Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-05 / 40. szám

BÉKEKÖLCSÖN: ötéves terv, virágzó ország, boldog nép, béke! Üzemek és dolgozók versenye Salgótarjánban: KI JEGYEZ TÖBB BÉKEKÖLCSÖNT? A Magyar Népköztársaság felhí­vása, amely Békekölcsön jegyzésére szólította fel dolgozó-népünket, hatal­mas lelkesedést váltott ki a salgó­tarjáni üzem"!; dolgozóiból. Az Acél- árugy.' v -éra indulók pattognak az űz.mekben felállított hangszórók­ból. Egyszeroeak megszakad a zene, közük az örömhírt: Dolgozóink ez- idáig 1,600.750 forintot jegyeztek és iev a gépgyárat, amellyel versenyben vagyunk, megelőztük. A dolgozók összenéznek, arcukon bol­dog öröm sugárzik és a büszkeség, amely betölti az acélgyár dolgozóit, nem hiábavaló. Nem kis dolog ilyen hatalmas versenyben az elcök közé kerülni. Ez az eredmény híven visszatük­rözi azt a lelkesedést, amellyel dol­gozóink a Békekölcsönt jegyzik. He­gedűs Dezső gázger.erátor kezelő 500 forintot jegyzett és a következőket mondotta: — Kilenc gyermekem boldog jövő­jét akarom biztosítani ezzel a csekély összeggel, amit jegyzek, mert ahhoz, hogy békében élhessünk, nemcsak munkával kell hozzájárulni, hanem gazdaságilag is erős független or­szágnak kell lennünk. A térüzem dolgozói örömmel hall­gatják az üzemi hangszóró szavait. E7 az üzem 100 százalékban lejegyzett, vagyis mindenki hozzájárult a béke­kölcsönjegyzéshez. De ezek közül is kiemelkedő Matyi István 1100, vala­mint Csonka Vilmos és Hegyi Béla 1000 forintos jegyzésükkel és Kopka Pál 800 forintos jegyzésével. A mű­szakiak közül Benes Ferenc főmérnök 2500 forint Békekölcsönt jegyzett. A hideghengermű üzemben Tolnai Sándor, akinek egy gyereke van, 800 forint kölcsönt jegyzett. — Azért jegyzem a Békekölcsönt — mondja —, mert szeretném, ha üzemünk az ötéves terv alatt még több ilyen modern géppel gyara­podna, mint amilyenen jelenleg is dolgozom. Az ifjúság körében i6 igen hatal­mas lendülettel indult meg a béke kölcsön-jegyzés. Az ifjak egymással versenyeznek a jegyzéseknél és ami­kor megtudják, hogy egyik vagy má- tik többet jegyzett, máris mennek, hogy az előző jegyzésükhöz úiabb felajánlást tegyenek. így csinálta ezt Bodor László ifjúmunkás is a ŐSZ üzemből. Először 300 forintot jegyzett és nem sokkai később újabb 400 fo­rintos jegyzéssel járult hozzá a béke erősítéséhez. Bodor László, akinek édesapja bányász és még két testvére van, a következőket mondotta: — Azért jegyeztem ezt a 700 fo­rintot, mert jövőre katona leszek és erős, modernül feifegyverzett hadse­regben kívánom a béke nagy ügyét szolgálni. A dolgozó nők lelkesedése határ­talan. Ambróz Józsefné például elő­ször 500 forintot ajánlott fel és ezt később megtoldotta 100 forinttal: „Két gyermekem biztos jövőjét erő­sítem a Békekölcsönnel" — mondotta. De nemcsak az Acélárugyárban jegyzik dolgozóink ilyen lelkesen a Békekölcsönt. Ugyanez a helyzet a gépgyárban is. Ez az üzem egyéb­ként versenyben áll az acélgyárral és itt is a hangszóró szinte percen­ként közli az eredményeket, amivel a dolgozóknak a kívánságát teljesítik, mert minden dolgozó tudni akarja, hogyan alakul a verseny állása, mert nem akarnak lemaradni. Itt is a dol­gozók 70 százalékban jegyeztek Bé­kekölcsönt az első reggel. Mence! Sándor dolgozó, akinek négy gyer­meke van, 650 forint Békekölcsönt jegyzett — Azért jegyzem a kölcsönt — mondotta —, mert bár nagy csalá­dom van, még sincsenek megélhetési gondjaink, és kölcsönjegyzésemmel akarok hozzájárulni a békéhez, mely a gyermekem jövőjét biztosítani fogja. Mócsány Katalin tanuló, akinek fi­zetése 300 forint, 450 forintot jegy­zett. A gépgyári dolgozók feleségei bejöttek a gyár udvarára, és a mikro­fonon keresztül vidám indulókat és mozgalmi dalokat énekeltek, amíg a férjeik a Békekölcsönt jegyezték. Az üveggyár dolgozói is egymással versenyezve tették meg békekölcsön­jegyzéseiket. Szúr a Endre sztahánovista 2200 forintot ajánlott fel. Ipi Lajos ifjúmunkás, akinek 600 forintos fizetése van, 1200 forintot jegyzett. Vratni Nándor 1000 forint­tal járult hozzá a béke megvédésé­hez. Ifj. Szentgyörgyi József sztahá­novista 1800 forintot, Janosek István sztahánovista ifjúmunkás pedig 1000 forintos Békekölcsönt jegyzett: „Azért jegyzem ezt a Békekölcsönt — mon­dotta —, mert Népköztársaságunk már ezidáig is nagyon sok lehetősé­get biztosított az ifjúság részére." A széesényi járás pártszervezetei és a kommunisták példamutatáséval lendítsék tovább a jegyzésgyájiést Körülbelül hatvanan lehetnek, kér­geskezű dolgozó parasztok, fejkendős parasztasszonyok. Kommunisták. Fe­szült érdeklődéssel hallgatják az elő­adást. Az előadó eddigi eredményeink­ről: a mezőgazdaság hatalmas fejlődé­séről, a gépállomás segítéséről, szé­pülő életünkről, a támadásra kész fene- vadakról, az amerikai és angol impe­rialistákról, ‘ valamint koreai testvéreink hősies küzdelméről beszél. Majd ezután a békéről, a béke megvédéséről, a Békekölcsönről. Az eddig ökölbeszorult parasztöklök kinyílnak, összeverődnek, éltetik a békét, az élelet — Sztálint, Rákosit, a Szovjetuniót. Vége az előadásnak, hozzászólás kö­vetkezik. Az izzó, lelkes hangulatú gyűlés résztvevői egymásután szólalnak fel. Balázs Boldizsár mezőőr. 100 forintot jegyez, „a békéért, gyermekeink jövő­jéért, falunk gazdagodásáéért, a tszcs-árt, a bevezetett villanyért”. László Gyula 200, Kürtösi János elvtárs, a tszcs elnöke az egész csoport nevében beje­lenti, hogy személyenként 200—200 forintot jegyeznek. Gsramvölgyi Géza 400. Szeles Károly 300, Szeles Boldi­zsár 400. Kuris Antal szintén 400 és Balogh Lajos megrokkant, volt urasági cseléd 200 Ft-ot jegyez, azért hogy „megvédjék az eddig elért eredmé­nyeinket, a kijavított isko.át, óvodát, a bevezetett villanyt. Azért jegyezzük, hogy megvédjük azt, hogy gyermekeink ieko’ába járjanak, hogy néphadsere­günk a béke erős harcosa legyen“. Véget ér a gyűlés. A nagylóci-kom­munisták taggyűlése megszabta a megoldandó feladatokat: a dolgozók legszélesebb rétegeinek bekapcso.ását a békéért folyó harcba, a békekölcsön­jegyzésbe. Az elhatározást tett kö­vette. a jegyzés első napján 5ŐÚQ forintot jegyeztek a nagylóci dolgotok. A zsunyi gépállomás dolgozói Is a kormány felhívása után nyomban hoz­zákezdtek a Békekölcsön jegyzéséhez. Két órával a jegyzés megindulása után már több, mint 16.000 forinttal járm­iak a béke megvédéséhez. László Fe­renc. traktoros, amikor lejegyezte több mint fé'hav-i fizetését, így nyilatkozott: or- Hazánk függetlenségéért, a Szov­jetunió vezette béketábor győzelméért jegyeztem Békekölcsönt. öröm és büszkeség tölt el, hogy én is részese |eT-.Pjpi( a béke megvédéséért fo-lyó harcnak. A széesényi takarmányforgalmi dol­gozói közül különösen a préselő-brigád tett ki magáért. A brigád valamennyi tagja: Gáspár István, Bablena József és Kanyó Ferenc 350 Ft-ot jegyzett. A széesényi állami gazdaságban Juhász József elvtárs Í00Q farmot jegyzett. Az ország gazdájának a munkás- osztálynak ez alkalommal is hü szö­vetségese a szegény- és középparaszt­ság. Szilárdan helyt állnak a béke megvédése és az ötéves terv végre­hajtásában. Bartus Bertalan ötholdas széesényi dolgozó paraszt 400 Ft-ot. Süre István gy. kétholdas ságújfalui kisparaszt 200 Ft-ot, Endrefalván Deák László 10 holdas középparaszt 800 Ft-ot jegyzett. Buják: László három­holdas ludányhalászi kisparaszt 10C Ft-ot jegyzett. A békekölcsönjegyzés szent köteles­sége minden becsületes dolgozónak, munkásnrk, parasztnak és r isé": nek egyaránt. Ezért jegyzett Horváth Gyula ludányhalászi katolikus plébános 500 Ft-ot. dr. Rózsa Iván széesényi orvos 1500 Ft-ot és ezért jegyzett Tör­jék György elviárs, a járási tar áss e- nöke 1400 Ft-ot. A széesényi vasút­állomás dolgozói ez; alkalommal szé­pen feldíszítettél; az állomás épületét A műszakiaknak előljárni a Amikor a békekölcsönjegyzésről tudomást szereztem, gondolataim vé­gigfutottak a hatalmas fejlődésen. a íelszabadulás időszakától a mai napig. Hároméves tervünk óriási eredmé­nyei, új utak, hidak, gyárak, üze­mek egész sora bizonyították, hogy jó úton haladunk. Soha nem tapasz­talt munkaalkalom, nekünk, műsza­kiaknak soha nem látott alkotási le­hetősét), megerősítette bennem azt a szilárd elhatározást, hogyha odakerü­lök, 2000 íorintőt logok jegyezni. A salgótarjáni Szénbányák üzemei­ben a felszabadulástól beépített gé­pek, berendezések, kötélpályák mind azt bizonyítják, hogy az előző terv- kölcsön beváltotta azt, amit hozzá­fűztünk. Óriási lépéssel vitte előre a szocializmus építését és ezzel minden dolgozó életszínvonalának emelését és boldogulását. A hatalmas arányú fejlődésben nekünk, műszaki dolgo- ?. 'fenek óriási lehetőségek adódtak az alkotási vágy kielégítésére. Azt, amit a múlt csak egy kiváltságos műszaki és így jegyezték kölcsönüket, a béke megvédéséért. A jegyzésnél itt is, mint ahogy a többi héiyen is tapasz­talható, a kommunista dolgozók járnak élen. Tóth László ál'lomásícivigyázó 400 Ft-ot, Szentesi Mihály iőpáiyamester 500 Fi-ot jegyzett. Mindezek a szép eredmények mellett számos hiányosság is tapasztalható munkánkban. A békebizottságok és a iömegszervezeíek, kiváltképpen az ifjú­ság és az MNDSZ nem törődnek eléggé a Békekölcsön jegyzésével. Pártszerve­zeteink nem figyelnek fel eléggé az ellenség aljas aknamunkájára. A ság­újfalui bányaüzemben pi. Antal László jobboldali szociáldemokrata nyíltan megtagadta a békék öcsön jegyzést és dolgozótársait is lebeszéli annak jegy­zéséről. Feladataink, hogy az eddigi tapasz­talatok alapján a tömegszervezetek be­vonásával fokozzuk a Békekölcsön jegy­zésének ütemét. Figyeljünk fel minden ellenséges megnyilvánulásra és azokat, akik igyekeznek hátráítani a Békeköl­csön jegyzését, könyörte'enü: leplezzük le. Csak így tehetünk eleget hazánk és a béke megvédéséért reánk háruló kötelességeinknek. jó példával kell jegyzésben embernek adott, azt ma mindenki el­érheti, ha akar alkotni, ha akarja a szocializmust építeni. Amikor tudomást szereztem arról, hogy békekötvényjegyzés lesz. ön­kéntelenül arra gondoltam, hogy nekünk műszakiaknak jó példával kell elől járni, mert aki nem jegyez, az azt jelenti, hogy eddigi hatalmas eredményeinket nem látja és nem akar a békében tovább fejlődni. Ezért határoztam el magam, hogy a béketábor megerősítéséhez tettekkel járulok hozzá, mert nem elég csak beszélni a békéről, a békéért kemé­nyen harcolni kell. Tisztában kell lenni minden műszaki dolgozónak, hogy építeni, dolgozni és alkotni csak békében lehet. Magam részéről öröm­mel jegyeztem, mert tudom, hogy ez­zel a béketábort erősítem és ezzel a kölcsönjegyzésemmel anyagilag is érdekeltséget jfillaltam az ötéves tervvel. VÖRÖS LAJOS, bányafőmérnök A békekölcsön jegyzés képekben A minisztertanács felhívásának megjelenése napján « salgótarjáni Acél­árugyár dolgozói, alig hogy a rádióból és a Szabad Népből értesültek erről, máris megkezdték a jegyzést Ambróz Józsefné acélgyári esomagolónő, kétgyermekes anya, mint jegy- zésgyüjtő először 500 forintot, majd utána újabb 100 forintot jegyzett. Tolnai Sándor hideghengerlő az ötéves terv keretében beruházott új gépen dolgozik. Azért jegyez 800 forintot, hogy még több ilyen gépei kapjon az üzem. Rulassagyurmat dolgozói ünnepnapnak tekintik a hékekölcsörijegyzés napját. Fellobogózott utakon állandóan cinbertömcgek hullámzanak. Az út­törők vidám ének- és táncszámmal szórakoztatják a város dolgozóit. A ha'assagyarmaft postások a békekölcsön jegyzéssel szavaznak h Párt és Rákosi elvtárs melleit, erősítik a Szovjetunió vezette béketábori.

Next

/
Oldalképek
Tartalom