Szabad Nógrád, 1950. október (6. évfolyam, 40-46. szám)
1950-10-05 / 40. szám
w Békét akarsz? Jegyezz Békeköicsönt! . ■4BWJ—auíJMTBWíi— VI. évfolyam, 40. szám. Ára 50 fillér 1950 október 5 JO FELVILAGOSITO MUNKÁT A BÉKEKÖLCSÖNJEGYZÉS GYŐZELMÉÉRT Irta: Gyárfás János Nógrád megye dolgozói Népköz- társaságunk kormányának felhívását a Békekölcsön-jegyzésre nagy -lelkesedéssel fogadták. Az MNDSZ asszonyai korán reggel hatalmas tömegekben járták az utcákat, éltették a Pártot, éltették a magyar dolgozó népei és- annak szívből szeretett apját, Rákos; Mátyás elvtársat. Éltették -a nagy Szovjetuniót és a viiágbéke szilárd őrét, a kis népek barátját és védelmezőjét, Sztálin elvtársat, fis köszöntötték a békekölcsönjegyzésben elsőnek résztvevő dolgozókat. A kormány felhívása napján Salgótarján város díszbe öltözőit. Az asszonyok akik elsősorban megértik a béke jelentőségét, hangszóróval hívták fel az olvasztókemence és esztergapadok mellett dolgozó férjük figyelmét a békekölcsönjegyzésre. Az úttörők virágcsokorral köszöntötték a legjobban jegyzőket. Vígság, öröm volt üzemeinkben. Felvonult az ifjúság, a diákok, az úttörők és ünnepelték a békekölcsön- jegyzőket, mint a saját ügyük, a béke aktív védelmezőit. Már a. jegyzés első napjának befejezésekor több, mint ötmillió forintot jegyeztek a dolgozók és Veit üzem, amely már pénteken reggel büszkén jelentette a Pártnak és Rákosi eiv- tórsnak. hogy újabb szavazást tettek a Népköztársaság és kormánya mellett. Ilyen voll például -a vízválasztói erőmű, amelynek dolgozói 99 százalékig lejegyezlek, 554' forintos átlaggal. De emelTc-Tt nem maradtak el az acélgyáriak sem, pedig itt a jobboldali szociáldemokraták, mint az ellenség ügynökéi összeszervezkedtek szerdán éjjel és 50—100 forintokkal akarták lejáratni a Békekölcsönt. De pártbizottságunk éber volt, egész éjszaka nem aludtak és leleplezték ezeket az ellenséges patkányokat. Ennek tudható be, hogy már reggel olyan kimagasló eredmények születtek, mint például Hegyi Gyula segédmunkásé, gki 800 forintot keres, és 1000 forintot jegyzett. Vagy, mint Rigó Antal ifjú sziaháno- visía, aki szinten 1000 forint jegyzésével követte. De követte ezek példáját a dolgozó parasztság is. így Egyházasgerge községben Fekete Fóti György , ötholdas dolgozó paraszt 600 forintot jegyzett. Útkén jó példával járt elől Kálmán Lajos ldlencholdas középparaszt, aki 1000 forintot jegyzett és maga’is jó népnevelő munkát végzett. Követte példájukat a dolgozó értelmiség is. A salgótarjáni' acélgyárban Vis-zovszki Andor műszak: tisztviselő 1000 forint fizetése mellett 1200. forintot jegyzett és- mint jó jegyzés- gyűjtő 10 dolgozótársától 6700 forintot gyűjtött. A nágybátonyi vájárisko-a hallgatói is becsiiieitel jegyezték. Tudták, hogy ha a békéért dolgoznak, saját magukért, saját jövőjükért is dolgoznál:. „Mi, szívesen adunk az államnak, meri mi- róiunk gondoskodik az állam, a Párt és gondoskodik szereiéit atyánk, Rákosi elv társ, ezért jegyzek 200 forintos fizetésem melleit 500 forintot'' — mondotta Balogh Eszter és Polgár Miklós is hásonlóan jegyzett. Ezek a jövendő aknászok büszkén jelentették eredményüket a pártszervezetnek. Most még fokozottabban teljesedik be Rákosi elvtárs szava, hogy a békekölcsönjegyzésben résztvesz hazánk minden hu fia. Minden Magyar hazafi ezúttal is egy emberként teljesíti hazafias kötelességét és Békeköl- * csőn jegyzésével ad víilaszi népünk , G minden ellenségének. Az eddigi eredmények elsősorban az J odaadó, áldozatkész és leleményes ■< munkának köszönhetők. A Békekölcsön- jegyzés eredményeinél ismét bebizonyosodott, hogy ahol a kommunisták élenjárnak, élére állnak a- dolgozóknak; ott követi őket' ;a tömeg. Ékesen bizonyítja ezt az acélgyári Varga elvtárs példája is, aki mint kommunista népnevelő először 700 forintos havi keresete mellett lejegyzett 800 "forintot,’aztó- odament az el^p dolgozó barátjához, meggyőzte és lejegyeztetett v. e. Varga elvtárs bevonta a felvilágosító munkába azt ia dcdgpzót is, akimár lejegyzett. Így csinált a többi dolgozókkal is, úgy, hogy a 20 dől-, gozó, aki mellette van, 1—2 órán belül lejegyzett 15.900 forintot. Á-z itt dől-1 gozó kommunisták hármas brigádot, alakítva segítettek a több: üzem népnevelőinek a felvilágosító munkában. Hasonlóan járt el Ámbrózi Józsefire kétgyermekes népnevelő, akinek a havi keresete 400 forint és ő maga 500 forintot jegyzett, majd összehívta a mellé beosztott'tíz dolgozó társát, ismertette a Békekölcsön jelentőségét és amikor látta, hogy ezek a dolgozók is ugyanazt az összegei jegyezték, Jkkőr a magáét felemelte 600 forintra. így példaképül állott a dolgozók előtt és ezek a dolgozók egyhangúlag lejegyezték az egyhavi keresetüket. így, mint jégyzésgyüjtő tíz dolgozótó! 7500 forintot gyűjtőit. Utána átment egy másik csoportnak segíteni, beszélt az ő csoportja eredményéről és itt is ■meglett az eredmény, mert tíz dolgozó. nyomban le jegyzett 11.500 forintot. De a kommunisták nem szoktak megpihenni a habáraikon. Vasárnap kimentek falura, hagy ott Is résztve- hessenek a győzelmi csatában. A kommunisták példamutatását figyelik a pártonkívülek is és ők is követték példájukat. A jegyzésben kiváló eredményt elért dolgozókat népszerűsítették a hangszórókon, villámokon. sajtón és egyéni agitáción keresztül. A békekölcsön jegyzésnek tehát az első napokban komoly eredményei mutatkoztak és sikerült a békekölcsön- jegyzést á dolgozók politikai iskolájává lenni. Az eredmények mellett azonban komoly hiányosságok is vannak- Elsősorban az, hogy a falvak egyes kiemelkedő eredmények ellenére elmaradtak. Általában az üzemekből és az üzemeknél is elmaradtak a bánya- és az építőipar. Miből adódik ez az elmaradás? Ez elsősorban adódik a népnevelő- munka gyengeségéből. A normarendezés tanulságait nem alkalmaztuk, nem erősítettük fel a népnevelő munkát és most is kapkodást, szervezetlenséget, a minél gyorsabb lejegyeztetést alkalmaztuk az elmé.yüit politikai beszélgetés helyett. Ezzel a módszerre! nem tudtuk csak 40—50 százalékban teljesíteni, amit Pártunk és -kormányunk, népünk elsősorban megkíván tőlünk, mert a gyorsítás következtében lecsökkent az egy lőre eső jegyzési átlag is. Igen komoly hiba az is, hogy f felvilágosító munkánk nern elég harcos, különösen az ermaradoüább helyeken (bánya, építőipar, falu). Nem leplezik le nyomban az ellenségét, a jobboldali szociáldemokraták maradványait,' a volt. csendőröket, a Ievitézlett katonatisztekét, kalákákat és más reakciós elemeket. A másik hiányosság, hogy funkcionáriusaink és népnevelőink nem merik megmondani a bányász- és építőipari dolgozóknak, hogy mindenki anyagi képességéhez mérten adja kölcsön megtakarított összegét a saját államának, azért, hogy meggyorsítsuk a gyár építését, azért, hogy megerősítsük néphadseregünket, azért, hogy a békefront magyar bástyájának alapját megszilárdítsuk. Ezek az elvtársak nem tudják, hogy a ■ szocializmus építése nem úgy megy, mintha gyorsvonaton mennénk simán előre. A szocializmus építése, nehéz feladat. Vannak esetek, amikor szöges bakancsot, kel! húzni és biztos lépésekkel előre haladni. Vannak és lesznek nehézségeink, de ezek, mint ahogy Gerő elvtárs mondotta, a növekedésünk nehézségei- Nekünk, kommunistáknak az eredményeinket éppen úgy, mint nehézségeinket fel kell mindig igazán tárni a munkások előtt. A dolgozók megértik a nehézségeket, megértik a Békekölcsön jelentőségéi. Ezt mutatják azok a röpgyíilések, amelyeken felszólalnak. Ha megmondták .-volna,, hogy tőlük mit vár a Párt, hogy tőlük' mit vár Rákosi elvtárs, ők most is .eleget tettek volna és tesznek is . a * kötelességüknek, mint mindig a felszabadulás óia. Meg keli nyíltan mondani, hogy mitőlünk, szocializmust építő országtól elzárják a kapitalista országok a kölcsönt, azt akarják, hogy ne fejlődjön az iparunk, mezőgazdaságunk, hadseregünk és majd nekik szabad prédái lehessünk. Ezt akarták a Szovjetunióval is csinálni, de a szovjet dolgozók nefri engedték és mi sern engedjük. Mi adunk kölcsönt, mert magunknak adunk és többszörösen visz- szakapjuk, adunk, mert ezzel saját ügyünket szolgáljuk és ezzel újabb csapást mérünk az imperialistákra. Fe; kel! világosítani a dolgozókat, a dolgozó parasztokat, hogy a mi kölcsö- nüftk és a kapitalista kölcsön között különbség van és fel kel! vi’.ágcíitani, hogy a dolgozó parasztsággá: szövetséges munkásosztály, amely a hatalom birtokosa, neki eazdaszcmmel, anyagi helyzetéhez mérten kell kivenni a részét a Békekölcsönből; De itt a legkisebb erőszakot sem szabad alkalmazni. Kommunista funkcionáriusainknak és párttagjainak az üzemben, a bán várná', az építőiparban és a fs’un is elöl kelj járni, a dolgozók felé az igazat megmondani, akkor kövein! fogják a példájukat' a pártonkívüli munkások és dolgozó parasztok is. A felvilágosító munkának általános hibája az is, begy a bekebizottságok nem dolgoznak aktívan és a tagok példamutatása is gyenge- Pedig a koreai gyűjtés és a békeévek aláírásai megmutatták, hogy ezek milyen komoly erőt jelentenek. Az elkövetkezendő időszakban a megyei bizottságnak és járási, falusi alap- szervezeteinknek ezeket aktívabban kell mozgósítani a feladatok megoldása érdekében. A kölcsönjcgvzés agitáció- jáö'an minden szervezett dolgozót, munkást, parasztot, értelmiségit fel kell keresni népnevelőinknek. Ugyanakkor nagy a jelentősége a kisgyöléseknck és a csoportos megbeszéléseknek is. Hasonlóan fel keit használni a Béke- kölcsön-agitárió sikere érdekében a szemléltető ag'tációt, valamint a kul- túragitációt. Meg kell mozgatni az úttörőket, ifjúságot és örömünneppé kell ienni falun a Békekölcsön jegyzés napjait. A legfőbb hiányosság a népnevelő • munkában, hogy a Békekölcsön nincs eléggé összekötve az üzemben a munkaverseny fejlesztésévé!, falun az őszi mezőgazdasági munkálatok sikeres elvégzésével és a tanácsváteszt'ás előkészítésével, valamint a terménybé- gy'üjtéssel ás az ellenség napról napra vatc leleplezésével. Pártszervezeteink népnevelőinek úgy keli dolgozni, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása döntő fontosságú és ezeket nem szabad a Békekölcsön-jegyzés közben sem háttérbe szorítani. Ez a pártszervezet vizsgája abból a szempontból, hogy hogyan tudnak egymással összekapcsolva több feladatot megoldani. Ä Békekölcsön-jegyzés front ján csak úgy lesz teljes a győzelem, ha el lesz végezve időben a begyűjtés, a szántás- vetés és ha helyesen meg lesznek válogatva .a tanácsok tagjai. Ezeknek a feladatoknak megvalósítása érdekében nekünk, a megyei pártbizottságnak és járási bizottságainknak javítani kell a munkamódszeren. Tervszerűbbé kell tenni a munkát, ki kel! építeni jobban az egyéni felelősséget és több konkrét segítséget keli adni aiapszervezeteink- nek, különösen az elmaradottabb községekben- Elsősorban is fel kell számolni a íuiárszoigálatos instruáiá-st, ami még a megyénél, de fokozottabban a járási bizottságoknál megvan. Le kell ülni a népnevelők, munkások és dolgozó parasztok" mellé,-ha keli, egy vagy'két óráig is. Meg kel! magyarázni világosan azokból a kiváló agitációs anyagokból, amit Pártunk Poliiikai Bizottságéinak tagjai rendelkezésünkre bocsátottak. Ezt konkretizálva, helyileg meg kell magyarázni. Először: • mit jelent a békéért való harc kérdése. Másodszor: az őszi mezőgazdasági munkák elvégzése. Harmadszor:: tanáesvá!as?iáspk. Negyedszer: , mit eredniényééett' a hároméves és az ötéves terv és meg kel! magyarázni, milyen céh szolgál a Békekölcsön. Le kell ülni a járási .‘bizottság tagjainak >s. falusi titkárok mellé és ha kélí, hosszabb ideig glJjeSzéígetn! velük. Világos instrukciót adni .íffikik. Meg kell magyarázni, a kérdések együvé való kapcsolásának a jelentőségét. A pásztói járás és a Vasötvözetgyár vezet a jegyzési versenyben Saíf/«»íurjún ivyßSßvivk olcfget Hfífiwi cíctúrsnuk ív át ifféretnek A békekölcsön jegyzési verseny már az első nap megindult megyénkben. Járások, üzemek hívták ki egymást, hogy ki jegyez többet, hogy ki fejezi be hamarább. Salgótarján. dolgozói 199 forintos jegyzési átlaggal megelőzték Balassagyarmatot Rákosi .elvtársnak t tétt ígéretükhöz híven. Salgótarján az első napokban igen le volt maradva.. A ,város dolgozói pépfeken este békenagy gyű lésre jöttek össze a Petőfi- téren. . . , . A nagygyűlésről táviratot" küldtek Rákosi elv társnak, amelyben Ígéretei tettek arra, hogy a lemaradást behozzák és az elsők közé küzdik fel magukat. Balassagyarmati járás... amely-versenyre hívta a megye többi járásait, a második helyre helyre szőrűit 1111 forintos állaggal. ; . ' A Első a pásztói járás 130, aztán a rétsági 111, salgótarjáni 103 forintos átlaggal. Komolyan kell erősíteni a szécsépyi járásnak. amely most a- sereghajtó szerepét tölti be. A megye legjobb községe Szarvas- gede a pásztói járásban 445 io- ritos jegyzési állaggal. Jobbágyi, Csecse és Kozárd is felzárkóznak mögéje. A legrosszabb Erdő- kürt, amelyben az átlag alig 56 forint. A szícsényi járásban a lemaradt községeknek Hollókőt, Széc'sényt és Nó- grádszukállt kel! követniük, niíg a rétsági járásban Legend 2Pl, Keszeg 205 forintos átlaggá! járnak az étenAlaposan lemaradt Szécsényke, Bánk és Tereskel A salgótarjáni járásban NádújfaLu 209 forintos átlaggal meg-« előzte a többi községeket. Igen rósz- szak Karancsberény, Somoskő, Sós-* hártyán és MáiraszfHc., A balassagyarmati járásban Ér- sekvadkert vezet 188 forinttal, utána Patak és Magyarnándor következnek, Csiíár és Ipolyvece azonban alaposa» ■lemaradtak. A salgótarjáni Acélárugyár az üzemeket hívta ki versenyre, azonban 315 forintos átlaggal lemaradt, mert a gépgyár 307, a Vasötvözetgyár pedig még ennél is többet, öli forintos átlagot éri cl. A salgótarjáni üveggyár sem maradt le 384 'forintos átlagával, a pá! falvi üveggyár 304, a központi műhely pedig 350 forintot ért el, A salgótarjáni Építészei megelőzte a balassagyarmati Magas- építési Vállalatot, mert javított rossz felvilágosító munkáján. A salgótarjáni szénbányák jegyzési átlaga 331 forint. A kerület bányaüzemei példát vehetnek Forgácetejtőstöl, ahol öli forint a jegyzési átlag. Mögötte haladnák József lejtős 487, Kistelek 462 és Sajgó-bánya 459 forinttal. Alaposan lemaradt Újlak, Kővölgy, ' a nágybátonyi melléküzemek, valamint a vontatás. Azok a községek és üzemek, ahol lemaradás mutatkozik, fokozzák a felvilágosító munkál és a pótjegyzéseken, keresztül minél jobban zárkózzanak fel az élenjárókhoz, sőt, előzzék meg azokat. A nágybátonyi új básiyásidakások aljában az építkezés dolgozói örömmel jegyeznek. Zagykó Erzsébet jegyzésgyüjtőnél Bottyán Lajos ifjúmunkás 1000 forintot jegyez. Munkatársai nevetve és izgatottan várják, hogy ők ts sorra- kerül jenek. KÖZÉPPARASZT LEVELE A BÉKEKÖLCSÖNRŐL Id. Gyurcsák Ignác, nádújíalui nyolcholdas középparaszt, nyolctagú családja van, 200 forint békekölcsönt jegyzett. „Megértettem a Párt felhívását, örömmel jegyeztem a Békekölcsönt, mert tudom, hogy ezzel a béke ügyét szolgálom. Tudóin, hogy kormányunk a jegyzett összeget a dolgozók békés munkájának . biztosítására fogja fordítani. Naponta olvasom a déikoreai barbár imperiaiista támadásokat a békés lakosság ellen. Szorosan fe! kell sorakoznunk az ipari munkásság mellé, hogy erőnket látva, az imperialistáknak ne legyen kedvük esetleges újabb támadásra. A béke ügyét munkával szolgáljuk, de ha ke!!, fegyverrel is meg fogjuk védeni.“ Ezek a szervezési előkészítések. Ezt még fokozottabban kell csinálni a merryebizóttság tag jainak, a járási bizottság titkáraival és. tagjaival- . Ezeknek a feladatoknak ;r megvalósításával, a fe!világosító munka megjavításává! ki kell vívnunk'; falun a , Békekölcsön-jegyzés ' minél nagyobb I arányú túljegyzését. Emellett meg I kell gyorsítani a'begyűjtést, fokozni a .......................................................... , s zocialista munkaversenyt és- az őszí mezőgazdasági munkák sikeres és gyors elvégzését. Ezzel lerakjuk a 22-t tanácsválasztás alapköveit. Ezeknek a feladatoknak elvégzése nem könnyű, széles, tervszerű mozgósítást követel. De kemény, harcos munkával, íáradbatat'an kommunista buzgalommal meggyorsítjuk előrehaladásunkat az ötéves terv útján.