Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)

1950-10-05 / 40. szám

w Békét akarsz? Jegyezz Békeköicsönt! . ■4BWJ—auíJMTBWíi— VI. évfolyam, 40. szám. Ára 50 fillér 1950 október 5 JO FELVILAGOSITO MUNKÁT A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS GYŐZELMÉÉRT Irta: Gyárfás János Nógrád megye dolgozói Népköz- társaságunk kormányának felhívását a Békekölcsön-jegyzésre nagy -lelkese­déssel fogadták. Az MNDSZ asszonyai korán reggel hatalmas tömegekben jár­ták az utcákat, éltették a Pártot, éltet­ték a magyar dolgozó népei és- annak szívből szeretett apját, Rákos; Mátyás elvtársat. Éltették -a nagy Szovjet­uniót és a viiágbéke szilárd őrét, a kis népek barátját és védelmezőjét, Sztálin elvtársat, fis köszöntötték a békeköl­csönjegyzésben elsőnek résztvevő dol­gozókat. A kormány felhívása napján Salgótarján város díszbe öltözőit. Az asszonyok akik elsősorban meg­értik a béke jelentőségét, hangszóróval hívták fel az olvasztókemence és esz­tergapadok mellett dolgozó férjük fi­gyelmét a békekölcsönjegyzésre. Az úttörők virágcsokorral köszöntötték a legjobban jegyzőket. Vígság, öröm volt üzemeinkben. Felvonult az ifjúság, a diákok, az úttörők és ünnepelték a békekölcsön- jegyzőket, mint a saját ügyük, a béke aktív védelmezőit. Már a. jegyzés első napjának befe­jezésekor több, mint ötmillió forintot jegyeztek a dolgozók és Veit üzem, amely már pénteken reggel büszkén jelentette a Pártnak és Rákosi eiv- tórsnak. hogy újabb szavazást tettek a Népköztársaság és kormánya mellett. Ilyen voll például -a vízválasztói erő­mű, amelynek dolgozói 99 százalékig lejegyezlek, 554' forintos átlaggal. De emelTc-Tt nem maradtak el az acélgyáriak sem, pedig itt a jobboldali szociáldemokraták, mint az ellenség ügynökéi összeszervezkedtek szerdán éjjel és 50—100 forintokkal akarták lejáratni a Békekölcsönt. De pártbizott­ságunk éber volt, egész éjszaka nem aludtak és leleplezték ezeket az ellen­séges patkányokat. Ennek tudható be, hogy már reggel olyan kimagasló eredmények születtek, mint például Hegyi Gyula segédmunkásé, gki 800 forintot keres, és 1000 forintot jegyzett. Vagy, mint Rigó Antal ifjú sziaháno- visía, aki szinten 1000 forint jegyzésé­vel követte. De követte ezek példáját a dolgozó parasztság is. így Egyházasgerge köz­ségben Fekete Fóti György , ötholdas dolgozó paraszt 600 forintot jegyzett. Útkén jó példával járt elől Kálmán Lajos ldlencholdas középparaszt, aki 1000 forintot jegyzett és maga’is jó népnevelő munkát végzett. Követte példájukat a dolgozó értel­miség is. A salgótarjáni' acélgyárban Vis-zovszki Andor műszak: tisztviselő 1000 forint fizetése mellett 1200. fo­rintot jegyzett és- mint jó jegyzés- gyűjtő 10 dolgozótársától 6700 forin­tot gyűjtött. A nágybátonyi vájárisko-a hallgatói is becsiiieitel jegyezték. Tudták, hogy ha a békéért dolgoznak, saját magukért, saját jövőjükért is dolgoznál:. „Mi, szí­vesen adunk az államnak, meri mi- róiunk gondoskodik az állam, a Párt és gondoskodik szereiéit atyánk, Rákosi elv társ, ezért jegyzek 200 fo­rintos fizetésem melleit 500 forintot'' — mondotta Balogh Eszter és Polgár Miklós is hásonlóan jegyzett. Ezek a jövendő aknászok büszkén jelentették eredményüket a pártszervezetnek. Most még fokozottabban teljesedik be Rákosi elvtárs szava, hogy a békekölcsönjegyzésben résztvesz ha­zánk minden hu fia. Minden Magyar hazafi ezúttal is egy emberként telje­síti hazafias kötelességét és Békeköl- * csőn jegyzésével ad víilaszi népünk , G minden ellenségének. Az eddigi eredmények elsősorban az J odaadó, áldozatkész és leleményes ■< munkának köszönhetők. A Békekölcsön- jegyzés eredményeinél ismét bebizo­nyosodott, hogy ahol a kommunisták élenjárnak, élére állnak a- dolgozóknak; ott követi őket' ;a tömeg. Ékesen bizonyítja ezt az acélgyári Varga elvtárs példája is, aki mint kommu­nista népnevelő először 700 forintos havi keresete mellett lejegyzett 800 "fo­rintot,’aztó- odament az el^p dolgozó barátjához, meggyőzte és lejegyeztetett v. e. Varga elvtárs bevonta a felvilá­gosító munkába azt ia dcdgpzót is, aki­már lejegyzett. Így csinált a többi dolgozókkal is, úgy, hogy a 20 dől-, gozó, aki mellette van, 1—2 órán belül lejegyzett 15.900 forintot. Á-z itt dől-1 gozó kommunisták hármas brigádot, alakítva segítettek a több: üzem nép­nevelőinek a felvilágosító munkában. Hasonlóan járt el Ámbrózi Józsefire kétgyermekes népnevelő, akinek a havi keresete 400 forint és ő maga 500 forintot jegyzett, majd összehívta a mellé beosztott'tíz dolgozó társát, is­mertette a Békekölcsön jelentőségét és amikor látta, hogy ezek a dolgozók is ugyanazt az összegei jegyezték, Jkkőr a magáét felemelte 600 forintra. így példaképül állott a dolgozók előtt és ezek a dolgozók egyhangúlag leje­gyezték az egyhavi keresetüket. így, mint jégyzésgyüjtő tíz dolgozótó! 7500 forintot gyűjtőit. Utána átment egy másik csoportnak segíteni, beszélt az ő csoportja eredményéről és itt is ■meglett az eredmény, mert tíz dol­gozó. nyomban le jegyzett 11.500 fo­rintot. De a kommunisták nem szoktak megpihenni a habáraikon. Vasárnap kimentek falura, hagy ott Is résztve- hessenek a győzelmi csatában. A kommunisták példamutatását fi­gyelik a pártonkívülek is és ők is kö­vették példájukat. A jegyzésben ki­váló eredményt elért dolgozókat nép­szerűsítették a hangszórókon, villámo­kon. sajtón és egyéni agitáción keresz­tül. A békekölcsön jegyzésnek tehát az első napokban komoly eredményei mutatkoztak és sikerült a békekölcsön- jegyzést á dolgozók politikai iskolájává lenni. Az eredmények mellett azonban ko­moly hiányosságok is vannak- Elsősor­ban az, hogy a falvak egyes kiemel­kedő eredmények ellenére elmaradtak. Általában az üzemekből és az üzemek­nél is elmaradtak a bánya- és az építő­ipar. Miből adódik ez az elmaradás? Ez elsősorban adódik a népnevelő- munka gyengeségéből. A normarende­zés tanulságait nem alkalmaztuk, nem erősítettük fel a népnevelő munkát és most is kapkodást, szervezetlenséget, a minél gyorsabb lejegyeztetést alkal­maztuk az elmé.yüit politikai beszélge­tés helyett. Ezzel a módszerre! nem tudtuk csak 40—50 százalékban teljesí­teni, amit Pártunk és -kormányunk, né­pünk elsősorban megkíván tőlünk, mert a gyorsítás következtében lecsökkent az egy lőre eső jegyzési átlag is. Igen ko­moly hiba az is, hogy f felvilágosító munkánk nern elég harcos, különösen az ermaradoüább helyeken (bánya, építő­ipar, falu). Nem leplezik le nyomban az ellenségét, a jobboldali szociáldemokra­ták maradványait,' a volt. csendőröket, a Ievitézlett katonatisztekét, kalákákat és más reakciós elemeket. A másik hiányosság, hogy funkcioná­riusaink és népnevelőink nem merik megmondani a bányász- és építőipari dolgozóknak, hogy mindenki anyagi képességéhez mérten adja kölcsön megtakarított összegét a saját államá­nak, azért, hogy meggyorsítsuk a gyár építését, azért, hogy megerősítsük nép­hadseregünket, azért, hogy a békefront magyar bástyájának alapját megszi­lárdítsuk. Ezek az elvtársak nem tud­ják, hogy a ■ szocializmus építése nem úgy megy, mintha gyorsvonaton men­nénk simán előre. A szocializmus épí­tése, nehéz feladat. Vannak esetek, amikor szöges bakancsot, kel! húzni és biztos lépésekkel előre haladni. Vannak és lesznek nehézségeink, de ezek, mint ahogy Gerő elvtárs mondotta, a növe­kedésünk nehézségei- Nekünk, kommu­nistáknak az eredményeinket éppen úgy, mint nehézségeinket fel kell min­dig igazán tárni a munkások előtt. A dolgozók megértik a nehézségeket, megértik a Békekölcsön jelentőségéi. Ezt mutatják azok a röpgyíilések, amelyeken felszólalnak. Ha megmond­ták .-volna,, hogy tőlük mit vár a Párt, hogy tőlük' mit vár Rákosi elvtárs, ők most is .eleget tettek volna és tesznek is . a * kötelességüknek, mint mindig a felszabadulás óia. Meg keli nyíltan mondani, hogy mitőlünk, szocializmust építő országtól elzárják a kapitalista országok a kölcsönt, azt akarják, hogy ne fejlődjön az iparunk, mezőgazda­ságunk, hadseregünk és majd nekik szabad prédái lehessünk. Ezt akarták a Szovjetunióval is csinálni, de a szovjet dolgozók nefri engedték és mi sern en­gedjük. Mi adunk kölcsönt, mert ma­gunknak adunk és többszörösen visz- szakapjuk, adunk, mert ezzel saját ügyünket szolgáljuk és ezzel újabb csapást mérünk az imperialistákra. Fe; kel! világosítani a dolgozókat, a dolgozó parasztokat, hogy a mi kölcsö- nüftk és a kapitalista kölcsön között különbség van és fel kel! vi’.ágcíitani, hogy a dolgozó parasztsággá: szövet­séges munkásosztály, amely a hatalom birtokosa, neki eazdaszcmmel, anyagi helyzetéhez mérten kell kivenni a ré­szét a Békekölcsönből; De itt a legki­sebb erőszakot sem szabad alkalmazni. Kommunista funkcionáriusainknak és párttagjainak az üzemben, a bán várná', az építőiparban és a fs’un is elöl kelj járni, a dolgozók felé az igazat meg­mondani, akkor kövein! fogják a pél­dájukat' a pártonkívüli munkások és dolgozó parasztok is. A felvilágosító munkának általános hibája az is, begy a bekebizottságok nem dolgoznak aktívan és a tagok példamutatása is gyenge- Pedig a ko­reai gyűjtés és a békeévek aláírásai megmutatták, hogy ezek milyen komoly erőt jelentenek. Az elkövetkezendő időszakban a me­gyei bizottságnak és járási, falusi alap- szervezeteinknek ezeket aktívabban kell mozgósítani a feladatok megoldása érdekében. A kölcsönjcgvzés agitáció- jáö'an minden szervezett dolgozót, mun­kást, parasztot, értelmiségit fel kell keresni népnevelőinknek. Ugyanakkor nagy a jelentősége a kisgyöléseknck és a csoportos megbeszéléseknek is. Hasonlóan fel keit használni a Béke- kölcsön-agitárió sikere érdekében a szemléltető ag'tációt, valamint a kul- túragitációt. Meg kell mozgatni az úttörőket, ifjúságot és örömünneppé kell ienni falun a Békekölcsön jegyzés napjait. A legfőbb hiányosság a nép­nevelő • munkában, hogy a Békekölcsön nincs eléggé összekötve az üzemben a munkaverseny fejlesztésévé!, falun az őszi mezőgazdasági munkálatok sikeres elvégzésével és a tanácsváteszt'ás elő­készítésével, valamint a terménybé- gy'üjtéssel ás az ellenség napról napra vatc leleplezésével. Pártszervezeteink népnevelőinek úgy keli dolgozni, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása döntő fontosságú és ezeket nem sza­bad a Békekölcsön-jegyzés közben sem háttérbe szorítani. Ez a pártszervezet vizsgája abból a szempontból, hogy hogyan tudnak egymással összekap­csolva több feladatot megoldani. Ä Békekölcsön-jegyzés front ján csak úgy lesz teljes a győzelem, ha el lesz végezve időben a begyűjtés, a szántás- vetés és ha helyesen meg lesznek válo­gatva .a tanácsok tagjai. Ezeknek a feladatoknak megvalósítása érdekében nekünk, a megyei pártbizottságnak és járási bizottságainknak javítani kell a munkamódszeren. Tervszerűbbé kell tenni a munkát, ki kel! építeni jobban az egyéni felelősséget és több konkrét segítséget keli adni aiapszervezeteink- nek, különösen az elmaradottabb közsé­gekben- Elsősorban is fel kell számolni a íuiárszoigálatos instruáiá-st, ami még a megyénél, de fokozottabban a járási bizottságoknál megvan. Le kell ülni a népnevelők, munkások és dolgozó parasztok" mellé,-ha keli, egy vagy'két óráig is. Meg kel! magyarázni világo­san azokból a kiváló agitációs anya­gokból, amit Pártunk Poliiikai Bizott­ságéinak tagjai rendelkezésünkre bocsá­tottak. Ezt konkretizálva, helyileg meg kell magyarázni. Először: • mit jelent a békéért való harc kérdése. Másodszor: az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zése. Harmadszor:: tanáesvá!as?iáspk. Negyedszer: , mit eredniényééett' a hároméves és az ötéves terv és meg kel! magyarázni, milyen céh szolgál a Békekölcsön. Le kell ülni a járási .‘bizottság tag­jainak >s. falusi titkárok mellé és ha kélí, hosszabb ideig glJjeSzéígetn! velük. Világos instrukciót adni .íffikik. Meg kell magyarázni, a kérdések együvé való kapcsolásának a jelentőségét. A pásztói járás és a Vasötvözetgyár vezet a jegyzési versenyben Saíf/«»íurjún ivyßSßvivk olcfget Hfífiwi cíctúrsnuk ív át ifféretnek A békekölcsön jegyzési verseny már az első nap megindult megyénkben. Járások, üzemek hívták ki egymást, hogy ki jegyez többet, hogy ki fejezi be hamarább. Salgótarján. dolgozói 199 forintos jegyzési átlaggal megelőz­ték Balassagyarmatot Rákosi .elvtárs­nak t tétt ígéretükhöz híven. Salgótar­ján az első napokban igen le volt ma­radva.. A ,város dolgozói pépfeken este békenagy gyű lésre jöttek össze a Petőfi- téren. . . , . A nagygyűlésről táviratot" küldtek Rákosi elv társnak, amelyben Ígé­retei tettek arra, hogy a lema­radást behozzák és az elsők közé küzdik fel magukat. Balassagyarmati járás... amely-ver­senyre hívta a megye többi járásait, a második helyre helyre szőrűit 1111 fo­rintos állaggal. ; . ' A Első a pásztói járás 130, aztán a rétsági 111, salgótarjáni 103 fo­rintos átlaggal. Komolyan kell erősíteni a szécsépyi járásnak. amely most a- sereghajtó szerepét tölti be. A megye legjobb községe Szarvas- gede a pásztói járásban 445 io- ritos jegyzési állaggal. Jobbágyi, Csecse és Kozárd is felzár­kóznak mögéje. A legrosszabb Erdő- kürt, amelyben az átlag alig 56 forint. A szícsényi járásban a lemaradt köz­ségeknek Hollókőt, Széc'sényt és Nó- grádszukállt kel! követniük, niíg a rétsági járásban Legend 2Pl, Keszeg 205 forintos átlaggá! jár­nak az éten­Alaposan lemaradt Szécsényke, Bánk és Tereskel A salgótarjáni járásban NádújfaLu 209 forintos átlaggal meg-« előzte a többi községeket. Igen rósz- szak Karancsberény, Somoskő, Sós-* hártyán és MáiraszfHc., A balassagyarmati járásban Ér- sekvadkert vezet 188 forinttal, utána Patak és Magyarnándor kö­vetkeznek, Csiíár és Ipolyvece azonban alaposa» ■lemaradtak. A salgótarjáni Acélárugyár az üze­meket hívta ki versenyre, azonban 315 forintos átlaggal lemaradt, mert a gépgyár 307, a Vasötvözetgyár pedig még ennél is többet, öli forintos átlagot éri cl. A salgótarjáni üveggyár sem maradt le 384 'forintos átlagával, a pá! falvi üveggyár 304, a központi műhely pe­dig 350 forintot ért el, A salgótarjáni Építészei meg­előzte a balassagyarmati Magas- építési Vállalatot, mert javított rossz felvilágosító munkáján. A salgótarjáni szénbányák jegyzési át­laga 331 forint. A kerület bányaüzemei példát vehetnek Forgácetejtőstöl, ahol öli forint a jegyzési átlag. Mögötte haladnák József lejtős 487, Kistelek 462 és Sajgó-bánya 459 fo­rinttal. Alaposan lemaradt Újlak, Kő­völgy, ' a nágybátonyi melléküzemek, valamint a vontatás. Azok a községek és üzemek, ahol lemaradás mutatkozik, fokozzák a fel­világosító munkál és a pótjegyzéseken, keresztül minél jobban zárkózzanak fel az élenjárókhoz, sőt, előzzék meg azokat. A nágybátonyi új básiyásidakások aljában az építkezés dolgozói örömmel jegyeznek. Zagykó Erzsébet jegyzésgyüjtőnél Bottyán Lajos ifjúmunkás 1000 forintot jegyez. Munkatársai nevetve és izgatottan várják, hogy ők ts sorra- kerül jenek. KÖZÉPPARASZT LEVELE A BÉKEKÖLCSÖNRŐL Id. Gyurcsák Ignác, nádújíalui nyolcholdas középparaszt, nyolctagú családja van, 200 forint békekölcsönt jegyzett. „Megértettem a Párt felhívását, örömmel jegyeztem a Békekölcsönt, mert tudom, hogy ezzel a béke ügyét szolgálom. Tudóin, hogy kormányunk a jegyzett összeget a dolgozók békés munkájának . biztosítására fogja fordí­tani. Naponta olvasom a déikoreai barbár imperiaiista támadásokat a bé­kés lakosság ellen. Szorosan fe! kell sorakoznunk az ipari munkásság mellé, hogy erőnket látva, az impe­rialistáknak ne legyen kedvük eset­leges újabb támadásra. A béke ügyét munkával szolgáljuk, de ha ke!!, fegy­verrel is meg fogjuk védeni.“ Ezek a szervezési előkészítések. Ezt még fokozottabban kell csinálni a merryebizóttság tag jainak, a járási bi­zottság titkáraival és. tagjaival- . Ezeknek a feladatoknak ;r megvalósí­tásával, a fe!világosító munka meg­javításává! ki kell vívnunk'; falun a , Békekölcsön-jegyzés ' minél nagyobb I arányú túljegyzését. Emellett meg I kell gyorsítani a'begyűjtést, fokozni a .......................................................... , s zocialista munkaversenyt és- az őszí mezőgazdasági munkák sikeres és gyors elvégzését. Ezzel lerakjuk a 22-t tanácsválasztás alapköveit. Ezek­nek a feladatoknak elvégzése nem könnyű, széles, tervszerű mozgósítást követel. De kemény, harcos munkával, íáradbatat'an kommunista buzgalommal meggyorsítjuk előrehaladásunkat az öt­éves terv útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom