Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-22 / 45. szám

/ SZABAD NOGRA^D >C október 22. Pártmunka tapasztalatai ik elvtárs cikke új fegyver a mohorai népnevelők kezében A. választás harcos csapata legyen Ujj óságunk Az ifjúsági szövetség feladata, hogy ainden munkában segítse Pártunkat. Megyénk ifjúsága a nyári munkák ide­jén, amikor Pártunk kiadta azt a jel­szót, hogy „harc minden szem gaboná­ért” falusi szervezeteink arató éjt cséplő brigádokkal segítették a nagy munka elvégzését. Ebben a munkában komo­lya« segítette a termelőcsoportokat, az állami gazdaságokat, és nagy segítsé­get nyújtott az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is. Ezzel egyidőben meg­szerveztük a határban a tűzőrszolgá- iatot, amely megőrizte népünk kenyerét. Aratás után szervezeteink előtt állott az újabb munka a termelő csoportok fejlesztése. Ebben a munkában ifjúsági szervezeteink belekapcsolódtak. Azon­ban a munkánkban hiányosság is volt, nem volt meg a kellő példamutatás. DISZ szervezeteink tagjai nem győz­ték meg*, szüleiket, hogy lépjenek be a termelőpsoportokba. Mindegyikben 160 fiatal 'épeit a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Parasztfiataljaink ezzel egyide­jűleg hozzá kezdtek az őszi betakarítás elvégzéséhez, amiből kivették a részü­ket. Diósjenőn 40 fiatal agitált az őszi munka sikeres befejezése érdekében. 'Falusi szervezeteink előtt álló nagy munka a békekőlcsönjegyzés volt. Ä parasztfiatalok is belekancjolódtak az agitácíóba, hogy semmsek* Pártunkat. Ifjúsági szervezetünk komoly segítséget nyújtott Pártunknak ebben a munkában is. Tudta, hogy békekölcsön jegy zéssel erősít jük a koreai nép szabadságharcát is. Igen szép eredményt ért el Korgyik Er­zsébet tolmács! traktoros leány, aki maga is 500.— Ft-ot jegyzett. Ezt kö­vette Széles Ilona segédtraktoros, aki szintén 500 Ft-ot jegyzett. De az egyé­nileg dolgozó parasztfiatalok sem ma­radtak el. Mikurján József, aki 200 fo­rintot jegyzett. Kosa Irén 150 forintot jegyzett, és szülei még külön 50 forin­tot. Azonban hiányosság volt, hogy fia­taljaink nem győzték meg szüleiket, hogy jegyezzenek Békekölcsönt, nem magyarázták meg, hogy az ő jövőjükért jegyezzenek Békekölcsönt. Az ellenség hangja megtántorította fiataljainkat a bákekölcsönjegyzésben-is. Szuhán maga a DISZ-titkár azt mondta, hogy ő csak reklámként járja a falut, és inkább el­megy futballozni, mint jegyzést gyűj­teni. Egyes szervezeteink a Párttól di­cséretet kaptak, mert jó munkát végez­tek, jó munkál végzett Szuhahuta és Diósjenő, de ez nem azt jelenti, hogy most roár pihenjünk a babérjainkon, hanem alaposan részt kell venni a vá­lasztási harcban. ' *•'>■■■•■. Falusi DlSZ-szervezeteink készülje­tek a magyar nép nagy napjára* a ta­nácsválasztásokra. A tanácsváfasztá- sokkal népi demokráciánk eredményé­ben gazdag, történelmileg új állomá­sához érkezik. A választások sikere ke­mény harcban születik meg. Ebben a harcban még nagyobb csapást mérünk népünk belső és külső ellenségeire. A tanácsválasztásokkal még jobban meg­szilárdul népünk egysége. A megalakult helyi tanácsok hatalmas segítséget nyújtanak a béke védelmében s az ötéves terv végrehajtásában. Pártunk ebben a munkában sokat vár a DISZ szerveze­tektől, a DISZ szervezet minden egyes funkcionáriusától és minden egyes tag­jától. A munkát még harcosabban és még jobban kell, hogy elvégezzük a ta­nácsválasztás érdekében. Falusi fiata­lok, legyetek kezdeményezők, és vállal­jatok védnökséget a szavazóhelyiség fe­lett a .dekorálásában, mint ahogy azt tették a rétsági járásban a fiatalok. Leplezzétek le a tanácsvaíásztaskor né­pünk gálád ellenségeit, akik bujtogat- nak népi demokráciánk ellen, akik a magyar ifjúságot és a magyar népet újra rabszolgává akarják tenni. A vá­lasztás napján szórakoztassátok dolgo­zóinkat kultúrműsorral, hogy örömmel szavazzanak és álljanak ki a Népfront mellett.. Falusi fiatalok, vállaljátok, hogy azokhoz a dolgozókhoz, akik be­tegek, elmentek, hogy szavazatukat adják le a Népfrontra. Még a hátralévő'napokon mozgósít­suk az ifi-agitátorokat, hogy győzzék meg a szüleiket, a felnőtt dolgozókat, hogy tegyék ie bátran szavazatukat a Népfrontra. Díszítsétek fel azoknak a házát, akik a tanácsba vannak jelölve. DISZ-titkáraink hívják össze azokat a fiatalokat, akik most szavaznak először és beszélgessenek el, hogy ők népi de­mokráciában élnek és 20 éves korukban már szavazhatnak. Nem úgy, mint a múltban, amikor csak azok szavazhat­tak, akik betöltötték a 24. életévüket és legalább 15 vagy 20 bizonyítvány kellett hozzá. Parasztfiatalok, járjatok élen ebben a munkában is, nyújtsatok sok segítséget Pártunknak, legyetek fa­lun Pártunk elsőszámú segédcsapata, akik ott állnak a Párt mögött. Kössük össze még a héten a taggyű­léseket azzal a munkával, hogy hogyan fogjuk elbúcsúztatni azokat a fiatalo­kat, akik szervezetünktől most vonulnak be a Néphadseregbe. Ez a taggyűlés le­gyen harcos kiállás. A fiatalok vegyék kitüntetésnek, hogy ma a néphadse­regben szolgálhatnak. Tőlünk magyar fiataloktól is? függ, hogy még jobban megerősítsük a magyarországi béke­frontot. Elbúcsúztatásukon vegyenek részt a szülök is, örüljenek annak és legyenek .büszkék, hogy. fiaik a néphad­seregben tanulnak és a mi békénket vé­dik meg! Parasztfiatalok, a munkát jót és sike­resen végezzétek el, hogy fok tudjunk készülni még jobban a DISZ Őszi veze­tőség választásra. Vigyétek győzelemre, hogy mindenki szavazzon a Népfrontra! Surányi István DISZ m. falufelelős A tanács a mi fajtánkból, dolgozókból tevődik össze A választási harc utolsó, döntő sza­kasza következik. Utolsó erőpróba a népnevelők számára, hogy bebizo- nyhisák, hűek a Párthoz, a népi demo­kráciához. Ebben a munkában ad nagy- jelentőségű támogatást Rákosi elvtárs- Dak a Szabad Népben megjelent cikke. A mohorai ' népnevelők azért jötték össze kedden este, hogy megvi­tassák ezt a cikket és helyi viszony­latokra alkalmazzák. Rákosi elvtárs megállapítja: „Az ok­tóber 22-én megtartandó helyi tanács­választások a népi demokrácia alkot­mányának megteremtése óta, a legfon­tosabb tépést jelentik abban az irány­ban, hogy államunk hatalmának min­den forrása és birtokosa még inkább és még teljesebben a dolgozó nép legyen." Szabó János elvtárs, a mohorai gép­állomás párttitkára is ezzel kezdte be­számolóját. Hiszen Mottorán is csak a felsőtízezrek közé tartozóknak volt beleszólásuk az ügyek intézésébe. Amióta a jelöltek névsorát kifüggesz­tették, a reakció maradványai táma­dásba kezdtek egyes személyek ellen, hogy megzavarják a választást. A tapasztalat az., mulatta a kölcsőnjegy- zés idején is, hogy a hatékony nép­nevelő munka le tudja szerelni az el­lenség próbálkozásait. Jó munkát kell végezni, és minden erőt arra keH összpontosítani, hogy a faluban felállított két urna a békeharc egy-egy csatájának győ­zelmes színhelye legyen. Eczi András eivtárs, aki maga is tanácstagjelölí, felszólalásában elmon­dotta, hogy a jelöltek névsorát igen so­kan nézik. „Amikor odamentem, töb­ben felhozták, hogy sok a fiatal fiú és leány a jelöltek között. Én azzal érv ettem, hogy a fiatatok­nak már most bele kell jönni a ve­zetésbe, meg kell őket tanítani, mert ha mi kiöregszünk, ők veszik át helyünket''. Rákosi elvtárs is arról ír. hogy az Ifjak „hadd sajátítsák el idejekorán a falu, a járás, a megye igazgatásának tudományát, szokjanak hozzá már ifjú korukban dolgozó népünk ügyeinek in­tézéséhez." Az ellenség megindította a maga támadását. Szabóné elvtársnő például elmondta, hogy a szomszédasszonya nem akar olyanokra szavazni, akik még olyanok se, mint) ő. Aztán felvetődött az is, hogy a középparasztok nincse­nek eléggé képviselve, kevés a föld­műves. Csakhamar kitudódott, hogy ezek Gyuristól, a falu legnagyobb ku­kkjától erednek, aki a jelöltek bernocs- koiásával, a középparasztok elválasz­tásával akarja zavarni a szavazás me­netét. Pedig van a jelöltek között be­csületes középparaszt, mint Borkő Já­nos. vagy Varga István P., akik kép­viselni fogják a köz ép parasztok ügyeit. Szabó elvtárs Rákosi elvtáns írásá­ból idézett ezzel kapcsolatban: „A tanácsválasztásokkal kapcsolatban az ellenség nem alszik. Hallottunk eseteket, ahol a demokrácia ellenségei megrágalmazták a Népfront jelöltjeit, vagy meg akarták őket ijeszteni.“ Juhász elvtárs, az általános iskola igazgatója is tapasztalt ilyen hangú- lator és elmondta többi népnevelő tár­sainak, hogy Rákosi elvtárs cikke alap­ján világosította fel a dolgozókat, mi­szerint tanácstagnak lenni nem nyug­díjas állás és ha valaki nemi képviseli úgy a nép érdekeit, ahogy kell, vissza lehet hívni. Meg kell magyarázni, hogy mi nem egyes személyeket választunk, hanem tanácsot, nem egyes szemé­lyek fogják a község ügyeit irá­nyítani, hanem az egész tanács. Varga István pártonkívüli népnevelő, tanácstagjelölt figyelmesen hallgatta az érvekét és tapasztalatokat, és ami­kor egy kis osend következet:, monda­nivalójához mérten, komolyan felállt és szinte az egész község gondolatát mondta el néhány mondatban: — A műit rendszer aiatt a dolgozó nép mindig becsapva érezte magát és vannak, akik még most is attól retteg­nek, ami a múltban volt. Szavaztunk a bárókra, akik ígértek mindent, de nem tartottak be semmi:. Fel kell idézni a múltat és beszélni kell arról, hogy a népi demokrácia nem csapja be soha a dolgozó né­pet és a falu nagy többsége ezt világosan látja. A villanyt is évtizedek óta ígérgették, összeszedték rá a pénzt is, mégsem lett belőle semmi. A Párt azt mondta, hogy lesz villany Mohorán, hát elvtársak, szombaton a gépállo­máson már,nem petróleumlámpa mel­lett, hanem villanyfény mellett fognak dolgozni és. hamarosan az egész falu­ban lesz villany. Elvtársak, nekünk az igazsággal kell meggyőzni a dolgozó népet, ebben pedig nálunk nincs hiány. Varga elvtársnak igaza volt. Az el­lenség igyekszik zavarni a munkát, de nekünk a múltra és a jelenre kel! hivatkoznunk, apellálva dolgozó né­pünk öntudatára. Molhora is befejezte az őszi munkákat és itt ugyancsak ér­vényes Rákosi elvtárs megállapítása: „Hogy a tanácsválasztások és az öt­éves terv sikerének szerves összefüg­gését felismerte, annak mutatója az a mozgalom, mely a falun célúi tűzte ki, hogy október 22-re befejezi az őszi vetést — Miért támadnak most bennünket? — teszi fel a kérdést Mikus elvtárs, népnevelő. — Mi, akik a múltban cse­lédek voltunk, jói .udjuk, milyen rab­szolgaságban éltünk, hogy ki voltunk szolgáltatva a kulákoknak. Most sza­bad emberek vagyunk és ez nem tet­szik a demokrácia ellenségeinek. Rákosi elvtárs írja: „A jelöltek párt­állásának, szociális összetételének szemügyrevétele még jobban kidombo­rítja azt a tényt, hogy a dolgozó nép az, amely a tanácsok révén a maga teljességében bevonul a közigazga­tásba ... A választók meleg szeretettel fogadják a jelölteket, akiknek a zömét úgy ismerik, mint jó dolgozókat, jó demokratákat és előre biztosítják őket a támogatásukról és bizalmukról." Dudásné elvtársnő, már öreg asz- szony, jó néhány esztendőt megért, a háta is meggörbült az uraknak való szolgáiéiban. Rákosi elvtársnak erre az előbbi megállapítására gondolt, amikor el­mondta, okulásul a többieknek, ho­gyan beszél ő a doigozó nép hatal­máról: irta; A. P, JarmolajeY,--« moszHvs, sztálini választási kerület XI. választási körzetének aqitációs vezetője. Agitátor kollektívánknak 215 agi­tátor tagja van. Köztük vannak üze­münknek, a moszkvai műszergyár­nak legkiválóbb dolgozói: Paskov- szkij, Cseriscsev csiszolók, Kiszeljov, a híres sztahánovista, továbbá a ter­melés sok újítója, a műhelyfőnőkök, tapasztalt mérnökök és szakemberek. Mintegy 2.500 választó lakik azok­ban a házakban, amelyek a mi. kör­zetünkhöz tartoznak. Egy agitátor­nak 10—11 emberrel kell foglal­koznia. Ezáltal lehetővé válik az agitátor számára, hogy minden egyes választót, — akivel foglalkoz­nia kell — a gyakori találkozások révén közelebbről is megismerhesse. Koszovics elvtárs mérnök aktív agitátor. Már több választási kam-. pányban résztvett. Csoportjában, amelyhez hét agitátor tartozik, a kö­vetkező rendszert honosította meg: a választók meglátogatása előtt rövid megbeszélésre hívja össze csoportját és ekkor ellátja őket tanácsokkal, válaszol atz általuk felvetett kérdé­sekre. Gyakran tartanak tapasztalat- cserét, amelynek során a csoport agitátorai kicserélik észrevételeiket, tapasztalataikat. Az agitátorok előkészítése — az agitációs központ fontos feladata. Hogyan végezzük ezt a munkát? Rendszeresen szemináriumokat és tanácsadást kell tartanunk az agi­tátorok számára és fel kell sorol nunk mindazokat a tényeket, melye­ket munkájuk során majd fel­használhatnak. Az agitációs ponto­kon a délutáni órákban mindennap szolgálatot kell tartani, hogy azon­nal tanáccsal lehessen elláni mind­azokat, akiknek munkája közben kér­dések merülnek fel. Elkészítettük az agitációs közpon­tok pontos munkatervét is. A terv szerint előadásokat tartunk az agi­tátoroknak. A Szovjetunió Alkotmá­nyáról, a népgazdaság fejlődéséről, a dolgozók jólétének növekedéséről, a kulturális színvonal emelkedéséről és a választási szabályzatokról. Ezenkívül világos és érthető tan­anyaggal láttuk el az agitátorokat kerületüknek, a sztálini kerületnek eddigi eredményedről és azt ajánlot­tuk, hogy használják fel azokat a számadatokat is. melyek üzemeik •sikerét bizonyítják. Az agitátor kötelessége, hogy ala­posan megismerje azoknak a válasz­nyian. Slakta Sándorra, aki a múltban' jegyző volt nálunk. Amikor a hadiba- vonultak feleségei elmentek hozzá se­gély! kérni, kijelentette, menjetek a rétre, szedjetek sóskát. Hát- mit tud­tunk csinálni, sírva hazamentünk. Ha valaki meg hagymát evett ée, azt meg­érezte rajta, azzal Szóba sem állt, hanem' egyenesen elzavarta. Ilyen volt elvtársak a helyzet a múltban, most meg mi ülünk a községházán és gondoskodunk róla, hogy a kulákoknak ne legyen módjuk befolyásolni a dolgozó né­pet. Rákosi elvtárs cikke új érvekkel fegyverezte fel a mohorai népnevelőket is. Szabó elvtárs foglalta össze az értekezlet tapasztalatait, megszabva az! a feladatot, hogy a népnevelők konkrétan agitálja­nak, vegyék át az itt felszólalók munkamódszereit, beszéljenek a múltról, arról, hogy a községben most gépállomás van, hogy beve­zetik a villanyt, hogy a tanács­választás komoly harc a béke-jj» fronton. Azt írja Rákosi elvtárs: „A tanács- választás ütközet, benne a szavazó- cédula a fegyver. Használjuk ki ezt a fegyvert egységesén, lelkesen, győzel­mesen. Legyen a tanácsválasziás napja új mérföldkő azon az útón, melyre dolgozó népünk a felszabadulás óta rálépett." Ezi akarják a mohorai nép­nevelők is, ezért határozták el, hogy szívósan folytatják az agitációt, ezért fogadták el Szügy község versenykihí­vását és viszont kihívták páros ver­senyre Magyai nándjrt. Elhatározták, hogy a gépállomás vontatótraktora fel­díszítve behozza a pusztaiakat, hogy kerékpáros jutárt állítanak be a . ver­senyben lévő községek hírszolgálatának íebcmyolítására. j (baiogh) 1 .bühndk ti&nfvit és érch&iődési- körét, akikkel foglalkoznia kell. Nemcsak meghallgatni kell a felmerülő pro­blémákat, hanem ' az " agitátoroknak segíteni kel! abban is, hogy a problé­mákat meg is oldják. * ‘ ■ Agitátoraink segítőnek az agitá­ciós központnak abban, hogy előadá­sokat tartson az agitációs központ­hoz tartozó választók számára. Ezek az előadások egyrészt beszámolók formájában zajlanak le, másrészt pedig hangversenyekkel, kultúrelő- adásokkal bővülnek. Az agitátorcso­port feladatához tartozik a fiatal választókkal való külön foglalkozás. A fiatal választók számára közös múzeum- és filmlátogatásokat állí­tunk össze. Agitátorcsoportupk tudatában van annak, hogy csak jó felkészültséggel érhet el munkájában százszázalékos siker, ezért agitátorkollektívánk tag­jai odaadással tanulnak és végzik fontos agitációs-propagandamunká- jukat, a szovjet nép újabb győzelme kivívásának érdekében. Nógrádmarcalban Tóth József 12 holdas középparaszt, tanácstag így be- szél a tanácsokról: „Lássuk be, hogy a tanács a mi ügyünket fogja képvi­selni és tagjai közülünk, a mi húsunk­ból, a mi vérünkből kerülnek ki. Ezért kell mindenkinek a Népfrontra sza­vazni. . . Kedden este az egész országban népnevelő értekezleteken tárgyalták meg Rákosi elvtárs cikkét és az ed­digi munkák tapasztalatait. A balassa­gyarmati járási bizottság rossz mun­kája következtében Bércéi községben nem volt népnevelő-értekezlet, a párt­szervezet titkára nem is tudott róla, ami azt jelenti, hogy a járási bizottság nem adott erre útmutatást. Amikor a párttitkár elvtárs megtudta, hogy Rákosi elvtárs arról ír cikket, amely problémákra nem tudtak a község dol­gozóinak feleletét adni, egyszerűen követelte, hogy a kövétkező nap tart­sák meg az értekezletet és a járási bizottság oda menjen ki. A tanács a mi fajtánkból, a dolgo­zókból tevődik össze, így természetes és magától érlhétő, hogy minket a leg­messzebbmenőkig képvisel. A Hofthy-rezsim alatt a dolgozóknak nem volt szava. Az adó, a végrehajtó, a munkanélküliség, a pro'ekció, a esendörszurony, a munkások elnyo­mása, rabszolgasorban tartása volt a sorsunk Hollókő község népnevetői kiértékel­ték eddigi munkájukat és elhatározták, hogy a felvilágosító munka további fo­kozása érdekében egész Nógrád me­gye népnevelőit versenyre hívják a ta­nácsválasztás idejére. * Dejtáron a népnevelők nem végez­nek háziagitációt, csak egy-két népne­velő és a szülői munkaközösség dol­gozik. Dejtár a békekö'.csönjegyzésben is hátul kullogott, mert azt hitték, hogy elég a falujárók munkája. A köz­ség népnevelőinek alaposan rá kell kapcsolniuk, és minden percét kihasz­nálni a Népfrontra való szavazás moz­gósítására * A balassagyarmati Népbolt-alkalma- zottak kisgyűlésén Szabó István ta­nácsjelölt így szólalt fel: „Nagy meg­tiszteltetés a jelölés számomra és bí­zom benne, hogy jó munkámmal bebi­zonyítom az előlegezett bizalmat és azt is el szeretném érni, hogy a Párt felvegyen soraiba." Most a tanácsvátasztás, mely törté­nelmi jelentőségű nap . lesz, egy olyan életet teremt számunkra, melyről em­ber azelőtt még álmodni sem mert, amely a dolgozók és az ország javára fog dolgozni. Nincs szükség végrehaj­tóra, sem napokat menni a járáshoz vagy a megyéhez, vagy még tovább • kérelmünkkel, panaszunkkal, építkezési anyagigénylésünkkel, mert ezeket a tanács mind helyben fogja - elintézni. Nagy változások tesznek a mező­gazdaság terén is. A tanács tagjai Üt étnek köztünk, napról napra látni fogja eredményeinket, hiányosságain­kat és mindjárt orvosolni is fogja, tehát ’ tudja, hogy hot kell helyesen és gazdaságosabban végezni a Sorozato­san előadódó mezőgazdasági munká­kat. De tudja, hogy hol kell segíteni a dolgozóknak, mert köziünk van, tudja minden ügyes-bajos dolgainkat és így tud is azon rövid időn belül segíteni, nem úgy, mint a múlt rendszer, ami­kor egyik ajtótól a másikhoz küldtek bennünket, hoSSzú ideig húzva ügyün­ket. Ilyenkor költség költségre halmo­zódott, de eredmény nem volt. A helyi tanács helyben intézi ügyünket és á paraszti vagy egyéb dolgozók számára a jobb étetet és szebb jövőt biztosítja. Községünkbe olyan tanácstagok ke­rülnek, akik józanul meg is oldják a kérdéseket. En hiszem ’ is, hogy mind olyanok azok a jelöltek, akik a falu javára dolgoznak. Kívánom az október 22-én meg­alakuló tanács tagjainak, hogy demo­kráciánkat tegyék erős bástyává és a béke ügyét jó munkájukkal segítsék elő, hogy hazánkban békében, boldo­gan építhessük szebb jövőnket. Előre bé­kénk és hazánk megvédéséért a ta­nácsválasztással! Kiss Gy. Istvánná, Kalló — Emlékeztek elvtársiak mindany­Az agitációs munka tapasztalataiból Népnevelőink harca a békéért, a tanácsválasztásért

Next

/
Oldalképek
Tartalom