Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-12 / 42. szám

1950 október 12. SZABAD NÖGRAD 3 A PÁSZTÓI JÁRÁSI TANÁCS A DOLGOZÓ NÉP SZOLGÁLATÁBAN RÖVIDESEN hat esztendeje lesz annak, hogy a hős szovjet katonák minden ellenséget elsöprő fegyverei megnyitották a fejlődés útját a pász­tói járás dolgozó parasztsága előtt is. A járás dolgozói azóta a Párt irányí­tásával és segítségével hatalmas ered­ményeket értek eL A régi földesurak kastélyaiban most napközik, gyermek- otthonok vannak. Uj” szocialista em­bertípusok, a termelőcsoportok tag­jai, az állami gazdaságok dol­gozói és az egyénileg dolgozó pa­rasztság formálja többtermelésével az új társadami rendet. Majdnem minden községben föld­művesszövetkezetek, népboltok, elégí­tik ki a dolgozó parasztság vásárlási igényeit. A hitleri hóhérok pusztítá­sait inár majdnem teljes egészében eltüntette a járás dolgozó parasztsága a hároméves terv keretén belül. A régi sáros utak helyett új kövezett bekötőutak épültek, új, erős, vas- és betonhidak kerültek a régi fahidak helyére. Számtalan községbe bevezet­ték a villanyt. Uj napközi otthonok, modern iskolák és más egyéb építke­zések bizonyítják fejlődésünk hatal­mas iramát, amelyet mind Pártunk iránymutatásig rj?sC§fcgífsf|év<?r*vat6- sítottunk meg. Az építésben és az ellenség elleni harcban eddig elért sikereinket koro­názta meg a járási tanács megalaku- lása, amely lehetővé tette a járás dolgozói számára, hogy közvetlen résztvegyenek az államhatalom gya­korlásában. A tanács lehetővé teszi, hogy a járás dolgozói kíméletlen és az eddiginél eredményesebb harcot folytathassanak a közigazgatás még meglévő bürokratikus módszerei ellen- Bizony nem kis feladatok azok, ame­lyek ötéves tervünk megvalósítása ér­dekében előttünk állanak­ALKOTMÁNYUNK leszögezi, hogy: „A Magyar Népköztársaság a mun­kások és dolgozó parasztok állama!“ Ujtípusú állam, amelynek főfeládala a dolgozók hatalmának biztosítása mellett a szocialista építés irányítása. Az ilyen újtípusú államnak újtípusú igazgatásra van szüksége. Olyan igaz­gatásra, amely a dolgozó tömegeknek az államhatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében való fokozott bevonásával megszilárdítja a népi ha­talmat és meggyorsítja a szocializ­mus építését. A pásztói járási tanács felkészült a feladatok megvalósítá­sára. A végrehajtóbizottság vala­mennyi osztálya már az eddigi rövid tevékenysége alatt bebizonyította, hogy szervezettebben, tervszerűbben, gyorsabban dolgozik, mint a régi közigazgatási rendszer. A tanács első feladata a dolgozó nép kenyerének biztosítása volt, amit részben a fel- világosító munka folytán már si­kerre is vitt. A megyei tanács állan­dóan új és új támogatást nyújt a járási tanácsnak, aminek eredménye­ként tisztán látják az előttük álló fel­adatokat. Egyes ügyek intézésében gyorsan és pontosan intézkednek. Pl. az építésügyi osztály egy két nap le­forgása alatt elintézi a házat építeni akarók kérelmét- A tanács megalaku­lása előtt más volt a helyzet. Az a dolgozó, aki házat szándékozott épí­teni, lakásépítési kérelmét először a községi elöljárósághoz küldte, onnét pedig egy egész sereg hivatalon ment keresztül a kérelem, amelynek az el­intézése hónapokba is beletelt. Amióta a járási tanács megalakult, negyven-ötven dolgozó paraszt lakás­építési kérelme nyert elintézést a leg­rövidebb idő alatt. Ilyen gyors elinté- -i zésben részesülnek az anyagkiutalási n kéééftnt'k- 'b5.->s> r >""■ •' ' Ä JÁRÁSI TAN AUS mezőgazdasági osztálya a kezdeti hibák kiküszöbö­lése után minden erejével támogatja a mezőgazdaságban folyó munkaver­senyt, amelyben már igen kimagasló eredmények is születtek. Például egy hét leforgása alatt a 68 kát. hold búza és a 267 kát. hold rozsvetés helyett a jó felvilágosító munka ered­ményeként a búzavetés 1768 kai- holdra emelkedett, a rozsvelésnek pe­dig az ötvennégy százalékát végezte el a járás dolgozó parasztsága. A járási tanács mezőgazdasági osz­tálya tevékenyen kiveszi a részét ab­ból a nagy munkából is, amely a tszes-k fejlesztéséért és támogatásáért folyik. Ennek eredményeként alakult meg Jobbágyi községben egy új ter- melőcsoport. Az eredmények mellett azonban vannak hibái is a járási tanácsnak. Mégpedig az, hogy a kiutlévő tanács­tagokat nem aktivizálták eléggé. Nem hízták meg őket konkrét feladatok elvégzésével. Ez persze akadályokat gördített a tanács végrehajtóbizottsá­gának munkája elé, mert nem tudta azokat a helyi hiányosságokat és pro­blémákat megoldani, amelyek egyes községekben megmutatkoztak. A hiá­nyosságokat a 22-én megválasztandó tanácsnak kell kijavítani­A pásztói járási tanácsnak tovább kell fejlesztenie a szocialista mező­gazdaságot, a tszcs-tagok szakmai képzését, az egyéni gazdálkodó pa­rasztok vcrsenymozgalmát, amely döntő előmozdítója lesz a nagyobb termés elérésének. A DOLGOZÓ PARASZTSÁG na­gyobb terméseredményekhez való juttatása céljából két új gépállomást létesítünk a járás területén. A tanács feladata az is, hogy a járás területén minden községben népboltokat, ipari szövetkezeteket létesítsen. amelyek jobb és olcsóbb iparcikkekkel látják el a kisiparosságot, az egyénileg dol­gozó parasztságot. Döntő lépéseket j tesz a járási tanács a közegészségügyi vonal megjavítása érdekében is. Ki­egészíti az orvosi rendelők berendezé­sét, amely nagyban megjavítja a be­tegápolást. A pásztói kórház 100 ágy­ról 27)0 ágyra való kibővítése is el­intézést nyert. A még használhatatlan közületi kutakat használhatókká te­szik. Az iskolák, óvodák hiányzó bú­torzatainak a pótlására is irányt vet­tek- Az eddigi négy napközi otthon helyett 15-öt létesítenek a járás terü­letén. Három nagyközségben téli-nyá­ri, vagyis állandó napközi otthont építenek. Azért, hogy a tanács különböző osztályainak dolgozói feladataikat minél tisztábban, világosabban meg­ismerjék, csoportos tanulással és ön­képzésekkel sajátítsák el és tanulják meg a szovjet közigazgatást, a tanul­takat felhasználva jól kivehetik ré­szüket a helyi tanácsok megválasztá­sának harcából. L.—L. Á MEGYEI TAKÁCS MUNKÁJÁBÓL Mint tanácstagjelölt, minden igyekezetemmel a népet fogom szolgálni Néhány nap választ el csak bennün­ket attól, hogy a magyar dolgozó mil­liók ^közvetlenül és tiikosan adják le Szavazataikat az üzemek, falvak, ta­nyák legjobb, legbecsületesebb dolgo­zóira, akik eddig munkájukkal bizo­nyították azt, hogy érdemesek a dol­gozó nép bizalmára. A Népíron 1 bizottságok úgy állították össze a jelöltek listáját, hogy abban képviselve legyen dolgozó népünk min­den rétege: munkások, dolgozó pa­rasztok, néphez hű értelmiségiek, vá­rosi és falusi kisemberek. Ezek a je­löltek még -visszaemlékeznek az urak államának megvesztegetésére, büro­kráciára, népelnyomásra épülő állam- igazgatási rendszerére és megválasztá­suk után, ha beülnek a régi megye­házak, városházak, vagy falusi köz­ségházak termeibe, ahol egykor a feu­dális kapitalista világ nagy urai ül­tek, akkor át fogják érezni azt, hogy ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. Ez a tudat fog erőt adni ahhoz, hogy a dolgozó nép ál­lamhatalmát képviseljék, hogy becsü­letesen elláthassák a gazdasági, társa­dalmi és kulturális nevelés feladatait. Jó munkájuk elvégzéséhez hatalmas erőforrás lesz Pártunk vezetése és köz­vetlen irányítása, továbbá a dolgozó nép támogatása, segíteni akarása. A Párt, a dolgozó nép bizalma foly­tán, én is egyik jelöltje lettem a ba lassagyarmati városi tanácsnak. Élelem egyik legboldogabb napja lesz az, ha a város dolgozói október 22-én szava­zatuk leadásával, méltónak fognak tartani arra, hogy,- mint tanácstag, még közvetlenebbül hozzájárulhassak azok­nak a feladatoknak elvégzéséhez, ame­lyet népünk méltán elvár tőlünk. Ezekben a napokban még fokozot­tabban, még élesebben rémlik fel élőt tem a felszabadulás előtti Magyaror. szag' föídesurainak és gyárosainak közigazgatása, amely kizárólag csak arra szolgált, hogy az ő hatalmukat védje, B7 ő „földi paradicsomukat“ biz. tosíísa. Nekünk, dolgozóknak a régi közigazgatás emlegetése a csendőrszu- ronyt, a végrehajtót, a különböző bi­zonyítványokért, igazolványokért na­pokig való sorbanállást juttatja -eszünkbe, de ugyanakkor tudjuk, hogy a Vörös Hadsereg felszabadítása nyo­mán végkép eltöröltük a múltat. Pár­tunk és Rákosi elvtárs vezetésével az urak országából a dolgozók hazájává leit Magyarország. Most, amikor az amerikai imperialisták és a belső bi­tangok ellen fokozottabb harcot kell vívnunk, a tanácsválasztások még egy­ségesebbé kovácsolja népünket, hogy eredményesebben tudjuk megvédeni a szabadságunkat, a kiosztott földeket, a gyárakat, az egyetemeket, amelyen a mi fiaink tanulnak, hogy még erő­sebbé, ütőképesebbé teltessük Néphad­seregünket. amely védi a mi nyugal­munkat, békés- építőmunkánkat. A megválasztandó tanácstagokra komoly, felelősségteljes munka foghá- rulni: a békés építőmunkának biztosí­tása, a béke védelme, az osztályelien- ség elleni harc, mindezekben alapo- san, becsületesen, a nép iránt érzett szereiéitől áthatva, az ellenség elleni gyűlölettől eltelve kell hogy kivegye részét minden egyesy tanácstag. ígérem, hogy mint a városi tanács tagja, minden időmet és igyekezete­met arra fogom fordítani, hogy a mi szocializmust építő, békénket védő Pártunk iránymutatásával, a dolgozók támogatásával úgy végzem munká­mat, hogy a város dolgozói érezzék azt, hogy választásuk helyes volt és a népi tanácsok valóban újabb csa­pást jelentenek a reakcióra, gyorsít­ják országunk fejlődését és megszilár­dítják a békét. Barát Mihály rendörszázados, Balassagyarmat Letárgyalták a jövő évi költségvetést A megyei tanács költségvetési csoportja letárgyalta a községek és váro­sok jövőévi költségvetését. Az 1951-es költségvetésben a mostanihoz viszo­nyítva megnőttek a szociális és kulturális kiadásra előirányzott összegek. Álta­lános egészségvédelemre 200.000, óvoda- és napközi otthon építésére 500.000, anya.- és csecsemővédelemre 26.000 forinttal, a kórházak fenntartására pedig másfélmillió forinttal több van előirányozva. Pótköltségvetés biztosítja a köz­ségházak nagyarányú tatarozását, valamint az új tanácsnok zavartalan műkö­désének biztosítására helyiségek berendezését. A pótköltségvetésből még kutakat létesítenek, iskolákat hoznak rendbe és meglévő napközi otthonokat bővítenék ki, MEGKÖNNYÍTIK A KISIPAROSOK ANYAGELLÁTÁSÁT Az ipari osztály a kisiparosok anyag- ellátásának igényeit intézi. Eddig a mi­nisztériumhoz, ezután ipari osztályhoz kell az anyagigényléssé] fc-dulni. Az anyagelosztással kapcsolatban az osztály a közeljövőben további könnyí­téseket vett tervbe. Az snyagelosztásí úgy fogják decentralizálni, hogy a já­rási és városi tanácsok részére anyag­keretet állapítanak meg és igy ezek közvetlenül fognak anyagkiutalást vé­gezni. Figyeiembeveszik -azt is, hogy ■z anyagkiutaiást a kisiparos lakó­helyéhez legközelebb eső vállalatnál kapja meg. 1400-as? vettek részt az egészségügyi tanfolyamokon A közegészségügyi és népjóléti osz­tály a mezőgazdasági munkaidénnyel egyidőben 443 orvosi és védőnői elő­adást, kilenc elsősegélynyújtás- és csecsemőápolási tanfolyamot rendezett, amelyen mintegy l.400-an veitek részt. Hatékony munkái fejtettek ki az osz­tály keretébe tartozó népegészség- őrök. Az ó aktív közreműködésükkel volt lebonyolítható gyorsan és ered­ményesen a nyár elején a 3—12 évéé gyermekek vörheny elleni védőoltása, ahol közel 26.000 gyermeket oltottak be. A csecsemők nyári béíhurut és vér- hasbelegsége elten kampány indult meg, amelynek keretében sok község­ben látogató brigádok alakultak, akik rendszeresen látogatják és tanácsokkal látják el az anyákat. Miért nem intézkedik a mezőgazdasági osztály? A diósjenői elöljáróság már az ötö­dik jelentést küldi be <a megyei tanács mezőgazdasági osztályára arról, hogy #J községben létesített mesterséges megtermékenyítő állomás munkája nem kielégítő és pusztulnak a tehenek. A mezőgazdasági osztály eddig semmi intézkedést nem telt, de választ sem adott a diósjenői dolgozóknak. Vagy talán nekik nem szívügyük, hogy a diósjenői dolgozó parasztoknak évről- évre több szavasmarhájuk legyen? Azokat fogjuk megválasztani, akik bebizonyították hűségüket En, mint egyszerű dolgozó örömmé! fogadom és várom a tanácsok meg­alakulását. örülök annak, hogy új ala­pokra helyezzük közigazgatásunkat. Nekem is, mint a többi dolgozóknak, sok bosszúságot okozott a régi. büro­kratikus rendszer. A „királyi” adó­hivatal urai kényük-kedvük szerint in­tézték a dolgozó nép ügyeit. Ha valami nekik nem tetszel!', azon könnyen igazí­tottak olyan formán, hogy az saját részükre kielégítő legyen. De megtet­ték azt is csupán játékból, hogy kifi­gurázták, bohócot csináltak a dolgo­zókból- Velem is megtették. Valóságos dere István, a dolgozó nép jelöltje Gere István, mint az ország sok- lágtót elzárkózva, csak sajátmagának millió dolgozója, ki volt szorítva a élt, a DEFOSZ pénztárnoka leit. A múltban az államvezetésből. Kevés, sőt egyáltalán nem volt szava saját sorsának intézésében. Apja Nógrád- veröcén volt cseléd. Amikor családot alapított féltve őrizte vagyonkáját az 'égyré föbban válságba kerülő kapzsi, kizsákmányoló rendszertől, úgy szere­tett érni, hogy ne ismerje senki. Per­sze-így akarták a műit urai is. Ne tudjon, ne lásson semmit, söiétség le­gyen körülötte. Amikor a korhadt tár­sadalmi rendszert veszély fenyegette, amikor az urak újabb zsákmányt, olcsó profitot akartak szerezni, akkor Gere Istvánt is megtalálták. Katona­ruhába bujtatták és kihajtották a frontra. Fegyvert adtak a kezébe és elküldték harcolni oly un érdekekért, amelyhez neki semmi köze sem volt. Ukrajnában járt, aztán fogságba esett. Mindenütt látta a szovjet katonák, a szovjet nép felszabadult életét, forró hazafiságát és elszántságát. Csodálta őket. Amikor hazajött, tovább művelte a földet. Az övé, a feleségéé, meg az anyjáé, 14 holdat tett ki. Megéltek beiöle, egyre jobb és szebb lett a munka, az élet. Az új szelek új élet tartalmát hozták Diósjenö felé. Az urak eltűntek, a népből való egyszerű emberek vették a kezükbe az irányítást. A Párt egyre erősödött, sorra lelep­lezte az ellenséget, vezette a dolgozó nép harcát. A megalakult DEFOSZ- ban dolgozó parasztok intézték saját ügyüket. Gere István, aki eddig a vi­család még nem igen értette ezt és sokszor mondták neki, hogy minek neki odamenni, csinálja azt más. Gere István azonban felismerte a változást. Akik a múltban a jaiu kizsákmányolói voltak, akik ott ültek a községházán és mindenütt, ahol az ügyeket kellett volna intézni, azok már kikerültek a hatalomból. Most olyan magafajták, egyszerű parasztok csinálták azt és jói csinálták, amitől évszázadokon át elzárták. Úgy érezte, hogy köztük a helye, do’gozott is becsülettel, egyre világosabban látott és bodog volt, hogy most. már dolgozhat magáért is, meg mindenkiért. Gere István jó népnevelőnek is bi­zonyult, meggyőzte a feleségét is arról, hogy most már az áílarhvezc- lést magunknak kell végezni. Segíti, támogatja most már a felesége öt. £s Gere István kiállt a nép érdekei mellett, gyűlölettel harcol a kulákok eilen, azok ellen, akik még ma is ba- sáskodni akarnak a dolgozó nép fe­leit. A község dolgozói figyelték Gere István munkáját, látták, hogy jó ke­zekbe adták ügyeik intézését. Június­ban aztán megválasztották a község bírójává. Ettől a naptól kezdve még jobban, még céltudatosabban do,go­zott és követte a Párt útmutatását. Még pártonkívüíi volt, de érlelődött benne az a gondolat, hogy ö is azok közé tartozzon, akik élenjárnak, akik vezetik az országot. E, határozta, hogy párttag lesz. Még jobban, még többet dolgozott. Amikor beadta tag- jclöltf elvételt kérelmét, úgy érezte, fordulópont van az életében. A Párt úgy látta, hogy Gere István érdemes arra, hogy élenjárók közé kerüljön. Tagjelölt lett. A család most már büszke Gere Istvánra. De különösen büszke azóta, amióta a NépJront a helyi tanács tag­jává jelölte. A dolgozó nép fáradhatat­lan munkása a kulákok, a kizsákmá­nyolok elleni harc katonája október 22-től az áliamhataiom, a dolgozó nép ügyeinek irányításában közvetlen és aktív szerepet fog betölteni. Gere István a múlt kizsákmányolt, semmibe­vett embere új utat talált a demokrá­ciában. Ezt az utat a Párt mutatta neki és ezen az úton való haladásá­ban a dolgozó nép most szavazócédu­lájával erősíti meg. cirkuszt járattak velem. A főjegyző úr úgy intézte a dolgot, hogy az részére mulatságos legyen, részünkre pedig a legnagyobb kellemetlenséget okozza. Csepel határában laktam. Lakásom közigazgatásilag a 10 kilométerre fekvő Szigeíszentniiklóshoz tartozott. Csupán egy helyhatósági bizonyítványra volt szükségem. Ennek a beszerzése azon­ban nem volt egyszerű. Előbb 10 kilo­métert gyalogoltam az illetékes köz­ségházára. A íőjegyző úr nem volt jó­kedvében. Elutasított azzal az indokom lássa!, hogy előbb hozzak egy igazol­ványt a bírótól és azt a szomszédaim­mal írassam alá. Igazoljam azt, hogy a családomat valóban én tartom élj Ugyan ki más tartotta volna el he­lyettem a kát apró gyermekeimet, akik közül akkor a legnagyobb csupán 6 éves volt. A bíró persze nem volt ott­hon. így másnap kellett elmennem, hegy megszerezzem a bírótól az iga­zolványt. Hos-zű órák várakozása után ezt meg is kaptam, majd haza- menve a szomszédok aláírása maradt el, mivel azok nem voltak odahaza eb­ben az időben. így ismételten egy na­pot kellett várnom, amikor sikerült megszereznem az aláírásokat. Három nap muiva örömmel mentem a fő­jegyző úrhoz, végre már megkaptam a kért írást. Az örömem azonban újból bosszúságra vált, mert közölték velem, •hogy rendben van minden, de a hely- hatósági bizonyítványt csak holnap fogom megkapni. Ismét hazagyalogol­tam, másnap ismét vissza. Ötnapi jár- kálás után elfáradva végül kezemhez jutott a helyhatósági igazolvány. De minden alkalommal, ha a közigazga­táshoz kel'ett fordulnom hasonló eljá­rással találkoztam. Most hogy meg­alakulnak a tanácsok, nagy bizalommal és reménykedéssel tekintek a jövőbe^ A megalakuló tanácsok tagjai hasonló­képpen átestek a múlt rendszer büro­kratikus paragrafus vadászainak intéz­kedésein. Most azokat az emberekei fogjuk megválasztani közigazgatási ügyeink intézésére, akik már a munka területén bebizonyították hűségüket és ragaszkodásukat a munkásosztályhoz, dolgozó népünkhöz. Akiknek feladatuk lesz a dolgozó nép ügyeinek helyes el­intézése. Ezzel egy újabb lépést teszünk’ a győzelem felé és kitűzött céljainkat a megalakuló tanácsok segítségével győ­zelemre is fogjuk vinni. ' Dévai István a zagyvapá'FMvai üveggyár dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom