Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-15 / 43. szám

Itáfkosi elvíárs vmíéscvel előre a Népfront győzelméért! Á helyi tanácsok a legszélesebb demokrácia elvén épülnek fel Gersi János, a megyei fanács elnöke Irta: Október 22-én dolgozó népünk or­szágszerte megválasztja az államhata­lom helyi szerveit, a helyi, községi ta­nácsokat. Ezen a napon 6 milliónál több választó 200.000-uéI több tanács­tagot és póttagot küld be, a községi, városi, járási, megyei tanácsokhoz. Megalakulnak hazánkban: elsősorban a választott tanácsok Budapesien, 19 megyében, Budapest 22 és Miskolc 4 kerületében, 140 járásban, 53 városban és 2978 községben. Ezzel az esemény­nyel az élet mindennapi tényévé válik Alkotmányunk alapvető rendelkezése: ,.A Magyar Népköztársaságban min­den hataiom a dolgozó népé." -A—vá­ros és a falu dolgozói a választott ps a népnek felelős küldöttek útián gyako­rolják hatalmukat. Azonban feltétlen szükséges, hogy ezen hatalmat, fejlő­dést és eredményeket elvileg kiértékel­jük, mi tette lehetővé számunkra ezt a fejlődési folyamatot. A dicsőséges Szovjetunió hadserege felszabadított bennünket a fasiszta el­nyomás alól, módot és lehetőséget adott arra, hogy szabadon, függetlenül építhessük a fasiszta barbárok által rombadöntött országunkat. Ezen túl­menően, állandóan erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott részünkre. Kö­szönhetjük továbbá nagy Pártunknak, szeretett bölcs vezérünknek, Rákosi elvtársnak, aki biztos kézzel vezette országunkat a. fejlődés felé. Bizonyítják az eredményeink. Ha visszatekintünk az elmúlt hat esztendő eredményeire, megállapíthatjuk, hogy a munkásosztály, szoros szövetségben a dolgozó parasztsággal. Pártunk ve­zetésével, csodát müveit. Elkezdte országépítő munkáját, amelyet bizo­nyít, hogy ezen időszak alatt még szebbé, hatalmasabbá tette országun­kat, bizonyítja hároméves tervünk idő- elötti teljesítése, első írott Alkotmá­nyunk megteremtése, amely alapot adott az ötéves terv megkezdésének. A fordulat évétől kezdődően dolgozó népünk valóban gyakorolta a proletár- diktatúra funkcióit, amelyet bizonyít az a tény, hogy belső elienségeinket fokozatosan felszámoljuk, ezzel a cse­lekedettel hatalmas lendületet adtunk dolgozó népünknek zz építés felé. Uj munkahösök, sztahanovisták, élmunká­sok születtek, különöskép a sztálini műszak felajánlásainál, amelyben a magyar dolgozók bebizonyították, jó munkájukon keresztül a Szovjetunió iránt érzett szerzetüket és hálájukat. Ezen fejlődés erőteljesen hátad előre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint ötéves tervünk elsőéves eredményei, hogy üzemi dolgozóink, dolgozó pa­rasztságunk idő előtt végzi el a tervbe vett munkáját,, előtte álló feladatait. Ennek eredményeként vált szükség­szerűvé államigazgatásunk szerkezeti összetételének megváltoztatása'. így 1950-ben megkezdték működésüket a Népfront által beküldött tagokból ala­kult megyei tanácsok és a budapesti városi tanács. Rövid két hónapra rá augusztus 15-én, ugyancsak a Nép­front jelölése alapján megindult a helyi tanácsok munkája a városokban, járásokban. Szeptember 7-én_ a Nép­front kezdeményezésére, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa kitűzte az ösz- szes tanácsokra vonatkozóan a válasz­tásokat. Most az ország népe lelkesen, az ügy jelentőségének tudatában ké­szül arra. hogy megválassza küldötteit a tanácsokba, hogy meginduljon a községekben is a helyi tanácsok mun­kája. Ha figyelemmel kisérjük az ideiglenes tanácsok munkáját, megala­kulásuk óta eltelt rövid idő datt„ lát­hatjuk, hogy a dolgozók megtanulták, meggyőződtek arról, hogy a helyi szervek valóban az ő szerveik, az 6 érdekeiket képviselik. A helyi tanácsok valóbam ismerik a dolgozók bajait, gondjait és a do1-gőzök érdekei szerint működnek. A dolgozók biza'omma! for­dulnak máris a helyi tanácsok mun­kája felé. Ezért készül most az egész ország fokozott érdeklődéssel a helyi tanácsok megválasztásával. Mindezek után azonban feltétlenül szükséges, hogv ismerjék dolgozóink a tanács szerkezeti összetételét is. A tanácsok legmagasabb szerve az országgyűlés tagjaiból választott El­nöki Tanács, amely az országgyűlés fel adatta it, azokban az időközökben tölti be, amikor az országgyűlés nem ülésezik. Az alkotmányellenesen, vagy a nép érdekeivel ellentétesen működő helyi tanácsot az Elnöki Tanács felosztat, hatja. Állami szerveink mozgatója, | államigazgatásunk legmagasabb szer­ve, a minisztertanács, amelyet az J országgyűlés választ meg. A miniszter- tanács, mint az államapparátus leg­magasabb rendelkező és végrehajtó szerve, összefogja és vezeti, irányítja az összes tanácsok működését. Külön ál! népgazdaságunk legfelsőbb irá- nvitó szerve, a Népgazdasági Tanács, afnelv a minisztertanács munkájának ilyenirányú kiegészítője, s amely a minisztertanács egy tagjának vezeté­sével foglalkozik népgazdaságunk tervszerű munkájának biztosításával, összehangolja a gazdasági tárcák munkáját, alája tartozik a legfonto­sabb irányító szerv, a Tervhivatal, azonkívül foglalkozik a Központi Sta­tisztikai Hivata.üai és a szocialista jel­legű államvezetés legfontosabb szervé­vel, az Állami Ellenőrzési Központ­tal! is. Az államhatalom és az államigazga­tás felső szervezetéhez a helyi taná­csok egységes szervezetként épülnek hozzá. A dolgozók lakhelyein, a közsé­gekben, a városokban (kerületekben) megválasztják a helyi tanácsokat, a községi, városi és városi kerületi taná­csokat. Ezek munkáját a járási taná­csok hangolják össze. A járási és rész­ben a városi tanácsok munkáját a megyei tanácsolt fogják össze, mint az államhatalom középfokú szervei. A megyei tanácsok a legfelsőbb szerv­nek vannak alárendelve. Amint a fen­tiekből láthatjuk, a mi államunk szer­vezeti felépítési módszere a demokra­tikus centralizmus alapján épiíi fel. Tekintsük át most ismét, most már egészében az alá- és fölérendeltségi ka-.pcsolatot. Minden megye és Buda­pest városi tanácsa alá van rendelve a minisztertanácsnak. A megye terüle­tén minden tanács alá van rendelve a megyei tanácsnak. A megyei tanács közvetlenül irányítja a járási tanácso­kat. A járás területén minden tanács •síiá van rendelve a járási tanácsnak. Tehát mind a városi, mind a községi tanácsok közvetlenül a megyei tanács irányítása alá tartoznak. Láthatjuk te­hát. hogy a tanácsok szerkezeti felépí- letlsége a legtökéletesebb, demokrá­ciánk új, magaisabbrendű elvén épül lel. Mindezeket összefoglalva, megálla­píthatjuk tehát, hogy a tanácsok min­denki számára félreérthetetlenül meg­mutatják a szocializmust építő állam magasabbrendűségét minden burzsoá állammal szemben. A tanácsokon ke­resztül cáfolhatatlan bizonyítékot nyer az a tétel, hogy csak a szocialista wigy a szocializmust építő állam al­kotja meg a legmagasabb egységet, a szocializmust építő társadalom szabad egységét. A tanácsok munkáját növekvő ér­deklődéssel várják a dolgozok milliói: parasztok, munkások, értelmiségiek, kisemberek. A tanácsok akkor fogják tudni eredményesen elvégezni a reá: juk váFÓ munkát, ha minden feíádatuír elvégzésében a dolgozók millióinak kezdeményezésére, alkotó erejére, éber ellenőrzésére, kifogyhatatlan teremtő erejűie támaszkodnak. A döTgozók 'Vi­szont akkor fogják a helyi tanácsokat igazán saját szerveiknek elismerni, akkor lesznek őszinte munkatársai a tanácsoknak, akkor adják meg a szük­séges támogatást, ha eredményeiken keresztül fogják tapasztalni, hogy a tanácsok megválasztott tagjai valóban a népet szolgálják, ha példákon keresz­tül fogják látni, hogy a tanácsok tag­jai a felemelkedésen "keresztül a népért harcolnak. Ez a lelkesedés megnyilvá­nul az egész országban az elmúlt hét eredményein keresztül. Ipari és mező- gazdasági dolgozóink a munka front­ján munkaíelajániást foganatosítottak, szocialista versenyt indítottak egymás között a többiermelés terén, hogy "ezzel bebizonyítsák a 22-i választási nap jelentőségének töríáneim: fontosságát. Dolgozóink milliói október 22-én egy emberként 3 Függetlenségi Népfront jelöltjeire adják ie szavazatukat, hogy ezzel a cselekedetükkel is erőstísék ötéves tervünk eredményességét, nagy­ban elősegítve béketáborunk megerősö­dését, amelyet a nagy Szovjetunió és annak lángeszű vezére, Sztálin elvtárs vezet cl TANÁCS MihXKAJÁtiOL Mit építettünk a tanács megalakulása óta A megyei tanács megalalcidAsa óta Pártunk vezetése és az ötéves terv előirányzata alapján, számtalan építkezést fejezlek be, amelyek dolgozó népünk kulturális és szociális színvonalának emelkedését szolgálja. Leg­kiemelkedőbb a nagybátonyi négy pontház, a húsz bányászlakáa és a kultúrhúz. Minden község kapott eddig valamit az ötéves tervtől.. Heren- csényben kultúrház. Mátraszelén, NógráULmarcaiban községháza, Diós- jenőn községháza és jegyzölakás, Neműben is jegyzölalcás épült. Zamjva- pálfalván átadták rendeltetésének a hat tantermes iskolát, Kazáron az új iskola, tanítói lakás, Somoskőújfaluban is a tanítói lakás, Ec*egen szintén kétlakásos tanítói lakás hirdeti az ötéves tervünk alkot.6 munkáját. Kis- terenyén a bányatelepi iskola, Nagyorosziban a napköziotthonos iskola, Diósjenőn az orvoslakás. Balassagyarmaton a népfürdő kibővítése szolgál­ják dolgozó népünk érdekeit. Ceteden a tűzoltószertárt, Szécsényben a vásárteret. Ecsegen és Nagylócon a bikaistállót állítottuk helyre, Ezeken kívül helyreállítottuk a megye területén az összes földművesszövetkezetei és a terményraktárakat. Jk Í€&né$cs íí népéietmeaés m eg ja r s tásóért A megyei tanács egészségügyi osz­tálya számára külön új munkaterület volt a népélelniezési ismeretterjesztő munka. Ennek során a megye nép­élelmezési előadónője 17 községben be­főzési tanfolyamot tartott 3—3 napon át, amelyeken 470-en vettek részt. Az üzemi- és napköziotthonos-konyhák ét­rendjének szakszerű ellenőrzése, irányu­lása, kalória és tápanyag kiértékelése az osztály irányításával szintén a nép­élelmezési megyei elöadópő rendszeres feladatát képezi. A dolgozó nép két felőlije OHOeüírt TS& jelöltje. Küzdelmes élet áll Béres Be­lőné mögött. 211 éves volt. amikor ki­vándoroltak Franciaországba. A ma­gyar uralkodó rend nem tudott meg­élhetést és kenyeret biztosítani a ma­gyar dolgozó nép számára, nem volt hazája, országa a dolgozó népnek. Í9i8-ig élt kint Franciaországban. Nem mintha ott jobb lett volna, csak annyiban különbözött a helyzet, hogy a francia gyarmatosítok az elnyomott, rabszolgasnrsban tartott gyarmati né­pek vernékéből tudott számukra annyit biztosítani, hogy éhen ne vesz- szenek. .4 háború aztán fokozottabb szenvedést és megpróbáltatást hozott. ,1 német hadigépezet, majd a vissza­vonuló szétvert hadsereg pusztulást, romokat hagyott maga után. Amikor Béres tíétáné hazajött, be­kapcsolódott a munkába. Úgy érezte, hogy a helye a Pártban van és a párttagságot jó munkával ki is érde­melte. Járva a világot,.idegen országok munkásosztályának nyomorúságos éle­tén, a magyar dolgozók keservein ta­nulta meg, hogy számára csak egy itt járható és ezt az utat a Párt és Rá­kosi elvtárs mutatja számára. Most a zagyva pál falvi bányagépgyár anyag­raktárában végzi munkáját. Példás rendben, pontosan kezeli a rábízott anyagokat. .-íz alapszervben mint nép­nevelő dolgozik, járja a falut és nem ismer fáradságot, ha a dolgozók fel­világosításáról és neveléséről van szó. A dolgozók szeretőiét és elismerését élvezi, ami most abban is megnyilvá­nul, hogy a helyi tanács tagjai közé jelölték. i»sLÄ!Är4; nyomorúságos éleién némi keveset is javítson, 1927-ben beállt kislrirónak. Gondolta, hogy majd jó és nyugodt munkaköre lesz és keresetével elősegíti a nagy család életének jobbátételét. Gondolataiban azonban csalódott, mert a remélt jó és nyugodt élet helyett el­nyomott és megalázott szolgasorsi éle­tet adott neki a kiváltságosak rend­szere. Iiéhalom községben nem volt önálló jeggzőség és így a három kilo­méterre levő palotást jegyzöségre kel­lelt bejárnia egy nap iízSzer is. A körjegyzőségen Miczki János kisbirót még a legutolsó írnok is cse­lédként kezelte. Tehát keserű és nehéz sorsa lett a fiatal Miczki Jánosnak. Nemhogy az államigazgatás ügyeibe, de még a község közvetlen kisebb- nagyobb ügyeinek elintézésébe sem volt semmi beleszólása. Pedig, mint mondja is. sok c/azemberséget művelt Berg Lajos, az akkori körjegyző. A körjegyzőséghez tartozó községekből érkezeit parasztok nagy csoportjait várakoztatta órák. sőt naphosszakig. Ahelyett, hogy ügyeiket elintézte vol­na, a jegyzőség tisztviselőnőivel és a környék földesuraival nyitóit ajtó mellett tárgyalták meg az elmúlt esti dáridózásokat és azt, hogy a kővet­kező alkalommal hol és hogy fognak mulatozni. A várakozó dolgozó pa­rasztok nem mertek Szólni, mert a körjegyző „úr" mindjárt csendőrökkel fenyegette meg őket, akik mindig a jegyzöségen lopták a napot. Miczki János pedig ez idő alatt járta a Palotás és Héhalom közötti utat. A kiváltságo­sak rendszere mindig nagyobb és iraj- gyobb gyűlöletet és megvetést váltott ki benne. Amikor bérét követelte, a körjegyző ,.úr“ azt a gúnyos kijelenté­seket tette, hogy örüljön, hogy dolgoz­hat. pénzt majd okkor kap. ha lesz, addig kuss. Miczki János azonban to­vább követelődzőit, háta mögött azon­ban megjelentek a kakastollasok és megfenyegették őt. hogy agyonverik. A felszabadulás meghozta Miczki Jánosnak is a nyugodt életet. Négy hold földet kapott a demokráciától, a községházán kinevezték altisztnek. Most a Népfront öt is tanács­tagnak jelölte. Miczki János már most tervezget, mit fog javasolni a tanács­nak. Uj modern iskolát, új tanácshn- znt, napközi otthont. Orvosi rendelőt gondolt és kultúrház is kellene a köz­ségnek. Az utcát is kövezni kellene, mert hisz esős időben térdig ér a sár. Miczki János tudja, hogy ezeknek a jeladótoknak a megvalósítását ö is irányítani fogja, hogy szebbé, bol­dogabbá tegyék a község életét. A kisterenyei tanítók és tanulók a tanácsválasztás sikeréért KÖZSÉGHÁZÁT KAPOTT MACONKA Az új jegyzőség felállításával nagy lenessel jutottunk előre. Maconka köz­ség dolgozóinak régi óhaja teljesült. Nem ke!l már többet a másik körjegy­zőségi községbe járni. nyáron nagy munkaidőben, télen pedig sárban, fagy­ban. Most helyben elintézik ügyes-bajos dolgaikat. Maconka község dolgozói örömüket és ragaszkodásukat ki is fe­jezték az ő érdeküket szolgáló újonnan felállított szerv Iránt. Győzelemre vit­tük a békekölcsön jegyzést is, október 12-rc pedig, jóval a tanácsválaszíás előtt befejezzük az őszi szántás-vetés? munkálatokat. Maconka dolgozó r.épe tudja, hogy az új jegyzőség feiáHitása csak egy lépés volt a felemelkedés útján. Való­jában október 22-én a tanácsválasztás napján a helyi tanácsok megaiaküásá- vai éri el igazi célját, hogy mi is, úgy mint a világ első szocialista államában, a Szovjetunióban építhessük magunk­nak boldog jövőnket. Én, mint a köz­ség megbízott jegyzője, úgy akarok dolgozni, hogy az a legjobb legyen, s arra szólítom fel többi jegyzőíársaimaí is, hogy úgy dolgozzanak, hogy azok mindig dolgozó népünk felemelkedését szolgálják. Gecse János mb. jegyző iFalnril-lamositás Nagy lendüietlel folyik megyénk te­rületén a falvak villamosítása. Októ­ber 7-ín Szügy községben már befeje­ződött, Nagyfócban befejezés előtt ál! és október 10-én Rimóc községben megkezdődött a villany bevezetése. A falvak dolgozói nagy örömmel fogad­ják a villany bevezetését, mint az öt­éves terv új alkotását. Iskolánkban már hetek óla komoly munka folyik. Nevelőink, úttörőink a mindennapi munkájuk mellett a béké­ért lolytatott harcban is megállják a helyüket. A Békekölcsön győzelmét bizonyítja iskolánkban a tantestület 11.000 íorintos jegyzése, Nagy Géza kartársunk 2850 Ft-os jegyzésgyiijlése és úttörőink VI. osztályos rajának 100 Ft-os jegyzése. A békekölcsön jegy zés lezárult, azonban a lázas munka nem állt meg nálunk. Nevelőink felsorakoztak a bckeíronl újabb bástyájának megépí­tésére, a tanácsválasztásokra. Minden nevelő megkezdte a családlátogatást, szülői értekezletet szervezünk, hogy a dolgozó néppel közvetlen kapcsolatot keresve rámutassunk a tanácsválasz­tás jelentőségére. — Kultúrbrigádot szerveztünk, mely Huszár Lászlóné vezetésével Molnár Józsel, Nagy Géza, Gyenes Miklósné, Szokolszky Islvánné, Gaál Sándomé, Somogyi Lászlóné és a többi kartárs részvéte­iével műsorral szórakoztatják a vá­lasztásra készülő dolgozókat. Béke­bizottságunkat újjászerveztük, amely Telekes Hona és Tóth Béláné kartár- sak vezetésével aktivizálják nevelöin­Most már valóban kivesszük részünket az államhatalom gyakorlásából En már 61 éves vagyok. Kilenc hold földön gazdálkodom. Az őszi mező­gazdasági munkák elvégzésében szem előtt tartom a Csécse község dolgozói­val folytatott munkaversenyünke1, amití igyekszem a magam részéről határidő eiött elvégezni. Eddig 3 hold rozs és búzaaeiéscm van. A még hátralévő fél hold búzavetést a hél fo­lyamán elvégzem. A tanácsválaszíás nagy ünnepnapja előtt eleget teszek hazafias kö!élességemnek. Egyébként a község összes dolgozó parasztjai szorgalmasan végzik a vetési munká- hat, úgyhogy a búza- és a rozs vetést október 22-re befejezik. A tanácsválasztásból azt látom, hogy a népi demokráciák alkotmányának megfelelően a dolgozó parasztok szé­les rétege veszi majd ki részét az államhatalom helyi gyakorlásából. Az őt tagból álló .községi tanácsunknak valóban alkalma lesz a község minden dolgozójának véleményét kikérni és a dolgozó nép valódi érdekeit képviselni. Ezért örömmel adom le szavazatomat a Népfrontra, meri tudom, hogy ezzel a békét, a dolgozó nép közös, nagy ügyét szolgálom. Kovács József 9 holdas középparaszt, Szurdokpüspöki. Jcef és tanulóinkat. Varga Gáborné és Schmidt Adóm a nevelőtestület bizal­mijai tartják ébren és fokozzák a kartársak versenyszellemét, mely ver­seny középpontjában nagy ünnepünk áll. — Úttörőink, Molnár Józsel, Gár­donyi Aurél és Varga Gáborné neve­lőkkel az élen kultúrműsorral készül­nek, melynek bevételét a hős koreai szabadságharcosoknak küldik, hitet- téve, hogy míg ők a szabadságukért a vérüket ontják, mi szabad hazánkban a magunk módján harcolunk a sza­badságukért meghalni kész dolgozók békéjéért. Dekorációs brigádunk már készíti az új díszítést, hogy külsőleg is kifejezésre juttassuk nagy ünnepünk jelentőségét. Tesszük ezt mindazért, mert tudatá­ban vagyunk annak, hogy mit jelent a tanácsok megválasztása népünk életében, a szocializmus építésében. A magunk bőrén tapasztaltuk szám­talanszor a kapitalista-bürokrata köz­igazgatás önkényeskedéseit és élén­ken emlékezetemben él, hogy kiuta­sítottak a képviselőtestület üléséről, mert csak hivatalból lehettem jelen azon. Most pedig emelt tővel, büszkén mondhatjuk el, hogy 5 kartársunk nevét olvashatjuk a helyi tanácsunk jelöltjei között. Elmondhatatlan öröm tölt el bennünket, hogy ott lehetünk dolgozó népünkkel a tanácsban és érezzük azt a felelősséget, mely ránk vár a békéért az imperialista háborús gyújtogatok ellen vívott harcban. Tudjuk, hogy a Párt, a dolgozó né­pünk várja tőlünk, hogy az iskolá­ban és iskolán kívül, a tanításban, a népnevelő munkában és a kul/úrmun- kán keresztül úgy dolgozzunk, hogy a mi munkánk is előbbre vigye a tanácsválasztások győzelmét. Népköz- társaságunk további megerősödését, a béke védelmét. A ránk váró leiadatok jelentőségét mi kisterenyei nevelők megértettük és október 22-én büszkén jelentjük Pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyásnak, hogy azt maradéktalanul el is végeztük. Pethő Géza a kisterenyei áilt. isk. igazgatója tanácstag-jelölt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom