczi Gyula 27 holdas kulák, aki a múltban főhadnagy, kato­nai parancsnok volt. Most sem dolgo­zik semmit, nyíltan ki is jelentette, hogy nem fog dolgozni a demo­kráciának. Persze, egész életében más munkájából élt, most is csak a pálcá­jával sétálgat, izgat a demokrácia ellen. Közben még arról beszélt, hogy ő a szegény nép barátja és őt szeretik is. Községünk dolgozói azonban nem felejtették el, hogy mint levente­parancsnok a földön sárban csúsztatta a fiatalokat, ha valaki nem ment temp­lomba akkor 30—40 kilométert gya- logoltatta. A dolgozó nép lesújtott ezekre a ku- tákokra, de a faluban még megvan a befolyásuk. Egyes dolgozó paraszto­kat ideig-óráig meg tudnak téveszteni, félre tudják vezetni. Petróczi is pél­dául, hogy magát kulák mivolta alól ki- húzza, felajánlotta a földjét, ugyanígy már több kulák jött azzal, hogy az ál­lam vegye át a földjét. Természetesen mi nem hiszünk neki, tudjuk, hogy a kulák ellenségünk marad akkor is, ha­csak egy néhány hold földje van. Miért történhetett meg az. hogy köz­ségünkben érvényesült a kulák-befoiyás és hacsak rövid időre is, de tudtak ma­guknak teret biztosítani. Azért, mert a pártszervezet nem mélyítette el kap­csolatát szorosan a dolgozó parasztság­gal. Három hónappal ezelőtt például egyetlen egy dolgozó paraszt sem volt a pártvezetöségben. Ez azt jelentette, hogy lebecsültük a munkás-paraszt szövetség erősítésének fontosságát. Ezzel szemben a kulák annál jobban igyekezett magához vonni a dolgozó parasztságot. Pártunk Központi Vezetősége, na­gyon helyesen, idejében észrevette ezt a helytelen álláspontot. Újjáválasztot­tuk a vezetőséget, hiszen idáig is szám­talan dolgozó paraszt bebizonyította, hogy hü a demokráciához. A beszolgál­tatás eredményes teljesítéséért egész sor dolgozó-, közép- és kisparaszt ka­még jóval 100 százalékon alul volt a termelésünk, de ma már átlagosan 112 százalékkai dicsekedhetünk. Ötéves tervünk, valamint a szocializ­mus építése állandóan újabb és újabb feladatokat hárít a dolgozókra, de kü­lönösen a kommunistákra. A kommu­nisták tartsák szem előtt Rákosi elvtárs szavait: „Ebben az országban min­denért mi vagyunk felelősek." A Békekölcsön- jegyzésnek sikeres befejezése újabb feladatokat tartogat számunkra. Vállalatunk dolgozói szoro­san zárkózzanak fel a béke megvédé­sének ügye mellé, mindannyian legyünk kemény harcosai hazánknak. Békeköl­csön-jegyzésünkkel bizonyítsuk be hű­ségűnket és szeretetiinket a munkás­osztályhoz, ragaszkodásunkat a béké­hez. Népnevelőink mulassanak utat, járjanak élen a termelésben, hogy feladatainkat sikerre tudjuk vinni. Egy újabb győzelem felé haladunk akkor, amikor megalakítjuk a községi tanácsokat. A tanácsok megalakulásá­val el fognak tűnni a közigazgatásból mindazok az elemek, akik a mai napig meghúzódtak a közigazgatás területén. Saját magunk vesszük kezünkbe az irányítást és céljainknak megfelelően intézzük ügyeinket. Történelmi időket élünk, nehéz feladataink vannak, de annál megtisztelőbb. Sikerre visszük a Békekölcsön jegyzését, a tanácsok megválasztását és bebizonyítjuk a há­borús provokátoroknak, hogy lániorít- hatattanul kitartunk a béke mellett. Megmutatjuk, hogy a felszabadulásunk adta lehetőségekkel tudunk is élni. Sulyok András Salgótarján Bányavidéki Spit. Váll. Üzemi Pártszerv, szervező titkára pott oklevelet, vagy pénzjutalmat és amint Zsidai István közi elmondotta, nagyon meglepődött, hiszen ő nem várta, hogy ezért fisig pénzjutalomban is részesítsék. Az új vezetőségben már helyet foglalnak: Gerdős Lajos és Tar­ján! Béla. Tarjáni Béla már 1945 óta tagja Pártunknak és kilencholdas közép- paraszí. Tarjáni elvtárs nagyon örül, hogy beválasztottuk a vezetőségbe és kérte, hogy küldjük iskolára. Csak most láttuk igazán, milyfh hiba volt el­hanyagolni a legjobb dolgozó paraszto­kat. Az új vezetőségnek már könnyebb lesz a munkája és jobban tudja meg­oldani az előtte álló feladatokat. így többek között azt, hogy szüntelenül élesítsük az osztályharcot a kuiákság és befolyása ellen. A demokrácia ellen izgató Petróczi felesége még most is az iskolában tanít. Most meghúzódik, de az iskolás gyerekek elmond ják, hogy tavaly eltörték a botját, mert mindég azzal verekedett, ha nem tucKá»k a leckét. Gyűlöli az úttörőket is és soha nem volt még az úttörők összejövete­lén. A szalmatercsi gyilkosság mutatja, ha a kulák meg is húzódik ideig-óráig, lesi, várja a pillanatot, mikor gyilkolhat, gyújtogathat, hogy akadályozza építő- munkánkat. Most is suttognak, össze­bújnak. Amíg Petróczira le nem sújtott a nép állama, naphosszait szaladgált ke­rékpáron és vitte a hírt. A dogozó- parasztság legjobbjaival megerősített új pártvezetőségnek most azt kell fel­adatának tekinteni, hogy szüntelenül leleplezzük a kulákok mesterkedését, ismertessük a nép előtt Pártunk poli­tikáját és nap, mint nap kiérdemel­jük községünk dolgozó népének meg­becsülését. Karancskeszi község vezetősége MDP szervezete. Nincs változás a téli menetrendben Új járat az autóbusznál Október 8-án életbe lép a téli menet­rend. A menetrend szerint Somos­kőújfalu, Salgótarján, Hatvan, Buda­pest viszonylatban a vonalok menet­rendje nem változik. Az autóbusz- közlekedés menetrendje a következő: Salgótarjánból 5.30 és 14.50-kor indul Budapestre, vissza 10.40-kor, illetve 20 órakor érkezik. Ba’assagyar- matra 7.10, 8.15, 18 00 és 19 órakor indul, Balassagyarmatról pedig 5.15, 6.15, 14.45 és Í7.15-kor indul. Ózd felé 6.45-kor indul, vissza 15.20-kor. Ezen­kívül Kazáron ái is közlekedik egy járat. Szirákra 14.35-kor indul, visszafelé reggel 4.30 kor. A Békekölcsön jegyzése minden be­csületes dolgozónak hazafias köteles­sége. A dolgozó nép országa, amelv a íelszabadulás óta, mostohából édes­anyánk lett, kölcsönt kér legjobb fiaitól, a munkásosztálytól, a dolgozó parasztságtól, a néphez hű értelmiség­től. hogy gyorsabban fejlődhessen, jobban erősödhessen. A Békekölcsön felhívására meomozdult az egész or­szág és naponta hallhatunk arról a hazaszeretetről, amely a békekölcsön­jegyzésben nyilvánult meg. Én. mint szobrászművész. 1000 forintot jegyez­tem. Tettem ezt azért, mert a művé­szet ugyanúgy, mint minden egvéb. csak a békében fejlődhet. De a Békekölcsön kétszeresen térül meg. visszatérül jobb életünkben és abban, hogy tovább haladhatunk a megkez­dett úton. Békekölcsönt még csak most jegyzik, de az előlegét már én is és gyermekem is élvezzük, aki a képzőművészeti főiskolán, mint tanár­segéd dolaozik Kisíaludv-Strobl Zsiq- mond szobrászművész mellett. A munkásember gyermeke ezt csak a felszabadulás óta érhette el. A Béke­kölcsön meggyorsítja ötéves tervün­ket, amely g művészet részére olyan munkát ad, hogy akár tíz kézzel is dolgozhatnak, ha a való élelet, a szocialista-realizmust képviselik mű­vészetükben. Az ötéves terv során épülő földalatti gyorsvasút, színhá­Mindanmjian láthatjuk a Terv köl­csön jegyzésünk gyakorlati eredmé­nyét. Meg vagyok győződve, hogy nincs a világon jobban jövedelme­zőbb befektetés, mint a tervkölcsön jegyzés. Rövid idő alatt gyönyörű modern épületek, gyárak, hidak gépek születtek belőle, amivel kelle­mesebbé, boldogabbá tesszük saját életünket. Ezenfelül mindenki vissza, kapja az általa jegyzett összeget, tehát a belőle falc-adó kamat, a gyárak, gépek, hidak, vasutak, utak ■és modern kényelmes családi ottho­nok. Hát kell-e ettől nagyobb kamat? Kaptunk-e valaha kamatot a tőkés- osztálytólf Nem, mi soha ilyen ka­matot nem kaptunk, de kaptunk háborút és vele együtt nyomorúsá­got. Most, amikor egy újabb lendüle. tef adhatunk boldogulásunknak és vele egyidejűleg békénket biztosít­ón átérzem a „béke” szónak a je­lentőségét. Tudom, hogy mit jelent a háború, mert volt már belőle részem. Még nem is régen volt, amikor na­ponta többször szólt a légiveszélyt jelző sziréna. Nemrég volt, amikor na­ponta ezer és ezer ember pusztult a gyilkos fegyverek golyóitól és tették tönkre és borították fö! a családi éle­tet és hagytak hátra sok tízezer ár­vát, özvegyet, vagy ezeket is a leg­nagyobb borzalmak között gyilkolták le. De ugyanakkor láthatjuk megbéní­tott, nyomorék áldozatait is, akik fájó szívvel nézik azokat, akik látszólag egészségesek maradtak a háború befe­jezése után. BÓNA KOVÁCS KÁROLY, festő- é« szobrászművész zoic, mozik, kultúrtermek, épülő In­tézmények mind a művészek százait várják, hogy alkotásukkal széppé te­gyék a dolgozók szórakozó helyét, mert a művészet az egész dolgozó népé. Meg kell még emlékezzek a kö­zelgő községi tanácsok megalakulá­sáról is. Nagy lépéssel log íejlődni népi demokráciánk, mert a dolgozók legjobbjai veszik kezükbe az állami igazgatás irányítását és ebben bizto­sítva látom az egészséges fejlődést, ahol minden dolgozó, így a képző­művészet is megtalálja a fejlődés le­hetőségeit. ezért nagy örömmel üd­vözlöm a községi tanácsok megalaku­lását. Végül, de nem utolsó sorban szól­nom kell arról, hogy ezeket az ered­ményeket, amiket eddig elértünk, hogy az életünk szebb és vidámabb lelt, az egyedül a dicsőséges Vörös Hadseregnek köszönhetjük, amely felszabadított bennünket és most bé­kében élhetünk. Hogy tovább fejlőd­hessünk, békére van szükség és en­nek megvédése, a munkahelyen kívül most az. hogy minden becsületes dol­gozó Békekölcsönt jegyez. SZABÓ ISTVÁN, szobrászművész, Kisterenye hatjuk, ezzel a legnagyobb foamMtot kaphatjuk a befektetett pénzünk után. Boldog vagyok, hogy ilyen kamat wm kilátásban és ezért 1000 forintot írok a Békekölcsönre. Tudom, hogy ugyanúgy mint a Tervköl- csönnél, hatalmas és meglepő teljesít, menyek születnek a jegyzésünk nyo­mán. örömmel jegyzek, mert nagyo-n szeretem a munkásosztályt, nagyon szeretem hazámat. Ezzel a lépésünk­kel hatalmas csapást mérünk a dol­gozó nép minden ellenségére, a háborús kalandorokra, akik arra spekulálnak, hogy ismét vérfürdőt rendezzenek- Bátran és büszkén állok ki a béke hatalmas tábora mellé, akinek élén az igazság, a nagy Szovjetunió és a világ dolgo­zóinak bölcs vezére Sztálin elvtárs áll. Borcmyák András lőme&ter. Nem volt ember, akinek a szájáról el ne hangzott volna: ..inkább egyszer eszek naponta, csak már a háborúnak vége legyen". Most itt az alkalom, hogv gerincesen kiállhassunk a béke mellett és megelőzzük a háború bor­zalmainak elviselését. Ha vissza em­lékszem, megborzad a hátam és öröm­mel járulok hozzá a béke ügyéhez. Örömmel csatlakozom a Pártunk és kormányunk fölhívásához. 1200 forint­tal járulok hozzá a békekölcsönje gy- zéshez, mert tudom, hogy népi demo­kráciánk fejlődéséhez, saját magam és gyermekeink szebb és boldogabb jövőjének b’ztosítísához járulok hozzá. Mihallk Sándor, kőműves Feladataink a vezetőségválasztás után Soha még ilyen kamatot, nem kaptunk kölcsön után Most itt az alkalom, hogy kiadjunk a béke mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom