Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-05 / 40. szám

2 SZABAD NOGRAD 1950 október 5. A RÉTSÁGI JÁRÁSBAN MÁR AZ ELSŐ NAP LEJEGYZETT A DOLGOZÓK NAGYRÉSZE GYARMATI JÁRÁS DOLGOZ«!! A áléj túri csoportban 2000 forint a jjegy&ési átlag „Békekölcsönt jegyez minden be­csületes magyar, mert magának adja, igáját országi,t, saját jövőjét építi vele!" — hirdetik a feliratok a rét­sági járás minden községében. Rétság kivilágított utcáin Is — me­lyeket a hároméves terv építő ereje világított meg, szépített ki — embe­rek sietnek. A taggyűlésre mennek. Lelkes a hangulat. A teremből kihal- latezik Gregor Sándor, titkár elvtárs beszéde: — Nagy feladatok előtt áll az or­szág. Október 22-én megválasztjuk a tanácsokat, amelyeknek segítségével tovább erősödik dolgozó népünk ha­talma és a legkisebb faluban is a dolgozó nép kezébe kerül az ország irányítása. Most még egy nagy fel­adat áll előttünk, amit úgy, mint ed dig mindig, végre is fogunk hajtani és amelyben nekünk, kommunistáknak élen kell járni. Hz a feladat a békekölcsönjegyzés. A tanácsválasztásokat és a békeköl­csönjegyzést népszavazásnak kell te­kinteni, mellyel kifejezzük azt, hog> egyemberként sorakozunk fel Pártunk és népköztársaságunk mellett. Legyen a tanácsválasztás és a békekölcsön- jegyzés egy újabb hatalmas csapás az imperialista háborús uszítókra. Je­gyezzük még a Tervkölcsönnél is több Békekölcsönt. Gregor elvtárs beszédét nagy lel­kesedéssel fogadták és Pál Károly mindjárt fel is szó­lalt, hogy Ó 1000 forintot jegyez. Özv. Zsarnóczai Sándorné is kije­lenti, hogy családjuk mind a négy dolgozója, akiket a demokrácia jut­tatott állásba, egy-egy havi fizeté­sét jegyzi. A rétságiak nagy lelkesedéssel in­dultak neki a békekölcsönjegyzés­nek. Az iskolások, a kis úttörők, vi­dáman, énekelve vonultak végig Rétság utcáin, köszöntve a magyar anyákat, a dolgozó parasztokat, akik az ő jövőjükért is adják anyagi se­gítségüket, a béke megvédéséhez. Ugyanilyen lelkesen folyt a jegyzés Tolmácson is A tolmácsi gépállomás 49 dolgozója 10.150 forintot jegyzett. csak 50 forint kölcsönnel mond kö­szönetét a demokráciának, köszöni meg azt, hogy most békében élhet. Bag József, kőművesmester úgy nyi­latkozott, hogy ő a jegyzést az ál­lammal akarja elintézni, nem a jegy- zésgyüjtőkkel. Bag József úgylatszik, nem tudja, hogy ma az országban a dolgozó népé a hatalom, a dolgozó nép az állam. Bag Józsefből az ellen­ség beszél. Romháayban, a Cserép- és Kályha­gyárban Ki-szner Károly és brigádja, akik mind ifjúmunkások, családos emberek, fejenként 400 forintot je­gyeztek. Hegedűs Ferenc, rokkant éj­jeliőr, kinek havi keresete 280 forint, hetedmagávial él, 150 forintot jegyzett. Sólyom Károly hatgyermekes, havi keresete 400 forint, 300 forint kölcsönt jegyzett. A borsosberényi állami gazdaságban 21 dolgozó 8300 forintot jegyzett és versenyre hívta a nógrádmarcali ál­lami gazdaságot. Toldi István, Sipos László és Bótha Ferenc 1000 forintot jegyezték. Felsőpetény bányatelepén, Kopcsák Ferenc bányamester 1000. Kovács Kálmán csillés 450 forint kölcsönt adtak a békéért. Bánk bá nyatelepén Termán János vájár, a népnevelő-értekezleten kifejtette a Békekölcsön jelentőségét. — Minden dolgozónak kötelessége hitet tenni a béke mellett, eleget tenni hazafias kötelezettségének. Mindjárt le is jegyzett és példáját még 1? dolgozó követte. Minden dolgozó példát vehet a honvédség tagjaitól, akik most is megmutatták, hogy méltók a nép bi zaimára, szeretetére, méltók arra, hogy a demokratikus hadseregünk becsült tagjai lehetnek. A rétsági honvédek 226.000 forintot jegyeztek. Ezzel a jegyzésükkel nemcsak azl mutatták meg, hogy adni is tudnak a békéért, hanem azt, hogy kérlelhe­tetlen harcosai az amerikai imperia­listák és csatlósaik ellen vívott igaz­ságos harcnak. Nemcsak jegyeztek, hanem jegyeztettek is, aktivan bele­kapcsolódtak a felvilágosító mun­kába, járták a falukat, községekéi, hogy minél nagyobb eredménnyel jár' jón Pártunk és kormányunk felhí vása Balassagyarmaton mindenütt falra­gaszok hirdették a kormány felhívá­sát. Minden falragasz körül emberek álltak, hangosan olvasták egy-egy sorát és az arcokon látszott, meny­nyire egyetéreznek annak tartalmá­val. ,,A Békekölcsön minden forintja egy-egy csapás az imperialista kalan­dorokra, válasz gyalázatos terveikre." — Jámbor Pál is erre gondol, amikor munkahelyére, a seprőgyárba megy. Horthy népellenes rendszere hábo­rúba sodort minket a Szovjetunióval és ebben a háborúban sebesült meg ő is. Nem akar több háborút, ezért már most elhatározta, hogy kiveszi részét a jegyzésből. A dolgozók mindenütt röpgyűléseu foglalkoznak a. kölcsönnel. A megyei tanács dolgozói előtt Gerst János el­nök ismerteti a kölcsön jelentőségét és hatalmas lelkesedés hullámzik át a tömegen, amikor felolvassák a ko- márommegyei tanács végrehajtó bi­zottságához intézett kihívást, amely­nek szövegében a nógrádmegyei ta­nács végrehajtó bizottságának dolgo­zói vállalták, hogy a kölc-sönjegyzést egy nap alatt befejezik és hogy a jegyzés átlaga tíz százalékkal nagyobb lesz, mint a komárommegyei tanács hogy a béke megszilárdítása érdekében munkájukat állandóan fokozzák. A hosszúlejáratú versenyszerződéseket és azok megkötését kiterjesztik. Hasonló­képpen a zagyvapálfalvai központi mű­hely versenyre hívta, a zagyvapálfalvai üveggyárat. A versenypontokban a békekölcsönjegyzésen kívül szerepelt, a termelés emelése is. A baglyasaljai „Rákosi Mátyás" út­törőcsapat is igyekszik lépést tartani és kiállni a béketábor mellé. Az apró gyermekekből álló úttörők, 200 forint összegű köicsönt jegyeztek. „Nemcsak a tanulásban akarunk előljárni, hanem mindazokban a megmozdulásokban, ame. lyek a boldogabb jövőnket célozzák." dolgozóié. „Ezzel a cselekedetünkkel erősítjük béketáborunkat és biztosít­juk ötéves tervünk ídőelőtti sikeres befejezését. Pártunk és szeretett ve­zérünk, Rákosi elvfárs vezetésével" —, mondja a kihívás. Közben az utcáról víg énekszó hal­latszik. Az úttörők vonulnak végig az utcán és dalukkal, táncukkal szó­rakoztatják a Békekölcsönt jegyző dolgozókat. A seprőgyárban Kardos elvtárs ismertette a kölcsön jelentő­ségét, szavait hatalmas lelkesedés követte. Mészáros Kálmánná, amikor aláírta a jegyzéket, kijelentette: „Ezt a Szöulban harcoló hős koreai szabadságharcosokért is jegyez­tem”. Ugyanilyen lelkes volt a hangulat az egész balassagyarmati járásban. A dejíári termelőcsoportban 30 fő 60.000 forintot jegyzett A magyarnándori állami gazdaság ban 86 fő 33,300 forintot jegyzett egy főre eső átlag 387 forint. A gazdaság minden dolgozója magáévá tette Pártunk és a kormány felhívá­sát és örömmel jegyzett, hogy ezzel is bebizonyítsa — munkáján kívül —, hogy harcos építője a világ bé­kéjének és minden tekintetben tá­mogatja a békemozgalmat. A berceli gépállomás dolgozói is befejezték a jegyzést. Negyven személy 20.000 fo­rintot jegyzett, átlag 500 forintot. Dej- tár községben Lukács Sándor 12 holdas középparaszt 600 forintot jegyzett és a következőket mondotta: „Azért jegyzek, mert látom, hogy a demo­krácia a középparasztot megbecsüli és nem azonosítja a kajakokkal". Far­kas Károly középparaszt, akinek 10.5 kát. hold földje van, szintén 600 forintot jegyzett. Az érsekvadkerti jegyző, akinek 500 forint fizetése van, 1500 forintot jegyzett, mondva: — Annyit kaptunk mái eddig is a demokráciától, hogy azt visszafizetni úgysem tudnánk máskép,, csak úgy, ha harcos építő tagjai vagyunk a bé­ketábornak és támogatjuk azt minden megmozdulásában. Farkas Ödön sze­gényparaszt, aki 300 forintot jegyzett, fia pedig 700-at. Stilf/atítsrjtkni jtírás hssstsgtkszMi! Vegyetek példát a nagybátonyi építkezés dolgozóitól A nagybátonyi építkezés dolgozói frissebbek voltak ezen a napon, mint máskor. Érezték, hogy ezen a napon nagy és kemény lépést tettek a béke­védelem megerősítése terén. Az .ünnepi hangulat, a mosolygós arcok, arról beszélnek, hogy a nagybátonyi építke­zés dolgozói tudatában vannak a béke és a haladás mellett való kiállás jelen­tőségének. A dolgozó nők. ifjak és öre­gek egységesen zárkóznak fel a béke megvédése mellé. Egységükkel, áldozat- készségükkel, elszánt harcos békeaka­ratukkal igazolják, hogy szilárd táma­szai a békének. A nagybátonyi építkezés dolgozói most abból a pénzből építenek, amit az ötéves tervkölcsönjegy- zésnél az államnak kölcsönöztek. csönjegyzések napján kapta meg a tag­jelölt könyvét, ezekkel a szavakkal jegyzett: „A tervkölcsönnél 450 forintot jegyeztem, most, hogy a Párt tag­jelöltje lettem, bebizonyítom hűsé­gemet és ragaszkodásomat a Párt­hoz és a munkásosztályhoz. 800 forintot jegyzek, de munkámban is igyekezni fogok a párttagság hoz méltó lenni. Nem cSak a nagybátonyi építkezés­nél volt ez :áv. lázas hangulat, hanem megmutatkozott a többi munkaterülete­ken is. A kisterenyei bányaüzemek egy­mást hívták ki jegyzési versenyre, de ezzel egyidejűleg fogadalmat tettek, Dózsa László segéd traktoros vei- senyre hívta a segédtraktorosokat és egyhavi fizetését jegyezte. Kovács László, négy.gy erjnekes, 200 forinttal járult hozzá a béke megvédéséhez. Müller József 900, Szabó János 900 forintot jegyeztek. Nógrád községben a községház* dolgozói már korán reggel lejegyez­tek é6 a kommunista példamutatás­ban élenjártak, öt dolgozó 2350 fo­rintot jegyzett. A nógrádi építkezésnél már az első reggel 98 százalékig jegyezlek. 116 dolgozó 21.150 forint kölcsönnel, harcol a békéért. Kiemelkedett a dol­gozók közül Puskás Sándor ács, aki­nek havi fizetése 800 forint, 1200 fo­rintot; és Márton József lakatos 800 forintot jegyeztek Vadas Gyula jegy­zésgyűjtő 8000. Juhász László 6000, Rimóci Lajos 4000 forintot gyűjtöttek. Diósjenő dolgozó parasztjai is lel­kesen fogadták a Párt és a kormány felhívását. Versenybe léptek Érsek- vadkert dolgozó parasztjaival, hogy ki fejezi be előbb a versenyt és ki gyűjt többet. Példának állítható Ha­vas Józsefné, akinek férje 70 száza lékos hadirokkant; jövedelmük igen kevés és aki mégis, minden gondol­kozás nélkül 50 forintot jegyzett ezekkel a szavakkal: — ,,Nem aka­rom, hogy még egy háború jegyen, hogy ezer és ezer anya hullassa könnyét, sirassa gyermekét, mint én is. Nem akarom, hogy a másik Ham is odavesszen, aki most jelenleg a demokratikus hadsereg tagja és ve­lem együtt azért dolgozik, hogy békében élhessünk." Erről vegyen példát Macsiszka Dezső és ne csak 50 forintot érjen neki a béke akkor, amikor van két dolgos keze, egé’szsé-. ges, erős. özv. Liszon M'hályné; 60 forintos öregségi járulékából 50 fo­rintot jegyzett: — Elvtársak, váriam magukat, 60 forintos segélyemből élek, nem akarok megérni még egy háborút. Békében akarok élni. Vele egy csa­ládban élő rokkant fia, 100 forintot jegyzett. Redei István, rendőrtizedes, akinek havi keresete 500 forint, 1500 forint kölcsönt jegyzett. Németh Barna, szendehelyi 14 hol­das középparaszt, akit a nép állama megszabadított a kulákuzsora alól. Most, hogy visszatekintenek a terv- kötcsönjégyzésre, látják, hogv maguk részére kölcsönöztek, saját életük és boldogságuk kölcsöne volt ez. Munka- lehetőségét teremtettek saját maguk­nak, lakóházakat építenek munkatár­saiknak. Üj, modern város keletkezik rövid idő leforgása alatt és mindez saját erejükből, saját munkájuk nyo­mán, saját érdekükben történik. Gyö­nyörű emeletes épületek emelkednek ki a földből, de már ki van jelölve a helye az épülendő házaknak is. Az állam azért kölcsönzött a dolgozó néptől, hogy azoknak szebb életet 'biztosítson és hogy rövid idő alatt a kölcsönzött összeget a modernebb házakkal, váro­sokkal, utakkal egyidejűleg a kölcsön­kért összeget is visszafizesse. A nagybátonyi építkezés dolgozói most ismét jegyeznek, hogy újabb len­dületet adjanak az ötéves terv eddigi sikereinek, hogy biztosítják saját szá­mukra a békét, az építést és felemelke­désüket. Bottyán Lajos ifjúmunkás, azt mondja: „Örülök annak, hogy hozzá­járulhatok a dolgozó nép legnemesebb céljaihoz. A tervkölcsönjegyzéshez 400 forinttal járultam hozzá, de most ezer forintot jegyeztem, mert látom, hogy milyen eredményei vannak a be­fektetett kölesönünknek. Bárhová ten­ném a pénzt, nem kamatozna jobban, mint ahogy itt kamatozik. Tudom, hogy az én ezerforintos hozzájárulásom, sok téglát biztosít az építkezés további szakaszára. Nem lehet nagyobb öröm, mint ennek, a célnak szolgálatába állni.” Mosolygós, derült arccal írta alá nevet Zagykó Erzsébet népnevelő, jegy­zési ívére. Tóth G. József pedig ezek­kel a szavakkal jegyzett: „A tervköl­csönnél 400 forintot jegyeztem, a Békekölcsönre 800 forintot jegyzek. Gyűlölöm a háborús gyujtogatókat és gyűlölöm a béke minden ellenségét. Nagy öröm tölt el akkor, amikor az én hozzájárulásom is a békénk megerősö dését szolgálhatja.*’ Özv. Holecz Jánosné háromgyerme­kes anya, 500 forintot jegyzett, „Minden erőmmel támogatni kívánom a békét — mondja özv. Holecz. Jánosija. - Együtt érzek azokkal az anyákkal, akik gyermekeikét veszítették a háborúban Az elfnuit hat esztendő békés termelése megmutatta, hogy milyen tesz majd gyermekeink jövője.’’ Özv. Tóth Istvánná dolgozó, akinek szintén két gyermeke van, csatlakozott özv. Ho’ecz Jánosijához: „Én is 500 forintot aján­lok fei a béke megvédésének érdeké­ben." Juhász Benjamin, aki a békeköl­Pásziói járás népnevelői! Bátrabban leplezzétek Se az ellenséget, legyetek harcos agitátorai a békének PáSztón már korán reggel lázas ütemben folyt a jegyzés. Minden dol­gozó arra törekedett, hogv elsőnek teljesítse hazafias kötelességét. A jeuv- zésgyüjtők a jegyzéstúlteljesítés jel­szavával indultak harcba. A Szikra könvvesbolt dolgozói, Föl­des Sándor, Fábián Sándorné és Pusztai Antal 2009 forintos jegy­zésükkel bizonyították be a béke melletti állásfoglalásukat. — E jegyzésünkkel — mondották — elősegítjük ázt, hogv még több és jobb minőségű könyv álljon a dolgo­zók rendelkezésére, amelyből példát és erőt merítenek munkájukhoz és kultú­rájuk továbbfejlesztéséhez. A gépállomáson röpgyűlés van: — CM gépszínt, új gépeket kaptunk a tervtől. Lelepleztük az ellenséget, amely a munkák éíszabotálásával akarta gyöngíteni a munkás-paraszt szövetség megbonthatatlan egységét. De hogy mégj többet kapjunk a tervtől, békére és áldozatvállalásra -van szük-ség. Mu­tassuk meg, hogy a megtakarított pén­zünkkel miisj segítjük a tervet — hangzottak el . Kovács elvtárs lelkes szavai, amely után mintegy megállni nem akaró áradat, gyűlt az imperialista háborús uszítókra súlyos csapást mérő jegyzés, Simon József 1000, Juhász István 1000, Hegedűs Aladár 1000, Mol­nár Lőrinc 1000, Ottmár Jenő trak­torista 500, Kucsik József kiváló traktorista 500, Molnár Ildikó trak­torista, miközben jegyzi az 500 fo­rintot, ezeket mondja. — Ettől jobb helyre úgysem tud­nám tenni a pénzem. Az if júság bol­dog jövőjét is biztosilom ezzel. Ha többet jegyzőnk, az több újabb gép­állomást, több úi gépet jelent, amely mérföldes léptekkel fogja meggyorsí­tani 3 falun épülő jobb élet kialakulá­sát. A vezetők és a kommunista trak­toristák példáját majdnem valamennyi traktorista követte. Percek lefolyása alatt 57 dolgozó 18 ezer forintot jegy­zett. A „Szabadság”-tszcs tagjai körében is hasonló, lelkesedéssel folyt a jegy­zés. Krizsanik elvtársnő uraival együtt 500 forintot jegyeztek. Utánuk sora­koztak tel Galcsó János 200, Percze József és felesége 300, Merkó Béla új tag meghatódettan a következőket mondotta, miközben 250 forintot jegy­zett: — Ezzel akarom megköszönni a Pártnak, hogy megmutatta és ráveze­tett a jelemelkedés útjára, amely bol­dogabb és biztos jövőt biztosít szá­momra. A tszcs-tagok jegyzése már a kora reggeli órákban befejezést nyert 2500 forintos jegyzéssel. A Népbolt dolgozói 8800 forintos jegyzésükkel adtak csattanós vá­laszt a békére törő imperialisták­nak. A FŰSZERT dolgozói 5500 forintos jegyzésükkel szavazták meg az ötéves tervünk további célkitűzéseit. Pásztó utcáin egymást kérdik a dol­gozók: „szavaztál-e már a békére?“’ Mindenhonnan csak az igen hallatszik. A népnevelők Sztanek Ede fényké­pészhez kopogtatnak be. „700 forinttal járulok hozzá az ötéves terv és a béke megvédéséhez” — mondotta. —- „Ezzel köszönetét is akarok mondani a kormá­nyunknak a helyi tanácsok megalakítá­sáért.” Az egyik utcasarkon csoportosulás van. — „Én nem jegyzek, nem bírom kifizetni még az adómat sem“’ — hang­zik. A kör-.Hallók megrökönyödve hall­gatták az ellenséges hangokat Cser- kuti József hentes és mészárostól. Kö­vetkező pillanatban innen is, onnan is kiáltások hangzanak fel: „Magának csak ennyit ér a béke?“,’ Egyes körül- állók úgy vélekednek, hogy a jegyzés- gyűjtő helytelen agitációs módszerhez nyúlt. A lakásán kellett volna felkeres­ni a hentest. Igazuk van. Az út másik oldalán Szelba István géplakatos épp 200 forintot jegyez. A jegyzésgyüjtő tudja, hogy Szelba István az elmúlt évben 400 forint tervkölesönt jegyzett, föl is vetődik benne a kérdés: — „Hát most csak ennyit ér neki a béke, 200 forintot?” De nem szólt semmit Szelba Istvánnak. Nem mondta meg neki, hogy a békét nekünk, dolgozóknak anyagiak­kal is kell támogatni. Nem mondta meg neki, hogy ha többet jegyez, akkor erősebbé teszi a béketábort és hozzájárul ahhoz, hogy ne legyen még egy olyan véres és kegyetlen világhá­ború, amely a pusztulásba, szenvedés­be és a nyomorba dönti a dolgozókat. A vasút dolgozói 15.500 forintos jegyzésükkel köszönték meg a tervnek az ú j kocsikat, az ú j biz­tonsági berendezést, amit az ötéves terv első évében kap­tak. A rendőrség is kitett magáért. 11.650 forintot jegyeztek. A kór­ház dolgozói 15 ezer forintot adtak a békének, % az egyre szépülő demokráciánknak. Az útépítészet 97 dolgozója 39.950 forin­tot adott a tervnek, hogv még több új, falut a várossal összekötő út épül­jön. A járási pártbizottság helyiségébe egymásután érkeznek hírek a falusi dolgozók békekölcsön jegyzéséről. A palotási „Pa!óc“’-tszcs dolgozói a röpgyűlés után azonnal nyolc­ezer forintot jegyeztek és a tag­ság elhatározására versenyre hív­ták ki a megye valamennyi ter- melőcsopcrtját. Jekkel Páiné tszcs- tag, miközben 200 forintot - jegy­zett, kihívta a férjét párosver- senvre. Erre a férje 300 forintos jegyzéssel válaszolt. Kalló községben Fülöp La­jos négyholdas dolgozó paraszt 200 forintot jegyzett. Példáját követte azonnal 20 dolgozó paraszttársa, akik 1300 forintot jegyeztek. Az erdőkürti gépállomás traktoristái párosverseny­ben végezték a kölcsön jegyzést, amelynek az eredménye még az éjjeli órákban 1600 forintot tett ki. A trak- toristák elhatározták, hogy7 versenyre hívják a pásztói gépállomást. A hé­nyeli állami gazdaság DISZ-szervezete a jó^ felvilágosító munka folytán 5400 forintot jegyzett. Ezzel tanúságot tet­tek öntudatukról és tettre kész haza­szeretetükről. Az erdőtarcsai állami gazdaság 18:700 forintot jegyzett. Ecseg község párosversenyre hívta Csécse község dolgozó parasztságát, Ecseg községben ezidáíg 45 dolgozó paraszt 15.000 forintot jegyzett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom