Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)
1950-10-05 / 40. szám
SZABAD NOGRAD 1950 október 5. A békekölcsön jegyzés minden dolgozó ügye, de ezt nem ismerte fel a délibányai aíapszervezet vezetősége ' A mátranováki hányák ugyanúgy, mint a szénmedence bányái csatlakoztak a Békekölcsön jegyzés versenyben való végzéséhez. A. pártszervezetek vezetői, azonban ahelyett, hogy fel- készültek volna a versenyszerű munkára, elintézték a dolgot annyival, hogy elolvasták az egymássá! váltott ver- senykihívási levelet és ezzel megnyugodva, rábízlak mindent arra, hogy ..ment az a múlt évben is, menni fog az most is“. Amint az később megmutatkozott, sem így történt. Az ellenség meglátta a pártszervezetek megalkuvó magatartását, munkába kezdett. A dolgozók között a Békekölcsön ellen agitált. Az ellenség hangja általában az volt, hogy a békéért való harcot nem merte ugyan kisebbíteni, de a dolgozók között elterjesztette azt, hogy mindenki anyagi helyzetéhez mérten jegyezzen. A mátranováki bányáknál- ez annyiból állt, hogy azok a dolgozók, akik 8-00—- SttO vagy 1000 forintot kerestek 200, esetleg 300 forinttal járultak hozzá a béke védelméhez. Az ellenség munkájának hatása nem is maradt el. A múlt hét szombatján például Délibánya átlagjegyzése — a szénmedence viszonylatában legrosszabb — csupán 222 forint volt. PSem készültek fel a népnevelők, az eredmény elmaradt Nézzük meg, hogy Déli-bánya vezetősége hogyan készült fel a béke megvédésére, ötéves tervünk sikeres befejezése érdekében, a Békekölcsön jegyzéssel. Igen fontos lett volna legelső- sorban, hogy a pártszervezet a népnevelőkkel tüzetesen- megtárgyalja ennek a nagy feladatnak végrehajtását. El kellett volna látni a népnevelőket; helyi konkrét szempontokkal-. Hiszen Mátranovák és környéke — éppen; úgy, mint megyénk többi része — az ötéves terv folyamán igeit nagy fejlődésnek indult. Épült egy egészen modern kultúrház. Átépült az iskola és ha a falun végigmegy valaki, kevés olyan házat, tatái, amelyik ne lett volna renoválva. Azonkívül a hányában dolgozóknak tekintélyes százalékát teszi ki azoknak a száma, akik új házat építettek. Ezek mind az államtól kapóit kölcsönből, a népi demokrácia állal biztosított jó és zavartalan munkalehetőségekből adódtak. Mindezek mellett a pártvezetőségnek fel kellett1 volna készíteni a népnevelőket arra, hogy bátran és becsülettel beszéljenek azokról a nehézségekről is, amik jelenleg a bányatelepen és az üzemekben megvannak. Nem egy népnevelő mondta el, hogy azzal szerelik őket le a békekölcsönjegyzés során, hogy a dolgozó asszonyoknak sorba kell állni, hogy bizonyos élelmiszerekhez jussanak. Itt fel. kellett volna készíteni a népnevelőket, hogy mondják el, hogy a sorbanállás nem más, mint az ellenség munkája. Felvásárolják az egyes élelmiszereket, hogy zavart tudjanak kelteni. Mátranovákon ebben igen nagy szerepük vám a jobboldali- szoedemeknek, meg a kulákoknak. A pártszervezet vezetősége ahelyett, h-ogy ezt tette volna, a népnevelőknek kezébe nyomta a békekölcsönjegyzési íveket és elindította őket útjukra. Innen adódott aztán, hogy a népnevelők bizonytalanok voltak és az ellenség hacsak pillanatnyilag is, de lábra- kapott. Kihagyták a tömegszervezetekef a munkából A másik fő tényezőnek a íömegszer- vezeteken keresztül a pártonkívüliek mozgósítása kellett volna, hogy szerepeljen. Például a békebizoltság aktivizálása terén nemtörődömség, hanyagság van. A békebizottság megalakulása óta értekezletre nem jött össze. Megválasztották ugyan a tagjait és így az első műszak békebizottságának titkára Simon Miklós lett. A második műszaké Szabó Csörgő István. A harmadik műszaké Számely József no- váki. Ezen túl a- bákcbizoltság egy lépést sem ment előre. A pártszervezet nem gondolt arra, hogy ennek a szervnek feladata a pártonkívül-i- dolgozók széles rétegeinek mozgósítása a béke védelmére. A Békekölcsön j Az kell, hogy a béke megvédése mellé álljon ki- minden becsületes dolgozó. Hozzon áldozatot, hiszen a békés építőmunkáért áldozatot kell hozni. Erre példának lehet állítani a nagy szovjet népet, a leik a béke megvédése érdekében minden tekintetben egy emberként mozdulnak meg, hoznak áldozatot, messze túlmenve saját érdekeiken. Harcolnak ériünk és az egész világ dolgozóiért -is? Délibányánál mindezeket elmulasztották. Hiányos volt a személyes példamutatás A harmadik döntő fontosságú kérdésnek a személyes példamutatást kellett volna állítani. A párfvezeiőség ezen a téren teljesen lemaradt. Tajti István elvtárs az üzemi1 alapszervezet titkára, annak ellenére, hogy fizetési átlaga 700—800 forint havonta, mégis 800 forintot jegyzett. Ugyanígy lemaradt az üzemi pártszervezet vezetősége is. Ilyenformán aztán nem csodálatos, hogy" a jegyzési átlaga 222 forint volt, az ellenség pedig tetszése szerint garázdálkodhatott. A hibák megszüntetése eredményt hoz A súlyos elmaradást szombaton ismerte fel a pártszervezet vezetősége. Külső pártaktivák siettek a Délibánya pártvezetősége segítségére. A -felvilágosító munka után nyomban megváltozott az üzem képe. A jegyzési átlag 300 forint fölé emelkedett. A pártvezetőség is felismerté súlyos hibáját és a Békekölcsön jegyzését, pótjegyzéssel általában 700 forintra emelte. Az üzem dolgozói is pót-jegyzést végeztek. Juhász Miklós 500-ról 800 forintra, Számely József 100-ról 6Ü0 forintra, Sipos Géza 200-ról őOO-ra, (vakuk József ugyancsak 200-ról 500-ra, Tóth István i-íj. 500-ról 800 forintra emelték Békekölcsönöké!. De ugyanígy az üzem valamennyi dolgozója lelkesedéssel sietett pótjegyzést végezni. Felszínre jött az ellenség is. Megmutatkozott az, hogy kik kerüllek befolyása alá. Például Juhász István csapata a békekölcsön jegyzésről úgy beszélt, mint egy teherről. Különösen Répás Aladár csillés volt az, aki az ellenség hangján beszéli. Végül is kiderült róla, hogy nemrég lett kizárva sportszerűtlen magatartása miatt a sportegyesületből, apósa a nyilas idők alatt, híven szolgálta a nyilas kormányt. A dolgozók tudják, hogy ilyentől nem sokat remélhetnek a béke védelmére. A szombati eredmény nem a helyi pártszervezet munkájának eredménye. Ez az eredmény külső erők felvilágosító munkájából; és a dolgozók béke- hitéből született meg. Nem szabad, hogy a Déli-bánya pártszerevezetének vezetősége arra várjon, hogy- az eredményeket külső erők bevonásával vívja ki-. Ez nagyban: befolyásolja a helyi szervezel önállóságát. A párt- szervezet legyen körültekintő, mozgó Harminc évvei ezetött 1920 október 2-án Vladimír I-ljics Lenin beszédet tartott a Komszomol harmadik országos kongresszusán az ifjúsági Követség feladatairól, E beszéd a szocializmus ifjú építői nevelési programjának egyik legnagyszerűbb dokumentuma. Lenin beszédében kifejtette a kommunizmus aktív építői nevelésének és kiképzésének programját és rámutatott a szocialista kultúra fejlődésének, útjaira. Lenin az ifjúsághoz intézett beszédében azt a- feladatot állította a kommunizmust építők felé, hogy sajátítsák el a kommunizmust, ismerkedjenek meg a tudományokkal, mert tudás és műveltség nélkül nem lehet kommunizmust építeni. „Kommunistákká csak úgy lehetünk — mondotta Lenin —, hu emlékezetünket mindazoknak az értékeknek az ismeretével gazdagítjuk, melyeket az emberiség kidolgozott.“ Lenin beszédében döntő csapást mért a ..prolcí-kuH“ híveire, akik azt hirdették, hogy a múlt évszázadok kultúrájának semmi-fele jelentősége nincs a proletariátus kultúrájának ki- fejlesztése szempontjából. „Ha nem értjük meg világosan, hogy proletár kultúrát csak akkor lehet építeni, ha pontosan ismerjük az emberiséy egész fejlődése során létrehozott kultúrát, csak ha átdolgozzuk ezt a kultúrát, ha ezt nem értik meg, nem is fogjuk ezt a feladatot megoldani.“ Lenin ugyanakkor egy másik hamis elméletre is döntő csapást mért, arra, hogy a szocialista kultúra a régi kultúra egyszerű folytatása. Leni-n rámutatott, hogy a szocialista kultúra a sitsa erőit, hiszen azok várják, hogy j kultúrának minőségileg új, magasabb irányítsák, mozgassák őket. Legyen a * formája. Lenin a szocialista kultúra pártszervezet .kezdeményező, bátor és I előfeltételének a-z elmélet és. gyakov harcos kiállású. Az eredmény nem fog j lat szoros kapcsolatát tartotta. Arra elmaradni és a DéMbánya harcos j tanította az ifjúságot, hogy munka és múltjára való tekintettel- rs, az elsők harc nélkül semmit sem ér a kom- közé fog kerülni. I munizmus elméletének ismerete. A salgótarjáni építkezések jegyzéseinek tanulságai: Nem a dolgozók passzívak, tsaiaeisi a vezetőség munkája rossz Nagy, országalakító -és nemzetközi eseményekre is kiható dolgokat visz véghez most a mag jár nép. A Békekölcsön jegyzésével elsősorban anyagilag járul hozzá saját országának erősítéséhez, fejlesztéséhez. Azonkívül pedig azzal, hogy a kormány kölcsön- jegyzési- felhívására egyöntetűen válaszol, lelkesen és gyorsan jegyez, amellett adja le szavazatát, hogy helyesli Pártunk és kormányunk politikáját, magáénak érzi azt az országot, amelyben bosszú évszázadokon át a megvetés és kizsákmányolás volt az osztályrésze. Nem lehet nagyobb és megiiszíelőbb feladat a népnevelők számára, mint beszélni a dolgozók előtt arról, -hogy hogyan- éltünk a múltban, hogy mit értünk el idáig és milyen biztató boldog jövő megteremtése van a kezünkben letéve. Beszéltek és beszélnek is erről' a mi népnevelőink, ezt bizonyítják a kölcsön jegyzés eddig elért eredményei. Ha a- salgótarjáni építkezések munkáját és eredményeit nézzük meg, ott is azt tapasztaljuk, hogy a dolgozók számára a kölcsön- jegyzés a béke nagy ügyének szolgá- lását, a hazaszeretet fogalmát meríti ki. De nagyobbak is lehettek volna az eredmények, több büszkeséggel tekinthetnének az építészetnél a békeharcban elfoglalt helyükre, ha nagyobb gonddal, alapossággal és az előttük álló feladat reális- értékelésével indullak volna neki a munkának. Elsősorban elkövették azt a hibát — és ebben Bu-buiya elvtársat, az építészeti vállalat hivatali pártszervezetének titkárát terheli a felelősség —, hogy hamis előílé-Ielekkel. azzal, hogy „itten úgysem megy, ezekkel az emberekkel nem lehet kezdeni semmit“, indult el e nagy feladatnak. Persze ennek meg is lelt az eredménye. Ennek a velejéig’ rohadt és az ellenség által szájukba adott nézetnek a következménye, hogy a népnevelőket, kötvényjegyzőket rosszul válogatták ki. Nem a- legöntud-atosabb dolgozókat állították az agitáció és- a jegyzésgyüj- tés munkájára. Maguk a jegyzésgyüj tök nem jártak elöl jó példával, a jegyzésnél ennek a szemnek "keHett j népnevelők ahelyett, hogy elsőnek je- volna elmondani a stockholmi béke.- \ gyetek volna es _ va.óban a Pari. a kongresszus óla a világ békemozgalmának nagy eredményeit. Nem utolsósorban el kellett volna mondani- a dolgozóknak, hogy az amerikai imperialistáknak az a nagy pusztítása, amit Koreában, vagy a nyugati- országokban végeznek, mennyire veszélyeztetik a mi békés építő munkánkat -is. A békebizottságnak e] kellett volna mondani. hogy Mátranovákon építkezések lehetnek, hogy a bányászok nagy százaléka építkezhessen, ebhez béke kell. haza iránti szeretet követendő példáját látták volna bennük a dolgozók, azt csinálták, hogy megelégedtek az 50 és 100 forintos jegyzésekkel, fölébe írták a maguk 150—201) forintos jegyzését, ezzel mintegy „példát“ mutatva. A pártszervezet nem oktatta ki megfelelően a népnevelőket és a jegyzés- gyűjtőket. Nem vitás, hogy az építkezésnél legtöbben olyanok dolgoznak, akik nemrég jöttek a faluról, anyagiasak, a kapitalizálódás jellegéi viezért szükséselik magukon. Éppen ges, hogy a népnevelők fokozottabban felkészüljenek, ismertessék, hogy annak a kőművesnek, kubikosnak, ácsnak, akinek most lélcn-nyáron biztos megélhetése van, tiszta egészséges lakást biztosit számára a dolgozók állama. lehetősége van arra, hogy a termelés növelésén keresztül egyre többet -keressen, annak a múltban faluról falura, városból városba kellett cipelnie a szerszámot, ha a munkaadónak úgy tetszett, egyszerűen elküldte, a téli hónapokban, a szó szoros értelmében nem volt mit enniük. A népnevelőknek harciasoknak kell lenniük, idejében leleplezni az ellenséges propagandát. Ezért volt helytelen, hogy az építészeti pártszervezet vezetősége inkább azt nézte, hogy szám- szerinl ki legyen az a mennyiség, akiket a városi bizottság utasítása- alapján esti agiSacjős, tanfolyamokra kellett küldeni. Ezek a népnevelők aztán, akik nem önként, szívből-l-élekből, e nagy ügy jelenlBségét átérezve végezték munkájukat, örültek, ha valaki 50 forintot is jegyzett, csak minél hamarabb megszabaduljon tőle és minél hamarabb lerázzák a nyakukról a számukra kellemetlennek látszó feladatni. Természetesen az ellenség ott az építkezéseknél is dolgozik. Vannak dolgozók, akiket .^folyás® alatt tart. Ezek hatására aztán úrrá lett az általános demagóg siránkozás, panasz- kodás. Mi egy pillanatig sem titkoljuk, sőt a dolgozók előtt nyíltan feltárjuk, hogy a szocializmus építése nem megy minden nehézség nélkül. Nekünk igen komoly és nehéz harcot kelleti vívni, hogy Idáig is eljutottunk. Harcoltunk a kólákkal, hogy kiragadjuk kizsákmányolásából azokat a dolgozókat, akiknek most az építkezésnél biztos megélhetésük van. Harcolunk és leleplezzük azokat, akik akadályozzák az új norma túlteljesítését, akik mesterséges akadályokat gördítenek a munkaverseny elé. És a salgótarjáni építkezések népnevelői beleesve az ellenség által terjesztett felfogásba, megalkudtak a helyzettel, ahelyett, hogy él-esen és határozottan feltették volna a kérdést minden dolgozónak: „Híve vagy-e a békének, akarsz-e a békéért harcolni, áldozni is.“ Maguk a dolgozók elmondják, hogy a népnevelők nagyon is rosszul, keveset foglalkoztak vetjfk. Oláh Sándor kubikos és brigádja élenjárnak a termelésben. jót végzik munkájukat, azonban amikor a Békekölcsön-jegyzésre került a sor, számukra csak 50 forintot ért a -béke. Amikor a városi- bizottságtól- elmentek Oiák Sándorhoz, elbeszélgetlek vele a múltról, a mostani életéről, kiderült, hogy két fia főiskolára jár. Kissé szégyenkezve ismerte be, hogy ő ezt mind nem értékelte, hogy a múltban sohasem lelt volna rá mód, hogy’ az ő fiai -iskolát végezzenek, ezért javította ki a jegyzést 50 forintról 300 forintra. Nyifrat Jánosáé brigádvezető nem elégedett meg azzal, hogy; 400 forintot jegyzett, hanem 650 forintra javította ki. A műszaki és értelmiségi dolgozókkal sem foglalkozott a pártszervezet. Hiányzott a kommunista példamutatás, amelynek követése rugója lett volna e nagy munkának. Az építési vezetők -és munkavezetők jóval alatta maradlak a- jegyzésben a fizikai dolgozóknak. Amikor a városi bizottság tagjai elbeszélgettek egyes műszakiakkal, csak akkor értették meg helytelen eljárásukat és nem egy építésvezető többször is pótjegyzést csinált, egyre jobban értve ennek a Békekölcsön- jegyzésnek politikai' jelentőségét. De a városi bizottság aktív beavatkozására egész sor fizikai dolgozó is tett pótjegyzést. Ennek eredménye, hogy csütörtök estig a 314- forintos jegyzési átlag péntek estére már 370 forintra emelkedett. A pótjegyzések lebonyolítása során már azokat a dolgozókat állították be, akik jegyzésükkel bizonyságot tettek arról, hogy készek minden eszközzel a béke megvédésére, így Nagy Józsefet, aki1 igen jól megállta a helyét és harcos magatartásával jó! szolgálta a béke ügyét. Ora- vecz Tibor ács-segéd, aki maga is ezer forintot jegyzett, a jegyzésgyüjtésben sem maradt le. A Békekölcsön-jegyzés tehát komoly erőpróbának bizonyult azon a téren, hogy a pártszervezetek hogyan készülnek fel- egy-egy feladat lebonyolítására. A salgótarjáni építkezéseknél lebecsülték a nehézségeket, hamis előítéletekkel indullak neki a munkának, A dolgozók pedig azzal, hogy egy nap alatt felemelték' a jegyzési átlagol, hogy pót jegyzéseket csináltak, bírálatot mondtak a vezetőség hiányos munkája feleli. A Békekölcsön-jegyzéseknél rengeteg új tapasztalattal gazdagodtunk. Ezeket a tapasztalatokat és tanulságokat’ kiértékelve hasznosítani kell a választási agitáció folyamán. Sok olyan káder jött felszínre, akikre azelőtt rá sem néztek, a vezetőség nem foglalkozott velük. Most ezeket, a Párthoz és az államhóz jót: viszonylő dolgozókat feladatokkal: kell ellátni, a Békekölcsön folyamán felszínre jött új kádereket a 'választási harcokban kell megedzeni-. lüflifi arra tanított, lrogy a kommuniamust a készen kapott formulákból, tanácsokból, előírásokból és programokból olyan élő valósággá változtatjuk, amely a kommunizmust a gyakorlat vezérfonalává teszi. Lenin külön kitért történelmi beszédében arra a szerepre, melyet az iskolai' tudomány a kommunizmus építésében játszik. Élesen elítélte azokat, akik elvetették mindazt, ami a régi iskolához tartozott. Kihangsúlyozta azt is, hogy a régi iskola szakadék volt az elmélet és a gyakorlat közölt, legfőbb célja az volt, hogy a dolgozókat a töke bérrabszolgájává nevelje. A mi iskolánknak az a hivatása, hogy az új társadalom, új építőit nevelje fel, ezért a tudomány és az élet szoros kapcsolatára kell épülnie. Lenin a Komszomol ÖL Kongress- szusán mondott beszédében leleplezte a burzsoá rágalmat is, hogy a kommunisták állítólag mindenféle erköl csőt elveinek. Kifejtette, hogy az osz- láiytársadalom ellenséges burzsoá morálja I vetik el, amely teljes egészében ellenséges a dolgozó osztályokkal szemben. ..Annak a társadalomnak erkölcsét vetik el, mely azon az elven (daput. hogy vagy te rabolod ki a másikat. vagy a másik rabol ki téged, — mondotta Lenin-. Lenin felhívta az ifjúságot, hogy harcoljon a kommunista erkölcsért, amely a dolgozókat az új társadalom felépítésének feladataira mozgósítja, hogy egyéni érdekeiket vessék alá a társadalom közös érdekeinek. Lenin rámutatott, hogy az új kultúrát a Kommunista Pár! vezetésével- kell ki alakítani és ennek a feladatnak megvalósítása a szovjet áKa-innak is elsőrendű célja. Harminc év telt ct azóta, hogy Lenin felszólalt a Komszomol III. Kongresszusának küldöttei előtt. Azóta a szovjet ifjúság, a szovjet néppel együtt nőtt és erősödött és őket ;tekinti példaképnek világ haladó ■békeszerető ifjúsága. A magyar ifjúság, amely apáéval iCgyútt a múltban a nyomorgás, a .szenvedés és megaláztatás útját járta, ma a beláthatatlan fejlődés útjára lé- vpeít. A Hörl'hy-fasizmus megmételyezte =a fiatalság gondolkodását, gengsztereket, utonállókat igyekezett nevelni belőlük. Az elmúlt véres háborúban a magyar fiatalok tízezrei pusztullak el. A legjobbakat pedig, akik kiálltak a Szovjetunió mellett, akik nyíltan, tán- - tori ('hatatlanul ki merték jelenteni, hogy a nép, az ifjúság becsapására az urak érdekében történik minden, kegyetlen kínzásokkal pusztították el. A dicső Komszomol útjain járva, nálunk is megalakult az egységes, szervezett ifjúsági szövetség, amely mint a Párt larlalékhadserege, a munka és munka verseny rohamcsapala, új lendületet hozott a szocializmus építésébe. Lenin elvtárs-, aki munkájában mindig különösen nagy súlyt helyezett az •ifjúságra, annak nevelésére,' a Komszomol III. Kongresszusán mondott beszédében nemcsak a szovjet fiatalokhoz szólt, de hangjai elhalfatsza- nak egészen hozzánk és szólnak a magyar ifjúsághoz is, A békekölcsönjegyzés idején és kéMaiVf a tanácsvál-asztásokra, nagy és komoly feladatok vannak az ifjúság elölt : is. Az ifjúság lendülete, alkotó, kezdi- ményező ereje, a- haza iránti szeretői lendítse előre egész dolgozó népűnk munkáját. A mi ifjúságunk harcos lendületes, szereti pártját -és llazájá! amit a békekölcsönjegyzés eredmény, bizonyítanak. Kistérén,yen a hangos- híradó az ifjúságot télit ja példaképül az idősebb dolgozók elé. A salgótarjáni üveggyárban, ifjúmunkások, akiknek havi keresetük 300—-100 forint, 1000—1200 forintos jegyzéssel erősítik azt a békét, amely az ő boldogságuknak. jővőjükn-ek alapja. A teclaki állami gazdaság ifjai- a szi-rákiakat hívták versenybe a Békekölesönjegyzés idejére. A jegyzésgyüjtők között is az ifjúmunkások a legjobbak. Ezer példa bizonyítja, hogy ahol az ifjúmunkásokat, a fiatalságot konkrét feladatokkal látják el, ahol jól vezetik őket, ott az eredmények sem maradnak el. A salgótarjáni építészet pártvezetősége mindössze négy ifjúmunkást küldött el esti agitációs tanfolyamra. Ez az elkövetett hiba is hozzájárult ahhoz, hogy az építkezéseknél igen nehezen és vontatottan indult meg a jegyzésgyüjtés. Hazánk a Párt és Rákosi elvtárs vezetésével ezidáig már nagyszerű győzelmeket aratott a békekölcsön- jegyzéssel, a tanácsválasztásokkal, most újabb sikereket fogunk elkönyvelni. Ezeknek a harcoknak és győzelmeknek során nevelődött és fejlődött ifjúságunk. Ha hűek akarunk lenni a Párt és Rákosi elvtárs tanításaihoz, akkor Lenin harminc évvel ezelőtt elmondott beszéde alapján és azt követve, napról napra újabb és újabb konkrét leiadatokkal bízzuk meg az ifjúságot, ezzel- nevelve a Párt és az állam vezetésére, új győzelmek elérésére.
