Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-05 / 40. szám

LJ> icsonjeg igj vissza a háborús uszi lóknak! A nyi>z!®tí imperialisták fokozzák a (k nem siámíSaaak a népé: nSvekvő elhullására A harmadik világháború kirobban­tó.sán mesterkedő ragadozók cso­portja New-Yorkban értekezletet tar­tott. Az értekezlet a háborús ter­veknek egy lie fejezetet „vitatta“ meg, ahol a szószólói szerepel: az Egyesüli Ajäamok külügyminisztere töltötte be. Az , USA küHigymJniszterén kívül az angol és francia .külügyminiszter is részeveit, valamint az Atlanti Szövet­séghez tartozó államok 12 külügymi­nisztere .volt. együtt és beleegyezésüket adták egy „egységes“ hadsereg fel­állításához. Az egységes hadsereg fel­állításának célját nem nehéz kita­lálni: kelet felé irányuló támadás, a Szovjetunió és a népi demokráciák eilen. A hadsereg felállítását ugyan elfogadták, de a teherviselés körül nézeteltéré­sek keletkeztek, mert a résztvevő államuk külügyminiszterei nem merték., vállalni a felelősséget az ország dolgozói eiölt. A külügyminiszteri értekezlet, amely • béke és a szabadság ellen irányai, a hadsereg felállításán túl még több intézkedést hozott arra vonatkozólag, hogy mi lesz a teendő „Európa vé­delme“ esetén. Ezt mutatja az a kél körülmény '.is, ami Franciaországban és Olaszországban megtörtént. Fran­ciaországban a mtiniásgyickos Moch rendelettervezetet dolgozott ki polgár­háborús alakulatok szervezésére, apae- lyekuek hivatása a francia terület vé­delme lesz. Erre a szervezésre Moeh belügy­miniszter New-Yorkból kapott utasítást;. és ez imperialistáknak ez a hű kiszolgálója készséggel teljesíti kötelességét. A háborús provokációnak egyik megnyilvánulása az a szervezés is. amelyet az olasz kormány amerikai gazdája parancsára hajt végre. Az olasz minisztertanács elhatározta, hogy .háborús.. .intézkedések keretében fa­siszta ifpJiáflttfiMpaípt szervez. Ezt megelőzően ugyancsak minisztertaná­csi határozat alapján a rendőrség létszámát ; emelték fel és most ,.ón- kéote»ek“jbői áHó alakulatok szerve­zését kezdjék meg. Az olasz történe­lem folyamán nem is olyan régen már találko.ztjink ilyen ..önkénlesek“ cr«- patűvaí. amely nem volt mis, mint a -.hírhedt Jdussotini-féle milícia. Most az nl&'-it khrmány. amely egyre inkább'követi fasiszta gazdáit, ezt a Musátilin!-féic milíciát éleszti w| újjá. A fasiszta terroralakulatok szerve­zésén kívül a newyorki boszorkány- konyhán niég azt is kifőzték, hogy Francot is beveszik az Atlanti Szö­vetségbe. Eddü« Hitler tábornokaival talál­koztunk az Atlanti Szövetségben, most megtaláltok a spanyol dik­tátort is és nemcsak, hogy megtaláljuk, hanem a Fehér Ház urai Franco hadseregé­nek segítséget is felajánlottak. A newyorki tőzsde emberei szövik aljas tervüket, a népek békéje és szabadsága, ellen és nein számúinak azzal a harcos és egyre növekvő békeakar-attal, ansely a francia, olasz és német dolgozókban ugyanúgy él, mint a népi demokráciák és a Szovjet­unió dolgozóiban. A Prágában megkezdődött II. Béke- világkongresszus előkészítő bizottsági ülésére fokozzák a harcukat az ame­rikai háborús politika újabb meg­nyilvánulása , ellen. Hadsereg »■ a mésneí íaéjjp derűiére Mint ismeretes Adenauer, a bonni bábkormány kancellárja „a sötétség hercege“ hozzájárulását adta Nyugat- Németország úgynevezett „részleges“ felfegyverzéséhez. A bábkormány kancellárjának ez a beleegyezése fel- leíkesítette a német jobboldali szo­ciáldemokratákat és mindent elkövet­nek a fegyverkezés meggyorsításáért. Berlin polgármestere kijelentette: „Minden előfeltételt meg kell terem­teni az újraf elf agyvérzéshez. Emlékez­zünk Noskerc, aki annakidején szin­tén előkészítette a haderő létrehozá­sát. Javasolom tehát, hogy Nyugat- Bcriinben alakítsunk katonai szerve­zeteket.“ Schumacher, a nyugatnémet­országi jobboldali szocialisták vezére pedig kormány bírálatot mondott, s ezzel igyekezett meggyorsítani a fegy­verkezés ütemét, a katonai alakulatok mielőbbi felállítását és Nyugat-Német- országban a hadiipari monopóliumok feltámasztását. A Ruhr-vtdók hádígyáralnak özem- behclyszéSére ’ és újjáépítésére nemcsak a Mmte/róll-terv alapján történő kiutalásokból használnak fel pénzeket, Bánom közvetlenül a bonni „állam" területének költ­ségvetéséből. A Ruhr-vidék raktárait acél- és pán- céílemezek és ágyucsövek töltik meg. Ennek előállítását a lakosság fizeti, akikre egyre jobban nehezedik a sú­lyosbodó adóteher. A vérszagot érző gyárosok nyereségei növekszenek, a. nemet munkás élete pedig napról napra romáik. A fegyverkezési poli­tika maga után vonja a népi töme­gek Ínségének fokozódását és egyre mélyebbé teszi a munkásosztály nyo­morát. iVyngat-iVéhietországhan amerikai parancsra emelkedik a fegyver- gyártás és általában a hadiipari termelés és a dolgozók helyzete egyre súlyosodik. Az élelmezési ipar súlyos válságban van. lilái) első negyedében az éleimi- szei fogyasztás 34 százalékkal csök­ken! az előző év ugyanazon időszaká­hoz képest. A kolbászfélék 30 száza­lékká!, a rozskenyér 22 és a marga­rin 19 százalékkal lett drágább. Súlyosbítja a helyzetet még az ts, hogy IYyu;;a!-Németor.szág-iHt! egy­re emelkedik a munkanélkUliek száma, növekszik a házbér. A nyugatnémet bábkormány határ- revízióval próbálja a dolgozók elé­gedetlenségét levezetni, buitogatnak a Német Demokratikus Köztársaság el­len és kelet felé irányuló háború! pro­pagálnak. Schumackerék minden erőfeszítése ellenére Nyu gat-Néime tors zugban nö- . vakszik és erősödik a békemozgaiom ' és a nép ellenségéi, az amerikai impe­rialisták kiszolgálói a népi tömegek haragjától nem menekülhetnek el. A népi tömeg hangját Fejezi ki’ az egyik újság, amikor azt írja: „a. háborús bűnösüket nem a háború után. hanem még a háború előtt' fel kell akasztani“. Szabadlába' a Iselveísáélk a*. Asivi'rákaí S€waniMm’Síi«ía Pari ti) vezeíojjét Az Egyesült Államokban egyre in- j kább fokozódik a hajsza a békéért j harcolók ellen. A közelmúltban az j Amerikai Kommunista Párt tíz veze- I tőjét tartóztatták le minden jogalap j nélkül. Az Amerikai Kommunista Párt f Vezetőinek 1 .irtóztatása után a világ j dolgozói erélyesen követelték az j Egyesült Államok Legfelsőbb Tör-| vényszékétől, hogy engedjék szabadon a Kommunista Fárt vezetőit. A Fel- lebbviteli Bíróság most határozott az Amerikai Kommunist Párt vezetőinek szabaditbrahelyezéséről. Dennis elv- társát, a Kommunista Párt főtitkárát továbbra is böríönbeb tartják a „kon­gresszus iránti tiszteletlenség“ indok­lással. A három h orv ár miniszter letartóztatása a Tifo-klikk bomlásának a jele A „Szocialista J ugoszláviáért" a Szovjetunióban élő jugoszláv politikai emigránsok lapja cikket irt a titóisták soraiban bekövetkezett bomlásról. A lap rámutat, hogy Tito horvátországi szolgái között komoly nézeíeHérésekre került sor. í Az úgynevezett horvát kormány szep­tember első felében tartott ülésén Rade Zsigics, a horvát kormány. miniS'ZÍere és a Gazdasági Tanács einöke kifo­gásolta a parasztság ilyen hallaüan méretű kifosztását és felszólalt az el­len, hogy külföldre szállítják az élel­miszerekéi, amelyek a lakosság ■ szá­mára is szükségesek. Zsigics beis­merte, hogy a Tito-ldikk politikája nyomán az ország teljes nyomorba jutott. Kijelentette, hogy Tito rendőrsége va­lósággal fosztogatja a parasztokat és az egész új termést elveszi tőlük. Köve­telte, hogy a horvát kormány hozzon rendeletet, amely formálisan „meg­nyugtatná“ a parasztokat és ígéretet tenne arra, hogy a megélhetésükhöz szükséges minimális mennyiséget meg­hagyja nekik. Zsigics felszólalását tá­mogatta Dusán Brkics, horvát minisz- terelnökheíyettes, a tilóista párt köz­ponti vezetőségének tagja, továbbá Sztanko Csanica-Opacsics, a horvát kormány erdőügyi minisztere. Ezután nem sokkal Tifóék mind­hármukat lemondatták, majd letar­tóztatták. A nép előtt azonban nem sikerült el- titlcoiniok sem a hártthi miniszter le­tartóztatását, sem pedig a kormányon belül bekövetkezett bomlást. A Kore- nica-járásban a paráSzFofi követelték a letartóztatottak szabadonbocsátását. A (parasztok nyomására , Tjióék néjiány ‘ napra szabaúonhocéátöiiák Zstgicsei, majd újból letartóztatták. Zsigicset, Brkicset és Opacjfcsot a Tájékoztató Iroda „ügynökei“-vé nyilvánították és kizárták « tiiáisla, p^fijbpl. Ezek a letartóztatások r«ern egyedül­állók. Szerbiában, Montenegróban, Ma­cedóniában és Boszniában a Utóista vezetők közül már korábban is több személyt letartóztattak. Mindez azt bi­zonyítja, hogy Tito fasiszta rendszere váiságba került és ingadozik az uralkodó klikk helyzete. A titóisták körében bekövetkezett bom­lás világosan bizonyítja, hogy a Tito— Rankovics-rendszer bukásra van ítélve. Zsigics, Brkics és Opacsics nyílt ki­állása Titóek ellen, azt bizonyítja, hogy még azok az emberek, akik éveken ke­resztül hűségesen végrehajtották a Tiio-klikk parancsait, sem hajlandók részivenni a Tito-banda bűnös politiká­jában. Békekölcsön villám.! Példaképnek állójuk dolgozóink elé u kisterenyei vasutasokat, akik már az első nap valamennyien lejegyeztek és jegyzési átlaguk 777 torin!. Ugyláfezik a drégelypalánk! népnevelők nem akarnak harcolni a béké­ért, mert mm folytatnak szívós agitációs munkái, nem járnak élen a kBic.söo- jegyzésben. Dicséretet érdemel Szántó István, az acélgyári vasöntöde dolgozója, aMI mint jegyzésgyiijiíí 193 főtől 130.S09 forintot gyűjtött össze. A rétsági békebizotíságok tagjai miért kullognak hátúi a Békekölcsőu- jegyzésben? Vagy talán ők nem is akarnak harcolni a békéért? A bagiyasl rakodó öntudatos dolgozói szeptember 28-án megkezdték m kölesül)jegyzi ;: és már ugyanazon a napon sikeresen be is fejezték. Az öze» 56 dolgozója 14.6119 forintot jegyzett. A salgótarjáni építkezésnél a hamarosan katonának bevonuló ifjak mind­össze 203 forintot jegyeztek. Nem hisszük, hogy fegyverrel a kezükben J* megállják a helyükéi a békehareban, ha már most így cselekszenek. Szilágyi József, a kisterenyei állomás dolgozója, aki fekvő beteg. 1000 forint kölcsönt jegyzett 67U forintos fizetése mellett. Tóth Istvánná buésoki, akinek “2 forintos nyugdíja van, férje mártír­halált bait, 19© forint békekölcsönt jegyzett, Luciáivá! dolgozók erősítsetek, hogy a Sámsonházávai folytatott páros- versenyben te ne maradjatok. mép érdekéhen A minisztertanács határozata értel­mében1'még a községi tanácsok megvá­lasztása előtt felállítják minden község­ben, ahol községi tanács fog alakulni azok hivatali szervét, úgy hogy a vá­lasztások után a községi tanácsok már beindított hivatali szervezette! kezdhe­tik meg a munkájukat. Megyénk területén a régi szervezetű jegyzői és körjegyzői hivatalok októ­ber 3-án szétbontásra kerülnek és ettől a naptól kezdve mindenütt új hivatali szervezete létesül a leendő községi ta­nácsoknak. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 62 jegyzői hivatal helyett 129 községi hi­vatalt létesítünk. Október 3-ió! kezdve tehát minden községben az újonnan szervezett hivatalban intézheti el a dol­gozó nép ügyes-bajos dolgait. Nem kell tehát más községbe átjárni. Ezzel újabb kedvezményeket nyújt kormány­zatunk. a dolgozó népnek, amilyent azelőtt hiába kívánt volna megvalósí­tani, mert a régi rendszerben az önálló községgé való alakulást nem a dolgozó népnek az igényeihez és kívánságaihoz mérték, hanem csak akkor teljesítették, ha a községben székelő uraságnak volt arra szüksége. A községi tanácsok megalakításával megyénkben hét köz­ség kivételével községi tanács alakul. Az a hét község, amelyben nem ala­kult önálló tanács, más közetfekvő köz­séggel együtt alkot közös tanácsolt. Ezek a községek Debercsény, amely Magyarnándor községgel. Pusztaberki, amely Horpáccsal, Szúpatak, amely Kisterenyével. Márkháea és Kisbár- kány községek Nagybárkány község­gel, Garáb Felsőtold községgel és Bo­kor Kutasó községgel alkot együttes tanácsot Október 22-én lesznek a tanácsvá- lasztások és az a tény, hogy megyénk dolgozó népe málr most a saját közsé­gében felállított hivatali szervnél intéz­heti e! az ügyes-bajos dolgait, olyan nagv ajándék Pártunktól és korniáinv- zatunktól, hogy már ezért is a többi eredménytől eltekintve, dolgozó népünk minden bizonnyal teljes egyöntetűség­gé! a Függetlenségi Népfront mögé sorakozik és a tanácsokba megyénk dolgozóinak legjobbjait a népfront je­löltjeit fogja beválasztani képviselőjéül. A HELYI TANÁCSOK TÁLASW, TÁSÁSSéL Október 22-én az egész országban megválasztják a helyi tanácsokat. Ez­zel a lénnyel egy újabb hatalmas lé­pést teszünk a szocializmus leié ha­ladó ütem. Azonban dolgozóink egy része figyelmen kívül hagyja a szá­mára igen nagy fontosságú válasz­tásra való felkészülést és közömbösen veszi ezt a választást. Hogy ezek a választások milyen döntő fontosságúak, az mutatja a leg­világosabban, hogy ellenségeink ha­mar felismerték a választások jelen­tőségét és gyalázatos rémhírek ter­jesztésével, a megválasztandó ta­nácstagok gyalázásával próbálnak iá­A választások szervezési előkészületei A Szovjetunió Legfelsőbb Taná- csónak választási kampánya napról napra széíésebb méretekben bontakozik ki. A szovjet nép úgy tekinti a hatalom legfelsőbb szervé­be történő soronkövelkezö választá­sok kiírását —, mint az ország éle­tében a legfontosabb politikai ese­ményt. A választójog gyakorlását pedig, mint állampolgári kötelességé­nek teljesítését, az ország ügyeinek intézésében történő részvétel felelős­ségteljes eseményét. Az a telkes hangulat, amely a vá­lasztások előkészítésének ideje alatt eltölti a szovjet munkásokat, a kol­hozparasztokat. értelmiségieket, a ha- talma's erővel fellövő szocialista ver­senyekben nyilvánul meg. Amikor Sztálin elvtárs összehason­lította a szovjet választásokat a ka­pitalista országok választásaival, rá­mutatott arra, hogy a Szovjetunióban a választások a munkások, parasztok és értelmiségiek kölcsönös bizalma és barátsága jegyében folyt le. Ez azért lehetséges, mert a Szovjetunióban nin­csenek tőkések, földbirtokosok és ál­talában kizsákmányolok, nincs, aki nyomást gyakoroljon a népre, hogy akaratát elferdítse. „Ez a nyitja annak — mondotta -—, hogy az egész világon nálunk van­nak tényleg demokratikus választá­sok.“ , A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csába való választások alapszabályai“ — nagy feladatokat rónak a válasz­tási bizottságokra. A dolgozók éppen ezért maguk közül emelik ki a ltg- mé’tóbb jelölteket. Olyan jelölteket, akik határtalan odaadást tanúsítanak Lenin-Sztálin ügye iránt, akik mun­kájukkal és társadalmi működésükkel általános elismerést érdemeitek ki. I" öbfoi között Zaihár Lupinovot, a ■ köztiszteletben álló magnitogor- szki kohászt és Abdjkadir Karimságov kirgiz kolhozparasztot, a Szocialista Munka Hősét, Alekszander Fúgyejev szovjet írót és Eugen Kapp szovjet zeneszerzőt, Alekszándrá Siírova, is­mert moszkvai ' Szövőnőt és Máthuia Gáipovot, a íurkméri kolhoz elnökét, a Szocialista Munka Hősét, a munka és tudomány más érdemes személyeit, a közéleti és állami szereplőket. Leg­jobb fiait és leányait jelöli a szovjet nép a Nemzetiségi Tanács választásai­val kapcsolatos köztársasági választási bizottságaiba, valamint a Szövetségi Tanács és nemzetiségi tanácsok válasz­tásainak kerületi választási bizottsá­gaiba is. A választások előkészítő munkála­tait kitünően szervezték meg. Az agi- tációs-propagandamunkát irányítók mindig szem előtt tartják Sztálin elv­társ tanítását, amely szerint sohasem feledkezhetünk meg a szervezőmunka jelentőségéről, mert ez biztosítja a Bolsevik Párt politikájának az éleiben való sikeres megvalósítását. Éppen ezért érthető, hogy a választások elő­készítésében és lefolytatásában —, amelyben soktízmilliónyi választó vesz részt —, rendkívül fontos a szer­vezési munka. „A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csába való választásid: áíapszabályzá- lai“. a választások'előkészítésének és lefolytatásának olyan rendjét szabták meg, amely tegioh’.en megfelel a szovjet demokrácia feladatainak. A választási törvény az összes feltétele­ket megteremti ahhoz, hogy minden szovjet poigár valóban élhessen vá­lasztójogává'! és kivétel nélkül minden választó résztvehessen a szavazásban. ,4 szervezési munka legfontosabb része a választási körzetek meg­teremtése. A választókörzetek kijelö­lésénél —- a választások alapszabály­zata a lakosság számára legmegfele­lőbb szempontokat határozza meg. A kétezer főnél kevesebbet szám­láló falusi tanácsi területnek például egy választókörzetet kell képeznie. Minden kozák-telep, kaukázusi falu (aul*), turkmén települő» külön vá­lasztókörzet, melyek legalább 500, de kétezernél nem több lakost számlál­nak. A választókörzetéket — törvény előírásának megfelelően —, a- válasz­tások előtt 45 napon belül kell meg­alakítani. A választókörzetek megalakításakor kijelölik a választások céljaira szol­gáló helyiségeket is, amelyekben a körzeti választási bizottság és az agi- tációs központ helyezkedik el. Már most megtörténtek az intézkedések arra, hogy a választások napjára eze­ket az épületeket ízlésesen berendez­zék. megfelelően dekorálják. A falusi tanácsoknak az épületek feldíszítésében a kolhozvezetőség és a falusi aktíva nyújt segítségei. Nagy körültekintéssel és pontosság­gal állítják össze a választói névjegy­zéket. A névjegyzéket a választások előtt 30 nappal függesztik ki köz­szemlére ,A szervezési munkálatokban részt- 1 vesznek azok az aktívák, akiket L. In-Sztálin pártja nevelt és akik a Bolsevik Párt által kitűzött felada­tokat lelkesedéssel és ön-íeláldozúan teljesítik. madrti a dolgozók ellen. Ezeknek az uraknak piszkos támadásait politikai és gazdasági téren már jónéhányszor szétvertük, de teljesen megsemmisí­teni még eddig nem sikerült. Ezek a reakciósok és szekértolóik újra sora­koznak, hogy támadást indítsanak a sorainkban keletkező legkisebb rés ellen. Ők azok, akik mindent előre tudnak, akik egy-egy fontosabb köz­élet mezési cikk állítólagos hiányait suttogásukkal terjesztik, ők tudják előre, hol miiyen élelmiszert oszta­nak és sajnos, sikerül nekik becsüle­tes dolgozók hiszékeny hozzátartozóit félrevezetni és sorbanállást szervezni- Es a legkárosabb tevékenykedésük itt kezdődik! Nemcsak felvásárolják és halmoz­zák a dolgozók elől az élelmiszere­ket, hanem a sorbanállók közé iura- kodva, a legképtelenebb háborús rémhíreket terjesztik. Ha megfigyel­jük a burgonyáért, vagy tojásért sorbanállókat, a legjobban elégedet­lenkedőket, rémhírterjesztőket, ot­romba demokráciaellenes vicceket meséiőket, mindig megtaláljuk elég szép számban közöttük. A megválasztandó tanácsokra vár az a feladat, hogy dolgozó népünket ezektől az aljas parazita kártevőktől megszabadítsa. At ő léladatuk lesz az, hogy ezeket a ma még nagyrészt naplopó, gyanús jövedelmi források­ból élő kártevőket a termelő mun­kába kényszerítsék és ezt a díszem csoportot maradéktalanul felszámol­ják. De ezek felszámolására, az élelmi­szerek sorbanállás nélküli igazságos eloszlásának megszervezésére minden becsületes dolgozónak harcba kell lépnie. Ennek a harcnak a helyi ta­nácsok választásakor kell kezdődnie, hogy a tanácsba dolgozó népünk leg­jobbjai, a munka és béke frontján harcoló becsületes dolgozók kerülje­nek. a tanácsokba pártonkívüli dol­gozók is lesznek beválasztva, ami ál­tal a dolgozók közelebb kerülnek a tanácsokhoz és ügyes-bajos dolgaikat közvetienebbül intézhetik. Készüljünk fel a tanácsok választá­sára, a dolgozók egységébe tömö­rülve, mert ez a harc egyben a reakció és szekértolóik elleni harc is, amelynek győzedelmes megvívá­sa után szilárd bástyája lehetünk an­nak a Szovjetunió vezette nagy béke- tábornak. melynek egységes frontja meg fogja hiúsítani az imperialista rablók háborús próbálkozásait. ERDŐS SANDORNE, Salgótarján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom