Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-15 / 43. szám

2 SZABAD NOGRAD 1950 október 15. Pártmunka tapasztalatai it Pártszervezetünk feladata után, a tanács választás győzelméért Győztesen ért véget a békekölcsön- jegyzés nagy csatája gyárunkban. A pártbizottság áiiandó feladatokkal látta el a népnevelőket és a tömegszervezet vezetőit, amikor harcba indultak a békekölcsön jegyzés sikeres megoldásá­nak végrehajtására. A népnevelőkkel való rendszeres foglalkozás és a tö- megszervezetékkel való szoros kapcso­lat tette lehetővé azt, hogy a békeköl­csön jegyzésben népnevelőink jól meg­álltak helyüket, a tömegszervezetek felismerték a döntő harc jelentőségét és a pártbizottságtól kapott áiiandó instrukciókkal gazdagodva végrehajtot­ták e hatalmas feladatot és teljesítették a Pártunk által gyárunkra kiszabott feladatot. A békekölcsön jegyzésnél fi"velembt vettük azt, hoev a többi feladatokat se hanyagoljuk el, mint például a terme­lés, vagy a tanácsválasztás döntő harci kérdését sem. A békekölcsöniegyzés ideje alatt gyárunk dolgozói még jobban fo­kozták a munkaversenvrnczgalmat és ennek eredményeképpen szüle­tett meg, hogy a szeptemberi hó­napban csúcsteljesítményt értünk el a termelés vonatán és a béke­kölcsön jegyzés ideje alatt áitlago- san két és fél vagonnal termel­tünk többet az előző napokhoz vi- szonvítva. De még be sem fejeztük a béke- kői esőn jegyzést, máris egv nagv fel­adat megoldásán dolgoztunk: a tanács- választás sikeres előkészítésén. iA harc legdöntőbb szempontjává a fitkárértekezleteket és a népnevelő- értekezleteket vettük, ahol megtárgyal­tuk az előttünk álló hatalmas feladato­kat és határozatokat hoztunk a felada­tok végrehajtására. Elhatároztuk, hogy a tanácstag jelöl­teket népszerűsítjük üzemeink dolgozói között és fényképészt: szakosztályunk­kal karöltve fényképeket készítünk a tanácstagokról, majd az elkészült fényképfelvétel alatt röviden ismertetjük a íaná<-stng- jelölt önéletrajzát: hogy hívják, milyen származású, hol dolgozik, milyen funkciót tölt be, párttag-e vagy pártonkívüll és a szociaüsta munkavers'-fiyben mit vállalt és vállalását hogyan teljesíti. Ezeket a fényképfelvételeket gvá­runk területén a legfeltűnőbb helyeken helyezzük cl és így ezen keresztül is a dolgozók széles tömege megismer­heti a tanácstag jelölteket. A népszerű­sítés további céljából a tanácstag jelöltek gépeire, irodáiba kis táblát helyezünk el, amelyen szintén felhívjuk a dolgozóink figyelmét, hegy itt, ezen a gépen vagy ebben az Irodában tanácstag­ielölt dolgozik. De röpgyüiéseinken, népneve'őértekez- léteinken szintén ismertetjük a tanács- tagjelöltek névsorát, ahol résztvesznek a tanácstagjelölt je-nk is, sok esetben ők tartják meg röpgvűíéseinket és így ezen keresztül ismerkednek meg dol­gozóinkkal, azok prob'émáival s a dol­gozóink ezen keresztül ismerik meg a tanácstagjelöl :eket. Elmondhatjuk, hogy dolgozóink megnyilvánulása az, hogy jól jelöltek és igazán azok kerül­tek be a tanácstagjelöltek listájára, akik a munkásosztály legjobbjai és a béke védelmének legjobb harcosai. Ezeket a feladatokat tűztük ki dön­tően a párttitkárok és' népnevelők elé végrehajtás szempontjából és máris megindították népnevelőink a szívós agitációs munkát üzemeinkben. Len­gyel Pál gazdaságiüzemi népnevelő, aki döntően kivette a részét a béke­kölcsön jegyzésben is. már * tanács- választások előtt is döntően kiveszi a részét az agitációból és a következő­képpen magyarázza a hozzá- beosz­tott elvtársaknak a tanácsválasztások történelmi jelentőségét. Elmondja, hogy ilyen nagvlelentőségű esemény még nem fordult elő a magvar nép történelmében, hogy a dolgo­zók ilyen szabadon és boldogan, szívük szerint választhatták meg a tanácstagjelölteket az ő soraik­ból, akik igazán az ő érdekeiket képvise­lik. Soha még ilyen boldogan nem ké­szültek a dolgozóink a választásra, mint most, amikor munkatársaikra, az apák gyermekeikre, s a gyermekek pe­dig szüleikre adhat iáik szavazatukat, hogy ezen keresztül az államhatalom irányítását és. vezetését teljes egészé­ben mi, dolgozók vehessük a kezünkbe. Patakfalvi Gusztáv dróthúzóüz-mi alapszervezeti párttitkár elvtárs a nép­nevelőértekezleten a népnevelők előtt, kik feszült figyelemmel hallgatták sza­vait, -azt mondotta: „megálltuk a he­lyünket elvtársak a békekőlcsönjegy- zésben és meg fogjuk állni a tanács, választásnál is, mert, ha a tanácsokra szavazunk, akkor a békénkre adjuk szavazatunkat." A népnevelőértekezlet elhatározta, hogy szombaton délután fél 4 órakor »z acélgyári főkapu előtt gyülekeznek a dolgo­zók, ahonnét szervezetten fog az egész acélgyár dolgozó népe levo­nulni a Főtérre, ahoi a mi szere­tett listavezetőnk. Kádár eivtárs fogja megtartani választási be­szédét. Zászlódíszben fognak fel­vonulni, jókedvvel hangulatossá fogják tenni a felvonulást és egv- emberkéní fognak részívenni ezen a nagy megmozduláson. Minthogy a népnevelőkkel foglalko­zunk, így foglalkozunk ebben a hatal­mas munkában a tömegszervezetekkal, köziük a békebízottság tagjaival is. Hisz a tanácsokra való szavazás egyenlő a békére való szavazással és ebben a nagy munkában a békebizoítsá- gokra hatalmas feladat vár. Éppen ezért a békebizottságokat döntően aktivizáljuk e feladatok elvég­zésében, konkrét feladatokkal bízzuk meg, mint például: a röpgvülések szervezése és megtartása, az egyéni agitációs munkába való bekapcsolódás és a tanácstag jelöltek népszerűsítése. Ezeket a feladatokat természetesen a Párt irányításával s a Párttal közösen oldják meg békebizottságaink. ifjúságunk feladatául tűztük ki azt, hogy énekkarukkal szórakoz-assák a felvonuló dolgozókat, s a röpgvülések megtartá-sa előtt csasztuskákka! tegyék színessé röpgyűléseinket. A tanácstag­jelöltek gépeinek dekorálását szintén az ifjúság vállalta. Ahogv a béke­kölcsönjegyzésben jól megállta helvét az ifjúságunk, olyan jól meg fogja állni a helvét a tanácsválasztás előké­szítésében is. De a női dolgozóink sem akarnak le­maradni ebben a munkában. Vállalták, hogy felkeresik a ianácstagjelöltek csa­ládtagjait, elbeszélgetnek velük a tanácsok jelentőségéről, s egyúttal bekapcsolják az MNDSZ munká­jába azokat, akik még eddig nem vették ki részüket országépitő munkánkból. Az elosztott munka után mindenki­nek feladatához mérten nagv lendület­tel kell és veszik is ki részüket a párt - és tömegszervezetek aktívái, össze­kapcsolják a tanács válasz tások kérdé­sét a béke megvédésének kérdésével, de egvben mintegy központi feladattal, a termelés harci kérdésével is. Az acélgyár összes dolgozói vál­lalják, hegy szeptemberi csúcstel­jesítményüket túlszárnyalják az októberi hónapban, mert ezzel akarják hálájukat kifejezni Pár­tunknak, tanácsainknak és ezzel válaszolnak a háborús imperialis­ták koreai gaztetteire és mint amilyen egységesen jegyeztek Békekölcsönt, ugyanilyen egységesen fogják szavazataikat leadni tanácstag- jelöltjeinkre, a dolgozó nép leghűbb fiaira. Szabó József, a salgótarjáni acélárugyár pártbizottságának titkára A Ä'cor/i»i r« ínsss4ú$i A demokrácia szószerint népuralmat jelent. Mi mégis megkülönböztetünk népi demokráciát és burzsoá „demo, kráciút.” A kapitalisták a saját állam- rendszerüket demokratikusnak nevezik, de ez csak képmutaíás, hiszen ezekben az országokban nem a nép van hatal­mon, hanem a tőke mágnásai, a nagy- birtokosok és azoknak kiszolgálói. Va­dban népi demokrácia. népuralom van a Szovjetunióban, mivel a tanácso­kon keresztül a hatalmat a dolgozók gyakorolják­szovjet demokrácia lehetővé teszi a népi tömegek széleskörű és tényle­ges részvételét az államhatalmi szer­vek, vagyis a dolgozókat képviselő tanácsok megválasztásában és gyakor­lati munkájában, a falusi tanácsoktól kezdve, egészen a Legfelső Tanácsig. A szovjet választási rendszer igazán demokratikus szelleme biztosítja és megadja a Szovjetunió minden polgá­rának azt a lehetőséget, hogy szabadon és korlátozás nélkül gyakorolja leg­lényegesebb demokratikus jogait — aktív és passzív választási jogát az államhatalmi szervekben. A Sztálini Alkotmány kimondja, hogy a küldötíek választása a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, valamint minden más tanácsba, — általános, egyenlő és közvetlen választói jog alapján, titkos szavazással történik. A szovjet választási rendszer ki­mondja és biztosítja, minden állampol­gár részére a legteljesebb egyenlősé­get a választásokon. A küldöttek vá­lasztása a szovjet választási rendszer szerint titkos szavazással történik. A Szovjetunióban senkinek sincs jogában befolyásolni a választó akaratát, vagy tisztességté'en módon megakadályozni annak elhatározását. A szovjet választási rendszer töké­letesen visszatükrözi, a bölcs lenini- sztálini nemzetiségi politikát, amelyhez a Bolsevik Pár: és a kormány szigo­rúan ragaszkodik. Minden szovjet 'ál­lampolgár, fajtól és nemzetiséglő! füg­getlenül, szabadon választhat és he is választható a tanácsokba. A Szovjet­unió valamennyi népe és valamennyi dolgozója egyenlő és valamennyit egy­formán megilletik a demokrácia jogai. A Szovjetunió választásai valóban ki­terjednek az egész népre és fényesen bizonyítják a szovjet társadalom er­kölcsi és politikai egységét, a Szovjet­unió népeinek testvéri barátságát és a Szovjetunió sokmiilió dolgozójának hazafiasságát. A Sztálini Alkotmány elvein alapuló szovjet választási rend­szer fényesen tükrözi vissza a szovjet demokrácia népi jellegét és hatalmas erejét. A Umáes&k vgyha-rwna-dút i$4]»i*ß<f>!S€P nóhhSl vúigizs&ifikfc A tanácsok választása hazánk és demokráciánk életében nagy változáso­kat je'ent. A tanácsok választása meg­szünteti a hivatalokban az tde-nda kül­dözgetést. A dolgozók most már, ha valami ügyes-bajos dologban a tanács­hoz íordu'nak, azt minden további néi kill, gyorsan és zökkenőmentesen inté­zik el. A múltban a közigazgatásban csak a burzsoázia érdekei! képviselték, a dolgozóknak nehéz ezresekbe került, míg valamilyen ügyüket sok hónapi utánjárás után elintézték A tanácsok megalakulása nagyban hozzájárul a béketábor megerősödésé­hez, mert a tanácsok összetartják a dol­gozókat azon keresztül, hogy a legjobb dolgozók kerülnek a tanácsokba, akik igazán szívükön viselik a dolgozók ügyeit, akik a dolgozók közül kerülnek ki. Demokráciánk további építésében is résztveszrvek a tanácstagok. Nekünk, üzemi dolgozó nőknek is nagy fordulatot jelent a tanácsválasztás, meri a dolgozó nők is résztvesznek a tanácsok munkájában. A tanácsok 30 százaléka dolgozó nőkből lesz vá'asztva. Ezen keresztül a nők üpve is jobban és eredményesebben lesz intézve. A múltban csak nagy iskolát végzett .,úri leányok“ lehetlek ilvcn felelősség­teljes helyeken, de a népi demokráciánk most nekünk Is helvet adott a kor­mányban, az államvezetésben. Ezt köszönhetjük a nagy Szovjet­uniónak és Rákosi elvtársnak, akik biz­tosították a nők részére az egyenjogú­ságot, akik módot adtak arra, hogy a nők is harcos építői lehetnek országunk­nak, a békének. „ , , . . ... Fekete Laszione, üveggyári dolgozó. A Magyar Dttlgosók Púrtje* vúlíBSfsiás i gyűlése Salgótarjánban, október 14-én délután 4 órakor KADAR JÁNOS elvtár*< Pártunk főtitkárhelyettese fart választási nagygyűlést a Petőfi-téren. A NÉPFRONT VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEI OKTÓBER 15-ÉH SALGÓTARJÁNI JÁRÁS: Mátranovák: DVORAK JÓZSEF Homokterenye: HERMANN FERENC Naqybáfony: HAVRÄN ISTVÁN Kazár: POTHORNYÍK JÓZSEF Kisterertye: NÄDA5DI ANDRÁS Karancskeszi: VáqviMqyi Anna Eocsárlapujtő: OCZEL JÁNOS Somoskőújfalu: OMASZTA LAJOS Doroqháza: Gergely Imréné Barna: Benczás Béla Nádujfalu: Földi Mihály Cered: Fekete Matitd Poqony: Sturmann Lajos Máiraszele: Rétsági János Nem«: ZGYERKA JÁNOS SZÉCHÉNYI JÁRÁS: Síécsény: ANDÓ GYULA Ludányhalászi: Jakab Sándor Nógrádmegyer; Zakosek Mária Nógrádcíakál: Boöál Gyula Endrefalva: Gubán Balázs Eqyházasqerga: Hegedűs Kálmán Varsányi Kaszás András Rimóc: Németh Gyula Szécsényfelfalu: Kiss Rudolf Szalma teres: Tanyai Ferenc BALASSAGYARMATI JÁRÁS: Balassagyarmat: GYÁRFÁS JÁNOS Érsekvadkert: Mrázik János Bércéi: Novák József Drégelypalánk: Bérces Henrik Szügy: Tóth Józseíné Dejtár: Máté Mihály Nógrádmarcal: Rrehó Gyula Magyarnándor: Rátkai Ella Becske: Szolnoki István Ncgrádkövesd: Varga Istvánná RÉTSÁGI JÁRÁS: Nagyoroszi: Kazári Gyula Diósjenö: Antal Lajos Romhány: Bódi Jánosné Rétsági Kocsis István Alsópetény: Rátkai Tibor Tolmács: Róth József Nógrádi Alles János Felsőpetény: Gritz Róbertné Tereske: Hernádi Kbnrád Bánk: Csank István PÁSZTÓI JÁRÁS: Káiló: MEGYEHAZI LAJOS Buják: Sándor Vilmos Ecseq: Mede József Palotás: Bartha Róbert Szurdokpüspöki: Cserűdl János Erdökürt: Váqvölgyl Tibor Erdőtarcsa: Szabó Józsof Szirák: Kristóf Ernő Tar: Petykó Ferenc Jobbágyi: Hegedűs László Felvilágosító munkával veszem ki a részem a választási harcból — Egy ifjúmunkás levele — ölen vagyunk testvérek. Munkáscsaíádból származom. Édesapám meg­halt, éri vagyok a családfenntartó. A karancsaljai földmtivesszövetkezetben vagyok gyakornok és mozigépész. Fizetésem 450 forint. A magyar kormány fel­hívást intézeti a magyar néphez, hogy erősítsük a békét, jegyezzünk Békeköl­csönt. Ezzel erősítjük néphadseregünket, erősítjük a békét. En először 750 forintot jegyeztem, majd utána kiegészítettem 1000 forintra, meri tudtam, hogy jó helyre adom a pénzem, meri éreztem, hogy mindnyájunk békéjéről van szó, a mi hazánkról. Mi megvédjük a békét a gyilkos amerikai imperialisták rablóhadától. Mj az ötéves tervünket békében akarjuk építeni. A Magyar Dolgozók Pártja és szeretett Rákosi elvtársunk, aki mindég azon van. hogy a magyar népnek mindég szebb és jobb életet teremtsen, a fiataloknak, a dolgozó paraszt- és munkásifjaknak, akiknek a múltban csak az elnyomás és a nyomor jutott osztályrészül. Megteremtette azt, hogy dolgo­zóink elölt nyitva áll a tanulás minden lehetősége és a mi vérünkből kerülnek ki a legjobb vezetők, irányítók. A kollégiumokban munkás- és par aszúi ji* tanul­nak, Ezt védjük mi. Ezt védem én is az 1000 forintos jegyzésemmel. Védi a sok magyar dolgozó összeadott forintjaival és védi -a- most megválasztandó taná­csokkal is. Ez a tanácsválasztás egy újabb csapás, egy újabb vereség azok részére, akik háborút, pusztulást, vért akarnak. En bízom abban, és tudom, hogy az imperialista banditák kudarcot fog­nak vallani háborús terveikkel, meri a Szovjetunió és annak szeretett vezére Sztálin elvtárs vetünk van, a világ haladó emberiségével. En alton leszek, hogy ki vegyem részem a tanácsválasztás munkájúban, hogy felvilágosítsam a dol­gozó parasztokat a tanács jelentőségéről, és azon keresztül minden dolgozó paraszt a békére szavazzon, a Függetlenségi Népfrontra, mert ezzel lörüljük el a főid színéről a kapitalista közigazgatást és a mi népünk, saját vérünk kerül a tanácsba. Ezzel előbbre visszük a béke nagy ügyét, a szocializmus építését és szebb, boldogabb, jobb életei teremtünk országunknak, dolgozó népünknek, Korr.is Lajos, Karancsalja A tanmvémtáss&f felszámoljuk a hümkrááát He vesiem a tanácsválasztást, mert. imperialisták, a kuiákok és a volt gró felszámolja a bürokráciát, megszünteti I fok. Nekik az fáj, hogy a mi országunk az aklatologatást és nem kel! rettegni, virágzó lesz és emelkedik az életszínvo- ha bemegyünk egy hivatalba és nem kell bókolgatni, mert ha valaki a múlt­ban nem így viselkedett, azt kirúgták, ügyét nem intézték el. Most az ipari munkásokból, a dol­gozó parasztságból, nőkből, if jakból kerünek a legjobbak az ország irányí­tására és ők képviselnek bennünket, dolgozókat. Békekölcsönt is jegyzett minden becsületes dolgozó ember, hogy a békét ne tudják megtámadni az nálunk. A tanácsba a dolgozó nép széles tömegei kerülnek be. Mi ezzel is a békét védjük, mert jó kezekbe adjuk az ország irányítását. Es ezzel egy újabb csapást mérünk az amerikai imperialista háborús gyújtogatok táborára. Beszkid Béla, ifjúmunkás, tszcs-tag Rimcc. vNNNAA/vNNWAVvNWvWv\N\ANWvVWWvNAA/v\NAAA/\AAAA/vW^ GYÁRI MUNKAREND 1886 J evéltárrendczés közben akadt ke­D zenibe eyy gőztéglagyárnak IÖS6 januárjából származó „Gyárimvnka- remT'-je. Magyarországon e.z a fejlődő kapitalizmus kora és ezért érdemes egy kicsit megnézni a munkarendet, amely 20 pontból állt, A; első pont a munkaidő szabályo­zása: nyáron reggel 5 órától este 7 ig, télen reggel 7 órától, délután 5-ig tart. A további pontok egyebet sem tar­talmaznak. mint bírsággal való fenye­getőzést. Tilos beszélni, követelőzni mégügysem szabad, meri ..ki csendhá­borító lármát csinál . . . megjenyités végett a községi hatóságnál jelenük fel." Ha valamely szerszám, vagy gép megsérül és a tettes ki nem puhatol­ható, „annak ktpuhatolásáig vala­mennyi munkást terheli a felelősség." (7. pont.) A 15. pont szerint a munkaidő be­fejezése után mindenki köteles .,csen­desen hazaiérni és magát ellentmon­dás nélkül meymotozásnak alávetni." A H. pont élénk fényt vet a mun­kaadó és munkavállaló közti viszony­ra. A gyártulajdonosnak jogában áll minden munkását, „bármilyen napon elbocsátani", míg a munkásoknak hat héttel előbb be kell jelenteni eltá­vozásukat. Ha azonban a „jószívű" gyárostól télen lakást és fűtési kapóit volna és március 30-ig el akarna menni, 25 forintot kell fizetni. Ha nyáron megy el, . minden munkában töltött hónapért 5 forinttal kevesebbet kell kártérítést fizetnie a gyáros Sza­mára, Nehogy azonban a munkás a kárté­rítés megfizetése nélkül „lépjen meg", a 10. pont gondoskodik arról, hogy a munkások béréből hetenként mindad­dig levonjanak, amtg az 6 forintot el nem éri. Így a gyárost aztán nem ér­heti meglepetés. JET a valaki engedetlen a munkafel- -1J ügyelővel szemben, 1—5 napi bérének levonásával büntetik. Ha a rendelkezéseket megszegik, „50 krajcár­tól 2 forintig terjedő bírsággal bűn­tett étnek." Metsző gúnyként hat a 19. pont, amely szó szerint a következőket mondja: „Azon oltalom és atyai gon­doskodással szemben, melyet a mun­kások elöljáróik részéről élveznek, ők viszont ragaszkodást és hűséget ígér­nek", — most jön a csattanó, amiért az egész történik — „egyúttal köte­lesek mind azt följelenteni, miről tu­domásuk van és ami a rendre, vala­mi ni a gyárra ártalmas." A munkások azonban nem fogad­ták meg ezt, nem jelentették fel azt, aki a „jó rendre", a kapitalisták és földesurak jó rendjére ártalmasak vol­tak, de akiknek köszönhető, hogy har­cuk eredményesen, a bolsevikok pél­dája nyomán, ma már eltűntek a régi jó rend urai, eltűntek a kizsákmányo­lok. hogy ma szabad hazában, mint szabad nép készülhet a választásra, amelyen megvalósul Alkotmányunk szava: minden halalom a dologzókét RADNAl TIVADAR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom