Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)
1950-10-15 / 43. szám
4 SZABAD NOGRAD 1950 október 15. Szerződéses termeléssel a mezőgazdaság termelési színvonalának emeléséért A növénytermesztés fejlesztéséről szólc minisztertanácsi határozat a szerződéses termelésnek fontos szerepet adott a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében. A minisztertanácsi határozat célkitűzéseinek elérése végett — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — a szerződéses termelés rendszerét tovább íej'esztettük. A községek részére, a község dolgozó parasztjai kívánságának megfelelően, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya' kidolgozta az egyes növények vetésterületét. Az idei évben a szerződéskötések már most, az őszi munkák idején, megkezdődnek, ezzel is lehetővé téve, hogy minden növény alá megfelelő tatajelőkészítést tudjanak végezni a termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg dolgozó parasztok. ezenkívül lehetővé téve azt is, hogy a szerződéskötés után pontosan tudják, milyen növényeket fognak vetni a tavasszal. A leszerződött termelők szerződést kapnak, amely ismerteti a leszerződött növény művelési eljárásait, a szerződés feltételeit és ezenbslü! a termelő és a termeltető vállalat jogait, kötelezettségeit. Ezzel a szerződéssel kapcsolatos panaszok lényegesen csökkennek, és a, termelő és a termeltető, vállalat pontos teljesítését ellenőrizni tudja. A termelési szerződések jelentős újításokat is tartalmaznak. Azoknál a növényeknél, ahol a termelő jó munkája következtében magasabb terméseredményeket ér el (például cukorrépa, dohány, stb.) többtermelési jutalmat biztosítanak azáltal, hogy az átlagtermés feletti mennyiséget magasabb áron fizeti ki a termeltető vállalat. Az újítások mellett a termelési szerződések régi, jól bevált előnyei és teltételei érvényben maradnak. A termeltető vállalat műtrágyát, m'nősígi vetőmagot, kártevők fellépése esetén védőszereket bocsát a termelők rendelkezésére. f A minőségi termeléssel együttjáró több és. gondosabb munka jut .mazásaképpen meghatározott határidőre művelési előleget is biztosít. A jégverésre érzékeny növényeket a termeltető válhat jégkár ellen biztosítja és a bizto ■ sítás díját is kamatmentes hiteire adja. A termés betakarítása után gondoskodik annak átvételérőt, az átvétel után azonnal — vagy néhány növénynél utána — az elmúlt évihez hasonlóan — legkésőbb 30 napon belül elszámol a termelőszövetkezettel és a termelővel. A szerződéskötő termelőszövetkezetek és termelők részére a termelési szerződések biztosítják a szerződéses árakat. Ezek az 1951. évre különösen kedvezően vannak megalapítva, mert amíg az ötéves tery beruházásai és az ipari dolgozók munkaversenye következtében az iparcikkek ára lényegesen csökken, addig a szerződéses termelői árak változatlanok maradnak, sőt egyeseknél még emelkedik is. Az idei évben a szerződéskötésekről a földiHŐvesszövetkezetek a termeltető vállalat megbízásából és képviseletében kötik meg a szerződéseiket. A termelőszövetkezeti csoportokat a termeltető vállalatok megbízottai keresik tel és megtárgyalják velük a gépállomás agronámusainak bevonásával tavaszi szerződéses tervüket. A termelési szerződések kötése október 1 -tő! november 30-ig tart. FeJiív- juk azonban a dolgozó parasztságot, hogy igyekezzék mielőbb az általa kívánt növényekre leszerződni, hogy ■ még az ősz folyamán a megfelelő tatajelőkészítést biztosítani is tudja. Szaíüer István növ.r term. csop. vezető. A munkaverseny állami gazdaságainkban A dolgozó nép hatalmas tömegei Pártunk és kormányunk vezetése mellett hatalmas sikereket ért el a szocialista munkaversenyben, amely már széles tömegmozgalommá fejlődött. Állami gazdaságaink dolgozói okulva az ipari munkásság példás munkaver- senymozgalmából, a munkaverseny helyes megszervezésével elindultak az őszi kampány sikeres befejezéséért. De azt, hogy állami gazdaságainkban is igazi szocialista munka- verseny fejlődjön ki, fel kell tárni mindazokat a hibákat és hiányosságokat, amelyeknek a ki nem javítása gátlója lenne a verseny sikeres vitelének. Állami gazdaságainkban már eddig is szép eredményeket hozott a munkaverseny. Például a nógrádmar- cali gazdaság „3éke"-munkacsapata a 25 kát. holdon 17.05 mázsa búzát termelt holdanként. A teclaki állami gazdaságban Dem'e Eszter, munkacsapata 150.5 százalékos átlagot ért el. A borsosberényi gazdaságban Burják József az aratási munkálatokban állandóan 210 százalékon felül teljesítette munkáját. Az eredmények mellett azonban megmutatkoztak a hibák is. A szocialista munkaverseny korántsem fejlődött olyan tömegmozgalommá, amilyenné fejlődni kellett volna. Gyenge volt a politikai felvilágosító munka, nem tudatosítottuk eléggé a szocialista munkaverseny jelentőségét, amely biztosítja a termelés fokozását, az önköltség csökkentését és mindezeken keresztül a dolgozók életszínvonalának még fokozottabb emelkedését. A tavaszi és nyári munkák ideje alatt a 37 brigádból csak 12 brigád között volt versenyszerződés megkötve. A versenyben lévő brigádok, munkacsapatok és egyéni versenyzők nem voltak kellően tájékoztatva a versenyeredményekről. Az üzemtervek nem voltak felbontva kellő időben. Nem voltak felbontva brigádokra, munkacsapatokra és egyénekre, így aztán a dolgozók a munkafelajánlásaikat, mivel a terv rájuk eső részét nem ismerték, nem tudták konkrétan megtenni. A gazda- ságvezetök sem készültek fel a mun- kaversenyre, amelyet bizonyít az is, hogy a munkaversenyt csupán másodrendű kérdésként kezelték. Állami gazdaságaink munkaversenye ezáltal elszigetelődött az iparban íoiyó leikes munkaversenymozgarlomtól. Nem tudatosítottuk kellően, hogy a mezőgazdaságban folyó munkaversenyek példaképe az iparban folyó lelkes szocialista munkaverseny. Nem adtunk rá lehetőséget, hogy a legjobb dolgozóink tapasztalatcserét folytassanak az ipari dolgozókkal. A szocialista munkaverseny alap- feltétele, hogy a dolgozók brigádokba legyenek szervezve. Nem volt meg a brigádoknak az állandó területi felosztása. Az egyéni terület felosztása sem történt meg időben. Rossz volt a versenyhírszolgálat is, mert a gazdaságok nem közölték a megyei központtal a heti munkaverseny-eredmé- nyeket. A magas teljesítményekért folyó mozgalom nem függött össze a magasabb terméseredményekért folyó mozgalommal. A versenyhírszolgálat hiánya miatt nem tudtuk példaként állítani a legjobb eredményt elérő dolgozókat sem. Súlyos’hiba volt az is, hogy a munkák legnagyobb részét teljesítménybérezés helyett, időbérben végezték a dolgozók, amely akadályozta a munkaverseny tömeg- mozgalommá való szélesedését. Állami gazdaságainknak az legyen a soronkövetkező feladatuk, hogy menetközben szüntessék meg a fennálló hiányosságokat, javítsák ki a hibákat, hogy a Szovjetunió szov- hozainak tapasztalata és példája nyomán még nagyobb tömeg- mozgalommá tegyük szocialista munkaversenyünket. A legmesszebbmenőkig tudatosítani kell a munkaverseny jelentőségét, üzemi-, brigád- és munkacsapat-értekezleteken, szakszervezeti napokon, a népnevelőinken és bizalmiainkon keresztül, hogy elősegítsük a termelékenység fokozását. Tudatosítani kell, hogy az állami gazdaságok dolgozói már nem kizsákmányolt cselédek, mint a múltban voltak, hanem a gazdaságok jogos tulajdonosai. Tudatosítani kell dolgozóink között, hogy a jó munkamegszervezéssel, észszerűsítésekkél, újí. iá-sokkal érhetünk el csak magasabb teljesítményeket és ezen keresztül az j elmúlt évinél még magasabb terméseredményeket. Népszerűvé kell tenni mindazokat a dolgozókat, akik a szocialista munkaverseny vitelében élenjárnak. Az üzemíervet időben fel kell bontani brigádokra, munkacsapatokra, egyénekre, mert a munkaversenyek alapja a helyes tervkészítés és annak felbontása. Tudatosítani kell, hogy a munkaverseny harci feladatot jelent gazdaságunk dolgozói számára, amely munkaverseny ellen az ellenség most is, mint mindig, támadásba fog lendülni. Példa erre a teclaki gazdaságban megtörtént eset is, ahol a teljesítménybérezés bevezetésekor a kulákok azt a hírt terjesztették, hogy „ne menjetek a gazdaságba dolgozni, mert a teljesítménybérezéssel kizsákmányolnak benneteket. Gyertek hozzánk, mi 25 forintot fizetünk naponta". De a gazdaság „Sza- badság"-brigádjának tagjai nem hallgattak az ellenség szavára, és ennek meg is lett az eredménye. A kulák 25 forintjával szemben 30—35 forint volt a napi keresetük. Az ellenség különböző érveket hoz fel, hogy a munkákat' akadályozza. A vezető állásokban lévők rossz intézkedéseket, rossz irányítást adnak, hogy ne sikerüljön a munka. Meg kell néznünk a vezetők baráti körét, ahol biztos, hogy megtaláljuk az ellenség kezét. Mindenkor éberen kell őrködni a nép vagyona felett mert az ellenség vagy közvetve, vagy közvetlenül támad. Ennek tuda. tában fejlesszük állami gazdaságainkban a szocialista munkaversenyt, hogy Pártunk irányításával minél erősebbé fejlettebbé tegyük állami gazdaságainkat. CSÁBI ISTVÁN, ÁMK versenyfelelős A KUEUGZ-CSALÁD TERVEI... A salgótarjáni gépgyár öntödéjé. ben dolgozik Kurucz Imre. Jó munkás. Jó véleménnyel vannak róla munkatársai. Kurucz Imre példamuirtó a munkájában. Egyszerű, de becsületes ember. Feleségével és gyermekeivel esténként beszélgetni, tervezgetni szoktak. Sok év telt el azóta, amióta Kurucz Imre óhajtott mo'.orbiciklije napirenden szóba került. Évtizedes vágya voit a motorkerékpár. A felszabadulás előtt nem volt módjában venni, de örült, ha beszélgethetett róla. Az idők folyamán változtak a viszonyok. Eljött a felszabadulás. Vágyai mind- közelebb jutottak Kurucz Imrének. Hároméves tervünk sikeres befejezése után mondta Kurucz Imre: addig nem fogok meghalni, amíg motorbicikiim nem lesz. Nem kellett sokáig várni. Kurucz. Imre az ötéves terv első hónapjaiban már ráült arra a motorra, ami sajátja, amire már. régóta vágyik. A tervköl- csönjegyzés után már tömegesen gyártották a Csepel-motort és ebből jutott Kurucz Imrének is. A 15 éves fia, ifj. Kurucz Imre örömtől ragyogó arccal járja körül édesapját, amikor dolgozik. O is ott spekulál, szeretne ráülni. Esténként most már elmarad a motor- bicikli vételének a témája. Most már másról beszélnek a 'Kurucz-cs?Iádban. Most egy malacot vettek. „Azóta pedig kukoricát vettünk a malacnak“ — mondta Kuruczné. — Elég jól veszi magát, szépen nő, ét kés kis jószág ez. Nemrégen a 13 éves Ica lányomnak vettünk ruhát, most járja a hetedik osztályt. Imre fk (írnak meg cipőt vettünk. Ez meg most marad ki az iskolából. Jó tanuló volt, aztán kapott érte az iskolaév végén. 120 forintot. Ez elég volt a cipőre. Azóta már a gépgyárban miníaiakatosnak tanul. Hatodmagunkkal vagyunk, szerényen, de jól élünk. Semmi sem hiányzik, mindenünk megvan, ami szükséges. Most a fiam is hoz valamit a házhoz. A férjem meg versenyben dolgozik. Nem régen is versenyre hívta a kecskemétieket, de meg is nyerte a versenyt. Örömtől ragyogó arccal mutatja az oklevelet. Díszoklevél. Elismerésül a legjobb szakmunkásnak. A napokban jegyeztünk 800 forint Békekölcsönt . Kuruczné a háborúra gondol, arca elkomorodik és tiítakozóan mondja. — Nem akarunk már háborút, még a hátam is borzon g, ha rágondolok. Én már két háborút éltem át, de nem szeretnék még egyet megérni. Esténként tervezgettünk, de tervünkben soha nincs benne a háború. Most is arról beszéltünk, hogy a legközelebb ágyhuzatot fogunk venni. A férjemnek meg j majd cipőt. Most már elmúltak a nehézségeink, mindig .szebb és boldogabb napok következnének ránk, azért úgy határoztunk a férjemmel meg a gyerekekkel, hogy 800 forintot jegyzőnk Békekölcsönné. Most már látjuk az eredményeket. A városban új házak, középületek épülnek. A férjem meg éppen tegnap este mondta, hogy új öntödét kapnak a íűzheíygyári öntök. Oda majd modern korszerű gépek lesznek beállítva, Meg lesznek kiméivé az évtizedes, egészségtélen munkahelytől, mert szegények sok port megettek ottan. ¥gy beszél a Kurucz-család estéről estére az új élet kialakulásáról. Egymás kezét fogva haladnak napról napra a boldogabb élet felé, nap-nap után érik el régi vágyaikat és büszkén tekintenek a jövőbe, mert meg vannak győződve róla, hogy az új Magyarország nekik épül, minden, ami üt történik, az ő érdekükben történik, velük együtt az évszázadok alatt elnyomatásban élt dolgozók érdekében. — Orosz — „Befejestük az őszi munkát” — jelentik a eerediek Rákosi elvtársnak A ceredi pártszervezet és Népfront Bizottság az elmúlt szombaton a következő táviratot küldte Rákosi Mátyásnak: „Ürömmel és lelkesedéssel jelentjük, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretünket beváltottuk. Átvettük a bihar- tordaiak kezdeményezését, az őszi vetést, valamint — « mélyszántás kivételével — minden időszerű őszi mezőgazdasági munkát a határidő előtt lő nappal előbb befejeztünk. A község dolgozó parasztsága így megmutatta, hogy hű a Párthoz, Rákosi eivtárslioz és egy emberként áll a békeláibcr mellett." Az őszi munkák fokozott itteniben hajadnak megyénkben. A vélömagtisztí- tást közel 97 százalékban végezte el dolgozó parasztságunk, a csávázás területén az előirányzóit mennyiséget több mint 5 százalékkal túlhaladtuk. A szécscnyi járásban a rozs vetését mind a 21 község teljes egészében elvégezteA balassagyarmati, pásztói és rétsági járásban már a községek nagyrésze befejezte a rozsvetést, hamarosan a búzával is végeznek. A salgótarjáni járásban Etes község 100 százalékig teljesítette búza- és rozstervéf, a többi községekben az elestek példájára fokozni kell a munkát. Már csak néhány nap van a rozs- vetés határidejéig. Községeinik, lermelő- csoporijarnk, áfeimi gazdaságaink és pártszervezeteink vezetőségei fokozzák a rozsvetés ütemét és gyorsítják a búza- vetését is, begy október 22-re, a választás napjára, elegeit tegyünk vállalt kötelezettségünknek. Meghosszabbították a burgonyaszállítási A burgonyaszállílási határidejét október 15-ig meghosszabbították. A meghosszabbítás » dolgozó parasztok érdekében történt. Több községben még ugyanis nem fejeződött be a burgonya felszedése és így a dolgozó parasztok nem tudják pontosan, hogy mennyi lesz a terméseredmény. Az érsekvadkerti földművesszövetkezet boltjának alkalmazottad versenyre a megye valamennyi szövetkezetének alkalmazottai!. Vállalták, hogy a községi szállítási terv 50 százalékát ok kötik le, aminek érdekében' pultagllációt és házagitácí'ót szerveznek. A hugyagi földművesszövetkezet aktívái 10—10 mázsára szóló szerződés lekötését vállalták három nap alatt. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott a nagyoroszi szövetkezet ügyvezetője és termelési felelőse. szerződéskötés határidejét szerződéskötés hívták MIÉRT AD KI ROSSZ MUNKÁT A KISTERENYEI JAVÍTÓMŰHELY? A cséplés befejezésével traktoristáink hozzáfoglak az erőgépek javításához. „Minden csavart meghúzni, nehogy a barázdákban kelljen javítani“ ■— mondja Zvara László gépész-kovács elvtárs a traktoristáknak. Mohári István főgépész elvtárs minden gépet szakértelemmel megvizsgál és amelyik gépnek valami baja van. azt azonnal javítják. Így fejeződött be az erdőkürti gépállomáson határidő előtt az erőgépek javítása. Egyik reggel Mohári István főgépész nagy örömmel mondja: „Elvtársak, kijavították a kislerehyei javítóműhelyben a tőlünk javításra bevitt M. 50.1Ű5-ÖS Uofherr-traktort, melyet tanítás után újra az erdő kürti gépállomás kapott vissza.“ Az erőgép üzemképes állapotban, szerencsésen meg is érkezett, melyet a Szitákon dolgozó Talajjavító NV-hez helyeztek munkába. A M. 50.155-ös megkezdte a munkát, melynél Laukó Pál elvtárs a felelős vezető, aki nagy lelkesedéssel fogott a munkához, bízva abban, hogy most olyan gépet kapott, amellyel túl fogja teljesíteni az őszi tervét és hogy a javítóműhelyből kiadott erőgép jó. Ez azonban pontosan ellenkezőleg volt. Mert hogy az erdűkürti gépállomáson Zvara elvtárs kijelentette, minden csavart meghúzni, az úgy is volt. Ellenben a javítóműhelyből hozott gépnél mindjárt az első nap meg kellett kezdeni a barázdában való javítást. A javítást is csak úgy lehet megcsinálni, hogy 3—í órát megy a gép mindössze, úgy, hogy azt lehet mondani, mióta kihozták a gépet, többet állt, mint dolgozott. Ez annak az eredménye, hogy a kistercnyei javítómiihelyben a gépet felületesen javították ki. Ezek után kritikát kell, hogy gyakoroljunk a javítóműhely vezetősége felé, hogy ne csak a gépállomáson kijavított gépeken találják meg a hibákat, hanem először a javítóműhelyben kijavított erőgépek járjanak elől jó példával. Úgy javítsák a gépeket, hogy azzal mi ne hátra, hanem etör# tudjunk haladni. SZÉLES ILO.XA traktoros Állami gazdaságaink fejlesszék tovább az újítómozgalmat Megyénk állami gazdaságaiban is megvan a lehetőség az újítómozgalom kibontakozására és annak tömegmozgalommá fejlődésére. Állami gazdaságunkban ezen a téren a zabari és a sziráki gazdaságok járnak az élen. Az első újítási javaslatot Molnár László, a központ jelenlegi állattenyésztési előadója nyit jtotta be. Az újítás tárgya az úgynevezett „Kanmentő“, amellyel az elhullást teljes egészében sikerült megakadályozni. Az úiítóblzottság előzetes kalkulációja szerint Molnár László nagyszerű újítása évi 78 ezer forint megtakarítást jelent nemzet- gazdasági szempontból. A második újítónk Libert-ényi József, a sziráki állami gazdaság gépésze, aki újításával a traktor-utazóráfok felszerelését könnyítette meg, Ezt az újítást a gazdaság traktoristái örömmel fogadták, mert több időt takarítanak meg, amit többtermeléssel hasznosítanak. Libertényi József ezzel az újításával a gazdaság erdőgépeinek figyelembevételével 2447 forint megtakarítást ért el. Nagyszerű újításáért 224 forint jutalomban részesült. Ugyancsak nagyjelentőségű újítást nyújtott be Bódi József elvtárs, a sziráki állami gazdaság dolgozója is. A fűkaszálógép után a lógereblye kicsinyített málsát kapcsolta, hogy megtakarítsa a kaszálógép után a lögereb- lvére beállított fogatos munkáját. Az újítása bevált- Ezzel kát. holdanként 24 forint 70 filléres megtakarítást ért el. A gazdaság területének figyelembevételével évi 6700 forintot jelent. Az agresszorok váítófutása.
