Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)
1950-10-08 / 41. szám
2 SZABAD NÓGRAD 1950 október 8. JLwelek a ßikek Művészek levelei a Békekölcsönről, a tanácsváiasztásrói „A háború pusztulást, kínt, szenvedést, fájdalmat, vért — sok vélt jelent. Sötétség — halál. A béke, alkotást, örömet, jólétet, boldogságot, léterőt jelent. Tehát a kettőt így jellemezhetnénk: Világosság, sötétség, élet, halál. Ha nézzük, könnyű megállapítani, hogy hol kell állást foglalnunk. Békében valóra lehet váltani a tudósok felfedezéseit, újításokkal a szellemi és fizikai dolgozók munkája nyomán átalakulhat a múlt. Művészek álmai valóra válnak. Látom Salgótarján nagy ütemű építkezéseit, megnyugtat, hogy a képző- művészi munkáltak lesz bőséges helye. Megnyugtat, hogy a képzőművészeti és iparművészeti iskolát már több salgótarjáni és vidéki ifjútanítványom folytathatja az itt megkezdett tanulmányait. Ehhez béke kell! Ehhez szocializmus kell. Az a társadalom, amely szocializmusban él, vagy afelé halad, akarja a békét, hogy alkotni tudjon. Ez a társadalom meg is fogja védeni békéjét. A béke megvédéséhez áldozatra van szükség. A békekölcsönjegyzés egy igen kis áldozat, de mégis erősíti- jük vele népi demokratikus államunkat, céljaink felé vezető úton. A békéért folyó harcban, az előttünk lévő tanácsválasztás erőpróba lesz. Erőpróbája országunk lakosságának. Vizsgázni fogunk szocialista öntudatból. Én remélem és erősen bízom benne, hogy a magyar dolgozó nép megállja a helyét ezen a vizsgán és a legjobb fiait küldi a megalakuló tanácsokba. Ezzel megoldódik a közigazgatás kérdése, a dolgozó nép elfoglalja ezen a területen is méltó helyét. A világ dolgozói békét akarnak, alkotni akarnak, az alkotó munka örömében élni akarnak és minden áldozatra készek. ★ Pártmunka tapasztalatai Az üzemi pártszervezet rossz munkája miatt ötéves tervünket szabotálta az ellenség a ISánvavidéki Építési Vállalatnál Egy évvel ezelőtt a magyar munkás- osztály tér v-köl csőn jegy zéssel tett hitet a szocializmus épíiése mellett. Ezzel megszavazta azt, hogy felszámoljuk a munkanélküliséget és teret biztosítunk a társadalom gazdasági és kulturális megerősödésének. A Salgótarján Bányavidéki Építési Vállalat dolgozói is megtették kötelességüket és ezzel egy új, fejlődő szakasz nyílt meg az építés területén. Ettől az időtől kezdve állandóan növekvő feladatokat kellett az építészet vezetőinek megoldani. A növekvő feladatokkal azonban nem minden esetben tudott lépést tartani üzemi párt- szervezetünk, szakszervezetünk és műszaki vezetőink. A tervkölcsönjegyzés utáni időkben napról napra növekedett az építészeti dolgozók száma, üjabb, hatalmasabb építkezések indultak meg, amik jelzik az új élet kialakulását. Üj, modern lakóházak, középületek, üzemrészek, iskolák, óvodák nőttek ki a földből. A dolgozók létszáma közel háromszorosára emelkedett. Ezzel egy- időben az üzemi pártszervezetünk, szakszervezetünk és műszaki vezetőink feladata i6 megnövekedett. Az üzem pártszervezete nem fordított kellő gondot a műszaki és szakkáderek megválasztására, mert megtörtént, hogy csendőrök, volt horthysta katonatisztek irányító műszaki beosztást kaptak. így Török József horthysta főhadnagy, építésvezető beosztást, Bárczi Miklós százados, kalkulációs osztályon. Sógor Károly, volt nyilas titkár, aki nyüasságáért büntetve is volt, főépítésvezelő beosztást kapott. Az ilyenek és ehhez hasonlóak rányomták a bélyeget az építészet munkájára. A pártszervezet vezetősége nem harcolt kellően, mert még mindig maradtak bent ellenséges elemek. Az ilyen ellenséges elemek munkájából származnak a fölösleges kiadások. Pl. a nagybátonyi volt bányaélelemtár bevakolása. Amikor elkészültek a vakolással és festéssel, akkor a vakolatot le kellett verni zz egész műveletet megismétel nil Vagy ugyancsak Nagy- bátonyban, a munkáslakások verendá- ját drága festékkei háromszor festették le és a festés után jöttek rá arra, hogy a deszkák nem megfelelőek, így újból deszkázták és újból háromszor festették. Ezeknek az embereknek a munkája megmutatkozik az ötéves tervünk e.ső fé’évében, amikor 1,800.000 forint vesztesége volt a vállalatnak. Ez abból adódott, hogy nem takarékoskodtak az anyaggal, a munkát rosszul szervezték meg. így herdálják el a dolgozó nép pénzét. Ezenfelül laza volt a munka- fegyelem, normacsalások történtek, de a normacsalókat nem pellengérezték ki, sőt a mai napig is dolgoznak, n Int pl. Vass János jobboldali szociáldemokrata normacsaló, akinek még a Békekölcsönnél is módja van folytatni ügynöki tevékenységét. Lázított a munkások között. Amikor a népnevelő hozzáment, kinevette, és azt mondta: „50 Ft-ot jegyzek, lesz még ,ez 50 Ft — adok!" Ennek az embernek havi keresete: 800—900 Ft. Ezek az egyének gátolják a pártszervezel mur Icáját De az is megtörtént, hogy a párttagokat más munkahelyre osztották be, elhelyezték és ezzel gátolák a pártélet megerősödését. így módjuk volt arra, hogy az 5 embereiket előbb fizikai munkára, majd vezető beosztásba, raktárkezelőnek, építésvezetőnek, vagy irodai munkára helyezték. A pártszervezet nem foglalkozott kellőképpen a termelés kérdésével, az ellenség leleplezésével és a párttagság nevelésével. A munka versenyt nem állandósították. A pártszervezet, szakszervezet és üzemvezetés munkáját nem hangolták össze. Nem tartottak üzemi háromszögüléseket, így a párt- szervezet tájékozatlan volt az építkezések menetéről. Nem ismerte kellőképpen a vállalatnál előforduló műszaki és szervezési hibákat. De nincs meg az összhang a dolgozók és az építésvezetők között sem. Az építkezéseknél > még a mai napig sem történt meg a tervfelbontás. így a dolgozók nem tudják mennyi munka esik rájuk az ötéves terv első évében, nem tudják, hogy naponta mennyit ke’.! dolgozniuk, hogy teljesítsék napi tervüket. Ez az állapot magával hozza, hogy elszakadnak a tervtől. Hiba az, hogy- még Ligethy főépítésvezető sem tudja, hogy részletes tervfelbontás is létezik. Az építkezéseknél nem tartják meg rendszeresen az üzemi üléseket, ahol a dolgozókkal átbeszélhetnék a problémákat és megszabhatnák az előttük álló feladatokat. De megmutatkozik a Lazaság is. Nincs kiépítve az egyéni felelősség. Schmidt György kisterenyei építésvezető nem tudja megmondani, hogy mennyi az ott dolgozók létszáma. így természetesen a munka megszervezése sem lehet jó. De nincs tervszerűség sem ilyen helyen. Ennek következtében a vállalatunk havonta nagy összegeket fizet ki az OTI- nak olyanokért, akik már nálunk nem dolgoznak. Vagy Szántó munkavezető, aki egyszerűen nem jön be a munkába. Vagy Perskó Gyula építésvezető, aki munkaidő alatt elmegy a kocsmába mulatni. Ezek a viselkedések azt igazolják, hogy a műszaki vezetés nem ismer egyéni felelősséget. Pártszervezetünknek az a feladata, hogy a mutatkozó lazaságokat fölszámolja, rendszeresen ellenőrizze a műszaki vezetést és a termelés menetét. Bizalmiakat, népnevelőket, mozgósítsák a feladatok megoldására. Legyen éber minden kommunista a maga munkaterületén. Legyen példamutató, járjon az élen a munkájában, leplezze le az ellenséget, a szabotálókat, ne essen beie az ellenség hálójába, mint a norma- és bérrendezésnél, amikor az ellenség híneszterte, hogy ne teljesítsd a normádat, mert akkor megfogják lazítani. Dobjuk ki sorainkból azokat, akik sikereinket gátolni próbálják. A Tihanyi munkavezétőhöz hasonlókat, aki a Szta- hánov-munksmódszer ellensége, mert csak így tudjuk megvalósítani kitűzött céljainkat. Vannak eredmények is vállalatunknál, Ezt mutatja a hosszúlejáratú versenyszerződések kötése és a munka- felajánlások jó teljesítése. A normarendezés utáni napokban „Karancskeszi község nagy fejlődésen ment áí a felsz.abadulás óta. Szabadságot, jogot kaptunk és el lehet mondani, hogy megváltozott a község dolgozóinak viszonya az államhoz, a munkához. A község gépállomást kapott, óvoda épült, a kultúrházat is rendbehozták. Ezeken túl egy igen jelentős esemény, hogy az idén megalakult a termelőszövetkezeti csoport. Ezzel községünk legjobban dolgozó parasztjai ráléptek a felemelkedés útjára. Azonban a kulákok igen rossz szemmel nézték fejlődésünket. Hogy ezt akadályozzák, szaboltálták a munkát, rémhíreket terjesztettek és uszítottak a dolgozó nép állama eilen, ftt van például Zsidai István bandel, aki későn aratta le a gabonáját, hogy megkárosítsa a dolgozó népet. Ennél még rosz- szabb volt Petróczi Gyula 27 holdas kulák, aki a múltban főhadnagy, katonai parancsnok volt. Most sem dolgozik semmit, nyíltan ki is jelentette, hogy nem fog dolgozni a demokráciának. Persze, egész életében más munkájából élt, most is csak a pálcájával sétálgat, izgat a demokrácia ellen. Közben még arról beszélt, hogy ő a szegény nép barátja és őt szeretik is. Községünk dolgozói azonban nem felejtették el, hogy mint leventeparancsnok a földön sárban csúsztatta a fiatalokat, ha valaki nem ment templomba akkor 30—40 kilométert gya- logoltatta. A dolgozó nép lesújtott ezekre a ku- tákokra, de a faluban még megvan a befolyásuk. Egyes dolgozó parasztokat ideig-óráig meg tudnak téveszteni, félre tudják vezetni. Petróczi is például, hogy magát kulák mivolta alól ki- húzza, felajánlotta a földjét, ugyanígy már több kulák jött azzal, hogy az állam vegye át a földjét. Természetesen mi nem hiszünk neki, tudjuk, hogy a kulák ellenségünk marad akkor is, hacsak egy néhány hold földje van. Miért történhetett meg az. hogy községünkben érvényesült a kulák-befoiyás és hacsak rövid időre is, de tudtak maguknak teret biztosítani. Azért, mert a pártszervezet nem mélyítette el kapcsolatát szorosan a dolgozó parasztsággal. Három hónappal ezelőtt például egyetlen egy dolgozó paraszt sem volt a pártvezetöségben. Ez azt jelentette, hogy lebecsültük a munkás-paraszt szövetség erősítésének fontosságát. Ezzel szemben a kulák annál jobban igyekezett magához vonni a dolgozó parasztságot. Pártunk Központi Vezetősége, nagyon helyesen, idejében észrevette ezt a helytelen álláspontot. Újjáválasztottuk a vezetőséget, hiszen idáig is számtalan dolgozó paraszt bebizonyította, hogy hü a demokráciához. A beszolgáltatás eredményes teljesítéséért egész sor dolgozó-, közép- és kisparaszt kamég jóval 100 százalékon alul volt a termelésünk, de ma már átlagosan 112 százalékkai dicsekedhetünk. Ötéves tervünk, valamint a szocializmus építése állandóan újabb és újabb feladatokat hárít a dolgozókra, de különösen a kommunistákra. A kommunisták tartsák szem előtt Rákosi elvtárs szavait: „Ebben az országban mindenért mi vagyunk felelősek." A Békekölcsön- jegyzésnek sikeres befejezése újabb feladatokat tartogat számunkra. Vállalatunk dolgozói szorosan zárkózzanak fel a béke megvédésének ügye mellé, mindannyian legyünk kemény harcosai hazánknak. Békekölcsön-jegyzésünkkel bizonyítsuk be hűségűnket és szeretetiinket a munkásosztályhoz, ragaszkodásunkat a békéhez. Népnevelőink mulassanak utat, járjanak élen a termelésben, hogy feladatainkat sikerre tudjuk vinni. Egy újabb győzelem felé haladunk akkor, amikor megalakítjuk a községi tanácsokat. A tanácsok megalakulásával el fognak tűnni a közigazgatásból mindazok az elemek, akik a mai napig meghúzódtak a közigazgatás területén. Saját magunk vesszük kezünkbe az irányítást és céljainknak megfelelően intézzük ügyeinket. Történelmi időket élünk, nehéz feladataink vannak, de annál megtisztelőbb. Sikerre visszük a Békekölcsön jegyzését, a tanácsok megválasztását és bebizonyítjuk a háborús provokátoroknak, hogy lániorít- hatattanul kitartunk a béke mellett. Megmutatjuk, hogy a felszabadulásunk adta lehetőségekkel tudunk is élni. Sulyok András Salgótarján Bányavidéki Spit. Váll. Üzemi Pártszerv, szervező titkára pott oklevelet, vagy pénzjutalmat és amint Zsidai István közi elmondotta, nagyon meglepődött, hiszen ő nem várta, hogy ezért fisig pénzjutalomban is részesítsék. Az új vezetőségben már helyet foglalnak: Gerdős Lajos és Tarján! Béla. Tarjáni Béla már 1945 óta tagja Pártunknak és kilencholdas közép- paraszí. Tarjáni elvtárs nagyon örül, hogy beválasztottuk a vezetőségbe és kérte, hogy küldjük iskolára. Csak most láttuk igazán, milyfh hiba volt elhanyagolni a legjobb dolgozó parasztokat. Az új vezetőségnek már könnyebb lesz a munkája és jobban tudja megoldani az előtte álló feladatokat. így többek között azt, hogy szüntelenül élesítsük az osztályharcot a kuiákság és befolyása ellen. A demokrácia ellen izgató Petróczi felesége még most is az iskolában tanít. Most meghúzódik, de az iskolás gyerekek elmond ják, hogy tavaly eltörték a botját, mert mindég azzal verekedett, ha nem tucKá»k a leckét. Gyűlöli az úttörőket is és soha nem volt még az úttörők összejövetelén. A szalmatercsi gyilkosság mutatja, ha a kulák meg is húzódik ideig-óráig, lesi, várja a pillanatot, mikor gyilkolhat, gyújtogathat, hogy akadályozza építő- munkánkat. Most is suttognak, összebújnak. Amíg Petróczira le nem sújtott a nép állama, naphosszait szaladgált kerékpáron és vitte a hírt. A dogozó- parasztság legjobbjaival megerősített új pártvezetőségnek most azt kell feladatának tekinteni, hogy szüntelenül leleplezzük a kulákok mesterkedését, ismertessük a nép előtt Pártunk politikáját és nap, mint nap kiérdemeljük községünk dolgozó népének megbecsülését. Karancskeszi község vezetősége MDP szervezete. Nincs változás a téli menetrendben Új járat az autóbusznál Október 8-án életbe lép a téli menetrend. A menetrend szerint Somoskőújfalu, Salgótarján, Hatvan, Budapest viszonylatban a vonalok menetrendje nem változik. Az autóbusz- közlekedés menetrendje a következő: Salgótarjánból 5.30 és 14.50-kor indul Budapestre, vissza 10.40-kor, illetve 20 órakor érkezik. Ba’assagyar- matra 7.10, 8.15, 18 00 és 19 órakor indul, Balassagyarmatról pedig 5.15, 6.15, 14.45 és Í7.15-kor indul. Ózd felé 6.45-kor indul, vissza 15.20-kor. Ezenkívül Kazáron ái is közlekedik egy járat. Szirákra 14.35-kor indul, visszafelé reggel 4.30 kor. A Békekölcsön jegyzése minden becsületes dolgozónak hazafias kötelessége. A dolgozó nép országa, amelv a íelszabadulás óta, mostohából édesanyánk lett, kölcsönt kér legjobb fiaitól, a munkásosztálytól, a dolgozó parasztságtól, a néphez hű értelmiségtől. hogy gyorsabban fejlődhessen, jobban erősödhessen. A Békekölcsön felhívására meomozdult az egész ország és naponta hallhatunk arról a hazaszeretetről, amely a békekölcsönjegyzésben nyilvánult meg. Én. mint szobrászművész. 1000 forintot jegyeztem. Tettem ezt azért, mert a művészet ugyanúgy, mint minden egvéb. csak a békében fejlődhet. De a Békekölcsön kétszeresen térül meg. visszatérül jobb életünkben és abban, hogy tovább haladhatunk a megkezdett úton. Békekölcsönt még csak most jegyzik, de az előlegét már én is és gyermekem is élvezzük, aki a képzőművészeti főiskolán, mint tanársegéd dolaozik Kisíaludv-Strobl Zsiq- mond szobrászművész mellett. A munkásember gyermeke ezt csak a felszabadulás óta érhette el. A Békekölcsön meggyorsítja ötéves tervünket, amely g művészet részére olyan munkát ad, hogy akár tíz kézzel is dolgozhatnak, ha a való élelet, a szocialista-realizmust képviselik művészetükben. Az ötéves terv során épülő földalatti gyorsvasút, színháMindanmjian láthatjuk a Terv kölcsön jegyzésünk gyakorlati eredményét. Meg vagyok győződve, hogy nincs a világon jobban jövedelmezőbb befektetés, mint a tervkölcsön jegyzés. Rövid idő alatt gyönyörű modern épületek, gyárak, hidak gépek születtek belőle, amivel kellemesebbé, boldogabbá tesszük saját életünket. Ezenfelül mindenki vissza, kapja az általa jegyzett összeget, tehát a belőle falc-adó kamat, a gyárak, gépek, hidak, vasutak, utak ■és modern kényelmes családi otthonok. Hát kell-e ettől nagyobb kamat? Kaptunk-e valaha kamatot a tőkés- osztálytólf Nem, mi soha ilyen kamatot nem kaptunk, de kaptunk háborút és vele együtt nyomorúságot. Most, amikor egy újabb lendüle. tef adhatunk boldogulásunknak és vele egyidejűleg békénket biztosítón átérzem a „béke” szónak a jelentőségét. Tudom, hogy mit jelent a háború, mert volt már belőle részem. Még nem is régen volt, amikor naponta többször szólt a légiveszélyt jelző sziréna. Nemrég volt, amikor naponta ezer és ezer ember pusztult a gyilkos fegyverek golyóitól és tették tönkre és borították fö! a családi életet és hagytak hátra sok tízezer árvát, özvegyet, vagy ezeket is a legnagyobb borzalmak között gyilkolták le. De ugyanakkor láthatjuk megbénított, nyomorék áldozatait is, akik fájó szívvel nézik azokat, akik látszólag egészségesek maradtak a háború befejezése után. BÓNA KOVÁCS KÁROLY, festő- é« szobrászművész zoic, mozik, kultúrtermek, épülő Intézmények mind a művészek százait várják, hogy alkotásukkal széppé tegyék a dolgozók szórakozó helyét, mert a művészet az egész dolgozó népé. Meg kell még emlékezzek a közelgő községi tanácsok megalakulásáról is. Nagy lépéssel log íejlődni népi demokráciánk, mert a dolgozók legjobbjai veszik kezükbe az állami igazgatás irányítását és ebben biztosítva látom az egészséges fejlődést, ahol minden dolgozó, így a képzőművészet is megtalálja a fejlődés lehetőségeit. ezért nagy örömmel üdvözlöm a községi tanácsok megalakulását. Végül, de nem utolsó sorban szólnom kell arról, hogy ezeket az eredményeket, amiket eddig elértünk, hogy az életünk szebb és vidámabb lelt, az egyedül a dicsőséges Vörös Hadseregnek köszönhetjük, amely felszabadított bennünket és most békében élhetünk. Hogy tovább fejlődhessünk, békére van szükség és ennek megvédése, a munkahelyen kívül most az. hogy minden becsületes dolgozó Békekölcsönt jegyez. SZABÓ ISTVÁN, szobrászművész, Kisterenye hatjuk, ezzel a legnagyobb foamMtot kaphatjuk a befektetett pénzünk után. Boldog vagyok, hogy ilyen kamat wm kilátásban és ezért 1000 forintot írok a Békekölcsönre. Tudom, hogy ugyanúgy mint a Tervköl- csönnél, hatalmas és meglepő teljesít, menyek születnek a jegyzésünk nyomán. örömmel jegyzek, mert nagyo-n szeretem a munkásosztályt, nagyon szeretem hazámat. Ezzel a lépésünkkel hatalmas csapást mérünk a dolgozó nép minden ellenségére, a háborús kalandorokra, akik arra spekulálnak, hogy ismét vérfürdőt rendezzenek- Bátran és büszkén állok ki a béke hatalmas tábora mellé, akinek élén az igazság, a nagy Szovjetunió és a világ dolgozóinak bölcs vezére Sztálin elvtárs áll. Borcmyák András lőme&ter. Nem volt ember, akinek a szájáról el ne hangzott volna: ..inkább egyszer eszek naponta, csak már a háborúnak vége legyen". Most itt az alkalom, hogv gerincesen kiállhassunk a béke mellett és megelőzzük a háború borzalmainak elviselését. Ha vissza emlékszem, megborzad a hátam és örömmel járulok hozzá a béke ügyéhez. Örömmel csatlakozom a Pártunk és kormányunk fölhívásához. 1200 forinttal járulok hozzá a békekölcsönje gy- zéshez, mert tudom, hogy népi demokráciánk fejlődéséhez, saját magam és gyermekeink szebb és boldogabb jövőjének b’ztosítísához járulok hozzá. Mihallk Sándor, kőműves Feladataink a vezetőségválasztás után Soha még ilyen kamatot, nem kaptunk kölcsön után Most itt az alkalom, hogy kiadjunk a béke mellett
